Zoroasztrizmus, Zoroaszter a próféta és a mester - Bíró Csaba

-- A Zoroasztrizmus vallása az iszlám térhódítása előtti régi iráni vallás. A mazdaizmus ősi perzsa vallás körülbelül az i.e. 9-8. században keletkezett. Később az i.e. 6-5. században összeolvadt Zarahusztra, görög változatban Zoroaszter próféta tanításaival. Zarathustra gáthái képzik a Aveszta ma ismert töredékeinek nagy részét.
-- A vallás alapítója egy iráni próféta, hitújító, mester, Zarathustra volt, aki az i.e. 6. században élt. Perzsa hagyományok szerint Zarathustra tevékenysége i.e. 560 körülire tehető. A zoroasztrizmus egyaránt tartalmaz monoteista és dualista jellegzetességeket. A vallás követőit zarathusztriánusoknak is nevezték, az iszlám megjelenése óta pársziknak is szokták őket nevezni. Istentiszteletük legjellemzőbb vonása tűztemplomokban a szent tűz őrzése; emiatt az iszlám tűzimádóknak tartja őket.
-- A tűzoltárokon mutatták be az áldozatokat az égi tűznek. Habár a zoroasztrizmus egykor Perzsia uralkodó vallása volt, a hívek száma világszerte mára már nem több mint 200-250 ezer fő, akiknek nagy többsége Iránban és Indiában él..... A sumérek, káldok vallása, egy természeti vallás volt, a tűzimádat volt. Ezt a vallást reformálta meg, a Kr.e.1000 körül élt, méd származású: Zarahusztra - Zoroaszter. A Közel-Keleten ma is létezik ez a vallás, párszizmus név alatt. Zoroaszter tanainak összefoglalása a Aveszta című szent könyvben olvasható..
-- Zoroaszter újítása a tűz imádathoz képest az volt, hogy az addigi Jó Isten mellé, akit Ahura-Mazdának hívnak, egy gonosz fejedelemséget állított... Mindkettőjüknek vannak segítőik. Ahura-Mazda mellett: 7 fő szellem áll, az Amésa-spenták. A sötétség ura nem bír isteni ranggal, az ő kísérői a daevák. Minden élő embernek is vannak őrszellemei, azaz őrangyalok. Amikor a zsidók 10 törzsét, Izrael tartományból az asszírok Kr.e.722-ben, Asszíriába hurcolták, és amikor később, Júda tartományból, Nabukodonozor, Babilonba kényszerítette a zsidókat, éppen virágkorát élte a Zoroaszter féle vallás. A zsidók új kulturális környezetbe kerülve, sokmindent átvettek a számukra új vallásból. Ez főleg a világ dualista, jó-rossz szemlélet módjában fedezhető fel, a bibliai iratokban, és a zsidó hagyományban.
-- A Zoroaszter féle reform vallás, amit ezután babiloni párszizmusnak nevezek, az Aveszta könyvben, amit az ő Bibliájuknak tekinthetünk, a halál angyalát Aesmadévának nevezi, míg a zsidó hagyomány nagyon hasonlóan, Asmodeus-nak. Asmodeusnak is vannak kísérői, akik többnyire garázdálkodásokban élik ki magukat... A zsidók vallási elképzeléseiben a babiloni fogság alatt, és után, a babiloni párszizmus hatására, megjelenik minden jellegzetesség, ami az Avesztában található. Így a túlvilági életről való elképzelések, a feltámadás eszméje, az utolsó ítélet, mely után büntetésképp a pokol, jutalomként a menny várja a lelket, vagy a tisztítótűz.
-- Az Aveszta várja a világ megváltóját, a megszemélyesült Isten Fiát, akit a párszik, Zoroaszter családjából valónak hisznek. A zsidó Ezdrás próféta veszi át, és terjeszti a zsidó nép körében a messiási váradalmakat, a babiloni fogság után. Nem minden zsidó vallási párt veszi át ezeket a babiloni tanokat, pl. a szaddúceusok sem ismerik el a feltámadást, és az angyalok létét. A zsidó vallás a babiloni fogság idején, a párszizmus dualista elméletét, és sok más theológiai tételét átveszi. Ezek a tanok aztán, bekerültek a keresztény vallásba. Így sok hasonlóság figyelhető meg, a zsidó-keresztény vallás, és az Aveszta eszméi közt. Ilyennek lehet mondani az Avesztának azt a tételét, mi szerint a lelkek kezdetben, földre való születésük előtt Istennél voltak. Ugyan ez az elképzelése Origenész, keresztény gondolkodónak is...
-- Az Aveszta szerint a lélek, mikor elválik a testtől, a száján keresztül, még egy kicsit ott időzik a halott fejénél. Ez a kis idő kb. 3 nap. Ez idő után kezdi meg útját az ég felé. A mágusok ez alkalomra szóló imája, megkönnyíti az égbe való repülést. Ott a lélek tettei jönnek elé, egy szép lány alakjában. Egy zsidó irat megjegyzi, hogy a bűnöshöz, az ő rossz cselekedetei rút emberi alakban jön el. Mani szerint, a Zoroaszter vallást, a kereszténységgel elegyítő próféta szerint a fogadó angyal mellett, még három fényes kísérő jön a lélek elé, az élet vizének kelyhével, fehér ruhával, koronával, vagy fénykoszorúval. Mikor a lélek a megtestesült gonoszt meglátja, kísérőit hívja segítségül. Ezeknek a kísérőknek nevei az Avesztában, Mithra, ő a zsidó irodalomban Mittroin, (a harcias hős) Vohumano, a legfőb Amesa-spenta, a békességé, barátságé. Craosho, a zsidóknál Gábor, Qareno a zsidóknál Uriel, fény. Agramainyusz (Aveszta)=satan, az őskígyó, a végén megsemmisül. Aeshma= Aeshmadai, a természetben romboló.
-- A Kereszténységben az elhunyt lelket a mennyben fogadók Krisztus, Mihály, Gábor arkangyalok. Ezek küzdenek a lélekért, akiknek a paradicsom bejáratánál kérdéseket tesznek fel, majd Abatúr megméri mérlegen a jó, és rossz cselekedeteket, vagyis a szívet, lelket. Anahyta a túlvilági szószólója a léleknek, igyekszik az Úr előtt az ítéletkor minél jobb színben feltüntetni az elhunyt cselekedeteit, hogy ne kapjon nagy bűntetést, és lehetősége legyen a tisztító tűz után a menyországba jutni. Az üdvözült lélek, inni kap a bor áldozatból, ettől felragyog. A mennyben, fényes ruhában vannak a lelkek, jó illatban, eledelük tej, és méz. A rokonok, a mennyben felismerik egymást, és látják a gonoszokat bűnhődni a pokolban. Az üdvözült lelkek Istent, és az angyalokat fogják dicsőíteni.
-- Amíg az Aveszta szerint, Zoroaszter kérte a halhatatlanság adományát Istentől, Ahura-Mazdától, úgy Ábrahám, és Ádám is kérelemmel fordulnak Istenhez, Ábrahám az egész világot akarja látni, Ádám 1000 évig akar élni. Ahura-Mazda, Zoroasztert, a halhatatlanság helyett, a bölcsességgel ajándékozta meg. Ahogy az Avesztában az áll, hogy a halottat nem kell sokáig könnyel gyászolni, mert a panaszkodás Arimán, a gonoszság fejedelmének teremtménye, úgy Mózes is eltiltotta a túlzott gyászolástól a népet, a zsidó hagyomány szerint. Zoroaszter égő hegyen érintkezett istennel, csakúgy, mint Mózes.
-- Az Avesztában szerepel egy gonosz szellem, Bushyanca, aki a lustaságra bíztat. A zsidó iratokban, ezt a dévet Lilith-nek hívják, és női démon. A zsidó hagyományban ő Ádám első felesége, tőlük származnak a démonok. Az emberi szörnyszülötteket az ő számlájukra írták. A méd Zoroaszter alakja és tettei, az Ószövetségben Illés és Elizeus próféták cselekedeteiként jelenik meg. Zoroaszter működése elején, felhívja a népet, hogy a hazugság papjait öljék meg, mint ahogyan a Bibliában Illés próféta, Izrael országrész Baál isten papjait végzi ki....
-- Zoroaszter a vallás reformer legnagyobb értékű tanítása az volt, hogy prófétaként kijelentette, hogy az Isten Fia, egyszer le fog szállni az égből, megjelenik emberi formában, és az ő leszármazottjaként látja meg a napvilágot. A megtestesült Isten Fia, egy szűztől fog majd megszületni, hírdette Zoroaszter, méghozzá oly módon, hogy amikor a szűz a Kansu tóban fürödik, akkor termékenyül meg. Érdekesség, hogy a zsidó hagyományban is él egy olyanelképzelés, hogy a Messiás majd a Genezáreti-tónál, tóból születik meg....
-- Zoroaszter, előre jelezte a csillagot is, ami a kisded születésének hírnöke lesz majd. Azt is meghagyta, hogy a gyermeket ajándékokkal kell várni. Zoroaszter figyelmeztetése nyomán, 12 kiválasztott mágus, minden évben az aratás után, egy hegyen imádkoztak, az Isten Fia megtestesüléséért. Mindig figyelemmel kísérték az eget, templomaik tetejéről, hogy mikor jelenik meg a csillag. Jézus születésekor el is mentek Júdeába, köszönteni őt. A hagyomány szerint, a pártus mágusok, Tamás apostol munkáját segítették, amikor az apostol Párthiába érkezett hírdetni az igét, a mennybemenetel után..
-- Az Avesztában olyan részek is olvashatóak, amelyek az újszövetségi iratok egyes részletével egyeznek meg. Ezek a következőek : A világvégének előjelei vannak, mint pl. a családok szakadása, háborúk dúlása, az Istenhit elhagyása, s mint természeti jelenség, a Nap elhalványodása, Napfogyatkozás. Az Aveszta szerint, 1000-ben kezdődik az ítélet, a gonoszok, és jók szétválasztása, ez 114 évig tart, ekkor jelenik meg Góg és Magóg népe.

Zoroaszter - Zarathusztra Isteni alakja

-- Zarathusztra, perzsául: Zoroaszter görögül a nagy mester közismert neve, a parszi hit prófétája. Talán egyetlen vallásalapító élete sincs oly mesés legendákba burkolva, mint Zoroaszteré. Az élet körülményeiről keveset tudunk, maga a Zarathustra név jelentése:. "Fénylő, Csillogó, Ragyogó, Isteni"....
-- Zarathustra a Szpitama „ragyogóan támadó” család sarjaként született, apja Pourusaszpa „tarka lovú”. Az ókori Perzsia területén, valahol az Ókoszosz folyó partján kell keresni születési helyét, amelyet csak nyelvészeti alapon határoztak meg az Irán keleti részén használt nyelvjárás alapján. Születésének és munkásságának idejével kapcsolatban számos nézet található. Vallási források az időpontot i. e. 6000 és 600 közé teszik, a kutatók azonban jelentősen szűkítik a szóba jöhető periódust. Mary Boyce szerint a Zarathustra írásaiban található utalások alapján munkásságának időszaka i.e. 1700 és i.e. 1500 közé tehető. Más kutatók szerint, történeti források alapján ez az időszak az i.e. 6. századra tehető....
-- Zarathusztra munkásságának megítélése legalább olyan sokszínű, mint születésének és létezésének elképzelései. Van aki szerint megreformálta a mazdaizmust, mások szerint semmiféle reform nem volt, csak összefoglalta az ezeréves hagyományokat – amelyek az iráni vallás egyik kis szeletét képviselik. A Jaszt 33:16 szerint templomi áldozópap és énekes volt, zaotar. Harminc éves volt – csakúgy mint Jézus –, amikor megvilágosodott, s egy magát Vohu Manahnak - „helyes gondolkodás” nevező lény jelent meg előtte nagy fényességben, akinek segítségével Ahura Mazdá színe elé került. Ekkor világosodott meg benne, hogy Ahura Mazdá az egyetlen, örökkévaló teremtő istenség.
-- Zoroasztert a saját törzse nem fogadta el tanítását, így kénytelen volt elhagyni azt. Vistászpa királyt tizedik térítési évében sikerült megnyernie tanításainak, aki sikeresen védelmezte az egyre erősödő és egyre nagyobb teret nyerő vallást. A zoroasztrizmus alaptételei nem jelentenek új vallást Iránban. Ahura Mazdá állandó jelzői között már Zarathustra előtt is megvolt a „Nagy Isten”. Az Akhaimenida feliratokon rendszeresen így szerepel. el.
-- Zoroaszter halálának körülményei bizonytalanok. A Sahname írója szerint 77 éves korában lemészárolták, amikor a Turániak betörtek Baktriába. Egy Brátvarkhs nevű, a későbbi hagyomány szerint farkasbőrbe öltözött turáni gyilkolta meg egy tűzszentélyben. A farkasbőr ruha jelzés értékű, a Zarathustra által farkasoknak nevezett árja férfi társaságokra utalhat. Az általa hirdetett vallás széles körű támogatásra talált az i. e. 6. században.
-- Zoroasztrizmus vallás az Akamenida dinasztia idején erősödött meg, Kabúdzsijától Khasmirig a zoroasztrizmus védelemre talált. A makedón birodalom bukása után a 224-ben hatalomra kerülő Sásánida uralkodók a zoroasztrizmust államvallássá tették, s a 622-ben bekövetkező iszlám hódításig az is maradt. A Zoroasztrianizmus istenfelfogásában szoros párhuzamba állítható a judaizmus, a kereszténység és az iszlám hitvilág tételeivel..

A Zoroasztrizmus tanairól

-- Zoroaszter minden isten tiszteletét elvetette, kivéve Ahura Mazdáét („Bölcs Úr”, későbbi perzsa kiejtés szerint Ormuzd), a bölcs teremtő istenét. A prófétának adott kinyilatkozás szerint ő teremtette az anyagi világot, vele együtt az embert is, aki eredendően jó, és Ahura Mazdá segítője, barátja. Kísérői a halhatatlan szentek (Amesha Spenta), az isteni lényeg személyes képviselői. Ezek a helyes rend, a jó felfogás (vohu mano), az uralkodók hatalma, az „armaiti”, azaz az isteni odaadás az emberek iránt, a tökéletesség és a halhatatlanság. A vallás követői hitüket a "jó vallásnak" hívják..
-- A Zoroasztrizmus elítél minden, a világ természetes rendjét felborító viselkedésformát. Ezért egyformán bűnös az, aki a testi élvezeteknek él, mint aki önként sanyargatja testét; a nőtlenségi fogadalmat tevő szerzetes csakúgy, mint a házasságtörő.. A zoroasztrizmus a rossz eredetét az ember szabad akaratában látta. Az embereknek életük során választaniuk kell jó és rossz között: a zoroasztrizmus szerint a világ két alapelve, a jó és a rossz harcának a színtere.
-- A Szent Szellemmel, a Mazdá és a teremtményei közötti közvetítővel a Gonosz Szellem, Angra Mainju (másik nevén Ahriman) áll szemben. A rosszat szolgáló hatalmak a harcban: a hazugság, a rossz gondolat és az erőszak. Az ősi istenek (daevas) is a Rossz démonjai, akik azon mesterkednek, hogy az embereket eltérítsék a rossz irányba. A világot beborító tűzözönből csak a jó követői menekülnek meg, hogy új teremtésben részesüljenek. Amíg ez be nem következik, addig az elhunytak lelkei közül a jókat a Paradicsomba vezetik, a rosszakat pedig a pokolba..
-- A Zoroasztrizmus az emberi történelmet négy 3000 éves időszakra osztja fel.
-- Az első 3000 éves időszakban Ahura Mazdá az égben, a fény birodalmában, Angra Mainju pedig az alvilágban lakott. Az első 3000 év végén Ahriman megtámadta Ormazdot, aki azonban egy varázsformulával elkábította őt. Ahriman visszazuhant a mélységbe és ott maradt újabb 3000 évig. Kihasználva Angra Mainju kábultságát. el.
-- A második, a következő 3000 év ami megteremtette a szellemi lényeket (fravasi) és az anyagi világot: az eget, a vizet, a földet, a növényeket, az ősbikát és az ősembert (Gajómart). A teremtés végeztével választási lehetőséget adott a szellemi lényeknek: megmaradhatnak örökre létezés előtti állapotukban, vagy fizikailag megtestesülhetnek, hogy legyőzhessék Ahrimant. A lények a születést és a harcot választották. Ahriman védekezésként létrehozott hat démont és a nekik megfelelő anyagi világot. Ő hozta létre a poklot is..
-- A harmadik, az elkövetkező, 3000 évben Angra Mainju legyőzte Ahura Mazdá teremtését: megölte Gajómartot, az emberiség ősatyját, az ősbikát, az állatok és a növények ősét. De Ormazd csapdába ejtette Angra Mainjut: aki ott az anyagi világban ragadt.
-- A negyedik, az utolsó, 3000 éves időszak elején testet öltött Zarathustra, aki elhozta a Földre a vallást; ettől kezdve Zarathustra időszakonként újjászületik a szaosjanszok „a világ megváltói” alakjában. el.
-- A teremtés végpontja az utolsó ítélet, amelynek során Zarathustra inkarnációi felelősségre vonják az összes embert. Akik a rosszat választották, megbűnhődnek, a jók pedig üdvözülnek és halhatatlanokká válnak..

Az Aveszta tartalma

-- Az Aveszta, elterjedtebb, de pontatlan néven Zend-Aveszta az i. e. I. évezredben keletkezett szent könyv, a zoroasztrizmus vallás, más néven párszi vallás híveinek, Zarahusztra követőinek szent könyve, az iráni (perzsa) irodalom legrégebbi emléke. Különböző korokban keletkezett vallásos szövegek gyűjteménye. A ránk maradt mű terjedelme mintegy 500 oldal. A hagyomány szerint a jelenlegi Aveszta csupán töredéke az eredetileg 21 könyvből álló műnek. el.
-- Ezt történeti források ugyanúgy bizonyítják, mint a megmaradt mű szerkezetének jellege, mely arra enged következtetni, hogy a jelenleg ismert Aveszta különböző forrásokból származó szövegek-töredékek összeállítása. Ezt történeti források is alátámasztják. Pliniusz 2 millió verset tulajdonít Zarathustrának, az arab történetíró, Tabari pedig beszámol arról, hogy Zarathustra írásai 12 ezer darab "tehénbőrt" (pergament) töltöttek meg.
-- A párszi hagyományt őrző pahlavi könyvben a Dinkardban említés esik az Aveszta két teljes példányáról. Az egyik, a perszepoliszi lángokban veszett oda, az Arda Viraf, Viraf látomásos pokolbéli utazásáról szóló könyv tanúsága szerint, amikor Nagy Sándor felégettette a palotát. A másikat a görögök semmisíthették meg valamilyen úton-módon.

Az Aveszta jelenlegi alakjában a következő részekből áll

Jasná - Yashna, "Imádság"

-- 72 hosszabb ima az isten (Ahura Mazdá) és a különböző szellemi lények tiszteletére, az Aveszta legfőbb liturgikus része. Ezen belül külön csoportot alkot 17 verses formájú darab, az úgynevezett Gathák (ének, himnusz), az Aveszta legrégebbi darabjai, melyeket a hagyomány szerint maga Zarathustra szerzett. A könyv három, nagyjából egyforma részre oszlik. Az első rész Ormazd és a vallás más istenségeinek invokációjával kezdődik, s tartalmazza az étel-, és italáldozati rítusok szövegeit. Ezt követik a Gáthák, Zarathustra tanító, buzdító, prófétai dalai. A Gáthák szövege metrikusan felépített, nyelvezete különbözik az Aveszta többi szövegének nyelvétől. A 17 himnusz közé ékelődik a Yashna Haptanghaiti (A hét fejezet jasnája). Ez a prózában írt szöveg imádságokat tartalmaz Ahura Mazdához (Ormazdhoz), az arkangyalokhoz, az igazak lelkéhez, a tűzhöz, a vízhez, a földhöz..

Visperád - Vishperad,"Minden hatalmasság"

-- A Jasnával azonos jellegű, 24 rövidebb magasztaló ima „minden hatalmasság” tiszteletére, innen ered a neve is. A szertartások alkalmával a Visperád szövegeit a Jasná fejezetei közé ékelve alkalmazzák. E két rész himnuszai a párszi szertartások liturgikus szövegei.

Jast - Yasht, "Magasztalás"

-- 21 hosszú, egyenként több fejezetből álló magasztaló ének az istenségek, az angyalok, az igazak eltávozott lelkének tiszteletére. A Jast főleg metrikus, verses formában íródott és számos mitológiai, történelmi utalást tartalmaz.

Vendídád - "Gonosz szellemek elleni törvény"

-- Rituális előírások gyűjteménye 22 fejezetben, ezek elnevezése: Fargard, Mózes öt könyvének feleltethető meg. A könyv az Aveszta teremtéstörténetével kezdődik, majd az aranykort követő pusztító ítélettel és özönvízzel folytatódik. Ezt követően a mezőgazdaság áldásaival, majd rituális rendelkezésekkel foglalkozik, többek között foglalkozik az egészség megőrzésével.

Kisebb szövegek

-- A kisebb szövegek, - Níjajes, Gah, Sirozah, Afrinagan tartalmukra nézve rövid imák, dicséretek, áldások, melyeket mindennapos használatra vagy egy-egy különleges alkalomra szántak.