Wass Albert az erdélyi hegyek írója.
Wass Albert az erdélyi irodalom kiemelkedő alakja, írói stílusa nagyon olvasmányos, élvezetes, kápráztató, leírásai részletesek, természetérzéke, tájmegidéző képessége csodás. A műveiben olyan szép hasonlatokat használ, hogy olvasás közben az Erdélyi hegyi szellőt a fenyvesek ágai közt suhanni hallom, s érzem a kicsorduló fenyőgyanta illatát. Wass Albert ezek mellett a magyar irodalom ellentmondásos alakja, a hivatalos irodalom történet mintha tudomást sem venne róla, miközben mások a legnagyobbak között emlegetik.
Wass Albert élete
-- Wass Albert, (Válaszút, 1908. január 8. – Astor, Florida, 1998. február 17.) erdélyi magyar író és költő.
-- A Kolozsvár melletti Válaszúton, a Bánffy-kastélyban született: 1908. január 8-án. Szülei korán elváltak, így leginkább nagyapja, Wass Béla jelentette a biztos pontot gyermek korában. Középiskolai tanulmányait Kolozsvárott a Farkas utcai Református Kollégiumban végezte. 1926-ban érettségizett.
-- Debrecenben, a Gazdasági Akadémián folytatta tanulmányait, és szerzett erdészeti diplomát. Stuttgartban (Universität Hohenheim) és Párizsban, (Sorbonne) tanult tovább, és újabb erdőmérnöki, és vadgazdasági diplomákat szerzett. Erdélybe apja betegsége miatt 1932-ben tért vissza, egy ideig azonban nem tudott még a családi ügyekkel foglalkozni, mert a román hadseregben a kötelező sorkatonai szolgálati idejét töltötte.
-- Első felesége unokatestvére, Wass Ilona lánya, báró Siemers Éva (1914–1991) lett. „Családi nyomásra 1935-ben feleségül vettem unokahúgomat, a hamburgi Siemers Évát. Így sikerült csak megóvnunk a családi birtokot a csődbejutástól.”
-- Hat gyermek (Vid, Csaba, Huba, Miklós, Géza, Endre) apja, akik közül Csaba hároméves korában meghalt. Wass Huba jelentős karriert futott be az amerikai hadseregben. Dandár tábornoki rangot ért el, és részt vett egyebek között az 1991-es Sivatagi vihar hadművelet harcászati terveinek kidolgozásában.
-- A második bécsi döntés (1940. augusztus 30.) alapján Erdély északi része visszakerült Magyarországhoz. A következő év elején Wass Albertet a magyar Mezőgazdasági Minisztérium erdész felügyelőnek nevezte ki Dés településre. Két hónappal később pedig a "Kolozsvári Ellenzék" című lap irodalmi szerkesztője lett.
-- A második világháború utolsó szakaszát katona tisztként élte át. Nem várta meg Észak-Erdély újbóli román elfoglalását, 1945 húsvétján lépte át a nyugati határt, az emigrációt választotta.
 |
” | |
| – Wass Albert: A Funtineli boszorkány (regényrészlet) | ||
Wass Albert emigrációban
-- Először Sopronba utazott, majd 1951-ig Németországban: Bleichbachban, később: Hamburgban élt. Onnan négy fiával, 1951. szeptember 21-én az amerikai hatóságok megfelelő vizsgálatainak lefolyása után az Amerikai Egyesült Államokba utazott, ahol nyugdíjaztatásáig a Floridai Egyetemen a nyelvi laborban dolgozott technikai segéd személyzetként, ő kezelte a magnó szalagokat. Feleségét tüdőbaja miatt nem engedték beutazni az Államokba, ő Endre fiával Németországban maradt, később el is váltak.
-- A Kolozsvári népbíróság 1946. március 13-án távollétében halálra ítélte, apjával együtt, „háborús bűnökért”. Az író és családja szerint hamisan vádolták azzal, hogy 1940-ben az Észak-Erdélybe bevonuló magyar csapatok egyik egységét Omboztelkén, majd később Vasasszentgothárdon is, felbujtotta egy román ortodox pópa és családja, magyar szolgálójuk, néhány helyi román lakos és a helyi zsidó kereskedő kivégzésére.
-- A román hatóságok többször is kérték kiadatását, 1979-ben az USA Igazságügyi Minisztériuma többszöri átvizsgálás után, nem kellő megalapozottságára hivatkozva elutasította a kérelmet. Ez történt akkor is, amikor a Wiesenthal-alapítvány tett feljelentést ellene. Az USA az ügy megvizsgálása után ejtette a vádakat.
-- Wass Albert 1952-ben újra nősült, a skót származású: Elisabeth McClain-t (1906–1987) vette feleségül. Ekkor költözött a család az Ohio-állambeli farmról a a Floridai - Astorba, az Ocala Nemzeti Park területére - ez lett végleges otthonuk. Második feleségével, annak haláláig (1987. március 29.) békében és nyugalomban éltek.
-- Erdélyért és a székely nép sorsának jobbításáért folytatott küzdelme – írói munkássága és konkrét politikai ténykedése – miatt ugyanis sokszor került életveszélybe. Közben azért jó dolgok is történtek vele: 1957-ben megkapta az amerikai állampolgárságot, majd megalapította az Amerikai Magyar Szépmíves Céhet: 1963-ban. Cikk sorozatot indított Magyar szemmel címmel, megküldte lapjait az egyetemeknek és a Fehér Ház tagjainak.
-- Angol nyelvű lapokkal próbálta életben tartani a kossuthi Duna-menti Konföderáció eszméjét éppúgy, mint a kisebbségi magyar lét elleni igazságtalanságok számonkérését a szlovák, a román és szerb állammal szemben (Danubian Resarch and Information Center (1966), Transilvanian Quarterly (1979), Hungarian Quarterly (1984), Central European Forum (1988). Nemzetközi tevékenységéért és művei esztétikai értékének elismeréséül a Száműzött Írók Amerikai PEN Klubjának tagjává választották.
-- Időközben a Clevelandi Magyar Kongresszus létrehozta az Erdélyi Világszövetséget, két társelnököt választottak Wass Albert és Zolcsák István személyében. Munkásságuk felbecsülhetetlen volt Erdély ügyének a világ előtt való megismertetésében-képviseletében (1975).
-- Megjelentette a "Documented facts and figures on Transylvania" című történelmi munkát: „Három könyvet adhattunk ki ebben az esztendőben angol nyelven, Erdély igazságának az ismertetésére és védelmére (1977). Bizonyos, hogy mindezek hozzájárultak ahhoz, hogy az amerikaiak 1988-ban megvonták Romániától a legnagyobb kedvezmény elvét.
-- Tény, hogy ezek után a Bukaresti rádióban Ceaușescu Románia Első Számú Közellenségének nevezte. „Ennél nagyobb kitüntetés soha nem ért még életemben!” - írta erről Szeleczky Zitának. Ceaușescu emberei időről-időre megjelentek az Egyesült Államokban. A Securitate pribékjeire még az FBI is felfigyelt, olyannyira, hogy figyelmeztették az írót: az életére törnek.
-- 1985 őszén „Securitate-terroristák” bizonyítottan gyilkossági kísérletet hajtottak végre Wass Albert ellen a clevelandi Holiday Inn Hotelban - a szálláshelyén bombát helyeztek el -, amely csak az INTERPOL bűnmegelőző munkája miatt hiúsult meg. A két merénylőt elfogták, de diplomáciai mentességük révén csupán kiutasították őket az országból.
-- 1989-ben visszavonult az emigráns politikai élettől, lapjainak és könyveinek saját kiadását megszüntette. Több mint két évi egyedüllét után Wass Albert 1990. november 9-én házasságot kötött: Mary La Plantával, egy ír származású francia asszonnyal. Később bevallotta, ez volt élete egyik nagy tévedése: 1992-től állandó viták jellemezték az új feleséggel való kapcsolatát. Nehéz anyagi helyzetbe is került.
-- Mindez nyilván hozzájárult a szomorú végkifejlethez, hogy Wass Albert 1998. február 17-én öngyilkos lett a saját fegyverével. A szobában két dupla ágy áll egymás mellé tolva, fejjel a nyugati falnak. Az áldozat az ágy északi oldalán feküdt hanyatt, fejjel déli irányban.
-- Wass Albert természetérzéke, tájmegidéző képessége csodálatos. Művei szélesen hömpölygő, robbanó erejű, nagyvonalú alkotások. A fiatal erdélyi prózaírók közül kiválik egyéni hangjával, látásmódjával; izgalmas történetei úgy áradnak belénk, mint egy forró vérhullám.
A Fenyőktől a Pálmafákig, Erdélytől egész Floridáig
-- Wass Albert élete fordulatos és kalandos, térben és időben hosszú utat járt be, miután az Erdélyi hegyek fenyveseitől eljutott a Floridai óceánparti pálmafákig. Wass Albert miután az Amerikai Egyesült Államokban újra nősült, feleségével 1952-ben az USA délkeleti részére költözött, a Florida állambeli Astor parkban, az Ocala Nemzeti Park területén telepedtek le.
-- Astor, ez lett a végleges otthonuk. Astor a Floridai félsziget középső részén helyezkedik, Jacksonville és Orlando között terül el, közel az Atlanti-Óceán partjához. Egy trópusi éghajlatú vidék ez burjánzó növényzettel. Itt élt az író több mint 40 évig, 1952-től egészen 1998-ig, hosszú földi útjának utolsó napjáig.
-- Az Erdélyi fenyőktől nincsenek szebbek széles e világon, de azért a Floridai pálmák is lehetnek szépek. Az írónak bár hiányzott Erdély és a fenyők, de megszerette a Floridai pálmákat is, hiszen itt is egy erdő közepén élt, úgy mint előtte régen, az erdő volt az igazi otthona, itt új otthonra lelt.
-- A Floridai Astor pálma fákkal, tavakkal, vizekkel szegélyezett, meleg, trópusi vidék. Különös érzés volt itt találkozni a nagy íróval azoknak az Amerikába szakadt emigráns magyaroknak, akik előtte csak a könyvei által ismerték. Számos magyar felkereste itt őt és találkozott vele. Voltak akik csak azért kiutaztak oda, az Óceánon túlra, csak hogy találkozanak vele.
>>>> Wass Albert könyvtár <<<<
>>>>>>>> 15. könyve <<<<<<<<<
1. Farkasverem. -Regény, -1935
A Farkasverem volt Wass Albert első regénye. Egy év története a Mezőségen, ősztől-őszig, évszakonként, szerelmeken, csalódásokon, mezei munkákon, családi viszontagságokon, Pató-Pál-úr-léten keresztül bemutatva, Csudákfalváról Ciudac felé. A táj- és évszak- leírások gyönyörűek, és minden szereplője hihetetlenül emberi és valóságos. Szerethető, emberi, gyarló és csetlő-botló alakok, akik szeretnek, csalódnak, pletykálnak, dolgoznak, féltékenykednek, unatkoznak. Olykor ironikus hangú ítéletet mond az erdélyi magyar úri középosztályról. Ami nagyon pozitív számomra, hogy itt még nincs jelen egyes későbbi művei pátoszos, lánglelkű pallosos írásmódja. Úgy vagyok vele, hogy nekem a pátoszból a kevesebb a több.
2. Csaba. -Regény, -1940
Csaba-legenda, Hadak-útja. Csaba királyfi nagy bajban eljön eljön e ismét segíteni? Csaba jelkép: az embernek soha nem szabad elcsüggednie, a romokon is építeni kell. Hőse Erdély, a leigázott erdélyi magyarság egy rétege, egy mozdulatlan, pusztuló világ, mely bűvös erővel köti magához embereit. A cselekmény a Trianoni békeszerződés: 1920. június 4. következtében elcsatolt Erdélyben zajlik. A reménytelen történelmi konstellációban a Csaba-mítosz regény szervező motívummá nő. Kitűnő alakokat mutat be, különcöket, megható, elkallódott sorsokat és sorssal harcba szálló férfiakat. Természetérzéke, tájmegidéző képessége csodálatos. Egy nép tragikus, nagyszerű küzdelmének regénye ez a csodás mű.
3. Mire a fák megnőnek, -Regény, -1940
A Mire a fák megnőnek egy csodálatos történet arról, hogy soha ne add fel, a kitartás diadala. Mint minden Wass Albert "mese", magával ragadó és hangulatos, lélekemelő, elgondolkodtató olvasmány. A romokon is nyílik virág, az élet mindenekfelett. Kemény küzdés, kitartás, mert így érdemes. Tisztán, őszintés, egyszerűen. A Mire a fák megnőnek című történelmi regény hősei, Varjassy István báró, volt huszárkapitány és felesége, Bátonyi Péter és családja, a Szamos völgyében meghúzódó kis falu, Doboj lakosai: egyszerű hétköznapi, dolgos magyarok, románok, szászok és zsidók. Az ő életüket, a magyarság sorsának alakulását kívánta megrajzolni a szabadságharc leverését követő időktől a hatvanas évek elejéig.
4. Jönnek! -Regény, -1940
Az 1940-ben írt "Jönnek!" alcíme az is lehetne, hogy "a várakozás tizennégy napja". A kortörténeti és korrajzi krónika azt a két hetet öleli fel, amely a Második-Bécsi döntés eredményének, Észak-Erdély - Magyarországhoz való vissza csatolásának nyilvánosságra kerülése és a magyar csapatok: Szolnok-Doboka vármegyébe való bevonulása között telt el. Ez a tizennégy nap az ottani magyarság számára talán nehezebben, kínosabb lassúsággal vánszorgott, mint az azt megelőző huszonkét, kisebbségi sorban végigtengődött esztendő. A várakozás feszült napjai alkalmat adnak a falu, Vasasszentgotthárd lakóinak, magyaroknak és románoknak, hogy átgondolják a sanyarú múltat és a biztató jövőt. Vibráló érzések pontos lekottázása a regény.
5. A kastély árnyékában. -Regény, -1943
Wass Albert a "Mire a fák megnőnek" történetét folytatja "A kastély árnyékában". A kötet egy család sorsán keresztül mutatja be az Erdélyi magyarság szisztematikus szétzüllesztésének szövevényes történetét. A regény az 1890-es évek végétől követi az eseményeket az első világháborút követő esztendőkig. Báró Varjassy Gábor, a "nemzetes úr" fia és örököse megvalósította álmát: Szamosújvártól Varjasig virágzó birtokot hozott létre, és újjáépítette a románok által egykor felégetett ősi kastélyt is. Egyetlen család környezetében, egy Mezőségi tanya és a vele szomszédos kastély árnyékában rá tud tapintani a Kiegyezéstől a Békeidőkig tartó korszak belső életére, mozgató eszméire. A líra szépsége tudja megszerettetni velünk ezt a súlyos epikát.
6. Erdők könyve. -Mesék, -1946
Az "Erdők könyve" tizenkét tarka mese: az erdő tündéreiről, manókról, állatokról, virágokról. A gyermekei lelkét féltő apa meséli el, hogy ők is a szépre fogékony "látó" emberek legyenek, fű, fa, szirom, selymes harmat, édes madárszó és patakcsörgés barátaivá. Tudom, hogy elfogult vagyok: Wass Aberttel, de ez a könyv tartalmazza a legszebb meséket a világon. Aranyos, tanulságos kis mesék az erdő népéről, tündérekről, boszorkányról, hegyekről. Egyetlen szó jut eszembe róla: "lélekmelengető". Mesék, távolról sem csak gyerekeknek. Tanulságos és letaglózó történetek. A mesék olyanok, hogy az ember szeme, ha szíve igazán nyitva, nem ússza meg szárazon, könnybe lábad a szemünk miközben olvassuk.
7. Adjátok vissza a hegyeimet. -Regény, -1949
A történet Erdélyben játszódik, a főhős az író, aki korán árvaságra jut két testvérével együtt, anyja kígyómarás áldozata lett, apjával egy vadkan végzett. A hegyekben juhászkodott és ott ismerte meg a feleségét Anikót. Az életét gyerekkorától felnőtt koráig követjük, miközben Erdély kitaszítódik Magyarországtól és Románia része lesz, majd a Bécsi döntés után rövid ideig újra Magyar terület lesz, a második világháborút követően újra Romániához kerül. A második világégés poklát követően nem csak mozdítható kincsek, de hazák is gazdát cseréltek. A szerző megkísérli bemutatni, hogyan lehet ezt az elviselhetetlenség kínzó helyzetét emberien, méltósággal megélni, túlélni. Főhősünk a saját személyében egyesíti mindazt, amit az erdélyi magyarok a románoktól és az oroszoktól szenvedtek el a második világháborút megelőző és azt követő időszakban.
8. Elvész a nyom. -Regény, -1952
Az Elvész a nyom párhuzamos szerkesztésű: hat élet történetet bemutatva jut el a regény nyitó jelenettől a záró fejezetig, ráadásul a szálak több alkalommal érintik is egymást, hogy aztán ismét külön utakon fussanak tovább. A különböző társadalmi rétegek bemutatása által, a szereplők közt találhatunk: arisztokratát, értelmiségit, kispolgárt,, megtudhatjuk, hogy milyen a háborúba sodródó Európa apokalipszise, hogyan borul fel a rend és pusztulnak el a hagyományos értékek. Az író ezúttal kilép műveinek megszokott teréből, a hat élettörténet közül csak az egyik játszódik: Erdélyben, így Németország, Lengyelország, Prága, Párizs egyaránt a történetének helyszínéül szolgál. Ahány ember, annyi sors. Ez ezerszer igaz.
9. Tizenhárom almafa. -Regény, -1953
A Tizenhárom almafa a klasszikus történelmi regény hagyományai szerint, a nagypolitika történéseinek hatása miképpen jelenik meg a kisemberek életében, ez esetben a kommandói vadőr, Tánczos Csuda Mózsi és családja életében. Az újonnan kijelölt magyar-román határ éppen Mózsiék háza alatt szeli ketté Erdély országot. Mózsi annak idején húsz almafát ültetett a ház mellé, melyekből Észak-Erdély hazatérésekor már csupán tizenhárom fácska növekszik a kommandói hegyoldalban. A remek humorral fűszerezett szatirikus mű visszatérő motívumaként szerepeltetett almafák így válnak a székely megmaradás jelképévé: a csonkokból életrevaló vesszők sarjadnak, bizonyítván azt, hogy „Isten, aki a kivágott csonkból termőfát tud növeszteni újra, nem hagyja elveszni a népeket sem, akik benne hisznek.”
10. Funtineli boszorkány. -Regény, -1959
A funtineli boszorkány Wass Albert 1959-ben, amerikai emigrációja alatt írt nagy sikerű regénye. Ez az író egyik legjobb regénye, de a magyar alkotások közül is az egyik legjobb, a 10. legnépszerűbb magyar könyvnek bizonyult. A főszereplő: Nuca, egy boszorkányosan szép havasi leány. A gyönyörű hajadon fokozatosan ébredt rá az erejére. Arra, hogy egyszerre látta a múltat és a jövőt, ha az emberek szeme közé nézett. Megmondta előre a zivatart, a szárazságot, a szelet. Kezdetben mintha egy ismeretlen ködből kinyúlt volna valami feléje, és így ösztönösen behatolhatott a szemek mögé, ahol mozaik képek villantak fel előtte. A belső erő, ez a „másik tudás” fokozatosan alakult ki benne, a láthatatlan hatalom megerősítette. A meseszerű történetében a főszereplőhöz kapcsolódva legendás emberi sorsok sokasága bontakozik ki.
11. Elvásik a veres csillag. -Regény, -1965
A valós történelmi eseményekre épülő regény a bolsevista megszállástól az 1956-os magyarországi forradalom utáni erdélyi magyar-ellenes bosszú hadjáratig követi nyomon a Tánczos család történetét, s egy székely falu erőszakos románosításának stációit. A szocializmusnak nevezett rendszer évtizedei jelennek meg a könyv lapjain. Tánczos Csuda Mózsi régi jó ismerőse a Wass Albert-regények kedvelőinek. Igazi székely góbé ő, Tamási Áron "Ábeljének" kissé korosabb rokona, aki már a "Tizenhárom almafa" lapjain is székely furfanggal igyekezett boldogulni a történelem viharaiban. Tánczos Csuda Mózsival most újra találkozhat az olvasó, ha kézbe veszi: Wass Albert "Elvásik a veres csillag" című regényét.
12. Kard és kasza. -Regény. -1974
Wass Albert ebben a kétkötetes remekművében saját ősi nemzetségének állít emléket, elvezetve története szálait a közelmúltbeli Mezőség jelen idejéig, visszatérve mintegy a Vasasszentgothárdi táj- és idő- kezdetekhez, az Istent-tudó, látó-emberi bölcsességhez. "Hont foglalni alkalmas a kard, s annak védelmezésében hasznos. Megtartani a hont azonban csak kaszával lehet. Kaszával, ekével, izzadságos, becsületes munkával. Hont veszejt, ki másra bízza a munkát." "Kétféle ember van ezen a világon, egyik karddal farag világot magának, a másik ekével. De a karddal faragott világot egy másik kard ledöntheti, s újjá faraghatja nagyon is gyorsan. Maradandót csupán az eke farag." (Részlet a regényből.)
13. Igazságot Erdélynek!. -Dokumentumok, -1977
Igazságot Erdélynek! - Justice for Transylvania! A kötet nem egyedül Wass Albert munkája, hanem az általa vezetett szerkesztő bizottság tevékenységének eredménye. Először saját kiadója jelentette meg az író által értelmezett gyűjteményt. Egy összegző mű, ami áttekinti röviden Erdély történelmét, földrajzát, kulturális jellemzőit, népességi adatait. Sok mindenre rávilágít és sok mindenben felnyitja az ember szemét. Külön érdekesnek és értékesnek találtam a könyv végén lévő hiteles tanú vallomásokat. A kérdéskör jelentősége, sajnos, változatlan maradt. A világnak meg kell ismernie Erdély igaz történetét és azt a megszámlálhatatlan igazságtalanságot, ami az erdélyi magyarságot érte és éri Trianon óta.
14. Eliza. -Regény, -1982
Az Eliza című regény angol nyelven íródott, már kint Amerikában, Floridában. A világ különböző tájairól Amerikába érkező bevándorlók kezdeti nehézségeiről, gazdasági és szellemi kibontakozásukról szól a regény. Az Amerikába érkezők hogyan boldogulnak, hogyan jutnak egyes családok a semmiből egyről-kettőre, pusztán a kezük munkájával és józan eszükkel. Eliza női alakja Erdély nemes lelkű, dolgos, szorgos asszonyaira emlékeztet, csakhogy az amerikai élet körülmények más és más próbák elé állítják őt és családját. Erről az útkeresésről és boldogulásról szól a regény.
15. A sólyom hangja, -Regény, -1989
A sólyom hangja című regény, bár a kalandregények kategóriájába tartozik, míves íróra vall. A szerző semmit nem bíz a véletlenre, alaposan körülnézett új hazájában, Floridában, igyekezvén megismerni annak történelmi tényeken alapuló múltját és lelkületét. Florida kalandos múltjából kiindulva végig érdekfeszítővé teszi a cselekményt, amiben vannak: indiánok, kalózok, konkvisztádorok, amerikai úttörők, polgárháborúzó északi és déli seregek. Külön érdeme, hogy a fantasztikum világából csak annyit mutat meg, amennyi még nem lépi át a jó ízlés határát. A sólyom hangja tehát az igazán jól megírt indián regények meg a Verne-könyvek legszebb hagyományait követő kellemes, lebilincselő olvasmány.
>>>> Wass Albert művei <<<<
>>>> 40. könyv <<<<
>> Regények, Novellák, Elbeszélések <<
2. Farkasverem. -Regény, -1934
3. Csaba. -Regény, -1940.
4. Mire a fák megnőnek, -Regény, -1940.
5. Jönnek! -Regény, -1940.
6. A titokzatos őzbak. - Novellák, -1941.
7. Csalódás. -Novellák, -1941
8. Tavak könyve. -Mesék, -1942
9. A kastély árnyékában. -Regény, -1943.
10. Egyedül a világ ellen. -Regény, -1943
11. Vérben és viharban. -Regény, -1943
12. Tavaszi szél. -Novellák, -1944
13. Valaki tévedett. -Novellák, -1945
14. A költő és a macska. -Elbeszélések, -1945
15. Erdők könyve. -Mesék, -1946
16. A rézkígyó, -Regény, -1947
17. Te és a világ: tanítások. -Elbeszélések, -1947
18. A láthatatlan lobogó. -Versek, -1947
19. Százéves dal a bujdosóról. -Versek, -1948
20. Csillag az éjszakában. -Kisregény, -1948
21. Zsoltár és trombitaszó. -Kisregény, -1949
22. Adjátok vissza a hegyeimet!. -Regény, -1949
23. Ember az országút szélén. -Regény, -1950
24. Elvész a nyom. -Regény, -1952
25. Tizenhárom almafa. -Regény, -1953
26. Nem nyugaton kel fel a nap. -Elbeszélések, -1955
27. Az Antikrisztus és a pásztorok. -Regény, -1957
28. Funtineli boszorkány. -Regény, -1959
29. Átoksori kísértetek. -Regény, -1964
30. Elvásik a veres csillag. -Regény, -1965
31. Magukra hagyottak. -Regény, -1967
32. Válogatott magyar mondák. -Mondák, -1971
33. Kard és kasza. -Regény. -1974
34. Magyar örökségünk. -Tanulmányok, -1975
35. Igazságot Erdélynek!. -Dokumentumok, -1977
36. Halálos köd. -Regény, -1978
37. Eliza. -Regény, -1982
38. Hagyaték. -Regény, -1985
39. A sólyom hangja, -Regény, -1989
40. A költő és a macska. -Novellák, -1989
>>>> Wass Albert idézetek <<<<
>>>>>>>> 20 idézet <<<<<<<<<<
1. Birtoklás
"A magántulajdon bűnös önzés, tulajdonképpen nem egyéb, mint lopás, mert valójában Isten a világot minden ember számára egyformán teremtette, s ezáltal az egész emberiség együttesen bírja a világot, minden közös, és senkinek sincsen joga, hogy magának tulajdonítson el bármit is, egyedül."
2. Carpe diem
"Örvendj a hóvirágnak, az ibolyának és a búzavirágnak. Az erdő csöndjének. Ha egyedül vagy: annak, hogy egyedül lehetsz. Ha nem vagy egyedül: annak, hogy nem kell egyedül légy. Vágyódj arra, amit a holnap hoz, és örvendj annak, ami ma van."
3. Csaba
"Csaba-legenda, Hadak Útja, mind, mind ezt jelenti. Csaba jönni fog ha nagy a vész és segít. Hogy a nemzet fölött, mely másfél évezred óta egymagában küzd, egy gondolat lebeg. Magasan az emberek feje fölött él ez a gondolat, olyan magasan, hogy alig akad néha valaki, aki megláthatja. Mindenkinek a szívében és mindenkinek az agyában, aki fia ennek a nemzetnek, valahol egy félreeső sejtben van egy lezárt, kicsike ajtó. Három súlyos pecsét őrzi a zárat: könnyelműség, békétlenség, elfogultság. Nagy, titkos öröksége ennek a nemzetnek az eldugott ajtó s a három pecsét. Aztán, amikor nagy-nagy veszedelem kerekedik, a gondolat leszáll és megmutatja magát a nemzetnek. És az emberek meglátják benne az ősi törvényt, amit Csaba tett: összetartással, békességgel, munkával és igazsággal legyőzni minden veszedelmet."
4. Erdély
"Amikor kimondom ezt a szót, hogy "Erdély", ebben benne van minden: a szívem, a lelkem, az agysejtjeim molekulái, mindaz, ami voltam, vagyok és leszek, tulipános bölcsőmtől a kopjafáig. Véremben van. Minden írásommal, minden beszédemmel, mindig és mindenütt Erdélyért harcoltam. Azért az Erdélyért, melyről tudom, hogy már nem lehet az enyém soha, de még lehet azoké, akik ott maradtak, szenvedtek és hűséggel kitartottak minden gyötrés, megpróbáltatás ellenére is. Minden maradék erőmmel, igyekezetemmel azért küzdök még ma is, hogy Erdély újra az legyen, ami volt: három szabad nép hazája, az Isten és ember előtti egyenlőség, a tisztesség és az emberszeretet földje."
5. Erdély
"Akié a föld, azé a jövendő... de csak azé lehet a föld, aki együtt él vele, közel áll hozzá, aki megérti a föld szavát... magyarnak lenni Erdély földjén annyit jelent, mint mindig egy lépéssel előbb lenni... egy kicsit többnek lenni minden tekintetben... többet dolgozni, többet szenvedni, többet adni, többet tudni, többet érezni, többet gondolkozni... okosabbnak lenni, hajlékonyabbnak lenni... meghajolni a viharban, mint a mezőségi gyertyánfa, földig hajolni, ha kell... de meg nem törni soha! A fenyő hasad, a tölgyfa törik, de a gyertyán hajlik, mint az acélrugó és kiegyenesedik újra meg újra... Erdély földjén csak a gyertyán-embernek van jövendője."
6. Erdő
Haladj bátran, egyre mélyebben az Erdők közé. A fák alatt, itt-ott még láthatod a harmatot, ahogy megcsillan a fűszálak hegyén. Jusson eszedbe, hogy angyalok könnye az. Angyaloké, akik sokat sírnak még ma is, mert annyi sok embernek marad zárva a szíve a szép előtt. De miattad nem sírnak már. Mosolyognak, amikor jönni látnak.
7. Erdő
Az erdőben csak haladsz csöndesen, gyönyörködve, céltalanul, s egyszerre csak kilépsz az Angyalok Tisztására. Nem is tudod, hogy ez az, mivel az angyalokat nem láthatja a szemed. Csak annyit látsz, csak annyit érzel, hogy csodálatosan szép. És megállsz. És abban a pillanatban megnyílik a szíved, és az angyalok észrevétlenül melléd lépnek, egyenként, lábujjhegyen, és belerakják kincseiket a szívedbe. A legnagyobb kincseket, amiket ember számára megteremtett az Isten. A jóságot, a szeretetet és a békességet.
8. Élet
"Az élet fontos dolgai nem azok, amiket általában fontosaknak tartunk. Pénz, pálya, haladás, siker, munka: ha arról van szó, hogy megtaláljuk magunkat ebben a világban s érdemesnek ítéljük a benne létezést, akkor ezek mind nagyon aprócska dolgok. Az érzések és a hangulatok fontosak, melyek lelkünket színezik s a lelkünkön keresztül a világot is, melyben élünk."
9. Életünk
"A papok azt próbálják elhitetni az emberrel, hogy a pokol meg a mennyország az valahol a túlvilágon van, valami ismeretlen helyen, (...) pedig bolondság ez, bolondság bizony. A pokol is, meg a mennyország is itt van bennünk, életünk minden napjában. Ha az elfogultság útját járva gonoszat cselekszünk, az ördög belénk költözik és a lelkünket szorongatja. Ha a megértés útját választjuk s azt csináljuk, ami helyes és jó, akkor a mennyország békessége van bennünk, s mindegy, hogy mi történik, ezt a belső békességet nem veheti el tőlünk senki."
10. Feladat
"Minden embernek kell, legyen egy feladata ebben az életben - kötelességen belül, vagy azon felül is talán -, mert különben nem lenne értelme annak, hogy él. Az emberi világ több kell, legyen, mint egy bonyolult szerkezetű gép, melyben minden ember egy fogaskerék szerepét tölti be... Minden embernek kell, legyen egy feladata, egy titkos küldetése, mely Istentől való."
11. Idő
"Furcsa, ahogy az idő az ember fölött tovamegy. Események, emberek, gondolatok jönnek és mennek, érzések hullámzanak az ember lelkén keresztül, aztán egy idő múlva nem marad belőlük semmi. Elkallódnak szerte az életben, mint apró haszontalan holmik a házban. Itt-ott valami leszakad az emberből, valami láthatatlan kis lelki cafat, odaakad egy ajtókilincshez, egy-egy ablakpárkányhoz, rozoga padlóhoz, keskeny sétaúthoz. Az ilyeneket emlékeknek nevezzük, tiszteljük őket hosszabb-rövidebb ideig, aszerint, hogy mekkora bennünk a romantika. Aztán szépen és észrevétlenül végképpen elmaradnak mellőlünk, mint halk szavú régi barátok, vagy mint az élet, aki velünk indult s valahol egyszer lemaradt."
12. Körforgás
"A fák levelei tavasszal újra kihajtanak és ősszel újra lehullanak. A virágok újra kinyitnak és újra elhervadnak. Újra jön a tavasz, újra jön a nyár, újra jön ősz és újra jön tél. És te természetesen azt mondod erre, hogy nem is lehetne másként, mert így van ez jól. Miért vagy úgy kétségbeesve tehát, hogy újra elölről kell elkezdd az életedet."
13. Megmaradás
Maradnak az igazak és jók. A tiszták és a békességesek.. Erdők, hegyek, tavak és emberek. Jól gondolja meg, ki mit cselekszik!
14. Mindennapok
"Elég, ha ebéd után tíz percre ledőlsz pihenni. Elég, ha munkahelyedre lassan és kényelmesen haladsz és néha megállasz, hogy egy fát, egy virágot, vagy egy madarat megnézz. Elég, ha fél órával üldögélsz tovább a padon, mint amennyit előre szántál magadnak. Mert szépen süt a nap és a szellőnek kellemes, meleg virágszaga van. Elég, ha minden hetedik napon nem dolgozol semmit, csak örvendesz annak, hogy élsz és hogy szép a világ, amiben élsz."
15. Szabadság
"Nem az a szabadság, hogy úgy élhetsz, mint egy diktátor és kedved szerint érvényesítheted a benned felgyülemlett gyűlöletet. Szabadság az, hogy nincs diktátor fölötted más, csak a Teremtő Rend. És hogy a gyűlölet ellen megvédelmezheted magadat a szeretettel."
16. Tavak
"Legelőször is azt kell megmondjam, hogy a Jóisten, mikor ezeket a furcsa kis tavainkat megteremtette, egy egész kicsit szomorú volt. (...) Azért lettek ezek a tavak is olyan furcsák és olyan álmodozók, hogy aki látja őket, önkéntelenül valami szépet és kicsit szomorút kell érezzen."
17. Természet
"Vendég vagy a világban, és ez a világ szép vendégfogadó. Van napsugara, vize, pillangója, madara. Van virágja, rengeteg sok. Tanulj meg örvendeni nekik. Sajnos, embere is van. Igyekezz kevesebbet törődni velük és többet azzal, ami még a világ szépségéből csodálatosképpen megmaradt, az emberiség minden pusztításai mellett is."
18. Természet
"Amikor a nap feljön, az Úristen mosolygását látom (...) és az Úr mosolyát látom akkor is, amikor a nap lemegyen. Az Úr mosolygását látom a holdon is, s szemének derűs csillogását minden kicsi csillagban. Az ég kékségében az örökös tisztaság szent törvényét látom s a tovaszálló gondoskodó szeretetet, mely éltet bennünket tisztító esőkkel. A szélben az Ő szent leheletét érzem, mely naponta tisztára mossa a lelkemet a szenny kísértéseitől.
19. Vallás
"Volt egyszer egy ember, aki az ő háza udvarán oszlopot épített az ő Istenének. De az oszlopot nem márványból faragta, nem kőből építette, hanem ezer meg ezer apró, csillámló homok szemcséből, és a homok szemcséket köddel kötötte össze. És az emberek, akik arra járva látták, nevettek rajta és azt mondták: bolond. És akárhány szél jött, egyik sem döntötte össze, hanem mindegyik szépen kikerülte az oszlopot, amely hittel épült. És az emberek, akik ezt látták, csodálkozva összesúgtak és azt mondták: varázsló. És egy napon berohantak az udvarára és ledöntötték az ő oszlopát. És az ember nem szitkozódott és nem sírt, hanem kiment megint az ő udvarára és hittel a szívében kezdett új oszlopot építeni az ő Istenének.
20. Valóság
"Az igazi törvényeket nem írták könyvekbe és nem őrködnek fölöttük fizetett tisztviselők...Veled, benned és körülötted élnek, és a világ teremtésétől a világ végezetéig változatlanok. Meghatározzák, hogy mit tehetsz és mit nem tehetsz, megéreztetik veled a különbséget jó és rossz, szép és csúnya között. Korlátokba szorítanak, bezárnak születés és halál közé, őrködnek fölötted ösztön és lelkiismeret formájában."