A Világvége Világbéke.
Megszültem a választ a kérdésre. E világon akkor lesz majd béke, amikor minden egyes ember szívében, egyenként, megszületik a lelki béke. A lelki béke az alap, amiben megnyilvánulhat Isten, a szeretet, az egy, az egyetlen létező. Így létezve minden figyelmünk az egészre, az EGYSÉGRE irányul, s tudva, hogy a létezés egy állandó változás, ami biztosítja az egyre magasabb szintű újjászületést, a mostani életünket is majd teljes öröm és béke tölti be és lengi körül..
Világvége Világbéke -- Lehner Ella
Előszó
-- Ülök az erkélyemen. Csendes tavaszi szellő simogatja arcomat. A Napnak már ereje van. Sorban borulnak virágba a bokrok és a fák. Imádom a tavasz illatát, kilenc fenyőm védelmező árnyékát. Hallgatom a csendet. Szeretek itt lenni, szeretek itt olvasni, meditálni, de most írásra kényszerít benső hangom.
-- Az elmúlt félévben több olyan könyv került a kezembe, amelyben 2012-re hívják fel a figyelmünket. A folyóiratok is tele vannak 2012-ről szóló információkkal. Ma egy tudományos beszámolót olvasok egy magazinban, a végén a következő mondattal: „az előrejelzések szerint 2012-ben valóban kritikussá válhat a helyzet, és nem lesz kisebb a tét, mint az emberiség fennmaradása.” Ez egy időjárás előrejelzés kapcsán fogalmazódott meg a cikk írójában, amelyet ma már a NASA tudósai készítenek a Nap körül keringő űrszondáik segítségével.
-- Azt is olvasom, hogy már tartottak egy konferenciát is: ŰRVIHAR HÉT címmel, melyen 350 tudós és kormányzati képviselő arról tanácskozott, hogy mit lehetne tenni annak érdekében, hogy egy a közeljövőben a Földet elérő napkitörés apokaliptikus következményeitől megvédjék az emberiséget.
-- Ha csak azzal kellene szembenéznünk, hogy „egy ilyen vihar minden elektromos eszközt kisüt, a karórától az atomerőműig”, már lehetetlenné tenné életünket. „De ez még csak a kezdet. Az űrvihar felmelegíti a légkört, ami klimatológiai változásokhoz vezet: tornádók, cunamik, villámcsapások valóságos özöne. És az emberiség semmiféle technológiával nincs felkészülve, hogy ezt megakadályozza”. (Megjegyzem, hogy ezt a tudósaink mondják.)
-- Ezzel a dátummal kapcsolatban, természetesen nekem is a maják jutnak eszembe. Tudom róluk, hogy Istenként tisztelték a Napot, ami természetes, ha abból indulunk ki, hogy a Nap az anyagi világunkban, e naprendszerben, minden életet tápláló energia, az élet forrása. Magasabb szintről nézve az ISTENI TUDAT, az EGY, a LÉTEZŐ, a FORRÁS fizikai képmása, visszatükröződése.
-- A maják egységben éltek a Forrással, jól ismerték a természetét. Tudták, hogy minden mindennel összefügg a világegyetemben és a csillagok tudományának birtokában kőbe véstek egy naptárt, remélve, hogy tudásukat hátrahagyva segíteni fognak azoknak az embereknek is, akik még itt maradtak e bolygón (mert ők, az ősi maják, amilyen hirtelen megjelentek, olyan hirtelen el is tűntek innen). Ez a naptár évmilliókat foglal rendszerbe, ciklusokra bontja az időt, egy új dimenziót teremtve ezzel, hiszen a LÉT végtelen, örök, de ha meghatározunk benne bizonyos pontokat, akkor határokat teremtünk magunknak. A maják lejegyezték ezt. Innen is tudhatja ma az emberiség, hogy 2012. december 21. (a maja naptárban szereplő utolsó dátum) az idő dimenzió végét jelzi. Egy olyan dimenziónak a végét, amelyet ő maga (isteni önvalója) teremtett a szellemi fejlődése érdekében.
-- Mi történik utána.? Az EMBER újra a teljességben él majd, és abban a dimenzióban találja magát, ami rezgésszámával rezonanciába lép. Egy másik hír, ami lázba hozott a: skalárháború.
-- Idézek néhány mondatot: „A bombák kora már lejárt. Ezzel együtt az őket szállító repülőgépeké is. Szinte valamennyi jelenleg hadrendbe álló nukleáris fegyver használhatatlanná tehető elektronikus blokkolás alkalmazása révén. Minden nagy távolságra végrehajtandó csapás levezérelhető egyetlen irányítóteremből, pusztán rámutatva a Föld bármely pontjára. Az ember pusztító képessége hihetetlen mértékben megsokszorozódott. Az új fegyverek még a Napban is képesek vihart kiváltani.!”
-- A skalárbáború egy olyan hidegháború, ami a skalárhullámok alkalmazására épülő technológiák közötti versengésből áll. A skalárhullám nem más, mint az elektromágneses hullámok egyik különleges típusa, aminek felfedezője Nicola Tesla. Ő „sugárzó energiának” nevezte e hullámokat, felismervén, a világűr telis-tele van velük. Az oroszok már az 1930-as évek óta igyekeznek fegyverként hasznosítani e jelenséget”
-- Thomas Bearden, nyugdíjas alezredes, azt írja könyvében (Free energy címmel), hogy „1957-58-ban a szovjetek hatalmas energiájú skalár elektromágneses hullámokkal kísérleteztek. Ennek következménye az Urálban, egy atomtemető közelében bekövetkezett baleset. A teljes terület elpusztult. Ugyanabban az időben további szuper fegyvereket is fejlesztettek, ezekre hivatkozott Hruscsov 1960-as, a Szovjet Elnökséget tájékoztató referendumában, megjegyezve, ezek a támadáseszközök oly mértékben hatékonyak, hogy akár a teljes életet képesek elpusztítani a Földön, ha korlátozás nélkül alkalmazzák őket.” „A skalár elektromágneses hullámok különböznek az ismert, a televíziót, a rádiót vagy mobiltelefont működtető elektromágneses hullámoktól. Ezek transzverzálisak, azaz haladási irányukra merőlegesen rezegnek, míg a skalár hullámok longitudinálisak. Fontos tudni azt is, hogy ezek a skalár hullámok a világűr vákuumában léteznek, az „idő birodalmában”, betöltve a világegyetemet, a szilárd testeket is. (A saját testünk is nagyrészt ürességből áll, tehát vákuum tölti ki).”
-- T. Bearden azért nevezi ezt az „idő birodalmának”, mert az időn felülálló energia. Míg az atombomba az anyagba zárt energiát szabadítja fel, a skalárhullámok felhasználása révén lényegében az időbe zárt energiát lehet szabadjára engedni. Így ezt „időbombának” lehetne nevezni. A mi háromdimenziós világunkba az időt negyedik dimenziónak is szokták nevezni, ami úgy bennünk, mint körülöttünk is létezik.”
-- Azt is mondja T. Bearden, hogy „ez az energia egyben minden fizikai valóság alapja. Ezért lehetőség van olyan berendezések megépítésére, melyek képessé tesznek bennünket a gravitáció, az idő, a tehetetlenség és egy objektum tömegének a megváltoztatására. A dolog így természetesen rendkívüli fontossággal bír a katonai alkalmazások tekintetében, űrhajók meghajtásánál, időutazás kapcsán, építkezés, teleportáció és egy csomó olyan jelenség megértésében is, amelyről jelenleg (nekünk laikusoknak) még fogalmunk sincs.”
-- Ezt az energiát olykor „nullponti energia” vagy „szabadenergia” néven is említik, de a Vril szóval is, ami sumér eredetű szó és Istenit jelent. Azt is írja Bearden, hogy ez az energia az emberiség jóléte érdekében is felhasználható lenne, nemcsak az elpusztítására, de a hatalmi elit útját állja mindenféle tömeges terjesztésnek (még a tudásának is). Mire használhatnánk? E kifogyhatatlan ingyen energia immár könnyen átalakítható közönséges elektromágneses (transzverzális) hullámokká.
-- Hosszan tartó (örök) energiaforrás van a kezünkbe az energiaválság kezelésére. A másik hasznos felhasználása a skalár hullámoknak a gyógyítás lenne. Antoine Prioré Franciaországban már az 1960-as években megalkotott egy egyszerűen kezelhető szerkezetet, ami 100 %-os hatékonysággal gyógyította a legkülönfélébb súlyos betegségeket.
-- Ezért fontos minden embernek e Földön: MEGVILÁGOSODNI, ISTEN-TUDATOSSÁGBAN élni.! Így, az EGYSÉGBEN, a szeretet világában ilyen igazságtalanság nem létezne. Tudatos lények az EGYSÉGBEN EGYKÉNT gondolkodnak, fejlődnek és teremtenek új, szép világokat.
-- Összefoglalva, a skalárhullámok tulajdonságait ismerve, kifejleszthetnénk olyan eszközöket, szerkezeteket, amikkel materializálni lehet, teleportálni vagy csillagkapukat létesíteni az idő és térugrások megvalósításához. Megváltozna e világ pár napon belül, mert ne feledjük ez ,az energia ott van mindenben, egy frekvencia módosítást kell csak bekódolni és átalakul minden amit át szeretnénk alakítani. Antoine Prioré azt állítja, (mert ő el is készített egyet), hogy egy henger alakú szerkezetbe befekszik a beteg és egyetlen perc alatt helyreáll az egészsége, mindegy, hogy milyen betegsége volt az illetőnek. Sőt, már van egy új formája is e gyógyításnak, melyben csak betakarják a beteget egy olyan takarószerűséggel, ami rá van kapcsolva egy laptopra és egy energia-átalakító szerkezetre. A sorozatgyártásra a kormányok nem tartanak igényt. Ki venne még gyógyszereket, ami a legnagyobb üzlet a világon, miközben naponta több millió ember hal meg különböző betegségekben.
-- De gondoljuk csak át ennek a tudásnak ismeretében, a Föld múltját, vagy az emberiség múltját. A Föld rengeteg bizonyítékot őriz, hogy nem mi vagyunk az elsők, akik elértük ezt a tudásszintet: a piramisok, a Sfinx alatti város, a Nasca vonalak, Stonhenge, az aranylemezek, a 13 kristálykoponya, a 8 méteres, vagy a 30 centiméteres csontvázak,(igen ekkora emberi csontvázakat is találtak a régészek). Aztán ott vannak még, a 4 és 6 méteres bebalzsamozott emberek Egyiptomban (anya, apa és gyereke, akik ma is élőnek tűnnek, s akiket csak a legmagasabb szintet elért beavatottaknak mutatnak meg). És, az egyre több UFO, vajon honnan érkezik? Lehet, hogy a múltból, a jövőből vagy más dimenziókból látogatnak haza az atlantisziak?
-- Igaz, a skalárhullám is egy kétélű kard, materializálásra, és dematerializálásra is lehet használni. Sajnos egyszerű laikus el sem tudja képzelni milyen a pusztító ereje és az a legszomorúbb, hogy már nagyon sok ilyen fegyvert fejlesztettek ki a nagyhatalmak. Használni nem használják, de néha bemutatják új vívmányaikat, hogy fitogtassák hatalmukat. Ez a skalárháború.
-- Megvilágosodott emberek irányítása alatt ez a felfedezés a bolygónk megmentését szolgálná. Vajon, mi most elpusztítjuk magunkat (az emberiséget), vagy bölcsen egységet alkotva helyreállítjuk a harmóniát a Földön, „egészséges” EMBEREKKÉ válva, megvilágosodott, tudatos létezőkként egy új világot teremtünk.?. Ekkor lesz ennek a világnak, e gondolkodásmódnak vége és csak így tud megszületni e Földön az örök béke.
Bevezetés
-- Azon gondolkodva, hogy milyen formában tudnék a legjobban segíteni abban, hogy a Földön minél több ember megvilágosodjon, arra a döntésre jutottam, hogy elmesélem saját történetemet.
-- Sok jó könyv van e témában, már mindent megírtak a legmagasabb fokon mestereink és tanítóink. Olyan könyv van kevés, amiben az író a saját megvilágosodási útját meséli el, lépésről-lépésre, miközben élnie kell egy társadalmi életet a XXI. Században.
-- Az emberek többsége még ma is azt képzeli, hogy aszkétának kell lenni, el kell vonulni a Himalájába ahhoz, hogy megvilágosodjon. Nem így van. Nem a felszín számít, nem a külsőségeken múlik a tudatos létezés. Befele fordulva, önmagunkba kell megtaláljuk a csendet, azt a lelki békét ami a TUDAT megnyilvánulásához szükséges rajtunk, embereken keresztül.
-- Reménykedem benne, hogy ha a mindennapi életem elmesélésével párhuzamosan, megvilágítom szellemi fejlődésem útját (a mai rálátásom és tudásom segítségével), akkor mindenki tisztábban fogja látni azt is, hogy ő maga hol tart az úton. Nincs fontosabb dolog, mint tudni, tisztánlátni azt, ami a jelenünkben VAN, amit már elértünk, mert ez magában hordozza a következő lépést is.
-- Megérett az idő, eljött az ideje egy új, mélyebb gondolkodásmódnak. Minél mélyebb gondolkodású egy ember, annál tisztábban fogja látni az életet, saját magát, magán keresztül a többi embert, az emberiséget és az egész teremtést.
-- Megérett az idő egy új világ megteremtésére. Ehhez pedig, új tudás kell. Az új magába kell foglalja az emberiség létezése óta felhalmozódott összes tudást. Nem egy-egy ember – legyen ő tudós, vagy próféta – tudását, hanem az egész emberiség felhalmozódott tudását, ami leülepedett (bekódolódott) évezredeken keresztül a közös tudatba, az AKASHA krónikába, (amit Szepes Mária a „beszélő fény krónikájának” nevez nagyon szépen, mert így igaz, meditációimban, fényekben és dallamokban nyilvánul meg), és a DNS-ünkbe kódolódott, hogy amikor megértünk rá, elővehessük és használjuk. Ez a tudat tudománya.
-- A mai fiatalok a külsőségektől, a test szabadságának káprázatában (és persze kilátástalanságukban), élvezni próbálják az életet, mielőtt megértenék azt. Sehol nem tanítják nekik, sem középiskolában, sem a főiskolán, sem az egyetemen, hogy teremtő lelkek vagyunk, az életünk eseményeit mi magunk teremtjük a gondolataink által. Igen, a gondolat teremtő erő, s a kimondott szó egy megerősített gondolat, mely a létezés törvénye alapján megnyilvánulni törekszik. Ezért fontos a tudatos gondolkodás, a teremtés tudatos irányítása, gondolkodásmódunk isteni alapokra helyezése, ami nem más, mint a szeretet.
-- A MEGVIOLÁGOSODÁS annyit jelent, mint felismerni magunkban Istent, az igazi LÉTEZŐT, s hogy saját életünk teremtői mi vagyunk, pillanatról pillanatra a gondolataink és az abból fakadó cselekedeteink által.
-- Isten-tudatosságban létezni annyit jelent, mint tudatosan megélni a feltételnélküli szeretetet a mindennapi életünkben, s ez által eggyé válni Istennel.
-- A megvilágosodás egy folyamat, ami abban a pillanatban kezdődik el, amikor a látható dolgok mögött felfedezzük Istent és feltesszük az első kérdést létünkkel kapcsolatban. Ettől a pillanattól kezdve, ha figyelünk a válaszokra, azt tapasztaljuk, hogy életünk minden irányából, ezerféle módon kapjuk a válaszokat. Tulajdonképpen az egész életünk nem más, mint a válasz maga, csak meg kell fejtenünk.
-- Úgy is fogalmazhatunk, hogy egyetlen kérdéssel aktiválhatjuk isteni énünket és ettől a perctől kezdve, ő minden lehetséges módon megnyilvánul. Megnyilvánul a tudásunkban, minden mozdulatunkban, hangszínünkben, álmainkban, kapcsolatainkban és a véletleneknek nevezett történésekben.
-- Amikor megértettük, hogy e testben a Földön Isten megnyilvánulásai, a Teremtő visszatükröződései vagyunk, egyetemben az összes csillaggal és minden létezővel, akkor már tudatos létezők vagyunk. Így létezve minden figyelmünk az egészre, az EGYSÉGRE irányul, s tudva, hogy a létezés egy állandó változás, ami biztosítja az egyre magasabb szintű újjászületést, a mostani életünket is teljes öröm és béke tölti be.
Első Fejezet
-- Életünk első hét évében egy csodálatos hármasságban létezünk édesanyánkkal és a Teremtőnkkel. A legszebb, legtisztább érzésekkel a szívünkben érkezünk, hogy gyökeret eresszünk és e bolygó ajándékait, lehetőségeit megismerve olyan életet éljünk, mellyel hozzá tudunk adni valamit a teremtéshez.
-- A világ legszebb városában születtem, Erdély szívében Marosvásárhelyen, 1956.dec.13-án. Szüleim egyszerű emberek voltak: édesanyám szakácsnő, apám asztalos volt. Igaz nem akármilyen szakácsnő és nem akármilyen asztalos. Anyukám egy jól menő vendéglőben főzött és sok esküvőn ő volt a főszakácsnő. Egyenként keresték meg a vendégek, hogy kezet csókoljanak annak, aki a sok finomságot készítette. Otthon is nap mint nap főzött nekünk valami finomat, hétvégeken, ünnepeken pedig, igazi lakomákban volt részünk. Tyúkhúsleves, kacsasült, töltött bárány, nagy tál fánk, lángos vagy kürtöskalács. Édesapám a rajztudásával nyűgözött le. Műasztalos volt és kézzel faragta ki a különböző díszítőelemeket, de azzal varázsolt el igazán, ahogyan rajzolt. Sokszor két kézzel, javítgatás nélkül, teljes biztonsággal, tökéletesen szimmetrikusan rajzolta ki a mintát a fára. Mindig rögtönzött. Nem voltak vázlatai, könyvei, amiből merített volna.
-- Nem volt autónk és tévénk sem. Akkoriban ez még csak a felső tízezernek adatott meg. Hála Istennek! – mert így rengeteget kirándultunk, barangoltunk gyalog a természetben. Zöldövezetben laktunk (2 szoba összkomfortos lakásban), egyik oldalunkon 200 m-re tőlünk folyt a Maros folyó, másik oldalunkon 800 méterre ott volt az erdő, minden kincsével és gyönyörűségével együtt. A Maroson nemcsak úszni, kajakozni lehetett, de egy gát segítségével kiépítettek mellette egy óriási strandot, úszó és csónakázó medencével, hajó-vendéglővel és egy olyan félszigettel, ahol nagyon romantikus, meseszerű faházak sorakoztak. Nagy játszótér is volt, mindenféle hinta, s mivel közel laktunk még nagyobb koromban is kijártam oda hintázni. Mikor már mindenki hazament, kevés volt a világítás, így ha tiszta volt az égbolt, úgy ragyogtak a csillagok, hogy órákig tudtam bámulni őket. Hintáztam-hintáztam, egyre nagyobb lendülettel és néztem a csillagokat. Pár perc után nemegyszer átéltem, hogy ott repülök a magasban, minden űrhajó nélkül, a csillagok között.
-- A Maros partján volt néhány szikla. Reggelente vagy este a naplementében nagyon szerettem ülni ott és figyelni a színeket, azt a csodát, ahogy a víz visszatükrözi a Nap fényét.
-- Öt – hat éves koromban az volt az érzésem, hogy beszélgetni tudok (persze csak gondolatban) a vízzel, az állatokkal, sőt a növényekkel is. Ücsörögve a sziklámon, a folyó szélén, csak kigondoltam, hogy szeretnék sok kis halacskát látni és máris ott voltak százával körülöttem.(Nem valami „csodagyerek” voltam, csak még nagyon tiszta szívű, és a tiszta szívből fakadó gondolat, a szeretet erejével bármit képes megteremteni).
-- Nem féltek tőlem, az volt a benyomásom, hogy értik és érzik, amit gondolok és érzek, így tudják, hogy nem bántom őket, csak nagyon boldog vagyok, nagyon nagy öröm számomra, hogy itt vannak velem, láthatom őket.
-- Városunk legmagasabb pontján, az erdő közepén volt egy meseváros gyerekeknek. Nagy játszótér, hinta, körhinta, homokozó, körülötte egy kisvasút és a másik végében egy hatalmas állatkert, gyönyörű, egészséges állatokkal: majom, elefánt, oroszlán, tigris, leopárd, medve, zebra, zsiráf, orrszarvú, kígyó, krokodil és még sorolhatnám. Nem volt elég egy egész nap, hogy kiélvezzük. Szóval nagyon szép gyermekkorom volt.
-- Most figyeljük meg spirituális szemszögből ezt az időszakot. Ezt azért tartom fontosnak, mert ma már tudom, hogy az embernek megadatott a lehetőség, hogy 7 x 7 év alatt, az életét szeretetben, becsületben, teljes odaadással megélve, MEGVILÁGOSODJÉK!
-- A keleti tanok szerint is 7 csakránk (energiaközpontunk) van, melyek szellemi fejlődésünkkel párhuzamosan szép lassan megnyílnak és biztosítják a harmóniát, a teljesség megélését ebben a dimenzióban.
-- Nagy vonalakban felvázolom a 7 csakra 7 éves ciklusokban való kiteljesedését, ami segít megérteni azt is, hogy egy ember megszületésekor csak fizikailag áll készen az életre. Ahhoz, hogy alkotó, teremtő, igazán szeretni tudó EMBERRÉ váljon még 7 x 7 évre van szüksége. Ennyi idő alatt a saját élete próbái, tehát a saját élet tapasztalata is elvezeti a megvilágosodáshoz (ezt a karma útjának is nevezik).
-- Tehát: az első 7 év – ami megegyezik a gyökér csakra működésének teljes kifejlődésével – arra megy el, hogy gyökeret eresszünk e világban. Megtanuljuk az alapvető dolgokat, ahhoz hogy egyáltalán életben maradjunk, megtanulunk, enni, inni, járni, beszélni, kommunikálni.
-- A második 7 év – a szex csakra teljes kifejlődése – alatt az ember már megtanulja megalapozni a jövőjét, megtanul, írni-olvasni és megismerkedik jobban a világgal, hogy még jobban érezze magát benne, keresgéli gondolatban, hogy milyen foglalkozást válasszon, de felfedezi a test szépségeit és nemisége titkait is, azt a jóérzést, amikor egy másik nem tagja megérinti, megpuszilja, vagy csak titokzatosan a szemébe néz.
-- A harmadik 7 év – a nagyfonat csakra teljes kifejlődése – alatt már eldöntötte mivel akarja megkeresni a kenyerét, szerelemre vágyik, és már megállapodni próbál az ember. Saját otthont, megélhetést, társat keres, családot alapít, már az utódokra is gondol. Egy meleg családi környezetben el lehet mélyíteni a szeretetet, gondoljunk csak a szerelem csodájára, aztán kisgyermekünk mosolyára, érintésére, ami nélkülözhetetlen a további fejlődéshez.
-- A negyedik 7 év – a szív csakra működés kiteljesedése – életbevágóan fontos szakasz. Ekkor dől el minden, ami a megvilágosodást illeti, mert a megvilágosodás alapja a szeretet. Ebben az időszakban van már annyi élet tapasztalatunk, hogy tudjuk szeretni magunkat, és magunkból kiindulva elkezdjük megfigyelni, értékelni, aztán megszeretni a másik embert és a rajtunk kívül álló dolgokat. Szeretni tudjuk magát az életet. Rögtön fel is tesszük az élet nagy kérdéseit: ki vagyok én, miért vagyok, mi lesz velem, miután meghalok? A válaszokért kutatásokba kezdünk. És aki keres, talál. Egyre több ismeretre, tudásra teszünk szert.
-- Az ötödik 7 év – torok csakra kiteljesedésének időszakában már annyi tudással és tapasztalattal rendelkezünk, hogy a legtermészetesebb dolog lesz az életünkben, hogy továbbadjuk mindazt, amit tudunk. És tanítás közben észrevétlenül elmélyítjük tudásunkat, mert mindig csak akkor derül ki, mit is értettünk meg igazán, amikor azt a magunk szavaival újrafogalmazzuk másoknak. Ha nem vagyunk elég érthetőek, elkezdünk jobban odafigyelni, hogy megértessük magunkat, alkalmazkodunk a másik ember nyelvezetéhez, gondolkodásmódjához. Így gyakoroljuk a szeretetet egyre magasabb fokon, mert már tudjuk, hogy nem elég, ha bennünk és a családunkban szeretet van, az lenne a teljesség s az igazi öröm, ha minden ember szeretetben élhetne egymással a Földön.
-- A hatodik 7 év – a „harmadik szem” csakra működésbe lépéséhez – erre a meggyőződésre van szükség. Arra, hogy olyan teljes legyen bennünk a szeretet az élet iránt, hogy már adni is tudjunk. Nem kell többet, mint amire képesek vagyunk, csak annyit, amennyit tiszta szívből adni tudunk, ami egyszerre okoz örömet nekünk és másoknak is. Nincs olyan ember, aki ne tudna adni valamit. Egyikünk gyógyítani tud, másikunk tanítani, festeni vagy énekelni, de azzal is sokat adhatunk néha, ha mosolyogva tekintünk egymásra. Ha adunk mindig ugyannyit kapunk. Ha tanítunk-tanulunk is, mikor gyógyítunk-gyógyulunk is. És ez addig-addig zajlik, míg be nem telünk teljesen szeretettel.
-- A hetedik 7 év – a korona csakra működésbe lépése – azt jelenti, hogy teljessé lett bennünk a szeretet, megvilágosodtunk. A szeretet átitatja testünket-lelkünket-
-- Persze ez a 7 x 7 év csak lehetőség – igaz, egy biztos lehetőség, ami a DNS-ünkbe van kódolva -, de ahány ember annyi eltérés is lehetséges.
-- A környezet és minden külső hatás befolyásolja, előbbre viszi, vagy éppen hátráltatja fejlődésünket. Akad olyan ember, aki felgyorsítja e folyamatot imával, meditációval és 30 évesen megvilágosodott, de akad sajnos bőven olyan is, aki 80 évesen is még csak keresgél. Miért van ez? Mert sokan már 20 évesen (és ma már sokkal több az ilyen fiatal) ráébrednek, hogy a legfontosabb dolog ebben az életben a megvilágosodás és olvasva, meditálva felgyorsítják fejlődésüket. Mások leragadnak valahol és a test rabjaivá válnak: evés-, ivás-, drog-, szex-, és pénzfüggőkké, szenvedélybetegekké. Még ekkor sincs minden veszve, mert ha eleget szenvedtek már, elkezdik keresni a kiutat és késve ugyan, de megvilágosodhatnak.
-- Ha a fejlődés szakaszait szellemi szinteknek nevezzük – mivel ez egy szellemi fejlődés – akkor a visszajelzésekből is megtudhatjuk, hol is tartunk pillanatnyilag az úton.
-- Az EMBER: szellem-lélek-test. Miután megszületik a test, a lélek az a kapocs, ami minden lélegzetünkkel biztosítja az életet és kapcsolatot teremt a test és a szellem között. (Milyen csodálatos a magyar nyelv: a lélek szó: a lélegzet és élek szóból tevődött össze és amilyen fontos az élethez a levegővétel, olyan fontos a lélek a létezéshez). Így lehet levezetni, hogy ebben az anyagi világban, ahol testben élünk, a lélek által, Isten megnyilvánulásai vagyunk. Csak hagynunk kell, hogy betöltse testünket, lelkünkön keresztül, és megtapasztaljuk Őt. Ekkor újjászületünk, mert ráébredünk, hogy egy csepp vagyunk az óceánban, de megélhetjük már itt és most is, hogy egyszerre vagyunk csepp és óceán is.
-- Megéltem egy példát arra, hogy ha az ember nem érett meg a „tudás” befogadására, akkor hiába kínálják fel azt neki, képtelen felfogni. De persze, ez nem azt jelenti, hogy fojtsuk magunkba a szót, ami szívből fakad, mert mindennek eljön az ideje és semmi sem hiábavalóság. Ha néha előbb érkezik a segítség és csak később értjük meg azt, az sem baj. Sokszor van ez így, hogy olvasunk valamit, nem értjük, de néhány év elteltével mikor megértünk a befogadásra eszünkbe jut, hogy ezt már olvastuk egyszer.
-- 1977 őszén verset mondtam egy kiállítás megnyitón, amikor a közönség soraiból egy magas, jóképű fiatalember, mindkét kezét felemelve integetni kezdett, mint egy rég nem látott jó barát. Mondani is mondogatott magában valamit, hogy a rendezvény végén vár a kijáratnál, de nagyon haragudtam e megnyilvánulás miatt.
-- Az hittem ő úgy udvarol, hogy csillagokról mesél, egyáltalán nem vettem komolyan. Ma tudom, ez volt az első jel, a nagy lehetőség, hogy megvilágosodjon előttem létem értelme és öntudatra ébredjek, de elmentem mellette
-- Szerencsére Isten kegyelme végtelen, annyiszor és olyan módon küldi a megértéhez a segítséget, amíg az célba ér. Ugyanis, a létezésünk pillanatától fogva belénk van kódolva minden lehetséges út, ami a teremtő képességünk fejlődését szolgálja. Amikor megfogalmazódik bennük egy bizonyos szándék, az élet millió lehetőséget tár elénk annak megvalósítására és mi a számunkra legmegfelelőbbet választhatjuk. Minden választás egyforma jó. Nincs rossz választás, mert mindig a legjobb tudásunk szerint választunk. Nem tudunk más valaki szívével vagy fejével választani. Az megesik, hogy utólag tisztábban látjuk, hogy választhattunk volna bölcsebben, de azt a bölcsességet amivel ezt már képesek vagyunk átlátni, lehet hogy pont azon az úton szereztük, amit előtte választottunk.
-- Amikor egy petesejt osztódni kezd, mi történik? Aktiváltuk a DNS-ünkbe kódolt programot. A döntésünkkel és tetteinkkel (szerelem, szeretkezés) megteremtettünk egy lehetőséget, aminek a frekvencia száma rezonált a DNS-ünkbe kódolt frekvencia számmal (mert minden létező dolognak és gondolatnak van egy frekvenciaszáma),s így, aktiválódott. Ez az élet titka.
-- Szóval, sétáltunk hazafelé, és ahogy megfogta a kezem (hogy bizalmába fogadjon) miközben mesélt, az volt a benyomásom, hogy a „Kis herceg” meséjébe csöppentem bele. Azzal kezdte, hogy látja rajtam, hogy még nem ébredtem tudatára, hogy ki vagyok, és miért vagyok itt a Földön, de minden tudásával megpróbál segíteni nekem ebben. Neki is meglepetés volt, ugyanakkor végtelen öröm, amikor meglátott (látta az aurámat), mert nem gondolta volna, hogy e Földön (ami elég nagy), ugyanabban az országban, ugyanabban a városban születünk meg és csak 3 hónap különbséggel. Az, hogy találkoztunk is, az neki jel, (mert ő már tudatos volt, tudta, hogy akkor ez Isten akarata), hogy beszélnie kell velem. El kell mondja nekem, mindazt aminek ő már tudatában van.
-- Soha nem kell többet mondjunk, vagy tanítsunk másnak, mint ami a szívünk mélyén a saját meggyőződésünk, ezért van az, hogy gondolkodás nélkül, egyszerűen, könnyedén meg tudjuk azt fogalmazni.
-- El kell mondja, hogy minden amit tudok magamról, minden álmom és minden titkos gondolatom amit a szívhangom sugall, az igaz! Az, az igazi VALÓSÁG! Ne nyomjam el a szívhangomat, inkább kövessem és éljem meg tudatosan azt, aki vagyok: egy csillaglény. Aztán arról beszélt, hogy:
-- Mi ugyanarról a csillagról jöttünk a Földre, hogy segítsünk abban a csodálatos átalakulásban, amin az emberiség, a FÖLD, a NAP és az egész univerzum keresztülmegy a következő években. Ne érezd tehernek vagy túl nagy felelősségnek, nem akarlak megijeszteni, hiszen már azzal is segítesz, hogy itt vagy.
-- Saját rezgésszámoddal hozzájárulsz a Föld frekvenciájának a felemeléséhez. Már ez is elég. De ha tudatára ébredsz valódi önvalódnak, még több lehetőséget adhatsz az embereknek, a saját tapasztalataiddal új ösvényeket taposhatsz a TUDAT felismerése és a LÉTEZÉS felé. Ha tudnád ki vagy?! Ha tudnád, mennyi mindent tehetnél itt is, nem az apró örömök szerzésére fordítanád erődet. Szép és jó dolog verseket mondani, énekelni vagy színdarabokban játszani, de ezt az örömöt sokan mások is meg tudják adni az embereknek. Te másért jöttél. Te a legmagasabb rendű tudást hoztad szívedben a Földre és a festészet mellett döntöttél, mert képekben megfogalmazva elég egy szempillantás (és a szem a legjobb vevő), hogy a néző befogadja azt. Tudod jól: a képzelet, a gondolat teremtő erő, és azt kell megvalósítanunk, hogy a szívünkből fakadjanak gondolataink. Szívhangunk a TUDAT hangja!
-- Ezután hónapokon keresztül naponta találkoztunk és újra, meg újra elmondta fáradhatatlanul, hogy: - Igen, semmi másra nem pazarolhatod az „időt”, a jelent, a legdrágább kincset ezen a Földön, neked festened kell, ezért vagy itt! Semmi mással nem tudsz annyit adni másoknak, mint azzal, amire születtél. Szavaimat az általad elmesélt tények is bizonyítják: amióta vagy, rajzolni, festeni szeretsz a legjobban. Nem mások biztattak erre, belülről fakadt, ez az, ami a legnagyobb öröm az életedben. Festeni, rajzolni kezdesz, ha bánatos vagy, hogy lelki békére találj és rajzolsz vagy alkotsz valami szépet mindig, ha különleges örömet szeretnél okozni valakinek. Ahogy mondják: a véredben van a festészet. Tudom, azt hiszed, hogy ez csak játék neked, de hidd el nekem, ez is azt jelzi, hogy ez a te utad, mert az élet egy „játék”.
-- Akkor élsz igazán, ha gyermeki ártatlansággal bele tudod vinni álmaidat, és rá tudsz csodálkozni minden földi szépre, jóra, amivel a pillanat megajándékoz. Igen, az élet Isten ajándéka, lehetőség megélni és csodálni mindazt, ami VAN és egy nagy esély új valóságok megteremtésére.
-- Mint minden létező dolognak, a festményeknek is van rezgésszáma és a néző rezgésével rezonálva, segít az emlékezés és eszmélésben. Mire emlékeztethet? Az EGYSÉG tudatára. Ekkor már pontosan fogjuk tudni, miért is vagyunk itt és most. Aztán az is letisztul bennünk, hogy idő és tér nincs is, csak a LÉTEZÉS van, a folytonos, állandó és örök LÉTEZÉS, mely milliónyi lehetőséget teremt az új és újabb megnyilvánulásokra.
-- Sose találkoztam ilyen emberrel (se előtte, se azóta), olyan közvetlen volt, mint egy családtag, úgy érkezett hozzám, mint aki hazajön és úgy viselkedett, mint egy „angyal”, mint egy földönkívüli lény, egy magasabb intelligencia.
-- Csodálatosan ragyogó fény és nyugalom árasztott el, s kibontakoztam az öleléséből, hogy jobban körülnézhessek. Azt hittem „a csillagunkra vitt”, de meglepetten tapasztaltam, hogy „itt” vagyok a Földön, egy női testben, csak újjászülettem.! Búcsúzáskor arra kért, hogy ne keressem tovább a szerelmet, mert megtaláltam, mert ez a szerelem, az EGYSÉG megélése két ember között.
-- Minden tettünk és gondolatunk örökre beivódik a DNS-ünkbe, az Akasha krónikába, és aki kívánja, bármikor lehozhatja, aktiválhatja. Persze sokan megtették már ezt, nekünk is ez segített sokszor az utunkon, (a Biblia, Buddha tanításai, aVédák, és a mai megvilágosodottak írásai, zenéi és képei), de sosem elég újra meg újra megfogalmazni.
-- Az ember mindenképpen fejlődik, halad – úgymond – a spirituális útján, hiszen: szellem – lélek – test. Ebben az egységben, a test tapasztalatai tulajdonképpen a szellem fejlődését szolgálják, akkor is ha tudomása van róla az embernek és akkor is ha nem akarja tudomásul venni ezt.
-- Isten és a DNS-ünkbe kódolt isteni terv akkor is létezik, ha az ember nem hisz benne. Isten intelligenciája és szeretete végtelen és teljes. Csak az embert magát, befolyásolja saját hite, értelme, szabad akarata. Ha ráébred minderre és felfogja, hogy a szabad gondolkodásmódját is teremtője szeretetének köszönheti, és elkezd tudatosan létezni azzal, saját életét teszi örömtelibbé és boldogabbá.
-- Isten = Szeretet, és eggyé válva a szeretettel, saját akaratodból, te magad leszel a SZERETET és egy olyan élet megteremtője, amit szereteteddel te magad teremtesz meg.
-- A szeretet nélküli világ, ahol háború van, éhínség, félelem és gyötrelem az a „nem isteni tudatossággal” teremtő emberek teremtése. Sajnos ez a pusztulásba vezet.
-- Felsőbb énünk a teljességet tapasztalja, és hogy a legjobb irányba terelje teremtő képességünkből fakadó, testben megélt valóságunkat, segíteni próbál. Tükröt tart elénk, átemel időn-téren túl más dimenziókba, elénk tár pár jelenetet párhuzamos dimenzióbeli életünkből, múltunkból vagy jövőnkből. Egyszerűen kivetíti gondolatainkat egy álomnak tűnő síkra, hogy megóvjon a vissza fordíthatatlan végeredménytől – mondjuk, ha az halálhoz vezetne, pedig eredeti tervünkbe, nem akkorra volt beütemezve. Legtöbbször egy ilyen álom, amibe ilyen mélyen beleéljük magunkat, megértéshez vezet, rádöbbenünk, hogy nem láttuk át teljességében a dolgokat és változtatunk gondolkodásmódunkon.
-- Ez tulajdonképpen az ébredezés folyamata, az isteni öntudatra ébredés első mozzanata, hiszen csak ISTEN VAN, egyetlen LÉTEZŐ, a SZERETET és azon kívül nem létezik semmi. Minden és mindenki (még a semmi is) Isten megnyilvánulása, egy impulzus visszatükröződése, minden csak benne létezik és általa. Ezért egyetlen dolgot tehet minden teremtmény, hogy ráébred erre az igazságra és örömmel tudatosítja magában, hogy ki ő, hol tart, milyen képességekkel áldott és mi az, amit ő maga tud hozzáadni szeretetével e teremtett világhoz.
-- Másodszor, azért is tartottam fontosnak idézni egy megvilágosodott ember vallomásait, hogy újra megerősítsem azt a meggyőződésemet, miszerint eljött az ideje annak, amikor e Földön minden egyes ember megvilágosodhat. Ezt az időpontot vésték kőbe és hagyták hátra nekünk ősidőktől fogva szentjeink, látóink és prófétáink. Erről ír a Jelenések könyve, erről árulkodnak a csillagok, a maják és az összes ránk hagyott „titkos” tudás. Mi most végrehajtói vagyunk a Földön valaha is élt összes ember és lény felhalmozott tudásának. Az ők tapasztalatai ülepedtek le és íródtak be DNS-ünkbe, tehát ők bennünk élnek. Együtt, EGY-ként emelkedünk egy magasabb frekvencia számra, ami egy teljesen új tapasztalással jár együtt, ezért nevezhetjük egy teljesen új dimenziónak. Fontosnak tartom kihangsúlyozni, hogy ez nem ott van valahol, és aki megérdemli, beléphet abba, hanem ezt mi együtt, mi a saját erőnk és szeretni tudásunk bölcsességével teremtettük meg. A létezés egy folyamat, egy folyamatos teremtés.
-- A SZERETET FOLYAMATOS KIBONTAKOZÁSA a LÉT ÉRTELME.!. Ami a JELEN valósága, az annak az eredménye, amit eddig teremtettünk. Most, hogy már tudjuk, hogy kik vagyunk, hogy a gondolat teremtő erő, már csak a szeretetünkön múlik, hogy mi az amit szeretnénk teremteni, és valóságként megélni.
-- Ezért kell megvilágosodni, tudatosan teremteni. A megvilágosodás nem más, mint a minden ember szíve mélyén ott lakozó szeretet aktiválása.
-- A szeretet Isteni mivoltunk kifejeződése. A megvilágosodás, a felébredés, tehát nem más, mint az Isteni öntudatunkra való emlékezés.
-- Én sem tudatosan tettem az első lépéseket, mégis felébredtem. Igaz ma már nincs annyi idő, mint amennyi nekem állt a rendelkezésemre. Viszont, pontosan ezért van annyi segítség. Manapság egyetlen könyv elolvasása elegendő lehet ahhoz, hogy megértsük, mi a teendőnk.
-- Teremtsünk CSENDET magunkban és hagyjuk felszínre törni, megnyilvánulni a belénk kódolt szeretetet és bölcsességet.
-- Tudatosan fogadjuk be a kívülről kapott frekvenciákat. Ez azt jelenti, hogy tisztítsuk meg szervezetünket és gondolkodás módunkat a negatív hatásoktól, hogy rá tudjunk hangolódni a magasabb frekvenciákra. Sok vizet kell inni, minél többet mozogni és a fényben tartózkodni. A Nap fénye és a természet „hangja” az élet fenntartója.
-- Ma már tudom, hogy isteni küldetésem az, hogy gyógyító vagyok. Gyógyító minden minőségemben: nőként, társként, anyaként, barátként, festőművészként, íróként is.
-- Honnan tudhatja meg az ember, hogy mi a küldetése.?. Szeretettel figyel. Tiszta szívből fordul ahhoz a magas intelligenciához, aki őt teremtette és kérdéseket tesz fel. Ha kitartóan figyel és vár a válaszra, egyszer megkapja azt. Én is így tettem, és amikor meggyőződtem Isten léte felől, azt mondtam, hogy én az életemet adnám azért, hogy valamivel hozzájáruljak e csodálatos világ fejlődéséhez. Vele szeretnék együttmunkálkodni, hogy értelme legyen az ittlétemnek. Az emberi test olyan törékeny, fejére esik egy tégla és vége. A gondolkodni és szeretni tudó képessége viszont nagyon magas szintre vall. Ezt kellene gyümölcsöztetni és tökéletesebbé tenni vele az ittlétet. Úgy is fogalmazhatok, hogy ekkor nyíltam meg Isten előtt, ekkor fedeztem fel a magasabb intelligencia jelenlétét a világmindenségben és magamban, ekkor ébredeztem, ekkor engedtem utat isteni énem felszínre jutásának.
-- A kulcs: a SZERETET. (nem győzőm hangsúlyozni, de isteni szeretetről beszélek, nem arról, amit az ego gondol annak!)
-- Az is érdekes, hogy közös meditációnk alatt mindenkiben más-más tulajdonság aktiválódott. Mindenkiben az, ami számára a legfontosabb volt, mert megoldást kínált pillanatnyi problémájára vagy élethelyzetére. Aki beteg volt meggyógyította önmagát, aki napok óta nem találta kulcsait, meditáció után hazament és automatikusan odanyúlt, abba a fiókba, ahova párja elrejtette. Akinek régóta az volt a vágya, hogy megtapasztaljon egy testen kívüli élményt, most e szeretet tengerben megtapasztalta. Olyan örömmel mesélte el nekünk, hogy angyalként repült a város fölött, súlytalanul, félelem tudat nélkül, hogy vele együtt mi is, már-már átéltük, amit ő. Később kiderült, hogy ezennel a tériszonya is megszűnt.
-- Én, elkezdtem aurát látni és így, magasabb szinten gyógyítani, ezekben az időkben. Örömöm telt abban (és nem létezik ennél nagyobb fizetség), hogy Isten munkálkodik bennem és öröm volt, hogy segíthetek sokaknak valódi Énjük felismerésében.
-- A gyógyítás is tanítás tulajdonképpen, alkalom, hogy elmondjuk mindenkinek, hogy Isten bennünk van, és mi őbenne vagyunk. Az ember: szellem, lélek, test és ennek tudatában semmi mást nem kell tennie, mint hagyni, hogy a Szellem megnyilvánulhasson a testén keresztül, a Szent Lélek által. E megnyilvánulási forma nem más, mint az igaz SZERETET.
-- Ahogy nő a szeretet úgy nő a tudásvágyunk, és minél magasabb a tudás szintünk, annál tisztább és teljesebb a szeretet bennünk. És ez a folyamat végtelen, ez ad értelmet minden létező életformának.
-- Ha a gyógyítót nem a pénz motiválja, hanem a tudásvágy, akkor megszűnnek a korlátok (idő, elvárás, megfelelni akarás stb.) és Isten nevében egymásra találva, Isteni egység születik gyógyító és „beteg” Között, mindketten tanító és tanulóvá válnak egy időben. Tanulok, miközben meghallgatom egy másik ember problémáját, együttérzek vele, és tanulok mikor nap, mint nap megpróbálom más-más gondolkodású embereknek megfogalmazni a saját nyelvezetén Isten üzenetét.
-- Isten = Szeretet.
-- Egyetlen napom sem telt el úgy, hogy ne ébredjek tudatára valami új dolognak vagy eseménynek. Rengeteget olvastam és szerencsére, volt kivel megbeszéljem élményeimet, hiszen azzal, hogy helyet adtam otthonomban egy olyan „csoportos meditációra” vágyó társaságnak, akinek tagjai más-más úton ismerték fel a bennük lakozó Istent, óriásira tágult a látóköröm. Betekintést nyertem többféle vallásba, hitbe, szokásba, rendbe. Isten házhoz hozta nekem a tanítóimat. Volt közöttük református, katolikus, evangélikus, hindu, zsidó, buddhista, háromféle jógát gyakorló, és Sai Baba hívő is.
-- Így győződhettem meg saját véleményem igazságáról, miszerint nem az számít, hogy ki melyik úton halad, minden út jó út, mely Istenhez vezet, csak az számít, hogy ki, milyen szívvel, milyen hozzáállással keresi Istent, mert az meg is találja.
-- Mi az, ami kell, tehát a kereséshez? Mi az, amire rátalálsz önmagadban? Mi az, amivé válhatsz? Nem más, mint a SZERETET!
-- Más szavakkal kifejezve: amikor felvetődik bennünk a kérdés, hogy mi is az élet értelme, és felismerjük, hogy ez nem más mint a szeretet, akkor meghozzuk a döntést, hogy szeretnénk azzá válni. Figyelmünket erre összpontosítva, egyre több szeretetet adunk és fogadunk be. Szeretettel teremtve (gondolva) és cselekedve ráébredünk, hogy mi magunk vagyunk a SZERETET.
-- Most ragadom meg az alkalmat, hogy a halál fogalmáról és a félelemről is beszéljek.
-- Az emberi félelem, minden fajta emberi félelem, a halálfélelemből fakad. Aki megszületik e világba, az egyszer meg is fog halni. Helyesebben fogalmazva, akinek a teste megszületik ebbe a világba, annak a teste meg fog halni egyszer. Ezért fontos a halálról is beszélni.
-- Aki megtapasztalja egyszer, bármilyen módon, a testen kívüli élményt, annak általában megszűnik a halálfélelme. Miért? Mert tudomást szerez, tapasztalatot, a TUDAT örök létezéséről. Megéli, hogy létezik a teste nélkül is, lát, hall, gondolkodik, érez. De aki nem élt meg ehhez hasonlót, az fél a haláltól.
-- A gyógymód erre is, persze, a megvilágosodás. A megvilágosodott ember, tudatos létező, nem a testével azonosítja önmagát, ő már tudja, hogy a test a szellem által létrehívott megnyilvánulás.
-- Tehát a megvilágosodáshoz, a tisztánlátáshoz elég volna a mindennapi tapasztalatunk. Sok idős ember ennek köszönheti a bölcsességét, a lelki békéjét és szeretni tudását. Hetven éves korára meg is világosodhat, minden meditáció és olvasgatás nélkül.
-- A baj az, hogy ez ritka. Addig amíg valaki vagy valami nem hívja fel a figyelmünket, addig képtelenek vagyunk észrevenni a felszín mögötti lényeget: az élet igazi értelmét, a szeretet fontosságát és erejét.
-- Ezért tudatosan kell keresni, figyelni, befogadni és tovább adni mindazt, amit már tudunk a világunkról, az élet szépségeiről és a lét értelméről.
-- Saját példánkkal ébresszük rá a többi embert, milyen csoda, milyen isteni ajándék maga az élet. Ne herdáljuk el, élvezzük ki minden pillanatát, mert az az öröm, az a bölcsesség és szeretet kell a következő dimenzió megteremtéséhez, amit eddig felszínre hoztunk magunkból.
-- Minden tapasztalás és gondolat hozzáadódik a meglévő teremtéshez és abból születik egy még összetettebb, még magasabbrendű fejlődés, az állandó változás alapja.
-- A mi szeretetünk, minden egyes emberé egyenként, hozzáadódik a mindenséghez, és az nyilvánul meg a következő pillanatban, mindenben, ami létezik. Így függ össze minden, mindennel és mivel egyek vagyunk, fontos nekem, hogy te is tudd mindezt.
-- Mikor mindenki Isten-tudatosságban él, mindenki szeretetben is él, mert azt teremt. Ekkor lesz „e világnak” vége és e világban is örök béke.
Második Fejezet
-- Ahogy elkezdtem Isten-tudatosságban élni életemet, tehát az életem minden területén és minden percében, a gyermekeimmel való kapcsolatomban, a szerelemben, takarítás és főzés közben is (nemcsak meditáció, festés vagy alvás közben, mint régen), úgy szép folyamatosan szebbé, örömtelibbé vált az életem.
-- Nagyon jó érzés, ha szeretnek az emberek, de nincs ahhoz fogható, mint amikor tudatosan képes vagy megfigyelni, ahogy árad belőled a feltétel nélküli igaz szeretet. Látod, megélheted, élvezheted, fürdőzhetsz benne. Ez teremt igazi lelki békét benned, ekkor éled meg, hogy magad vagy a szeretet. Kívánom, hogy mielőbb minden ember megtapasztalja ezt.!.
-- Már semmi mást nem kérek imáimban, csak ezt az egyet, hogy: a Földön minden ember világosodjon meg.!. A problémák nem szűnnek meg, csak egy tudatosan létező ember számára, ez is feloldódik a szeretetben. Mit értek ez alatt? Azt, hogy bármi van a jelenedben, arról tudod már, hogy te teremtetted, ezért ha valami nem tetszik, megkeresed az okot, amiért teremtetted, levezeted, levonod a tanulságot, felülemelkedsz rajta, és más dolgokat fogsz teremteni.
-- Az, az örömhírem, hogy egy idő után, ez, természeteddé válik. Tudod, hogy minden, ami van, érted van, te akartad megtapasztalni, és ha eleget tapasztaltál egy bizonyos témában, nem fogod többet kivetíteni, vonzani. Így van az, hogy az, ami kellemetlen vagy fájdalmas számodra, azt is lelki békében éled meg, mert tudod, hogy te teremtetted, és te, változtathatsz is rajta.
-- Persze, ahhoz, néha össze kell szedned minden tudásodat és bölcsességedet, de ezáltal még több tapasztalatot szerzel, ami biztosítja az állandó fejlődést. Állandóan keress, kutass, szerezz ismereteket, fogadd be őket, add tovább, és így végtelen örömforrást teremtesz magadnak és a mindenségnek. Így nemcsak megfigyelője, de résztvevője, társteremtője vagy annak a változásnak, amitől az „ébrenalvók” szenvednek.
-- Ahogy haladsz a szellemi utadon az élet próbákra adott válaszaidból, döntéseidből és tetteidből, egész pontosan megtudhatod, hol tartasz Isten-tudatosságod megélésében.
-- Egy külön könyvet tudnék írni a szerelemről, mert ahány találkozás, annyi féle megnyilvánulása létezik a szerelemnek.
-- De akár, ennek a könyvnek is lehetne ezt a címet adni, hiszen „a szerelem” nem más, mint Isten. Isteni öröm, isteni jel, isteni erő, mely szívünk mélyéről tör fel ellenállhatatlan intenzitással, hogy kinyilvánítsa magát.
-- Tehát ezek a szavak, hogy ISTEN, SZERETET, SZERELEM, EGYSÉG, TUDAT, LÉTEZŐ, mind-mind, ugyanazt jelentik.
-- Igazuk van azoknak, akik rég tanítanak már minket, hogy csak „hagyni” kell, hogy Isten megnyilvánuljon egyéniségünkön keresztül és teljes lesz az életünk: állandó változásban, örökké, a legnagyobb örömben és biztonságban, békében és szeretetben élhetünk.
-- A megvilágosodás útját járó embernek, elég szeretetben, békében lenni önmagával és bízni Istenben. Őrködjön lelki békéje felett és bízzon feltétel nélkül az isteni benső hang sugallatában. Így kaphat a legmegfelelőbb útmutatást, hogy ő a saját útján milyen ismeretekre és tapasztalatokra kell szert tegyen és így kap konkrét segítséget vagy ösztönszerű irányítást a bajban és életveszélyben.
-- A már megvilágosodott ember, ugyanúgy éli meg az egységet Istennel, (ugyanúgy a benső hangjára hallgatva), csakhogy a lelki béke, a feltétel nélküli szeretet, a természetéből fakad már, egyszerűen azért mert tudja, hogy egyedül Isten a LÉTEZŐ.!.
-- Saját tapasztalataim alapján el tudom mondani, hogy olyan pontosan és olyan gyorsan sosem tudtam volna dönteni és cselekedni a nehéz helyzetekben, mint ahogy Isten tudatosságban tettem.
-- Ezt jelenti „jelen lenni”, hogy állandó jelleggel, folyamatosan Isten-tudatosságban létezni. Nem a múltban, nem holnap, hanem az ITT és MOST-ban kell tudatosan élni, így az idő, mint olyan, megszűnik hatni és az örök JELEN-ben létezünk.
-- Visszakanyarodok egy kicsit a szerelemhez és a párkapcsolatokhoz, mert nem létezik ennél tökéletesebb lehetőség szellemi fejlődésünk kibontakozására.
-- A szerelem, mint isteni erő, arra készteti az embert, hogy teljes odaadással minden figyelmét a szeretni tudására összpontosítsa. (Ezen kívül csak az alkotást élem meg hasonlóan, ezért szoktam mondani, hogy a festés számomra szerelem.)
-- A szerelem Isten ajándéka az embernek, hogy örömben, barátságban, jó társaságban fejlődjön az ember szellemi útján. Amikor szerelmes két ember, az EGYSÉG-et érzi, tapasztalja meg, az egységet Istennel és az egységet egy másik emberrel Istenben. Egymásban önmaguk visszatükröződését látják, ezért szeretettel figyelnek tükörképükre, ami nélkül nincs fejlődés.
-- Aki megvilágosodott már, az Istennel lépett szerelembe, isteni frekvencián létezik és maga lesz a szerelem. Ekkor teljes életet él. Embertársaival nem azért kerül kapcsolatba, hogy megtapasztalja az erőt, a szerelmet, hanem csakis azért, hogy feltétel nélkül megossza szeretetét mindenkivel, öröm számára lenni, itt lenni, és öröm számára áradni minden szívbe mint a nap fénye.
-- Amikor két megvilágosodott ember találkozik, mivel önmagukban is szerelemben élnek, egymás aurájában tartózkodva, a rezonancia, megteremti azt a magas szintű csendet, harmóniát, amit semmilyen más módon nem tapasztalhat meg egy ember. Örömtáncba kezdenek, mint a delfinek, és teremtőképességük hatványozódik, akár új világokat is teremthetnek. Mint a Fénylények, egyetlen tekintetben, képesek megélni minden létező örömöt, az örökkévalóságot és az örök jelent.
-- A szerelem, tehát, isteni frekvencia, mely az állandó szellemi fejlődést hozza ki minden emberből, hogy mikor felnő Isten-tudatosságához, újabb világokat teremtsen.
-- Akire már nem tudtam „nem odafigyelni”, az Székely János (erdélyi író, költő) fia volt, (akivel együtt tanultam rajzolni-festeni fiatal koromban, és akit akkor is csodáltam rajztudásáért, most meg gyönyörű szobraiért), és akivel 22 éve nem találkoztam, így volt mit meséljünk egymásnak és nagyon nagy öröm volt hallani, hogy az alkotás számára is meghozta a megvilágosodást. Beszélgetésünk végén a következőket mondta: „Gondoltál már arra, hogy könyvet írjál? Öröm hallgatni, ahogy mesélsz, igazi írói véna van benned, írnod kellene!”
-- Ahogy letettem a telefont, leültem meditálni, beszélgetni kicsit Istennel. Elmeséltem neki, hogy én nem akarom kivonni magam egy feladat alól sem (mert azt is tudom már, hogy nincs ilyen, hogy feladat), de nem tudom, még csak elképzelni sem, mit írhatnék én ilyen címen – amit ő sugallt – hogy: VILÁGVÉGE, VILÁGBÉKE?
-- Megszültem a választ: e világon akkor lesz béke, amikor minden egyes ember szívében, egyenként, megszületik a lelki béke. A lelki béke az alap, amiben megnyilvánulhat Isten, a SZERETET, az EGY, az egyetlen LÉTEZŐ!
-- Tehát, e világnak – amit a mostani gondolkodásmód teremt –, akkor lesz vége, amikor minden ember ráébred Isten-tudatára, és megvilágosodva, egy új világot teremt.!. Az én utam is egy példa a sok közül, ami biztathat és első kézből segítséget, útmutatást nyújthat azoknak, akik figyelnek rám.
-- Nekifogtam hát, írni. Olyan könyvet írok, amit én is örömmel olvasnék.Ez a legtöbb, amit tehetek. Szívből írok. Szeretném megajándékozni az egész világot azzal az örömmel, ami bennem él, és ez az ÖRÖM ISTEN.!. Fogadd be szívedbe és add tovább.!. Ez a SZERETET.!.
Utószó
-- Újra átolvasva mindazt, amit eddig írtam, rádöbbentem, hogy én vagyok az első, akinek szüksége volt e könyvre. Így összefoglalva életem eseményeit, kirajzolódott előttem saját életem értelme a létezésben.
-- Az első pillanattól kezdve, szívem mélyén tudatában voltam egy olyan magasrendű szeretet létezésének, ami semmihez sem hasonlítható ezen a Földön. A Teremtőmet kerestem szüleimben és az otthonomat e világban, de mivel az én Teremtőm és az én otthonom nem e világból való, testi megszületésem után szellemi hovatartozásomat is fel kellett ismerjem. Eleinte, a belém kódolt tudáson kívül, nem sok mindenre támaszkodhattam, de vigasztalásul szolgálhat ez mindenkinek, hogy ez is elég a felébredéshez.
-- Igaz, sok idő kellett hozzá és ebben a ciklusban amiben létezünk, az idő a legnagyobb kincs. Talán ebben tudok segíteni a ma ébredőknek, hogy egyetlen könyv elolvasásával Isten-tudatosságukra ismerjenek és e szerint hozzák meg döntéseiket.
-- Én egy csillagember vagyok és első sorban a hozzám hasonló csillagszülötteket szeretném felébreszteni vagy megérzéseikre visszajelzésekkel szolgálni, mert eljött az ideje, hogy minden erőnkkel és szeretetünkkel azon munkálkodjunk, hogy minden egyes ember megvilágosodjon.
-- Nem én vagyok az első, aki ezt a jó hírt hozza e világnak, megtette ezt már Solara, Santana, ENYA, Michael Jackson, Paolo Coelho, Richard Bach, David Copperfield, Ákos, Zséda és sokan mások, oldalakon át sorolhatnám nevüket Buddhával, Jézussal egyetemben.
-- Nemrég indigó-, kristály-, szivárvány és csillaggyermekeknek neveztek el minket és már a tudósok is bizonyítják, hogy bizony e gyerekek különös képességekkel rendelkeznek, nagyobb az ellenálló- és alkalmazkodó képességük, sokszor a DNS-ük is eltér a többiekétől. Ezek a tulajdonságok mind megerősítik őket abban, hogy az egyre nehezebb körülmények között is, rövid idő alatt ráébredjenek Isten-tudatosságukra és feltétel nélküli szeretetet gyakorolva, példájukkal tanítsák, vezessék, rávegyék vagy felszínre hozzák a velük kapcsolatba lépő emberek szívéből a szeretetet.
-- Megfigyeltem sok családban, milyen bölcsen követelik ki, ezek a csillagfényű szemekkel rendelkező apróságok, szüleiktől és nagyszüleiktől a figyelmet, a törődést, a tiszta szívből fakadó szeretetet.
-- Ennél bölcsebb tervet elképzelni sem lehet, ember sosem tudta volna kigondolni, sem megvalósítani. Erre csak Isten képes. Olyan tanítókat küld a Földre, akikre egy család minden tagja szeretettel figyel, olyan gyerekeket, akik megvilágosodott emberek vagy magasabb tudatossági szinten létező fénylények inkarnációi, akik már képesek tudatosan leszületni, megtartva Isten-tudatosságban elért szellemiségüket, és megteremtve a további fejlődés lehetőségét.
-- Én és az előttem érkezők, még azzal a céllal érkeztünk, hogy a felejtés fátyla mögül indulva – mint az emberiség nagy része – saját életutunkkal, új ösvényeket tapossunk ki, melyek örökre bevésődnek, mint minden ember által megélt tapasztalat az AKASHA krónikába és aki szívből keresi majd a válaszokat a szellemi fejlődése útján, az meditációban bármikor lehozhatja.
-- A másik célja, szívből vállalt ittlétünknek az, hogy vállalva a testet öltést, személyesen hozzájárulhatunk a Föld és a rajta kifejlődött csodálatos élővilág megmentéséhez sőt, ha minden jól megy, ennek a magasabb szintre emeléséhez is.
-- Mivel az anyagi világ is fény, az éltető energiája is fény, ezért a „fénylények” testben való jelenléte, beépülése az emberiség egészébe már önmagában is emeli az emberiség frekvenciaszámát.
-- Mint egy hangvilla, egyetlen ember rezgésszáma képes emelni az egész emberiség rezgésszámát. És ma sok ilyen ember van a Földön, ezért milliók világosodnak meg és nagy az esély arra, hogy láncreakcióban e ciklus végéig minden egyes ember megvilágosodik. Én ebben hiszek, és ezt szeretném megteremteni.
-- Azt is olvastam, hogy a delfinek jelenlétében, mert olyan frekvenciájú hangokat bocsátanak ki, a vízben szülő nő, fájdalom helyett valóságos orgazmust él át és soha nem lép fel semmilyen komplikáció.
-- Amikor a Föld anyánknak van szüksége segítségre, a delfinek csoportosan lépnek ki a testükből, tehát az életüket adják oda a legnagyobb szeretettel, mert ők tudják, mekkora életerő szabadul fel ilyenkor a Föld gyógyulására.
-- Próféták, angyalok, kerubok, szeráfok, mai kifejezéssel élve fénylények vagy földönkívüli lények mindig minden korban részt vettek a föld és a rajta kialakuló élővilág megteremtésében és fejlesztésében. Így ma itt és most is ezt teszik.
-- Sőt, a legtöbben közülük nem is földönkívüliek, ugyanúgy magukénak tekintik a Földet, ahogy mi is és mindent megtesznek, hogy megóvják e szép bolygót és élővilágát a pusztulástól.
-- A különbség köztük és köztünk csak annyi, hogy ők sokkal bölcsebbek és sokkal magasabb intelligencia és szeretet szinten léteznek mint mi. Képesek már különböző életformákat teremteni maguknak, képesek tudatosan ki és belépni ezekbe, ismerik az idő tulajdonságait, a hipertér tulajdonságait.
-- Az is világos lett előttem, hogy minden kristálykoponya egy-egy entitás. Más-más dimenziót képviselnek, az anyagi világ nagy dimenzióján belül. Egy-egy dimenzió minden tudása összpontosul bennük.
-- Egy-egy AKASHA krónika van mindenikükbe kódolva. Ez által, aki képes rá, betekintést nyerhet az ő világukba és ha készen áll rá, be is léphet oda, hogy meg is tapasztalja. Ezen kívül, ők (a kristálykoponyák) kapcsolatfenntartók is, rajtuk keresztül kommunikálni tudnak az emberi testet öltött lények a saját dimenzióbeli testvéreikkel. A Föld AKASHA krónikája is nyitott könyv előttük, és mint az aurák, amikor összeérnek, állandóan kiegyenlítődnek.
-- Ahány ember, ahány egyed létezik e világon, annyi megérzés lehetséges. Mindenki a saját értelmével képes csak felfogni mindazt, ami történik vele és körülötte.
-- Mindenki a maga létének a teremtője és megtapasztalója, pontosabban fogalmazva a társteremtője. Ez azt jelenti, hogy Isten megnyilvánulásaként szabadságában áll eldönteni, hogy a végtelen lehetőségek közül mit szeretne választani. Ha a döntés szeretetben születik, akkor bármi is az (mivel Isten = Szeretet) valósággá válik, és eggyé válva a Teremtő természetével, megélheti amit Ő, hogy teremtő!
-- A megvilágosodott ember tisztábban látja az összefüggéseket, mint az aki csak a fizikai síkra és a testi vágyaira, igényeire figyel. Ezért él ő Isten-tudatosságban, mert megéli szellemiségét. Már nem csak a saját testi léte foglalkoztatja, de a Föld, a Naprendszer, a Tejút és az EGÉSZ létező világ érdekli. Testileg nem csak a külsőre, de a lelki, szellemi énjére is figyel. Igaz értékeket keres, kutat a világban és magában, míg rá nem talál. És ez bizony Isten, a SZERETET, mely minden létezőben EGY, ezért minden létezőt EGYSÉGBE rendez.
-- A kozmikus DNS, egyszerűbben az Isteni TERV kibontakozását éljük. A TUDAT álma ez a világ és a TUDAT ébredezik ez álomból, így a mi világunk szertefoszlik, mint minden szép álom, de a TUDAT örök létező és újabb álmokat lát majd.!..
Ima
Hagyom, hogy az Isteni Jelenlét megnyilvánuljon bennem
és áradjon rajtam keresztül is a világba.
Életem a Forrás kiáradása, mely létrehív egy csodás, örömteli,
új lehetőséget és dimenziót a Szeretet megtapasztalására.