Az Ujgurok, Új-Ugorok Kínában élő rokonaink.
Kevesen tudják, de azért ma már egyre többen, hogy Kínában, annak is a nyugati részén van egy terület: Ujguria, Uyguria. Ujguriában él az: ujgur, új-ugor nép. Az ujgur nép elei a magyarok őseihez hasonló „íjas, lovas nép” voltak, akiknek a művészi ornamentikájában is sok rokon vonás található a miénkkel. Az ujgurok magukat a hunoktól származtatják, így minket magyarokat mind a mai napig a kétezer évvel ezelőtt elvándorolt közeli rokonaiknak tartanak számon..
-- Az Ujgurok egyik kedvenc étele a 'dapandzsi', amelyet ha valaki megkóstol, soha nem felejti el. Egyfajta átmenet a pörkölt és a paprikás csirke között. Tartozékai: a csirke, hagyma, fokhagyma, édes zöldpaprika, a bogyiszlóihoz hasonló erős paprika, krumpli, római kömény, őrölt szecsuáni bors, olaj, szójaszósz és igen, sör, noha a legtöbb ujgur muzulmán. Az ujgurok hazájukat: Kelet-Turkesztánnak nevezik. Nyelvük a türk nyelvcsaládhoz tartozik. A nagyon vendégszerető és családközpontú nép kultúrája pedig tele van zenével és tánccal. A hagyomány szeretetük pedig közmondásos...
-- Az ujgurok a nomád népek közül egyedül a magyarokat tekintik rokonaiknak. Az ujgurok eredetileg Mongóliában éltek, elődeik tagjai lehettek a hunok által ismert törzs szövetségnek. Ezt a helyiek is igazolják, az ujgur falu lakói egymás után sorolják fel az általunk is ismert szavakat... Ujguriában szinte minden utcában és minden ház közt ott húzódik a Badacsony. Az ujgur nyelven a Badacsony szó szőlő lugast, szőlő lugasocskát jelent...
-- Nemcsak a lélekszám, a 10-12 milliós kisebbség Kína egyik tartományában, nemcsak a betelepítések által nemzeti identitásában egyre inkább veszélyeztetett, így sorsában a határon túli magyarok kálváriáját is idéző, ezeréves múltra visszatekintő nép helyzete, de őseink, homályba vesző eredetünk kérdései okán is megdobbanthatja szívünket mindaz, ami Ujguriában az ujgurokkal és jugarokkal történik.
Az Ujgurok Csíksomlyón is jártak
-- "Saját anyám, apám, rokonaim látom a templomban, ahogy szétnézek".. Mondta ezt az ujgur küldöttség egy tagja a 2006-os Csíksomlyói pünkösdön... Ha nem is nagy gyakorisággal, de megjelennek ujgurok vendégként magyar vidékeken; népük ugyanis a mai napig számon tartja nemzetünket. Az ujgur köztudatban minket magyarokat a Nyugatra vándorolt rokonként tartanak számon. Az egykori hun birodalom örökösei közül csak minket ismernek el leszármazottnak, a mongol törzseket nem...
-- A 2006-os Csíksomlyói pünkösddel, az ünnepi csángó misével indult a munka belső-ázsiai szakasza, ahol három ujgur küldöttet köszöntöttek. “Saját anyám, apám, rokonaim látom a templomban, ahogy szétnézek", mondta egyikük…Az ujgur hagyomány kutatása nemcsak az őseink tisztelete, nemzeti jellegzetességeink, és más népektől való különbözőségünk, illetve hasonlóságunk feltérképezése miatt fontos, hanem a közösség évezredek alatt kikristályosodott bölcsességeit megismerve azok eszközt adnak a jövőre nézve a túléléshez, a boldogulásunkhoz.
-- A családok, a kisebb csoportok adják tovább a hagyományt, melynek fizikai-lelki-szellemi érték teremtő képessége van. Egy korsónak milyennek kell lennie: formája, mérete, anyaga, hogy a legjobban használjon.?. Ezen a vidéken a lakosság zöme egészségesen él, főként rizst esznek, magas kort érnek meg. A már itt is teret nyert globalista civilizáció akarja tanítani őket táplálkozásra a Coca-Colával, a NASA által kifejlesztett bio étkekkel...
-- Étkezéskor pár szót mondva megköszönik, megáldják az ételt, így szólnak hozzá: “Nem én vagyok és én leszek...” Közben az ősökre gondolnak, akik az ételhez hasonlóan föláldozták magukat, lehetővé tették a jövő nemzedék életét. Jó érzés tölti el az embert ilyenkor. A hagyománynak lélek gyógyító szerepe van: segít ráhangolódni az élő természetre, annak részeként benső lelki világunkra a jelképek, az ünnepek, szokások összefonódó rendszerén keresztül. Fölfelé és befelé mélyülhetünk el, belőle el kell hagyni, amire nincs szükség; s élőre váltani, amit lehet.
Kőrösi Csoma befejezetlen útjai
-- Amíg a kommunistának mondott szocialista diktatúra idején zavaros politikai-hatalmi érdekek következtében a politika rá nem telepedett a Magyar Tudományos Akadémiára, evidenciaként kezelt kérdés volt, hogy a magyarság itt-ott még élő rokonainak, s egykori szomszédainak kutatása folytán nem kizárólag Finnországban volna keresnivalónk.
-- S hogy a hantik, manysik szállás területének tanulmányozása mellett bizony a Kizil-kum vidékén át a hét folyó alföldjén keresztül Kelet-Turkesztánig terjedő területen érdemes, a politikai környezet miatt inkább úgy fogalmazhatunk, lehetne érdemes kutakodni, hiszen e területek nem véletlenül szerepeltek: Kőrösi Csoma Sándor, később: Vámbéry Ármin úti céljai között.
-- Az ujgurok mai szállás területe egyébként számos régészeti csemegét tartalmaz a pusztai népek hagyományait kutató régészek számára, ilyen például a Hotán oázis melletti, mintegy: 20 kilométer hosszú szkíta temető... „Zene világuk igen közel áll a magyar népzenéhez, az ősi hagyományokat étel kultúrájukban is őrzik, halottaik emlékére kopjafákat állítanak”, lám, a 19. században összeállított gyűjtemények, lexikonok még evidenciaként kezelték a két nép közötti rokon vonásokat.
-- Kőrösi Csoma Sándor utolsó útjának célja is Ujguria volt: a zseniális magyar kutató, a világ első tibeti szótárának és nyelvtanának megalkotója azt remélte, a magyar őshazáról itt szerez majd újabb, nyomra vezető iratokat... A hagyományok szerint az ujgurok, új-ugorok egy része a „tíz folyó”, másik része a „kilenc folyó” mellett lakott, e két törzset a „onujgur”, tíz ujgur és a tokuz-ujgur, kilenc ujgur néven ismerték. Nevük és a magyarság őseiként nevezett unugorok között viszont csak nyelvi hasonlóság van.
-- Tisztázatlan, hogy őseink pontosan hol, mikor, mennyi ideig éltek térben is időben egymás mellett. Egyenlőre vitatott elmélet, hogy a később a magyarságot alkotó, a népvándorlás során a többi törzzsel együtt mozgó népcsoportok egyike minden valószínűséggel az ujgurokkal szomszédos szállás területről indult útnak Nyugat felé.
-- Egyenlőre még mindmáig nem kezdeményezte a magyar állam által érdemi támogatást kapó kutató csoport a kutatásokat. Azt a kutató munkát, hogy releváns minőségű és mennyiségű vérminta segítségével vizsgálják meg az ujgur és a magyar nép rokonságát.
Máthé Lajos utazása az ujgurok földjére
-- Máthé Lajos életmód- és hagyomány- kutató több mint két évtizede járja a világot, élt már a: berberek, a beduinok, a mongolok, a kaukázusi népek között. Régi vágya teljesült, amikor többszöri próbálkozás után: Mongólia, Üzbegisztán felől nem sikerült, végül eljutott: Belső-Ázsia legbelsőbb részébe, a Kínához tartozó Ujguriába és Jungáriába..
-- Már a nevek is beszédesek, rokonaink élnek ott. Őket kereste annak idején Kőrösi Csoma Sándor is.. Az út célja a személyes kapcsolatok építésén túl a különböző kutatási témákhoz való gyűjtés volt. A nyelv, népzene, tánc, viselet, mesevilág, kézművesség, humángenetika, DNS-minták, nyelv témák anyagait itthon fohják feldolgozni. Máthé Lajos a saját szakállára vágott neki a közel: 9000 kilométeres útnak, az árnyékban is: 45 Celsius- fokos hőségben buszon, tevén, szamáron…
-- Kásgár, a tartomány legjellegzetesebb ujgur városa egy nagy oázis jegenyefákkal, gyors folyású hegyi patakokból táplálkozó csatornákkal átszőtt termő földekkel. A kisebb oázisokhoz a hét megfelelő napjain vonuló piac, vásározás jellegzetes terményei ismerősek a magyar szemnek, a zöldségek, gyümölcsök ugyanazok, mint nálunk, s a különleges zamatosságuk is.. A sárgarépa itt tényleg sárga színű, hétféle dinnye kapható, nemcsak egyféle, a vastag héjú csíkos, mint nálunk az áruház láncokban..
-- A kézművesség egyszerű jelképei, formái megszólalnak, előhívják a lelki-szellemi örökséget. Az eszközök díszei: kapa, gránátalma, pelikán, nap, hold, csillag, a kenyér, a mézeskalács, 2800 évvel ezelőtti sírban találtak lovas formájút, a sivatagban, a táncok mély jelentései; a menynyezeti kazetták rajzolatai az ősi tudásról beszélnek. Az ősi társadalmak bölcsességéről, amikor még több nemzedékre előre nézve a hatásokat hozták a döntéseket; amikor az volt a vezető, aki a legtöbbet tett; amikor a gyermekeket, az időseket, a nőket különösen is védték.
-- Amikor a termékenység, a tartós párkapcsolat és az egyetlen isten imádása a legfőbb kincsük volt; amikor a lopást, csalást nem tűrték. A míves munkákon az előreugró domborzatok és a hátterek egyenrangúak, kifejezve, hogy a lelki háttér is fontos, van érzékük a mögöttes tartalmak felfogására. Már egy tizenkét éves gyermek is végig tudja sorolni a XII. századig családját hiba nélkül. Így kapcsolódik össze a személyes és a nemzeti történelem.
-- Az ujgurok és a jugarok azt tartják, hogy a hunoktól származnak, és mi, magyarok a rokonaik vagyunk. Petőfi verseit, köztük a Szabadság, szerelem címűt is jól ismerik. Emellett a gyűjtés rengeteg anyaga tanúskodik: a hasonló rasszjegyeken túl sok szavuk nekünk ismerősen cseng. Tömör (jelentése vas) egy férfinév; kölke a gyermek, burek a burok, csücsür a csücsök (kenyérnél), kárácson a karácsony…Ma a tartományban: 10 millió ujgur mellett már: 12 millió han-kínai betelepült is él, a jugarok a Tien-san hegyvidékén túl: 10 ezren élnek hasonlóan földrajzilag, mint nálunk a csángók.
Őrizték identitásukat az új-ugorok mint a magyarok
-- Az ujgurok, új-ugorok a 19. századi kutatási eredmények állnak rendelkezésre, azóta a rendes és rendszeres kutató munkát megakadályozták a térség új, diktatórikus államai. A „törökség” délkeleti ágához tartoztak, s eredetileg Mongólia északi részén élhettek az Orhon és a Szelenge folyó menti területeken. A törzs mindenképpen része lehetett később a hun népek által ismertté vált törzs szövetségnek. Hagyományaik szerint első uralkodójuk Buka kán (Kr. e. 209–174) volt, aki Tibetet és Kína egy részét is meghódította.
-- Az utóda, Lao-sang (Kr. e. 174–158) idején vándoroltak az ujgurok mai szálláshelyükre, s alapították meg Urumcsit. Népük a mi régi és többször honfoglaló eleinkhez hasonlóan jeleskedett a földművelés tudományában, természetesen kézműves és szerszámkészítő iparuk is volt, nem is akármilyen. A történészek jegyzik rúnaírásukat, mely később speciális ujgur írásként is felbukkan. Nyelvemlékeik is ebbe a korba nyúlnak vissza, ilyen például Bilge kán apja, Tacsam sírfelirata Kr. u. 692-ből, vagy 693-ból..
-- Kína évezrede próbálta bekebelezni szállás területeiket, már csak azért is, hogy átvegyék az ellenőrzést a Selyemút erre húzódó szakasza fölött. Bár az ujgurok őrizték területi függetlenségüket, a 8. században már önálló államuk is volt. Nem is egyszer harcoltak a kínaiakkal szövetségben más nomád népek ellen. Szövetségeseik közé számított több alkalommal Tibet is, ügyesen felhasználták az erősödő és előretörő iszlámot arra, hogy saját identitásukat, a terjeszkedő han népességgel szembeni elkülönülésüket megőrizzék.
A függetlenség vége
-- A szállás területüket, „Kelet-Turkesztánt” sokáig sikeresen őrizték a kínai betörésektől, 751-ben például arabokkal és tibetiekkel szövetkezve verték vissza a kínai uralkodó hadait. A területet a 19. században szállta meg Kína, iszonyatos, ujgur források szerint egymilliós genocidiumot hajtva végre az őslakosság köreiben. Kína hivatalos történetírása viszont nem említi a mészárlást..
-- A kultúrájuk, civilizációs emlékeik rombolása azóta is folyamatos: jelenleg Kasgar, a legnyugatibb kínai város óvárosát tervezi lebontani a központi hatalom, a hivatalos kínai álláspont szerint modernizálják a település arculatát... A ma is létező Hszincsiang–Ujgur Autonóm Terület 1955-ben jött létre, ám ujgur források szerint a névleges autonómia korántsem jelenti a legnépesebb kínai etnikum, a hanok beözönlésének mérséklését.
-- A Tien-san hegységen túl élő, mintegy tízezres lélekszámú népcsoport a jugaroké, akik a moldvai csángókhoz hasonlóan, szintén e valószínűleg rokon népeknek tekinthető népcsoportokon belül alkotnak kicsiny enklávét. Mivel az ujgurok történelmük folyamán a muszlim vallást vették föl, Kína a 2001. szeptember 11-i terror támadásokat követően radikális terroristaként szerepeltette az ujgur szeparatistákat...
-- A napjainkban zajló konfliktusról azon felül, hogy ismerjük a halálos áldozatok ijesztően magas számát, kevés egzakt, valós és használható információval rendelkezünk; egyértelmű viszont, hogy erőteljes feszültségekkel jár az eredetileg többségben levő ujgurok és a Kína belső részeiből betelepülő, jelenleg már az őshonos ujgurok lélek számával vetekedő, tízmilliós han etnikum együttélése.
-- Azért egy magyar ember számára más jelentést hordozhat ez a probléma, elütve a Föld egyéb, távoli pontjain zajló események sorától. Egy magyar ember nem mehet el szó nélkül amellett, hogy egy olyan néppel történik mindez, amely számon tartja, rokonként emlegeti fajtánkat és nemzetünket..