Svájc mediterrán szeglete Ticino - Bíró Csaba

Svájc mediterrán szeglete Ticino-Tessin.

Svájc mediterrán déli szeglete Ticino-Tessin, más néven olasz Svájc. Vadregényes tájak, rusztikus kis falvak, buja növényzet, mediterrán hangulat. Egy tucat oka is van annak, amiért érdemes útra kelni Svájc legdélibb vidékére, Ticino kantonba.

Ticino olaszul, vagy Tessin németül, Svájc egyetlen olasz nyelvű kantonja, melyet a Római Birodalom bukása után – stratégiailag fontos fekvése miatt – sokan szerettek volna megszerezni. A régió számtalan csata helyszíne volt, míg 1803-ban svájci kanton nem lett. A kanton nevét a Ticino folyóról kapta, amely a Pó egyik mellékfolyója. Svájcban a Szent Gotthard magaslaton ered és Lago Maggiore tavon folyik keresztül... Zürich-ből robogunk dél felé, átkelünk a Gotthard-hágón, fantasztikus három ezres magaslatok keretezik a látóhatárt. A tér néhol olyannyira leszűkül, hogy az ember úgy érzi, ha nagyon akarná, akár a meredek sziklafalakat is elérhetné. Ideát zuhog az eső, de a Gotthard túloldalán már szikrázó napsütés fogad. De nem csak az időjárás változik meg. Magunk mögött hagyjuk a kimért svájci precizitást, a geometriai pontossággal megtervezett kerteket, Svájc legdélibb szegletében már olykor-olykor diszkrét, mediterrán lazaság is tapasztalható. Ticino déli része felé Svájc legmelegebb és legnaposabb tájára érünk, a növényzet dúsabbá válik, füge és olaj fák, szőlő lugasok díszítik a domboldalakat. A Lago Maggiore és a Lago di Lugano tavak vidékére érve pedig már igazi mediterrán vidék fogad minket, délszaki fák és növények pompáznak:. pálmák, agavék, ciprusok, eukaliptuszok élnek mindenfelé. E növények között a virágok is otthon vannak:. azaleák, magnóliák, mimózák, oleanderek virágoznak szerteszét.

   

Ariolo a Ticinói kanton legészakibb városkája: 2000 lakossal, 1155 méter magasan fekszik. Ha Svájc északi részeiről érkezünk, ez az első állomásunk. Itt jut le a hágó útja és a Gotthard vasút is itt ér ki a nagy alagútból. Még itt jellegzetesen alpesi és svájci a táj, fenyvesekkel és legelőkkel. A Ticino völgyének Arioló és Biasca közötti szakasza a "Valle Levantina".

Biasca városkája 3000 lakossal rendelkezik, amely már csak 300 méterrel fekszik a tenger szintje felett. A Ticino völgy neve Biasca és Bellinzona között a "Valle Riviera". Rá is szolgál e terület a "Riviéra Völgye" névre, hiszen innentől hirtelen délszakivá változik a táj. A növényzet dúsabbá válik, füge és olaj fákkal, szőlő lugasokkal, pálmákkal és eukaliptuszokkal.

Bellinzona, Ticino kanton székhelye és harmadik legnagyobb városa 20 000 lakosával. A hivatalos nyelv itt már az olasz mindenhol. A város földrajzi helyzete miatt évszázadokon át fontos szerepet játszott a Gotthard-hágón keresztül zajló közlekedésben; délről úgy tekintettek rá, mint kulcs az Alpokhoz, északról pedig úgy, mint kulcs Itáliához. Pozíciójának fontosságát bizonyítják a város erődjei is, melyek az Alpok északi oldaláról érkező hódítók ellen védték a lombard várost.  Stratégiailag kulcsfontosságú település a Szent Gotthárd, Lukmanier, és Szent Bernát-hágóhoz vezető úton. Középkori épületeit – a város védőfalát, a városközpontot, és Bellinzona várait -- Castelgrande, Castello di Montebello, Castello di Sasso Corbaro -- az UNESCO 2000-ben a világörökség részévé nyilvánította. A három erőd ma a világörökség részét képezi. A legrégebbi vár, a VI. században épült Castelgrande a város központjában egy sziklás kiszögellésen áll, nem messze tőle a XIII. századi, tipikus lombard stílusban épült Castello di Montebello magasodik. A legmagasabban fekvő, gesztenye fákkal körülvett erődöt, a Castello di Sasso Corbarót a XV. században, alig fél év alatt építették fel. Bellinzona mediterrán hangulatú főterének meghatározó épülete a Santi Pietro e Stefano templom, körötte hangulatos teraszok csalogatják a turistákat. A főtér pezsgése szombatonként különösen felélénkül. Néhány éve ugyanis a helyi kereskedők újra felélesztették a hétvégi piacok középkorig visszanyúló hagyományát.

Locarno a Lago Maggiore tó partján fekszik, Ticino második legnagyobb városa a 22 000 lakosságával. A város már márciusban magnóliáktól és hortenziáktól illatozik. Svájc legalacsonyabban fekvő települése a 190 méter tengerszint feletti magasságával. Locarno egész Svájc napfényben leggazdagabb városa, itt a legtöbb a napsütéses órák száma. A város már a Római Birodalom idejében is kedvelt nyaralóhely volt, XX. századi népszerűségét azonban az 1925-ös Locarnói békekonferenciának köszönheti, mely után egész Európa megismerte az idilli környezetben fekvő város nevét. A város egyik legismertebb látványossága és zarándokhelye a Madonna del Sasso-templom, mely egy kiugró sziklaormon áll, és tekint le a városra. A templom egy látomásnak állít emléket, 1480-ban ezen a helyen jelent meg Szűz Mária egy Locarnói szerzetesnek... A város fő látnivalói, a Santa Maria Assunta templom, 16-17. században épült, hozzátartozik egy kapucinus kolostor is. A Piazza Grande, árkádos épületekkel körbevett tér. A Giardini Pubblici park, ahol a kaszinó is található.. 1946 óta minden év augusztusban Locarnóra figyel a nemzetközi filmvilág. A locarnói filmfesztivál idején szabadtéri mozivá alakul a város gyönyörű reneszánsz főtere, a Piazza Grande is, ahol esténként a pazar díszletek között nyolcezren tekinthetik meg a versenyben levő filmeket.

Lugano város Ticino kanton legnagyobb városa, lakossága 65 000 fő, amellyel a kilencedik legnépesebb svájci város. Lugano a Luganói-tó partján és a Monte Brè hegy oldalán, csodálatos környezetben fekszik, sokan Svájc egyik legszebb városának tartják, szerintem az is. Természeti környezete egyedülálló, a teraszos fekvése a tó partján szinte állandó napfényben pompázik. Lugano a parkok, a virágok és a villák városa, mely tavasztól mediterrán virágözönben tobzódik. Lugano városa sajátos klímája miatt egész Svájc legmelegebb városa, a tölgyek éppúgy jól érzik itt magukat, mint az olajfák vagy a pálmák... A Lago di Lugano vidékén már egy igazi mediterrán vidék tárul elénk délszaki növényekkel:. pálmák, agavék, ciprusok, eukaliptuszok között virítanak a mindig viruló:. azaleák, magnóliák, mimózák, oleanderek virágoznak mindenfelé... Már a pályaudvarról kilépve előkerülnek a fényképezőgépek, hisz a látvány képeslapra kívánkozik. A hegyek ölelésében fekvő tó vize türkizben pompázik, alattunk az ezerszínű város épp sziesztázni készül. Az óvárost a pályaudvarról induló siklóval pár perc alatt elérhetjük, de a hangulatos utcákon, mediterrán villák és égbe nyúló pálmák mellett elhaladva gyalogosan is hamar leérünk. Útközben érdemes betérni a román stílusban épült San Lorenzo-katedrálisba, melynek teraszáról egy kicsit közelebbről is szemügyre vehetjük a lábunk előtt elterülő várost. A város múzeumai:. Museo d'Arte Moderna – Modern művészetek múzeuma, Museo delle culture europee – Európa Múzeum, Museo cantonale d'arte – Kantoni művészeti múzeum, Museo storico – Történeti Múzeum, Museo civico di belle arti – Városi Művészeti Múzeum, Museo Wilhelm Schmid – Wilhem Schmid Múzeum, Galleria Gottardo – Gottardo Galéria.... Az óvárosban az árkádos tereken, szűk sikátorokon kellemes sétákat tehetünk, de Lugano leghívogatóbb látványossága mégiscsak a tó, melynek megkapó szépsége leginkább az autómentes Parco Civicióban élvezhető. Akkor sajnáltam csak igazán, hogy nem vittem magammal fürdőruhát, mikor megpillantottam a város strandját. Azt hiszem, kevés ilyen hely van, ahol ennyire gyönyörű környezetben lehet fürdőzni. A tóparti látképet az öbölbe nyúló hegyek, a Monte Brè: 925 méter és a Monte San Salvatore: 915 méter uralja. A környékbeli  900 méteres hegyekre felvonóval is feljuthatunk, de kellemes turistautak is várják a túrázás szerelmeseit.

Locarno-ból bármelyik égtáj felé is indulunk, egyszerűen nem hozhatunk rossz döntést, mindenhol csupa szépség vár ránk. Északra a Val Verzasca húzódik, melynek sziklás völgyét gyönyörű kis falvak szegélyezik, a szomszédban, az Alpok déli lejtőinek egyik legmélyebb völgyében a Maggia folyó tör magának utat, nyugatra pedig a vadregényes Centovalli kápráztatja el az utazót.. Alig hagyjuk el Locarnót, máris egy gyönyörűség mellett robogunk el, a hídról lepillantunk az alattunk húzódó mélybe, a látványtól megszólalni sem tudunk, de a vonatot már késő megállítani. A másnapi programról azonban nincs több vita, egyértelmű, hogy ezt a helyet látnunk kell.. A Maggia folyó mély völgye, melynek legalacsonyabban és legmagasabban fekvő települése között 1200 méter a szintkülönbség, nemcsak itt, Ponte Brollánál, de szinte a völgy teljes hosszában fantasztikus látványt nyújt. A folyó az óriási, hófehér sziklákat egészen elképesztő módon formálta meg, mintha egy szobrász hagyta volna itt a keze nyomát. A sziklák közt apró öblök csillognak, a buja, part menti növényzetből kicsiny vízesések zuhognak alá. A Maggia folyó a kanton területének ötödét barangolja be, szétágazó folyóvölgyei úgy markolnak bele Ticinóba, mint egy kéz. A meredek sziklafalakkal határolt völgyeket számos romantikus kőhíd, óriási sziklák, rusztikus kis falvak, kápolnák, változatos növény- és állat- világ és mintegy 800 km hosszú turista út teszi a túrázók kedvelt úti céljává.

Centovalli a Locarno környékének, attól 4 kilométerre, a másik rendkívüli tája – a száz völgy. A Locarno-ból induló kis vonattal egészen Olaszországig utazhatunk, miközben 83 hídon és 34 alagúton robogunk keresztül. A völgyben vonatozva rá kell döbbennünk, a nyüzsgő városokban érzett magány talán össze sem hasonlítható azzal, amit a völgyben lakók élnek meg. A meredek hegyoldalakban elszórva álló házak környezetében közel s távol nincs senki, csak az erdők, a hegyek és a tátongó mélység. A hegyeket megkerülni hosszadalmas lenne, ezért sok helyen még ma is a völgy innenső oldaláról juttatják át a szükséges élelmet, egy, a völgy felett átvezető drótkötél segítségével, melyre a megrakott ládát akasztják.... Centovalli látnivalói közül nem könnyű választani. Mi a 900 méteres magasságban fekvő Rasa mellett döntünk, ahová csak gyalog vagy felvonóval lehet feljutni. A kőből épült házak között sétálgatva mintha lelassulna az idő – és vele együtt mi is. A sziklákon fekve akár órákig el tudnánk nézni a napfényben úszó völgyet. A szemközti hegyoldalon egy falu aprócska házai süttetik magukat, odébb egy víztározó türkizkék vize csillog, a hegycsúcs alatt apró hófoltok fehérlenek. Rasa számtalan turista út kiinduló pontja is, melyeken gyalogosan is bejárhatjuk Centovalli gyönyörű vidékét. De ez már egy következő út programja lesz…

A Lago Maggiore, a Nagy Tó: Dél-Svájc és Észak-Itália területén fekszik, 80 %-a Itáliához, 20 %-a Svájchoz tartozik. Az Alpok déli részétől egészen a Pó-síkság széléig terjed. A Lago Maggiore Tengerszint feletti magassága: 193 méter, Területe: 212 km², Hosszúsága: 66 km , Szélessége: 10 km, Átlagos mélysége: 177 méter, Legmélyebb pontja: 372 méter.. Más felső-olaszországi tavakhoz hasonlóan a jégkorszaki gleccserek olvadása során alakult ki. Különösen az északi oldalról magas sziklafalak veszik körül. Olaszország második legnagyobb tava a Garda-tó után. Legmélyebb pontja 372 méter, a tófenék több mint 170 méterrel a tengerszint alatt található, ezzel a Lago Maggiore Svájc legmélyebb tava, bár a legmélyebb pont az olasz területen fekszik. 1826 óta közlekedik a tavon személyszállító hajó. 1852-ben a tavi közlekedés irányítását és átszervezését átvette az Ausztriai Lloyd Hajótársaság. Ma a Navigazione Laghi 25 hajóból álló flottát üzemeltet a tavon.                                                       

A Lago di Lugano, Luganói-tó, dél-svájc és észak-itália területén található, 60 %-a Svájchoz, 40 %-a Olaszországhoz tartozik. A tó nevét a Svájchoz tartozó Lugano város nevéről kapta.. A Lago di Lugano Tengerszint feletti magassága: 271 méter, Területe: 48 km², Hosszúsága: 25 km , Szélessége: 4 km, Átlagos mélysége: 130 méter, Legmélyebb pontja: 288 méter.. A Luganói-tó furcsa, kacskaringós alakú, gleccser vágta képződmény az Alpokban, amely akkor látszik igazán, amikor siklóval felmegyünk a San Salvatore-hegy tetejére. Akármerre nézünk is, vizet látunk, pedig nem szigeten, hanem tó partján állunk. Ahogy kanyarog az 1-3 km széles tó keskeny szalagja, úgy változnak az országhatárok is: egymásba kuszálódva látjuk az olasz és svájci hegyeket, településeket. A hegyek között megbúvó, fürdőzésre és vízi sportokra alkalmas tó, a mediterrán éghajlat és a pálmafás sétányok igazi riviérai hangulatot árasztanak.               

A Lago di Como, Comói-tó egy glaciális eredetű tó az észak itáliai lombardiában, néhány kilométerre a svájci határtól. A tó nevét Comó városáról kapta. A Lago di Como Tengerszint feletti magassága: 270 méter, Területe: 146 km², Hosszúsága: 46 km , Szélessége: 5 km, Átlagos mélysége: 155 méter, Legmélyebb pontja: 410 méter.. A területével az ország harmadik legnagyobb tava a Garda-tó és a Lago Maggiore után. A tó Y alakú. Északi ága Colicónál kezdődik, míg délnyugati és délkeleti ágai Comónál, illetve Leccónál végződnek. Bellagio, Menaggio és Varenna a tó három ágának találkozásánál fekszenek, és kompjáratok kötik össze őket. Több mint 400 méteres mélységével Európa egyik legmélyebb tava, és a tófenék több mint: 200 méterrel a tengerszint alatt található.

A Lago di Garda, Garda-tó Itália legnagyobb tava. A tó az utolsó jégkorszakban utolsóként képződött. Köszönhetően elhelyezkedésének, a mediterrán flórának és faunának, a kellemes klímának, a Garda-tó az egyik legnépszerűbb úti cél Észak-Olaszországban.. A Lago di Garda Tengerszint feletti magassága: 150 méter, Területe: 370 km², Hosszúsága: 50 km , Szélessége: 17 km, Átlagos mélysége: 135 méter, Legmélyebb pontja: 350 méter.. Az Alpok és a Pó-síkság között, illetve Trentino-Alto Adige, Lombardia és Veneto régiók határán fekszik. Déli partja a Verona és Brescia közötti útvonaltól kissé északra található.