Malév legendás történetének dicső lapjai - Bíró Csaba

A Malév sztori dióhéjban

-- A Maszovlet (Magyar–Szovjet Polgári Légiforgalmi Rt) 1946-os megalakulása, a második világháború vége után egy évvel, 1946. március 29-én történt. Megalakult a Malév elődje, a Maszovlet.
-- A Maszovlet-hez 1946 augusztusában megérkezett az első: 5 darab, Li–2-es utasszállító repülőgép a Szovjetunióból, amely 21 személyes volt. A polgári repülőtér a világháború előtt és rövid ideig utána is a Budaörsi repülőtér volt.
-- A Maszovlet 1946-os első járatai még csak Belföldiek voltak. Budaörs, Debrecen, Győr, Szombathely, Szeged közötti járatokat indítottak el.
-- A Maszovlet 1947-ben, Miskolc, Pécs, Békéscsaba, Kaposvár, Zalaegerszeg, Nagykanizsa városait is hozzácsatolták a társaság hálózatához.
-- A Maszovlet 1947-es első Külföldi járata indult: Bukarestbe és Prágába. Ferihegyre az első időkben csak a hazánkhoz hasonló politikát folytató országok gépei jártak.
-- A Ferihegyi új repülőtér 1950-ben időközben elkészült, ünnepélyes átadását: 1950. május 7-én, vasárnap tartották, és az elkészült részek tették lehetővé az 1946-ban megalakult és Budaörsi székhelyű Maszovlet itteni működését. A légitársaság ekkor még csak néhány külföldi járatot, Prága, Varsó, Bukarest, Szófia állomásokra tartotta fenn.
-- A Ferihegyi repülőtér Budapest központjától 16 kilométerre található. Területe Budapest XVIII. kerületéhez és Vecséshez tartozik. Budapest XVIII. kerülete Pestszentlőrincből és Pestszentimréből áll. Az egyes terminál kettévágta az eredeti gyömrői utat, a második pedig az eredeti Vecsés–Ecser közti közutat.
-- A Ferihegyi repülőtér, a légikikötő területe: 1505 hektár. Összehasonlításul a Londoni Heathrow mindössze 1200 hektáros, vagyis a Margit-sziget területének 15-szöröse. 217 épület található a birtokon belül; 18 km távvezeték és 46 km vízvezeték kanyarog a Liszt Ferenc Repülőtér alatt. Saját hőerőműve, szemétégetője, benzinkútja van.
-- A Malév 1954-ben megalakul, létrejön a légitársaság, 1954. november 25-én egy államközi szerződést írtak alá Moszkvában, melynek értelmében a magyar kormány megvásárolta a Szovjetunió részesedését a Maszovlet-ben. Másnap megalakult a Maszovlet jogutódja, a Malév.
-- A Malév 1956-ban megnyitotta az első járatát Nyugat-Európába. Június 5-én leszállt az első menetrend szerinti gép Bécsben. Még ebben a hónapban megérkezett az újonnan megnyitott Ferihegyi repülőtérre az első Nyugat-Európai repülőgép a holland: KLM színeiben, az Amszterdam–Budapest–Kairó járat keretén belül.
-- A Malév 1957 tavaszán kapta meg az első 3 db Szovjet gyártmányú: IL-14-es repülőgépet, ami alkalmas volt a Budapest–Moszkva útvonalat leszállás nélkül megtenni.
-- A Malév-hez 1958 tavaszán 5 db újabb Szovjet: IL-14-es repülőgép érkezett a Malévhez.
-- A Malév-hez 1960-ban érkezett meg az első Szovjet IL-18-as típusú gép. Az IL-18-ast 1960–1989 között üzemeltette, amivel már már Európán kívüli célállomásokat is elért.
-- A Malév-hoz, 1968. december 22-én megérkezett az első sugárhajtású repülőgép, a Szovjet Tu–134-es. A Tu–134 repülőgépek távolabbi országok elérését is lehetővé tették.
-- A Malév-hez 1973. szeptember 5-én érkezett meg Ferihegyre az első Szovjet Tu–154-es gép, melyet további 18 darab repülögép követett.
-- A Malév 1978-tól a üzemeltetett Szovjet gyártmányú Jak–40-es gépeket-t, regionális járatai kiszolgálására egészen az 1990-es évek végéig.
-- A Malév 1988. november 18-án megkezdte a Szovjet gyártmányú gép park cseréjét bérelt Boeing típusú, Amerikai gyártmányú repülőgépekre.
-- A Malév 1988-ig kizárólag csak Szovjet repülőgépeket működtettek, sokáig csak a szomszéd országokba. Hasonlóan a szocialista tábor többi országához.
-- A Malév 1988-as első nem Szovjet repülőgépe, egy Amerikai gyártmányú: Boeing 737-200-as volt. Ezután hamarosan szolgálatba is állt ez az első Boeing 737-es gép.
-- A Malév-hez, 1995 decemberében érkezett az első Holland típusú: Fokker 70-es repülőgép, mellyel elkezdődött a Tu–134-es típus leváltása.
-- A Malév 2001-ben  vonta ki az utolsó Szovjet gyártmányú Tu–154-es gépet a forgalomból.
-- A Malév 2003. február 7-én kezdte meg a régi Boeingek cseréjét az új Boeing 737 NG (Next Generation) repülőgépre. Ezek alkották 2012-ig a flotta gerincét.
-- A Malév 2006. november 22-én hivatalos meghívást kapott az --Oneworld-- szövetségbe, melynek tagjai a British Airways és Finnair, ezután teljes jogú tagja lett.
-- A Malév 2008-ban 4 darab Bombardier Dash-8 típusú, turbólégcsavaros repülőgépet bérelt ki a Kanadai Bombardier-től. Ezek a regionális gépek a cég 2012-ig maradtak.
-- A Malév 2010-ben elnyerte a legjobb Kelet-Európai légitársaság díját a World Airline Award díjátadón, amit az utasok elégedettségei alapján osztanak ki.
-- A Malév a 2011-es nyári menetrendi időszakban: 32. ország: 52. városába, code-share partnereivel együtt pedig: 37. ország: 83. városába közlekedtetett menetrend szerinti járatokat.
-- A Malév 2012. február 3-án hivatalosan is felfüggesztette a repülési tevékenységét, megkezdődött a csődeljárás, eljött a vég, a cég 66 éves története véget ért.
-- A Malév 2012. február 3-ai utolsó járata az MA-745-ös járatszámú: Helsinki–Budapest útvonalat repülő Boeing 737-es volt, amely Helsinki-ből: este 22. órakor landolt Budapesten.
-- A Malév 2012-es leállásakor a flotta mérete: 23 repülőgépből állt, a desztinációk, az úticélok száma pedig: 52 város volt a Földön.
-- A Malév átlagosan 3 millió utast szállított évente, 23 ezer járat páron, eközben 2600 munkavállalót foglalkoztatott, 500 hazai vállalkozással állt kapcsolatban

1. Boeing 737-200 -- (Malév: 1988--2003)
A Boeing 737-200, a 737-100-as gép nagyobb, több férőhelyes változata. Tipikus egyosztályos elrendezésben 116 fő szállítására alkalmas. Ebből alakították át az amerikai légierő számára a T-43-as gépeket. Kisebb légitársaságok a mai napig használják. Első megrendelője a United Airlines volt. A Boeing 2019-ig, 15.156 megrendelt, 10.565 leszállított géppel minden idők legtöbbet megrendelt és legtöbbet legyártott utasszállító repülőgépe.1968-óta gyártja a Boeing Commercial Airplanes. A több mint tízezer legyártott repülőgépből mintegy négyezer ma is repül 541 üzemeltetőnél. A repülőgépgyár szerint minden egyes pillanatban mintegy 1250 darab 737-es van a levegőben. Tehát nagyon gyakran feltűnik.
   --Hossz--Fesztáv: 30,50 méter -- 28,25 méter
   --Hajtómű: 2.x Pratt & Whitney JT-8D, -Gázturbinás sugárhajtómű
   --Teljesítmény: 197 KN tolóerő
   --Hatótávolság: 4600--6600 kilométer
   --Utaskapacitás: 126--140 férőhely
   --Utazósebesség: 975 km/h

2. Boeing 737-300 -- (Malév: 1988--2003)
A Boeing 737-300 a gép-családnak az első klasszikus változata. A 737–700-asnak a régebbi fajtája. Egyforma hosszúak. Utazósebesség: 795 km/h. Az első tagja a három régi generációs 737-esnek. A Boeing 1981. márciusában kezdte meg a kifejlesztését. Az első változat a 737-200-as tovább fejlesztéseként indult, de a Boeing úgy döntött, hogy inkább a CFM International hajtómű gyártó vállalat CFM56-os hajtóművét használja föl a gépek gyártásához, hogy gazdaságosabbá tegye a gépet, és hogy a gép megfeleljen az "International Civil Aviation" által javasolt zaj előírásoknak. Az új hajtóművek és a 3,76 m átmérőjűre kiszélesített géptörzs ellenére a 737-300 megtartotta a 80%-ban közös repülőgépváz alkatrészeit.
   --Hossz--Fesztáv: 31,60 méter -- 28,25 méter
   --Hajtómű: 2.x CFM International Snecma CF-56, -Gázturbinás sugárhajtómű
   --Teljesítmény: 197 KN tolóerő
   --Hatótávolság: 4600--6600 kilométer
   --Utaskapacitás: 126--140 férőhely
   --Utazósebesség: 795 km/h

3. Boeing 737-400 -- (Malév: 1988--2003)
A Boeing 737-400-as, a klasszikus 737-es gépek legnagyobb változata. Tipikus kétosztályos elrendezésben 146, egyosztályos elrendezésben 159 fő szállítására alkalmas. Az Airbus A320 vetélytársa. Első repülésére 1988. február 19-én került sor. A Malév 2001-ig bérelt ilyen gépeket. 1986 júniusában jelentette be a Boeing a 737-300-as típus tovább fejlesztett változatát. Az ülések számát 141-ről 159-re növelték. Ez volt a klasszikus 737-es gépek legnagyobb változata. A sikeres 727-es sorozatot kívánta a Boeing felváltani. Eredeti változata azóta sokat fejlődött. Aerodinamika tekintetében is rengeteget eszközölt, tovább javult a hatékonyság. Az orrfutót megnövelték, a távolság nagyobb a gép hasa és a talaj közt.
   --Hossz--Fesztáv: 34,32 méter -- 30,25 méter
   --Hajtómű: 2.x CFM International Snecma CF-56, -Gázturbinás sugárhajtómű
   --Teljesítmény: 197 KN tolóerő
   --Hatótávolság: 4600--6600 kilométer
   --Utaskapacitás: 146--159 férőhely
   --Utazósebesség: 795 km/h

4. Boeing 737-500 -- (Malév: 1988--2003)
A Boeing 737-500-as gép a 200-as sorozat leváltására tervezett, modern CFM-56-os International Snecma hajtóművekkel felszerelt változat. Első megrendelője a Southwest Airlines volt 1987-ben, 20 gépet rendeltek, az elsőt 1990-ben vehették át. A Boeing 2019-ig, 15.156 megrendelt, 10.565 leszállított géppel minden idők legtöbbet megrendelt és legtöbbet legyártott utasszállító repülőgépe. A több mint tízezer legyártott repülőgépből mintegy négyezer ma is repül 541 üzemeltetőnél. A repülőgépgyár szerint minden egyes pillanatban mintegy 1250 darab 737-es van a levegőben. A 737-es gép-család az első klasszikus változata ott sokat fejlődött. Aerodinamika tekintetében is rengeteget eszközölt, tovább javult a hatékonyság.
   --Hossz--Fesztáv: 34,15 méter -- 30,85 méter
   --Hajtómű: 2.x CFM International Snecma CF-56, -Gázturbinás sugárhajtómű
   --Teljesítmény: 197 KN tolóerő
   --Hatótávolság: 4600--6600 kilométer
   --Utaskapacitás: 126--140 férőhely
   --Utazósebesség: 975 km/h

5. Boeing 737-600 -- (Malév: 2003--2012)
A Boeing 737-600-as Az NG "Next Generation" azaz az új változat legrövidebb fajtája, a Boeing 737-500-as gép utódjaként szánták. Tipikus kétosztályos elrendezésben 108, egyosztályos elrendezésben 130 fő szállítására alkalmas. Legnagyobb utazósebesség: 850 km/h. A Boeing 737-600-as hajtóműve egy tovább fejlesztett változat, megnövelt teljesítménnyel, CFM International Snecma CF-58 - gázturbinás sugárhajtómű, 197 KN tolóerővel. Aerodinamikai tekintetben ez a konstrukciós változata sokat fejlődött az évek folyamán, az áramvonalk finomítása után tovább javult a hatékonyság. A különböző kompozit anyagoknak köszönhetően tovább csökkentették a gép súlyát, könnyebb lett.
   --Hossz--Fesztáv: 31,10 méter -- 28,25 méter
   --Hajtómű: 2.x CFM International Snecma CF-58, -Gázturbinás sugárhajtómű
   --Teljesítmény: 221 KN tolóerő
   --Hatótávolság: 4600--6600 kilométer
   --Utaskapacitás: 108--130 férőhely
   --Utazósebesség: 850 km/h

6. Boeing 737-700 -- (Malév: 2003--2012)
A Boeing 737-700-as egy nagyon megbízható repülőgép, a 737-300 utódja. Szinte az összes európai légitársaság rendelt belőle. Mérete átlagosnak mondható. Tipikus kétosztályos elrendezésben 128, egyosztályos elrendezésben 148 fő szállítására alkalmas. Utazósebesség: 850 km/h. Legnagyobb üzemeltetője az amerikai Southwest Airlines 510 ilyen géppel. A gép hajtóműve, CFM International Snecma CF-58 - gázturbinás sugárhajtómű, 197 KN tolóerővel. Aerodinamikai tekintetben ez a konstrukciós változata sokat fejlődött az évek folyamán, az áramvonalk finomítása után tovább javult a hatékonyság. A különböző kompozit anyagoknak köszönhetően tovább csökkentették a gép súlyát, még könnyebb lett.
   --Hossz--Fesztáv: 35,32 méter -- 30,85 méter
   --Hajtómű: 2.x CFM International Snecma CF-58, -Gázturbinás sugárhajtómű
   --Teljesítmény: 221 KN tolóerő
   --Hatótávolság: 4600--6600 kilométer
   --Utaskapacitás: 126--140 férőhely
   --Utazósebesség: 850 km/h

7. Boeing 737-800 -- (Malév: 2003--2012)
A Boeing 737-800-as volt eddig a leghosszabb a 737-es gép-családból. Most a 900-as. A 800-asnak a régebbi változata a 400-as. Nagyon közkedvelt ez a típusváltozat. A Malév flottájában 5 db 800-as típus szerepelt. Tipikus kétosztályos elrendezésben 160, egyosztályos elrendezésben 184 fő szállítására alkalmas. Utazósebesség: 700–850 km/h. (El-Al-nál lévő példányok: 900–940 km/h) Felszálló sebesség: 290 km/h; leszállósebesség: 260 km/h. Repülési magasság: 12 500 m (41 000 láb). Hossza: 39,50 m; magassága: 12,50 m; fesztáv: 34,40 m. Max. hatótávolság: 5600 km. Üzemanyag-kapacitás: 21 320 kg. Üa.-fogyasztás repült óránként: 2526 kg/h. Hajtómű: CFM 58. A hajtóművek tolóereje: 2 x 121 kN.
   --Hossz--Fesztáv: 35,32 méter -- 30,85 méter
   --Hajtómű: 2.x CFM International Snecma CF-58, -Gázturbinás sugárhajtómű
   --Teljesítmény: 242 KN tolóerő
   --Hatótávolság: 4600--5600 kilométer
   --Utaskapacitás: 126--140 férőhely
   --Utazósebesség: 975 km/h

8. Boeing 767-200 -- (Malév: 2007--2012)
A Boeing 767-200-as szélestörzsű, kéthajtóműves utasszállító repülőgép, a Boeing vállalat terméke. A 767-es típustól és az ülőhelyek elrendezésétől függően: 200-225 utast szállíthat, 9400 és 12.200 km közötti távolságokra. A légitársaságok három különböző változatban vásárolhatták meg. A Boeing 767-200 fejlesztésénél felhasználták a technika fejlődésében elért legújabb eredményeket. A család egyidejűleg tervezett és épített két első típusából a szélesebb törzsű, nagyobb befogadóképességű 767-es készült el először, a másik a 757-es volt. Az Airbus A310 vetélytársának szánták, ezért a két rivális repülőgép hasonlít is egymásra. A nyilazott szárnyak alatt helyezkedik el a két nagy gázturbinás sugárhajtómű.
   --Hossz--Fesztáv: 48,50 méter -- 47,57 méter
   --Hajtómű: 2.x Pratt & Whitney JT-9, -Gázturbinás sugárhajtómű
   --Teljesítmény: 230 KN tolóerő
   --Hatótávolság: 9400--12.200 kilométer
   --Utaskapacitás: 200--225 férőhely
   --Utazósebesség: 950 km/h

9. Boeing 767-300 -- (Malév: 2007--2012)
A Boeing 767-300-as szélestörzsű, kéthajtóműves utasszállító repülőgép, a Boeing vállalat terméke. A Boeing 767-300 változat törzse: 6,43 méterrel hosszabb, mint a 767-200 típusé. Az utas kabinjában az üzemeltető légitársaság igényeinek megfelelően 220-270 fő elhelyezésére van lehetőség a megnövelt hosszúságú törzsnek köszönhetően. Hatótávolsága: 11.400 kilométer. Az első levegőbe emelkedése a típus-változatnak 1986-ban volt és az első üzembe állítója 1988-ban az American Airlines volt. A 300 változathoz utólagosan is rendelhetők a szárnyak végére szerelt ún. wingletek, amelyek 3,4 méter magasra nyúlnak fel és körülbelül 6,5%-os üzemanyag megtakarítást tesznek lehetővé az üzemeltetés során.
   --Hossz--Fesztáv: 54,90 méter -- 47,57 méter
   --Hajtómű: 2.x Rolls-Royce RB-211, -Gázturbinás sugárhajtómű
   --Teljesítmény: 270 KN tolóerő
   --Hatótávolság: 9400--11.400 kilométer
   --Utaskapacitás: 220--270 férőhely
   --Utazósebesség: 950 km/h

10. Bombardier Dash-8 -- (Malév: 2008--2012)
A Bombardier Dash-8, egy turbólégcsavaros regionális utasszállító repülőgépekből álló család, amit a De Havilland Canada cég fejlesztett ki 1983-ban. Öt évvel később a Boeing megvásárolta a gyártási jogokat, majd 1992-ben eladta azokat a Bombardier Inc.-nek. 2019-ben a jogok átkerültek a Viking Air-hez, ami újraélesztette a De Havilland márkát; jelenleg is ez gyártja a repülőgépeket. A világ egyik legnépszerűbb kis hatótávolságú gépe, számos diszkont és regionális légitársaság használja. A Dash-8-as, 56 utast volt képes elszállítani, erősebb hajtóművei és tágasabb beltere volt elődeinél. A Malév flottájában: 4 darab, Bombardier Dash 8-as üzemelt 2008--2012 között.
   --Hossz--Fesztáv: 25,70 méter -- 27,40 méter
   --Hajtómű: 2.x Pratt & Whitney Canada PW-123, -Turbólégcsavaros motor
   --Teljesítmény: 1680 KW, (2380 LE)
   --Hatótávolság: 1700--2000 kilométer
   --Utaskapacitás: 50--56 férőhely
   --Utazósebesség: 650 km/h

11. Bombardier CRJ-200 -- (Malév: 2002--2005)
A Bombardier CRJ-100 és a Bombardier CR-J200, a Kanadai Bombardier repülőgépgyár által: 1991-2006 között gyártott utasszállító repülőgép-család. A Bombardier CRJ repülőgép-család tagjai, a leghosszabb, a legjobb, a legemlékezetesebb típus sorozata. Az eredeti változatot, a CRJ-100-at hamarosan követte a másik modell, a CRJ-200-as. Ez nagyrészt megegyezett a prototípussal, viszont a 200-ban hatékonyabb működésű turbóventilátor, amelyek így alacsonyabb üzemanyag-fogyasztást jelentett a légijármű számára, valamint megnövelte a gép utazó magasságát és a sebességét. Az 1990-es évek során további kiegészítő verziókat és modelleket fejlesztettek ki a típusból, a kibővített változatokat.
   --Hossz--Fesztáv: 26,25 méter -- 21,25 méter
   --Hajtómű: 2.x General Electric CF-34, -Gázturbinás sugárhajtómű
   --Teljesítmény: 39,86 kN tolóerő
   --Hatótávolság: 2200--2500 kilométer
   --Utaskapacitás: 50--52 férőhely
   --Utazósebesség: 880 km/h

12. Fokker 70 -- (Malév: 1995--2009)
A Fokker 70, egy kéthajtóműves sugárhajtású regionális utasszállító repülőgép. A Fokker 100-as rövidebb törzsű változata. A Malév flottájában öt darab F70-est üzemeltetett. A Hollandiai Fokker vállalat 1992 novemberében azzal a céllal kezdett hozzá a tervezéshez, hogy kifejlesszen egy olyan repülőgépet, ami felválthatja a kiöregedő Fokker F28 repülőgépeket. A cél egy modernebb és hatékonyabb repülőgép létrehozása volt. A Fokker 70 egy nagyon sikeres repülőgép lett. A sorozatgyártás 1993. április 4-én indult és már 1994 júliusában szolgálatba álltak az utasforgalomban az első példányok. Az első példányt 1994. október 14-én adták át a Ford Motor Company részére egy Executive Jet kiépítettségű gépet.
   --Hossz--Fesztáv: 30,80 méter -- 28,08 méter
   --Hajtómű: 2.x Rolls-Royce RB-183, -Tolóerős sugárhajtómű
   --Teljesítmény: 120,4 kN tolóerő
   --Hatótávolság: 2500--3500 kilométer
   --Utaskapacitás: 50--70 férőhely
   --Utazósebesség: 850 km/h

13. IL--14 -- (Malév: 1957--1969)
Az IL–14, a Szovjetunióban az 1950-es évek elején kifejlesztett, kétmotoros, kis hatótávolságú, utas szállító repülőgép. A légcsavarokat, kettő, 14 hengeres Svecov motor hajtotta. Az IL–14-et polgári és katonai szállítási feladatokra egyaránt alkalmazták. A Szovjetunión kívül gyártotta az: NDK, Csehszlovákia, Kína. Az összes volt szocialista országban repültek vele. Magyarország 10 gépet üzemeltetett. A Malév 10-et utasszállítási feladatokra alkalmazott, 2 kormány gépként szolgált. A légiforgalomban elterjedt és megbízható típus volt. Később a modernebb, légcsavaros gázturbinákkal, gázturbinás sugárhajtúművekkel felszerelt utasszállító repülőgépek az 1960-as évek elejétől kiszorították légiközlekedésből.
   --Hossz--Fesztáv: 22,30 méter -- 31,70 méter
   --Hajtómű: 2.x Svecov AS–82T, -Légcsavaros csillagmotor
   --Teljesítmény: 1417 kW (1900 LE)
   --Hatótávolság: 1000--1500 kilométer
   --Utaskapacitás: 26--36 férőhely
   --Utazósebesség: 420 km/h

14. IL--18 -- (Malév: 1960--1988)
Az IL–18-as repülőgépet, az 1950-es években a Szovjetunióban az Iljusin-tervezőirodában fejlesztették, négy légcsavaros, gázturbinával felszerelt, közepes hatótávolságú, utasszállító repülőgép. Később szállító repülőgépként és egyéb speciális feladatkörben is alkalmazták, katonai változatai is készültek. A sorozat gyártása 1959-től 1978-ig folyt. Az Il–18 az Aeroflot közép-hatótávolságú gép iránti igénye alapján született meg. Hamar kiderült a gép jó teljesítménye és könnyű kezelhetősége, népszerű gép lett belőle. A Moszkva–Petropavlovszk útvonalat, Irkutszk érintésével, 1958-ban tette meg. A távolság nagyjából 9000 km volt, amit a gép 600 km/h átlagsebességgel, 8000 m-es magasságon tett meg.
   --Hossz--Fesztáv: 35,30 méter -- 37,30 méter
   --Hajtómű: 4.x. Ivcsenko AI–20, -Légcsavaros gázturbina
   --Teljesítmény: 3169 kW (4250 LE )
   --Hatótávolság: 5000--6500 kilométer
   --Utaskapacitás: 100--120 férőhely
   --Utazósebesség: 625 km/h

15. JAK--40 -- (Malév: 1978--1995)
A Jak–40, a Jakovlev-tervezőiroda első utasszállító repülőgépe. A Szovjetunióban az 1960-as évek közepén a regionális, belföldi járatokra kifejlesztett utasszállító repülőgép. A Jakovlev-tervezőiroda egy modernebb utasszállító tervezésére kapott megbízást, az akkorra már elavult, belföldi járatokon üzemelő Li–2, IL–12, IL–14 leváltására. Az 1967–1981 között folyt sorozatgyártás során összesen 1011 db Jak–40 készült. Ezek nagy részét a Szovjetunióban az Aeroflot a belföldi járatokon üzemeltette. A szép vonalú repülőgép hagyományos, alsószárnyas elrendezésű, egyszerű felépítésű. A trapéz alakú egyenes szárny egy egységet képez, a törzsről egyben leszerelhető. Három db, egyenként 14,7 kN tolóerejű, Ivcsenko AI–25 kétáramú gázturbinás sugárhajtóművel rendelkezik. Ezek közül kettő a törzs hátsó részén, oldalt lévő gondolákban helyezkedik el, a harmadik pedig a törzs végében.
   --Hossz--Fesztáv: 20,00 méter -- 25,05 méter
   --Hajtómű: 3.x. Ivcsenko AI–25, -Gázturbinás sugárhajtómű
   --Teljesítmény: 60,4 KN tolóerő
   --Hatótávolság: 1000--1500 kilométer
   --Utaskapacitás: 30--35 férőhely
   --Utazósebesség: 600 km/h

16. Li--2 -- (Malév: 1946--1964)
A Li–2-es a Szovjet Liszunov-tervezőiroda egyetlen típusban tervezett és gyártott repülőgépe. A Li 2-es az amerikai DC–3 szállító repülőgépnek a Szovjetunióban licenc alapján gyártott változata. A Moszkva melletti: 34. sz. repülőgépgyár, majd a Taskent melletti: 84. sz. repülőgépgyár gyártotta. A licenc-gyártást Borisz Liszunov szervezte meg. Első változatát négytollú légcsavarral felszerelt Svecov AS–62-es csillagmotor hajtotta, a későbbi példányok háromtollú légcsavarokat kaptak. A típusból több mint 6000 db-ot gyártottak. A Li-2-es repülőket  a Szovjet: Aeroflot elsősorban utasszállításra használta, továbbá az Európai szocialista országok, valamint Kína is nagy mennyiségben használta az 1960-as évek végéig.
   --Hossz--Fesztáv: 20,00 méter -- 28,80 méter
   --Hajtómű: 2.x Svecov AS–62, -Légcsavaros csillagmotor
   --Teljesítmény: 736 kW (1000 LE)
   --Hatótávolság: 2000--2500 kilométer
   --Utaskapacitás: 15--20 férőhely
   --Utazósebesség: 300 km/h

17. Tu–134 -- (Malév: 1968--1997)
A Tu–134, a Szovjet Tupoljev tervezőiroda rövid- és közepes hatótávolságú járatokra tervezett, két hajtóműves sugárhajtású utasszállító repülőgépe. Fejlesztését az 1960-as évek elején kezdték, sorozatgyártása 1966–1984 között folyt. A volt Szovjetunió és a szocialista tábor egyik legelterjedtebb és legnépszerűbb repülőgép típusa volt. A polgári légi közlekedésen kívül katonai szállítási feladatokra is használták.Teljesen fém építésű, alsószárnyas, két hajtóműves repülőgép, erőteljesen nyilazott szárnyakkal. Szerkezeti elemei nagyrészt megegyeznek a Tu–124-esével, de a törzs hosszabb. A kormányszervek működtetése hidraulikus. A repülőgép futóműve a Tupoljev-gépekre jellemző gondolákba húzhatók be. A Szolovjov D–30 típusú gázturbinás sugárhajtómű tolóereje: 66,68 kN. Magyarországon a Tu–134-est a nemzeti légitársaság, a Malév a nemzetközi utasforgalomban használta.
   --Hossz--Fesztáv: 37,10 méter -- 28,00 méter
   --Hajtómű: 2.x Solovjov D–30, -Gázturbinás sugárhajtómű
   --Teljesítmény: 132,6 KN tolóerő
   --Hatótávolság: 2000--3000 kilométer
   --Utaskapacitás: 70--80 férőhely
   --Utazósebesség: 880 km/h

18. Tu–154 -- (Malév: 1973--2000)
A Tu–154-es, a Szovjet, később Orosz gyártmányú, közepes hatótávolságú, három sugárhajtóműves utasszállító repülőgép. A Tu-154-es egy klasszikusan szép repülőgép, a márka egyik legismertebb és legszebb  gépe. A mai napig belföldi járatokon használják Oroszországban, a volt Szovjetunió tagállamaiban, néhány Kelet-Európai országban, Iránban, Észak-Koreában. A Tu–104 és az Il–18 utasszállító repülőgépek leváltására tervezték. A Tu–154 volt a Tupoljev tervezőiroda első olyan sugárhajtású utasszállító repülőgépe, melyet eleve polgári célra, utasszállításra terveztek. A tervezőiroda korábbi sugárhajtású repülőgépei, a Tu–124, Tu–134 gyökerei konstrukciójáig nyúlnak vissza. A Szolovjov D–30, gázturbinás sugárhajtómű tolóereje: 103 kN. A Tu-154-es a Tu-134-es szintén népszerű elődjénél mindenben egy kicsit fejletebb, jobb lett, géptörzs, szárnyak, utastér, hatótávolság tekintetében egyaránt.
   --Hossz--Fesztáv: 48,00 méter -- 37,00 méter
   --Hajtómű: 3.x Solovjov D–30, -Gázturbinás sugárhajtómű
   --Teljesítmény: 300,7 KN tolóerő
   --Hatótávolság: 3000--4000 kilométer
   --Utaskapacitás: 140--180 férőhely
   --Utazósebesség: 920 km/h