Repülés és Repülőgépek története - Bíró Csaba

-- 2.) Légcsavaros hajtás -- Gázturbinával
A légcsavaros gázturbinában az égéstérből kilépő gáz-sugár mozgási energiáját a kompresszort működtető turbina fokozatokon túl további turbinák beépítésével forgómozgássá alakítják át, amely a légcsavart hajtja. A légcsavaros gázturbinában a kompresszort és az összes turbina fokozatot egy tengelyre szerelik. A légcsavar és a gázturbina közé általában reduktort építenek be. Az összes hajtási elv közül a légcsavaros gázturbinák hatásfoka a legjobb. Főként szállító repülőgépeken, vagy kisebb utasszállító repülőgépeken alkalmazzák, de a nagy zaj és az erős vibráció hátrányt jelent. Hajtóanyaga a kerozin, aminek a repülésben használt nemzetközi kódjele: JET-A1.
-- 3.) Sugárhajtás -- Lüktető sugárhajtómű

A lüktető sugárhajtómű egy mechanikailag egyszerű szerkezet, amely ismétlődő ciklussal levegőt szív a motor elején található nem-visszacsapó szelepen keresztül egy égéstérbe és meggyújtja azt. Az égés kényszeríti a füstgázokat a motor hátoldalán való kipufogásra. Egy sorozat lüktető ciklusokban állítja elő energiáját, nem pedig egy állandó kimenetből, innen ered a neve. A lüktető sugárhajtóműnek két fő típusa van, mindkettő a rezonanciát használja működési elvként és közvetve az expandáló égéstermékeket használja pulzáló reaktív tolóerő létrehozására.
-- 4.) Sugárhajtás -- Gázturbinás sugárhajtómű

A gázturbinás sugárhajtómű olyan repülőgépeken alkalmazott gázturbina, amelynél a nagy sebességgel kiáramló égéstermékek reakcióereje szolgáltatja a tolóerőt. A gázturbinás sugárhajtómű az égéshez szükséges levegőt egy forgó kompresszor sűríti össze, a kompresszort pedig a sűrített levegővel összekevert tüzelőanyag elégetéséből származó gázok által forgatott turbina működteti. A gázturbinás sugárhajtóműben a folyamatos égést fenntartó, a Joule-körfolyamatot megvalósító gázturbinás szerkezetből kilépő gáz-sugarat a hajtóműre szerelt fúvócsőben felgyorsítják, és a kilépő gáz-sugár reakció erejét, Newton harmadik törvénye értelmében használják fel a repülőgépek hajtására. Energetikailag egy olyan hőerőgép, amelynél az elégetett tüzelőanyag (kerozin) energiáját az általa előállított gázsugár mozgási energiává alakítja. Az égési folyamatot egy gázturbinás szerkezet biztosítja.
-- 5.) Sugárhajtás -- Torló sugárhajtómű

Működésének alapfeltétele az igen gyors repülési sebességből adódó nagynyomású levegő beáramlás. Tervezését és tesztelését más elven működő hajtómű típusokkal felgyorsított repülőgépekkel végezték, mivel lassú repüléskor nem lép fel elegendő torló-nyomás az ilyen módon üzemelő hajtóművek számára. A torló-sugárhajtómű a már meglévő gyors repülési sebesség gazdaságosabb megtartására alkalmazható, így egyes repülőgép típusok hibrid meghajtási rendszerrel rendelkeznek az eltérő meghajtási módok előnyeinek kihasználására.
-- 6.) Sugárhajtás -- Rakéta hajtómű

Néhány repülőgép használta a rakéta motorokat alap meghajtásként, illetve magasság szabályozóként, különösen a Bell X-1 és az North American X-15. A legtöbb légijármű nem használja a rakéta motorokat, mert az energia- és hajtó- anyag hatékonyságuk nagyon alacsony, kivéve nagy sebességnél, de használják rövid, lökésszerű sebesség növelésért, és felszállásnál. A rakétamotorok hatékonyak nagy sebességnél, mert nagy mennyiségű tolóerőt hoznak létre és tömegük kicsi.

Repülőgép-kategóriák a repülési sebesség alapján.

-- 1.) Alacsony sebességű repülőgép (500 km/h alatt, Mach 1,0 alatt).
Ugyan a repülés közben jelentős légellenállás keletkezik, ennek ellenére a merev szárnyú repülőgépek szárnyának belépő élei a repülőgép hossztengelyére merőlegesek.

-- 2.) Szubszonikus repülőgép (500–1000 km/h, Mach 1,0 alatt).

A szubszonikus repülőgépek a hangsebesség alatt repülnek. A sebesség növekedésével fokozottan jelentkezik a levegő összenyomhatósága, de még nem keletkeznek lökés hullámok repüléskor, vagyis a légáramlás nem éri el a hangterjedés sebességét. Az ilyen gépek szárnyainak belépő élei kismértékben nyilazottak.

-- 3.) Szuperszonikus repülőgép (Mach 1,2–4,5).

A szuperszonikus repülőgépek konstrukciójában figyelembe kell venni a nagy sebesség miatt a gép testén kialakuló lökés-hullámokat. A gép orra hegyesre van kiképezve, melynek feladata a gép előtt kialakult nyomás-hullám áttörése. A gép homlok felülete a légellenállás miatt jelentős felmelegedésnek van kitéve, amely a több száz fokot is elérheti. A szárny alakja erőteljesen nyilazott; egyes széles tartományban repülni képes gépek esetén változtatható nyilazású szárnyakat építenek.
-- A szuperszonikus repülés a hangsebességnél gyorsabb repülés. Ilyenkor az objektum sebessége nagyobb, mint abban a közegben az aktuális hangsebesség. Egyik kísérő jelensége a földön hallható hangrobbanás. A hangrobbanás a hirtelen nyomás változástól lép fel, és magában a repülőgépben nem észlelhető, hiszen a gép a hangsebességnél gyorsabban repül. A hangrobbanás folyamatosan keletkezik, amikor a repülőgép átlépi a hangsebességet. A hangsebesség tengerszinten: 1200 km/h, mérésére a Mach-szám megnevezést vezették be.

Repülőgép-kategóriák a repülési hatótávolság alapján.
Utasszállító-Repülőgépek hatótávolsági: 3. kategóriája.

-- 1.) Kis hatótávolságú repülő gépek
1000 kilométer alatti, azon belüli fuvarozási feladatokat oldanak meg, 10–60 férőhellyel. Hajtóművük többnyire légcsavaros gázturbina vagy gázturbinás sugárhajtómű. Sebességük általában 600 km/h alatt marad, felszálló tömegük 50 tonnáig terjed.
-- 2.) Közép hatótávolságú repülő gépek
1000 és 5000 kilométer közötti távolságig, maximum 5000 km repülési távolságig képesek repülni. Sebességük csaknem 1000 km/h-ig terjed, repülési magasságuk meghaladhatja a 10.000 métert. A nagy magasságban fellépő vákuum miatt utasterüket túlnyomásos kabinként alakítják ki. A hajtó műveik gázturbinás sugárhajtóművek. Az gépek felszálló tömege eléri a 300 tonnát, a férőhelyek száma pedig a 200-300 ülőhelyet.
-- 3.) Nagy hatótávolságú repülő gépek
5000 kilométer feletti repülési távolság fölött beszélhetünk róla. Képesek 5000 és 15.000 kilométeres távolságig repülni. A közép és nagy ható távolságú gépek szerkezete közel azonos. Sebességük csaknem 1000 km/h-ig terjed, repülési magasságuk meghaladhatja a 10.000 métert. A nagy magasságban fellépő vákuum miatt utasterüket túlnyomásos kabinként alakítják ki. A hajtó műveik gázturbinás sugárhajtóművek. Az óriásgépek tömege eléri a 400 tonnát, a férőhelyek száma az 500 ülőhelyet.

 

Repülőgép Típusok -- 26. Repülőgép Típus
Airbus	Europa -- Hamburg -- Toulouse	1970	2020
Antonov  "AN"	Szovjetunió -- Ukrajna -- Kijev	1946	2020
ATR	Franciaország -- Toulouse	1981	2020
Boeing	USA -- Chicago -- Michigan	1916	2020
Bombardier	Kanada -- Montreal -- Québec	1942	2020
Beechcraft	USA -- Wichita -- Kansas	1932	2020
Cessna	USA -- Wichita -- Kansas	1927	2020
Concorde	Europa -- London -- Paris	1970	2003
Convair	USA -- San Diego -- California	1943	1996
De Haviland Comet  "DHC"	Nagy-Britannia -- Anglia -- Herford	1950	1964
Dornier	Németország -- Friedrichshafen	1914	2002
Embraer	Brazilia -- Sao Paulo	1969	2020
Fairchild	USA -- San Antonio -- Texas	1925	2002
Fokker	Hollandia -- Amsterdam	1912	1996
Iljusin  "IL"	Szovjetunió -- Oroszország -- Moskva	1933	2020
Jakovlev  "JAK"	Szovjetunió -- Oroszország -- Moskva	1934	2020
Junnkers	Németország -- Dessau	1895	1958
Liszunov  "LI"	Szovjetunió -- Oroszország -- Moskva	1939	1952
Lockheed  "LOC"	USA -- Santa Barbara -- California	1912	1995
McDonell Douglas  "MDC"	USA -- Saint Louis -- Missouri	1967	1997
Messerschmitt	Németország -- Augsburg	1938	1968
Piaggio	Olaszország -- Genova	1884	2020
Piper	USA -- Vero Beach -- Florida	1927	2020
SAAB	Svédország -- Stockholm	1937	2020
Suhoj  "SU"	Szovjetunió -- Oroszország -- Moskva	1935	2020
Tupoljev  "TU"	Szovjetunió -- Oroszország -- Moskva	1922	2020

 

Repülőgépek, Repülőgép Típusok
           26. Repülőgép Típus              

 

Airbus -- Európa, Hamburg, Toulouse -- (1970--2020)
Az Airbus SAS egy Európai repülőgépgyártó vállalat, 1970-ben alakult, amelynek székhelye a Franciaországi: Toulouse városában van. Az Airbus a Boeing méltó és nagy vetélytársa. Az Airbus egy igazi Európai sikersztori, a cég szép múlttal és fényes jelennel rendelkezik. Egy Pán-Európai sikertörténet, a hajtóművek: Angliából, a szárnyak: Franciaországból, a függőleges vezérsík: Németországból, a vízszintes vezérsík: Spanyolországból érkezik, az összeszerelése pedig: Toulouse és Hamburg városában zajlik. Igazi páneurópai kooperáció, amely a céget és a típust is sikerre vitte. Az Airbus 2005-ben több repülőgépet adott el, mint nagy vetélytársa, a Boeing. A cég: 50.000 embert foglalkoztat négy Európai országban: Angliában, Franciaországban, Németországban, Spanyolországban. A repülőgépek gyártása Toulouseban (Franciaország) és Hamburgban (Németország) folyik.

Antonov "AN" -- Szovjetunió, Ukrajna, Kijev -- (1946--2020)
Az Antonov 1946-ban, a Szovjetunióban, Kijevben létrehozott 153. számú repülőgép tervező irodából indult. 1946. május 31-én a Szovjetunió minisztertanácsa határozata alapján az iroda vezető tervezőjének: Oleg Antonovot nevezték ki. A gépek Oleg Antonov nevéről később, An– típus jelet kapott. A Kijevi tervezőirodából ha nem is a legnagyobb, de mindenképpen a legnagyobbakat készítő repülőgépgyár nőtte ki magát. Az Antonov a legek repülőgépgyára, legalábbis, ha a méretekről van szó. A világ legnagyobb repülőgépe az An-225-ös, 2001-ben felébredt rövid csipkerózsika-álmából és egyedülálló méreteivel és terhelhetőségével úgy tűnik, üzleti sikerré vált az egyetlen üzemelő gép. A világ legnagyobb légcsavaros repülőgépe az An-22-es, ez is Antonov nevéhez fűződik. A Szovjetunió felbomlása után Ukrajna örökölte meg a cég repülőgép gyártását.

ATR -- Franciaország, Toulouse -- (1981--2020)
Az olasz: Aeritalia és a francia: Aerospatiale repülőgép-gyártókból: 1981-ben alakult meg az ATR nevű repülőgépgyártó vállalat. Az ATR cég fő profilja a repülőgépek terén, a rövid, a kis hatótávolságú, turbólégcsavaros gépek, ennek a specialistájává nőtte ki magát a cég. A belföldi és regionális járatokra kifejlesztett két alaptípus sok tovább fejlesztése és alváltozata látott azóta napvilágot. A felső-szárnyas, turbó-légcsavaros rövid hatótávolságú gépek az egyszerűség és a gazdaságosság jegyében születtek. Az ATR harmincéves történetének két legsikeresebb típusa az: ATR-42, és az ATR-72-es típusú gépek, amelyek széles körben elterjedtek azóta. Az ATR harmincéves történetének egyik legnagyobb változása előtt áll. A tervek szerint néhány éven belül megszületik a két alaptípus, az ATR-42 és az ATR-72 összenövéséből kialakuló ATR.

Boeing -- USA, Chicago, Michigan -- (1916--2020)
A Boeing Company egy Amerikai multinacionális vállalat, amely repülőgépek, forgószárnyas légijárművek, rakéták és műholdak tervezésével, gyártásával és értékesítésével foglalkozik világszerte. A Boeing egy legenda, a repülőgépek gyártásának világában, mindenki ismeri az egész világon. A cég több mint 100 éves múltra tekint vissza. A céget William Boeing és George Conrad alapította Seattle-ben, 1916. július 15-én. 2005-ben elnyerte a világ legnagyobb repülőgép gyártója címet, amit 2000 óta minden évben az Airbus vehetett át. A repülőket: Everett, Seattle, Renton városaiban gyártják. A székhelye Chicago-ban van. A Malév egykori flottájának 80%-a Boeing-gyártmány volt. A Boeing egy legenda, elég, ha csak a 737-es modellre gondolunk, amivel szinte mindenki utazott, akik repülőre szállt az elmúlt 50 évben.

Bombardier -- Kanada, Montreal, Québec -- (1942--2020)
A Bombardier Inc. egy Kanadai székhelyű multinacionális járműgyártó vállalat, amely repülögépek gyártásával is foglalkozik. A vállalatot: 1942 január 29-én alapította: Joseph-Armand Bombardier, "L'Auto-Neige Bombardier Limitée" néven. A cég központja a Kanadai: Montréal városában található. A Bombardier Aerospace repülőgépgyártó részlege olyan kisebb repülő gépeket gyárt, amelyek regionális forgalomra és üzleti felhasználásra készülnek. A Bombardier dicsekedhet a világ talán legjobban sikerült kisebb repülőivel, 25-ös, 28-as, 35-ös típussal. Mind kelendőek voltak, ugyanakkor a gyár üzleti gépei is népszerűek és a legsikeresebbek között vannak. A Bombardier gépei talán a legszemléletesebb bizonyítékai annak, hogy egy óriáscég rengeteget profitálhat az általa bekebelezett gyárak örökségéből, ha jól gazdálkodik azok sok-sok évtizedes tapasztalatával és nem hagyja elveszni azt.

Beechcraft -- USA, Wichita, Kansas -- (1932--2020)
A Beechcraft repülőgépgyárat 1932-ben Walter Beech és felesége Ann Beech alapította a céget, "Beechcraft Aircraft Corporation" néven, a repülőgép iparáról híres Amerikai városban, Wichita-ban, Kansas államban. Az 1930-as években kezdett a cég repülőgépeket gyártani, az évtizedek alatt pedig nagyra nőtt vállalattá vált, mára pedig a repülőgép építő vállalkozása az egyik legismertebb kisgép gyártóvá nőtte ki magát a világon. A Beechcraft névről sokáig csak légcsavaros kisgépek jutottak eszünkbe. A Beechcraft később gyártott kicsit nagyobb gépeket is, üzleti utazásokra. A Queen Air 1958-ban szállt fel először két 350 lóerős Lycoming motorral felszerelve. Az igény egy hasonló repülőgépre nyilvánvalóvá vált, ezért a Beechcraft rövidesen elkészítette a Queen Air utódját a King Airt, kissé megnövelt törzsű változatát. A Kin Air 1963-ban jött ki, egy kéthajtóműves, turbólégcsavaros repülőgép.

Cessna -- USA, Wichita, Kansas -- (1927--2020)
A Cessna egy Amerikai repülőgépgyártó vállalat: "Cessna Aircraft Company", amelyet: 1927-ben, Clyde Cessna alapított. Azóta az Amerikai kisrepülőgép gyártó vállalat a világ legnagyobb kisgép gyártója lett, egy sikeres sztori kerekedett ki. A Kansas állambeli: Wichita lett a cég központja, ahol azóta is a világ legsikeresebb kisgépei készülnek. A Cessnát 1992-ben felvásárolta a Textron cégóriás, ám a név nem változott, a csaknem 90 éves repülőgép gyártói múlt és tapasztalat nem vált a gazdasági forrongás áldozatává. A Cessnát túlzás nélkül nevezhetnének ma is "kisgépgyártó" cégnek, hiszen a világ legnagyobb példányszámban gyártott repülőgépe a: Cessna-172-es még mindig az első számú kisgép. A motoros pilóták kiképzésének ez a típus az egyik első lépcsője, de sétarepüléssel, légitaxizással foglalkozó cégek alaptípusa is lett. A kisgépek mellett sikeres sugárhajtású biznisz jeteket is gyártanak.

Concorde -- Európa, London, Paris -- (1970--2003)
A Concorde név a latin "Concordia" kifejezésből született, amelynek jelentése "Egység". A Concorde megszületése Anglia és Franciaország közös projektje, az Air France és a British Airways által üzemeltetett szuperszonikus utasszállító repülőgép. A szovjet Tupoljev Tu–144-es után, másodikként lépte át a hangsebességet. A második leggyorsabb utasszállító repülő, Sebessége elérte a 2200 km/h-t, túlszárnyalta a hangsebesség kétszeresét. Sok rekordot felállított, ezek közül a legjelentősebb a London és New York közötti 2 óra, 52 perc repülőút volt, 1996. február 7-én. Összesen 20 Concorde repülőgép épült Franciaországban és Angliában. A prototípust egyformán fele-fele példányt adtak át az Air France és a British Airways részére. Az első járatot az Air France és a British Airways indította 1976. január 21-én. A 2000-es Concorde-katasztrófa után 2003. október 24-én kivonták a forgalomból.

Convair -- USA, San Diego, California -- (1943--1994)
A Convair egy Amerikai repülőgépgyártó vállalat volt, amely később rakétákat és űrhajókat is gyártott. A vállalat 1943-ban jött létre több repülőgépgyártó egyesülésével. A Consolidated Vultee Aircraft Corporation az idők folyamán megváltoztatta a nevét, így jött létre a Convair elnevezés, ez az amerikai repülőgép gyártóvállalat: rakétákat, űrhajókat tervezett és fejlesztett, a gyártások alatt csúcstechnológiai űrhajózási termékeket és tengeralattjáró egységeket épített. A Convair vállalat 1943-tól 1994-ig gyártotta gépeit, a C-típusú utasszállító repülögép-sorozata sikeres volt az 1950-es, 60-as években. A Convair létrejötte az akkori időszakban egy nagy repülőgépgyártó céget eredményezett, bár még mindig kisebb volt mint az amerikai repülőgép-gyáróriások: a Boeing, a Douglas, a Lockheed. A Convair kutatásait, tervezéseit, gyártásait leggyakrabban a Dél-California-i: San Diego területein végezte.

De Haviland Comet "DHC" -- Nagy-Britannia, Anglia, Herford -- (1950--1964)
A De Havilland Comet - DHC, egy Brit, Angol repülőgépgyártó vállalat volt, székhelye: Hertford. A Comet volt az első sorozatban gyártott sugárhajtású utasszállító repülőgép, amely 1950-ben szállt fel először. A Comet megjelenésekor rendkívül futurisztikus, tiszta vonalvezetésű típusnak hatott, és számos olyan megoldással rendelkezett, amely később általánossá vált a repülőgépeken. A De Havilland Ghost gázturbinás sugárhajtóműve a szárnytőben foglalt helyet, nagy trapéz alakú szárnnyal készült. Az utastér kényelmes volt és nagy gazdasági sikernek tűnt. Ám történtek balesetek és a konstrukciós hibák felderítése után a repülőgépet jelentősen áttervezték, az ablakokat oválisra cserélték ki és a szerkezetet megerősítették. A tanulságokat a rivális cégek is átvették a fejlesztéseik során. Ezután 1958-tól helyezték üzembe az új konstrukciós gépeket, amelyek sikeresek voltak több mint 30 éven keresztül.

Dornier -- Németország, Friedrichshafen -- (1914--2020)
A német Dornier gyár alapító névadója: Claudius Dornier, aki 1914-ben hozta létre azt a vállalatot, amelynek neve hamarosan szinte a szinonímája lett az óceánt átszelő óriás repülő csónakoknak. A családi vállalkozás megannyi sikeres konstrukció megalkotása és két háború után sem szakított a repüléssel. Az alapítás után lassan egy évszázaddal a jelenlegi örökös: Iren Dornier még mindig a saját család nevét viselő vízi repülőgépekkel járja a világot, miközben hagyományos, korszerű utasszállítók sokasága is repül szerte a világon. A Dornier-328-as típus a legjobb választást jelenti nagyobb utas csoportok, üzletemberek, sportolók, zenekarok számára. A repülőgép 3500 kilométeres hatótávolsága tökéletes az európai városok összekötéséhez. 1996 óta az amerikai Fairchilddal közösen már: Fairchild-Dornier néven készítik a legmodernebb kéthajtóműves utasszállító repülőgépeket.

Embraer -- Brasilia, Sao Paulo -- (1969--2020)
Az Embraer - "Empresa Brasileira Aeronáutica", röviden: Embraer, egy Brazíliában bejegyzett repülőgépgyártó vállalat, amely: 1969-ben alakult. A vállalat székhelye: São José dos Campos, São Paulo városában található. A cég iparágában a munkaerő alapján a negyedik legnagyobb: a Boeing, az Airbus, a Bombardier után. Az egy év alatt gyártott repülőgépek száma alapján pedig a harmadik a világon: a Boeing és az Airbus után. A cég civil, katonai, vállalati repülőgépeket egyaránt gyárt. A brazil Embraer gyár turbó-légcsavaros kisgépekkel kezdte, majd jöttek a regionális gépek, mostanában pedig a közepes hatótávolságú utasszállítók jelentik a fejlesztések legambiciózusabb irányát. Ma az Embraerről azonban egyre inkább egy nagy repülőgépgyár nagy tervei kell, hogy eszünkbe jussanak, hiszen az E-Jet sorozat a közepes hatótávolságú, 70-120 személyes gépek piacát célozza meg.

Fairchild -- USA, San Antonio, Texas -- (1925--2002)
A Fairchild egy Amerikai repülőgépgyártó vállalat volt: 1925-2002 között. A céget: Sherman Fairchild alapította 1925-ben, Fairchild Aircraft néven, amelynek székhelye a Texas állambeli: San Antonio volt. A Fairchild vállalat gyártotta az első amerikai repülőgépet, amely teljesen zárt pilótafülkét és hidraulikus futóművet tartalmazott, a Fairchild FC-1-et. 1955-ben a Fairchild megvásárolta az American Helicopter Company-t, beépítve azt és az XH-26 Jet Jeep-et. 1956-ban a vállalat megszerezte a Fokker barátság jogait, 206 repülőgépet gyártva Fairchild F-27 és Fairchild FH-227 néven. Az 1950-es években Fairchild alvállalkozó volt a Boeing-nél a B-52 törzs-szakaszok és szárny-panelek számára. A Boeing-el való kapcsolatuk az 1980-as években folytatódik, amikor 747-es és 757-es szárny-vezérlő felületeket építenek. A Fairchild repülőgépgyártása 1984-ben fejeződött be a Maryland-i Hagerstown-ban.

Fokker -- Hollandia, Amsterdam -- (1912--1996)
A Fokker repülőgép egy Holland márka, a gyárat a holland: Anthony Fokker alapította. A társaság több különböző névvel is működött az idő folyamán, 1912-es alapításakor a központ még: Németország, Berlin, majd 1919-től: Hollandia, Amszterdam. Legsikeresebb periódusát az 1920-as és 1930-as években élte a cég, amikor a polgári repülés piacán vezető szerepe volt. 1951-ben az Amszterdami Schiphol repülőtér mellett új gyárat építettek. A későbbi modern korban is voltak a Fokker-nek sikeres gépei, a Fokker 50, Fokker 70, Fokker 100. Az 1980-as évben a Fokker egy ambiciózus projektbe kezdett, amelynek a célja két új repülőgép típus egyidejű kifejlesztése volt. A Fokker 50 az F-27 teljesen modernizált változata volt, a Fokker 100 pedig az F-28-on alapult, mindkettő sikeres utasszállítónak bizonyult. A Fokker cég 1996-ban csődbe ment.

Iljusin "IL" -- Szovjetunió, Oroszország, Moskva -- (1933--2020)
Az Iljusin "IL" egy Oroszországban működő tervezőiroda és repülőgépgyár, a központ: Moszkvában, a gyár: Voronyezsben található. A Szovjetunióban 1933-ban, Szergej Iljusin a Központi Tervező Iroda megbízásából lehetőséget kapott repülőgép tervezésére. A tervezőiroda 50 éves szolgálata alatt utasszállító és katonai repülőgépek sora került ki. Iljusin híres nevéhez olyan repülőgépek fűződnek, mint az IL-18-as, IL-62-es, IL-76-os, IL-86-os. Az IL-18-as keleti blokk légitársaságainak, így a Malévnek is meghatározó négy hajtóműves, turbó légcsavaros utasszállítója volt. Az Iljusin nevet ma leginkább a még mindig repülő IL-62-esek és az IL-86-os nagy hatótávolságú utasgépek képviselik, de a világ minden pontján megfordulnak az Il-76-os szállítógépek is. 1993 óta repül az IL-86-os továbbfejlesztett utódja, a 10 ezer kilométeres hatótávolságú IL-96-os. A korszerű, fly-by-wire vezérléssel ellátott gép pilótafülkéjében színes képernyők vannak. A 350 utast befogadó utasszállító a nagy hatótávolságú orosz repülőgépek zászlóshajója.

Jakovlev "JAK" -- Szovjetunió, Oroszország, Moskva -- (1934--2020)
A Jakovlev repülőgép tervezőirodát, Alekszandr Jakovlev alapította 1934-ben, a Szovjetunióban, Moszkvában. A Szovjet repülőgépiparban használt kódja OKB–115 volt. A tervezőiroda saját gyártási bázisát a 115. sz. repülőgépgyár alkotta. A tervezőiroda első sikeres típusai a második világháború alatt kifejlesztett légcsavaros vadász repülőgépek voltak. A tervezőiroda a harci repülőgépeken kívül utasszállító repülőgépek, helikopterek tervezésével is foglalkozott. A Jakovlev tervezőirodában készült az első helyből felszálló vadászrepülőgép. Repülőgépeinek típus jelzése a Jakovlev vezetéknév rövidítése: JAK. A Jakovlev két utasszállító gépet tervezett, a JAK-40, Jak-42. Oroszország kormánya 2007-ben úgy döntött, az Egyesített Repülőgépgyártó Vállalat néven egy holdingban vonja össze a nagy orosz repülőgépgyártó vállalatokat, az: Iljusin, Szuhoj, Jakovlev, Tupoljev, repülőgépgyártó vállalatokat.

Junkers -- Németország, Dessau -- (1895--1958)
A Junkers Flugzeug und Motorenwerke AG német repülőgép- és repülőgép-motor-gyártó cég volt, amelyet: Hugo Junkers alapított 1895-ben. Az első világháború után, az 1920-as, 1930-as években élen járt a csak fémből épült repülőgépek készítésében. Miután alapítóját, Hugo Junkerst a nemzetiszocialista kormányzat 1934-ben félreállította és államosították a céget, a Junkers Németország egyik legfontosabb harci repülőgép gyártójává vált. 1958-ban beolvadt a Messerschmitt-Bölkow-Blohm konzorciumba. Hugo Junkers német mérnök és repülőgép konstruktőr, a teljesen fémből épített repülőgépek úttörője volt. Az általa alapított Junkers üzem az első világháború után utas- és teher- szállító repülőgépeket készített. A Junkers cég úttörő volt a modern utasszállító gépek kifejlesztésében és gyártásában. A náci hatalomátvétel után gyárát államosították.

Liszunov "LI" -- Szovjetunió, Oroszország, Moskva -- (1939--1952)
A Liszunov repülőgép tervező iroda 1935-ben, Moszkva mellett alakult, az irodát: Borisz Liszunov repülőgép tervezőről nevezték el, aki a Li-2-es típus kifejlesztését vezette. A Li–2-es az amerikai DC–3 szállító repülőgépnek a Szovjetunióban licenc alapján gyártott változata. A Moszkva melletti: 34. sz. repülőgépgyár, majd a Taskent melletti: 84. sz. repülőgépgyár gyártotta. A licenc-gyártást: Borisz Liszunov szervezte meg. Első változatát négytollú légcsavarral felszerelt Svecov AS–62IR csillagmotor hajtotta, a későbbi példányok háromtollú légcsavarokat kaptak. A DC–3-tól eltérően a katonai szállító változaton a szárnyak alatt bombazár volt. A típusból több mint 6000 db-ot gyártottak. A Li-2-es repülőket  a szovjet Aeroflot utasszállításra használta, továbbá az Európai szocialista országok és Kína az 1960-as évek végéig.

Lockheed "LOC" -- USA, Santa Barbara, California -- (1912--1995)
A Lockheed Corporation egy 1912-ben alapított amerikai repülőgépgyártó vállalat volt, amely 1995-ben a Martin Marietta céggel történt fúziója után a Lockheed Martin részévé vált. A Lockhead fénykorában, az 1960-as, 1970-es években a Boeing és a McDonnell Douglas riválisa volt. Az Alco Hydro-Aeroplane Company-t 1912-ben alapította: Allan Loughead és Malcom Loughead. A céget később átnevezték Loughead Aircraft Manufacturing Company-ra, székhelye a California-i Santa Barbara lett. A Lockheed első sikeres, nagyobb példányszámban gyártott típusa a "Lockheed Vega" volt, egy 141 példányban gyártott repülőgép. A Lockheed L–1011 TriStar az amerikai Lockheed széles törzsű utasszállító repülőgépe, amelyet a Boeing 747 és a McDonnell Douglas DC–10 riválisaként állítottak szolgálatba 1972-ben. 

McDonnell Douglas "MDC" -- USA, Saint Louis, Missouri -- (1967--1997)
A McDonnell Douglas Corporation – a McDonnell Aircraft Corporation és a Douglas Aircraft Company repülőgépgyárak összeolvadásával, 1967-ben létrejött, Amerikai repülőgépgyártó és védelmi vállalat volt, amely több híres utasszállító, kereskedelmi és katonai repülőgépet készített. Székhelye: Saint Louis városában, Lambert-St. Louis Nemzetközi Repülőtéren volt. A DC–9  típusú gépük volt a legsikeresebb, az egyik leghosszabb ideig gyártott repülőgép. A megbízhatósága és a hatékonysága miatt az utódait egészen a 21. századig értékesítették. A DC–9-es összesen több mint 2400 repülőgépet gyártottak, így ez a harmadik legtöbb példányban gyártott utasszállító repülőgép a Boeing 737 és az Airbus A320 után. 1997-ben egy újabb összeolvadás során integrálódott a Boeing gyár divíziói közé és önállóan megszűnt létezni, azóta a vállalat csoport a The Boeing Company nevet viseli.

Messerschmitt -- Németország, Augsburg -- (1938--1968)
A Messerschmitt AG egy Németországi, Augsburg-i székhelyű repülőgépgyár volt 1938-1968 között, amely a második világháborús harci repülőgépeiről ismert, főként a BF-109 és ME-262. A repülőgyár neve a gépek tervezője: Willy Messerschmitt nevéből származik. A BF-109 a második világháborúban a német légierőben rendszeresített, és a legnagyobb példányszámban gyártott vadászrepülőgép. A BF-109 a Luftwaffe alap vadászgépe volt a második világháború alatt. A BF-109 a kor első igazi vadászgépe, zárt pilótafülke, behúzható futóművek. Az e géppel repülő pilóták több légi győzelmet arattak a második világháború során, mint bármely más gép pilótái. A Messerschmitt vállalat személyszállító, utasszállító repülőgépei az M-sorozat volt: M-20, M-24, M-36. A vállalat túlélte a második világháborút, de repülőgépet már nem gyártott.  

Piaggio -- Olaszország, Genova -- (1884--2020)
A Piaggio Aerospace, egy Olaszországban található repülőgépgyártó vállalat, amelynek központja az Itáliai: Genova városában található. A céget 1884-ben Rinaldo Piaggio alapította, így a világ egyik legrégebbi járműgyártó cége. A vállalat repülőgépeket, repülőgép-szerkezeteket: tervez, fejleszt, gyárt. A Piaggio Aero szokatlan elrendezésű repülőgépeket épít, kacsa szárnnyal, toló-légcsavarral. A Ferrari Forma-1 pilótái is ezt használják szolgálati gépként rövidebb távra. A Piaggio-180 Avanti nem csak szép, de gazdaságos repülőgép is, turbó-propelleres motorral. A különbség csak a hajtásmódban van, a gázturbinás sugárhajtóműveknél a hajtóműből nagy sebességgel távozó égéstermékek hozzák létre a tolóerőt, addig a turbó-propelleres egységeknél az energia egy tengelyen keresztül propellereket hajt meg. Ez kisebb sebességű, de takarékosabb.

Piper -- USA, Vero Beach, Florida -- (1927--2020)
A Piper Aircraft, Inc, egy repülőgépeket gyártó vállalat az Amerikai Egyesült Államok-ban, a Florida-i: Vero Beach-ben található a központja. A 20. század közepétől egészen a végéig a Piper és a Cessna számított a kisrepülőgépek első számú gyártójának. A cég 1927-es megalapítása után 1935-ben majdnem csődbe ment, ekkor: William Piper, 761 dollárért megvette a társaságot és elkezdte a fejlesztéseket. A Piper a motoros, légcsavaros, propelleres, kisrepülőgépek piacán lett nagyon sikeres a Cessna mellett, vele karöltve. A Piper PA-28 a világon a 4. legnagyobb darabszámban gyártott repülőgép, több mint: 33 ezer darabot gyártottak belőle. A modern korszak egyik legnépszerűbb hobbi és oktató gépe, és egymotorosa világszerte. A Piper vállalat 1927-es alapítása és 2012 vége között: 144.000 repülőgépet gyártott: 160 tanúsított modellben, amelyek közül 90.000 még mindig repül.

Saab -- Svédország, Stockholm -- (1937--2020)
A Saab névről elsősorban a megbízható és esztétikus svéd autók juthatnak eszünkbe, pedig az 1937-ben indult cég fő profilja már a kezdetekben is a repülőgépgyártás volt. A Svenska Aeroplan AB, "Svéd Repülőgépgyártó Részvénytársaság" névvel indult, majd később Saab lett. A cég székhelye: Stockholm városában található. Jelenleg is a néhány sikeres polgári típusú repülőgép, mint: Saab 340, mellette a: Gripen svéd vadászgépeket is ez a cég gyártja, egyik legismertebb terméke. A repülőgépek és autók mellett elektronikai, számítástechnikai rendszereket, és eszközöket is gyárt a svéd cég. A több, mint 13 ezer embert foglalkoztató vállalat folyamatosan fejleszt. Védelmi rendszereket, mint radar, szárazföldi, vízi és vízalatti rendszereket ugyanúgy kínálnak, mint repülőgép fedélzeti rendszereket, ehhez szükséges informatikai hátteret.

Suhoj "SU" -- Szovjetunió, Oroszország, Moskva -- (1935--2020)
A Szuhoj repülőgép tervező iroda 1938-ban jött létre Moszkva mellett. Pavel Szuhoj szovjet mérnök, repülőgép-tervező nevéből. Pavel Szuhoj a szovjet sugárhajtású és hangsebesség feletti repülőgépek egyik úttörője, aki katonai vadászgépeket, vadász repülőket tervezett. Szuhoj első repülőgépei az 1940-es években a Szu–1, Szu–2, majd a Szu–7, Szu–9, Szu–11 vadász gépek voltak. Szuhoj 1954 után folytatta a sugárhajtású vadászrepülőgépek tervezését, ez volt a legsikeresebb időszak számára. A Szu-15, Szu–17, a Szu–20 és Szu–22 vadászgépek. Utolsó repülőgépei az 1970-es évek elején kifejlesztett Szu–24 és a Szu–25. A Szuhoj 2000-ben létrehozta a polgári repülőgépek tervezésére és gyártására szakosodott Szuhoj Polgári Repülő vállalatot. Egyetlen polgári utasszállító repülőgépük: A Szuhoj Superjet 100, amelyből: 101 darabot gyártottak.

Tupoljev "TU" -- Szovjetunió, Oroszország, Moskva -- (1922--2020)
A Tupoljev NRT egy Oroszországban működő repülőgépek tervezésével és gyártásával foglalkozó vállalat, a 156. sz. repülőgépgyár és a Tupoljev-tervezőiroda utóda. Az általa tervezett és gyártott repülőgépek a - TU - típusjelzést használják. A Tupoljev egy híres Szovjet repülőgép típus volt, amely meghódította a világot. A Tu gépek a volt Szovjetunió és a szocialista tábor egyik legelterjedtebb repülőgép típusa volt. A  Tupoljev vállalat központja Moszkvában, a Jauza folyó partján található. A Tupoljev vállalat fő gyártó bázisa, az Uljanovszki AVIASTAR repülőgépgyár. A vállalat története 1922-ig nyúlik vissza, amikor a Szovjet: Aerodinamikai Intézetben Andrej Tupoljev vezetésével repülőgépeket kezdtek tervezni. A Tupoljev vezette tervezőiroda első repülőgépe az 1923-ban készült. A Tupoljev olyan híres gépeket tervezett mint: TU–134, TU–144, TU–154, a gépek fénykora az 1960-as, 1970-es, 1980-as évek voltak. A tervezőirodát: Andrej Tupoljev vezette 1973-as haláláig, ezután fia, Alekszej Tupoljev.




Airbus Repülőgép Típusok      
          1970--2020                        
    Európa -- Hamburg, Touloun
             14. Típus                        

1. Airbus A300 -- (1972--1999)
Az Airbus A300, az Európai országok nemzetközi kooperációban készült közepes utasszállító repülőgépe, az Airbus Industries első gyártmánya, a világ első két hajtóműves szélestörzsű repülőgépe. Hagyományos aerodinamikai elrendezésű, alsószárnyas konstrukció. Érdekessége, hogy akkoriban új technikával készítették a repülőgép szárnyának borítását. A tömeg csökkentésére és a szilárdság növelése érdekében a több mint 15 m széles szerkezetet egyetlen darabból készítették sajtolással, majd forgácsolással. Tervezése során a kor legújabb technológiai vívmányait használták fel, közülük néhányat eredetileg a Concorde-nál alkalmaztak. 1972-es szolgálatba állásakor az egyik legfejlettebb utasszállító repülőgép volt.
    --Hossz--Fesztáv: 53,64 méter -- 44,60 méter
    --Hajtómű: 2.x Rolls-Royce RB-20, gázturbinás sugárhajtómű
    --Teljesítmény: 230 KN tolóerő
    --Hatótávolság: 5200--7500 kilométer
    --Utaskapacitás: 240--260 férőhely
    --Utazósebesség: 844 km/h

2. Airbus A300-600, Beluga -- (1995--2020)
Az Airbus A300-600, Beluga, az Airbus A300-as modelljére épített teherszállító repülőgép. Feladata az Airbus repülőgépek szerkezeti elemeinek és más túlméretes tárgyaknak a szállítása. Nevét a Beluga nevű fehér delfinhez való hasonlatossága miatt kapta. Az Airbus Beluga hivatalos neve: A300–600 Super Transporter. Valamennyi jelenleg üzemelő gép közül a legnagyobb a teher befogadó képessége. A világon bárhová óriási méretű tárgyakat is elvisz. A Belugát arra szánták, hogy az Airbus komplett elemeit elvigye Európa összeszerelő üzemeibe, Toulouse-ba és Hamburg-ba. A Beluga teher fedélzete minden egyéb gépénél nagyobb. A Beluga összesen 47 tonna terhet képes befogadni 1400 köbméteres törzsében.
    --Hossz--Fesztáv: 54,10 méter -- 44,60 méter
    --Hajtómű: 2.x Rolls-Royce RB-20, gázturbinás sugárhajtómű
    --Teljesítmény: 230 KN tolóerő
    --Hatótávolság: 4000--5000 kilométer
    --Utaskapacitás: 5--6 férőhely
    --Utazósebesség: 844 km/h

3. Airbus A310 -- (1982--2002)
Az Airbus A310, szélestörzsű, két-hajtóműves utasszállító repülőgép, melyet az Airbus Industries fejlesztett ki az 1980-as évek elejére, az Airbus A300 típus továbbfejlesztésével. Az eredeti repülőgép törzsét lerövidítették, szárnyait változatlanul hagyták, és új, szénszál-erősítésű műanyagból készült függőleges vezérsíkot szereltek rá. Befogadó képessége kisebb lett, a hatótávolsága nagyobb lett, mint az eredeti repülőgép volt. A típus változataiból összesen 255 darabot rendeltek meg és szállítottak le. Jelenleg 205 áll ténylegesen szolgálatban. Az Airbus gyár alapításától azt a célt tűzte ki, hogy konkurenciát állítson az akkori vezető nyugati gyártó, a Boeing gépeinek, ami sikerült is nekik a remek tervezésű gépekkel.
    --Hossz--Fesztáv: 46,64 méter -- 43,80 méter
    --Hajtómű: 2.x Rolls-Royce RB-20, gázturbinás sugárhajtómű
    --Teljesítmény: 203,8 KN tolóerő
    --Hatótávolság: 6500--9500 kilométer
    --Utaskapacitás: 200--220 férőhely
    --Utazósebesség: 900 km/h

4. Airbus A318 -- (1993--2020)
Az Airbus A318 két hajtóműves, egyfolyosós, keskeny törzsű, közepes hatótávolságú utasszállító repülőgép. Az első utasszállító repülőgép, ahol digitális elektronikus kormány rendszert alkalmaztak. Napjainkig 4400 darabot állítottak forgalomba, ezzel a második legnagyobb darabszámban épített utasszállító repülőgép lett. 1993-ban kezdték meg az üzembe állítását, 2013 decemberéig összesen 1516 darabot adtak át. A típus család legrövidebb változata, hossza mindössze 31,44 m, maximum 132 fő szállítására képes. Hatótávolsága 3100 tengeri mérföld, 5700 km. 2003 óta áll szolgálatban. 2012 novemberéig 6 légitársaság 49 átadott gépe képviseli a típus variánst.
    --Hossz--Fesztáv: 31,45 méter -- 34,10 méter
    --Hajtómű: 2.x Rolls-Royce RB-22, gázturbinás sugárhajtómű
    --Teljesítmény: 212,4 KN tolóerő
    --Hatótávolság: 5600--5900 kilométer
    --Utaskapacitás: 120--140 férőhely
    --Utazósebesség: 830 km/h

5. Airbus A319 -- (1993--2020)
Az Airbus A319 két hajtóműves, egyfolyosós, keskeny törzsű, közepes hatótávolságú utasszállító repülőgép, amelyet az Airbus az 1980-as évek végére fejlesztett ki, konkurenciát állítva elsősorban a Boeing 737-nek és a McDonnell Douglas DC–9 típusainak. A gépnél digitális elektronikus kormány rendszert alkalmaztak. A második legnagyobb darabszámban épített utasszállító repülőgép lett. Az Airbus A320-alaptípusnál rövidebb, mindössze 33,84 m hosszú variánst a kevéssé terhelt járatok teljesítésére fejlesztette ki a gyártó. Maximum 156 utas szállítására képes 3600 tengeri mérföld, 6700 km hatótávolsággal. A variáns rendelhető modernizált winglettel, ez esetben 6900 km-re nő hatótávolság.
    --Hossz--Fesztáv: 33,85 méter -- 35,80 méter
    --Hajtómű: 2.x Rolls-Royce RB-22, gázturbinás sugárhajtómű
    --Teljesítmény: 240,3 KN tolóerő
    --Hatótávolság: 5000--6900 kilométer
    --Utaskapacitás: 134--156 férőhely
    --Utazósebesség: 830 km/h

6. Airbus A319-Neo -- (2014--2020)
Az Airbus A320neo, amely a cég első ilyen típusú utasszállítója, a legmodernebb technológiával készült. Környezetbarát kialakítása az előző utasszállítók generációjához képest, 50 százalékkal kevesebb zajszennyezést, 20 százalékkal kevesebb üzemanyag fogyasztást, 50 százalékkal csökkentett nitrogén-oxid kibocsátást jelent. Az új, ultra-modern és hatékony Pratt & Whitney GTF hajtóművekkel felszerelt repülőgéppel a cég megerősíti pozícióját a világ legzöldebb légitársaságai között. Az új motor típusos gép, ami 15%-os üzemanyag megtakarítást ígér, 2014. július elsején hagyta el hangárját és 2700 eladásával azonnali "Bestseller" lett a repülők világában, és a légiközlekedésben.
    --Hossz--Fesztáv: 33,84 méter -- 35,80 méter
    --Hajtómű: 2.x Pratt & Whitney Canada PW-1100, gázturbinás sugárhajtómű
    --Teljesítmény: 214,4 KN tolóerő
    --Hatótávolság: 6200--6800 kilométer
    --Utaskapacitás: 140--160 férőhely
    --Utazósebesség: 846 km/h

7. Airbus A320 -- (1988--2020)
Az Airbus A320 két hajtóműves, egyfolyosós, keskeny törzsű, közepes hatótávolságú utasszállító repülőgép, amelyet az Airbus az 1980-as évek végére fejlesztett ki, konkurenciát állítva elsősorban a Boeing 737-nek és a McDonnell Douglas DC–9 különböző utód típusainak. Az első utasszállító repülőgép, ahol digitális elektronikus kormány rendszert alkalmaztak. Napjainkig 4400 darabot állítottak forgalomba, ezzel a második legnagyobb darabszámban épített utasszállító repülőgép lett. Továbbfejlesztése során típus családot hoztak létre, a rövidebb törzsű, kisebb kapacitású Airbus A319-et és a hosszabb Airbus A321-et, áttervezés után a jelenleg gyártott legkisebb Airbus repülőgépet, a 108 üléses Airbus A318-at. Az új motor-típusos gép, ami 15%-os üzemanyag-megtakarítást ígér, 2014. július elsején hagyta el hangárját és 2700 eladásával azonnali "bestseller" lett.
    --Hossz--Fesztáv: 37,60 méter -- 34,10 méter
    --Hajtómű: 2.x Rolls-Royce RB-24, gázturbinás sugárhajtómű
    --Teljesítmény: 240,4 KN tolóerő
    --Hatótávolság: 6200--6800 kilométer
    --Utaskapacitás: 158--180 férőhely
    --Utazósebesség: 846 km/h

8. Airbus A320-Neo -- (2014--2020)
Az Airbus A320-Neo, amely a cég első ilyen típusú utasszállítója, a legmodernebb technológiával készült. Környezetbarát kialakítása az előző utasszállítók generációjához képest, 50 százalékkal kevesebb zajszennyezést, 20 százalékkal kevesebb üzemanyag fogyasztást, 50 százalékkal csökkentett nitrogén-oxid kibocsátást jelent. Az új, ultra-modern és hatékony Pratt & Whitney GTF hajtóművekkel felszerelt repülőgéppel a cég megerősíti pozícióját a világ legzöldebb légitársaságai között. Az új motor típusos gép, ami 15%-os üzemanyag megtakarítást ígér, 2014. július elsején hagyta el hangárját és 2700 eladásával azonnali "Bestseller" lett a repülők világában, és a légiközlekedésben.
    --Hossz--Fesztáv: 37,50 méter -- 35,80 méter
    --Hajtómű: 2.x Pratt & Whitney Canada PW-1100, gázturbinás sugárhajtómű
    --Teljesítmény: 240,6 KN tolóerő
    --Hatótávolság: 6000--6600 kilométer
    --Utaskapacitás: 165--195 férőhely
    --Utazósebesség: 876 km/h

9. Airbus A321 -- (2008--2020)
Az Airbus A321, két hajtóműves, egyfolyosós, keskeny törzsű, közepes hatótávolságú utasszállító repülőgép, amelyet az Airbus az 1980-as évek végére fejlesztett ki, konkurenciát állítva elsősorban a Boeing 737-nek és a McDonnell Douglas DC–9 különböző utód típusainak. Az első utasszállító repülőgép, ahol digitális elektronikus kormány rendszert alkalmaztak. Napjainkig 4400 darabot állítottak forgalomba, ezzel a második legnagyobb darabszámban épített utasszállító repülőgép lett. Továbbfejlesztése során típus családot hoztak létre, a rövidebb törzsű, kisebb kapacitású Airbus A319-et és a hosszabb Airbus A321-et, áttervezés után a jelenleg gyártott legkisebb Airbus repülőgépet, a 108 üléses Airbus A318-at.
    --Hossz--Fesztáv: 44,50 méter -- 34,80 méter
    --Hajtómű: 2.x Rolls-Royce RB-25, gázturbinás sugárhajtómű
    --Teljesítmény: 280,6 KN tolóerő
    --Hatótávolság: 6000--6600 kilométer
    --Utaskapacitás: 200--230 férőhely
    --Utazósebesség: 876 km/h

10. Airbus A321-Neo -- (2014--2020)
Az Airbus A321-Neo, a legújabb technológiát képviseli a légiközlekedésben. A gép új generációs hajtóművei és a kabintér iparági referenciát jelentő újításai együttesen csaknem 20 százalékos üzemanyag-megtakarítást biztosítanak. Az Airbus A321-neo környezetvédelmi szempontból is a világ élvonalához tartozik: zajterhelése közel 50 százalékkal alacsonyabb a korábbi modellekéhez képest, valamint nitrogén-oxid-kibocsátása is 50 százalékkal kisebb az elődeihez viszonyítva. Airbus A321-neo repülőgép GTF hajtóművekkel ellátott, új generációs gép, a ma elérhető legszélesebb egyfolyosós kabinnal rendelkező, 240 üléssel felszerelt repülőgép. A repülőgép maximális rugalmasságot és üzemanyag-hatékonyságot biztosít.
    --Hossz--Fesztáv: 44,50 méter -- 35,80 méter
    --Hajtómű: 2.x Pratt & Whitney Canada PW-1100,  gázturbinás sugárhajtómű
    --Teljesítmény: 280,3 KN tolóerő
    --Hatótávolság: 7000--7500 kilométer
    --Utaskapacitás: 200--240 férőhely
    --Utazósebesség: 876 km/h

11. Airbus A330 -- (1994--2020)
Az Airbus A330 az Európai Airbus repülőgépgyár széles törzsű, nagy kapacitású, közepes- és hosszú- távú utakra tervezett utasszállító repülőgépe, mely elsősorban a Boeing 777-nek állít konkurenciát. Az 1990-es években az Airbus A340 típussal párhuzamosan fejlesztették ki, ami miatt a két repülőgép több rendszere közös: szárnyuk megegyezik (az A330-on két, az A340-en négy hajtóművel), törzsük megegyező szerkezetű, avionikájuk azonos. Az A330 típuscsalád fejlesztése 1987-ben kezdődött el az A340 típussal közösen. A fejlesztések alapját az Airbus A300 képezte, ennek törzsét módosították az új típusokhoz. A cél egy nagy ható távolságú, óceán átrepülésre is alkalmas két-hajtóműves gép kifejlesztése volt.
    --Hossz--Fesztáv: 58,80 méter -- 62,02 méter
    --Hajtómű: 2.x Rolls-Royce Trent 700, gázturbinás sugárhajtómű
    --Teljesítmény: 227,6 KN tolóerő
    --Hatótávolság: 6000--6600 kilométer
    --Utaskapacitás: 200--230 férőhely
    --Utazósebesség: 876 km/h

12. Airbus A340 -- (1994--2020)
Az Airbus A340 hosszútávú, négy-hajtóműves utasszállító repülőgépekből álló repülőgép-család, amelyet az európai Airbus konzorcium gyártott. Az utas férőhelyek száma típustól függően 260 és 380 fő, hatótávolsága 13.700 és 16.700 km között mozog. Hasonló konstrukciójú, mint a nála kisebb A330-as család. Az első A340-es típusok törzsének struktúrája az A330-ashoz hasonlít, a két típus szárnya pedig ugyanaz. A későbbi, nagyobb modellek már meghosszabbított törzzsel és szárnnyal készültek. Képes arra, hogy olyan hosszú útvonalakon repüljön leszállás nélkül mint: London–Perth, és mint: Bangkok–Los Angeles útvonalakon is közlekedtetet járatokat a légitársaságok Airbus A340-es gépekkel.
    --Hossz--Fesztáv: 63,60 méter -- 62,02 méter
    --Hajtómű: 4.x Rolls-Royce Trent 500, gázturbinás sugárhajtómű
    --Teljesítmény: 235,6 KN tolóerő
    --Hatótávolság: 13.700--16.700 kilométer
    --Utaskapacitás: 260--380 férőhely
    --Utazósebesség: 876 km/h

13. Airbus A350 -- (2015--2020)
Az Airbus A350 az Európai Airbus által kifejlesztett nagy hatótávolságú, szélestörzsű utasszállító repülőgép, amely a Boeing 777 és a Boeing 787 vetélytársának számít. Az első olyan Airbus, melynek törzse és szárnyai túlnyomórészt kompozit anyagokból készülnek. A repülőgép 2015 januárja óta van forgalomban. Két típus változatban készül: a rövidebbik A350-900 (66,8 méter), valamint a hosszabbik A350-1000 (73,8 méter); az utóbbi különös ismertetőjele a megnövelt törzs hosszon kívül, hogy a -900-as változattal szemben a fő futóműve 3-3 pár kerékkel rendelkezik, a Boeing 777-hez hasonlóan. A tervekben szereplő legrövidebb törzsű A350-800 típus nem valósult meg.
    --Hossz--Fesztáv: 66,80 méter -- 64,75 méter
    --Hajtómű: 4.x Rolls-Royce Trent XVB, gázturbinás sugárhajtómű
    --Teljesítmény: 235,6 KN tolóerő
    --Hatótávolság: 13.700--16.700 kilométer
    --Utaskapacitás: 260--380 férőhely
    --Utazósebesség: 876 km/h

14. Airbus A380 -- (2005--2020)
Az Airbus A380-as kétszintes, négy hajtóműves, széles törzsű utasszállító repülőgép, az Európai Airbus vállalat terméke. Az A380 jelenleg a világ legnagyobb utasszállító repülőgépe. Első felszállását 2005. április 27-én hajtotta végre a Franciaországi, Toulouse-ból, első menetrend szerinti útját 2007. október 25-én teljesítette Szingapúr és Sydney között a Singapore Airlines színeiben. Méretei miatt hamar ráragadt a "Superjumbo" becenév. Az Airbus A380 egyedülálló tulajdonsága a kétemeletes, a gép teljes hosszában elnyúló utastér. A sugárhajtású utasszállító repülőgépek közül két szinttel eddig egyedül a Boeing 747-es típusa rendelkezett. Az A380-as utastere 40%-kal több, mint a második legnagyobb utasszállító, a Boeing 747-es utastere. A kapacitás négyosztályos kabin elrendezésben: 544 fő, egyosztályos elrendezésben 853 fő.
    --Hossz--Fesztáv: 72,72 méter -- 79,75 méter
    --Hajtómű: 4.x Rolls-Royce Trent 900, gázturbinás sugárhajtómű
    --Teljesítmény: 235,6 KN tolóerő
    --Hatótávolság: 13.700--16.700 kilométer
    --Utaskapacitás: 400--544 férőhely
    --Utazósebesség: 876 km/h

-------------------------------------

Antonov Repülőgép Típusok   
           1946--2020                       
    Szovjetunió, Ukrajna -- Kijev
              10. Típus                       

1. AN–10 -- (1956--1969)
Az Аn–10 típusú utasszállító repülőgépet az Antonov nevű Szovjet tervezőiroda fejlesztett ki az 1950-es évek közepén. Több mint 100 darabot gyártottak belőle, de tervezési hibák és anyagfáradás miatt később kivonták a forgalomból. Az An–10, négy hajtóműves, légcsavaros, gázturbinás utasszállító repülőgép. Nyikita Hruscsov pártfőtitkár 1955-ben látogatást tett az Antonov tervezőirodában, ahol elnyerte a tetszését a négy hajtóműves utasszállító repülőgép ötlete. A szovjet kormány 1955. november 30-i határozatában megbízta az Antonov tervező irodát egy 500–2000 km közötti hatótávolsággal rendelkező, négyhajtóműves, légcsavaros utasszállító repülőgép megtervezésével, amely 1957-ben elkészült.
    --Hossz--Fesztáv: 34,00 méter -- 38,00 méter
    --Hajtómű: 4.x Ivcsenko AL-20, Légcsavaros gázturbina
    --Teljesítmény: 3000 kW (4000 LE)
    --Hatótávolság: 1000--2000 kilométer
    --Utaskapacitás: 80--85 férőhely
    --Utazósebesség: 625 km/h

2. AN–24 -- (1964--1984)
Az An–24 az Antonov tervezőiroda, kéthajtóműves, légcsavaros gázturbinás szállító repülőgépe. A Kijevi, Antonov tervezőiroda fejlesztette ki, 1964-ben mutatták be először. A repülőgép tricikli elrendezésű, orrfutós futóművekkel rendelkezik, mindegyik futó behúzható. A főfutók a hajtóműgondolán keresztül a szárnyhoz csatlakoznak. A fő és az orrfutókat is a repülési irányhoz viszonyítva előre lehet behúzni. Az orrfutó kormányozható, jobbra és balra is 45 fokban forgatható el. A repülőgép két darab Ivcsenko AI–24VT típusú légcsavaros gázturbinával van felszerelve, melyek egy négytollú, AV–72T típusú, 3,9 m átmérőjű fém légcsavart hajtanak. A légcsavarok beállítási szöge változtatható, a berendezés hidraulikus rendszerű.
    --Hossz--Fesztáv: 23,50 méter -- 28,15 méter
    --Hajtómű: 2.x Ivcsenko AL-24, Légcsavaros gázturbina
    --Teljesítmény: 1900 kW (2500 LE)
    --Hatótávolság: 1000--2000 kilométer
    --Utaskapacitás: 45--50 férőhely
    --Utazósebesség: 650 km/h

3. AN–26 -- (1969--1990)
Az An–26 az Antonov tervezőiroda, két-hajtóműves, légcsavaros gázturbinás szállító repülőgépe. A Kijevi Antonov tervező iroda fejlesztette ki, 1969-ben mutatták be először, módosított raktérrel és nagyobb rámpával. 1968. március 12-én a Szovjet Légierő és a Repülőgépipari Minisztérium közös utasításában döntött az An–26 kifejlesztéséről. melyhez az Antonov-tervező irodánál kialakított teher-ajtót használták fel. A felszálló tömeg miatt a nagyobb teljesítményű, 2100 kW-os, AI–24 légcsavaros gázturbina beépítése mellett döntöttek. A szárnyakat megerősítették, valamint jobb terepjáró képességű főfutókat kapott a gép. A légellenállás csökkentésére légterelő lemezeket szereltek fel a törzs alsó részére.
    --Hossz--Fesztáv: 23,80 méter -- 28,40 méter
    --Hajtómű: 2.x Ivcsenko AL-24, Légcsavaros gázturbina
    --Teljesítmény: 1900 kW (2500 LE)
    --Hatótávolság: 1000--2000 kilométer
    --Utaskapacitás: 70--75 férőhely
    --Utazósebesség: 650 km/h

4. AN–28 -- (1969--1994)
Az AN–28 az Antonov tervezőiroda: két-hajtóműves, légcsavaros, gázturbinás, könnyű szállító repülőgépe. Az An–14 tovább fejlesztett változata. 1969-ben repült először. Az An–28 a csillag motoros An–14 tovább fejlesztett, légcsavaros gázturbinával felszerelt, meghosszabbított törzsű változata. Az Antonov tervező irodánál többféle elképzelés is született egy gázturbinás változatra. A GTD–550ASZ gázturbinával felszerelt prototípus An–14M jelzéssel 1969 szeptemberében repült először Kijevben. A típust az Aeroflot regionális járataira szánták. A Szovjetunió felbomlása miatt azonban a gép tömeges forgalomba állítására nem került sor.
    --Hossz--Fesztáv: 13,10 méter -- 22,07 méter
    --Hajtómű: 2.x Ivcsenko AL-24, Légcsavaros gázturbina
    --Teljesítmény: 1600 kW (2100 LE)
    --Hatótávolság: 1000--2000 kilométer
    --Utaskapacitás: 70--75 férőhely
    --Utazósebesség: 650 km/h

5. AN–124 -- (1982--2020)
Az An–124  az Antonov Kijevi tervező irodában az 1970-es évek második felében: Viktor Tolmacsov főkonstruktőr irányításával kifejlesztett teljesen fémépítésű, félhéjszerkezetű, felsőszárnyas elrendezésű, behúzható futóművel rendelkező, kétáramú gázturbinás sugárhajtóművel, hermetikusan zárható kabinnal és nem hermetikus tehertérrel rendelkező, merevszárnyú teherszállító repülőgép típus. 1982. december 26-án szállt fel először a prototípus. Számos FAI-világrekordot állítottak fel a típussal a Szovjetek: 1985–1987 között, amiket később csak az An–225 döntött meg. Például: 171,2 tonna teherrel, 10.750 m-re emelkedés, több mint: 20.000 km hatótávolságú repülés.
    --Hossz--Fesztáv: 69,10 méter -- 73,30 méter
    --Hajtómű: 4.x Ivcsenko D–18, gázturbinás sugárhajtómű
    --Teljesítmény: 229 KN tolóerő
    --Hatótávolság: 1000--2000 kilométer
    --Utaskapacitás: 50--350 férőhely
    --Utazósebesség: 820 km/h

6. AN–140 -- (1997--2020)
Az An–140-es, az Ukrán: Antonov tervezőiroda által kifejlesztett kis hatótávolságú légcsavaros gázturbinás utasszállító repülőgép. A repülőgép tervezése, Ukrajna, Kijev városában, az Antonov tervezőirodában történt, az akkor már több mint 30 éve üzemelő és kiöregedett An–24 leváltására, nagyobb szállító kapacitással. Első repülésére 1997. szeptember 17-én került sor. Gyártása Ukrajnában és Oroszországban is folyik. Iránban a HESA cég licenc alapján gyártja IrAn–140 jelzéssel. A repülőgép felső szárnyas kialakítású. A szárnyakon helyezkedik el a 2 db TV-3 Ivcsenko Progress légcsavaros gázturbina, amely a helikoptereken alkalmazott hajtómű átalakított változata.
    --Hossz--Fesztáv: 22,60 méter -- 24,50 méter
    --Hajtómű: 2.x Ivcsenko-Progress TV-3, Légcsavaros gázturbina
    --Teljesítmény: 1838 kW (2466 LE)
    --Hatótávolság: 1000--1500 kilométer
    --Utaskapacitás: 50--60 férőhely
    --Utazósebesség: 550 km/h

7. AN–148 -- (2004--2020)
Az An–148-as, az Antonov gyár: Ukrajnai, Kijevi tervező irodában a 2000-es évek elején megszületett modernebb változatú, kis hatótávolságú, regionális utasszállító repülőgépe. Gyártását a Kijevi Antonov repülőgépgyár és az Oroszországi Voronyezsi repülőgépgyár végzi. A gép fejlesztése az 2000-es évek elején kezdődött: Petro Balabujev főkonstruktőr irányításával. Az Antonov tervezőiroda a kisebb forgalmú repülőjáratokra akart létrehozni egy 70–80 személyes utasszállító gépet. Az egyik koncepció a légcsavaros gázturbinás An–140-es nagyobb változata volt, ezt azonban elvetették. Helyette egy sugárhajtású gép koncepcióját fogadták el, aerodinamikailag a farokrészt, a szárnyat áttervezték.
    --Hossz--Fesztáv: 29,00 méter -- 28,10 méter
    --Hajtómű: 2.x Ivcsenko-Progress D-436, gázturbinás sugárhajtómű
    --Teljesítmény: 147 KN tolóerő
    --Hatótávolság: 1500--2000 kilométer
    --Utaskapacitás: 70--80 férőhely
    --Utazósebesség: 820 km/h

8. AN–158 -- (2006--2020)
Az An–158, az Ukrán: Antonov repülőgépgyár keskeny törzsű, kis hatótávolságú, regionális utasszállító repülőgépe, az An–148 továbbfejlesztett, növelt törzs hosszú változata. Az An–158-on alapul az An–178-as katonai teherszállító repülőgép. A sugárhajtású gép koncepciója az An–148-as kissé módosított, tovább fejlesztett változatán alapszik. Az új gép lényegében ennek az aerodinamikai elrendezését és konstrukcióját követi, de az utasszállító funkció érdekében a törzset meghosszabbították, a farokrészt áttervezték, módosították. Az AN-158-as repülőgép típus mind a mai napig használatban van több Kelet-Európai országban.
    --Hossz--Fesztáv: 30,80 méter -- 28,50 méter
    --Hajtómű: 2.x Ivcsenko-Progress D-436, gázturbinás sugárhajtómű
    --Teljesítmény: 148 KN tolóerő
    --Hatótávolság: 1500--2200 kilométer
    --Utaskapacitás: 80--90 férőhely
    --Utazósebesség: 840 km/h

9. AN–168 -- (2008--2020)
Az An–168, az Ukrán: Antonov repülőgépgyár keskeny törzsű, kis hatótávolságú, regionális utasszállító repülőgépe, az An–148, és az An-158 repülőgép típusok tovább fejlesztett változata. A sugárhajtású gép koncepciója az An–148-as kissé módosított, tovább fejlesztett változatán alapszik. Az új gép lényegében egy: Business Jet, üzleti utakra, üzletemberek és kisebb csoportok számára tervezték. Az új gép elődei aerodinamikai elrendezését és konstrukcióját követi, de az utasok kisebb száma miatt a törzset rövidítették, a farokrészt áttervezték, módosították. Az AN-168-as repülögép típus mind a mai napig használatban van több Kelet-Európa országban.
    --Hossz--Fesztáv: 28,4 méter -- 28,2 méter
    --Hajtómű: 2.x Ivcsenko-Progress D-436, gázturbinás sugárhajtómű
    --Teljesítmény: 152 KN tolóerő
    --Hatótávolság: 1500--2400 kilométer
    --Utaskapacitás: 40--50 férőhely
    --Utazósebesség: 840 km/h

10. AN–225 -- (1988--2020)
Az An–225 az 1980-as évek végén, a szovjet űrprogram keretében épített gép. Az Antonov An–225 mintha nem is e világról származna, olyan hatalmas, a világ legnagyobb repülőgépe. A gép: 640 tonnás felszálló tömege abszolút rekordnak számít. 2020-ban is a világ legnehezebb repülőgépe, amely maximálisan: 250 tonna teher szállítására képes. Fizikai méreteit tekintve a legnagyobb jelenleg üzemelő repülőgép a világon. Meghajtása: 6 darab, Lotarjov D–18, gázturbinás sugárhajtómű, aminek tolóereje egyenként: 229,5 kNA. A különleges teherbírásra szüksége is volt, hiszen a tervek szerint ez a gép szállította volna a szovjetek amerikai mintára tervezett űrsiklóját, a Burant. Erre viszont összesen egyszer került sor, egy tesztrepülés alkalmával, az űrsiklóprogram bukása után pedig a hatalmas gépet nem igazán tudták kihasználni.
    --Hossz--Fesztáv: 84,45 méter -- 88,40 méter
    --Hajtómű:  6.x Lotarjov D–18, gázturbinás sugárhajtómű
    --Teljesítmény: 229 KN tolóerő
    --Hatótávolság: 7000--12.000 kilométer
    --Utaskapacitás: 70--75 férőhely
    --Utazósebesség: 850 km/h

------------------------------------

ATR Repülőgép Típusok     
        1981--2020                    
  Franciaország -- Toulouse
            2. Típus                     

1. ATR--42 -- (1984--2006)
Az ATR--42, rövid hatótávolságú, felsőszárnyas, turbó-légcsavaros utasszállító repülőgép. Az olasz: Aeritalia és a francia: Aerospatiale repülőgép-gyártókból: 1981-ben alakult meg az ATR nevű repülőgépgyártó vállalat. Az ATR cég fő profilja a repülőgépek terén, a rövid, a kis hatótávolságú, turbólégcsavaros gépek, ennek a specialistájává nőtte ki magát a cég. Az ATR-42-es első változatának a fejlesztése 1981-ben indult meg, 1984-ben felszálltak a típus első gépei. A gép a két 2160 lóerős turbó-légcsavaros hajtóművel, 560 km/h-s utazó sebességgel repül, 1550 km-es távolságra. Az ATR-42-es üléselrendezéstől függően 40-50 utast képes szállítani. Az ATR--42-es típusból 1984-óta, több mint 400 darabot adtak el.
    --Hossz--Fesztáv: 22,67 méter -- 24,57 méter
    --Hajtómű: 2.x Pratt & Whitney Canada PW-100, Turbó-Légcsavaros hajtómű
    --Teljesítmény: 480 kW (677 LE)
    --Hatótávolság: 1200--1550 kilométer
    --Utaskapacitás: 40--50 férőhely
    --Utazósebesség: 560 km/h

2. ATR--72 -- (1988--2006)
Az ATR--72-es a cég második gépe, elődje az ATR--42-es tovább fejlesztett és bővített folytatása. A repülőgép 1988-ban mutatkozott be és azóta sikert sikerre halmoz a repülések terén. Az legfontosabb érdeme az az ATR--72-es gépeknek, hogy igen gazdaságosan, optimálisan üzemeltethetőek, és ezen mutatóik jóval kedvezőbbek, mint a hasonló kategóriájú regionális Jetek-é. Az ATR egy sikeres típus, eddig több mint 600 millió utas repült már az ATR valamelyik változatával. Az ATR repülőgépei a világ minden részén megtalálhatók, és minden időjárási klímában repülnek. Trópusi melegben a Távol-Keleten, Sarkvidéki hidegben Norvégiában, és nagy magasságú reptereken, mint Bogotá, Mexikóváros.
    --Hossz--Fesztáv: 27,17 méter -- 27,15 méter
    --Hajtómű: 2.x Pratt & Whitney Canada PW-125, Turbó-Légcsavaros hajtómű
    --Teljesítmény: 500 kW (695 LE)
    --Hatótávolság: 1200--1800 kilométer
    --Utaskapacitás: 70--80 férőhely
    --Utazósebesség: 580 km/h

------------------------------------------

Beechcraft Repülőgép Típusok
             1932--2020                      
      USA -- Kansas -- Wichita     
                 5. Típus                       

1. Beechcraft M-18  -- (1937--1970)
A Beechcraft 18 típusú repülőgépet a Beechcraft Amerikai repülőgépgyár, Kansas állambeli, Wichita városában lévő gyárában gyártották. A Beechcraft 18-as típus a repülőgépgyár első sikeres modellje volt, amit 1937-től egészen 1970-ig gyártottak különböző fejlesztésekkel, és összesen: 9 ezer példányt építettek e típusból. Mivel rendkívül sikeresnek bizonyult a gazdaságossága, takarékossága, biztonságossága okán, ezért közkedvelt kisgépnek számított a világ légi forgalmában. Mindenféle légi közlekedési célra előszeretettel használták.
    --Hossz--Fesztáv: 10,44 méter -- 13,53 méter
    --Hajtómű: 2.x Pratt & Whitney R-985, Légcsavaros benzin motor
    --Teljesítmény: 480 kW (550 LE)
    --Hatótávolság: 1400--1500 kilométer
    --Utaskapacitás: 5--6 férőhely
    --Utazósebesség: 225 km/h

2. Beechcraft C-99 -- (1970--1985)
A Beechcraft C-99 repülőgépet az USA, Alabama állambeli, Selma gyárban készítették, és tucatnyi ráhordó légitársaság állította forgalomba, amelyek kevés utast rövid távolságokon gazdaságosan kívántak szállítani. A C-99-es típusból összesen: 239 darab készült. A tervezési koncepció szerint olyan praktikus, olcsó üzemeltetésű különjárati és ráhordó repülőgépet kellett létrehozni, amely kevés utast kis távolságra rövid leszállópályás repülőterekről is gazdaságosan tud szállítani. A korábbi típusokkal összehasonlítva C-99-es bizonyította alkalmasságát és megbízhatóságát, mindezek ellenére nem került a legkeresettebb repülőgépek közé. A Beechcraft C-99-est a sokkal sikeresebb Beechcraft 1900-as váltotta fel.
    --Hossz--Fesztáv: 13,58 méter -- 13,98 méter
    --Hajtómű: 2.x Pratt & Whitney Canada PT-36, Légcsavaros gázturbina
    --Teljesítmény: 533 kW (600 LE)
    --Hatótávolság: 1500--1700 kilométer
    --Utaskapacitás: 10--12 férőhely
    --Utazósebesség: 360 km/h

3. Beechcraft 1900 -- (1982--2002)
A Beechcraft 1900-as típusú repülőgépet a Beechcraft Amerikai repülőgépgyár, Kansas állambeli, Wichita városában lévő gyárában gyártották. A Beechcraft C-99-est a sokkal sikeresebb Beechcraft 1900-as váltotta fel. A Beechcraft 1900-as típust 1982-től egészen 2002-ig gyártottak különböző fejlesztésekkel, és összesen: 1000 példányt építettek e típusból. Mivel rendkívül biztonságos és gazdaságos modern gépnek számított, ezért közkedvelt kisgépnek számított a világ légi forgalmában. Mindenféle légi közlekedésben.
    --Hossz--Fesztáv: 17,62 méter -- 17,64 méter
    --Hajtómű: 2.x Pratt & Whitney Canada R-1340, Turbó propelleres gázturbina
    --Teljesítmény: 545 kW (615 LE)
    --Hatótávolság: 2000--3000 kilométer
    --Utaskapacitás: 18--20 férőhely
    --Utazósebesség: 380 km/h

4. Beechcraft Queen Air -- (1960--1978)
A Beechcraft Queen Air repülőgépet a Beechcraft Amerikai repülőgépgyár, Kansas állambeli, Wichita városában lévő gyárában gyártották. A Queen Air típusból összesen több mint: 3 ezer darab készült. A Queen Air és a King Air a gyár két legsikeresebb és legkedveltebb típusa volt. A tervezési koncepció szerint olyan praktikus, olcsó üzemeltetésű különjárati repülőgépet kellett létrehozni, amely kevés utast kis távolságra rövid leszállópályás repülőterekről gazdaságosan tud szállítani.
    --Hossz--Fesztáv: 10,82 méter -- 15,32 méter
    --Hajtómű: 2.x Lycoming IGSO-540, Turbó propelleres gázturbina
    --Teljesítmény: 280 kW (380 LE)
    --Hatótávolság: 2000--3000 kilométer
    --Utaskapacitás: 5--10 férőhely
    --Utazósebesség: 370 km/h

5. Beechcraft King Air -- (1964--2020)
A Beechcraft King Air repülőgépet a Beechcraft Amerikai repülőgépgyár, Kansas állambeli, Wichita városában lévő gyárában gyártották. A King Air típusból összesen több mint: 3 ezer darab készült. A King Air és a Queen Air a gyár két legsikeresebb és legkedveltebb típusa volt. A tervezési koncepció szerint olyan praktikus, olcsó üzemeltetésű különjárati repülőgépet kellett létrehozni, amely kevés utast kis távolságra rövid leszállópályás repülőterekről gazdaságosan tud szállítani.
    --Hossz--Fesztáv: 10,85 méter -- 15,72 méter
    --Hajtómű: 2.x Pratt & Whitney Canada PT-6, Turbó propelleres gázturbina
    --Teljesítmény: 370 kW (500 LE)
    --Hatótávolság: 2000--3000 kilométer
    --Utaskapacitás: 7--13 férőhely
    --Utazósebesség: 390 km/h
-------------------------------------------

Boeing Repülőgép Típusok 
          1933--2020                   
  USA -- Chicago -- Michigan
             30. Típus                    

1. Boeing 247  -- (1933--1955)
A Boeing 247-es típus, az első Boeing volt, a világ első modern utasszállító repülőgépe, a Boeing 247-est 1933-ban jelent meg, amely 10 utast képes szállítani, akár 320 km/h sebességgel. A 247-es 19 óra alatt tette meg az utat az Amerikai Egyesült Államok keleti és nyugati partja között. A mai modern utasszállítók előfutára volt a 247-es, állítható légcsavarral és behúzható futóművel szerelték fel, gyorsabb és gazdaságosabb volt, mint a kor többi utasszállítója. A Boeing 247-est méltán tartanak a modern kereskedelmi repülés első fecskéjének, ez a repülőgép volt az első teljesen fém építésű utasszállító, behúzható futóműve, állítható légcsavarja, két soros csillagmotorja, jégteleníthető szárnya és robotpilótája is volt.
    --Hossz--Fesztáv: 15,72 méter -- 22,58 méter
    --Hajtómű: 2.x Pratt & Whitney R-1340, Légcsavaros csillag motor
    --Teljesítmény: 370 kW (500 LE)
    --Hatótávolság: 2000--3000 kilométer
    --Utaskapacitás: 5--10 férőhely
    --Utazósebesség: 320 km/h

2. Boeing 307  -- (1938--1955)
A Boeing 307-es Stratoliner volt az első utasszállító és kereskedelmi repülőgép, amely nyomás alatt álló fülkével indult üzembe. Ez a szolgáltatás lehetővé tette a repülőgép számára, hogy 6000 méter magasan haladjon, jóval a sokféle időjárási zavar felett. A 307-ös modell 22 és 38 utast volt képes szállítani. A kabin keresztmetszete közel 3 láb (3,6 m) volt. Ez volt az első szárazföldi repülőgép, amely komolyabb utasszámot, nagyobb repülési magasságot, és nagyobb távolságot tudott megtenni. Egy Boeing 307 Stratoliner 1950. január 3-án első utasszállító-ként, megállás nélkül tette meg a Tokió-Honolulu 6200 km-es távot, a nagy repülési magasságnak megfelelően a kabinnyomást is szabályozták benne.
    --Hossz--Fesztáv: 22,62 méter -- 32,60 méter
    --Hajtómű: 2.x Wright R-1820, Légcsavaros csillag motor
    --Teljesítmény: 820 kW (1100 LE)
    --Hatótávolság: 3000--6200 kilométer
    --Utaskapacitás: 22--38 férőhely
    --Utazósebesség: 360 km/h

3. Boeing 314 -- (1938--1955)
A Boeing 314-es Clipper, egy hatalmas repülő hajó, repülő csónak volt, amely a vízre való leszállást tette lehetővé. A Boeing 314-es impozáns méretei mellett, számos egyéb újdonsággal rendelkezett. A csillagmotoros gép messze megelőzte korát, a gép 4 propelleres hajtóművel volt felszerelve. A pilóta fülke kialakítása, a kapitány és az első tiszt mögött külön munkahelyet alakítottak ki a navigátornak, a rádiósnak, a fedélzeti mérnöknek. A törzs szerkezetének kialakításakor figyelembe vették a tapasztalatokat. Így került a hajótest mindkét oldalán a vízvonal közelébe egy-egy széles stabilizáló szárny, mely nem csak kiegészítő felhajtóerőt termelő, hanem üzemanyag tartályként, valamint bejáratként is szolgált.
    --Hossz--Fesztáv: 32,25 méter -- 42,55 méter
    --Hajtómű: 4.x Wright R-2600, Légcsavaros csillag motor
    --Teljesítmény: 1200 kW (1600 LE)
    --Hatótávolság: 3000--6500 kilométer
    --Utaskapacitás: 32--42 férőhely
    --Utazósebesség: 350 km/h

4. Boeing 377 -- (1947--1960)
A Boeing 377 Stratocruiser egy modern konstrukció volt a maga korában, az 1947-es első felszállásakor. A túlnyomásos dupla törzsével, feltöltős csillag-motorjaival, amelyek az utazó magasságot már 9000 méter fölé emelték, vagyis "az időjárás fölött" repülhetett a gép. Másrészt előremutató kapacitásával, hiszen a fedélzeten több mint 100 utasnak is volt helye, mindehhez képest a gép hatótávolsága is már roppant komoly volt: több mint 6700 kilométer, vagyis végleg a szárazföldi légi-kikötőkbe költöztette az interkontinentális légi közlekedést. Ezek a szárnyas-légcsavaros nagy madarak hamar elavulttá váltak a jet-korszak-al. A 377-es utolsó példányait az első megrendelő, a Pan Am a flottájából csak 1960-ban sorolta ki.
    --Hossz--Fesztáv: 33,63 méter -- 43,05 méter
    --Hajtómű: 4.x Pratt & Whitney R-4360, Légcsavaros csillag motor
    --Teljesítmény: 2600 kW (3500 LE)
    --Hatótávolság: 3500--6700 kilométer
    --Utaskapacitás: 100--110 férőhely
    --Utazósebesség: 600 km/h

5. Boeing 367 -- (1954--1970)
A Boeing 367, egyszerűen csak: "Dash 80" néven ismert , egy amerikai quadjet repülőgép, amelyet a Boeing épített, hogy bemutassa a sugárhajtás előnyeit a kereskedelmi repülés számára. Ez volt a Boeing első sugárhajtású próbálkozása, gépe, és ez szolgált a 707-es utasszállító tervezésének alapjául. A Dash 80 először 1954-ben repült, kevesebb mint két évvel a projekt elindításától számítva. A Dash-80 az első Boeing ami 10 ezer méter repülési magasságba emelkedett. A Dash-80 a 707-es igazi őse, az eredete, a koncepció megtestesülése. Nem az első négy-hajtóműves sugárhajtású utasszállító, az a Britek Cometje volt, de egy jóval sikeresebb és fejlettebb típus előjátéka volt a megalkotása. A hajtóművei teljesen új volt.
    --Hossz--Fesztáv: 38,90 méter -- 39,50 méter
    --Hajtómű: 4.x Pratt & Whitney JT3 -- gázturbinás sugárhajtómű
    --Teljesítmény: 176 KN tolóerő
    --Hatótávolság: 3500--5600 kilométer
    --Utaskapacitás: 120--140 férőhely
    --Utazósebesség: 937 km/h

6. Boeing 707 -- (1957--1982)
A Boeing 707, egy legendás típus, a beszélt nyelvben "Seven O Seven”. A gép négyhajtóműves, keskenytörzsű, sugárhajtású utasszállító repülőgép, amit az 1950-es évek elején az amerikai Boeing cég fejlesztett. Ez volt az amerikai cég második sugárhajtású repülője, a Jet-korszak első nagy gépe. A gép az 1960-as és 1970-es években élte fénykorát, egészen 1979-ig gyártották. A gép 150 és 290 közötti utast szállított. Kialakítása tovább öröklődött a cég további gépeiben, így a Boeing 717-ben, 727-ben, a 737-ben, 757-ben. Ez volt az első utasszállító Jet repülőgép, mégis korszakalkotó típus, mivel ezzel indult be igazán a sugárhajtású utasszállítás. Használták belföldi, kontinentális, transzatlanti repülésekre egyaránt.
    --Hossz--Fesztáv: 44,22 méter -- 39,88 méter
    --Hajtómű: 4.x Pratt & Whitney JT3 -- gázturbinás sugárhajtómű
    --Teljesítmény: 176 KN tolóerő
    --Hatótávolság: 3500--7500 kilométer
    --Utaskapacitás: 150--290 férőhely
    --Utazósebesség: 975 km/h

7. Boeing 720 -- (1958--1967)
A Boeing 720, amely követte a legendás 707-est. A gép egy négyhajtóműves, keskeny törzsű, rövid és közepes hatótávolságú utasszállító repülőgép. A Boeing tervezte az 1950-es évek végén kifejlesztett Boeing 707-es rövidített törzsű, kisebb hatótávolságú változataként. A 720-as 1959-ben repült először, majd a United Airlines állította forgalomba 1960-ban. Bár összesen csak 154 épült meg a Boeing 720-as típusból, ennek ellenére az alacsony kutatási és fejlesztési költségeinek köszönhetően nyereséges volt a 720-as, amely egy kissé módosított változata a 707-es típusnak. A modellt később a Boeing 727-es váltotta fel.
    --Hossz--Fesztáv: 41,50 méter -- 39,88 méter
    --Hajtómű: 4.x Pratt & Whitney JT3 -- gázturbinás sugárhajtómű
    --Teljesítmény: 185 KN tolóerő
    --Hatótávolság: 5200--5600 kilométer
    --Utaskapacitás: 150--156 férőhely
    --Utazósebesség: 975 km/h

8. Boeing 727 -- (1963--1984)
A Boeing 727, egy három-hajtóműves: "trijet", keskeny törzsű utasszállító repülőgép, amit a Boeing gyártott 1963-1984 között. A 727-es tervezését az American Airlines, a United Airlines és az Eastern Airlines igényeinek kielégítésére tervezte a Boeing. Az igények a következők voltak: rövid kifutópályákról is lehessen üzemeltetni, hatékonynak kell lennie, gazdaságosan üzemeltethető legyen. Ezeknek a feltételeknek egyetlen meglévő gép sem felelt meg, így a Boeing 727-es igen. A gép gyártása 1984-ben fejeződött be, összesen 1832 repülőgép készült. A Boeing 737-es megjelenéséig a legnagyobb darabszámban értékesített repülőgép volt. Egy  sikeres típus volt a Boeing történetében amelyet mindenki szívesen használt.
    --Hossz--Fesztáv: 40,50 méter -- 39,22 méter
    --Hajtómű: 3.x Pratt & Whitney JT8 -- gázturbinás sugárhajtómű
    --Teljesítmény: 196 KN tolóerő
    --Hatótávolság: 5500--6200 kilométer
    --Utaskapacitás: 120--126 férőhely
    --Utazósebesség: 975 km/h

9. Boeing 737-100 -- (1967--2000)
A Boeing 737-100, a 737-es gépcsalád első típusa. A Boeing 737 a világ legnépszerűbb közepes hatótávolságú, keskeny törzsű, két hajtóműves utasszállító repülőgépe, aminek összesen: 8 típusa van. 2019-ig, 15.156 megrendelt, 10.565 leszállított géppel minden idők legtöbbet megrendelt és legtöbbet legyártott utasszállító repülőgépe.1967-óta gyártja a Boeing Commercial Airplanes. A több mint tízezer legyártott repülőgépből mintegy négyezer ma is repül 541 üzemeltetőnél. A repülőgépgyár szerint minden egyes pillanatban mintegy 1250 darab 737-es van a levegőben. A 737-100-as a gép-családnak a legelső és egyben a legrövidebb változata. Összesen 30 db készült belőle. Ma már egy sem üzemel közülük.
    --Hossz--Fesztáv: 30,10 méter -- 28,25 méter
    --Hajtómű: 2.x Pratt & Whitney JT-8D -- gázturbinás sugárhajtómű
    --Teljesítmény: 197 KN tolóerő
    --Hatótávolság: 4600--6600 kilométer
    --Utaskapacitás: 126--140 férőhely
    --Utazósebesség: 975 km/h

10. Boeing 737-200 -- (1968--2000)
A Boeing 737-200, a 737-100-as gép nagyobb, több férőhelyes változata. Tipikus egyosztályos elrendezésben 116 fő szállítására alkalmas. Ebből alakították át az amerikai légierő számára a T-43-as gépeket. Kisebb légitársaságok a mai napig használják. Első megrendelője a United Airlines volt. A Boeing 2019-ig, 15.156 megrendelt, 10.565 leszállított géppel minden idők legtöbbet megrendelt és legtöbbet legyártott utasszállító repülőgépe.1968-óta gyártja a Boeing Commercial Airplanes. A több mint tízezer legyártott repülőgépből mintegy négyezer ma is repül 541 üzemeltetőnél. A repülőgépgyár szerint minden egyes pillanatban mintegy 1250 darab 737-es van a levegőben. Tehát nagyon gyakran feltűnik.
    --Hossz--Fesztáv: 30,50 méter -- 28,25 méter
    --Hajtómű: 2.x Pratt & Whitney JT-8D -- gázturbinás sugárhajtómű
    --Teljesítmény: 197 KN tolóerő
    --Hatótávolság: 4600--6600 kilométer
    --Utaskapacitás: 126--140 férőhely
    --Utazósebesség: 975 km/h

11. Boeing 737-300 -- (1984--2003)
A Boeing 737-300 a gép-családnak az első klasszikus változata. A 737–700-asnak a régebbi fajtája. Egyforma hosszúak. Utazósebesség: 795 km/h. Az első tagja a három régi generációs 737-esnek. A Boeing 1981. márciusában kezdte meg a kifejlesztését. Az első változat a 737-200-as tovább fejlesztéseként indult, de a Boeing úgy döntött, hogy inkább a CFM International hajtómű gyártó vállalat CFM56-os hajtóművét használja föl a gépek gyártásához, hogy gazdaságosabbá tegye a gépet, és hogy a gép megfeleljen az "International Civil Aviation" által javasolt zaj előírásoknak. Az új hajtóművek és a 3,76 m átmérőjűre kiszélesített géptörzs ellenére a 737-300 megtartotta a 80%-ban közös repülőgépváz alkatrészeit.
    --Hossz--Fesztáv: 31,60 méter -- 28,25 méter
    --Hajtómű: 2.x CFM International Snecma CF-56 -- gázturbinás sugárhajtómű
    --Teljesítmény: 197 KN tolóerő
    --Hatótávolság: 4600--6600 kilométer
    --Utaskapacitás: 126--140 férőhely
    --Utazósebesség: 795 km/h

12. Boeing 737-400 -- (1985--2003)
A Boeing 737-400-as, a klasszikus 737-es gépek legnagyobb változata. Tipikus kétosztályos elrendezésben 146, egyosztályos elrendezésben 159 fő szállítására alkalmas. Az Airbus A320 vetélytársa. Első repülésére 1988. február 19-én került sor. A Malév 2001-ig bérelt ilyen gépeket. 1986 júniusában jelentette be a Boeing a 737-300-as típus tovább fejlesztett változatát. Az ülések számát 141-ről 159-re növelték. Ez volt a klasszikus 737-es gépek legnagyobb változata. A sikeres 727-es sorozatot kívánta a Boeing felváltani. Eredeti változata azóta sokat fejlődött. Aerodinamika tekintetében is rengeteget eszközölt, tovább javult a hatékonyság. Az orrfutót megnövelték, a távolság nagyobb a gép hasa és a talaj közt.
    --Hossz--Fesztáv: 34,32 méter -- 30,25 méter
    --Hajtómű: 2.x CFM International Snecma CF-56 -- gázturbinás sugárhajtómű
    --Teljesítmény: 197 KN tolóerő
    --Hatótávolság: 4600--6600 kilométer
    --Utaskapacitás: 146--159 férőhely
    --Utazósebesség: 795 km/h

13. Boeing 737-500 -- (1988--2003)
A Boeing 737-500-as gép a 200-as sorozat leváltására tervezett, modern CFM-56-os International Snecma hajtóművekkel felszerelt változat. Első megrendelője a Southwest Airlines volt 1987-ben, 20 gépet rendeltek, az elsőt 1990-ben vehették át. A Boeing 2019-ig, 15.156 megrendelt, 10.565 leszállított géppel minden idők legtöbbet megrendelt és legtöbbet legyártott utasszállító repülőgépe. A több mint tízezer legyártott repülőgépből mintegy négyezer ma is repül 541 üzemeltetőnél. A repülőgépgyár szerint minden egyes pillanatban mintegy 1250 darab 737-es van a levegőben. A 737-es gép-család az első klasszikus változata ott sokat fejlődött. Aerodinamika tekintetében is rengeteget eszközölt, tovább javult a hatékonyság.
    --Hossz--Fesztáv: 34,15 méter -- 30,85 méter
    --Hajtómű: 2.x CFM International Snecma CF-56 -- gázturbinás sugárhajtómű
    --Teljesítmény: 197 KN tolóerő
    --Hatótávolság: 4600--6600 kilométer
    --Utaskapacitás: 126--140 férőhely
    --Utazósebesség: 975 km/h

14. Boeing 737-600 -- (2002--2020)
A Boeing 737-600-as Az NG "Next Generation" azaz az új változat legrövidebb fajtája, a Boeing 737-500-as gép utódjaként szánták. Tipikus kétosztályos elrendezésben 108, egyosztályos elrendezésben 130 fő szállítására alkalmas. Legnagyobb utazósebesség: 850 km/h. A Boeing 737-600-as hajtóműve egy tovább fejlesztett változat, megnövelt teljesítménnyel, CFM International Snecma CF-58 - gázturbinás sugárhajtómű, 197 KN tolóerővel. Aerodinamikai tekintetben ez a konstrukciós változata sokat fejlődött az évek folyamán, az áramvonalk finomítása után tovább javult a hatékonyság. A különböző kompozit anyagoknak köszönhetően tovább csökkentették a gép súlyát.
    --Hossz--Fesztáv: 31,10 méter -- 28,25 méter
    --Hajtómű: 2.x CFM International Snecma CF-58 -- gázturbinás sugárhajtómű
    --Teljesítmény: 197 KN tolóerő
    --Hatótávolság: 4600--6600 kilométer
    --Utaskapacitás: 108--130 férőhely
    --Utazósebesség: 850 km/h

15. Boeing 737-700 -- (2002--2020)
A Boeing 737-700-as egy nagyon megbízható repülőgép, a 737-300 utódja. Szinte az összes európai légitársaság rendelt belőle. Mérete átlagosnak mondható. Tipikus kétosztályos elrendezésben 128, egyosztályos elrendezésben 148 fő szállítására alkalmas. Utazósebesség: 850 km/h. Legnagyobb üzemeltetője az amerikai Southwest Airlines 510 ilyen géppel. A gép hajtóműve, CFM International Snecma CF-58 - gázturbinás sugárhajtómű, 197 KN tolóerővel. Aerodinamikai tekintetben ez a konstrukciós változata sokat fejlődött az évek folyamán, az áramvonalk finomítása után tovább javult a hatékonyság. A különböző kompozit anyagoknak köszönhetően tovább csökkentették a gép súlyát, még könnyebb lett.
    --Hossz--Fesztáv: 35,32 méter -- 30,85 méter
    --Hajtómű: 2.x CFM International Snecma CF-58 -- gázturbinás sugárhajtómű
    --Teljesítmény: 197 KN tolóerő
    --Hatótávolság: 4600--6600 kilométer
    --Utaskapacitás: 126--140 férőhely
    --Utazósebesség: 850 km/h

16. Boeing 737-800 -- (2003--2020)
A Boeing 737-800-as volt eddig a leghosszabb a 737-es gép-családból. Most a 900-as. A 800-asnak a régebbi változata a 400-as. Nagyon közkedvelt ez a típusváltozat. A Malév flottájában 5 db 800-as típus szerepelt. Tipikus kétosztályos elrendezésben 160, egyosztályos elrendezésben 184 fő szállítására alkalmas. Utazósebesség: 700–850 km/h. (El-Al-nál lévő példányok: 900–940 km/h) Felszállósebesség: 290 km/h; leszállósebesség: 260 km/h. Repülési magasság: 12 500 m (41 000 láb). Hossza: 39,50 m; magassága: 12,50 m; fesztáv: 34,40 m. Max. hatótávolság: 5600 km. Üzemanyag-kapacitás: 21 320 kg. Üa.-fogyasztás repült óránként: 2526 kg/h.
    --Hossz--Fesztáv: 35,32 méter -- 30,85 méter
    --Hajtómű: 2.x CFM International Snecma CF-58 -- gázturbinás sugárhajtómű
    --Teljesítmény: 197 KN tolóerő
    --Hatótávolság: 4600--5600 kilométer
    --Utaskapacitás: 126--140 férőhely
    --Utazósebesség: 975 km/h

17. Boeing 737-900 -- (2003--2020)
A Boeing 737-900-as, a "737 Next Generation" gép-család legnagyobb és egyben legkésőbb kifejlesztett változata. A 900-as a 800-asnál lényegesen hosszabb, 42,1 méter hosszú 900-ason is legfeljebb 190 ülés elhelyezését engedélyezték. Az Airbus A321-es közvetlen versenytársának szánták. Az új ajtókon felül több jelentős módosítást hajtottak végre a programon a korábbi 737-800-ashoz képest. Ez a gép 85 tonnás felszállótömeggel, két kiegészítő üzemanyagtartállyal, több aerodinamikai finomítással 6200 km-es távolság megtételére képes. A 900ER egy másik jó tulajdonsága, hogy összsúlya 4,5 tonnával kisebb, mint az A321-esé, és ez egy utasülésre vetítve mintegy öt százalékkal kevesebb üzemanyag-fogyasztást jelent.
    --Hossz--Fesztáv: 40,10 méter -- 35,85 méter
    --Hajtómű: 2.x CFM International Snecma CF-58 -- gázturbinás sugárhajtómű
    --Teljesítmény: 197 KN tolóerő
    --Hatótávolság: 5200--6200 kilométer
    --Utaskapacitás: 180--190 férőhely
    --Utazósebesség: 975 km/h

18. Boeing 737 MAX -- (2016--2020)
A Boeing 737 MAX, az Amerikai Boeing repülőgépgyár keskeny törzsű utasszállító repülőgépe. A Boeing 737 családba tartozó repülőgép a Next Generation. Fejlesztése 2011-ben kezdődött, elsősorban a takarékosabb konkurens: Airbus A320-neo miatt vágtak bele kifejlesztésébe. A Boeing 737 MAX 2016-ban kezdett repülni. Jellemzően 140–230 ülés számú kabin kialakítással, és 5600–7000 km közötti hatótávolsággal rendelkezik. A repülőgép négy változatban érhető el. A MAX 7, MAX 8, MAX 9, MAX 10 változatok. A MAX 10 a leghosszabb törzsű változat, amelyet a Boeing az Airbus A321-neo versenytársának szántak.
    --Hossz--Fesztáv: 35,15 méter -- 32,25 méter
    --Hajtómű: 2.x General Electric GE-9X, gázturbinás sugárhajtómű
    --Teljesítmény: 207 KN tolóerő
    --Hatótávolság: 5600--7000 kilométer
    --Utaskapacitás: 140--230 férőhely
    --Utazósebesség: 975 km/h

19. Boeing 747-100 -- (1970--2012)
A Boeing 747-100-as, becenevén a "Jumbo Jet", sokak szerint a legismertebb repülőgép a világon, az első szolgálatba állított széles-törzsű utasszállító repülőgép típus. A kereskedelmi repülés kezdetén az álmodozásé volt a főszerep, ennek az álmodozó korszaknak az egyik utolsó szülötte volt a Boeing 747 Jumbo Jet. Az új típus minden addigi repülőgépnél hatalmasabb, kétszer akkora befogadó képességű volt. A 747-100-as a világ első Jumbo Jet-je volt, amely 1970-ben állt szolgálatba. Eleinte a légitársaságok csak Pratt & Whitney hajtóművekkel vásárolhatták meg, de 1975-től már General Electric és Rolls-Royce gázturbinás hajtóművekkel is megrendelhették. A Boeing összesen 250 gépet készített el.
    --Hossz--Fesztáv: 70,66 méter -- 60,06 méter
    --Hajtómű: 4.x General Electric GE-F6, gázturbinás sugárhajtómű
    --Teljesítmény: 250 KN tolóerő
    --Hatótávolság: 10.000--12.000 kilométer
    --Utaskapacitás: 400--500 férőhely
    --Utazósebesség: 950 km/h

20. Boeing 747-200 -- (1970--2012)
A Boeing 747-200-as, becenevén a "Jumbo Jet", a világ egyik legismertebb repülője. Eleinte a légitársaságok csak Pratt & Whitney hajtóművekkel vásárolhatták meg, de 1975-től már General Electric és Rolls-Royce gázturbinás hajtóművekkel is megrendelhették. A kereskedelmi repülés kezdetén az álmodozásé volt a főszerep, ennek az álmodozó korszaknak az egyik utolsó szülötte volt a Boeing 747 Jumbo Jet. Az új típus minden addigi repülőgépnél hatalmasabb, kétszer akkora befogadó képességű volt. A típus négyhajtóműves, kétszintes felépítésű, utas-, teherszállító és egyéb altípusai készültek. Az Boeing 747-es 37 évig tartotta a legnagyobb utaslétszám rekordját, amit az Airbus A380-asa döntött meg 2007-ben.
    --Hossz--Fesztáv: 70,66 méter -- 60,06 méter
    --Hajtómű: 4.x General Electric GE-F6, gázturbinás sugárhajtómű
    --Teljesítmény: 276 KN tolóerő
    --Hatótávolság: 10.000--12.000 kilométer
    --Utaskapacitás: 400--500 férőhely
    --Utazósebesség: 950 km/h

21. Boeing 747-300 -- (1980--2020)
A Boeing 747-300-as, becenevén a "Jumbo Jet", sokak szerint a legismertebb repülőgép a világon, az első szolgálatba állított széles-törzsű utasszállító repülőgép típus. A kereskedelmi repülés kezdetén az álmodozásé volt a főszerep, ennek az álmodozó korszaknak az egyik utolsó szülötte volt a Boeing 747 Jumbo Jet. Az új típus minden addigi repülőgépnél hatalmasabb, kétszer akkora befogadó képességű volt. A Boeing egy régebbi, elvetett teherszállító gép tervét használta fel. A típus 4 hajtóműves, kétszintes felépítésű, utas, teherszállító típusai készültek. Az Boeing 747-es 37 évig tartotta az utaslétszám rekordját, amit az Airbus A380-as döntött meg 2007-ben.
    --Hossz--Fesztáv: 70,66 méter -- 60,06 méter
    --Hajtómű: 4.x General Electric GE-F6, gázturbinás sugárhajtómű
    --Teljesítmény: 276 KN tolóerő
    --Hatótávolság: 10.000--14.000 kilométer
    --Utaskapacitás: 450--550 férőhely
    --Utazósebesség: 950 km/h

22. Boeing 747-400 -- (1980--2020)
A Boeing 747-400-as a legkiforrottabb típusa a "Jumbo Jet"-nek. Ez áll a legrégebb óta gyártásban és ebből adtak el a legtöbbet is. Megnövelték a terjedséget és áttervezték a szárny szerkezetét, hogy az újonnan kifejlesztett wingletek felszerelésével egyenletesebben osszák el rajta a felületi terhelést. Új kabint kapott és a legénység 3 főről kettőre, valamint a pilótafülkében levő: 971 db gomb és kapcsoló száma: 365 db-ra csökkent a fejlettebb avionikai berendezéseknek köszönhetően. Újabb aerodinamikát kapott, üzemanyag tartályt építettek be a farokba, új hajtóművekkel szerelték fel az altípust. A 747–400-nak a legnagyobb számban üzemeltetők a Singapore Airlines, a Japan Airlines, és a British Airways.
    --Hossz--Fesztáv: 70,66 méter -- 64,04 méter
    --Hajtómű: 4.x General Electric GE-67, gázturbinás sugárhajtómű
    --Teljesítmény: 296 KN tolóerő
    --Hatótávolság: 10.000--14.400 kilométer
    --Utaskapacitás: 500--600 férőhely
    --Utazósebesség: 950 km/h

23. Boeing 757-200 -- (1981--2004)
A Boeing 757 az amerikai cég rövid és középtávú, kéthajtóműves utasszállító repülőgépe, amelyet a Boeing repülőgépgyártó vállalat 1981 és 2004 között sorozatban gyártott. A repülőgép adottságainak köszönhetően tervezésétől a 2000-es évek elejéig nagy népszerűségnek örvendett Észak-Amerika és Európa légi piacán. A Boeing 757  technikai újitások egész sorát kínálta, egyfedelű, konzolos, alsó elhelyezkedésű szárnyakkal és egyetlen függőleges vezérsíkkal kialakított repülőgép. A szárnyak a lehető a legjobb aerodinamikai teljesítmény érdekében korszerű szerkezetet kaptak. A Rolls-Royce új hajtóművek legfontosabb tulajdonsága az alacsonyabb üzemanyag-fogyasztás és kisebb zaj-kibocsátás volt.
    --Hossz--Fesztáv: 47,32 méter -- 38,05 méter
    --Hajtómű: 2.x Pratt & Whitney PW-2037, gázturbinás sugárhajtómű
    --Teljesítmény: 220 KN tolóerő
    --Hatótávolság: 6200--7000 kilométer
    --Utaskapacitás: 200--280 férőhely
    --Utazósebesség: 950 km/h

24. Boeing 757-300 -- (1981--2004)
A Boeing 757 az amerikai cég rövid és középtávú, kéthajtóműves utasszállító repülőgépe, amelyet a Boeing repülőgépgyártó vállalat 1981 és 2004 között sorozatban gyártott. A repülőgép adottságainak köszönhetően tervezésétől a 2000-es évek elejéig nagy népszerűségnek örvendett Észak-Amerika és Európa légi piacán. A Boeing 757  technikai újitások egész sorát kínálta, egyfedelű, konzolos, alsó elhelyezkedésű szárnyakkal és egyetlen függőleges vezérsíkkal kialakított repülőgép. A szárnyak a lehető a legjobb aerodinamikai teljesítmény érdekében korszerű szerkezetet kaptak. A Rolls-Royce új hajtóművek legfontosabb tulajdonsága az alacsonyabb üzemanyag-fogyasztás és kisebb zaj-kibocsátás volt.
    --Hossz--Fesztáv: 47,32 méter -- 38,05 méter
    --Hajtómű: 2.x Pratt & Whitney PW-2037, gázturbinás sugárhajtómű
    --Teljesítmény: 220 KN tolóerő
    --Hatótávolság: 6200--7000 kilométer
    --Utaskapacitás: 200--280 férőhely
    --Utazósebesség: 950 km/h

25. Boeing 767-200 -- (1983--2020)
A Boeing 767-200-as szélestörzsű, kéthajtóműves utasszállító repülőgép, a Boeing vállalat terméke. A 767-es típustól és az ülőhelyek elrendezésétől függően: 200-225 utast szállíthat, 9400 és 12.200 km közötti távolságokra. A légitársaságok három különböző változatban vásárolhatták meg. A Boeing 767-200 fejlesztésénél felhasználták a technika fejlődésében elért legújabb eredményeket. A család egyidejűleg tervezett és épített két első típusából a szélesebb törzsű, nagyobb befogadóképességű 767-es készült el először, a másik a 757-es volt. Az Airbus A310 vetélytársának szánták, ezért a két rivális repülőgép hasonlít is egymásra. A nyilazott szárnyak alatt helyezkedik el a két nagy gázturbinás sugárhajtómű.
    --Hossz--Fesztáv: 48,50 méter -- 47,57 méter
    --Hajtómű: 2.x Pratt & Whitney JT-9, gázturbinás sugárhajtómű
    --Teljesítmény: 230 KN tolóerő
    --Hatótávolság: 9400--12.200 kilométer
    --Utaskapacitás: 200--225 férőhely
    --Utazósebesség: 950 km/h

26. Boeing 767-300 -- (1986--2020)
A Boeing 767-300-as szélestörzsű, kéthajtóműves utasszállító repülőgép, a Boeing vállalat terméke. A Boeing 767-300 változat törzse: 6,43 méterrel hosszabb, mint a 767-200 típusé. Az utas kabinjában az üzemeltető légitársaság igényeinek megfelelően 220-270 fő elhelyezésére van lehetőség a megnövelt hosszúságú törzsnek köszönhetően. Hatótávolsága: 11.400 kilométer. Az első levegőbe emelkedése a típus-változatnak 1986-ban volt és az első üzembe állítója 1988-ban az American Airlines volt. A 300 változathoz utólagosan is rendelhetők a szárnyak végére szerelt ún. wingletek, amelyek 3,4 méter magasra nyúlnak fel és körülbelül 6,5%-os üzemanyag megtakarítást tesznek lehetővé az üzemeltetés során.
    --Hossz--Fesztáv: 54,90 méter -- 47,57 méter
    --Hajtómű: 2.x Rolls-Royce RB-211,  gázturbinás sugárhajtómű
    --Teljesítmény: 270 KN tolóerő
    --Hatótávolság: 9400--11.400 kilométer
    --Utaskapacitás: 220--270 férőhely
    --Utazósebesség: 950 km/h

27. Boeing 777-200 -- (1994--2020)
A Boeing 777, "Triple Seven", azaz "Tripla Hetes”, a típus száma miatt. Két hajtóműves, szélestörzsű, hosszútávú utasszállító repülőgép, a világ legnagyobb két hajtóműves, és legnagyobb tolóerejű utasszállító repülőgépe. Ez az első repülőgép amit teljes egészében 3D szoftverekkel terveztek, az összeépítést is számítógépen modellezték. A program 1990-ben kezdődött a 777-200-as, rövid verzió tervezésével. 1994-ben adták át az elsőt, majd 1995-ben indult a hosszabb törzsű, 777-300-as változat. Turista változatban 440 utas befogadására képes, de modulokkal két- és három- osztályosra is berendezhető. A megnövelt hatótávolságú változat akár 20 órát a levegőben maradhat, ami több mint 17.000 km-es hatótávot jelent. A leghosszabb utasszállító repülés rekordját is ez a gép tartja, 22 óra 42 perccel, és több mint 21.000 km megtételével. Legfőbb üzemeltetője, az Emirates 131 ilyen repülőgépet használ.
    --Hossz--Fesztáv: 63,70 méter -- 60,27 méter
    --Hajtómű: 2.x General Electric GE-90, gázturbinás sugárhajtómű
    --Teljesítmény: 342 KN tolóerő
    --Hatótávolság: 10.000--17.200 kilométer
    --Utaskapacitás: 400--440 férőhely
    --Utazósebesség: 950 km/h

28. Boeing 777-300 -- (1995--2020)
A Boeing 777, "Triple Seven", azaz "Tripla Hetes”, a típus száma miatt. Két hajtóműves, szélestörzsű, hosszútávú utasszállító repülőgép, a világ legnagyobb két hajtóműves, és legnagyobb tolóerejű utasszállító repülőgépe. Ez az első repülőgép amit teljes egészében 3D szoftverekkel terveztek, az összeépítést is számítógépen modellezték. A program 1990-ben kezdődött a 777-200-as, rövid verzió tervezésével. 1994-ben adták át az elsőt, majd 1995-ben indult a hosszabb törzsű, 777-300-as változat. Turista változatban 440 utas befogadására képes, de modulokkal két- és három- osztályosra is berendezhető. A megnövelt hatótávolságú változat akár 20 órát a levegőben maradhat, ami több mint 17.000 km-es hatótávot jelent. A leghosszabb utasszállító repülés rekordját is ez a gép tartja, 22 óra 42 perccel, és több mint 21.000 km megtételével. Legfőbb üzemeltetője, az Emirates 131 ilyen repülőgépet használ.
    --Hossz--Fesztáv: 73,70 méter -- 60,27 méter
    --Hajtómű: 2.x General Electric GE-90, gázturbinás sugárhajtómű
    --Teljesítmény: 436 KN tolóerő
    --Hatótávolság: 10.000--17.200 kilométer
    --Utaskapacitás: 450--550 férőhely
    --Utazósebesség: 950 km/h

29. Boeing 787-8 -- (2007--2020)
A Boeing 787, Dreamliner, a Boeing Commercial Airplanes legújabb, hosszútávú, közepes méretű, széles törzsű, két hajtóműves utasszállító repülőgépe, melyet az Amerikai Egyesült Államokban terveztek és gyártanak. A repülőgép hivatalos fantázianeve, a Dreamliner egy szójáték, az angol "dream" álom’ és az "airliner" összevonása. A kétféle változatában, a 8-as, 9 -es modell, 250-330 utas fér el, három osztályon. A gép 13 ezer méteres magasságban repülhet. Ez az első utasszállító repülőgép, amelynek törzse nagy része kompozit anyagokból készült. A repülőgép 80%-ban kompozit anyagokból épült fel: 50% kompozit anyagokból, 20% alumínium, 15% titán, 10% acél, és 5% egyéb. Úgy tervezték hogy könnyebb legyen és kevesebb üzemanyagot fogyaszon, mint a Boeing 767. A gép típus jogosítása azonos a nagyobb Boeing 777 repülőgéppel, így a 777-et vezetni jogosult pilóta ezt is vezetheti.
    --Hossz--Fesztáv: 57,40 méter -- 60,27 méter
    --Hajtómű: 2.x General Electric GE-90, gázturbinás sugárhajtómű
    --Teljesítmény: 300 KN tolóerő
    --Hatótávolság: 14.200--15.200 kilométer
    --Utaskapacitás: 250--280 férőhely
    --Utazósebesség: 950 km/h

30. Boeing 787-9 -- (2007--2020)
A Boeing 787 Dreamliner, a Boeing Commercial Airplanes legújabb hosszútávú, közepes méretű, széles törzsű, két hajtóműves utasszállító repülőgépe, melyet az Amerikai Egyesült Államokban terveztek és gyártanak. A repülőgép hivatalos fantázianeve, a Dreamliner egy szójáték, az angol "dream" álom’ és az "airliner" összevonása. A kétféle változatában, 8-as, 9-es modell, 242-335 utas fér el, három osztályon. A gép 13 ezer méteres magasságban repülhet. Ez az első utasszállító repülőgép, amelynek törzse nagy része kompozit anyagokból készült. A repülőgép 80%-ban kompozit anyagokból épült fel: 50% kompozit anyagokból, 20% alumínium, 15% titán, 10% acél, és 5% egyéb. Úgy tervezték hogy könnyebb legyen és kevesebb üzemanyagot fogyaszon, mint a Boeing 767. A gép típus jogosítása azonos a nagyobb Boeing 777 repülőgéppel, így a 777-et vezetni jogosult pilóta ezt is vezetheti.
    --Hossz--Fesztáv: 63,70 méter -- 60,27 méter
    --Hajtómű: 2.x General Electric GE-90, gázturbinás sugárhajtómű
    --Teljesítmény: 312 KN tolóerő
    --Hatótávolság: 14.800--15.800 kilométer
    --Utaskapacitás: 280--330 férőhely
    --Utazósebesség: 950 km/h

------------------------------------------

Bombardier Repülőgép Típusok
              1942--2020                      
  Kanada -- Québec -- Montreal  
                 9. Típus                        

1. Bombardier CRJ-100 -- (1991--2006)
A Bombardier CRJ-100 és a Bombardier CRJ-200, a Kanadai Bombardier repülőgépgyár által: 1991-2006 között gyártott utasszállító repülőgép-család. A Bombardier CRJ repülőgép-család tagjai, a leghosszabb, a legjobb, a legemlékezetesebb típus sorozata. A CRJ típus-család előállítására irányuló fejlesztéseket 1981-ben fejezték be. Röviddel a Canadair privatizációja és a Bombardiernek leadott megrendelés után a gyártás új lendületet kapott. A CRJ-100-as az első gépe volt a sorozatnak, egy közép hatótávolságú, két sugár-hajtóműves, nagyon biztonságos gép, jól kifejlesztett aerodinamikával, áramvonalas szárnyakkal, jó fekvéssel. A gépet a General Electric CF-34, gázturbinás sugárhajtómű repítette előre.
    --Hossz--Fesztáv: 26,25 méter -- 21,25 méter
    --Hajtómű: 2.x General Electric CF-34, gázturbinás sugárhajtómű
    --Teljesítmény: 38,84 kN tolóerő
    --Hatótávolság: 2200--2500 kilométer
    --Utaskapacitás: 50--52 férőhely
    --Utazósebesség: 850 km/h

2. Bombardier CRJ-200 -- (1991--2006)
A Bombardier CRJ-100 és a Bombardier CR-J200, a Kanadai Bombardier repülőgépgyár által: 1991-2006 között gyártott utasszállító repülőgép-család. A Bombardier CRJ repülőgép-család tagjai, a leghosszabb, a legjobb, a legemlékezetesebb típus sorozata. Az eredeti változatot, a CRJ-100-at hamarosan követte a másik modell, a CRJ-200-as. Ez nagyrészt megegyezett a prototípussal, viszont a 200-ban hatékonyabb működésű turbóventilátor, amelyek így alacsonyabb üzemanyag-fogyasztást jelentett a légijármű számára, valamint megnövelte a gép utazómagasságát és a sebességét. Az 1990-es évek során további kiegészítő verziókat és modelleket fejlesztettek ki a típusból, a kibővített változatokat.
    --Hossz--Fesztáv: 26,25 méter -- 21,25 méter
    --Hajtómű: 2.x General Electric CF-34, gázturbinás sugárhajtómű
    --Teljesítmény: 39,86 kN tolóerő
    --Hatótávolság: 2200--2500 kilométer
    --Utaskapacitás: 50--52 férőhely
    --Utazósebesség: 880 km/h

3. Bombardier Challenger 300 -- (2001--2020)
A Bombardier Challenger 300, egy közepes hatótávolságú üzleti repülőgép, amelyet a Kanadai: Bombardier Aerospace gyártott. Első repülését 2001. augusztus 14-én hajtotta végre. A Bombardier Challenger típusai formában és  méretben eltérnek a CRJ-sorozat gépeitől, a Challenger gépinek hossza és fesztávja rövidebb, viszont a törzse vastagabb kialakítású. Kisebb az utas kapacitása. A Challenger 300-as típus a gép család jó, hírnöke, reklámja, az új innovációknak, amit ezen a típuson fejlesztettek ki a mérnökök. A törzs és a szárny alumínium szerkezet, a szárnyak összetettek, a gép anyaga könnyű ötvözetek és kompozitok. A gép hajtóműve amerikai: Honeywell HTF-7000, a gép hatótávolsága 5700 kilométer.
    --Hossz--Fesztáv: 20,62 méter -- 20,15 méter
    --Hajtómű: 2.x Honeywell HTF-7000, gázturbinás sugárhajtómű
    --Teljesítmény: 30,15 kN tolóerő
    --Hatótávolság: 5000--5700 kilométer
    --Utaskapacitás: 25--27 férőhely
    --Utazósebesség: 870 km/h

4. Bombardier Challenger 350 -- (2001--2020)
A Bombardier Challenger 350, egy közepes hatótávolságú üzleti repülőgép, amelyet a Kanadai: Bombardier Aerospace gyártott. Első repülését 2001. augusztus 27-én hajtotta végre. A Bombardier Challenger típusai formában és  méretben eltérnek a CRJ-sorozat gépeitől, a Challenger gépinek hossza és fesztávja rövidebb, viszont a törzse vastagabb kialakítású. A Challenger 350 egy kissé továbbfejlesztett változata a Challenger 300-as típusnak. A 350-es gép hajtóműve kicsit erősebb amerikai: Honeywell HTF-7350, a gép hatótávolsága kicsit nagyobb: 5900 kilométer. A törzs és a szárny alumínium szerkezet, a szárnyak összetettek, a gép anyaga könnyű ötvözetek és kompozitok összetett szerkezetéből áll.
    --Hossz--Fesztáv: 20,62 méter -- 20,15 méter
    --Hajtómű: 2.x Honeywell HTF-7350, gázturbinás sugárhajtómű
    --Teljesítmény: 30,80 kN tolóerő
    --Hatótávolság: 5000--5900 kilométer
    --Utaskapacitás: 25--27 férőhely
    --Utazósebesség: 882 km/h

5. Bombardier Challenger 600 -- (1986--2020)
A Bombardier Challenger 600, a Challenger gépcsalád első tagja, bemutatkozó típusa volt 1986-ban. A Challenger 600-as egy közepes hatótávolságú, két hajtóműves, sugárhajtású, üzleti repülőgép, amelyet a Kanadai: Bombardier Aerospace gyártott. A Bombardier Challenger típusai formában és méretben eltérnek a CRJ-sorozat gépeitől, a Challenger gépinek hossza és fesztávja rövidebb, viszont a törzse vastagabb kialakítású. A kibővített törzs használata az utasok számára lehetővé teszi a nagyobb belső tér előnyeinek kihasználását, nagyobb hely, nagyobb ülések, nagyobb járó folyosó áll rendelkezésére. A Challenger volt az első olyan üzleti repülőgép, amelyeket szuperkritikus szárnyakkal terveztek.
    --Hossz--Fesztáv: 20,90 méter -- 20,10 méter
    --Hajtómű: 2.x General Electric CF-34, gázturbinás sugárhajtómű
    --Teljesítmény: 30,20 kN tolóerő
    --Hatótávolság: 7000--7500 kilométer
    --Utaskapacitás: 20--22 férőhely
    --Utazósebesség: 850 km/h

6. Bombardier Dash-8 -- (1983--2019)
A Bombardier Dash-8, egy turbólégcsavaros regionális utasszállító repülőgépekből álló család, amit a De Havilland Canada cég fejlesztett ki 1983-ban. Öt évvel később a Boeing megvásárolta a gyártási jogokat, majd 1992-ben eladta azokat a Bombardier Inc.-nek. 2019-ben a jogok átkerültek a Viking Air-hez, ami újraélesztette a De Havilland márkát; jelenleg is gyártja. A világ egyik legnépszerűbb kis hatótávolságú gépe, számos diszkont és regionális légitársaság használja. A Dash-8-as, 56 utast volt képes elszállítani, erősebb hajtóművei és tágasabb beltere volt mint elődeinek. A Malév flottájában: 4. Bombardier Dash 8-as üzemelt 2008-2012 között.
    --Hossz--Fesztáv: 25,70 méter -- 27,40 méter
    --Hajtómű: 2.x Pratt & Whitney Canada PW-123, Turbólégcsavaros motor
    --Teljesítmény: 1680 KW, (2380 LE)
    --Hatótávolság: 1700--2000 kilométer
    --Utaskapacitás: 50--56 férőhely
    --Utazósebesség: 650 km/h

7. Bombardier CRJ-700 -- (2001--2020)
A Bombardier CRJ-700, CRJ-900, CRJ-1000 a regionális sugárhajtású repülőgépek családja, amelyet a kanadai Bombardier tervezett és gyártott, a Bombardier CRJ repülőgép-család része. Ezt a repülőgép-triót a társaság közösen CRJ sorozatként forgalmazta meg, Tervezésük a kisebb CRJ-100 és CRJ-200-as utasszállító repülőgépekből származik. Bombardier CRJ-700 a nagyobb kapacitás elérése érdekében hosszított törzsű változatokat is kifejlesztettek. A CRJ-700-as már 70-78 utas szállítására is alkalmas, megnövelt teljesítményű General Electric hajtóművekkel és módosított szárnyakkal rendelkezik. A törzs hossza a 700-as típusnál: 32 m, a 900-as típusnál: 36 m, az 1000-es típusnál: 39 m.
    --Hossz--Fesztáv: 32,30 méter -- 23,25 méter
    --Hajtómű: 2.x General Electric CF-34, gázturbinás sugárhajtómű
    --Teljesítmény: 61,33 kN tolóerő
    --Hatótávolság: 5000--5900 kilométer
    --Utaskapacitás: 70--78 férőhely
    --Utazósebesség: 876 km/h

8. Bombardier CRJ-900 -- (2005--2020)
A Bombardier CRJ-900, a trió középső, második tagja, az elődjénél nagyobb a gép hossza, fesztávja, kapacitása, befogadó képessége. A CRJ-900-at a prototípustól módosították, hosszabb törzsdugók hozzáadásával a szárnyak elülső és hátsó részén. A szárny szélesebb, hozzáadott él-lécekkel, a farkát több fesztávolsággal és anhedrral alakítják át. A kabinban van egy recirkulációs ventilátor, amely segíti a hűtést és a fűtést. A Kanadai gyártó élen jár a karbantartási idők kitolásában. A regionális gépek piacán a CRJ-sorozat három nagyobb befogadóképességű változata igényli a legkevesebb időszaki karbantartást. A CRJ-700, CRJ-900, CRJ-1000, így jóval hatékonyabb a fenntartásuk, mint más hasonló típusoké.
    --Hossz--Fesztáv: 36,26 méter -- 24,94 méter
    --Hajtómű: 2.x General Electric CF-34, gázturbinás sugárhajtómű
    --Teljesítmény: 64,50 kN tolóerő
    --Hatótávolság: 5000--5900 kilométer
    --Utaskapacitás: 76--90 férőhely
    --Utazósebesség: 876 km/h

9. Bombardier CRJ-1000 -- (2010--2020)
A Bombardier CRJ-1000, a trió harmadik, utolsó tagja, az elődjénél nagyobb a gép hossza, fesztávja, kapacitása, befogadó képessége. A közepes hatótávolságú, sugárhajtású repülögép a gép-család utolsó és egyben befejező tagja. A modern technikai fejlesztéseknek köszönhetően ennek a gépnek legjobb az aerodinamikája, az anyag összetétele, amely ötvözetek és kompozitok elegyéből állt össze tökéletesre. A Kanadai gyártó élen jár a karbantartási idők kitolásában. A regionális gépek piacán a CRJ-sorozat három nagyobb befogadóképességű változata igényli a legkevesebb időszaki karbantartást. A CRJ-700, CRJ-900, CRJ-1000, így jóval költséghatékonyabb a fenntartásuk, mint más hasonló típusoké.
    --Hossz--Fesztáv: 39,12 méter -- 26,35 méter
    --Hajtómű: 2.x General Electric CF-34, gázturbinás sugárhajtómű
    --Teljesítmény: 64,50 kN tolóerő
    --Hatótávolság: 5000--5900 kilométer
    --Utaskapacitás: 100--104 férőhely
    --Utazósebesség: 880 km/h

--------------------------------------

Cessna Repülőgép Típusok
            1927--2020                 
  USA -- Kansas -- Wichita   
              10. Típus                  

1. Cessna 172 -- (1955--2020)
A Cessna 172, egy Amerikai gyártású, egymotoros, felsőszárnyas, négyszemélyes, többcélú, könnyű repülőgép. A gép kivételesen sikeres konstrukció, a Cessna legsikeresebb típusa. Az 1955 novemberében bemutatott gépmadárból a következő év folyamán már: 1170 darabot adtak el. A piacra került repülőgépek száma mára már meghaladta a: 60.000 darabot. Széles körben használták, és használják ma is a katonai és a polgári repülésben egyaránt. A pilóták az első repülési tapasztalataikat is egy ilyen, vagy ehhez hasonló repülőgépen szerzik meg. A gépet egy Continental GO–300-as 6 hengeres boxermotor hajtja. A legmodernebb technológiák alkalmazásával a mai napig is folyamatosan gyártásban van.
    --Hossz--Fesztáv: 8,20 méter -- 11,00 méter
    --Hajtómű: 1.x Continental GO–300, Légcsavaros benzines motor
    --Teljesítmény: 110 kW (160 LE)
    --Hatótávolság: 900--960 kilométer
    --Utaskapacitás: 4 férőhely
    --Utazósebesség: 240 km/h

2. Cessna 175 -- (1958--1962)
A Cessna 175, egy Amerikai gyártású, egymotoros, felsőszárnyas, négyszemélyes, többcélú, könnyű repülőgép. 1958–1962 között: 2106 darabot gyártott belőle a Cessna Aircraft Company. Nem volt olyan sikeres típus mint a 172-es, nem terjedt el széles körben. A Cessna 175 teljesen fém építésű, alumínium ötvözetből készült gép. A gép külső megjelenésében és szerkezeti kialakításában nagyrészt megegyezik a Cessna 172-vel. Legjellemzőbb külső eltérés a motor burkolatnál vehető észre a reduktor elhelyezése miatt. A gép a Cessna 172 konstrukcióján alapul. A Cessna 175-ös gépbe a Cessna 172-n is alkalmazott Continental GO–300-as 6 hengeres boxermotor, növelt teljesítményű változatát építették be.
    --Hossz--Fesztáv: 8,00 méter -- 11,00 méter
    --Hajtómű: 1.x Continental GO–300, Légcsavaros benzines motor
    --Teljesítmény: 130 kW (175 LE)
    --Hatótávolság: 900--960 kilométer
    --Utaskapacitás: 4 férőhely
    --Utazósebesség: 250 km/h

3. Cessna 182 -- (1958--1962)
A Cessna 182, egy Amerikai gyártású, egymotoros, négyüléses, egyhajtóműves, könnyű repülőgép, amelyet Cessna cég, a Kansas állambeli, Wichita városában lévő gyárában épített. Az 1958-ban bemutatott  Cessna 182-es típust már számos változatban gyártották, beleértve a visszahúzható futóművel ellátott változatot is. A Cessna 182-es a Cessna 172-es után a második legnépszerűbb Cessna modell, amelyet ezért még mindig gyártanak. Eddig összesen: 25.000 darab készült el belőle. A repülőgépet egy Lycoming O-540-es, léghűtéses, 6 hengeres benzin motor hajtja. A megnövelt teljesítmény miatt, ami 300 LE, az előző két típustól valamennyivel még nagyobb teljesítményre képes kisrepülőgép.
    --Hossz--Fesztáv: 8,80 méter -- 10,90 méter
    --Hajtómű: 1.x Lycoming GO-540, Légcsavaros benzines motor
    --Teljesítmény: 220 kW (300 LE)
    --Hatótávolság: 900--1000 kilométer
    --Utaskapacitás: 4 férőhely
    --Utazósebesség: 270 km/h

4. Cessna 206 -- (1964--2006)
A Cessna 206, egy Amerikai gyártású, egyhajtóműves, motoros, légcsavaros, regionális repülőgép. A Cessna 206-os egyhajtóműves gépének prototípusa 1964-ben szállt fel először. A cég hagyományaihoz híven a Cessna 206-os egy rendkívül egyszerű felépítésű, felsőszárnyas konstrukció. A vonal kombinációja egy erős Copntinental GO-470-es motor, masszív szerkezet, és a nagy kabin kialakítású belső utas térrel. A Cessna a 206-osot "a levegő sportjárműveként" írják le. Ezeket a repülőgépeket: légi fényképezéshez, ejtőernyőzéshez és egyéb sportokhoz használják. Felszerelhetők úszókkal, kétéltű úszókkal, sílécekkel is. 1962 és 2006 között a Cessna: 8509 repülőgépet gyártott, és továbbra is gyártás alatt áll.
    --Hossz--Fesztáv: 8,62 méter -- 10,97 méter
    --Hajtómű: 1.x Continental GO-520, Légcsavaros benzines motor
    --Teljesítmény: 213 kW (285 LE)
    --Hatótávolság: 900--1000 kilométer
    --Utaskapacitás: 6--7 férőhely
    --Utazósebesség: 280 km/h

5. Cessna 208 -- (1982--2012)
A Cessna 208, egy Amerikai gyártású, egyhajtóműves, turbó-légcsavaros, regionális repülőgép. A Cessna legnagyobb egyhajtóműves gépének prototípusa 1982-ben szállt fel először. A cég hagyományaihoz híven a Cessna 208-as egy rendkívül egyszerű felépítésű, felsőszárnyas konstrukció. A két félszárnyat dúc is összeköti a törzzsel, a futómű nem behúzható. A gép egy pilótával és jellemzően kilenc utassal repülhet, de készült belőle teherszállító változat is. A Cessna 208-as egyik legkedveltebb kiegészítője a törzs aljára szerelhető, 450 kg teherbírású csomagtartó doboz. Több csomagszállító cég is ezzel a típussal oldja meg rövidtávú szállításait. A sokoldalú gépet láthatjuk FedEx és DHL színekben.
    --Hossz--Fesztáv: 12,6 méter -- 15,8 méter
    --Hajtómű: 1.x Pratt & Whitney PT-6, Légcsavaros turbó motor
    --Teljesítmény: 420 kW (600 LE)
    --Hatótávolság: 1200--1500 kilométer
    --Utaskapacitás: 10--14 férőhely
    --Utazósebesség: 325 km/h

6. Cessna Citation Fanjet -- (1970--1985)
A Cessna Citation típus egy nagy gépcsalád, amely sokféle változatból áll kis eltérésekkel. A Cessna Citation Fanjet az első tagja a gépcsaládnak, egy igazi "Business Jet", kisméretű, két-hajóműves, sugárhajtású üzleti gép. Több változata és ezek rengeteg alváltozata készült el az első Citation 1970-es bemutatása óta. A business jet 1970-ben repült először. A 13.26 m hosszú, 14.35 m fesztávú gép 5-6 utast szállíthatott 2500 km távolságra. A gép nagyon sikeresnek bizonyult a kategóriájában, ezért egészen 1985-ig gyártották. A Citation-ok egész családját fejlesztette ki a Cessna az elmúlt negyven évben. A piac igényli ezeket a gépeket, 2006-ban a Cessna 1239 átadott gépéből 307 a Citation sorozat valamelyik típusa volt.
    --Hossz--Fesztáv: 13,26 méter -- 14,35 méter
    --Hajtómű: 2.x Pratt & Whitney JT-15, gázturbinás sugárhajtómű
    --Teljesítmény: 40,48 KN tolóerő
    --Hatótávolság: 2000--2500 kilométer
    --Utaskapacitás: 5--6 férőhely
    --Utazósebesség: 660 km/h

7. Cessna Citation Bravo -- (1978--2005)
A Cessna Citation Bravo a gépcsalád második jelentős tagja, amely egy kisméretű, gazdaságos üzleti gép "Business Jet". A gép 1978-ben repült előszőr, maximum 6-8 utast szállíthat. A Cessna Citation Bravo az 1980-as, 1990-es években az egyik legnépszerűbb és legsikeresebb könnyű üzleti célú sugárhajtású repülőgép volt a piacon. Ebből a megbízhatóságáról híres változatból még mai is több mint 300 üzemel. A Bravo kellemes belterű, 4,8 m hosszú utasteret kapott, amelyben: 6-8 utas is kényelmesen elfér egyéni ülésekben. Ez a repülőgép jól szolgál a nagyobb európai városok közötti gyors összeköttetésben, a meredek megközelítésekre is alkalmas, ezért olyan repülőtereken is le tud szállni, mint: London City és Lugano.
    --Hossz--Fesztáv: 14,54 méter -- 15,70 méter
    --Hajtómű: 2.x Pratt & Whitney JT-15, gázturbinás sugárhajtómű
    --Teljesítmény: 40,50 KN tolóerő
    --Hatótávolság: 2000--2500 kilométer
    --Utaskapacitás: 6--8 férőhely
    --Utazósebesség: 760 km/h

8. Cessna Citation Excel -- (1996--2020)
A Cessna Citation Excel a gépcsalád harmadik jelentősebb tagja, amely egy közepes méretű, gazdaságos, sugárhajtású, üzleti gép "Business Jet", 1996-ban mutatták be és azóta is sikeresen repül. A közepes méretű privát repülőként használják többnyire a cégek, magánszemélyek, üzletemberek. A business jet 1996-ban repült először. A 16.0 m hosszú, 17.17 m fesztávú gép 5-6 utast szállíthatott akár 3000 km távolságra. A gép nagyon sikeresnek bizonyult a kategóriájában, ezért egészen a mai napig gyártják. A Citation-ok egész családját fejlesztette ki a Cessna az elmúlt negyven évben. A piac igényli ezeket a gépeket, 2006-ban a Cessna 1239 átadott gépéből 307 a Citation sorozat valamelyik típusa volt.
    --Hossz--Fesztáv: 16,0 méter -- 17,17 méter
    --Hajtómű: 2.x Pratt & Whitney PW-545, gázturbinás sugárhajtómű
    --Teljesítmény: 44,88 KN tolóerő
    --Hatótávolság: 2500--3000 kilométer
    --Utaskapacitás: 8--9 férőhely
    --Utazósebesség: 780 km/h

9. Cessna Citation Sovereign -- (2002--2020)
A Cessna Citation Sovereign a gépcsalád negyedik jelentősebb tagja, amely egy közepes méretű, gazdaságos, sugárhajtású, üzleti gép "Business Jet", 2002-ban mutatták be és azóta is sikeresen repül. A közepes méretű privát repülőként használják többnyire a cégek, magánszemélyek, üzletemberek. A business jet 2002-ben repült először. A 19.35 m hosszú, 22.04 m fesztávú gép 10-12 utast szállíthatott akár 4000 kilométeres távolságra. A gép nagyon sikeresnek bizonyult a kategóriájában, ezért egészen a mai napig gyártják. A Citation-ok egész családját fejlesztette ki a Cessna az elmúlt negyven évben. A piac igényli ezeket a gépeket, 2006-ban a Cessna 1239 átadott gépéből 307 a Citation sorozat valamelyik típusa volt.
    --Hossz--Fesztáv: 19,35 méter -- 22,04 méter
    --Hajtómű: 2.x Pratt & Whitney PW-305, gázturbinás sugárhajtómű
    --Teljesítmény: 52,28 KN tolóerő
    --Hatótávolság: 3600--4000 kilométer
    --Utaskapacitás: 10--12 férőhely
    --Utazósebesség: 800 km/h

10. Cessna Citation Mustang -- (2005--2020)
A Cessna Citation Mustang a gépcsalád ötödik jelentős tagja, amely egy kisméretű, gazdaságos, üzleti gép "business jet". A gép 2005-ben repült előszőr, maximum 5-6 utast szállíthat. A gép hossz 12.37 m, fesztávja 13.16 m. A maximális felszállótömege 3930 kg. A könnyű, kisméretű gépre alig két év alatt több, mint 500 megrendelést szerzett a cég. A Cessna Citation Mustang 2005-ben került forgalomba és a legelső üzleti légitaxi "very light business jet" kategóriájú gép volt a piacon. A Cessna hitt abban, hogy egy piaci rést találtak a magán bérlésű járatok területén. A Mustang sikere mértékadónak tekinthető. 2005 óta több mint 350 darabot gyártottak le ebből a kicsi, de rendkívül népszerű sugárhajtású repülőgépből.
    --Hossz--Fesztáv: 12,37 méter -- 13,16 méter
    --Hajtómű: 2.x Pratt & Whitney PW-545, gázturbinás sugárhajtómű
    --Teljesítmény: 50,46 KN tolóerő
    --Hatótávolság: 3000--3500 kilométer
    --Utaskapacitás: 5--6 férőhely
    --Utazósebesség: 777 km/h

--------------------------------------

Concorde Repülőgép Típus
              1970--2003               
    Európa -- London -- Paris
                 1. Típus                 

1. Concorde 101 -- (1976--2003)
A Concorde név a latin "Concordia" kifejezésből született, jelentése "Egység". A Concorde Anglia és Franciaország közös projektje, az Air France és a British Airways által üzemeltetett szuperszonikus utasszállító repülőgép. A szovjet Tupoljev Tu–144-es riválisa után, másodikként lépte át a hangsebességet. A második leggyorsabb repülő, sebessége elérte a 2500 km/h-t, túlszárnyalta a hangsebesség kétszeresét. Sok rekordot felállított, ezek közül a legjelentősebb a London és New York közötti 2 óra, 52 perc repülőút volt. A Concorde utazó sebessége: 2,04 mach, 2510 km/h, és a maximális repülési magassága elérte a 18.000 métert. A Concord és a Tu-144-es alakja hasonló aerodinamikailag, áramvonalas alak, delta szárny, hegyes tű orr, vékony törzs, de a hajtómű-rendszerek eltérnek egymástól. A Concorde kivonásával lezárult egy 27 évig tartó szuperszonikus utasszállító korszak.
    --Hossz--Fesztáv: 62,10 méter -- 25,15 méter
    --Hajtómű: 4.x Rolls-Royce Snecma 600, gázturbinás sugárhajtómű utánégetővel
    --Teljesítmény: 400 KN tolóerő
    --Hatótávolság: 6000--10.000 kilométer
    --Utaskapacitás: 120--150 férőhely
    --Utazósebesség: 2510 km/h

-----------------------------------------------------

Convair Repülögép Típusok      
             1943--1994                      
  USA -- California -- San Diego 
              4. Típus                          

1. Convair CV–240 -- (1947--1954)
A Convair CV–240 egy Amerikai gíártmányú, légcsavaros utasszállító repülőgép volt, amit a Convair gyártott: 1947–1954 között. Kezdetben a Douglas DC–3 lehetséges utódjaként szánták, annak modernebb változataként. A gépnek hosszú fejlesztési ciklusa volt, ez alatt számos polgári és katonai változatot készítettek. Az American Airlines igényei szerint a Convair eredeti repülőgépe a túlnyomásos törzsű, teljesen fémből készült konstrukció. A repülőgépet Pratt & Whitney R–2800 csillagmotor hajtotta, amelyet tricikli elrendezésű futóművel láttak el, valamint rendelkezett hátsó ajtóval is. Bár az elöregedés miatt csökkent a használt "Convair-linerek" száma, de a különböző változatait továbbra is használják a 21. században.
    --Hossz--Fesztáv: 22,76 méter -- 27,97 méter
    --Hajtómű: 2.x Pratt & Whitney R–2800, Légcsavaros, léghűtéses csillagmotor
    --Teljesítmény: 44 KN tolóerő
    --Hatótávolság: 1500--2000 kilométer
    --Utaskapacitás: 40--44 férőhely
    --Utazósebesség: 510 km/h

2. Convair CV–340 -- (1951--1959)
A Convair CV–340, egy Amerikai gyártmányú, légcsavaros utasszállító repülögép volt, amit a Convair gyártott: 1951-1959 között. A Model 240 után a Model 340 gyártását kezdték meg, amely hosszabb törzzsel, néggyel több ülőhellyel, nagyobb szárnyfesztávolsággal és erősebb motorokkal volt ellátva a jobb teljesítmény érdekében. A Model 340, 1951. október 5-én repült először, és a szolgálatot még az év novemberében megkezdte. 1954-ben még arra törekedtek, hogy konkurenciát állítsanak a gázturbinával hajtott repülőgépeknek. Az 1950-es években gyártott 340-es típus sikeresnek számított a maga korában, így a különböző változatait továbbra is használják a 21. században.
    --Hossz--Fesztáv: 25,15 méter -- 27,98 méter
    --Hajtómű: 2.x Pratt & Whitney R–2900, Légcsavaros, léghűtéses csillagmotor
    --Teljesítmény: 48 KN tolóerő
    --Hatótávolság: 1600--2200 kilométer
    --Utaskapacitás: 44--48 férőhely
    --Utazósebesség: 510 km/h

3. Convair 880 -- (1959--1962)
A Convair 880, négy-hajtóműves, keskeny-törzsű, első generációs utasszállító repülőgép volt, amit a Convair gyártott, és amit a Boeing 707 és a Douglas DC–8 riválisának szántak azáltal, hogy a repülőgép kisebb és gyorsabb volt. Szolgálatba állításakor 990 km/h-s végsebességével ez volt a leggyorsabb utasszállító repülőgép a világon. Mindössze: 65 darab Convair 880-as készült el: 1959–1962 között. A 880-as projekt kudarcot vallott, mivel a típusnak számos hibája volt. Így áttértek a Convair 990 gyártására amely, egy hosszabb törzsű és gyorsabb változata a 880-nak. A 880-as módosított változata a Convair 990 Coronado lett, amelyet 1961-től 1963-ig gyártottak.
    --Hossz--Fesztáv: 39,42 méter -- 36,58 méter
    --Hajtómű: 4.x General Electric CJ-805-1, gázturbinás sugárhajtómű
    --Teljesítmény: 202 KN tolóerő
    --Hatótávolság: 5000--5500 kilométer
    --Utaskapacitás: 100--110 férőhely
    --Utazósebesség: 990 km/h

4. Convair 990 -- (1961--1963)
A Convair 990 Coronado, négy-hajtóműves, keskeny-törzsű, sugárhajtású utasszállító repülőgép volt, amit a Convair gyártott: 1961-1963 között. A gép a Convair 880 "nyújtott" változata, amit az American Airlines megrendelésére állítottak elő. A Convair 990-es 3 méterrel meghosszabbított változata megnövelte az utasok számát: 120–125 főre a 880-as 100–110 közötti kapacitásával szemben. Ez még mindig jóval kevesebb volt, mint a kortársai befogadóképessége, a Boeing 707, 150–190, a McDonnell Douglas DC–8, 145–175 fő szállítására volt képes. A Convair 990-es a leggyorsabb utasszállító volt mikor építették, végsebessége elérte az 1000 km/h. Csak a szuperszonikus sebességű Concorde és a Tu–144 tudta felülmúlni.
    --Hossz--Fesztáv: 42,05 méter -- 36,60 méter
    --Hajtómű: 4.x General Electric CJ-805-2, gázturbinás sugárhajtómű
    --Teljesítmény: 225 KN tolóerő
    --Hatótávolság: 5000--5800 kilométer
    --Utaskapacitás: 120--125 férőhely
    --Utazósebesség: 1000 km/h

------------------------------------------------------

De Haviland Comet "DHC" Repülőgép Típusok
                         1950--1964                                    
       Nagy-Britannia -- Anglia -- Herford              
                            4. Típus                                      

1. De Haviland Comet 1 -- (1950--1954)
A De Havilland Comet 1, az első sorozatban gyártott sugárhajtású utasszállító repülőgép volt, a világ első sugárhajtású repülőgépe. Az Angol gyár, Hersford-ban készítette el az első gépét 1950-ben. A Comet megjelenésekor rendkívül futurisztikus típusnak hatott és számos olyan megoldással rendelkezett, amely később általánossá vált a nagyméretű utasszállító repülőgépeken. A gép törzse már tisztán fémből készült és az utastér túlnyomásos volt, illetve az elemek összeerősítését részben ragasztással oldották meg, Redux fémragasztóval. A repülő első típusába, 4 hajtóművet építettek, egyenként 26 kN tolóerejű: Rolls-Royce Avon J1-es gázturbinás sugárhajtómű, a hajtóművek a szárnytőhöz közel helyezkedtek el.
    --Hossz--Fesztáv: 28,20 méter -- 35,00 méter
    --Hajtómű: 4.x Rolls-Royce Avon J1, gázturbinás sugárhajtómű
    --Teljesítmény: 104,4 KN tolóerő
    --Hatótávolság: 3000--3500 kilométer
    --Utaskapacitás: 40--45 férőhely
    --Utazósebesség: 846 km/h

2. De Haviland Comet 2 -- (1954--1964)
A De Havilland Comet 2, az Angol gyár második sorozatának repülőgép konstrukciója. A Comet elegáns megjelenésű, futurisztikus típusnak hatott, számos olyan megoldással rendelkezett, amely később általánossá vált a nagyméretű utasszállító repülőgépeken. A vastag szárnyakba építették be a hajtóműveket és az üzemanyag-tartályokat, ami akkor és ma is  szokatlan megoldásnak számított. A repülő második változatába négy, egyenként 30 kN tolóerejű: Rolls-Royce Avon J2-es gázturbinás sugárhajtóművet épített a szárnytőhöz közel, ami ugyan megbonyolította a gép szerkezetét, viszont a magasabb hajtómű-elhelyezés miatt csökkent a por és kisebb tárgyak felszippantásának veszélye.
    --Hossz--Fesztáv: 29,29 méter -- 35,00 méter
    --Hajtómű: 4.x Rolls-Royce Avon J2, gázturbinás sugárhajtómű
    --Teljesítmény: 120,6 KN tolóerő
    --Hatótávolság: 4000--4500 kilométer
    --Utaskapacitás: 40--45 férőhely
    --Utazósebesség: 846 km/h

3. De Haviland Comet 3 -- (1958--1964)
A De Havilland Comet 3, az Angol gyár harmadik sorozatának repülőgép konstrukciója. A Comet elegáns megjelenésű, futurisztikus típusnak hatott, számos olyan megoldással rendelkezett, amely később általánossá vált a nagyméretű utasszállító repülőgépeken. A De Havilland Comet vastag szárnyaiba üzemanyag-tartályokat építettek, valamint ide kerültek a hajtóművek is, ami akkor és ma is szokatlan megoldásnak számított. A repülő harmadik változatába négy, egyenként 30 kN tolóerejű: Rolls Royce Avon J3 gázturbinás sugárhajtóművet építettek a szárnytőhöz közel, ami ugyan megbonyolította a gép szerkezetét, viszont a magasabb hajtómű-elhelyezés miatt csökkent a por és kisebb tárgyak felszippantásának veszélye.
    --Hossz--Fesztáv: 33,99 méter -- 35,00 méter
    --Hajtómű: 4.x Rolls-Royce Avon J3, gázturbinás sugárhajtómű
    --Teljesítmény: 122,5 KN tolóerő
    --Hatótávolság: 4200--4700 kilométer
    --Utaskapacitás: 58--76 férőhely
    --Utazósebesség: 846 km/h

4. De Haviland Comet 4 -- (1958--1964)
A De Havilland Comet 4, az Angol gyár negyedik sorozatának repülőgép konstrukciója. A Comet elegáns megjelenésű, futurisztikus típusnak hatott, számos olyan megoldással rendelkezett, amely később általánossá vált a nagyméretű utasszállító repülőgépeken. A De Havilland Comet vastag szárnyaiba üzemanyag-tartályokat építettek, valamint ide kerültek a hajtóművek is, ami akkor és ma is szokatlan megoldásnak számított. A repülő negyedik változatába négy, egyenként 32 kN tolóerejű: Rolls-Royce Avon J4 gázturbinás sugárhajtóművet építettek a szárnytőhöz közel, ami ugyan megbonyolította a gép szerkezetét, viszont a magasabb hajtómű-elhelyezés miatt csökkent a por és kisebb tárgyak felszippantásának veszélye.
    --Hossz--Fesztáv: 33,99 méter -- 35,00 méter
    --Hajtómű: 4.x Rolls-Royce Avon J4, gázturbinás sugárhajtómű
    --Teljesítmény: 125,8 KN tolóerő
    --Hatótávolság: 4800--5200 kilométer
    --Utaskapacitás: 58--76 férőhely
    --Utazósebesség: 846 km/h

------------------------------------

Dornier Repülőgép Típusok          
              1969--2020                         
  Németország -- Friedrichshafen 
                   3. Típus                         

1. Dornier Do-228 -- (1981--1998)
A Dornier Do-228 a Németországi: Dornier GmbH repülőgépgyár által: 1981-1998 között gyártott légcsavaros, gázturbinás, rövid felszállási és leszállási úthosszú, kis hatótávolságú többcélú szállító repülőgép. 1983-ban a Hindustan Aeronautics (HAL) vásárolta meg a gyártási licencet és legyártott 125 repülőgépet az ázsiai piac részére. A repülögép műszaki adatai alapján jól látható, hogy egy gazdaságos, korszerű repülögépet sikerült konstruálni a fejlesztőknek. A Do-228-as típusból mintegy 270 darab gép épült a Németországi, Oberpfaffenhofen és az Indiai, Kánpur városokban. A 2006-os esztendőben: 127 darab Do-228-as repülőgép állt a légitársaságok szolgálatában.
    --Hossz--Fesztáv: 16,70 méter -- 17,00 méter
    --Hajtómű: 2.x Garrett TP-33, Légcsavaros gázturbina motor
    --Teljesítmény: 579 kW (776 LE)
    --Hatótávolság: 1000--1100 kilométer
    --Utaskapacitás: 16--18 férőhely
    --Utazósebesség: 470 km/h

2. Dornier Do-328 -- (1991--2001)
A Dornier Do-328, a Németországi: Dornier GmbH repülőgépgyár által: 1991-2001 között gyártott, turbó-légcsavaros, gázturbinás, két-hajtóműves, rövid felszállási és leszállási úthosszú, kis ható távolságú, többféle célú szállító repülőgép. A gép prototípusa 1991-ben szállt fel először és két évvel később állt forgalomba. A Do-328-as korszerű, gazdaságos aerodinamikával és két 2100 lóerős légcsavaros gázturbinája segítségével a hasonló kategóriájú repülőgépeknél nagyobb, 620 km/h sebességet és 628 m/perces emelkedő sebességet képes elérni. A repülögép műszaki adatai alapján jól látható, hogy egy gazdaságos, korszerű, modern repülögépet sikerült konstruálni a fejlesztőknek.
    --Hossz--Fesztáv: 21,30 méter -- 20,10 méter
    --Hajtómű: 2.x Pratt & Whitney Canada PW-11, Légcsavaros gázturbina motor
    --Teljesítmény: 1600 kW (2100 LE)
    --Hatótávolság: 1600--1800 kilométer
    --Utaskapacitás: 30--33 férőhely
    --Utazósebesség: 620 km/h

3. Dornier Do-328 Jet -- (1998--2008)
A Dornier Do-328 Jet, a Németországi: Dornier GmbH repülőgépgyár által: 1998-2008 között gyártott gépe. A Do-328-asnak 1998-ban repült először a két gázturbinás sugárhajtóművel felszerelt Do-328 Jet változata. A légcsavaros gázturbinákat két 2742 kg-nak megfelelő tolóerejű sugárhajtómű váltotta fel, amellyel a gép: 750 km/h sebességet és 1125 m/perces emelkedő sebességet ért el. A 15.660 kg-os legnagyobb felszállótömegű Jet a légcsavaros változathoz hasonlóan: 33 utast szállíthat: 3700 km-re. A sugárhajtású változatból több mint kétszáz példány épült. A Do-328 Jet változata alapjain kezdték el fejleszteni a nagyobb felszállótömegű és sebességű Do-428 JET változatot.
    --Hossz--Fesztáv: 21,30 méter -- 20,10 méter
    --Hajtómű: 2.x Pratt & Whitney Canada PW-306, gázturbinás sugárhajtómű
    --Teljesítmény: 52,8 kN tolóerő
    --Hatótávolság: 3000--3700 kilométer
    --Utaskapacitás: 30--33 férőhely
    --Utazósebesség: 750 km/h

--------------------------------------

Embarer Repülőgép Típusok
          1969--2020                     
    Brasilia -- Sao Paulo           
              7. Típus                       

1. Embraer EMB-110 Bandeirante -- (1975--1990)
Az Embraer egy Brazíliai, São Paulo-i székhelyű repülőgépgyártó vállalat. Az Embraer EMB-110 Bandeirante volt a brazil cég első befutott és sikeres polgári utasszállító repülögép típusa. Egy brazil gyártmányú, általános célú, 15-20 utast befogadó, iker- légcsavaros, könnyű szállító repülőgép, amelyet az Embraer tervezett katonai és civil felhasználásra. A Banderiente lett a cég első sikeres típusa, ami elsősorban annak volt köszönhető, hogy hatékonyan tudja kiszolgálni az alacsonyabb keresletű útvonalakat, de a gép emellett biztonságos és üzembiztos volt. A repülőgépet világszerte főbb és regionális légitársaság használta, ezmellett üzleti és magán célú csoportok, személyek is gyakran igénybe vették a gépet repülés céljából.
    --Hossz--Fesztáv: 15,10 méter -- 15,33 méter
    --Hajtómű: 2.x Pratt & Whitney Canada PT-34, Turbo-Propeller motor
    --Teljesítmény: 559 kW (750 LE)
    --Hatótávolság: 1600--1800 kilométer
    --Utaskapacitás: 15--20 férőhely
    --Utazósebesség: 420 km/h

2. Embraer EMB-120 Brasilia -- (1985--2000)
Az Embraer egy Brazíliai, São Paulo-i székhelyű repülőgépgyártó vállalat. Az Embraer EMB-120 Brasilia egy iker-turbó-propelleres rövid hatótávolságú, népszerű kisrepülőgép. Elődje, a 110 Banderiente sikere után ez újabb mérföldkő volt a 120 Brasilia, amely számos légitársaság szívét elnyerte a regionális repülés területén. A 30 üléses EMB-120 Brasilia 1985-ben lépett piacra és rekord gyorsasággal népszerűsítette a rövidtávú, elsősorban üzleti jellegű utazásokat. 1994-re a legkeresettebb regionális géptípus lett. Előbb az amerikai kontinensen terjedt el, majd Ausztrália és a Csendes-Óceániai térség szolgáltatói építették rá flottájukat. Végül a története számai: 33 légitársaság 352 gép rendelését regisztrálhatta.
    --Hossz--Fesztáv: 20,00 méter -- 19,70 méter
    --Hajtómű: 2.x Pratt & Whitney Canada PW-18, Turbo-Propeller motor
    --Teljesítmény: 1340 kW (1800 LE)
    --Hatótávolság: 1900--2200 kilométer
    --Utaskapacitás: 25--30 férőhely
    --Utazósebesség: 625 km/h

3. Embraer E-170 -- (2001--2020)
Az Embraer egy Brazíliai, São Paulo-i székhelyű repülőgépgyártó vállalat. Az Embraer E-Jet családja a cég leghíresebb és legjobb repülőgépei. A négy híres E-Jet, az Embraer E-170, E-175, E-190, E-195. Az E-Jet családra gépeire jellemzö a keskeny, karcsú test, két sugárhajtómű, a közepes hatótávolság, regionális repülési távok. A sorozat kereskedelmi sikernek bizonyult, elsősorban annak köszönhetően, hogy hatékonyan tudja kiszolgálni az alacsonyabb keresletű útvonalakat, miközben a nagyobb repülőgépek sokféle kényelmét és jellemzőit kínálja. A repülőgépet világszerte főbb és regionális légitársaságok használják, de különösen népszerűnek bizonyult az Egyesült Államok regionális légitársaságai körében.
    --Hossz--Fesztáv: 29,90 méter -- 26,00 méter
    --Hajtómű: 2.x General Electric CF-34-8, gázturbinás sugárhajtómű
    --Teljesítmény: 163,2 KN tolóerő
    --Hatótávolság: 3500--4000 kilométer
    --Utaskapacitás: 72--78 férőhely
    --Utazósebesség: 780 km/h

4. Embraer E-175 -- (2002--2020)
Az Embraer egy Brazíliai, São Paulo-i székhelyű repülőgépgyártó vállalat. Az Embraer E-Jet családja a cég leghíresebb és legjobb repülőgépei. A négy híres E-Jet, az Embraer E-170, E-175, E-190, E-195. Az E-Jet családra gépeire jellemzö a keskeny, karcsú test, két sugárhajtómű, a közepes hatótávolság, regionális repülési távok. A sorozat kereskedelmi sikernek bizonyult, elsősorban annak köszönhetően, hogy hatékonyan tudja kiszolgálni az alacsonyabb keresletű útvonalakat, miközben a nagyobb repülőgépek sokféle kényelmét és jellemzőit kínálja. A repülőgépet világszerte főbb és regionális légitársaságok használják, de különösen népszerűnek bizonyult az Egyesült Államok regionális légitársaságai körében.
    --Hossz--Fesztáv: 31,68 méter -- 26,00 méter
    --Hajtómű: 2.x General Electric CF-34-8, gázturbinás sugárhajtómű
    --Teljesítmény: 165,5 KN tolóerő
    --Hatótávolság: 3700--4200 kilométer
    --Utaskapacitás: 80--88 férőhely
    --Utazósebesség: 780 km/h

5. Embraer E-190 -- (2003--2020)
Az Embraer egy Brazíliai, São Paulo-i székhelyű repülőgépgyártó vállalat. Az Embraer E-Jet családja a cég leghíresebb és legjobb repülőgépei. A négy híres E-Jet, az Embraer E-170, E-175, E-190, E-195. Az E-Jet családra gépeire jellemzö a keskeny, karcsú test, két sugárhajtómű, a közepes hatótávolság, regionális repülési távok. A sorozat kereskedelmi sikernek bizonyult, elsősorban annak köszönhetően, hogy hatékonyan tudja kiszolgálni az alacsonyabb keresletű útvonalakat, miközben a nagyobb repülőgépek sokféle kényelmét és jellemzőit kínálja. A repülőgépet világszerte főbb és regionális légitársaságok használják, de különösen népszerűnek bizonyult az Egyesült Államok regionális légitársaságai körében.
    --Hossz--Fesztáv: 36,24 méter -- 28,00 méter
    --Hajtómű: 2.x General Electric CF-34-10, gázturbinás sugárhajtómű
    --Teljesítmény: 175,5 KN tolóerő
    --Hatótávolság: 4000--4500 kilométer
    --Utaskapacitás: 100--114 férőhely
    --Utazósebesség: 820 km/h

6. Embraer E-195 -- (2004--2020)
Az Embraer egy Brazíliai, São Paulo-i székhelyű repülőgépgyártó vállalat. Az Embraer E-Jet családja a cég leghíresebb és legjobb repülőgépei. A négy híres E-Jet, az Embraer E-170, E-175, E-190, E-195. Az E-Jet családra gépeire jellemzö a keskeny, karcsú test, két sugárhajtómű, a közepes hatótávolság, regionális repülési távok. A sorozat kereskedelmi sikernek bizonyult, elsősorban annak köszönhetően, hogy hatékonyan tudja kiszolgálni az alacsonyabb keresletű útvonalakat, miközben a nagyobb repülőgépek sokféle kényelmét és jellemzőit kínálja. A repülőgépet világszerte főbb és regionális légitársaságok használják, de különösen népszerűnek bizonyult az Egyesült Államok regionális légitársaságai körében.
    --Hossz--Fesztáv: 38,50 méter -- 28,00 méter
    --Hajtómű: 2.x General Electric CF-34-10, gázturbinás sugárhajtómű
    --Teljesítmény: 175,5 KN tolóerő
    --Hatótávolság: 4200--4700 kilométer
    --Utaskapacitás: 116--124 férőhely
    --Utazósebesség: 820 km/h

7. Embraer Phenom 100 -- (2007--2020)
Az Embraer Phenom 100, a Brazíliai: Embraer repülőgépgyár, könnyű súlyú, sugárhajtású, két hajtóműves, üzleti repülőgépe. Azon Jet-ek között, amelyek üzleti célból készültek, igen előkelő helyet foglal el, gazdaságos felhsználása miatt, ideális az üzemanyag felhasználása, környezetbarát, és a kényelmi fokozata is megfelelő. Első felszállását 2007. július 26-án hajtotta végre. Sorozatgyártása 2008 közepétől kezdődött, 2009-től évi 120–150 db építését tervezték. Ára 2,98 millió amerikai dollár. Négy utas szállítására alkalmas, a mosdó elhagyásával azonban hat fő is elhelyezhető. A Phenom 100 nagyobb méretű változata a 7–8 utas szállítására alkalmas, jelenleg még fejlesztési fázisában lévő Phenom 300 lesz.
    --Hossz--Fesztáv: 12,50 méter -- 12,30 méter
    --Hajtómű: 2.x Pratt & Whitney Canada PW-617, gázturbinás sugárhajtómű
    --Teljesítmény: 58,40 KN tolóerő
    --Hatótávolság: 2000--2200 kilométer
    --Utaskapacitás: 4--8 férőhely
    --Utazósebesség: 700 km/h

----------------------------------------

Fairchild Repülögép Típusok
             1925--2002                  
  USA -- Texas -- San Antonio
                  4. Típus                  

1. Fairchild 100 -- (1930--1935)
A Fairchild 100 egy egymotoros, felső szárnyas utasszállító repülőgép volt, melyet a Fairchild Aircraft gyártott. A Fairchild 100 tervezete hasonló volt a Fairchild C–8 géphez, lényegében annak megnövelt méretű változata. A repülőgép első felszállására 1930. október 22-én került sor az NC754Y oldalszámú példányával. Az American Airways lett a típus első üzemeltetője, 1931-től használták a típust, melynek alig elkészült el az első darabja, máris kifejlesztették egy módosított változatát, a Pilgrim 100–A-t. Az első 16 darab gép után megrendelés érkezett további tíz gépre, melyeket nagyobb függőleges vezérsíkkal gyártottak. Az új sorozat már Pilgrim 100–B és American/Fairchild Y1C–24 jelölések alatt készült el.
    --Hossz--Fesztáv: 11,94 méter -- 17,37 méter
    --Hajtómű: 2.x Wright R–1820–1 Cyclone, Légcsavaros csillagmotor
    --Teljesítmény: 429 kW (575 LE)
    --Hatótávolság: 800--1000 kilométer
    --Utaskapacitás: 4--8 férőhely
    --Utazósebesség: 217 km/h

2. Fairchild F-27 -- (1958--1966)
A Fairchild F-27 a Fairchild Aircraft által gyártott utasszállító repülögép, amelyből összesen: 206 példányt készítettek, 1958 és 1966 közötti időszakban. A Fairchild F-27 egy gyakran használt gépnek bizonyult az 1960-as, 1970-es években, mert viszonylag jó és gazdaságos megközelitéseket tudott tenni kisebb távolságokra, közelebbi desztinációkra. A gépet egy Rolls-Royce Dart 532-7 motor hajtotta, két turbó propelleres meghajtással. Az utaskapacitása is viszonylag jó volt a gép méretéhez képest, 44-54 utast tudott szállítani.
    --Hossz--Fesztáv: 25,50 méter -- 29,27 méter
    --Hajtómű: 2.x Rolls-Royce Dart 532-7, Turbó propelleres gázturbina
    --Teljesítmény: 429 kW (575 LE)
    --Hatótávolság: 2500--2700 kilométer
    --Utaskapacitás: 44--54 férőhely
    --Utazósebesség: 470 km/h

3. Fairchild Swearingen Metroliner -- (1970--2001)
A Fairchild Swearingen Metroliner a Fairchild Aircraft és a Swearingen által közösen gyártott utasszállító repülögépe, amelyből összesen: 600 példányt készítettek, 1970 és 2001 közötti időszakban. A Fairchild Swearingen Metroliner egy igen elterjedt gép volt az 1970-es, 1980-as években, hiszen gazdaságos üzemeltetésű és repülés biztos gépnek bizonyult közelebbi desztinációk elérésére. A gépet egy Honeywell TPE-331, Turbó propelleres gázturbina hajtotta, ami egy akkoriban nagyon takarékosnak számító meghajtási változat volt.
    --Hossz--Fesztáv: 18,08 méter -- 17,37 méter
    --Hajtómű: 2.x Honeywell TPE-331, Turbó propelleres gázturbina
    --Teljesítmény: 50,3 KN
    --Hatótávolság: 2200--2500 kilométer
    --Utaskapacitás: 18--20 férőhely
    --Utazósebesség: 540 km/h

4. Fairchild-Dornier 328-JET -- (1996--2002)
A Fairchild-Dornier 328-JET a Fairchild Aircraft és a Dornier által közösen gyártott utasszállító repülögépe, amelyből összesen: 110 példányt készítettek, 1996 és 2002 közötti időszakban. A Fairchild amerikai repülőgépgyártó vállalat 1996-ban átvette Dornier polgári vagyonát, a céget Fairchild Dornier névre változtatták, és ez lett a közös repülögépük. A gép érdekes alakú volt, áramvonalas kialakitású, nagyon jó aerodinamikájú repülési távokat tudott megtenni. A Fairchild-Dornier 2002-ben megszűnt, ez volt az utolsó repülögépe a vállalatnak.
    --Hossz--Fesztáv: 21,11 méter -- 20,98 méter
    --Hajtómű: 2.x Pratt & Whitney Canada PW-306B, Gázturbinás sugárhajtómű
    --Teljesítmény: 56,9 KN
    --Hatótávolság: 2500--2700 kilométer
    --Utaskapacitás: 44--54 férőhely
    --Utazósebesség: 570 km/h

-----------------------------------------

Fokker Repülőgép Típusok
            1912--1996                
  Hollandia -- Amsterdam    
               6. Típus                  

1. Fokker F-27 Friendship -- (1955--1987)
A Fokker F-27 Friendship a Hollandia Fokker repülőgép gyártó vállalat rövid hatótávolságú, turbó-légcsavaros repülőgépe volt, amit maga a holland cég fejlesztett és gyártott. Ebből a repülőgépből gyártottak a háború után a legtöbbet az 1950-es, 1960-as években Európában, szám szerint: 587 darabot. A Fokker F27 Friendship a korának az egyik legsikeresebb Európai repülőgépe volt. A gép hajtóműve turbó légcsavaros volt, ami a kornak megfelelő módon jónak és hatékonynak számított még akkoriban. A gép hosszú évtizedeken át sikeresen üzemellt, sok repülési órával rendelkezett. Ma már csak múzeumokban látható, de ez volt a Fokker első olyan modern utasszállító gépe ami széles körben népszerű lett.
    --Hossz--Fesztáv: 25,05 méter -- 29,05 méter
    --Hajtómű: 2.x Rolls-Royce RB-53, Légcsavaros hajtómű
    --Teljesítmény: 1687 kW (2250 LE)
    --Hatótávolság: 1500--2000 kilométer
    --Utaskapacitás: 48--56 férőhely
    --Utazósebesség: 550 km/h

2. Fokker F-28 Fellowship -- (1967--1987)
A Fokker F-28 Fellowship, egy rövid hatótávolságú sugárhajtású utasszállító repülőgép, amelyet az 1996-ban megszűnt Holland repülőgép gyártó vállalat, a Fokker tervezett és gyártott 1967-1987 között. A Fokker 1962 áprilisában hirdette meg a kis ható távolságúra tervezett repülőgépének fejlesztését, együttműködve több más európai vállalattal, nevezetesen az NSZK MBB, és a Brit Short Brothers cégekkel. A Fokker F28-al főként Ausztráliában repültek legtöbbet, az Ansett Airlines és Miller Airlines légitársaságok. Ezek teljesítették az F28-cal repült leghosszabb non-stop útvonalat a világon, Perth és Kununurra között. A távolság mintegy 2240 km volt. Mire a gyártás véget ért 1987-ben, összesen 241 repülőgép készült el.
    --Hossz--Fesztáv: 29,05 méter -- 25,07 méter
    --Hajtómű: 2.x Rolls-Royce RB-63, Tolóerős sugárhajtómű
    --Teljesítmény: 100,2 KN tolóerő
    --Hatótávolság: 2000--3000 kilométer
    --Utaskapacitás: 45--65 férőhely
    --Utazósebesség: 580 km/h

3. Fokker 50 -- (1985--1997)
A Fokker 50, egy kéthajtóműves sugárhajtású regionális utasszállító repülőgép. A Fokker 100-as rövidebb törzsű változata. A Malév flottájában öt darab F70-est üzemeltetett. A Fokker 50-et az 1980-as évek elején fejlesztették ki, miután a vállalat korábbi F27 Friendship eladása csökkent. Úgy döntöttek, hogy az új utasszállító lesz az elődje származéka, megosztja repülőgépének vázát és tervezési jellemzőit, miközben új előrelépéseket és számos fejlesztést tartalmaz, például a turbós motorok bevezetését annak érdekében, hogy utódja, amelynek az F27-hez képest 30 százalékkal csökkent az üzemanyag-fogyasztása. A Fokker 50 1985. december 28-án hajtotta végre első repülését, és 1987-ben kezdett szolgálatba lépni.
    --Hossz--Fesztáv: 25,25 méter -- 29,06 méter
    --Hajtómű: 2.x Pratt & Whitney Canada PW125B, Turbo-Propeller motor
    --Teljesítmény: 1864 kW (2500 LE)
    --Hatótávolság: 2000--3000 kilométer
    --Utaskapacitás: 45--65 férőhely
    --Utazósebesség: 565 km/h

4. Fokker 60 -- (1985--1997)
A Fokker 60, a Fokker 50 típusú gép feszített teherszállító változata. Mindkét repülőgépet a holland Fokker repülőgépgyártó gyártotta és támogatta. A Fokker 60 egy kéthajtóműves sugárhajtású regionális teherszállító repülőgép. A Fokker 50-es teher törzsű változata. A Fokker 60-ast az 1980-as évek elején fejlesztették ki, miután szükségessé vált egy teherszállító változat is a megrendelőknek. A gép új előrelépéseket és számos fejlesztést tartalmaz, például a turbós motorok bevezetését annak érdekében, hogy utódja, amelynek az F27-hez képest 30 százalékkal csökkent az üzemanyag-fogyasztása. A Fokker 60, 1985. november 28-án hajtotta végre első repülését, és 1987-ben kezdett szolgálatba lépni.
    --Hossz--Fesztáv: 25,25 méter -- 29,06 méter
    --Hajtómű: 2.x Pratt & Whitney Canada PW125B, Turbo-Propeller motor
    --Teljesítmény: 1864 kW (2500 LE)
    --Hatótávolság: 2000--3000 kilométer
    --Utaskapacitás: 5--6 férőhely
    --Utazósebesség: 565 km/h

5. Fokker 70 -- (1993--1997)
A Fokker 70, egy kéthajtóműves sugárhajtású regionális utasszállító repülőgép. A Fokker 100-as rövidebb törzsű változata. A Malév flottájában öt darab F70-est üzemeltetett. A Hollandiai Fokker vállalat 1992 novemberében azzal a céllal kezdett hozzá a tervezéshez, hogy kifejlesszen egy olyan repülőgépet, ami felválthatja a kiöregedő Fokker F28 repülőgépeket. A cél egy modernebb és hatékonyabb repülőgép létrehozása volt. A Fokker 70 egy nagyon sikeres repülőgép lett. A sorozatgyártás 1993. április 4-én indult és már 1994 júliusában szolgálatba álltak az utasforgalomban az első példányok. Az első példányt 1994. október 14-én adták át a Ford Motor Company részére egy Executive Jet kiépítettségű gépet.
    --Hossz--Fesztáv: 30,80 méter -- 28,08 méter
    --Hajtómű: 2.x Rolls-Royce RB-183, Tolóerős sugárhajtómű
    --Teljesítmény: 120,4 kN tolóerő
    --Hatótávolság: 2500--3500 kilométer
    --Utaskapacitás: 50--70 férőhely
    --Utazósebesség: 850 km/h

6. Fokker 100 -- (1986--1997)
A Fokker 100, egy keskeny törzsű, iker hajtóműves utasszállító repülőgép, a Fokker legnagyobb repülője. 1986–1997 között gyártották, ezalatt több mint 200 darab készült belőle. A típus kezdetben igen népszerű volt, mivel üzemeltetése nem igényelt magas költségvetést, később azonban komoly vetélytársakra talált. A Fokker 100 rövidebb törzsű változata a Fokker 70, a Fokker 100 a Fokker F28-on alapszik, annak modernizált változata. Az első Fokker 100-as 1986-ban emelkedett először a levegőbe. Az American Airlines 75 gépet rendelt, 3,1 milliárd dollárt fizetett a gépekért, amely a legnagyobb összeg a Fokker történetében. A Fokker 100 sikeres volt, de a cég évekig veszteségeket halmozott fel és 1996-ban megszűnt.
    --Hossz--Fesztáv: 35,50 méter -- 28,08 méter
    --Hajtómű: 2.x Rolls-Royce RB-183, Tolóerős sugárhajtómű
    --Teljesítmény: 122,4 KN tolóerő
    --Hatótávolság: 2500--3500 kilométer
    --Utaskapacitás: 80--90 férőhely
    --Utazósebesség: 850 km/h

-----------------------------------------------------

Iljusin "IL" Repülőgép Típusok             
                   1933--2020                            
  Szovjetunió -- Oroszország -- Moskva
                        7. Típus                             

1. IL--12 -- (1945--1954)
Az IL–12, a Szovjetunióban az 1940-es, 1950-es években kifejlesztett, gyártott, kétmotoros, kis hatótávolságú, utas szállító repülőgép. A Szovjetunióban a második világháborút követően gyártott és rendszeresített szállító és utasszállító repülőgép. A gép szolgált alapul a későbbi Il–14 kifejlesztéséhez. A repülőgépet a Szovjetunióban üzemeltetett Li–2 és DC–3 repülőgépek leváltására fejlesztették ki az Iljusin-tervezőirodában, Szergej Iljusin vezetésével. A repülőgép alsószárnyas, teljesen fémépítésű, félhéj-szerkezetű konstrukció. A légcsavarokat, egy Svecov AS–82F típusú, 14 hengeres, léghűtéses, 1850 lóerős csillagmotor hajtotta. A repülőt a Szovjetunió és az összes szocialista ország rendszeresítette.
    --Hossz--Fesztáv: 21,30 méter -- 31,70 méter
    --Hajtómű: 2.x Svecov AS–82F, Légcsavaros csillagmotor
    --Teljesítmény: 1360 kW (1850 LE)
    --Hatótávolság: 1000--1500 kilométer
    --Utaskapacitás: 26--36 férőhely
    --Utazósebesség: 420 km/h

2. IL--14 -- (1950--1964)
Az IL–14, a Szovjetunióban az 1950-es évek elején kifejlesztett, kétmotoros, kis hatótávolságú, utas szállító repülőgép. A légcsavarokat, kettő, 14 hengeres Svecov motor hajtotta. Az IL-14-et polgári és katonai szállítási feladatokra egyaránt alkalmazták. A Szovjetunión kívül gyártotta az: NDK, Csehszlovákia, Kína. Az összes volt szocialista országban repültek vele. Magyarország 10 gépet üzemeltetett. A Malév 10-et utasszállítási feladatokra alkalmazott, 2 kormánygépként szolgált. A légiforgalomban elterjedt és megbízható típus volt. Később a modernebb, légcsavaros gázturbinákkal, gázturbinás sugárhajtúművekkel felszerelt utasszállító repülőgépek az 1960-as évek elejétől kiszorították légiközlekedésből.
    --Hossz--Fesztáv: 22,30 méter -- 31,70 méter
    --Hajtómű: 2.x Svecov AS–82T, Légcsavaros csillagmotor
    --Teljesítmény: 1417 kW (1900 LE)
    --Hatótávolság: 1000--1500 kilométer
    --Utaskapacitás: 26--36 férőhely
    --Utazósebesség: 420 km/h

3. IL--18 -- (1959--1978)
Az IL–18-as repülögépet, az 1950-es években a Szovjetunióban az Iljusin-tervezőirodában fejlesztették, négy légcsavaros, gázturbinával felszerelt, közepes hatótávolságú, utasszállító repülőgép. Később szállító repülőgépként és egyéb speciális feladatkörben is alkalmazták, katonai változatai is készülte A sorozat gyártása 1959-től 1978-ig folyt. Az Il–18 az Aeroflot közép-hatótávolságú gép iránti igénye alapján született meg. Hamar kiderült a gép jó teljesítménye és könnyű kezelhetősége, népszerű gép lett belőle. A Moszkva–Petropavlovszk útvonalat, Irkutszk érintésével, 1958-ban tette meg. A távolság nagyjából 9000 km volt, amit a gép 600 km/h átlagsebességgel, 8000 m-es magasságon tett meg.
    --Hossz--Fesztáv: 35,30 méter -- 37,30 méter
    --Hajtómű: 4.x. Ivcsenko AI–20, Légcsavaros gázturbina
    --Teljesítmény: 3169 kW (4250 LE )
    --Hatótávolság: 5000--6500 kilométer
    --Utaskapacitás: 100--120 férőhely
    --Utazósebesség: 625 km/h

4. IL--62 -- (1966--1995)
Az IL–62-es a Szovjetunióban, az Iljusin tervezőirodában az 1960-as években kifejlesztett nagy hatótávolságú utasszállító repülőgép. A gép széles körben elterjedt. 1966-ban repült először. Elsőként az Aeroflot-nál állt forgalomba 1967. szeptember 15-én, a Moszkva–Montreal járaton. Az IL--62-es a Tu–114 repülőgépek leváltására készült. Az Il–62 volt az utolsó repülőgép, amelynek tervezésében visszavonulása előtt még részt vett Szergej Iljusin. Az IL-62-es hajtóműve: Szolojov D–30, gázturbinás sugárhajtómű, a hajtómű tolóereje: 108 kN volt. Az Il–62 sorozatgyártása 1966–1995 között folyt a Kazanyi gyárban. Az IL-62-es gépekből összesen 276 db készült, 81 db-t exportáltak, a többit a Szovjetunió üzemeltette.
    --Hossz--Fesztáv: 53,12 méter -- 43,10 méter
    --Hajtómű: 4.x Solovjov D–30, gázturbinás sugárhajtómű
    --Teljesítmény: 275,9 kN tolóerő
    --Hatótávolság: 8000--10.000 kilométer
    --Utaskapacitás: 160--200 férőhely
    --Utazósebesség: 900 km/h

5. IL--76 -- (1973--1983)
Az IL–76-os a Szovjetunióban, az Iljusin tervezőirodában az 1960-as évek végén kifejlesztett, négy hajtóműves, közepes hatótávolságú, utas- és teher- szállító repülőgép. Eredetileg katonai célra tervezték az An–12 és An–22 leváltására, a 40–50 tonnát emelő közepes kategóriában alkalmazták. A hajtóműve: Szolojov D–30, gázturbinás sugárhajtómű, amelynek tolóereje: 117,7 kN volt. A  körültekintő tervezéssel egy robusztus, sokoldalú repülőgépet alkottak, melyet napjainkban számos civil légitársaság is üzemeltet. Sokoldalúságát mutatja, hogy bázisán több eltérő feladatra is kifejlesztettek, légtér ellenőrző, légi utántöltő, tűzoltó. A kategória társa az Ukrán An–70. A volt szocialista országnak exportálták a típust.
    --Hossz--Fesztáv: 46,50 méter -- 50,05 méter
    --Hajtómű: 4.x Solovjov D–30, gázturbinás sugárhajtómű
    --Teljesítmény: 275,2 kN tolóerő
    --Hatótávolság: 4000--5000 kilométer
    --Utaskapacitás: 10--100 férőhely
    --Utazósebesség: 900 km/h

6. IL--86 -- (1980--1993)
Az IL–86-os repülögép egy közepes hatótávolságú, széles törzsű utasszállító repülőgép. Ez volt a Szovjetunió első széles törzsű, és a világ második négy hajtóműves széles törzsű utasszállító repülőgépe. Az 1970-es évek végén tervezték az Iljusin tervezőirodában. Sorozatgyártása a Voronyezsi Repülőgépgyárban folyt 1980–1993 között. A hajtóműve: Kuznyecov NK–86 turbó ventilátoros, gázturbinás sugárhajtómű, amelynek tolóereje: 277,5 kN volt. A tesztelésre szolgáló három prototípuson kívül összesen 103 gépet építettek. A típust az Orosz: Aeroflot légitársaság és a Szovjet utódállamok légitársaságai használták. A Il–86-os úgy szerzett elismerést, mint egy nagyon biztonságos és megbízható gép.
    --Hossz--Fesztáv: 60,20 méter -- 50,05 méter
    --Hajtómű: 4.x Kuznyecov NK–86, gázturbinás sugárhajtómű
    --Teljesítmény: 277,7 kN tolóerő
    --Hatótávolság: 4000--5000 kilométer
    --Utaskapacitás: 200--240 férőhely
    --Utazósebesség: 900 km/h

7. IL--96 -- (1993--2020)
Az IL–96-os egy Orosz gyártmányú, négy hajtóműves, nagy hatótávolságú, széles törzsű utasszállító repülőgép. Az Il–86 tovább fejlesztésével alakították ki az Iljusin-tervezőirodában. Az IL-96-os repülögép 1993 óta repül, ez a gép az Il-86-os továbbfejlesztett utódja, a 10 ezer kilométeres hatótávolságú Il-96-os. A korszerű, fly-by-wire vezérléssel ellátott gép pilóta fülkéjében színes képernyők váltották fel a korábbi hagyományos műszereket. A hajtóműve: Szolovjov PS-90, tolóereje: 317 kNA. A szárny profilja szuperkritikus kialakítású, a legújabb aerodinamikai kutatások alapján kis toldatok, wingletek helyezkednek el. A 350-450 utast befogadó utasszállító a nagy hatótávolságú orosz repülőgépek zászlóshajója.
    --Hossz--Fesztáv: 55,30 méter -- 50,05 méter
    --Hajtómű: 4.x Solovjov PS–90, gázturbinás sugárhajtómű
    --Teljesítmény: 317,7 kN tolóerő
    --Hatótávolság: 9000--11.000 kilométer
    --Utaskapacitás: 350--450 férőhely
    --Utazósebesség: 910 km/h

---------------------------------------

Jakovlev "JAK" Repülőgép Típusok    
             1934--2020                                  
  Szovjetunió -- Oroszország -- Moskva
                   2. Típus                                 

1. JAK--40 -- (1967--1981)
A Jak–40, a Jakovlev-tervezőiroda első utasszállító repülőgépe. A Szovjetunióban az 1960-as évek közepén a regionális, belföldi járatokra kifejlesztett utasszállító repülőgép. A Jakovlev tervezőiroda egy modernebb utasszállító tervezésére kapott megbízást, az akkorra már elavult, belföldi járatokon üzemelő Li–2, IL–12, IL–14 leváltására. Az 1967–1981 között folyt sorozatgyártás során összesen 1011 db Jak–40 készült. Ezek nagy részét a Szovjetunióban az Aeroflot a belföldi járatokon üzemeltette. A szép vonalú repülőgép hagyományos, alsószárnyas elrendezésű, egyszerű felépítésű. A trapéz alakú egyenes szárny egy egységet képez, a törzsről egyben leszerelhető. Három db, egyenként 14,7 kN tolóerejű Ivcsenko AI 25 kétáramú gázturbinás sugárhajtóművel rendelkezik. Ezek közül kettő a törzs hátsó részén, oldalt lévő gondolákban helyezkedik el, a harmadik pedig a törzs végében.
    --Hossz--Fesztáv: 20,00 méter -- 25,05 méter
    --Hajtómű: 3.x. Ivcsenko AI–25, gázturbinás sugárhajtómű
    --Teljesítmény: 60,4 KN tolóerő
    --Hatótávolság: 1000--1500 kilométer
    --Utaskapacitás: 30--35 férőhely
    --Utazósebesség: 600 km/h

2. JAK--42 -- (1978--2002)
A Jak–42, a Jakovlev-tervezőiroda második utasszállító repülőgépe. A Szovjetunióban az 1970-es évek végén a regionális, belföldi járatokra kifejlesztett utasszállító repülőgép. A Jakovlev-tervezőiroda egy modernebb utasszállító tervezésére kapott megbízást, az IL-18-as, és Tu–134-es leváltására. A gép már jól bevált elődje, a JAK-40-es tovább fejlesztett változata. A három hajtóműves, közepes hatótávolságú utasszállító repülőgép, amelynek utas befogadó képessége is növekedett: 100-120 főre. A sorozat gyártása kezdetben a Szmolenszki repülőgépgyárban, majd később a Szaratovi repülőgépgyárban folyt. Az első szovjet utasszállító repülőgép volt, melyet modern, nagy kétáramsági fokú, Progressz D-36.os gázturbinás sugárhajtóművekkel szereltek fel. Ezek közül kettő a törzs hátsó részén, oldalt lévő gondolákban helyezkedik el, a harmadik pedig a törzs végében.
    --Hossz--Fesztáv: 36,88 méter -- 34,45 méter
    --Hajtómű: 3.x. Ivcsenko AI–25, gázturbinás sugárhajtómű
    --Teljesítmény: 188,2 KN tolóerő
    --Hatótávolság: 2500--3000 kilométer
    --Utaskapacitás: 100--120 férőhely
    --Utazósebesség: 750 km/h

---------------------------------------------------

Junkers Repülőgép Típusok
            1895--1958                  
    Németország -- Dessau     
               2. Típus                    

1. Junkers J-13 -- (1920--1938)
A Junkers J-13 a német: Hugo Junkers gépészmérnök által közvetlenül az első világháború után tervezett utasszállító repülőgép. A típus a világ első teljesen fém építésű polgári célú repülőgépe. Népszerűségére jellemző volt, hogy 1925-ben a világ légitársaságainak már közel egyharmada F-13-asokkal repült, megalapozva a Junkers cég későbbi sikereit. Az F-13-at idővel a hasonlóan sikeres Junkers-52 váltotta fel a polgári légiforgalomban. A repülőgépbe egy 228 kW-os (310 LE) Junkers L-5, 6 hengeres, soros benzin motort építettek. A hat személyes gép üzemeltetői között volt a kor magyar légitársasága az Aeroexpress, 1923–1927 között hat F-13-ast üzemeltetett Budapest és Európai fővárosok között.
    --Hossz--Fesztáv: 9,60 méter -- 17,35 méter
    --Hajtómű: 1.x. Junkers L-5, Légcsavaros benzin motor
    --Teljesítmény: 228 kW (310 LE)
    --Hatótávolság: 900--1000 kilométer
    --Utaskapacitás: 5--6 férőhely
    --Utazósebesség: 200 km/h

2. Junkers J-52 -- (1930--1945)
A Junkers J-52 típusú német utasszállító repülőgép a második világháború előtti időszak legismertebb, legelterjedtebb, Európában gyártott gépe volt. A pilóták által „Tante Ju”-nak (Ju néni) becézett 18 személyes gépek a második világháborúban is a német légierő szállító kapacitásának gerincét adták, megfordultak az európai hadszíntér minden részén. Németországon kívül: Spanyolországban, Franciaországban, Magyarországon gyártották. A repülőgépbe egy BMW 132-T, 6 hengeres, benzines, csillag motort építettek. A gép első repülésére 1930-ban került sor, utolsó szolgálatban állt példányait 1981-ben Svájcban vonták ki a szolgálatból.
    --Hossz--Fesztáv: 18,50 méter -- 29,25 méter
    --Hajtómű: 3.x BMW 132-T, Légcsavaros benzin motor
    --Teljesítmény: 660 kW (780 LE)
    --Hatótávolság: 1200--1300 kilométer
    --Utaskapacitás: 18--19 férőhely
    --Utazósebesség: 280 km/h

---------------------------------------------------

Liszunov "LI" Repülőgép Típus          
                1935--1952                             
Szovjetunió -- Oroszország -- Moskva
                    1. Típus                               

1. LI--2 -- (1939--1952)
A Li–2-es a Szovjet Liszunov-tervezőiroda egyetlen típusban tervezett és gyártott repülőgépe. A Li 2-es az amerikai DC–3 szállító repülőgépnek a Szovjetunióban licenc alapján gyártott változata. A Moszkva melletti: 34. sz. repülőgépgyár, majd a Taskent melletti: 84. sz. repülőgépgyár gyártotta. A licenc-gyártást: Borisz Liszunov szervezte meg. Első változatát négytollú légcsavarral felszerelt, Svecov AS–62-es csillagmotor hajtotta, a későbbi példányok háromtollú légcsavarokat kaptak. A típusból több mint 6000 db-ot gyártottak. A Li-2-es repülőket  a Szovjet: Aeroflot elsősorban utasszállításra használta, továbbá az Európai szocialista országok, valamint Kína is nagy mennyiségben használta az 1960-as évek végéig.
    --Hossz--Fesztáv: 20,00 méter -- 28,80 méter
    --Hajtómű: 2.x Svecov AS–62, Légcsavaros léghűtéses csillagmotor
    --Teljesítmény: 736 kW (1000 LE)
    --Hatótávolság: 2000--2500 kilométer
    --Utaskapacitás: 15--20 férőhely
    --Utazósebesség: 300 km/h

-----------------------------------------------------

Lockheed "LOC" Repülőgép Típusok
               1943--1995                             
  USA -- California -- Santa Barbara   
                  4. Típus                               

1. Lockheed Constellation -- (1943--1958)
A Lockheed Constellation az Amerikai: Lockheed Corporation által kifejlesztett, négymotoros, alsószárnyas, túlnyomásos törzzsel ellátott utas- és teherszállító repülőgép. A Constellation az 1950-es évek egyik leghíresebb repülőgépe. A típusból, beleértve a "Super Constellationt" is, 856 darabot építettek: 1943–1958 között. A Constellation típus kedvelt volt, a már szinte legendává vált "Connie" becenevet is a pilóták ragasztották rá. A típust a nagy légitársaságok többsége üzemeltette. A Connie hajtóműve, Wright R–3350, 18 hengeres csillagmotor volt. A Connie nagy előrelépést jelentett a nagy távolságokban, mert a kabinja túlnyomásos volt, és a gép képes volt az Atlanti-óceán átrepülésére mindkét irányban.
    --Hossz--Fesztáv: 35,40 méter -- 38,40 méter
    --Hajtómű: 4.x Wright R–3350, Légcsavaros csillag motor
    --Teljesítmény: 2424 kW (3250 LE)
    --Hatótávolság: 8000--8700 kilométer
    --Utaskapacitás: 70--100 férőhely
    --Utazósebesség: 600 km/h

2. Lockheed L-188 Electra -- (1957--1972)
A Lockheed L-188 Electra, a Lockheed Corporation által kifejlesztett, négy légcsavaros, gázturbinával felszerelt, kis- és közepes- hatótávolságú utas- és teherszállító repülőgép. Első repülését 1957. december 6-án hajtotta végre. A típusból összesen 170 darabot gyártottak 1957 és 1961 között. Az Amerikai Egyesült Államokban ez a gép volt az első forgalomba állított légcsavaros gázturbinás típus. A típusnak az Egyesült Államokban nem akadt versenytársa, mégsem lehetett sikeres. Ennek elsődleges oka az volt, hogy a Keleti-blokkal ellentétben az USA-ban kicsi volt az igény a légcsavaros gázturbinás utasszállító repülőgépekre. A légitársaságok a Boeing és a Douglas-t választották.
    --Hossz--Fesztáv: 31,80 méter -- 30,20 méter
    --Hajtómű: 4.x Allison D-13, Légcsavaros gázturbinás motor
    --Teljesítmény: 2800 kW (3750 LE)
    --Hatótávolság: 4000--4400 kilométer
    --Utaskapacitás: 70--80 férőhely
    --Utazósebesség: 600 km/h

3. Lockheed JetStar -- (1960--1980)
A Lockheed JetStar az Amerikai repülőgépgyár business jet gépe, üzleti sugárhajtású repülőgépe. A JetStar géptípust 1960-1980 közötti időszakban gyártották, összesen 205 ilyen gép készült el. A gép igen népszerűnek számított az 1960-as, 1970-es években, az ismertebb emberek közül is sokan használták ezt a típust. A JetStar egy arányosan szép törzsű gép, 4 hajtóműves, Honeywell TFE-731 hajtóművel, 88,5 KN tolóerővel. A gép hatótávolsága 4000-5000 kilométer volt, és 8-9 utast tudott szállítani. Az üzleti business jet-ek megjelenésével egyre népszerűbbé váltak ezek a gépek, a szélesedő utazó közönség számára. A JetStar sikeres időszakot tudott maga mögött.
    --Hossz--Fesztáv: 18,40 méter -- 16,58 méter
    --Hajtómű: 4.x Honeywell TFE-731, gázturbinás sugárhajtómű
    --Teljesítmény: 88,5 kN tolóerő
    --Hatótávolság: 4000--5000 kilométer
    --Utaskapacitás: 8--9 férőhely
    --Utazósebesség: 811 km/h

4. Lockheed L-1011 TriStar -- (1968--1984)
A Lockheed L-1011 TriStar, az Amerikai Lockheed széles törzsű, utasszállító repülőgépe, amelyet a Boeing–747 és a McDonnell Douglas DC–10 riválisaként állítottak szolgálatba 1968-ban. 1968 és 1984 között gyártották, összesen 250 darab készült belőle. Első megrendelői a TWA és az Eastern Airlines voltak.Az 1960-as években hatalmasan fellendülő légi forgalom csábításának a harmadik nagy amerikai repülőgépgyár, a Lockheed sem tudott ellenállni. Elkészítette saját széles törzsű, nagy befogadó képességű típusát. A három nagy átmérőjű hajtóműből kettőt a nyilazott szárnyak alá, míg a harmadikat a törzs végébe helyezték. A konyhát nem az utastérbe, hanem a padló alá építették, ahonnan liften jutottak fel az ételek.
    --Hossz--Fesztáv: 54,20 méter -- 47,30 méter
    --Hajtómű: 3.x Rolls-Royce RB-211, gázturbinás sugárhajtómű
    --Teljesítmény: 264,4 kN tolóerő
    --Hatótávolság: 8000--10.000 kilométer
    --Utaskapacitás: 220--256 férőhely
    --Utazósebesség: 956 km/h

-----------------------------------------------------------

McDonnell Douglas "MDC" Repülőgép Típusok
                     1967--1997                                         
       USA -- Missouri -- Saint Louis                       
                         7. Típus                                          

1. McDonnell Douglas DC–8 -- (1958--1977)
A McDonnell Douglas DC–8 a Douglas Aircraft Company által kifejlesztett négy-hajtóműves, alsó-szárnyas, utas- és teher-szállító repülőgép hagyományos vezér síkkal. A Douglas repülőgép gyár a DC–8-assal lépett be a "Jetkorszakba". Első repülésére 1958. május 30-án került sor. A repülőgépből 556 darabot gyártottak 1958. és 1972. között. Legfőbb vetélytársa a Boeing 707-es volt. A hatvanas években kiéleződött verseny során a DC–8-as többszörösen tovább lett fejlesztve. A legnagyobb DC–8-asok akár 250 utast is szállíthattak és ható távolságuk is különösen nagy volt. A DC–8-as a Boeing 707-es mellett az 1960-as évek másik legendás repülőgépe.
    --Hossz--Fesztáv: 45,15 méter -- 43,18 méter
    --Hajtómű: 4.x Pratt & Whitney JT-9, gázturbinás sugárhajtómű
    --Teljesítmény: 268 KN tolóerő
    --Hatótávolság: 4500--7500 kilométer
    --Utaskapacitás: 150--250 férőhely
    --Utazósebesség: 950 km/h

2. McDonnell Douglas DC–9 -- (1965--1982)
A McDonnell Douglas DC–9, kezdetben ismert nevén Douglas DC–9, egy két-hajtóműves, keskenytörzsű utasszállító repülőgép, amelyet a McDonnell Douglas gyártott. A repülőgép 1965-ben szállt fel először, és még ebben az évben szolgálatba állították. A DC–9-et gyakran rövid távú repülésekre alkalmazták. Az utolsó DC–9-est 1982 októberében szállították le. A DC–9-nek több altípusát is kifejlesztették, ezek az MD–80, az MD–90. Ezt követően a repülőgép család gyártását 41 év után leállították, addig összesen: 2400 repülőgép készült.
    --Hossz--Fesztáv: 40,42 méter -- 30,47 méter
    --Hajtómű: 2.x Pratt & Whitney JT-8, gázturbinás sugárhajtómű
    --Teljesítmény: 225,4 KN tolóerő
    --Hatótávolság: 2800--3300 kilométer
    --Utaskapacitás: 100--130 férőhely
    --Utazósebesség: 900 km/h

3. McDonnell Douglas DC–10 -- (1968--1988)
A McDonnell Douglas DC–10 egy amerikai szélestörzsű, 3 hajtóműves utasszállító repülőgép, amelyet főként a Boeing 747 vetély társaként állítottak szolgálatba 1969-ben. 1968 és 1988 között gyártották, több mint 400 db-ot légitársaságok számára. A DC–10 egy évvel a Boeing 747-ese után készült el széles törzsű, nagy befogadóképességű repülőgépével. A három hajtómű közül kettő a hátranyilazott szárnyak alatt, míg a középső a törzs felett, a függőleges vezérsíkba építve található. Vízszintes vezérsíkjai a törzs két oldalán vannak. A nagy pilóta ablakokon kívül érdekessége, hogy a nagy hatótávolságú és ezért nehezebb változat futóműveit egy harmadik főfutóval egészítették ki, amely a két futómű között, középen található.
    --Hossz--Fesztáv: 55,05 méter -- 47,30 méter
    --Hajtómű: 3.x Pratt & Whitney JT-10, gázturbinás sugárhajtómű
    --Teljesítmény: 275,4 KN tolóerő
    --Hatótávolság: 6000--10.000 kilométer
    --Utaskapacitás: 280--350 férőhely
    --Utazósebesség: 980 km/h

4. McDonnell Douglas MD–11 -- (1988--2000)
A McDonnell Douglas MD–11, egy 3 hajtóműves, közepes és nagy hatótávolságú, széles-törzsű utasszállító repülőgép, amit a McDonnell Douglas, majd később a Boeing gyártott. Az MD–11-es a DC–10-es továbbfejlesztett változata, amely hosszabb törzzsel, növelt szárny-fesztávolsággal, wingletekkel, javított szárny-profillal, kisebb vízszintes vezérsíkkal, új hajtóművekkel, valamint szélesebb körben alkalmazott kompozit anyagokból készült. A hajtóművek közül kettő a szárnyak alatt, míg a harmadik a függőleges vezérsíkba van beépítve. A gép pilótafülkéje digitalizált, LCD kijelzőkkel felszerelt. A személyzetet háromról két főre csökkentették, míg az előd-típus, a DC–10-es típus fedélzeti mérnököt is igényelt.
    --Hossz--Fesztáv: 61,06 méter -- 51,30 méter
    --Hajtómű: 3.x Pratt & Whitney JT-11, gázturbinás sugárhajtómű
    --Teljesítmény: 284,4 KN tolóerő
    --Hatótávolság: 6000--10.000 kilométer
    --Utaskapacitás: 290--400 férőhely
    --Utazósebesség: 980 km/h

5. McDonnell Douglas MD–80 -- (1979--1999)
A McDonnell Douglas MD–80 a Boeing gyárral összeolvadt McDonnell Douglas repülőgépgyártó vállalat kéthajtóműves, egyfolyosós utasszállító repülőgépe, amelyet a McDonnell Douglas DC–9-es típusból fejlesztettek ki annak modernebb változataként. Első repülését 1979. október 25.-én hajtotta végre, menetrend szerinti forgalomba 1980-ban állították, elsőként az Austrian Airlines és a Swissair színeiben. Ennek a változatnak a továbbfejlesztését, az MD–90-est 1989-ben, a Boeing 717-est pedig 1998-ban. Az 1191 legyártott MD–80-asból ma még 1064 áll szolgálatban, 353 darab az American Airlinesnál, 120 darab a Delta Air Linesnál, 75 darab az Alitalianál, 47 darab a Scandinavian Airlines Systemnél.
    --Hossz--Fesztáv: 45,10 méter -- 32,80 méter
    --Hajtómű: 2.x Pratt & Whitney JT-8, gázturbinás sugárhajtómű
    --Teljesítmény: 284,4 KN tolóerő
    --Hatótávolság: 3500--4500 kilométer
    --Utaskapacitás: 140--160 férőhely
    --Utazósebesség: 980 km/h

6. McDonnell Douglas MD–90 -- (1993--2000)
A McDonnell Douglas MD–90 kéthajtóműves, rövid és közepes hatótávolságú, egyfolyosós utasszállító repülőgép. Az MD–90-et az MD–80-as sorozatból fejlesztették ki. Az MD–80-tól való különbségek az üzemanyag-felhasználás szempontjából hatékonyabb V2500 sugárhajtóművek alkalmazása, és a hosszabb törzs. Első üzemeltetője a Delta Air Lines volt 1995-ben. Az MD-90 tipikus üléselrendezése, kabin konfigurációval és a belső elrendezéstől függően 153-172 utast szállíthatot. Az MD-90 két fő változatban készült el: 30 és 30ER. A 30-as hatótávolsága: 3860 km. A 30ER nagyobb bruttó súllyal és nagyobb hatótávolsággal rendelkezett, ami: 4600 km egy kiegészítő üzemanyag tartállyal.
    --Hossz--Fesztáv: 46,50 méter -- 32,87 méter
    --Hajtómű: 2.x Pratt & Whitney JT-12, gázturbinás sugárhajtómű
    --Teljesítmény: 284,4 KN tolóerő
    --Hatótávolság: 4000--4600 kilométer
    --Utaskapacitás: 150--170 férőhely
    --Utazósebesség: 980 km/h

7. McDonnell Douglas MD–95 -- Boeing 717 -- (1998--2006)
McDonnell Douglas MD–95, más néven: Boeing 717 egy két hajtóműves, keskeny törzsű utasszállító repülőgép, amelyet MD–95 jelzéssel a McDonnell Douglas fejlesztett ki a DC–9 harmadik generációs utódaként. 1997-ben egyesült a McDonnell Douglas és a Boeing, 1999-ben állt szolgálatba az első Boeing 717-es repülőgép. A gyártását 2006-ban fejezték be. Legfeljebb 117 utas befogadására alkalmas, hatótávolsága 3800 km, a repülőgépet két Rolls-Royce gázturbinás sugárhajtómű hajtja.
    --Hossz--Fesztáv: 37,10 méter -- 28,30 méter
    --Hajtómű: 2.x Rolls-Royce BR-715, gázturbinás sugárhajtómű
    --Teljesítmény: 230,5 KN tolóerő
    --Hatótávolság: 3500--3800 kilométer
    --Utaskapacitás: 100--117 férőhely
    --Utazósebesség: 910 km/h

--------------------------------------------------

Messerschmitt Repülögép Típusok
             1938--1968                            
    Németország -- Augsburg            
                 2. Típus                             

1. Messerschmitt M-20 -- (1928--1948)
A Messerschmitt M-20, a Németországi, Augsburg-i székhelyű Messerschmitt repülőgépgyár első szériás polgári célú utasszállító repülögépe. A Messerschmitt repülögépeket főként a második világháborús vadász repülöiről ismerik, mint a BF-109 a második világháborúban a német légierőben rendszeresített, és a legnagyobb példányszámban gyártott vadászrepülőgép. A kor első igazi modern vadászgépe, olyan tulajdonságokkal, mint például a csupa fém félhéj építésű sárkányszerkezet, alsószárnyas elrendezés, zárt pilótafülke, vagy a behúzható futóművek. Az M-20 utasszállító az 1930-as, 1940-es évek akkoriban korszerűnek számító utasszállító repülögépe, amelyet Willy Messerschmitt tervezett.
    --Hossz--Fesztáv: 15,80 méter -- 25,50 méter
    --Hajtómű: 1.x BMW V-12, Légcsavaros benzin motor
    --Teljesítmény: 230 kW (320 LE)
    --Hatótávolság: 1000--1100 kilométer
    --Utaskapacitás: 10--12 férőhely
    --Utazósebesség: 220 km/h

2. Messerschmitt M-36 -- (1930--1940)
A Messerschmitt M-36, a Németországi, Augsburg-i székhelyű Messerschmitt repülőgépgyár második szériás polgári célú utasszállító repülögépe. A Messerschmitt repülögépeket főként a második világháborús vadász repülöiről ismerik, mint a BF-109 a második világháborúban a német légierőben rendszeresített, és a legnagyobb példányszámban gyártott vadászrepülőgép. A kor első igazi modern vadászgépe, olyan tulajdonságokkal, mint például a csupa fém félhéj építésű sárkányszerkezet, alsószárnyas elrendezés, zárt pilótafülke, vagy a behúzható futóművek. Az M-36 utasszállító az 1930-as, 1940-es évek akkoriban korszerűnek számító utasszállító repülögépe, amelyet Willy Messerschmitt tervezett.
    --Hossz--Fesztáv: 10,80 méter -- 15,53 méter
    --Hajtómű: 1.x BMW V-12, Légcsavaros benzin motor
    --Teljesítmény: 250 kW (340 LE)
    --Hatótávolság: 1000--1100 kilométer
    --Utaskapacitás: 10--12 férőhely
    --Utazósebesség: 235 km/h

---------------------------------------------------

Piaggio Repülőgép Típusok
            1884--2020                 
    Olaszország -- Genova     
               4. Típus                   

1. Piaggio P-136 -- (1948--1961)
A Piaggio P-136, az Olaszországi, Genovai, Piaggio repülőgépgyár egyik első sikeres szélesebb körben elterjedt repülőgép típusa, amelyet 1948 és 1961 között gyártottak. A gép maga egy olasz, kétmotoros, kétéltű repülő csónak volt, amelyet a Piaggio Aero repülőgép-társaság tervezett és gyártott .A gép teljesen fém hajótesttel, tolócsavarokkal, sirályszárnyal és behúzható futóművel volt felszerelve. A két hajtóműves, két légcsavaros gép motorja egy amerikai: Lycoming motor, 6 hengeres, léghűtéses, vízszintesen ellentétes dugattyús motor, egyenként 250 kW, 340 Lóerős teljesítménnyel. A gép nemcsak Európában, hanem az Amerikai piacon is befutott.
    --Hossz--Fesztáv: 10,80 méter -- 13,53 méter
    --Hajtómű: 2.x Lycoming GO-480, Légcsavaros motor
    --Teljesítmény: 250 kW (340 LE)
    --Hatótávolság: 1200--1400 kilométer
    --Utaskapacitás: 3--4 férőhely
    --Utazósebesség: 268 km/h

2. Piaggio P-149 -- (1952--1964)
A Piaggio P-149, az olasz Piaggio Aero 1950-es évekbeli gépe, amelyet a Piaggio gyár tervezett és épített. A P-149-et a korábbi P-148 négyüléses túra változataként fejlesztették ki, és a gép egy nagyon sikeres konstrukció lett. A P-149 egy teljesen fém, alacsony szárnyú, konzolos repülőgép, visszahúzható tricikli-futóművel, három-négy utas számára. A gép hajtóműve, egy amerikai: Lycoming GO-480-as benzines motor. A prototípus először 1953. június 19-én repült. Először még csak néhányat adtak el belőle, amíg a német légierő ki nem választotta a repülőgépet oktatási és közüzemi szerepre. Piaggio szállított 72 repülőgépet Németországba.
    --Hossz--Fesztáv: 10,10 méter -- 11,10 méter
    --Hajtómű: 1.x Lycoming GO-480, Légcsavaros motor
    --Teljesítmény: 200 kW (270 LE)
    --Hatótávolság: 1000--1200 kilométer
    --Utaskapacitás: 3--4 férőhely
    --Utazósebesség: 268 km/h

3. Piaggio P-166 -- (1970--1988)
A Piaggio P-166, Portofino, az olasz Piaggio repülőgépgyár egyik hosszú ideg sikeres típusa, amelyet az évek során sokat fejlesztettek, építettek, alakítottak. A gépben egy amerikai: Lycoming LTP-101-es turbo-propelleres motor van, amely 600 lóerős teljesítményt képes leadni. A Piaggio saját tervezésű gépe, ingázó repülőgép, amelyet egy korábbi kétéltű kialakításból fejlesztettek ki. A Portofino az 1970-es évek korszakának egyik jeles kisrepülőgépe. A gép jól alkalmazható volt mindenféle időjárási körülmények között, strapabíró képessége miatt. Az évek során különböző modelleket építettek, a későbbi modellek erősebb turbó-propelleres erőműveket használtak.
    --Hossz--Fesztáv: 11,80 méter -- 13,50 méter
    --Hajtómű: 2.x Lycoming LTP-101, Turbo-Propeller motor
    --Teljesítmény: 447 kW (600 LE)
    --Hatótávolság: 1400--1800 kilométer
    --Utaskapacitás: 8--9 férőhely
    --Utazósebesség: 300 km/h

4. Piaggio P-180 Avanti -- (1986--2000)
A Piaggio P-180 Avanti, az Olaszországi, Genovai, Piaggio repülőgépgyár közepes méretű repülőgépe. A Piaggio Avanti egyik jellegzetes eleme folyamatosan változó átmérőjű törzse, amelyet rendkívül gondos tervezés során alkottak meg. Ezzel a törzsön keletkező légellenállást sikerült minimalizálni, ami a különleges szárnnyal és hajtóművel együtt lehetővé teszi, hogy cirkáláskor, az utazó sebességen a repülőgép meglepően kevés üzemanyagot fogyasszon. A Piaggio P-180-as a luxus-magánrepülőkkel szemben nem klasszikus sugárhajtóműves erőforrást kapott, hanem két turbó-propelleres Pratt & Whitney Canada PT-66-ot. A turbó-propelleres motorok kisebb teljesítményűek, mint sugárhajtóművesek, de gazdaságosabbak.
    --Hossz--Fesztáv: 14,41 méter -- 14,03 méter
    --Hajtómű: 2.x Pratt & Whitney Canada PT-66, Turbo-Propeller motor
    --Teljesítmény: 1300 kW (1700 LE)
    --Hatótávolság: 2000--2795 kilométer
    --Utaskapacitás: 6--7 férőhely
    --Utazósebesség: 737 km/h

--------------------------------------------------

Piper Repülőgép Típusok      
            1927--2020                   
  USA -- Florida -- Vero Beach
                4. Típus                    

1. Piper PA-28 -- (1960--2000)
A Piper PA-28, Cherokee, az Amerikai Piper repülőgépgyár, családi kétüléses, vagy négyüléses, könnyű repülőgépe, amelyet a Piper Aircraft tervezett és gyártott, repülés képzési, légitaxi, és személyes használatra. A PA-28 repülőgép-család teljesen fémből készült, nyomás nélküli, egy hajtóműves, dugattyús hajtású repülőgépeket tartalmaz, alacsonyan felszerelt szárnyakkal és tricikli futóművekkel. A Piper PA-28 a világon a 4. legnagyobb darabszámban gyártott repülőgép, több mint: 33 ezer darabot gyártottak belőle. A modern korszak egyik legnépszerűbb egymotorosa, hobbi és oktató gépe világszerte.  A Piper vállalat 1927-es alapítása és 2012 között: 144.000 repülőgépet gyártott, amelyekből: 90.000 még mindig repül.
    --Hossz--Fesztáv: 7,70 méter -- 9,77 méter
    --Hajtómű: 1.x Lycoming O-320, Légcsavaros dugattyús motor
    --Teljesítmény: 110 kW (150 LE)
    --Hatótávolság: 1000--1100 kilométer
    --Utaskapacitás: 3--4 férőhely
    --Utazósebesség: 228 km/h

2. Piper PA-30 -- (1963--2000)
A Piper PA-30, az Amerikai Piper repülőgépgyár következő sikeres típusa, családi kétüléses, vagy négyüléses, könnyű repülőgépe, amelyet a Piper Aircraft tervezett és gyártott, repülés képzési, légitaxi, és személyes használatra. A PA-30 repülőgép-család teljesen fémből készült, nyomás nélküli, egy hajtóműves, dugattyús hajtású repülőgépeket tartalmaz, alacsonyan felszerelt szárnyakkal és tricikli futóművekkel. A Piper PA-30 egy 2500-as darabszámban gyártott repülőgép, elég magas darabszámban épített gép. A modern korszak egyik legnépszerűbb egymotorosa, hobbi és oktató gépe világszerte.  A Piper vállalat 1927-es alapítása és 2012 között: 144.000 repülőgépet gyártott, amelyekből: 90.000 még mindig repül.
    --Hossz--Fesztáv: 7,67 méter -- 9,79 méter
    --Hajtómű: 1.x Lycoming O-340, Légcsavaros dugattyús motor
    --Teljesítmény: 120 kW (160 LE)
    --Hatótávolság: 1000--1500 kilométer
    --Utaskapacitás: 4--6 férőhely
    --Utazósebesség: 280 km/h

3. Piper PA-32 -- (1966--2020)
A Piper PA-32, Cherokee Six, az Amerikai Piper repülőgépgyár újabb sikeres típusa, családi kétüléses, vagy négyüléses, könnyű repülőgépe, amelyet a Piper Aircraft tervezett és gyártott, repülés képzési, légitaxi, és személyes használatra. A PA-32 Cherokke Six, a PA-28 Cherokee tovább fejlesztett változata. A PA-32 repülőgép-család teljesen fémből készült, nyomás nélküli, egy hajtóműves, dugattyús hajtású repülőgépeket tartalmaz, alacsonyan felszerelt szárnyakkal és tricikli futóművekkel. A Piper PA-32 egy 7500-as darabszámban gyártott repülőgép, a cég egyik legsikeresebb típusa. A Piper vállalat 1927-es alapítása és 2012 között: 144.000 repülőgépet gyártott, amelyekből: 90.000 még mindig repül.
    --Hossz--Fesztáv: 8,40 méter -- 10,00 méter
    --Hajtómű: 1.x Lycoming O-540, Légcsavaros dugattyús motor
    --Teljesítmény: 225 kW (265 LE)
    --Hatótávolság: 1000--1500 kilométer
    --Utaskapacitás: 5--7 férőhely
    --Utazósebesség: 280 km/h

4. Piper PA-34 -- (1970--2020)
A Piper PA-34, Seneca, az Amerikai Piper repülőgépgyár újabb sikeres típusa, családi kétüléses, vagy négyüléses, könnyű repülőgépe, amelyet a Piper Aircraft tervezett és gyártott, repülés képzési, légitaxi, és személyes használatra. A PA-34 Seneca annyiban eltér az előző típusoktól, hogy két hajtóműves, két légcsavaros gép, és a Lycoming motort Continental motorra cserélték fel. A repülőgép-család teljesen fémből készült, nyomás nélküli, dugattyús, benzin motoros hajtású repülőgépe. A Piper PA-34 egy 4500-as darabszámban gyártott repülőgép, a cég egyik legsikeresebb típusa. A Piper vállalat 1927-es alapítása és 2012 között: 144.000 repülőgépet gyártott, amelyekből: 90.000 még mindig repül.
    --Hossz--Fesztáv: 8,72 méter -- 10,80 méter
    --Hajtómű: 2.x Continental TS-360, Légcsavaros dugattyús motor
    --Teljesítmény: 230 kW (270 LE)
    --Hatótávolság: 1000--1500 kilométer
    --Utaskapacitás: 5--7 férőhely
    --Utazósebesség: 280 km/h

-------------------------------------------------

Saab Repülőgép Típusok   
            1912--1996               
  Svédország -- Stockholm 
               2. Típus                  

1. Saab 340 -- (1983--2000)
A Saab 340, a Svéd Saab gyár repülögépe, egy légcsavaros, gázturbinás repülőgép, két: General Electric CT-7 motorral, amelyet a Saab és a Fairchild fejlesztett ki. A Fairchild egy korai szakaszban kilépett az együttműködésből, és így az eredetileg SF-340 néven szereplő gépet Saab 340-re nevezték át. Az első próbarepülést 1983-ban hajtották végre és a típust 1984-ben hagyták jóvá. Összesen 459 példányt építettek belőle 1983-2000 között. Egy teherszállító változatot Kanadában fejlesztettek ki. Az alapváltozatban 34 utas fér el, innen ered a 340-es név. A SAAB 340-et jelenleg is használja a svéd légierő, a japán parti őrségnek pedig négy ilyen típusú kereső és mentő repülőgépe van.
    --Hossz--Fesztáv: 19,70 méter -- 21,40 méter
    --Hajtómű: 2.x General Electric CT-7, Turbo-Propeller motor
    --Teljesítmény: 1300 kW (1700 LE)
    --Hatótávolság: 1500--1700 kilométer
    --Utaskapacitás: 22--25 férőhely
    --Utazósebesség: 525 km/h

2. Saab 2000 -- (1992--2000)
A Saa 2000, egy kis és közepes hatótávolságú, két légcsavaros, gázturbinával rendelkező utasszállító repülőgép. A régebbi, Saab-340-es nagyobb és korszerűbb változata. 1992-ben repült először. A turbó-légcsavaros gépeknél nagynak számító: 682 km/h utazó sebessége és 2860 km-es maximális hatótávolsága ellenére nem lett igazán sikeres típus. A Saab-2000 hossza 27 méter, fesztávja 24 méter. Székezéstől függően 50-55 utast szállíthat. A katonai változatot a svéd légierő is üzemelteti. A Saab gyár a Saab-2000 legfőbb előnyének a nagy, regionális jetekkel összemérhető sebességet tartja a turbó-légcsavaros megoldás gazdaságosságával párosítva, az igazi üzleti siker azonban elmaradt ennél a típusnál.
    --Hossz--Fesztáv: 27,30 méter -- 24,76 méter
    --Hajtómű: 2.x Rolls-Royce AE-21, Turbo-Propeller motor
    --Teljesítmény: 1400 kW (1900 LE)
    --Hatótávolság: 2000--2860 kilométer
    --Utaskapacitás: 50--55 férőhely
    --Utazósebesség: 420 km/h

--------------------------------------

Szuhoj "SU" Repülőgép Típus              
               1935--2020                                
  Szovjetunió -- Oroszország -- Moskva
                  1. Típus                                  

1. Szuhoj Superjet 100 -- (1935--2020)
A Szuhoj Superjet 100, az orosz Szuhoj Polgári Repülőgépek vállalat és az amerikai Boeing közös fejlesztésű regionális utasszállító repülőgépe. A Szuhoj 2000-ben létrehozta a polgári repülőgépek tervezésére és gyártására szakosodott Szuhoj Polgári Repülőgépek vállalatot, amely a fejlesztési projekt felelőse lett. Időközben több nyugati vállalat is bekapcsolódott a gép fejlesztésébe, mint a Boeing. Oroszország nemzeti légitársasága, az Aeroflot 2011-ben vette át az első Superjetet. A Superjet 100-as nemzetközi, a gépváz orosz, a szárny amerikai, a hajtóműve francia. 2016-ig összesen 101 darabot építettek. A A Superjet legnagyobb üzemeltetője az orosz Aeroflot légitársaság, amely nagyjából 60 repülőgépet használ.
    --Hossz--Fesztáv: 30,00 méter -- 28,14 méter
    --Hajtómű: 2.x Power-Snecma Sam-146, gázturbinás sugárhajtómű
    --Teljesítmény: 176 KN tolóerő
    --Hatótávolság: 4000--5000 kilométer
    --Utaskapacitás: 100--120 férőhely
    --Utazósebesség: 828 km/h

---------------------------------------

Tupoljev "TU" Repülőgép Típusok        
                  1922--2020                             
  Szovjetunió -- Oroszország -- Moskva
                     10. Típus                             

1. Tu–104 -- (1955--1979)
A Tu–104, az egykori Szovjetunió első híres gépe, a Tupoljev tervezőiroda kéthajtóműves, közepes hatótávolságú, sugárhajtású útasszállító repülőgépe. A Tu-104 az első Szovjet sugárhajtású utasszállító repülőgép. A Nagy-Britannia-i: De Havilland Comet után a világ második sugárhajtású gépe utasforgalomba állítva. A sorozatgyártás során többször modernizálták. Az eredetileg beépített Mikulin AM–3 gázturbinás sugárhajtóművet előbb nagyobb tolóerejű RD–3M típusra cserélték. A változtatások érintették a navigációs rendszert is. Első külföldi bemutatkozására 1956-ban került sor, Nyikita Hruscsov egy Tu–104-esen utazott Angliai látogatására. A gyártás 1960-as befejezéséig: 201 db Tu–104 gépet építettek.
    --Hossz--Fesztáv: 40,05 méter -- 34,25 méter
    --Hajtómű: 2.x Mikulin AM–3, gázturbinás sugárhajtómű
    --Teljesítmény: 230,5 KN tolóerő
    --Hatótávolság: 2000--2600 kilométer
    --Utaskapacitás: 50--100 férőhely
    --Utazósebesség: 910 km/h

2. Tu–114 -- (1957--1974)
A Tu–114, a Szovjetunió-ban a Tu–95 stratégiai bombázóból kifejlesztett nagy hatótávolságú utasszállító repülőgép. 1957-ben kezdték el a gyártását. A gépeket négy légcsavaros gázturbinával szerelték fel, így a korabeli sugárhajtású repülőgépeknél kisebb üzemanyag-fogyasztása volt. Leszállás nélkül 11 000 km-t tudott megtenni. Megjelenésekor a legnagyobb utasszállító repülőgép volt, amelynek utazósebessége megközelítette a sugárhajtású repülőgépek sebességét. Kialakítástól függően 120–220 utast szállíthatott. Az Aeroflot használta, de 1967-től a Moszkva–Tokió járatot az Aeroflot a japán JAL-lal közösen üzemeltette, ezeknek a gépeknek vegyes személyzete és a többi géptől eltérő festése volt.
    --Hossz--Fesztáv: 54,10 méter -- 51,10 méter
    --Hajtómű: 4.x Kuznyecov NK–12, Légcsavaros gázturbina
    --Teljesítmény: 11.000 kW (14.800 LE)
    --Hatótávolság: 8000--11.000 kilométer
    --Utaskapacitás: 120--220 férőhely
    --Utazósebesség: 910 km/h

3. Tu–124 -- (1960--1980)
A Tu–124, a Szovjet Tupoljev-tervezőiroda regionális járatokra kifejlesztett, kis és közepes hatótávolságú sugárhajtású utasszállító repülőgépe. Polgári és katonai feladatokra egyaránt használták. A gépet az Il–14 leváltására tervezték. Nem terjedt el széles körben, később a belőle kifejlesztett, hasonló feladatkörű Tu–134 váltotta fel. A gép hajtóműve: Szolovjov D–20 kétáramú gázturbinás sugárhajtómű, a hajtómű tolóereje: 53 kN. A repülőgép fejlesztésének alapjául a Tu–104 szolgált, aerodinamikailag annak arányosan kicsinyített változata. Külsőre a két típust nehéz megkülönböztetni. A hasonlóság ellenére szerkezetileg nem azonosak, a legjelentősebb különbségek a szárnyaknál, főként azok mechanizációjában vannak.
    --Hossz--Fesztáv: 30,58 méter -- 25,25 méter
    --Hajtómű: 2.x Solovjov D–20, gázturbinás sugárhajtómű
    --Teljesítmény: 106,5 KN tolóerő
    --Hatótávolság: 3000--4400 kilométer
    --Utaskapacitás: 50--56 férőhely
    --Utazósebesség: 880 km/h

4. Tu–134 -- (1966--1984)
A Tu–134, a Szovjet Tupoljev tervezőiroda rövid- és közepes- hatótávolságú járatokra tervezett, két hajtóműves sugárhajtású utasszállító repülőgépe. Fejlesztését az 1960-as évek elején kezdték, sorozatgyártása 1966–1984 között folyt. A volt Szovjetunió és a szocialista tábor egyik legelterjedtebb és legnépszerűbb repülőgép típusa volt. A polgári légi közlekedésen kívül katonai szállítási feladatokra is használták.Teljesen fém építésű, alsószárnyas, két hajtóműves repülőgép, erőteljesen nyilazott szárnyakkal. Szerkezeti elemei nagyrészt megegyeznek a Tu–124-esével, de a törzs hosszabb. A kormányszervek működtetése hidraulikus. A repülőgép futóműve a Tupoljev-gépekre jellemző gondolákba húzhatók be. A Szolovjov D–30 típusú gázturbinás sugárhajtómű tolóereje: 66,68 kN. Magyarországon a Tu–134-est a nemzeti légitársaság, a Malév a nemzetközi utasforgalomban használta.
    --Hossz--Fesztáv: 37,10 méter -- 28,00 méter
    --Hajtómű: 2.x Solovjov D–30, gázturbinás sugárhajtómű
    --Teljesítmény: 132,6 KN tolóerő
    --Hatótávolság: 2000--3000 kilométer
    --Utaskapacitás: 70--80 férőhely
    --Utazósebesség: 880 km/h

5. Tu–144 -- (1968--1978)
A Tu–144, a világ leggyorsabb utasszállító repülőgépe, a Concorde-ot megelőzve a világon az első szuperszonikus utasszállító repülőgép. A típust Andrej Tupoljev szovjet tervezőiroda fejlesztette ki, és a Voronyezsi Repülőgépgyár gyártotta le. Végsebessége elérte az óránkénti 2430 kilométert. A Tu–144 először 1968. december 31-én szállt fel a Moszkvából, két hónappal a Concorde előtt. A Tu–144 1969. június 5-én az első utasszállító gép lett, amely átlépte a hang sebességet, 1970. május 26-án pedig meghaladta a 2 Mach sebességet, ezzel azóta is a leggyorsabb utasszállító repülő. A Tu–144 volt a Tupoljev tervezőiroda egyetlen hangsebesség feletti utasszállítója. A gépnél szárny aerodinamikáján és felületén sokat javítottak. A Tu-144 és a Concord alakja hasonló aerodinamikailag, áramvonals, deltaszárny, hegyes tű orr, vékony törzs, de a hajtómű-rendszerek eltérnek egymástól.
    --Hossz--Fesztáv: 65,70 méter -- 28,80 méter
    --Hajtómű: 4. Kuznyecov NK–44, gázturbinás sugárhajtómű utánégetővel
    --Teljesítmény: 404,2 KN tolóerő
    --Hatótávolság: 5000--6000 kilométer
    --Utaskapacitás: 130--140 férőhely
    --Utazósebesség: 2430 km/h

6. Tu–154 -- (1968--2000)
A Tu–154-es, a Szovjet, később Orosz gyártmányú, közepes hatótávolságú, három sugárhajtóműves utasszállító repülőgép. A Tu-154-es egy klasszikusan szép repülőgép, a márka egyik legismertebb és legszebb  gépe. A mai napig belföldi járatokon használják Oroszországban, a volt Szovjetunió tagállamaiban, néhány Kelet-Európai országban, Iránban, Észak-Koreában. A Tu–104 és az Il–18 utasszállító repülőgépek leváltására tervezték. A Tu–154 volt a Tupoljev tervezőiroda első olyan sugárhajtású utasszállító repülőgépe, melyet eleve polgári célra, utasszállításra terveztek. A tervezőiroda korábbi sugárhajtású repülőgépei, a Tu–124, Tu–134 gyökerei konstrukciójáig nyúlnak vissza. A Szolovjov D–30, gázturbinás sugárhajtómű tolóereje: 103 kN. A Tu-154-es a Tu-134-es szintén népszerű elődjénél mindenben egy kicsit fejletebb, jobb lett, géptörzs, szárnyak, utastér, hatótávolság tekintetében egyaránt.
    --Hossz--Fesztáv: 48,00 méter -- 37,00 méter
    --Hajtómű: 3.x Solovjov D–30, gázturbinás sugárhajtómű
    --Teljesítmény: 300,7 KN tolóerő
    --Hatótávolság: 3000--4000 kilométer
    --Utaskapacitás: 140--180 férőhely
    --Utazósebesség: 920 km/h

7. Tu–204 -- (1990--2020)
A Tu–204 az 1990-es évek elején a Tupoljev-tervezőirodában a Tu–154 leváltására kifejlesztett közepes hatótávolságú utasszállító repülőgép. 1990-ben repült először, 1994-ben állították forgalomba. A Tu–204-est a két legnagyobb Oroszországi repülőgépgyártó üzemben: Uljanovszk és Kazany városaiban gyártják. Az Aeroflot számára fejlesztették ki, mint a Tu-154-es utódját. A légitársaságok 1994 óta alkalmazzák. A Tu–204-est modern, személy- és teherszállító repülőgép családnak készült. Üzemeltetési költsége, üzemanyag fogyasztása, zaj szennyezése alacsony. A repülőgép utaskabinjának többféle elrendezése, egyosztályos, két és háromosztályos. A Tu–204 új generációs orosz repülőgép, így olyan technikai újdonságokkal rendelkezik, mint a fly-by-wire rendszer, a szárnyfül, modern orosz avionika, az első orosz repülőgép, amely nyugati hajtóműveket: Rolls-Royce RB-211 használ.
    --Hossz--Fesztáv: 46,10 méter -- 40,08 méter
    --Hajtómű: 2.x Rolls-Royce RB-211, gázturbinás sugárhajtómű
    --Teljesítmény: 300,5 KN tolóerő
    --Hatótávolság: 6300--8500 kilométer
    --Utaskapacitás: 170--210 férőhely
    --Utazósebesség: 920 km/h

8. Tu–214 -- (1996--2020)
A Tu-214-es típus a Tu–204 tovább fejlesztett, növelt hatótávolságú változata, melyet: Jurij Vorobjov főkonstruktőr vezetésével dolgoztak ki a Tupoljevnél. 1996. március 21-én repült először, 1997 márciusában kapta meg a légügyi hatósági engedélyeket. A Tu–334 az Oroszországi Tupoljev-tervezőiroda regionális járatokra tervezett sugárhajtású utasszállító repülőgépe. Törzse megegyezik a Tu–204 törzsével, annak rövidített változata. A Tu–334 és a Tu–204 szerkezeti elemeinek 60%-a azonos. Fejlesztése 1990-ben kezdődött a Tupoljev tervezőirodában. Első felszállását 1999. február 8-án hajtotta végre. Modernizálták a gép avionikai berendezéseit, valamint új, gazdaságosabb üzemanyag felhasználása lett.
    --Hossz--Fesztáv: 46,20 méter -- 42,10 méter
    --Hajtómű: 2.x Rolls-Royce RB-211, gázturbinás sugárhajtómű
    --Teljesítmény: 305,5 KN tolóerő
    --Hatótávolság: 7500--10.000 kilométer
    --Utaskapacitás: 180--240 férőhely
    --Utazósebesség: 920 km/h

9. Tu–330 -- (1998--2020)
A Tu–330 az Oroszországi Tupoljev-tervezőiroda korszerű középszállítású repülőgépe. A repülőgép célja az öregedő géppark leváltása korszerűbb és modernebb gép típusokra. A Tu-330-as kicsit süllyesztett alakú, magasan felszerelt szárnyakkal rendelkezik, két szárnya alá szerelt, nagyméretű áthidalási arányú PS-90A motorral. A sugárhajtómű vegyes üzemű változatának összességében negyedannyi károsanyag-kibocsátása volt, mint a PSZ–90-nek. Ezen belül a nitrogén-oxid kibocsátást 15 százalékkal, a szénmonoxid-kibocsátást 20 százalékkal sikerült csökkenteni. A 161 kN maximális tolóerejű PSZ–92 alkalmas kerozinnal történő üzemeltetésre is. A gép tervezett maximális felszálló tömege 110.750 kg.
    --Hossz--Fesztáv: 46,20 méter -- 42,10 méter
    --Hajtómű: 2.x Rolls-Royce RB-211, gázturbinás sugárhajtómű
    --Teljesítmény: 315,5 KN tolóerő
    --Hatótávolság: 5500--7500 kilométer
    --Utaskapacitás: 160--240 férőhely
    --Utazósebesség: 920 km/h

10. Tu–334 -- (1999--2020)
A Tu–334 az Oroszországi Tupoljev-tervezőiroda regionális járatokra tervezett sugárhajtású utasszállító repülőgépe. A Tu–134 utódjának szánták, kialakítása és aerodinamikai elrendezése is ahhoz hasonló. Törzse megegyezik a Tu–204 törzsével, annak rövidített változata. A Tu–334 és a Tu–204 szerkezeti elemeinek 60%-a azonos. Fejlesztése 1990-ben kezdődött a Tupoljev-tervezőirodában. Első felszállását 1999. február 8-án hajtotta végre. Három prototípusa készült el. Az elsőt a földi statikai vizsgálatokhoz használták fel. A másik két prototípus repülőképes.  2003-ban mutatták be a Tu–334–100-as változatát. 2009-ben az orosz repülőgépipar átstruktúrálása eredményeként a gép fejlesztési programját törölték.
    --Hossz--Fesztáv: 42,00 méter -- 43,00 méter
    --Hajtómű: 2.x Rolls-Royce RB-211, gázturbinás sugárhajtómű
    --Teljesítmény: 315,5 KN tolóerő
    --Hatótávolság: 6300--9000 kilométer
    --Utaskapacitás: 160--210 férőhely
    --Utazósebesség: 920 km/h