Az ókori világ "hét" csodája.
Az ókori világban számos olyan építmény született, amelynek méretei még a mai kor emberét is lenyűgözi. Ezek az építmények sokkal inkább kiérdemlik a „csoda” jelzőt, mint az utóbbi század építményei, mivel akkoriban, nemigen állt olyan technológia az építészek rendelkezésére, mint manapság.
Az ókori világ 7. nagy csodája
Az ókori világban számos olyan építmény született, amelynek méretei még a mai kor emberét is lenyűgözi. Ezek az építmények sokkal inkább kiérdemlik a „csoda” jelzőt, mint az utóbbi század építményei, mivel akkoriban, nemigen állt olyan technológia az építészek rendelkezésére, mint manapság. Megjegyzendő, hogy a legtöbb ókori csoda építési technológiáját, több száz éves régészeti kutatómunka után sem sikerült pontosan meghatározni. Sőt, például a piramisokat a XXI. századi csúcstechnológiával és kifinomult eljárásokkal nem tudnák reprodukálni. Feltehetően első alkalommal szidóni Antipatrosz említette a hét csodát az i. e. 2. században írt epigrammájában. A "hét" egy mágikus szám, az ókori időkben is minden nagy dologból "hetet" soroltak fel, így az építészeti csodákból is 7. volt és vonult be a történelembe. A műben a legimpozánsabb és a legpompásabb építmények szerepelnek, amelyek a következők.
-- A Világ 7. Ókori Csodája --
1. Gízai piramisok
2. Szemirámisz függőkertje
3. Ephesosi Artemis-templom
4. Pheidias Olümpiai Zeusz-szobra
5. Halikarnasszoszi mauzóleum
6. Rodoszi Kolosszus
7. Alexandriai világítótorony
-- A Világ 7. Ókori Nagy Csodája --
1. Giza Piramisok -- A Legrégebbi Csoda
Gízai piramisok néven három piramist értünk: az egyiptomi óbirodalmi Hufu, Hafré és Menkauré fáraók piramisait. (A három fáraó görögösített nevén – Kheopsz, Khephrén és Mükerinosz – is ismert.). Maga a teljes piramismező a három nagy piramison kívül magába foglalja a hozzájuk tartozó halotti templomokat, kisebb piramisokat – köztük I. Hotepheresz, I. Merititesz és Henutszen királynék piramisát –, a Nagy Szfinxet, Hafré és Menkauré völgytemplomait, Hentkauesz királyné sírját, a nemesek masztabáit és más, a halottkultusszal, illetve az építkezéssel kapcsolatos épületeket. Valamilyen érthetetlen okból kifolyólag csak a Kheopsz fáraó piramisa az ókori csoda. A másik két piramis felépítése, gondolom már gyerekjáték volt.
| Helyszín: | Egyiptom |
| Felépítésének időpontja: | I. e. 2550 |
| Elpusztulásának időpontja: | Jelenleg is állnak |
| Magassága: | 146,7 méter |
| Alap élhossza: | 232,4 méter |
2. Szemirámisz Függőkertje -- A Legtöbb félreértésű Csoda
Szemirámisz függőkertje (ismeretes még a babilóniai függőkert elnevezés is) és Babilon falai Babilóniában (ma Irak területén található) az ókori világ hét csodája közé tartozik. Feltételezhetően ezek az építmények II. Nabú-kudurri-uszur kérésére épültek, i. e. 600-ban. A kerteket Nabukodonozor király parancsára alakították ki. A király a feleségét akarta megörvendeztetni a kerttel, aki folyton-folyvást szülőföldje zöld vidékei után sóvárgott... Egy másik elképzelés szerint a függőkertek az Eufrátesz partján épült teraszokon álltak, és a folyóból szivattyúk segítségével látták el vízzel. A kertekben a következő növények voltak megtalálhatók: rózsa, gránátalma, füge, mandula, dió, vízililiom. Babilon ásatója, Robert Koldewey a 19. század végén e teraszok alapjait vélte felfedezni. (Ebben megerősítette a Biblia is, mely két helyen említ terméskő alapozást, ebből az egyik ez volt)... Más kutatások azonban a ninivei északi palotából előkerült, Szín-ahhé-eriba (i. e. 704 – 681) asszír király ninivei palotájának környékét ábrázoló domborműveken vélnek felfedezni egy "függőkert"-rendszert... Lássuk be, fogalmunk sincs, hogy mi is volt ez pontosan.
| Helyszín: | Babilon (ma Irak) |
| Felépítésének időpontja: | I. e. 600 |
| Elpusztulásának időpontja: | I. e. I. század |
| Elpusztulásának oka: | földrengés |
3. Ephesosi Artemis-templom -- A Legtöbbször Újjáépített
A görögök I. e. 350-ben gyönyörű templomot emeltek Artemisz istennőnek Epheszoszban. Ezt a templomot csodálta az egész akkori civilizált világ... Kr.e. 356-ban a templom teljesen elpusztult egyetlen éjszaka alatt. Egy Herostratus nevű ember gyújtotta fel a templomot és a tűzben lelte ő maga is halálát. A monda szerint a templom leégésének az éjszakáján született Nagy Sándor. Plutarkhosz szellemesen megjegyezte, hogy valószínűleg azért égett le a templom, mert Artemisz túlságosan el volt foglalva az új hadvezér születésével és nem figyelt a templomára... Epheszosz városa elhatározta: új otthont teremt szeretett istenségének, még szebbet, még nagyobbat, mint amilyen a lerombolt volt. Alexandros híres építőmestere, Deinokrates pedig olyan roppant nagy és pompás templomot épített a 356-ban leégett templom helyébe, melyet később a hét világcsoda közé számítottak. Az új templom építése több évtizedig tartott. Jól látható tehát, hogy - a legtöbb történelmi forrással ellentétben - az újjáépített második Artemisz templom volt az ókori világ csodája. Ez utóbbit I.u. 262-ben rombolták szét szinte teljesen az arra járó gót turisták. (vagy ahogy akkoriban hívták őket: hordák). A maradékot a rendkívüli művészi érzékkel megáldott helyiek hordták szét építőanyagnak. Persze a legnagyobb tisztelettel.
| Helyszín: | Törökország, Lüdia |
| Felépítésének időpontja: | I. e. 350 |
| Elpusztulásának időpontja: | I. u. 262 |
| Elpusztulásának oka: | nyaraló építés |
4. Pheidiász Olümpiai Zeusz szobra -- A Leghiábavalóbb Pusztulás
Zeusz a görög mitológia főistene. Apja felett aratott győzelme emlékére megparancsolta, hogy rendezzenek a tiszteletére Olümpia városában sportversenyeket. A város a mai Görögország nyugati részén, Athéntől kb. 150 km-re nyugatra található. A remekmű végleges változatát Pheidiasz készítette el körülbelül Kr. e. 435-ben. Korai feljegyzések alapján az egész szobor 13 m magas volt, ami egy mai 4 emeletes ház magasságának megfelelő. Jobb kezében egy pici szobrot lelhetünk fel, ami Nikét, a győzelmi figurát ábrázolta, bal kezében jogarát tartotta ami tetején egy sas ült. Fantáziátlan történészek szerint egy tűzvészben pusztult el ez a remekmű. De létezik egy másik történet is: az I. században, Caius Caesar (Caligula) át akarta szállíttatni a szobrot Rómába, de terve csúfos kudarccal végződött, amikor a munkásai által készített állványzat leomlott.
| Helyszín: | Görögország |
| Felépítésének időpontja: | I. e. 435 |
| Elpusztulásának időpontja: | I. sz. V–VI. század |
| Elpusztulásának oka: | bénázás |
5. Halikarnasosi Mauzóleum -- A Legtovább Fennmaradt Csoda
Epheszosz városától alig 110 kilométerre, délre, Kis-Ázsia délnyugati csücskében fekszik egy török kisváros, Bodrum. A település 2000 évvel ezelőtt még egészen más nevet viselt: Halikarnasszosznak hívták. Itt állt az ötödik világcsoda, Mauszólosz, a káriai uralkodó híres síremléke. A magas pódiumon álló, görög templomszerű sírépületet 36 ión oszlop vette körül, teteje piramisszerű volt, s csúcsát 43 m-re a föld felszíne felett – márvány négyesfogat díszítette.. Sokáig úgy tűnt, hogy a Mauszóleion az égiek oltalma alatt áll. Mikor Nagy Sándor Kr. e. 334-ben megostromolta Halikarnasszoszt, a Mauszóleionnak semmi baja sem esett. Kerek 1500 évig állt, míg végül Kr. u. 12. században egy hatalmas erejű földrengés lerombolta. A kereszteslovagok, háromszáz évvel később, várépítésre használták a síremlék köveit, semmit sem hagytak a helyén. Amikor pedig Nagy Szulejmán 1523-ban elfoglalta Halikarnasszosz vidékét, katonái számára építtetett házakat a síremlék helyére.
| Helyszín: | Törökország, Bodrum |
| Felépítésének időpontja: | I. e. 351 |
| Elpusztulásának időpontja: | I. sz. 1494 |
| Elpusztulásának oka: | földrengés, építkezés |
6. Rodosi Kolosszus -- A Legnagyobb Szobor Csoda
A Rodoszi Kolosszus Héliosz isten óriási méretű szobra volt, Rodosz városában. A világ hét csodája közül hatodikként tartották számon. A szobor ókori források szerint 70 könyök magas volt, azaz semmiképp sem magasabb 33-35 méternél. Mindenki aki mást mond, az hazudik. Kr. e. 225-ben erős földrengés rázta meg Rodoszt, a szobor egyik lába összetört, és ennek a következtében maga a szobor összedőlt. Rodosz lakosai újra akarták építeni, sőt III. Ptolemaiosz király anyagi segítséget ajánlott fel, de a városban levő orákulum ezt megtiltotta. 653-ban, amikor az arabok meghódították Rodosz szigetét, a kolosszus megmaradt részeit eladták egy szíriai zsidónak, aki a monda szerint 900 tevén szállította el.
| Helyszín: | Görögország, Rodosz szigete |
| Felépítésének időpontja: | I. e. 292–280 |
| Elpusztulásának időpontja: | I. e. 224 |
| Elpusztulásának oka: | földrengés |
7. Alexandriai Világítótorony -- A Leghasznosabb Csoda
Az Alexandriai partszakasz veszélyesnek bizonyult a zátonyokkal teli partszakasz miatt, így szükségessé vált valamilyen jelzőrendszer építése. Kr. e. 290 körül I. Ptolemaiosz Szótér kezdte el a világítótorony építését, majd fia, II. Ptolemaiosz Philadelphosz fejezte be. A világítótorony terveit Szosztratosz, Euklidesz kortársa rajzolta meg. A legenda szerint Ptolemaiosz megtiltotta Szosztratosznak, hogy megemlítse saját nevét az építményen. De az építész a következő feliratot helyezte el a talapzaton: „Szosztratosz, Dexiphanesz fia a Cnidiai, felajánlom ezt az alkotást a Hajózó Isteneknek és azoknak, akik behajózzák a tengereket”. A feliratot egy vékony cementréteggel tapasztotta le, amely a tervei szerint szépen le is hullott néhány évtizeddel később. i. sz. 956-ban egy földrengés kisebb károkat okozott a toronyban, majd 1303-ban és 1323-ban két nagyobb földrengés komoly pusztítást végzett az épület szerkezetében. 1480-ban az egyiptomi mameluk szultán, Qaitbay erődöt építtetett a világítótorony helyére, a torony köveit és márványait is felhasználva. Majd egy 14. századi földrengés végleg lerombolta a világítótornyot; maradványait Alexandria keleti kikötőjében találták meg a búvárok 1994-ben.
| Helyszín: | Egyiptom |
| Felépítésének időpontja: | I. e. III. század |
| Elpusztulásának időpontja: | I. sz. 1303–1480 |
| Elpusztulásának oka: | földrengés |
(Felhasznált Forrás: Wikipédia és Történeti Adattár)
----------------------------------------------------------------------------------------------
A világ "hét" új csodája.
A „hetek napján”, 2007. július 7-én, - (07. 07. 07.) - megnevezték a világ hét új csodáját. Az új csodákat világsztárok részvételével megrendezett ünnepség keretében jelentették be Portugália fővárosában, Lisboa - Lisszabon városában.. A gálaműsorban fellépett Jennifer Lopez, Chaka Khan, és José Carreras is.
A modern világ 7. új csodája
Az ókori görögök úgy tartották, a hetes szám a tökéletesség és teljesség isteni kifejezője, így nem véletlen, hogy a világ csodáit felsorakoztató első lista is hét lenyűgöző helyet tartalmazott. Az ókori világ hét csodáját, melyek közül ma már csak Kheopsz fáraó piramisa látható, Antipatrosz i.e. 2. századi epigrammája említette először, az elmúlt több mint kétezer év során azonban megszámlálhatatlan mennyiségű lista született.. Az ókorban legfeljebb a vándor kereskedőknek, ritka világutazóknak adatott meg a lehetőség, hogy az akkori világ 7 csodáját láthassák, pedig azok viszonylag kis területen, a Földközi-tenger vidékén összpontosultak. A mai kor embere igen szerencsés helyzetben van, hiszen a repülés világméretű elterjedésével hónapok vagy évek helyett, néhány óra alatt a föld szinte minden pontjára eljuthat, és felfedezheti a világ ember alkotta és természeti csodáit. Az utazás és a turizmus világméretűvé válásával 2007-ben több mint kétezer év után arra is elérkezett el az idő, hogy a történelemben először egy világméretű szavazás során az emberek maguk válasszák ki a világ 7 új csodáját.. A „hetek napján”, 2007. július 7-én, - (07. 07. 07.) - megnevezték a világ hét új csodáját. Az új csodákat világsztárok részvételével megrendezett ünnepség keretében jelentették be Portugália fővárosában, Lisboa - Lisszabon városában.. A gálaműsorban fellépett Jennifer Lopez, Chaka Khan, és José Carreras is. Az esemény házigazdájának szerepét az Oscar-díjas Hilary Swank és Ben Kingsley, valamint Bollywood csillaga, Bipasha Basu töltötték be.
A modern világ 7. új csodája
A Világ 7 új csodájának kiválasztására meghirdetett verseny gondolata Bernard Weber svájci üzletembertől származik aki 1999-ben hirdette meg ötletét. Bernard Weber arra hivatkozott, hogy az ókori világ hét csodájából csak az egyiptomi piramisok maradtak fenn, ezért jött el az idő "a világ hét új csodájának" kiválasztására.. A „verseny" szabályai szerint a jelölt műemlékeknek emberi kéz által alkotottnak kell lenniük, és azokat 2000 előtt kellett elkészíteni.1. Chichén-Itza, 2. Colosseum, 3. Kínai Nagy Fal, 4. Machu Picchu, 5. Rio de Janeiro, 6. Petra, 7. Taj Mahal.
A szavazás menete
Az impozáns cím megszerzéséért indított verseny interneten és telefonon keresztül zajlott A szavazást egy svájci magánalapítvány, a "New 7 Wonders Foundation" bonyolította le, amely két lépcsőben valósult meg. Először bárki szavazhatott bármilyen építményre, szavazatát telefonon, SMS-ben vagy internet segítségével adhatta le. Majd a szavazás szervezői 2006. január elején bejelentették azt a 21 helyszínt, amelyek az utolsó fordulóba kerültek, attól kezdve csak ezekre az helyszínekre lehetett szavazni. A 21-es listában eredetileg szerepelt az ókor 7 csodája közül egyedül fennmaradt egyiptomi nagypiramis is, de Egyiptom tiltakozása miatt ezt a szervezők végül kivették a szavazható építmények közül, így a piramisok a továbbra is a Világ Hét Csodája között maradnak. A magyar Országgyűlés épülete az előkelő 33. helyen volt a 77-es listán, de végül nem került be a "legjobb 21"-be. De nemcsak az Országház az egyedüli nagy vesztes, a szakértői rostán kihullott többek között a pisai ferde torony, a kölni katedrális, a pekingi tiltott város, a Big Ben, a Szent Péter bazilika, a perui nazca-vonalak és a komplett császári agyaghadsereg. A szavazás utolsó óráiban olyan mértékű rohamnak tették ki a szervereket a szavazni kívánók, hogy a 21 különböző szavazási honlap többször is lefagyott, percekig kellett várni újraindításukra. A verseny 7 győztesét 4 év alatt a világ minden tájáról beérkezett közel 100 millió leadott szavat alapján választották ki és a "hetek napján", 2007. július 7-én (07.07.07.) Portugália fővárosában, Lisszabonban világsztárok részvételével megrendezett ünnepség keretében jelentették be a világ hét új csodáját (Forrás Wikipedia, Index)
-- A Világ 7. Új Csodája --
1. Chichén-Itza -- Mexikó
2. Colosseum -- Itália
3. Kínai Nagy Fal -- Kína
4. Machu Picchu -- Peru
5. Rio de Janeiro -- Brazília
6. Petra -- Jordánia
7. Taj Mahal -- India
-- A Világ 7. új csodája címet a következő építmények érdemelték ki --
1. Chichén Itza -- Yucatán-félsziget, Mérida, Mexicó
Chichén Itzá (yucatáni maja nyelven: chich'en itza) maja-tolték romváros Közép-Amerikában, a Yucatán-félsziget északi részén, Mexikóban. Chichén Itzá - jelentése yukatáni maja nyelven "az itzai kút kávájánál" - az időszámításunk szerinti 5. században épült maja város, amely a 10. században a majákat elfoglaló toltékok fővárosa volt. A város egyedülálló romjait 1988 óta a Világörökség részeként tartják számon. Az 500 körül épült maja várost a 10. században a Tulából kelet felé menekülő toltékok elfoglalták, majd a harci szövetségre lépő két nép katonai vezetői a maja-tolték birodalom fővárosává tették. A toltékok honosították meg Kukulkán – a tollas kígyóisten – tiszteletét, harci szokásaikat és az ember áldozat rítusát, amelynek jeleit a város ma is magán viseli. Chitchén Itzá a két nép kultúrájának és művészetének találkozási pontja. A város egyedülálló építészeti rom-együttese 1988 óta az UNESCO kulturális világöröksége, és 2007. július 7-től a világ hét új csodáinak egyike.
2. Colosseum -- Róma, Olaszország
Colosseum az ókori Róma hatalmas amfiteátruma, ma pedig nevezetes látványossága a városnak, 2010 júliusától már a föld alatti része is bejárható. A Colosseum, az ókori Róma hatalmas amfiteátruma Vespasianus császár uralkodásának ideje alatt épült, kapuit időszámításunk szerint 80-ban nyitotta meg. Az ellipszis alakú, 188 méter hosszú és 156 méter széles építmény egyszerre 50-80 ezer ember befogadására volt képes. A Colosseum elliptikus alaprajzú, 188 méter hosszú és 156 méter széles építmény. 48,5 méter magas, mészkőből, tufából és téglából épült, bonyolult szerkezetű építmény. Az üléssorokat lejárók és sétálófolyosók tagolják, amelyek az amfiteátrumban mintegy 70-80 ezer ember zavartalan elhelyezését biztosították. Az építészek olyan járatok és felvonók rendszerét alakították ki, amellyel megoldották a vadállatok színpadra juttatását közvetlenül a ketreceikből. A keresztényeket oroszlánok elé vetették, a gladiátorok egymás ellen vívtak élethalálharcot a 86 × 54 méteres arénában. A negyedik, legfelső emeleten elhelyezett talpkövek és konzolok hatalmas rudakat tartottak, melyek segítségével az amfiteátrum arénáját sátorral lehetett befedni..
3. Kínai Nagy Fal -- Peking, Kína
Kínai Nagy Fal - a világ egyik legnagyszerűbb ember építette csodája. A Kínai Nagy Fal, amely közel 6700 kilométer hosszan hullámzik kelet-nyugati irányban. Építése a Jin dinasztia idején, az időszámításunk előtti hetedik és nyolcadik század között kezdődött, és mintegy 1800 év múlva ért véget. Építésének célja az volt, hogy a földművelő Kínát megvédje az északi nomád törzsek és legnagyobb részben a hunok támadásaitól. A több mint kétezer éves kínai nagy fal az UNESCO Világörökség része. Mivel a fal nem összefüggő, egységes építmény, hanem különböző korokban, egy több száz kilométer széles sávban épült falszakaszok összessége, pontos hosszát nem lehet megállapítani. Az egyik forgalomban lévő hivatalos adat a fal hosszát 6352 kilométerre teszi, de más becslések 3000-10 000 kilométer között ingadoznak. A Nagy Fal nagy része magas hegyvonulatokon húzódik úgy, hogy a külső oldalon meredek sziklák vannak.
4. Machu Pichu -- Cuzcó, Peru
Machu Picchu, az inkák szent városa a Perui Cuzco városa közelében található, 2450 méteres magasságban. Machu Picchu (Kecsua nyelven - Machu Pikchu, „Öreg csúcs”) az egykori Inka Birodalom romvárosa Peruban – a világ talán legizgalmasabb és legfestőibb fekvésű régészeti lelőhelye. Az Andok hegyláncai között csaknem megközelíthetetlen hegynyergen bújik meg a kis erődített város, amelyet 1450 körül Pacsakutek Yupanki inka király (1438-1471) parancsára építették. A város klasszikus inka építéstechnológiával épült: a tökéletesre csiszolt, hibátlanul illeszkedő vörös gránittömbökből rakott robusztus falak kötőanyag nélkül, száraz falazással épültek. A várost évszázadokig dzsungel borította be így a spanyolok sohasem találták meg. 1911-ben fedezte fel Hiram Bingham amerikai régész. Az azóta az UNESCO Világörökségének részévé vált Machu Picchu egyike a világ leglátogatottabb turistalátványosságainak.
5. Jézus Krisztus Szobor -- Rio de Janeiro, Brazília
Rio de Janeiro, a város önmagában is különleges hely, világhírét azonban a Corcovado-hegyen magasodó Krisztus-szobornak - portugálul: Cristo Redentor, a Megváltó Krisztus szobra - is köszönheti. A meredek gránitfalak fölött több méteres talapzaton álló szobor 30,5 méter magasságból, 1931. október 12-i ünnepélyes felavatása óta figyeli Brazília legnyüzsgőbb városának minden napjait. A világ egyik legismertebb szobra az egykori brazil főváros (1960-ig) és az ország jelképe. Az emlékmű teljes súlya körülbelül 1000 tonna, ebből a szobor 700 tonna, a szobor magassága 30,5 méter. A Megváltó Krisztus szobra a 700 méter magas Púpon, azaz a tropikus Tijuca Erdei Nemzeti Parkban emelkedő Corcovado-hegyen áll. A szobor Brazília leglátogatottabb műemléke: évente 1,8 millió turista keresi fel.
6. Petra -- Aqaba, Jordánia
Petra, - görögül „szikla”, arab neve: al-Butrá, egy romváros Jordániában. A sivatag sziklái között megbúvó egykori karavánközpont egy arab néptörzs, a nabateusok virágzó fővárosa volt. A 7. századtól hanyatlásnak indult, fokozatosan elnéptelenedett és csupán a beduin pásztorok tudtak létezéséről. Utolsó európai látogatói a keresztes lovagok voltak, majd 1812-ben Jean Louis Bruckhardt svájci felfedező egyik útja során kalandos körülmények között ismét rátalált. A sziklából kifaragott város romjai, hatalmas sírtemplomai és varázslatos természeti környezete egyedülálló komplexumot alkotnak. Petra 1985 óta az UNESCO kulturális világörökségi helyszíneinek egyike. Petra, a rózsaszín városként is emlegetett Petra létezéséről 1812-es felfedezéséig kizárólag a helyi törzseknek volt tudomása. A Közel-Kelet egyik legnagyszerűbb látványossága a régészek szerint már a történelem előtti időkben lakott volt, erre pedig az egyik legjobb bizonyítéknak egy, a közelben feltárt kilencezer éves város tűnik, amely a Közel-Kelet egyik legkorábbi ismert települése.
7. Taj Mahal -- Agra, India
Taj Mahal, hindiül: Tadzs Mahal, a világ egyik legismertebb épülete Indiában, az észak-indiai Agra városa mellett található. A mogul uralkodó, Sáhdzsahán felesége, Mumtaz Mahal emlékére építtette az 1600-as évek közepén, akit 14. gyermekük születésekor vesztett el 18 évnyi házasság után. Szerelme jeléül a világ legszebb mauzóleumát akarta felépíteni. A márványból készült építészeti remekmű valódi ékkő, mely nemcsak az imádott asszony, de a korabeli zseniális kőfaragók, és domborművek díszítéséhez számtalan féldrágakövet felhasználó intarziakészítők mesterségének is emléket állít. A Taj Mahal tökéletes arányaival feltűnő, nemes anyagokkal gazdagon díszített műemlékegyüttes nemcsak építészeti jelentőségű, hanem a hozzá kapcsolódó legendák és történetek révén az örök szerelem emlékműveként is ismert. Számtalan művet ihletett a képzőművészet, az irodalom, a filmművészet, a zene területén, egyúttal a komplexumban található mecset miatt ma is a vallásos áhítat színhelye..
A Világ 7. Csodája Projekt
A világ hét új csodája a svájci profit-orientált New Open World Corporation (NOWC) cég által felügyelt nemzetközi szavazás révén készült lista, amely nevezetes történelmi emlékműveket és helyszíneket rangsorol a már lezárt szavazás kialakult végeredménye szerint.
Történet
A kampány ötlete még 1999-ben vetődött fel, amikor Bernard Weber svájci üzletember meghirdette ötletét. A „verseny” szabályai szerint a jelölt műemlékeknek emberi kéz által alkotottnak kell lenniük, és azokat 2000 előtt kellett elkészíteni. 2005. november 24-ig 177 lehetséges befutóra érkezett szavazat a világ minden tájáról.. 2006 elejére a versenyben maradott helyszínek számát 21-re csökkentették, és a verseny 2006 szeptemberében éleződött ki, amikor a szervezők elkezdték sorra látogatni a helyszíneket.
Szavazás
Az impozáns cím megszerzéséért indított verseny interneten és telefonon keresztül zajlott. A szavazás két lépcsőben valósult meg. Először bárki szavazhatott bármilyen építményre, szavazatát telefonon, SMS-ben vagy internet segítségével adhatta le. Majd a szavazás szervezői 2007. június elején bejelentették azt a 21 helyszínt, amelyek az utolsó fordulóba kerültek, attól kezdve csak ezekre az helyszínekre lehetett szavazni.. A szavazás utolsó óráiban olyan mértékű rohamnak tették ki a szervereket a szavazni kívánók, hogy a 21 különböző szavazási honlap többször is lefagyott, percekig kellett várni újraindításukra. A szervezők előzetes kalkulációi szerint több mint 90 millió szavazatot adtak le a különböző építményekre.
Kritikák
A szavazást ellenzők legtöbbje Egyiptomi volt, akik ezt a megmérettetést a Nagy Piramis, mint a világ hét csodájának egyetlen, mind a mai napig fennálló tagja elleni merényletnek vélik. A közismert egyiptomi újságíró, Al-Sayed al-Naggar egyik cikkében úgy fogalmaz, hogy a kezdeményezés „egész Egyiptom, és annak kultúrája elleni összeesküvés.” Farouq Hosni egyiptomi kulturális miniszter szerint a szavazás abszurd. Nagib Amin, egyiptomi származású tudós szerint a lista nélkülöz mindenféle tudományos ismeretet.. Ezek után a N7W kivette a Gízai nagy piramist a szavazható csodák közül, és egy közleményt tett közzé, miszerint: "A New7Wonders Foundation a Gízai Piramisoknak, mint a Világ Hét Csodája közül egyedüli fennmaradónak, speciális helyet biztosít a jelöltek között, és kiveszi a szavazásból". Így a piramisok biztosan a Világ Hét Csodája között maradnak... Meg kell jegyezni, hogy a Világ Hét Új Csodája kampányt nem mindenki ismerte el hivatalosan. Az UNESCO közleményben tájékoztatott, hogy semmilyen közösséget nem vállal a 7 csoda kiválasztási kampánnyal.
(Felhasznált Forrás: Wikipédia és Történeti Adattár)