Montenegro, Crna Gora egy csodás ország.
Montenegróban ebben a pici országban olyan természeti kincsek vannak, melyeket sehol nem találhatunk meg Európában de egyedül állóak a világon is.. Montenegró a "Fekete hegyek" és egyben a legek országa is Európában..
Montenegró Fekvése
-- Montenegró, Montenegróiul: Crna Gora / Црна Гора, Olaszul: Monte Negro, független állam Dél-Európában, a Balkán-félszigeten, a volt Jugoszlávia területén. Az 5. állam, amely függetlenedett a volt Jugoszláviától 2006-ban. Montenegró fővárosa Podgorica. Dél-nyugaton: az Adriai-tenger, nyugaton: Horvátország, észak-nyugaton: Bosznia-Hercegovina, észak-keleten: Szerbia, keleten: Koszovó, dél-keleten: Albánia határolja. 2010. december 17. óta az Európai Unió hivatalos tagjelöltje..
-- A Crna Gora elnevezés „Fekete Hegy”-et jelent, vagyis „a Fekete Hegyek országa”. A legtöbb nem szláv európai nyelvben olasz közvetítéssel ennek a névnek újlatin fordítása, a Montenegró honosodott meg, "Monte = Hegy, Negro = Fekete". Ugyanezt jelenti az ország török neve: „Kara Dag”. Ugyanakkor a „gora” szó a délszláv nyelvekben „erdő”-t is jelenthet, ezért egyes vélemények szerint helyes lehet a nevet „fekete erdő”-nek is értelmezni.
Montenegró Története
-- Montenegró története már eléggé régre nyúlik vissza. A szláv törzsek a helyi romanizált illír lakosság maradékaival keveredve az ország területén létrehoztak egy független fejedelemséget Duklja néven a 10. században, amit 1077-ben VII. Gergely pápa független államnak ismert el azzal, hogy uralkodójának koronát küldött.
-- A 12. század végétől a 15. század közepéig Montenegró mai területének nagy része a Szerb állam, Raška részét képezte. Ezután újabb rövid független korszak következett, majd az Oszmán Birodalom elfoglalta a terület nagy részét. A Crna Gora-iak azonban ebben a korban is jelentős önállóságot vívtak ki maguknak harciasságukkal...
-- Montenegrót 1878-ban ismerték el független államnak, és a nagyhatalmak támogatásával jelentősen megnövelte területét. 1910-ben Miklós fejedelem kikiáltotta a királyságot és ő lett az ország első királya. 1916-ban a király elvesztette hatalmát, amikor az Osztrák-Magyar Monarchia elfoglalta az ország területét.
-- A központi hatalmak veresége után 1918. november 13-án az osztrák haderők helyére szerb csapatok vonultak be. A montenegrói szerb nép Nagy Nemzetgyűlése nyomásukra kimondta a Petrovic dinasztia trónfosztását, és az ország csatlakozását Szerbiához. 1918. december 1-jén kiáltották ki a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság megalakulását, melynek Montenegró is része lett. 1929-ben a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság Jugoszlávia néven szerveződött újjá, s ebben az állam alakulatban megszűnt Crna Gora belső önállósága..
-- A második világháború során 1941. áprilisában Montenegró olasz megszállás alá került, s a fasisztáktól függő protektorátust hozták létre, ahol a lakosságot hivatalosan montenegróivá nyilvánították. A háború végeztével a Josip Broz Tito vezette partizán mozgalom irányítása alatt egyesítették a jugoszláv területeket...
-- Montenegró 1991-ig a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság 6 tagállamának egyike volt. Jugoszlávia szétesése után 1992-ben létrejött a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság, melynek két tagállama Montenegró és Szerbia voltak. 2003-ban ez átalakult Szerbia és Montenegró államközösségévé, amely a két állam laza szövetségén alapult...
-- 2006-ban az EU-val három évvel korábban aláírt átmeneti egyezmény menetrendjének megfelelően népszavazást rendeztek arról, hogy Montenegró továbbra is része legyen-e Szerbia és Montenegró államszövetségnek, vagy függetlenedjen tőle. Az Európai Unió 55%-os küszöbhöz kötötte a Montenegrói függetlenség lehetőségét.
-- A referendum eredménye szerint a Montenegrói lakosok: 55,5%-a szavazott a Szerbiától való függetlenségre. A különválás hivatalosan: 2006. június 3-án lépett életbe. Montenegró ezzel a világ: 194. önálló államává vált.
Montenegró Domborzata
-- Montenegró egy Európai viszonylatban viszonylag ritkán lakott hegyvidéki területű ország a Dinári-hegységben. Meredeken leereszkedő hegyek kísérik öblökkel tagolt partját az Adria mentén. Legnagyobb öble a Kotori-öböl, régi nevén Cattarói-öböl. A Montenegrói part az Adriai-tenger délkeleti részén helyezkedik el, Horvátország és Albánia között. 260,2 km hosszú, melyből a szárazföldi part hossza: 249,1 kilométer, a szigetek partvonalának hossza: 11,1 kilométer.
-- A tenger gyorsan mélyül, az Adria legmélyebb pontja Montenegró partjai előtt található, 1280 méteres mélységgel. A parttal szinte párhuzamosan a Dinári-hegység magas vonulatai követik egymást észak-déli irányt követve sorrendben: a Njegoš, a Golija, a Durmitor, a Ljubisilja és a Javorje, ettől délre az Orjen, a Lovćen, a Maganik, a Sinjajevina, majd a Komovi-hegység és a Prokletije, valamint a Rumija.
-- Az északi vonulatok egyúttal a Dinári-hegység és egész Montenegró legmagasabb csúcsai. Legmagasabb pontja a Prokletije hegységben, Plav község területén levő: 2534 méteres Zla kolata csúcs. Központi masszívuma a Durmitor, legmagasabb pontja a 2523 méter magas Bobotov Kuk csúcs... Sík vidék igen kevés akad az országban, mindössze a Shkodrai-tótól északra, illetve a Nikšići-mezőségen található nagyobb összefüggő sík terület.
Montenegró Éghajlata - Éghajlati Zónák
Mediterrán éghajlat
-- Egy keskeny csíkon az Adriai-tenger partján Herceg Novitól a Bojana-folyóig van a mediterrán zóna. Nyáron a közép hőmérséklet júliusban 25,4 °C -- 27,6 °C körül alakul, télen 8 °C --10 °C körül van. A nyarak hosszúak és szárazak, a tél rövid és enyhe. A napos órák száma: 2500, extrém adatai Ulcinjnak vannak, mintegy: 2700 napos óra évente.
-- A tenger víz is felmelegszik: 26 - 27 °C-ra. Júliusban átlagosan naponta: 11 órát süt a nap. A víz hőmérséklete már májustól kedvező és az marad szeptember közepéig, tehát hosszúra nyúló fürdőszezon van a tengerparton.
Kontinentális éghajlat
-- Montenegró középső részén a hőmérséklet júliusban: 26,4 °C, Podgorica: 27,5 °C ebben is vezet. Az abszolút maximum: 40,2 °C. A Bojana-folyó völgyéből, a Szkadári-tavon és a Morača-folyón keresztül érkezik a forró levegő Podgoricába.
-- Podgorica ezért a volt Jugoszlávia legmelegebb városa. A januári közép hőmérsékletek 5 °C körül van, a legkevesebb -10 °C. Hirtelen időjárás változásra is számítani kell. Hőmérsékleti szélsőségek is jellemzik a középső területek.
Hegyvidéki éghajlat
-- A nagy hegyek vonulata kezdődik a Piva-folyónál. A hegyek átlagos magassága 1700 méter. A csúcsok pedig elérik a 2000 métert. A hegyekben a szub-alpesi klíma uralkodik, hideg havas telekkel, hűvösebb nyarakkal. Az időjárás hirtelen változik meg.
-- Télen nem ritka a -20 – -30 °C-os hőmérséklet sem. Míg a tengerparton és a Szkadári övezetben ritkán esik hó, addig a Durmitorban elérheti még az 5 métert is. Az alacsony kipárolgás miatt a hó megmarad májusig, van ahol egész évben.
Montenegró Földrajza
A Montenegrói Határok teljes hossza: 614 km.
-- Horvátország felé: 14 km.
-- Bosznia-Hercegovina felé: 225 km.
-- Szerbia felé: 203 km.
-- Albánia felé: 172 km.
A Montenegrói Tengerpart hossza: 295 km.
-- A strandok hossza: 73 km.
-- A leghosszabb strand: az Ulcinji Nagy strand: 13 km.
-- A legmagasabb hegycsúcs: Zla Kolata, Prokletije: 2534 m.
-- A legnagyobb tó: a Shkodrai-tó – 391 négyzetkilométer, a legnagyobb a Balkánon.
-- A legmélyebb kanyon: a Tara-folyó 1300 méter, a legmélyebb Európában.
-- A legnagyobb öböl: Kotori-öböl.
Montenegró Nemzeti Parkjai
Négy nemzeti park található az országban:
-- Skadarsko Jezero Nemzeti Park
-- Lovcen Nemzeti Park
-- Biogradska Gora Nemzeti Park
-- Durmitor Nemzeti Park
Montenegró Népei
-- A 2011-es hivatalos népszámlálási adatok szerint Montenegró legnagyobb számú nemzetisége a montenegrói: 278.865 fő, az ország lakosságának mintegy 45%-a. Ezenkívül jelentős a szerb: 178.110 fő, 30%, a bosnyák: 53.605 fő, 8,65%, az albán: 30.439 fő, 4,91% kisebbség. A horvátok és az Albánok 1-1%-ot tesznek ki, további 1,1% a roma kisebbség.
-- A romák némelyike egyiptominak vallja magát, mivel az ország elmaradott részein sokan még mindig hisznek abban a középkori elképzelésben, hogy a cigányság Egyiptomból ered. Az országban körülbelül 400 magyar ember is él.
-- A montenegrói emberek 72%-a ortodox vallású, 18% muszlim, 3,44% római katolikus, 1%-a ateista. A lakosság 42,88%-a a szerb, 36,97%-a a montenegrói, 5,27%-a az albán és 5,33%-a a bosnyák nyelvet tartja anyanyelvének. A montenegróit azonban elég nehezen lehet külön nyelvnek venni, kevés különbség van közte és a szerb között.
Montenegrói Kultúra és Művészet
-- Montenegró egy kis ország a Balkánon, a természeti és a társadalmi kontrasztok pedig mindig vonzották az ide látogató turistákat. Az országot különböző irányból érkező hatások érték, sok fajta hódító nép érkezett, felépítették a kultúrájukat és tovább álltak, itt hagyták az utókornak öröküket. Montenegróban különleges egységet képez a civilizációk találkozása a legrégebbi idők óta. A két világ találkozásának határa Kelet és Nyugat, az országban megtalálható mindkét világ kultúrájának nyomai, Velence, az iszlám, valamint Ausztria hatása.
-- A legnagyobb hatás mégis a szlovén kultúrának köszönhető, a Vojisavljevic, Nemajic, Balsic, Crnojevic és a Petrovic dinasztiáknak.. A monostorok a kultúra és a művészetek központjává váltak. A XV. században Amerika felfedezésének idejében Montenegróban a könyv nyomtatás is megjelent. Egyházi könyveket nyomtattak, többnyire reneszánsz dekorációval. A montenegrói tengerparton a XVIII. századig a gótika és a reneszánsz művészet uralkodott, de a barokk is megjelent az építészetben. Az egyik kitűnő képviselője ennek a művészeti ágnak Tripun Koklji: 1661–1713...
-- A népi művészet Montenegróban a nemzeti tudat születésével jött létre a XIX. században a romantika korában. Ebben az időben nagyon sok fiatal indult világot látni, hogy mesterséget tanuljon. Külföldön tanult Petar Lubarda és Dado Djuric, Danilo Kis. Mivel nagyon sok vért vesztett a szabadságáért Montenegró, ezért a népre nagyon nagy, szinte mágikus hatással van a költészet. A múltban és a jelenben is minden montenegróinak sokat jelent Petar II. Petrovic Njegos: 1813–1851, költő és egyházi vezető műve, melyben a szabadság és haza szeretet jelenik meg.
Montenegrói Gasztronómia, Ételek
-- A Montenegrói konyha az olíva olaj használatán alapszik, a legrégebbi olajfa több mint: 2000 éves és Stari Barban található. A legminőségibb és legegészségesebb amit hideg sajtolással készítenek. A legfinomabb az extra virgin, az első sajtolással készül. A kontinentális konyha megőrizte eredetiségét, a tengerparti pedig azonos a Földközi-tenger lakta népek specialitásaival...
-- Az étel különlegességhez tartozik a raštan, szárított kecske húsos kelkáposzta, a "čevap", 3 féle darált húsból készült, roston sütik és lepényt kérhetünk hozzá. A "Pljeskavica" hasonló mint a "čevap" csak a hús lapos, ezt is lepényben kérhetjük, tetszés szerinti saláta adaggal. -Ražnjiča: Rablóhús, -Vješalica: Roston sült szűzpecsenye, -Džigerica sa roštilja: roston sült máj.
-- A hal ételek közül népszerű a bordettó, halleves. Előételként fogyaszthatunk njeguši sonkát és kajmakot, sós túró. A burek a déli népek étke, a Balkán nemzeti eledelének is nevezhetjük, nagyon finomat sütnek Horvátországban, Szerbiában, Bosznia-Hercegovinában, és Montenegróban is.
-- A burek tésztája rétes tészta jellegű, melyet hajszál vékonyra nyújtanak és ez után rétegezve töltenek meg. Az eredeti töltelék sós - túró vagy darált hús, de árulnak: -sonkás, -sajtos, -gombás, -pizzás, -meggyes, -almás változatot is. A túrós és húsos változathoz kérjünk joghurtot, így a finom igazán..
-- Montenegro a legek országa Európában. A Montenegrói Tara-kanyon az Amerikai Grand-kanyon után a világ második legnagyobb kanyonja. A Biogradi őserdő Európa utolsó őserdeje. Crkvice hegyi falu Európa legcsapadékosabb települése. Ulcinj az Adria-parton Európa legnapfényesebb városkája.
-- A Shkodrai-tó mentén található az Európai kontinens legnagyobb madár rezervátuma. Európában eddig: 400 madárfajt észleltek, ebből 300 Montenegróban él. Aki már egyszer járt Montenegróban, az megtapasztalhatta azt, hogy 30 évvel ezelőtt az állam parlamentje miért foglalta nyilatkozatba azt:. "Montenegró egy ökológiai állam"…
--------------------------------------------------------------
Montenegró a fekete hegyek országa
-- Montenegró lenyűgöző természeti adottságai ámulatba ejtik látogatóit. Mindenhol szép tájak és tiszta levegő fogad, mellette kiváló minőségű homokos és apró kavicsos partszakaszok, strandok, csodálatos öblök, s a Földközi-tenger egyetlen fjordja, a Kotorska-öböl is itt található. Vadregényes tájak, félreeső lagúnák és csodás barlangok jellemzik az országot. A térség kiváló lehetőséget nyújt a vízi sportok szerelmeseinek is..
-- Montenegró az őskortól kezdve lakott terület volt. Ezt számos ősi kultúrák lelőhelyei igazolják. A legjelentősebb régészeti lelőhely a Crvena Stijena: Vörös szikla a Petrovici település mellett. A tenger mellék is sok középkori emlékművel, és sok évszázados várral, templommal büszkélkedik. A 2005-óta nyaranta átlagosan: 30.000 magyar turista lépett át a határain.
-- A tengerpartig ereszkedő magas, havas hegyek, és az örökzöld tengerpart érintkezésén Montenegróban található egy világhírű félszigetre épült luxus-üdülő: Sveti Stefan. A parthoz közeli egykori szigetet ma már földnyelv köti össze a szárazfölddel, ez a csodálatos látvány pedig Montenegró védjegyévé vált az utóbbi időben.
-- Az egykori halászfalut az 1950-es években kezdték átalakítani exkluzív üdülő paradicsommá. Szinte felsorolhatatlan az illusztris vendégek névsora: Sophia Lorentól egészen Claudia Schifferig, akik rövidebb vagy hosszabb időt eltöltöttek ebben a csodálatos környezetben.
-- Az öböl legnagyobb városa: Herceg Novi mely összenőtt: Igalo-val. Igalo világhírű turisztikai és gyógyközpont. A perzselő napsugár, a számtalan gyógyforrás, a gyógynövényekkel teli örökzöld erdők, a jódos kipárolgású tenger és a híres gyógy-iszap nagyon sok külföldit vezényel ide, mozgásszervi, légzőszervi, érrendszeri, bőr- és egyéb betegségek sikeres gyógyításával. Erre a helyre sokan mint mozgás korlátozottak érkeztek, kocsiban, a kezelés végén pedig saját lábukon távoztak.
-- Az Igaló-i gyógyító képességű homok valódiságát igazolja egy modern egészségügyi központ, ahol több mint ezer páciens gyógyulhat és pihenhet. Különösen ismert a hely a reumatikus betegségek gyógyításáról. Már nemzedékek óta visszatérő vendégek a svédek és a norvégok. Híres emberek is itt kerestek már gyógyírt betegségükre, volt köztük koronás fő és herceg is.
-- A híres gyógy-iszap a strandon is megvehető, így sok fekete embert láthatunk, akiknek csak a szeme fehérlik ki az iszappakolásból. Azt mesélik, hogy sok asztmás gyerek és felnőtt gyógyult meg itt pusztán azzal, hogy minden nap egy órácskát sétáltak a tengerparton és az erdőkben, kora reggel, hajnalban, amikor a tengernek és az erdőnek a legnagyobb a kipárolgása.
-- Herceg Noviban található Tito egykori nyári rezidenciája is, egy hatalmas luxus-villa a tengerpart mellett emelkedő dombocskán. Itt fogadta Tito az államfőket, a világbank vezetőit, a világ hírességeket. A domb előtt horgonyzott a kis óceánjáró hajója, a Galeb: 'Sirály'. A domb azért nevezetes, mert mindenki, aki Titóhoz jött vendégségbe, mindig hozott ajándékba a saját országából egy ritka növényt, fát, bokrot, és itt ültették el közösen. Sok ezer különböző és ritka növény található még manapság is itt.
-- Herceg Novi arról volt híres a régi Jugoszláviában, hogy az él-sportolókat ide küldték jutalom nyaralásra. Nagy dolog és nagy elismerés volt Tito üdülő városában nyaralni. Tito villáját utoljára arab seikek szerették volna megvenni, és az öbölben luxus yacht-kikötőt építeni, de a montenegróiak nem voltak hajlandók eladni. A svédek is meg akarták venni a természeti forrásokban a világ egyik leggazdagabb országának a vízművét és csatornázási hálózatát, de ezt sem adták el a hazaiak. Annak ellenére, hogy a vízhálózat elavult, mindenfelé szivárog, és a nyomás oly alacsony, hogy magasabb pontokon napközben nincs víz…
-- A Montenegrói emberek büszkék. Nem hazudoznak, itt ez szégyen. Az ország szegény, az emberek szerény, szűkös keretek között élnek, de nem lopnak, mert az is szégyen. Nahát... Pénzért senkit nem fognak megmérgezni állott étellel éttermekben. Egyik legnagyobb sértés számukra, ha a turistaként megkérdezzük tőlük, friss-e a hús...
-- A Montenegróiak összetartóak, hazafiak, szeretik az országukat. Tudják, hogy ha bármit eladnának, ha a külföldiek, politikusok vagy multik kezébe kerülne, akkor azokat a természeti kincseket örökre elveszítenék, és nem a nép járna jól, és nem az ország, hanem a gazdag vevők. Egyszerű gondolkodásúak. Temperamentumosak, hangosan beszélnek, nagyokat gesztikulálva.
-- Aki hangosabb, annak van igaza. Az egyszerű logikájuk szerint az erősebb győz. Nem sietnek sehová, nem stresszelik magukat. Egész nap kávézókban kávéznak, csevegnek, barátkoznak, üzletelnek. Lazák, kedvesek, segítőkészek. Akkor is mosollyal szolgálnak fel, ha nem borravalózunk. A borravaló itt nem is igazán ismert fogalom.
-- A montenegróiak magasak, a férfiak átlagmagassága 1973-ban, a katonai sorozáskor: 187 cm volt. Hivatalos tanulmányokban a montenegrói férfiak átlagos magassága: 185.6 cm, a nőké: 171 cm. A montenegrói nők karcsúak, szép hosszú combjuk van, formás, izmos hátsójuk, szép nagy feszes mellük, gyönyörű, dús, sűrű a hajuk, életerősek. Antropológiai kutatások és dokumentumok is alátámasztják e tényeket, Carleton S. Coon tanulmányai..
-- A magyar nők arca átlagosan gyengéd, nőies, valószínű ezért is mondják, hogy a magyar nők a legszebbek. Sajnos, e gyengéd vonások az évek múltával még gyengébbek lesznek, ezért gyakorta sok-sok smink és plasztikai műtét szükségeltetik a magyar nők arcának szépé varázslásához.
-- A szerb, illetve a montenegrói nők arcvonása átlagosan durva, erős, nem nőies, de ha mégis ideálisan összeáll, akkor egy ilyen gyönyörű arc hatvanévesen is gyönyörű, smink nélkül is. Szépség ide, szépség oda, egy biztos, hogy nehéz és nem is tanácsos este a tengerparton párosban sétálni, mert a férfi ember szeme folyamatosan a szép montenegrói nők testén pajzánkodik..
-- A természet érintetlen, nincs megmérgezve, nincs pénz mezőgazdasági mérgekre. A paradicsom nem olyan piros, mint a Budapesti hipermarketben, de íze van, édes, szaftos. Minden gyümölcs és zöldség úgyszintén. Gazdag olíva-, füge- és citrus- termő vidék. A napsütötte tenger mellék ideális borvidék. A szőlő fürtök hatalmasak, óriási ropogós szőlő szemektől roskadoznak. A görögdinnye Montenegróban édes..
-- Az étel különlegességekhez tartozik a raštan, szárított kecske húsos kelkáposzta, a “čevap”, darált húsból készült, roston sütik és lepényt kérhetünk hozzá. A “Pljeskavica” hasonló mint a “čevap” csak a hús lapos, ezt is lepényben kérhetjük , tetszés szerinti saláta adaggal. A rostélyosok igen népszerűek a vidéken, bátran kóstoljuk meg mindegyiket, nem fogunk csalódni bennük. A világhírű burger láncok termékeit ízben és nagyságban is megszégyenítő óriás pljeskavicák 1-1,5 euróért kaphatók..
-- Az itteni kedvenc borom a montenegrói Vranac. Nevét a vérpiros színű szőlő szemekről kapta. Nemzetközileg elismert fajtából készül a bor. A szőlőt a Podgoricai borvidéken termesztik, a tengerparton kevesebb ültetvény van. A nyár végén érik be. A szőlő szemek illatosak és édesek, köszönve a sok napsütésnek. A bornak karakterisztikus sötét vörös színe van, gyümölcsös íze, illata, az íze meleg, teljes, harmonikus és temperamentumos. Milánóban 1991-ben a világ 100 legjobb vörösbora közé sorolták a Vranacot és díjat is kapott. A Vranacot fogyaszthatjuk a njeguši pršut mellé, kiemeli a sonka zamatát, de a vad ételeknek is igen jó kísérője..
-- A montenegrói tenger is érintetlen. Nincsenek nagy kikötők, nagy gyárak, nagy városok, melyek koszolnák a tengerpartot. Nincsenek halászok, büdös, olajos halászbárkák. Kevés a turisztikai hajó. Amikor megtanultam búvárkodni, naponta 10-20 kiló halat, polipot, rákot, és morénát vadásztunk ki. A legnagyobb moréna 6 méteres volt, félórát szenvedtünk vele, mire ki tudtuk rángatni 20 méter mélyről.
-- A moréna az egyetlen agresszív hal, mely támad a búvárokra. A morénák nagyon kényesek a víz tisztaságára, zavaros, piszkos vízben nem élnek.. Naplementekor a magas hegycsúcsok szürkés barna ezer árnyalata, a még vöröses sárga éppen mélykékre váltó ég, az olaj sötétzöld lejtők, az aranyban ragyogó türkizkék tenger kápráztat el bennünket. Minden kanyarban megállok, és megpróbálom megörökíteni gagyi fényképező gépemmel e festőien szép természetet. Sikertelenül...
-- Montenegro a legek országa Európában. A Montenegrói Tara-kanyon az Amerikai Grand-kanyon után a világ második legnagyobb kanyonja. A Biogradi őserdő Európa utolsó őserdeje. Crkvice hegyi falu Európa legcsapadékosabb települése. Ulcinj az Adria-parton Európa legnapfényesebb városkája. A Shkodrai-tó mentén található az Európai kontinens legnagyobb madár rezervátuma.
-- Európában eddig: 400 madárfajt észleltek, ebből: 300 Montenegróban él. Aki már egyszer járt Montenegróban, az megtapasztalhatta azt, hogy 30 évvel ezelőtt az állam parlamentje miért foglalta nyilatkozatba azt:. Montenegró egy ökológiai állam…
A Montenegrói tengerpart strandjai
-- Montenegró tengerpart teljes hossza: 295 kilométer, ebből strandjai összesen: 73 kilométer hosszan fogadják a tenger szerelmeseit. A nap, a tenger és a szárazföld össze kapcsolódásával, azaz: 117 strand van ahol élvezhetjük a tengert és a napsütést. A legfinomabb homok forrósága, kövek és sziklák.
-- Montenegró 12. tengerparti várossal rendelkezik, a városok északról dél felé haladva a következők: -1. Igalo, -2. Herceg Novi, -3. Perast, -4. Kotor, -5. Tivat, -6. Budva, -7. Sveti Stefan, -8. Petrovac, - 9. Čanj, -10. Sutomore, -11. Bar, -12. Ulcinj.
-- Montenegró az az ország mely tele van kontrasztokkal, a természet szépsége, a különféle egyedülálló strandokkal, homokos, kavicsos, köves, a legtöbb napos óra számmal az évben, van amelyik pár méter hosszú és van amely több kilométer hosszú.
-- Van amely a települések előtt van, hotelek mellett, van amelyik öbölben, van amelyik a sziklák között, olajbogyó fák, fenyő erdő mellett, van olyan amelyik el van rejtve a szem előtt és csak csónakkal közelíthetjük meg. A választék tehát hatalmas.
Montenegrói Tengerpart Városai
295 Kilométer - 12 Város
1. Igalo
Igalo a Montenegrói tengerpart legészakibb városkája 3 ezer lakossal. A város egy öbölben található a Sutorine folyótól a Galeb étteremig, mely egyben sétáló utca és fürdőhely is. Igalo már teljesen összenőtt Herceg Novival, egy kellemes esti séta alatt teljesen bejárható a part. A strand része az öbölnek, homokos, de van ahol betonozott, kényelmes strandolást biztosítva. Akik szeretik a hotelek nyújtotta szolgáltatásokat azok jó helyet választottak. Sok étterem, kávézó van, melyek illata csábítóan hívogat, hogy próbáljuk ki a helyi hal specialitásokat, jó zenével, kellemes környezettel. Az öböl hossza 1500 méter, 3500 fürdőző fér el ott.
2. Herceg Novi
Herceg Novi városa Montenegró északi tengerparti szakaszán, a Kotori-öböl északi bejáratánál, az Adriai-tenger partján fekszik. A több mint 10 ezer lakosú település egy hangulatos és szép fürdőhely. Herceg Novi városát 1382-ben I. Tvrtko bosnyák herceg alapította, s ő nevezte el új városnak, Novi-nak, később ebből alakult ki a Hercegnovi név. Régi városmagját az óváros őrzi, mely az óratorony kapunyílásán át érhető el. Itt található még egy-két régi lakóépület is, melyeket az 1979-es nagy földrengés is alaposan megtépázott. Az óvárosban áll az 1856-ban épült kupolás ortodox Szent arkangyalok templom is, mely egy egykori török dzsámi helyén emelkedik.
Herceg Novi, a nap, virágok, festők és költők városa. A Herceg Novi riviéra hossza 25 km, melyet alkot félsziget, sziget, különböző strandok, érdekes kiránduló helyekkel, magas hegyek övezik, mediterrán településekkel, ahol az olaj bogyó ültetvények és a különböző mediterrán növények is megtalálhatóak. A városban több strand is van, mindegyike rendezett, napágyakkal, éttermekkel, kávéházakkal van körülvéve. Aki nem szereti a nyüzsgést és a tömeget, az inkább a Herceg Novi mellett található strandokat válassza..
3. Perast
Perast városkája Kotor-tól 12 km-re van nyugatra, és a legjobban megőrzött barokk épületeket találjuk itt. Perast lakossága 2 ezer, ám nagy múltja van. A legerősebb és a leggazdagabb a XVII. és a XVIII. században lett, amikor a tengerészet mint hivatás megerősödött a városban. Ebben az időben épültek a legszebb épületek Perastban. A hajós kapitányok palotái barokk stílusban készültek, ezek közül kitűnik a Bujović 1693-ban épült, a Zmajević, Badović és Smekja. A kulturális épületek közül említésre méltó a: Sv. Nikola templom a XV-XVII. században épült. Igen gazdag templomi hagyatékkal rendelkezik. A Pravoszláv templom építése 1740-ben kezdődőtt egy híres velencei építész Djuzeppe Beati tervei alapján. A harang és a falak készültek el, a templom alakja egy megmaradt fa makettről ismert.
4. Kotor
Kotor, olaszul: Cattaro az egyik legismertebb turisztikai célpont a tengerparti Montenegróban, mely a Kotori-öböl keleti csücskében, 1000-1700 méter magas hegyek ölelésében fekszik. A város a Kotori járás közigazgatási központja, lakossága 13 ezer fő. Kotor régi mediterrán kikötője és az azt körülvevő, a szerb Nemanjić-dinasztiaáltal építtetett lenyűgöző városfal nagyon jó állapotban maradt fenn és az UNESCO védelmét élvezi. 1420 és 1797 között Kotor és a környéke a Velencei Köztársaság uralma alatt állt és a velencei hatás még ma is meghatározza a város építészeti képét. A Kotori-öböl "Boka-Kotorska" az egyik a szárazföldbe legmélyebben benyúló öblök közül az Adriai-tengeren, emiatt néha Európa legdélibb fjordjának is nevezik. A közeli Orjen és Lovćen magasba törő mészkőszirtjeivel együtt az egyik legnagyszerűbb mediterrán tájat alkotja.
A város fallal körülvett középkori városközpont a Kotori-öböllel együtt, kanyargós, szűk utcácskáival, tereivel, kis templomaival 1979 óta szerepel az UNESCO világörökségi listáján is. Sok egyéb látnivalója is van, mint például a román stílusú Szent Trifun-székesegyház az óvárosban (1166-ban épült) vagy az ősi falak, melyek 4,5 kilométer hosszan övezik a várost. A Sveti Đorđe (Szent György) és Gospa od Škrpijela szigetecskék Perast partja mellett a szép célok között vannak. A város középkori városfalai egészen a 260 méter magasban álló Szent János (Sveti Ivan)-erődítményéig húzódnak, ahová a kissé fárasztó hegymászás ellenére is érdemes felkapaszkodni a városra és az egész Kotori-öbölre nyíló pazar panoráma miatt. A Kotor fölött húzodó hegyek legmagasabbika a Lovćen (1754 m), a Lovćeni Nemzeti Parkba egy 18 km hosszú kanyargós, meredek úton juthatunk.
5. Tivat
Tivat a legfiatalabb város a térségben, Vrmca hegy lábánál fekszik egy völgyben, 3 ezer lakossal. A Kotori arhívák szerint a XIV. században a várost úgy említik mint: Teude, Theode és Theudo, mely arra utal, hogy valamilyen kapcsolata volt: Teuta királynővel. De sajnos nagyon kevés írásos nyoma található, mi is történt itt valójában évszázadokkal ezelőtt. Az Ismert Hoteljai Tivatnak: „ Plavi Horizonti, Mimoza, Kamelija, Palma”, de nagyon sok magánszállás közül is választhat az ide érkező turista. Tivat igen kedvező feltételeket nyújt a búvárok számára is.
6. Budva
Budva, olaszul: Budua a Montenegrói tengerpart fővárosa, a legnagyobb tengerparti település a Montenegrói tengerparton, a montenegrói turizmus metropolisza, lakossága: 11 ezer fő. A város az egyik legrégebbi településnek számít az Adriai tengeren, a legenda szerint a görög mitológiában: Budvát Kadmo alapította aki Agenon fia volt. Tébából elüldözték, majd amikor megérkezett erre a vidékre, nagyon megtetszett neki és letelepedett. Az óváros egy pici szigeten található, mely homokos úttal van összekötve a szárazfölddel, így félszigetnek nevezhetjük. A XV. században vették körül erős falakkal, várkapukkal, tornyokkal. Az óvárosban pici szűk utcák találhatóak, melyek terekbe torkolnak, ahol történelmi jelentőségű épületek, templomok vannak. Budva tengerpartja 21 kilométer hosszú, 17 stranddal. Budva ma a turisták metropolisza, a színház, a fesztiválok, és az ünnepek városa.
7. Sveti Stefan
A Sveti Stefan félszigetet a szárazfölddel csak egy keskeny homokpad köti össze, amelyet rózsaszínű homokkal feltöltött strandok szegélyeznek. A félsziget mögött húzódó városka 2 ezer lakosú. A kőházakból álló volt halászfalut a 15. században, a parttól nem messze található szigeten a montenegróiak alapították. Nevét a legmagasabb helyen álló, apró Sv. Stefan-templom után kapta. Az 1960-as évek elején itt egy 80 házból kialakított luxus apartmanokból álló szállodai komploxum épült. A maga idejében a hotel nemzetközi újságírói díjat is kapott - a világ legjobb szállodája címmel járó Aranyalmát. A luxus pihenőhelyen olyan sztárok töltötték szabadságukat, mint: Alberto Moravia, Sophia Loren, Ingemar Stenmark, és Claudia Schiffer.
Mint egy félig elsüllyedt kőből készült hajó, a Budvai Riviéra középső részén kötött ki Sveti Stefan. A régi halász települést elször 1442-ben említik meg, 1960-tól pedig mint hotel sziget működik, szuper kategóriás villákkal és apartmanokkal. A festők: Lubarde és Milunović ötlete alapján a hotel sziget első vendégeit úgy negyven éve fogadta. Hamarosan megkapta a leg exkluzívabb nyaralóhely titulust a világon. Államfők, hercegek, iparmágnások, film csillagok, híres sportolók az ide érkezők. Különösen a “ 118”-as villa legendás, melynek napi díjja 1.500 dollár. “Mintha gyermek korom legszebb meséjébe érkeztem volna, olyan ez a sziget”- mondta Sofia Loren olasz film színésznő. A szigetet akkor is meglátogathatjuk, ha nem ott lakunk, ekkor viszont belépőt kell fizetnünk.
8. Petrovac
Petrovac egy gyönyörű kis turista paradicsom a Budvai Riviérán, 1500 lakosú településével. Itt is nagyon sok bizonyítékát találhatjuk a régi kultúrának. Petrovac egyik jellegzetessége egy igen megőrzött mozaik a III. századból. Itt található a híres Petrovaci homokos strand is (Petrovačka Plaža), amely 620 méter hosszan elhúzódva különleges elményt nyújt a Petrovacon nyaralók számára. Ezen a hosszú szakaszon szuvenír-árusok, éttermek, kávézók várják vendégeiket. Rendezett partszakasz, tiszta víz. Különösen széppé teszi a helyet a plázs előtt húzódó két sziget, Katić és Cveta Nedjelja. E két sziget közvetlen környezete a búvárok egyik közkedvelt merülési helye Montenegróban.
9. Čanj
Čanj egy szép kis turista település Petrovac és Sutomore között 1200 lakossal. A fő út forgalmától teljesen elzárt a falu, igazi kikapcsolódást nyújt a pihenni vágyóknak. Rendszeres busz járat köti össze Sutomoréval ( 4 km ) és Bárral ( 13 km ). A tivati reptér 42 km, a podgoricai 55 kilométerre van. A parti sétányon egymást érik a kávézók, üzletek és éttermek. Este mindenki itt sétál. Ami szemnek-szájnak ingere itt megvehető. A sok ajándéküzlet mellett azért a praktikus és a mindennapi kötelező bevásárlásokat is meglehet itt tenni. A fiataloknak szimpatikus lehet a mozgalmas élet a diszkóbárokban.
10. Sutomore
Sutomore egy takaros kis üdülő városka 2 ezer lakossal, Bartól 10 kilométerre északi irányban van. A parton szállodákkal találkozhatunk, a strand apró kavicsos, homokos. A városban található egy VIII. századi templom a Szt. Telka, két Velencei erőd, a Haj Nehaj és a Tabiját. Ezek a török támadás ellen nyújtottak védelmet.
A városi strand és sétány, egyben a város főutcájának, szálloda negyedének és szórakozó központjának is nevezhetjük. Minden út ide vezet, ha nem akarja az ember megtalálni, akkor is megtalálja. Az "utca" módon néz ki. Az öböl elejétől a végéig 1500 méter hosszan strand. A strand felett végig teraszok, melyek az éhes és főként szomjas sétálókat szolgálják ki. A teraszok mellett aszfalt sétány húzódik, ahol túloldalon vagy fagyisok, árusok, éttermek találhatóak, vagy szállodák...
11. Bar
Bar, olaszul: Antivari egy kikötő város Montenegró déli részén 12 ezer lakossal. Itt van az ország legnagyobb Adriai-tengerparti kikötője. Bar elsősorban jelentős tengeri kikötője a Balkán ezen részének és fontos vasúti csomópont is. Barnak van egy idősebb testvére az olasz oldalon: Bari. Bar – Antivari – neve a római Antibarium-ból származik, mivel az olasz parton fekvő Bari városával szemben fekszik. Az Óváros (Stari Bar) 5 kilométerre van a kikötőtől a Rumija hegy lábánál. A régi házak, falak igen jó állapotban maradtak. Különösen a Szent György katedrális és a Sv. Nikola a XIII. és a XIV. századból. Egy palota maradványait is megtalálhatjuk az Óvárosban.
Bar nem csak kikötő, hanem turista város is. A strandok rögtön a kikötő után kezdődnek és egészen Sutomore-ig húzódnak. A vidék igen ismert az olajbogyó termesztésről, mindennek ékes bizonyítékát nyújtja a több mint: 2000 éves fa, mely a mai napig is hozza gyümölcseit. A kikötő mellett a régi fa a város szimbólumává vált. A várost körülvevő olajfaligetek, melyek közül a hagyomány szerint a legöregebb legalább négyezer éves. A városban minden évben nemzetközi televíziós fesztivált is tartanak
12. Ulcinj
Ulcinj, olaszul Dulcigno városkája Montenegró tenger partjának legdélibb városa, az albán határtól 10 km-re fekszik, lakossága: 10 ezer. Ulcinj városát az időszámítás előtti századokban Kolkhiszi görögök alapították. Nevét alapítójáról, Kolkhiszról kapta, először Kolhinum, Olchinum, Ulkinion, a rómaiak korában: Olcinum, majd Ulcinum formában írták. Ulcinj az egyik legrégebbi város az Adria parton. Nagyon sok kőből készült épület maradt fenn, a gótikus és a reneszánsz építészet idejéből. Van olyan épület amely a mai napig is fenn maradt, példa rá a Balšić torony, a reneszánsz templom és dzsámi ahol a városi múzeum található. Az óváros a tengerből emelkedik ki, jellegzetes sziklanyelvek "támasztják alá". A kikötőben 2010 folyamán intenzív építkezés zajlott.
A Kis Strand (Mala Plaža) - a városi strand, viszonylag lassan mélyülő, homokos, apró kavicsos fürdőhely, 1 kilométeren át húzódik az Ulcinj-i öbölben. Mivel igen kicsi, így eléggé zsúfolt, nagy tömeggel..
A Nagy Strand (Velika Plaža) ezután jön, ez a 10 kilométer hosszan elnyúló strand Ulcinj büszkesége, ilyen hosszú homokos part nincs még egy Montenegróban. Csodálatos látványt nyújt a 10 kilométer hosszú homokos strand, a „ Nagy strand” annyira apró homokos mint a liszt.
A Női Strand (Ženska Plaža) sziklás-betonos, tagolt, fenyőerdővel övezett fürdőhely. A közelben van egy kéntartalmú, gyógyhatású forrás, melynek vize állítólag több meddő nőn segített már. Ez olyan strand, amely kizárólag nőket fogad. Azért férfiakat is lehet itt látni néhol. Nem messze a Bojana folyótól a turista megtalálja a Šaško tavat, amely nagyon gazdag halban, itt van még a maradványa a Svaca városnak, mely holt város. Ha az Ulcinji homok túl forró lenne, akkor felüdülést kereshetünk a Bojana partján lévő éttermekben. Kipróbálhatjuk a különféle tengeri specialitásokat is.
A "Kék Zászló"
-- A Kék zászló„ ötlete Franciaországból ered. 1986-ban elhatározták, hogy figyelmet fognak fordítani a strandok víz minőségére és a vizek védelmére kelnek. 1987 -ben nemzetközivé vált a mozgalom. 2006 -ban Európában, Kanadában és Marokkóban mintegy: 28 ország részvételével: 2442 strand, 532 kikötő kapta majd meg a Kék zászló kitüntetést.
-- A Kék zászló szimbolizálja a környezet, az élővilág, a víz minőségét, a strandok biztonságát és a szanitáris helységek minőségét a strandokon és a kikötőkben is. A szimbólumot nemzetközi zsűri adja át, a nemzetközi bizottság javaslata alapján, az elismerés egy évre szól.
-- Ha a szezon alatt a feltételek a strandokon megváltoznak a Kék zászlót vissza vonhatják. A következő fő kritériumoknak kell megfelelniük: víz minősége, ekológiai és információs oktatás, ekológiai vezetés és biztonság, kitűnő kiszolgálás.
-- A strandok részére: 27 feltétel van, melyből: 22 -őt teljesíteni kell, a maradék: 5 pedig később is teljesíthető. A turizmus és a strandok részére a legnagyobb elismerést a Kék zászló jelenti. Montenegróban először 2004-ben osztottak ki ilyen elismerést, és eddig ezt: 8 strand kapta meg.
1. Herceg Novi -- "Plaža Club Hotel Rivijera"
2. Herceg Novi -- "Plaža Yachting Club 32"
3. Budva -- "Plaža Blue Beach"
4. Budva -- "Plaža Escalera Jaz
5. Sveti Stefan -- "Plaža Sveti Stefan"
6. Čanj -- "Plaža Biserna Obala"
7. Bar -- "Plaža Crevena Plaza"
8. Ulcinj -- "Plaža Borova Suma"