Metró városi hálózatok világszerte.
A Metró a nagyvárosokra jellemző földalatti vasúti tömegközlekedési eszköz, nagy kapacitású tömegközlekedési rendszerek egyik típusa. Metró vagy Földalatti, elsősorban a felszín alatt futó gyorsvasúti rendszert nevezzük, angol nyelvterületen elterjedt még a: Subway, Tube, Underground kifejezés is.Metró, Subway, Tube, Underground
-- Metró a nagyvárosokra jellemző földalatti vasúti tömegközlekedési eszköz, nagy kapacitású tömegközlekedési rendszerek egyik típusa.
-- Metró vagy Földalatti, elsősorban a felszín alatt futó gyorsvasúti rendszert nevezzük, angol nyelvterületen elterjedt még a: Subway, Tube, Underground kifejezés is.
-- Metró rendszerek modern szolgáltatásait az állomások között kijelölt vonalakon, jellemzően a vasúti síneken közlekedő villamos motorvonatokkal biztosítják. Egyes rendszerek irányított gumikereket, mágneses lebegtetést, vagy monorailt használnak.
-- Földalatti vasút építés gondolata és megvalósítása egyidős a Londoni földalatti vasútvonal születésével. 1860-ban kezdtek hozzá az építéséhez és 1863-ban helyezték üzembe az első földalatti vasutat.
-- London után, elsőként Európa kontinentális részén, a Millenniumi kiállításra készült el Budapesten a Sugárút alatt haladó földalatti kéregvasút. A Belváros és a Városliget közötti kapcsolatot teremtette meg. A második világháború végéig a további fejlődés nem folytatódott.
-- London, 1863 a világ első gyorsvasúti rendszere a részben földalatti Metropolitan Railway volt, gőzmozdonyokkal, és ma a Londoni metró részét képezi.
-- New York, 1868-ban megnyílt a felemelt West Side and Patent Railway, amely kezdetben kábeles vontatású, statikus gőzgépeket használó vonal volt.
-- Budapest első metróvonalát: 1896. április 11-én adták át. Ez volt a Millenniumi Földalatti Vasút.
-- Paris metró vonalát 1900-ban adták át, ezzel a világ harmadik legrégebbi Metró hálózata.
-- Shanghai, Peking, Tokyo, Seoul, New York, London, Paris, Moszkva a világ 8. legnagyobb metró hálózata.
Leghosszabb Metró Vonalak Világszerte
1. Peking Metro - 727 km.
2. Shanghai Metro - 637 km.
3. Seoul Metro - 537 km.
4. Tokyo Metro - 418 km.
Legtöbb Metró Vonalak Világszerte
1. New York Metro - 26 vonal.
2. Peking Metro - 22 vonal.
3. Shanghai Metro - 22 vonal.
4. Paris Metro - 16 vonal.
Legtöbb Metró Állomás Világszerte
1. New York Metro - 468 állomás.
2. Seoul Metro - 397 állomás.
3. Peking Metro - 388 állomás.
4. Shanghai Metro - 385 állomás.
Legforgalmasabb Metrók Világszerte
1. Shanghai Metro - 3,5 milliárd/év.
2. Peking Metro - 3,2 milliárd/év.
3. Tokyo Metro - 3,2 milliárd/év.
4. Moszkva Metro - 2,8 milliárd/év
Legrégebbi Metrók Világszerte
1. London Metro - 1863. megnyitva.
2. New York Metro - 1868. megnyitva.
3. Budapest - 1896. megnyitva
4. Paris - 1900. megnyitva
Legmélyebb Metrók Világszerte
1. Kijevi Metro - Arsenalna - 105 m mély.
2. Moszkvai Metro - Park Pobedy - 97 m mély.
3. Sankt Petersburg - Admiralskaya - 94 m mély.
4. Phenjan - Phongaj - 92 m mély.
| Metró Vonalak Ranglistája Világszerte -- 2022 | |||
|---|---|---|---|
| 1. | Peking | 1971 | 22 vonal - 388 állomás - 727 km |
| 2. | Sanghaj | 1993 | 22 vonal - 385 állomás - 637 km |
| 3. | Seoul | 1974 | 13 vonal - 397 állomás - 537 km |
| 4. | Tokyo | 1927 | 13 vonal - 322 állomás - 418 km |
| 5. | Moszkva | 2004 | 15 vonal - 302 állomás - 416 km |
| 6. | New York | 1897 | 26 vonal - 468 állomás - 412 km |
| 7. | London | 1863 | 11 vonal - 268 állomás - 408 km |
| 8. | Paris | 1900 | 16 vonal - 297 állomás - 337 km |
| 9. | Kanton | 1997 | 13 vonal - 288 állomás - 418 km |
| 10. | Sencsen | 2004 | 13 vonal - 268 állomás - 414 km |
| 11. | New Delhi | 2002 | 12 vonal - 285 állomás - 310 km |
| 12. | Bombay | 1897 | 12 vonal - 208 állomás - 307 km |
| 13. | Nanking | 2000 | 10 vonal - 174 állomás - 305 km |
| 14. | Chicago | 1897 | 10 vonal - 150 állomás - 302 km |
| 15. | Madrid | 1919 | 13 vonal - 206 állomás - 293 km |
| 16. | Mexico City | 1969 | 12 vonal - 195 állomás - 226 km |
| 17. | Istanbul | 2000 | 11 vonal - 133 állomás - 200 km |
| 18. | Csengtu | 2010 | 10 vonal - 138 állomás - 180 km |
| 19. | Hong Kong | 1979 | 8 vonal - 105 állomás - 175 km |
| 20. | Washington | 1976 | 6 vonal - 102 állomás - 170 km |
| 21. | San Francisco | 1972 | 6 vonal - 100 állomás - 167 km |
| 22. | Barcelona | 1924 | 12 vonal - 200 állomás - 166 km |
| 23. | Valencia | 2000 | 10 vonal - 146 állomás - 160 km |
| 24. | Wuhan | 2004 | 10 vonal - 141 állomás - 158 km |
| 25. | Taipei | 1996 | 6 vonal - 131 állomás - 152 km |
| 26. | Singapore | 1987 | 6 vonal - 109 állomás - 150 km |
| 27. | Berlin | 1902 | 9 vonal - 138 állomás - 150 km |
| 28. | Osaka | 1933 | 8 vonal - 104 állomás - 137 km |
| 29. | Los Angeles | 1993 | 6 vonal - 100 állomás - 130 km |
| 30. | Santiago Chile | 1975 | 7 vonal - 118 állomás - 130 km |
| 31. | Sankt Petersburg | 1955 | 5 vonal - 102 állomás - 127 km |
| 32. | Teherán | 1999 | 5 vonal - 142 állomás - 120 km |
| 33. | Stockholm | 1950 | 5 vonal - 100 állomás - 110 km |
| 34. | Hamburg | 1912 | 5 vonal - 102 állomás - 105 km |
| 35. | München | 1971 | 6 vonal - 100 állomás - 103 km |
| 36. | Rotterdam | 1968 | 5 vonal - 70 állomás - 100 km |
| 37. | Caracas | 1983 | 4 vonal - 46 állomás - 100 km |
| 38. | Milano | 2013 | 4 vonal - 98 állomás - 100 km |
| 39. | Kairó | 1987 | 3 vonal - 75 állomás - 90 km |
| 40. | Athén | 1904 | 3 vonal - 56 állomás - 80 km |
| 41. | Wien | 1976 | 5 vonal - 98 állomás - 80 km |
| 42. | Sao Paulo | 1974 | 6 vonal - 64 állomás - 75 km |
| 43. | Dubai | 2009 | 5 vonal - 56 állomás - 75 km |
| 44. | Toronto | 1954 | 4 vonal - 75 állomás - 74 km |
| 45. | Montreal | 1994 | 4 vonal - 68 állomás - 70 km |
| 46. | Vancouver | 1985 | 3 vonal - 47 állomás - 70 km |
| 47. | Kijev | 1960 | 3 vonal - 52 állomás - 70 km |
| 48. | Oslo | 1966 | 5 vonal - 90 állomás - 70 km |
| 49. | Atlanta | 1979 | 6 vonal - 44 állomás - 68 km |
| 50. | Buenos Aires | 1913 | 6 vonal - 83 állomás - 66 km |
| 51. | Ankara | 1999 | 4 vonal - 56 állomás - 65 km |
| 52. | Bukarest | 1959 | 5 vonal - 63 állomás - 64 km |
| 53. | Rio de Janeiro | 1966 | 3 vonal - 42 állomás - 62 km |
| 54. | Roma | 1955 | 3 vonal - 75 állomás - 60 km |
| 55. | Praha | 1974 | 3 vonal - 62 állomás - 58 km |
| 56. | Kuala Lumpur | 1979 | 3 vonal - 42 állomás - 56 km |
| 57. | Bangkok | 2004 | 6 vonal - 53 állomás - 55 km |
| 58. | Amsterdam | 1977 | 5 vonal - 52 állomás - 50 km |
| 59. | Napoli | 1993 | 4 vonal - 40 állomás - 50 km |
| 60. | Lisboa | 1959 | 4 vonal - 56 állomás - 44 km |
| 61. | Bruxelles | 1976 | 4 vonal - 58 állomás - 40 km |
| 62. | Budapest | 1896 | 4 vonal - 52 állomás - 40 km |
| 63. | Manila | 1984 | 4 vonal - 45 állomás - 40 km |
| 64. | Miami | 1984 | 4 vonal - 23 állomás - 40 km |
| 65. | Bilbao | 1995 | 3 vonal - 40 állomás - 38 km |
| 66. | Brasilia | 1897 | 3 vonal - 24 állomás - 38 km |
| 67. | Koppenhága | 2002 | 4 vonal - 39 állomás - 38 km |
| 68. | Lille | 1983 | 2 vonal - 60 állomás - 38 km |
| 69. | Szófia | 1997 | 4 vonal - 27 állomás - 37 km |
| 70. | Baku | 1967 | 3 vonal - 27 állomás - 36 km |
| 71. | Bangalore | 2012 | 4 vonal - 41 állomás - 36 km |
| 72. | Minsk | 1984 | 2 vonal - 28 állomás - 36 km |
| 73. | Belo Horizonte | 2000 | 3 vonal - 19 állomás - 35 km |
| 74. | Fortaleza | 1897 | 3 vonal - 28 állomás - 35 km |
| 75. | Porto Alegre | 1919 | 3 vonal - 19 állomás - 35 km |
| 76. | Recife | 1985 | 3 vonal - 24 állomás - 34 km |
| 77. | Phenjan | 2000 | 2 vonal - 17 állomás - 33 km |
| 78. | Helsinki | 1982 | 2 vonal - 30 állomás - 32 km |
| 79. | Tbiliszi | 1966 | 2 vonal - 23 állomás - 30 km |
| 80. | Warsawa | 1995 | 2 vonal - 21 állomás - 30 km |