"A világon azért vagyunk, hogy valahol otthon legyünk benne" -- Tamási Áron

Déli Nap Krónika

"Az ember hasonlóvá válik ahhoz, mint amiben gyönyörködik."
--Platón--

"Minden jó helyen és minden ember szívében megleled Istent."
--Seneca--

"A természet mindig tökéletes és soha nem szegi meg törvényét."
-- Leonardo da Vinci --

Magyarország tájai és tájegységei - Bíró Csaba

2019.04.20 11:50

 

Magyarország Tájai, Tájegységei.

Magyarország Közép-Európában, a Kárpát-medence áldott helyén fekvő, körös-körül a Kárpátok-hegyláncának ölelésében fekvő ország. Eme csodás országot megismerni és megszeretni egy pillanat műve csupán..

DonauknieVisegrad.jpg 

Magyarország Adottságai és Fekvése

-- Magyarország Közép-Európában, a Kárpát-medencében fekvő, körben a Kárpátok-hegy láncának ölelésében fekvő ország.. Az országot északról: Szlovákia, északkeletről: Ukrajna, keletről és délkeletről: Románia, délről: Szerbia és Horvátország, délnyugatról: Szlovénia, nyugatról: Ausztria határolja.
-- Magyarország a keleti félgömb: 16° és 23° hosszúsági körei között és az északi félgömb: 45° és 49° szélességi körei között, nagyjából Európa közepén helyezkedik el, a Kárpát-medencében. Tőle csaknem egyforma távolságra van az Atlanti-óceán és az Urál-hegység, illetve a Földközi-tenger és az Északi-tenger. Az országhoz legközelebb eső tenger az Adriai-tenger, körülbelül: 300 kilométer távolságra található..
-- Magyarország területének nagy része: 200 méternél alacsonyabb tengerszint fölötti magasságon fekszik. Noha Magyarországon számos középhegység terül el, a 300 méteres magasságot meghaladó kiemelkedések az ország területének kevesebb, mint 2%-át foglalják el. A legmagasabb pontja a Kékes: 1014 m-es magassággal, a legalacsonyabb pont pedig Csongrád megyében található a Tisza közelében fekvő Tiszasziget: 75,8 m-es tengerszint feletti magasságon..
-- Magyarország legfontosabb természeti kincse a termőföld, annak ellenére, hogy a talaj minőség változatos. Területe: 70%-a alkalmas mezőgazdasági hasznosításra, s ezen arányon belül: 72%-ot tesznek ki a szántóföldek. Magyarország fővárosa és egyben legnépesebb városa a két milliós Budapest. Az ország nagyobb városai és megye székhelyei: Békéscsaba, Debrecen, Eger, Győr, Miskolc, Nyíregyháza, Kaposvár, Kecskemét, Nyíregyháza, Pécs, Szeged, Székesfehérvár, Szolnok, Szombathely, Tatabánya, Veszprém, és Zalaegerszeg.

Magyarország Éghajlata

-- Magyarország éghajlata kontinentális, három éghajlati terület határán helyezkedik el; időjárását a keleti nedves kontinentális, a nyugati óceáni, az északi sarkvidéki légtömegek és a déli-délnyugati mediterrán hatás alakítja. Az évi középhőmérséklet: +8–11 °C, amelynek viszonylag magas: 20–25 °C-os az ingadozása. A hőmérséklet átlagos értéke januárban a legalacsonyabb: −4–7 °C, júliusban a legmagasabb: 25–30 °C.
-- A napsütéses órák száma évente: 1700–2100 óra között van; ez az Alföldön a legmagasabb és a hegyvidéken a legkisebb, ami fontos tényező a mezőgazdaság szempontjából. Az évi átlagos csapadék mennyiség: 500–1000 mm, az Alföldön: 500–600 mm, a hegyvidéken: 800–1000 mm. Az északnyugati szél az uralkodó.
-- A valaha mért legalacsonyabb hőmérsékletet, mínusz hőmérséklet: -35 °C-ot 1940. február 16-án Görömbölytapolcán, Miskolc közelében regisztrálták. Legtöbbször a Nógrád megyei Zabaron van a napi leghidegebb. A valaha mért legmagasabb hőmérsékletet, plusz hőmérsékletet: +42,1 °C-ot 2007. július 20-án Kiskunhalason és Szegeden mérték. Egyben ez a Dél-Alföldi régió az ország legmelegebb és legnapfényesebb tájegysége..

Magyarország Tájai és Tájegységei

-- Magyarországot hagyományosan hat nagy természetföldrajzi tájegységre szokás bontani. Ezek nyugat-keleti irányban az: 1. Alpokalja, 2. Kisalföld, 3. Dunántúli-dombság, 4. Dunántúli-középhegység, 5. Alföld, 6. Északi-középhegység. Magyarország a természeti tájak felosztását - 6. nagytájat, 35. középtájat, és 65. kistáj-csoportban, összesen 227. kistájat különít el..
-- Az Alföld a legynagyobb tájegységünk, ami mindmáig jellegzetesen magyaros, tájai a régi idők életét, embereit, állatait, és növényeit őrizte meg. A csodás fekvésű Dunántúl dombjaival, a Dunántúli-dombsággal az egyik legszebb és legbarátságosabb táj a világon, koronázva tavaival, a Balatonnal, a Velencei-tóval, és a Fertő-tóval. E tavak mind szikes eredetű tavak, más néven sztyepp tavak.
-- A tavak ásványi anyagokban, nátrium és magnézium gazdagok, jól lúgosítanak, a kiváló vizük a kimerült szervezetet felfrissíti, regenerálja. A tavak fürdésen és sportoláson kívül a reumatikus fájdalmak enyhítésére is alkalmasak. Ezeken a vidékeken találhatunk csertölgyet és molyhos tölgyet, kosborféléket, számos lepkefajt és gőtét. A nádrengeteg európai jelentőségű madárparadicsom. Akár a fészkelő, akár az átvonuló madarakat nézzük, a Kárpát-medence egyik legjelentősebb madár élőhelye....

Magyarország: 6. Nagytája, Nagytáj-egysége

1. Alföld


Az Alföld a történelmi Magyarország legnagyobb területű tájegysége, az eurázsiai sztyeppevidék legnyugatabbi területe, a "nagy "Magyar Alföld" kiterjedése: 100 000 km². A jelenlegi Magyarországi Alföld kiterjedése kb. 52 000 km², ami az ország 56%-át jelenti. Az Alföld magyarországi határait az Északi-középhegység, keleten és délen a román és szerb országhatár, nyugaton a Dunántúli-dombság és a Dunántúli-középhegység alkotják. Az Alföld felszíne feltöltött síkság, területén szinte nincs szintkülönbség. Az Alföld az újidő negyedidőszakában a pleisztocén korban keletkezett. Az Alföld területét a folyók, és a szél alakította mai arculatára. A folyók a hegységek lábánál hordalék kúpokat és elhagyott medreik mentén vastag üledéket raktak le. Ilyen például a Nyírség, a Kiskunság, a Mátraalja, valamint a Bükkalja. A hordalékkúpok anyagából a szél homokot halmozott fel (Kiskunság; Nyírség), máshol vastag lösztakarót terített szét (Mezőföld; Bácskai-löszhát; Hajdúság; Maros-Körös köze; Nagykunság). A Magyarországi Alföld legmagasabb pontja a Nyírségben lévő Hoportyó (183 méter), a legalacsonyabb pontja Tiszasziget közelében van (75 méter). A tökéletesen sík vidékek és a valamivel magasabb hátságok váltakoznak. A terület szinte tökéletes síkság, a szintkülönbségek elenyészőek. A felszínt a folyók munkája alakította. Lösz és homok borítja. A folyók a hegységek lábánál hordalékkúpokat és elhagyott medreik mentén vastag üledéket raktak le. Ilyen például a Nyírség, a Kiskunság, a Mátraalja, valamint a Bükkalja. Ezen belül a Dunántúli Alföld: Mezőföld, Sárköz, Drávamellék, Duna–Tisza köze: Kiskunság, Jászság, Pesti-síkság, Hevesi-sík, Borsodi-Mezőség. Felső-Tisza-vidék: Bodrogköz, Tiszahát, Szatmári-síkság Tiszántúl: Körös–Maros köze, Körös-vidék, Kis-Sárrét, Nagy-Sárrét, Nagykunság, Hortobágy, Hajdúság, Nyírség.. Az Alföld területe 5 országra terjed ki: - Magyarország északon az Északi-középhegységig, nyugaton a Balatonig és a Dunántúli-dombságig terjed ki. - Ukrajna a Kárpátaljától délnyugatra fekvő kis területre nyúlik ki az Alföld. - Románia a Kárpátoktól nyugatra található a Kelet-Alföld. - Szerbia a Vajdaság területére terjed ki az Alföld. - Horvátország: kis területen Horvátországba is átnyúlik az Alföld. Az Alföld Magyarország legmelegebb és napfényben legazdagabb tája, évi átlag: 2000-2100 órás napsütéssel.. Az Alföld legnépesebb városai: Arad, Budapest, Debrecen, Eszék, Kecskemét, Szabadka, Szolnok, Szeged.

2. Kisalföld


A Kisalföld az ország északnyugati részén fekszik, részei a Szigetköz, a Rábaköz és a Marcal-medence. Legnagyobb városa: Győr. A Magyarország északnyugati részén található „Magyarországi Kisalföldet” és az Ausztriában található Seewinkel tájegységet magába foglaló földrajzi terület. A Kisalföld elnevezés a területet a Kárpát-medence nagyobb kiterjedésű síkságát jelentő Alföldtől, vagyis a „Nagyalföldtől” különbözteti meg. Teljes területe: 9000 km², ennek kevesebb mint fele – 4000 km² – tartozik Magyarországhoz,Magyarországon lévő területe ÉNY-on fekszik. A terület szlovákiai részét és a déli, magyarországi részét a Duna választja el egymástól. A Pozsonytól keletre elterülő szlovákiai rész neve szlovákul: Podunajská nížina, vagyis „Dunamenti-alföld”. A Kisalföld kialakulása a miocén kortól kezdve folyamatosan süllyedő területről van szó, amelyet a Pannon-tenger borított. Később az itt megjelenő Duna és mellékfolyói töltöttek fel üledékeikkel. Így jött létre Európa legnagyobb folyami hordalék kúpja, a Szigetköz és a Csallóköz területe. Felszínének nagy része tökéletesen sík, hordalékukon jó termő talaj képződött. A Kisalföld eredetileg erdős puszta volt, ennek helyén ma mesterségesen kialakított kultúrtájat találhatunk. Jelentős átalakító munkálatok zajlottak a területen, leginkább erdőirtás és folyószabályozás. Az így okozott károkat megpróbálják mérsékelni és az eredeti állapotot visszaállítani, elindult az erdő telepítési program valamint a Fertő-Hanság Nemzeti Park is jelentős védelmet biztosít a Kisalföld különösen értékes területeinek. A Kisalföldön a nyár hűvös, a tél enyhe. Kevés a napsütés, és egyenletesen oszlik el a csapadék. Mivel ez a Kárpát-medence egyik legnyugatibb tája, jelentős az Atlanti-óceán hatása: gyakoribb a borultság, kisebb a hőingás, és egyenletesebb a csapadék eloszlása.

3. Alpokalja


Az Alpokalja a nyugati határ, a magyar-osztrák határ mentén helyezkedik el, a Keleti-Alpok lejtővidéke, az ország legcsapadékosabb része, legmagasabb területei a Kőszegi-hegység (Írott-kő: 882 m) és a Soproni-hegység (Magas-bérc: 557 m). Az Alpokalja tágabb értelemben a Keleti-Alpok keleti nyúlványát alkotó átmeneti hegyvidék Ausztria, Magyarország és Szlovénia területén, szűkebb földrajzi értelmezésben a Nyugat-magyarországi-peremvidék legnyugatibb középtája Győr-Moson-Sopron és Vas megye területén. Tágabb értelmezés: A tágabb természetföldrajzi kontextusú Alpokalja (németül Alpenostrand) a Keleti-Alpok keleti előterében húzódó középhegységi vonulatokat, peremi és köztes helyzetű medencéket és völgyeket magába foglaló átmeneti terület összefoglaló elnevezése. Északról a Duna–Morva-medence, keletről a Kisalföld és a Vas–Soproni-síkság, délről a Mura–Rába-dombvidék határolja. Északi irányból dél felé haladva a vidéket alkotó kistájak: Lajta-hegység, Vulka-medence, Fertőmelléki-dombság, Soproni-medence, Rozália-hegység, Soproni-hegység, Bucklige Welt, Borostyánkői-hegység, Kőszegi-hegység, Kőszeghegyalja és Vas-hegy. Az Alpokalja Magyarország legcsapadékosabb és egyik leghűvösebb középtája. Az évi középhőmérséklet – a tengerszint feletti magasság és a kitettség függvényében: – 8,5–9,8 °C között alakul. A 700 méternél magasabban fekvő területeken ez az érték 7,5 °C-ig is süllyedhet. A tél enyhe, a nyár hűvös, a vegetációs időszak átlaghőmérséklete: 14,5–16,5 °C közé esik. Az évi napsütötte órák száma az északon és nagyobb magasságban elterülő vidékeken nem haladja meg az 1800 órát, a Kőszeg hegyaljától délre azonban elérheti az 1820–1850 órás tartományt is. Az Alpokalja legnépesebb városai: Kőszeg, Sopron, Szombathely. 

4. Dunántúli-dombság


A Dunántúli-dombság egy nagyon változatos felépítésű és felszínű magyarországi nagytáj, amely egyben az ország egyik legszebb tájegysége. A Dunántúli-dombság magában foglalja majdnem a teljes Dél-Dunántúli régiót és átnyúlik a Nyugat-Dunántúliba is. Határait az Alpokalja, Kisalföld, a Balaton, a Duna  folyó észak-déli szakasza, és az országhatár jelöli ki. Területe: 11 350 km². A Balatontól dél, délkelet és délnyugati irányba fekszik, részei a Zalai-dombság, a Somogyi-dombság, a Tolnai-hegyhát, a Baranyai-dombság és két hegyvidék, a Mecsek (Zengő, 682 m) és a Villányi-hegység (Szársomlyó: 442 m).. A terület nagyobb része lösszel és homokkal fedett dombvidék, de megtalálhatóak itt a középhegységek (kb 5%-a a Dunántúli-dombságnak) és a területének egyharmadában a síkságok is. A felszíne az újharmadkori és negyedkori pleisztocén üledékekből (agyag, lösz, homok) keletkezett. A Mecsek és a Villányi-hegység mészkő anyagú. A területen a csapadékosabb óceáni, és a meleg mediterrán hatás egyaránt érvényesül, így éghajlata kiegyensúlyozottabb az országos átlagnál. A Dunántúli-dombság nyugati fele csapadékosabb, kelet felé a csapadék mennyisége csökken, átlagos értéke: 650 mm egy évben. A nagytájak közül itt a legsűrűbb a folyóhálózat. Ezen vízfolyások hossza összesen: 2214 km. Az állóvizek mennyisége is kimagasló. A terület 4%-át borítja vízfelület, szemben az országos 1%-os aránnyal. Ezeknek háromnegyedét mesterségesen hozták létre, a völgyek elárasztásával. A Dunántúli-dombság kb: 25%-át borítják erdők – ez körülbelül: 200 ezer hektár. Főleg a gyertyános–tölgyesek, bükkösök, ezüsthársasok jellemzőek. A Dunántúli-dombság legnagyobb városai: Bonyhád, Dombóvár, Kaposvár, Pécs, Siófok, Zalaegerszeg..

5. Dunántúli-középhegység


A Dunántúli-középhegység, vagy régi nevén Nyugati-középhegység magyarországi nagytáj a Kisalföld, a Zalai-dombság, a Balaton és a Mezöfőld között. Az Északi-középhegységtől a Pilis és a Visegrádi hegység között húzódó patakvölgyek választják el. Területe: 7200 km², 200 km hosszú, 30– 40 km széles. Legmagasabb csúcsa a Pilis-tető (757 m). Főként üledékes kőzetekből felépülő röghegység. A Dunántúli-középhegység Magyarország egyetlen olyan nagytája, ami teljes egészében az ország területére esik. a Balatonnal párhuzamosan, délnyugat-északkeleti irányban foglal helyet a Dunakanyarig. Részei: Bakony: a hegység legnagyobb tagja, tájai: a Déli-Bakony és az Északi-Bakony. Balaton-felvidék: a Tapolcai-medencétől észak felé terül el, Balatonfűzfőig, történelmi borvidék, ide tartozik a Keszthelyi-hegység. Vértes Dunazug-hegység: Gerecse, Pilis, Budai-hegység, Visegrádi-hegység. Velencei-hegység: a Velencei-tótól északnyugatra, a tó és a Vértes között elterülő dombvidék, a Balaton-felvidék északkeleti folytatása.

6. Északi-középhegység


Az Északi-középhegység Magyarország legmagasabban fekvő vidéke, a Duna visegrádi áttörésétől a Bodrogig tart. Börzsöny: a hegység legnyugatibb tagja, nagy része 600 m-nél magasabb (Csóványos: 939 m). Cserhát: a Börzsöny és a Mátra között fekvő, lazán összefüggő lánc, déli nyúlványa a Gödöllői-dombság, további részei a Karancs, a Salgó és több bazalthegy. Mátra: a Zagyva-völgytől kelet felé magasodik, az ország legmagasabb csúcsával (Kékes: 1014 m). Bükk és Bükkalja: az ország legmagasabbra emelkedő karsztos területe és az ország legnagyobb átlagmagasságú hegysége. Aggteleki-karszt: a szlovák–magyar határon átnyúló, zömmel triász mészkőből álló karsztvidék. Itt van Magyarország leghosszabb barlangja, Baradla (24,5 km). Zempléni-hegység: a Hernád völgyétől a Bodrogig terjedő vulkanikus hegyvidék, fiatal üledékekkel feltöltött köztes medencével (Hegyköz). Az Alföld felé néző déli lejtője a Hegyalja. Cserehát: alacsony dombság a Bükk és a Zempléni-hegység között. Gödöllői-dombság: A Cserháttól délre mélyen benyúlik az Alföldbe. Az Északi-középhegységhez tartozik, egyfajta átmenet a hegység és az alföld között.

Magyarország: 35. Középtája, Középtájegysége

-- Alföld -- (12)

1. Bácska
A Bácska, szerbül Bačka, egy újkori tájfogalom, Bács-Bodrog vármegyének népies neve. A Duna–Tisza közén, az Alföld déli része. Területének 85%-a Szerbiához (Dél-Bácska), 14%-a Magyarországhoz (Észak-Bácska), 1%-a pedig Horvátországhoz tartozik. Bácskát alapvetően két részre lehet osztani a mai határok mentén. A magyarországi Bács-Kiskun megye területéhez, a szerbiai a Vajdaság Autonóm Tartományhoz tartozik. Északi részének középkori elnevezése Bodrog volt (Ferenc-csatornától északra), a déli részének pedig Bács – innen ered a Bács-Bodrog vármegye név. A török időkben alakult ki a Bácska elnevezés a Duna-Tisza közének déli részére. Ebben tovább élt Bács vármegyének neve. A török kiüzése után átalakultak a vármegye határok. A18. század közepén ideiglenesen, majd 1802-ben törvényben is egyesítették a két megyét. A Bácska határvonala: Nyugatról és délről a Duna, keletről a Tisza határolja mint természetes határvonal. Északon Csanád, Nádudvar, Hajós és Kiskunhalas alatt húzódik, majd Horgos fölött folytatódik. Természetföldrajzi adottságai: Átlagos tengerszint fölötti magassága 90 méter. Talaját nagyrészt igen termékeny réteg, úgynevezett feketeföld borítja – főleg Óbecse és Szenttamás határában. Városai: Baja, Bácsalmás, Bácsbokod, Bácsborsod, Mélykút.

2. Bánát, Bánság
A Bánság avagy Bánát, szerb-horvátul: Banat, egy földrajzi és történelmi régió a Kárpát-medence délkeleti részén. A Bánság természetes földrajzi határai délen a Duna, nyugaton a Tisza, északon a Maros keleten pedig a Ruszka-havas, valamint a Temes és a Cserna folyók völgye a Déli-Kárpátok lábainál. A Bánság nagyobb része, a Temesköz (más néven Bánsági-alföld) az Alföldhöz tartozó sík vidék, míg a terület délkeleti részét a Bánsági-hegyvidék foglalja el. Az utóbbi részei a Krassó-Szörényi-érchegység, Szemenik-hegység, Almás-hegység, Lokva-hegység és Orsovai-hegység (Szretinye-hegység). A Bánsági-hegyvidék legmagasabb csúcsa a Szemenik-hegységben emelkedő Gózna (Piatra Goznei, 1447 m.) A régió három államhoz tartozik: a nagyobbik része (18 945 km²) a Kelet-Bánság, amely Románia területéhez tartozik, a kisebbik részét (9307 km²) kitevő Nyugat-Bánság a szerbiai Vajdaság területén helyezkedik el, illetve egy csekély része (217 km²) Magyarországon található, Csongrád megye déli részén. A Bánság földrajzi és kulturális egységet képez Bácska és a történelmi Erdély között. A romániai részét ugyanakkor a mai szóhasználat szerint általában a tágabb értelemben vett Erdély részének tekintik.

3. Dunántúli Alföld
A Dunántúli Alföld Magyarország egyik középtája, két része van, a Mezőföld és Sárköz. A Mezöföld a Dunától nyugatra, a Sió és a Duna között. Földrajzilag az Alföldhöz tartozik, bár a köznapi felfogás a Dunántúl részének tekinti. Közigazgatásilag Fejér megye és Tolna megye területére esik. Tengerszint feletti magassága 100–180 m. Földje főleg homokos és kőzetlisztes, ezt az anyagot a Dunántúli-középhegység patakjai rakták le. A Duna felől nagyobb szintkülönbség (tereplépcső) választja el az Alföld többi részétől. A Mezőföld területén homokos és lösszel borított területek váltakozása jellemző. Eredetileg füves puszta volt, ma jó minőségű mezőgazdasági terület. Városai: Dunaföldvár, Dunaújváros, Enying, Ercsi, Paks, Sárbogárd.

4. Dráva Melléki síkság
A Dráva-sík Magyarország déli határvidékének egyik középtája, a Nagyalföldhöz sorolt Drávamenti-síkság része, a Dráva folyó keskeny balparti völgysíkja. Területe 1143 km² – ennek nyugati része Somogy, keleti része, az Ormánság és a Pécsi-síkság Baranya megyéhez tartozik. Északi határa éles, terasz szerű, déli határa maga a Dráva folyó. A Dráva-sík tökéletes síkság. A tengerszint felett 96–110 m-rel terül el, tehát teljes magasságkülönbsége mindössze 14 m. Átlagos relatív reliefe 2 m/km² – ez nyugaton magasabb egy kissé. A Dráva árterülete a Baranya megyei szakaszon erősen kiszélesedik, ezért a felszín több mint fele ártéri síkság; 35%-a alacsony ármentes síkság – ezt futóhomokkal fedett, enyhén hullámos síksági részek tagolják. Legjellemzőbb formái az elhagyott meanderek. Városai: Barcs, Drávafok, Drávakeresztúr, Drávaszabolcs, Sellye.

5. Duna-Tisza Köze
A Duna–Tisza köze kifejezés alatt a Duna és a Tisza folyók között elhelyezkedő Magyarországi és Szerbiai tájat értjük. A terület Magyarország középső részén, valamint a szerbiai Vajdaság északnyugati részén helyezkedik el, és magában foglalja az Alföld nyugati felének nagy részét. Az ENSZ hosszú távú klímaváltozási előrejelzése alapján a Duna-Tisza közét félsivatagi övezetté nyilvánította.  A Duna-Tisza köze 3. középtájegység: Pesti-síkság, Jászság, Kiskunság, Városai: Budapest, Baja, Kalocsa, Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Kiskunmajsa, Kiskunlacháza, Kunszentmiklós, Szabadszállás, Szabadka, Szeged.

6. Jászság
A Jászság az Alföld északi részén elhelyezkedő, néprajzilag és földrajzilag környezetétől jól elhatárolható, Jászok lakta terület. Természetföldrajzilag az Alföld északi részén, a Tarna és a Zagyva folyók völgyében, az Északi-középhegységtől délre helyezkedik el. Nyugatra a Gödöllői-dombságig, keletre a Tiszáig, délre Szolnokig terjed, míg északról a Mátra határolja. Növényzete: Réti iszalag, Kardos madársisak, Őszi kikerics, Kisvirágú nebáncsvirág, Selyemkóró, Évelő őszirózsa. Mára a Jászság területének 80%-át művelik. Az egykor oly gazdag élővilág nyomai csak szigetszerűen lelhetők fel a szántók között, illetve a Zagyva és a Tarna árterén. A döntően szántók uralta táj flórája csak gyengén kötődik a középhegységihez. A területet hajdan mocsarakkal, lápokkal, sekély tavakkal mozaikos puha- és keményfás ligeterdők uralták. Városai: Jászberény, Jászapáti, Jászárokszállás, Jászladány, Jászfényszaru.

7. Kiskunság
A Kiskunság Budapest déli előtere és Szeged között, a Duna–Tisza közén átlósan elhelyezkedő középtáj. A két folyóhoz képest jó 30-50 méterrel magasabban található térszín, amit főleg az ős-Duna hozott létre. Ugyanis régebben a Duna még nem a ma látható vonalán folyt, hanem északnyugat-délkeleti irányban, így terjedelmes hordalékkúpot hozott létre. Ez a homokhátság tetején meghaladja a 130 méter tengerszint feletti magasságot, amely igen jelentős a Tisza kb. 80 és a Duna völgyének kb. 90 méteres tengerszint feletti magasságához képest. A terület talaja nagyrészt homokos, illetve szikes, de réti talajok is találhatóak. A Kiskunság közepe a legmagasabb térszínek a leginkább terméketlenek, mivel itt jut legnagyobb uralomra a homok. Fülöpháza határában található két, nagyrészt eredeti formájában meghagyott homokdűne is. A vidéken igen nagy problémát okot az '1980-as évek óta egyre fokozódó vízhiány, igen magas az ariditási index mértéke. Olyan tanulmányok is napvilágot láttak már, amely szerint a Kiskunság egy része egyike lesz Európa félsivatagi tájainak. A vízhiány, illetve a Duna és Tisza közötti hajóút megteremtése céljából már 300 éve foglalkoznak. Az Északi irányú szél a homokot felhalmozva homokbuckákat hozott létre. Városai: Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Kiskunmajsa, Kiskunlacháza, Kunszentmiklós, Szabadszállás.

8. Körös–Maros Köze
A Körös–Maros Köze vagy Maros–Körös köze Magyarország délkeleti területén, az Alföld nevű nagytájunk délkeleti részén található. Legnagyobb része Békés megye területén helyezkedik el, de kisebb részek átnyúlnak a Csongrádi-sík és Jász-Nagykun-Szolnok megye területére is. A középtáj területe 5150 km², ez az ország 5,65%-a és 88 település, 2,79% az összes településhez viszonyítva található itt. Megfigyelhető, hogy az Alföld ezen vidékén a tanyavilág, óriásfalu és kisvárosi településegyüttes dominál.  Városai: Békéscsaba, Gyula, Körösladány.

9. Nagykunság
A Nagykunság egy régi magyar tájegység neve, amely Magyarországon, a Tiszántúlon, azon belül is Jász-Nagykun-Szolnok megye délkeleti részén terül el. Az egyik legrégebbi olyan tájegységünk, amelynek elnevezése, területe viszonylag változatlanul vészelte át az évszázadok viharát. Nevét az itt élő kunokról kapta, korábban etnikai, majd egyre inkább területi vagy kiváltságólt alapon. Meglehetősen egyhangú táj benyomását kelti, szinte teljesen sík vidék, felszínét csupán kunhalmok és folyók, illetve ezek holtágai tagolják. Az átlagos tengerszint feletti magasság jellemzően 85-95 méter között változik. Ma már szinte teljesen szántóföldi művelés alá fogták a hajdan erdős-ligetes tájat. Igen jó minőségű földön folyik ma a mezőgazdasági termelés. A területnek délkeleten van egyértelműen határa, itt a Hortobágy-Berettyó jelöli ki ezt. Városai: Karcag, Kisújszállás, Kunhegyes, Mezőtúr, Túrkeve.

10. Hajdúság
A Hajdúság az Alföld északi-északkeleti részén elhelyezkedő, néprajzilag és földrajzilag környezetétől jól elhatárolható terület. Egykor önálló közigazgatási egységet alkotott Hajdú kerület néven Hajdúböszörmény központtal, de ma már csak szokás alapján tartják számon. Egykori területe ma jórészt Hajdú-Bihar megyében található, annak is a közepén, észak-déli irányban, részben Debrecent is körülölelve. A Hajdúk eredetileg, a 15-16. században az állatkereskedők által felfogadott marhahajcsárok voltak, a század végére azonban két csoportra szakadtak. Egy részük az uralkodó szolgálatában állt, és a végvárak védelmében vett részt, másik részük viszont, a „szabad hajdúk” a hagyományos életmódot folytatták. Városai: Debrecen, Hajdúböszörmény, Hajdúszoboszló, Hajdúhadháza.

11. Hortobágy
A Hortobágy Magyarország egyik tája, a Közép-Tiszavidék része. Területe 1700 km². A gyéren lakott vidék nagy része nemzeti park. A Hortobágyi puszta és a hozzá társított alföldi pásztor- és betyár- romantika az ország egyik idegenforgalmi vonzereje. A Tisza és mellékfolyóinak munkája feltűnően kiegyenlített, tökéletes sík felszínt eredményezett, aminek tengerszint feletti magassága 87–110 m (átlag 92 m). A Hortobágyi növényvilágot a tündérrózsa, a boglárka, a vízi rucaöröm és a békatutaj színesíti. A száraz pusztát a sziki őszirózsa és a sóvirág díszíti.A Hortobágy állatvilágának leghíresebb fajai a szürke marha, rackajuh, mangalica sertés és a nóniusz ló. De a terület színes madárvilága is egyedülálló, eddig 342 madárfaj előfordulását regisztrálták itt, ezek közül 152 fészkel is a területen.

  

12. Nyírség
A Nyírség az Alföld északkeleti részén található középtáj. A táj nagy része Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében helyezkedik el, de vannak települések Hajdú-Bihar megyében, illetve a romániai Szatmár megyében is. Környezetétől szigetszerűen elkülönülő terület, északról a Bodrogköz és a Rétköz, keletről a Beregi-sík és a Szatmári-sík, délről az Érmellék és a Berettyó-síkja, nyugatról pedig a Hajdúság és a Hajdúhát határolja. A Nyírség az Alföld egy kisebb résztája. Felszínének kialakításában a folyók és a szél játszották a legnagyobb szerepet. A folyók hordalékkúpokat és elhagyott medreik mentén vastag üledéket raktak le. A hordalékkúpok anyagából a szél homokot halmozott fel. Jellemző geológiai képződményei a lösz, a barnaföld, a különböző homokformák, a futóhomok, az agyag és a tőzeg. Városai: Nagykálló, Nyíregyháza, Nyírábrány, Nyírmada, Nyírtura, Nyírvasvári, Nyíracsád.

13. Pesti-síkság
A Pesti-síkság földrajzi tájegység Magyarországon, a főváros, Budapest alatti és melletti sík vidéki részeket jelenti. A síkság az Alföld, ezen belül a Dunamenti-síkság középtáj részét képezi. Határai északról és keletről az Északi-középhegység (Börzsöny, Cserhát, Gödöllői-dombság és Monor-Irsai-dombság), nyugatról a Duna, délről a Kiskunság. Városai: Budapest, Albertirsa, Cegléd, Dabas, Monor, Nagykőrös.



-- Kisalföld -- (4)

1. Rábaköz
Rábaköz Győr-Moson-Sopron megyében, a Csornai- és Kapuvári kistérségben helyezkedik el. A Kisalföld egyik jellegzetes kistája a Rábaköz. Délen és keleten a Rába határolja, nyugaton a Répce, északon a két folyó hordalékkúpja választja el a Hanságtól. Ha a Szigetköz a Duna ajándéka, akkor a Rábaközt a Rábának köszönhetjük. Ez a folyó építette a felszínt és adta meg az élet lehetőségét a jó termőfölddel és a dús füvű legelőkkel. Tatár-török égette, vízjárta föld a nép szorgalma révén mégis újra és újra éledt, és örökül hagyott nekünk Árpád-kori templomokat (Rábaszentmiklós és Árpás), török világra emlékeztető kőoszlopokat, barokk kastélyokat (Mihályi és Szany), a múlt századi virágzó állattenyésztéshez kapcsolódó faluképet (Bogyoszló és Szil), és messze földön híres népművészetet, szép viseletet (Dör és Szany). Táncaik közül a kónyi, kapuvári, szanyi verbung országosan ismert, de legalább ilyen híres a gyertyás legénytánc és a szárföldi dús. A Rábaköz világszerte ismert hímzései szorosan összefüggenek a népviselettel, hiszen ezek teszik őket olyan díszessé, gyönyörűvé. Városai: Csorna, Kapuvár, Rábaszentmiklós, Rábapatona.

2. Hanság
A Hanság a Fertő-tó medencéjének folytatása keleti irányban a Duna és a Rába hordalékkúpjai között. Természetes folytatása a Tószög, (Seewinkel) Ausztria (Burgenland) területén. Hossza: 55 km, szélessége: 17,5 km. 98 000 katasztrális holdnyi területe a nyugati nagyobb és a keleti kisebb medencére oszlik. Alapja a pleisztocén kori homokos folyókavics. A tőzeges, mocsaras felszínből 52 kavics- és homoksziget (gorond) áll ki. Mélysége 1-1,5 méter. A lecsapolás előtt sok nyíltvize, tava volt. Táplálói: az Ikva, a Rábca (Répce). Fővízlevezető csatornája a Fertő-csatorna. Lecsapolása és szabályozása már a 18. században megkezdődött. A 19. század elején a Monumenta Hungarica második kötetében a Hanságot úgy jellemezték, mint ahol csak savanyú sás, és nád létezik, és „az egész kaszálót inkább csupa zsombékokból öszveállott úszó földnek mondanád, mint rétnek.” A Hanságban járó szekerek alatt megsűllyed a talaj („mintha hintázna rajta az ember s meg meg felemelkedik a szekér után”). A szomjas munkás pedig egy kilyukasztott hosszú nádszállal tiszta vizet ihat. A Hanságban a Nemzeti Park az egykor hatalmas lápvilág lecsapolások után is fennmaradt láperdeit, léprétjeit, lápi tavait és az itt található gazdag növény és állatvilágot védelmezi és gondozza. Városai: Fertőd, Fertőszéplak, Sarród.

3. Szigetköz
A Szigetköz a Győri-medence Duna (Öreg-Duna, Nagy Duna) és a Mosoni-Duna által határolt kistája. Magyarország legnagyobb szigete, melynek területe: 375 km². Hossza 52,5 km, szélessége átlagosan 6–8 km. A lejtési viszonyok alapján két részre a Felső és Alsó Szigetközre osztható fel. Tengerszint feletti magassága 110 m-től 125 m-ig változik. A Szigetköz vízjárta vidéke limesként védte Pannóniát a római birodalom északi határaként. A népvándorlás hullámai is a terület peremvidékét érték, nem merészkedtek be az ingoványos mocsarak közé. A Szigetköz első állandó lakói a magyarok voltak. Lakossága ma is magyar bár található itt besenyő, kun, török itt-ott szláv családnév is. A Szigetköz a Duna halbölcsője volt a Bős (Gabcikovó) vízlépcső megépítéséig és a víz eltereléséig. 65 halfaj fordult itt elő, ez a hazai fajok 80%-a. Megtalálható itt, az eredetileg tiszta hegyi patakokban élő sebes pisztráng (Salmo trutta fario), éppúgy, mint a mocsarak, lápok védett fajai: a réti csík (Misgurnus fossilis), vagy a lápi póc (Umbra krameri). Még néhány a védettek közül: magyar bucó (Aspro singel), botos kölönte (Cottus gobio) selymes durbincs (Gymnocephalus schraetzer). Városai: Győr, Győrújfalu, Dunakiliti, Dunasziget, Feketeerdő, Mosonmagyaróvár, Halászi, Kisbodak, Püski, Máriakálnok, Kimle, Dunaremete, Darnózseli.

4. Marcall-medence
A Marcal-medence a Kemeneshát és a Bakony közé benyúló félmedence, Vas és Veszprém megye határán található, területe 3000 hektár. Északi észén található a Pannonhalmi-dombság, mely már Győr-Moson-Sopron megye területéhez tartozik. A Marcal a medence nyugati részén folyik. Ennek az az oka, hogy a mellékpatakok (a Sós-ér, a Sokorói-Bakony-ér, és a Csangota-ér) hordalékúpjai a Marcalt nyugat felé szorították. A medence alapját képező mezozoós rétegekkel takart kristályos kőzetek megsüllyedtek. A pannon üledékek vastagsága 2000 méteres is lehet. A süllyedés a felső pannóniai emelkedés végére megállt, a szárazzá vált felszínen megkezdődött a folyóvízi erózió és akkumuláció. A Pannon-tenger visszahúzódása után a felszínre a Győr-Moson-Soproni területtől délebbre bazaltlávává rakódott le (Somló, Ság). Legközelebb esik a megyéhez a marcaltői tufamező, amelynek anyagát régóta fejtik építő és útburkolókőnek. Városai: Celldömölk, Pápa, Sárvár, Tét.



-- Alpokalja -- (2)

1. Kőszegi-hegység
A Kőszegi-hegység (németül Günser Gebirge vagy Günser Bergland) az Alpokalja egyik kistája, harmadrészben Vas megye, kétharmad részben az ausztriai Burgenland (Őrvidék) területén. A Magyarországra eső, 58 km²-nyi területű, erősen tagolt, zárt középhegységi tömböt keletről és délről a Kőszeghegyalja fennsíkja, Ausztria területén délnyugatról a Felső-Őrség, északnyugatról a Borostyánkői-hegység, északról a Bucklige Welt és a Pulyai-medence határolja. Uralgó csúcsa a magyar–osztrák határon emelkedő 882 méteres Írott-kő, amely egyben a Dunántúl legmagasabb pontja. Középhegységi területként gyéren települt vidék: lakossága 1435 fő (2001), népsűrűsége 24,7 fő/km². A hegység központi részein állandóan lakott település nem található, csupán a délkeleti részén csoportosul négy aprófalú. Városai: Kőszeg, Kőszegszerdahely, Szombathely, Velem.

2. Soproni-hegység
A Soproni-hegység (németül Ödenburger Gebirge vagy Brennberger Hügelland) az Alpokalja egyik, az osztrák–magyar határon átívelő kistája Győr-Moson-Sopron megye, illetve Burgenland területén. A magyarországi részt tekintve 54 km²-es területű zárt hegységet északról és keletről az Ikva völgyét övező Soproni-medence, délről a Kabold–Fülesi-dombság, nyugatról a Rozália-hegység, északnyugatról pedig a Vulka-medence határolja. A Soproni-hegység Magyarország legidősebb kristályos röghegysége. Fő alkotókőzetei a földtörténeti óidőben átalakult kristályos pala, valamint egyéb képződmények. A Soproni-hegység átlagos tengerszint feletti magassága 410 méter, vonulatai a Sopron közelében mért legalacsonyabb ponttól (200 m) 500–600 méterig emelkednek. Legmagasabb pontja az ausztriai Bren-tető (Brenntenriegel, 606 m), Magyarország területén a Magas-bérc (557 m). Városa: Sopron.

-- Dunántúli-dombság -- (5)

1. Baranyai-dombság
A Baranyai-dombság Baranya megyében nagyrészt Pécsvárad és Mohács között elterülő változatos felszínformájú dombvidék. Nyugatról a Mecsek határolja, északról a 6-os főút, valamint a geresdlaki műút, keletről a Baranya-Tolna megyehatár, valamint délebbre a Duna. Déli határa már a Villányi-hegység előterében van, északkeleten egybeolvad a Geresdi-dombsággal. Népszerű túrázóhely. Területének nagyobb része szántóföldi művelés alatt áll. Viszonylag nagy kiterjedésű rétek és mezők alkotják, az erdők aránya kb. 10 %. Területén számos tó és patak található, melyek folyásiránya általában észak-déli irányú. A Baranyai-dombságra jellemző az aprófalvas településhálózat, mely kelet felé fokozatosan csökken. Itt a már síkká váló területen a települések egymástól távolabb helyezkednek el, de nagyobb lélekszámúak. Városai: Bátaszék, Bonyhád, Mohács, Szekszárd.

    

2. Mecsek-hegység
A Mecsek középhegység Magyarországon, a Dél-Dunántúlon, Pécstől északra. A legmagasabb csúcsa a Zengő, amelynek magassága 682 m. A Mecsek három részre tagolható: Kelet-Mecsek vagy Keleti-Mecsek, Közép-Mecsek, Nyugati-Mecsek. A hegység 545 négyzetkilométernyi területet fed be.[1] Az ország többi részéhez viszonyítva gazdag ásványkincsekben (többek közt uránban is). Déli határa a Pécsi-félmedence, észak-északkeleti a Völgységi-patak és az Ófalui-völgy, északnyugati a Dombóvár-Szentlőrinc törésvonal, keleten pedig a Duna ártere. Legmagasabb pontjai: a Zengő (682 m), Tubes (611 m), Hármas-hegy (604 m), Jakab-hegy (602 m), Dobogó (594 m), Szószék (586 m), Szamár-hegy (564 m). A klíma vegyes jelleget mutat, elemei részben mediterránok, részben kontinentálisak. A tájra húsz-harminc olyan növényfaj is jellemző, amely nem él a Kárpát-medence más részein. Városai: Pécs, Pécsvárad, Mecseknádasd, Komló, Abaliget, Orfű.

3. Somogyi-dombság
A Somogyi-dombság a Balaton és Kaposvár alatti területrészt öleli fel. A Somogyi tájegységre az aprófalvas településszerkezet jellemző, szép számmal találhatóak itt meghitt, csendes zugok. A látnivalók közül figyelemre méltó többek között Ádánd határában az Árpád-kori templomrom, Kerekiben Fejérkő várának romjai, az alsóbogáti Festetics-kastély, a nágocsi Zichy-kastély, az osztopáni Tallián-kastély. Somogy megye, a Dunántúl legnagyobb területű (6036 km2) megyéje, hazánk délnyugati részén fekszik, melyet a helybeliek csak találóan Somogyországnak neveznek. Északon és délen élesen elkülöníthető természetes határa van, ettől délre a Külső-Somogyi dombság hullámos felszíne olvad össze. Somogy jelenlegi domborzatának kialakításában a mélyszerkezeti struktúrának valamint a harmad- és negyedidőszaki kéregmozgásoknak volt döntő szerepe. Ez a terület a Pannon tenger elvonulása után már nem süllyedt tovább, mint az Alföld, hanem inkább megemelkedett. Széles hátak, szelíd dombok, meredek tábla szegélyek, hosszanti völgyek, patakok által mélyen bevágott völgyek, dombsorok között megbújó tavak teszik vadregényessé a tájat.Somogy legmagasabb pontja a Gyúgy-hát (314 m), a legalacsonyabb része pedig Szentborbás mellett található (98 m). Városai: Dombóvár, Kaposvár, Marcali, Tab, Tamási, Zselic.

  

4. Villányi-hegység
A Villányi-hegység Villánytól nyugatra, Baranya megye déli részén elterülő dombság. Főképp mészkőből áll. Legmagasabb csúcsa a hegy vonulattal nem összefüggő, szigetszerű, 447 méter magas Szársomlyó. Egy másik ismert csúcsa a Siklós közelében lévő Tenkes. A Szársomlyó, más néven Harsányi-hegy vagy Nagyharsányi-hegy növényvilága különleges: déli lejtőin mediterrán klíma alakult ki, az erre jellemző fajok aránya: 20% fölött van. Itt él a fokozottan védett rozsdás gyűszűvirág. A löszfalakon költenek a színes gyurgyalagok. A hegy ma már csonka: egyik oldalába az 1960-as évektől nagy teknőt mélyítettek, hogy innen lássák el kőanyaggal a közeli Beremenden működő óriási cementgyárat. Ezt a bányát már a római korban használták. A terület 1989 óta védett, a Duna-Dráva Nemzeti Park része.Települései: Bisse, Csarnóta, Diósviszló, Kisharsány, Máriagyűd, Márfa, Nagyharsány, Nagytótfalu, Siklós, Villány, Villánykövesd, Palkonya.

5. Zalai-dombság
A Zalai-dombság Magyarország nyugati határszélén elterülő középtáj. A dombhátakon folyóvízi üledékeket találunk, a jégkorszaki szélbarázdákban kialakult völgyek némelyike az egykori Pannon-tenger pliocén korú üledékeit is feltárja. A sűrű, csaknem párhuzamos, de dél felé kissé szétterülő völgyek rendszere morfológiailag erősen tagolja. Ez a felszabdaltság nem kedvezett a nagyobb települések kialakulásának, így vált jellemzővé a „szeges” falutípus. Legjelentősebb folyója a Zala, a Balaton legfőbb vízszállítója. Területének nagy hányadát erdő borítja, az országos átlagnál kisebb a szántóföldi termelés jelentősége. Zala Magyarország erdőben leggazdagabb megyéje. A 117 ezer hektárnyi erdő a terület 31%-a. Dél-Zala és a Kerka-vidék erdőborítottsága, meghaladja a 40%-ot, a gyenge termőképességű nyugati részeken ez az arány akár 60-70%-ig is felkúszhat. A megye erdőinak jelentős része (60%) nevezhető természetközeli vagy természetszerű erdőtársulásnak. Az erdők elsődleges rendeltetése a fatermesztés, mindössze 6%-ot találunk egyéb funkcióban. Városai: Zalaegerszeg, Zalaszentgrót, Lenti, Letenye, Nagykanizsa.

        

-- Dunántúli-középhegység -- (8)

1. Bakony-hegység
A Bakony hegység a Dunántúli középhegység legnagyobb tagja, tájai: a Déli-Bakony és az Északi-Bakony. A Bakonyt a Devecser és Várpalota között húzódó, nyugat–keleti irányú törésvonal (amelyben a 8. számú fő közlekedési út is halad) két részre osztja: az Északi-Bakonyra és a Déli-Bakonyra. Tágabb értelemben a Bakony részének tekinthető a Déli-Bakonytól a Tapolcai-medence által elválasztott Keszthelyi-hegység és a Balaton-felvidék is. Az Északi-Bakony, ez a tájegység három további részre tagolható: Magas- vagy Öreg-Bakony: itt találhatók a hegység legmagasabb csúcsai (Kőris-hegy 709 m, Kék-hegy 661 m, Som-hegy 649 m, Középső-Hajag 646 m, Papod 644 m). Keleti-Bakony: nyugatról a Zirci-medence, keletről a Móri-árok határolja, legmagasabb pontja az Öreg Futóné (574 m). Bakonyalja: a Magas-Bakony Kisalföld felőli lejtője; egy kiugró területe, a Sokorói-dombság révén egészen Győrig terjed. A Déli-Bakonyt nyugatról a Marcal-medence, délről a Tapolcai-medence és a Vázsonyi-árok, keletről a Veszprémi-fennsík, északról pedig a Devecseri-árok határolja. Legmagasabb pontja a Kab-hegy (599 m). A Bakony legnagyobbrészt triász és jura időszakból származó tengeri üledékekből (mészkő, dolomit, márga) épül fel. Déli területein vulkáni eredetű bazalt is felbukkan. Erdeinek vadvilága nagyon gazdag. Városai: Ajka, Sümeg, Veszprém.

2. Balaton-felvidék
A Balaton-felvidék a Balaton északi partján, nyugati-keleti irányban húzódó kiemelkedés, fennsík. A Bakonytól a Veszprém–Nagyvázsony–Tapolcai törésvonal választja el. A Balaton-felvidék egyenetlen, 150–200 méterrel a tó fölé emelkedő fennsík, amelyet túlnyomó részt permi és triász kori üledékek alkotnak. A 300 méter fölé emelkedő magaslatokat a lepusztulásnak ellenálló tűzköves mészkő alkotja. A legmagasabb kiemelkedések a Som-hegy: 440 méter, a Recsek-hegy: 430 méter, a Nagy-Gella: 419 méter, Hideg-hegy: 397 méter, és a Kisbükk: 376 méter a Veszprémfajsztól a Káli-medencéig húzódó északi vonulatban. A part fölé emelkedő déli vonulat nem ilyen magas: a Vörösberény fölötti Megye-hegy: 307 méter, Csákány-hegy: 327 méter, Felső-hegy: 315 méter, Keresztfa-hegy: 349 méter, Nagyles: 317 méter, Hegyestű: 337 méter, Őrsi-hegy: 304 méter. A Balaton-felvidék szerkezeti mélyedéseit rendszerint fiatalabb puha rétegek töltötték ki, amelyek egy részét a lepusztulás eltávolította. A községek általában ezekben a kis termékeny talajú medencékben épültek fel (Balatonszőlős, Pécsely, Tótvázsony, Nagyvázsony, Mencshely, Monostorapáti, Köveskál, Kővágóörs).

3. Budai-hegység
A Budai-hegység a Dunántúli-középhegység felső, északkeleti része, hegyeinek egy része Budapest határain belül található, a budai oldalon az I., II., III. és XII. kerületben. Területe 201 km². A fővároson belüli részeket informálisan gyakorta Budai-hegyek vagy Budai hegyvidék összefoglaló néven is szokták említeni. A Budai-hegységben van ezenkívül Páty, Nagykovácsi és Telki község is. A hegységet északról a Pilis hegység, nyugatról a Zsámbéki-medence, délről Törökbálint, Diósd és Érd, keletről a Duna és Víziváros határolja. A hegység nagyrészt triász mészkőből és dolomitból felépült tömege a Duna vonalánál találkozik az Alföld süllyedékével. A Budai-hegység legmagasabb pontja a Nagy-Kopasz, 559 méter magas. A Budai-hegység 400-500 méter magas kiemelkedései a Nagy-Kopasz, János-hegy, Hármashatár-hegy, Mátyás-hegy, József-hegy, Szemlő-hegy, Kis- és a Nagy-Hárs-hegy, a Remete-hegy, Kakuk-hegy, Kecske-hegy, Ujlaki-hegy, Gugger-hegy, Normafa, Széchenyi-hegy, Sváb-hegy, Budaörsi-hegyek, Sas-hegy, Gellért-hegy és a Várhegy. Városai: Budapest, Budaörs, Érd, Solymár, Törökbálint, Zsámbék.

 

4. Gerecse hegység
A Gerecse hegység egy röghegység a Dunántúlon, a Dunazug-hegység háromszög alakú, legnyugatibb része. Átlagos magassága 400 méter. A Gerecse legmagasabb pontja a: Nagy-Gerecse (634 m). A Gerecse területe 850 km². Legmagasabb csúcsa, a Nagy-Gerecse 634 méter magas. Túlnyomórészt dachsteini mészkő, kisebb részben felső triász dolomit alkotja. Üledékes építőanyagainak (mészkő, homokkő, agyag, márga) helyi formái közül nevezetesek a mészkő barlangjai, a jura-mészkő „vörösmárványa”, az eocén, oligocén rétegek szénbányái, a cement alapanyaga, a márga, a Dunára néző lejtők vastag löszrétegébe vágott mély utak, löszfalak. Az erdőgazdasági táj területén, a talajképző tényezők hatására, legnagyobbrészt az erdőtalajok alakultak ki, azonban az erózió következtében jelentős területet foglalnak el a váztalajok. A löszön képződött sötét színű erdőtalajok közül a humusz karbonát talajok és a rendzinák találhatók, melyek sekély termő réteggel és magas (8-as) pH értékkel rendelkeznek. Városai: Dorog, Nyergesújfalu, Tardosbánya.

5. Pilis hegység
A Pilis hegység röghegység a Duna jobb partján, Budapest és Esztergom között. A Dunántúli-középhegység legkeletibb tagja. Nem magas, de természeti szépségei miatt sokan felkeresik. Fő csúcsa a Pilis (756 m) és a Dobogó-kő (700 m). A Pilis hegységet a Két-bükkfa-nyereg és a Szentléleki-patak völgye választja el a Visegrádi-hegységtől, amelyet a köznyelvben – helytelenül – általában szintén a Pilis hegység részének tartanak, pedig geológiailag már az Északi-középhegységhez tartozik.
A Pilis hegység szláv eredetű nevét legmagasabb csúcsáról, a Pilis hegyről kapta, eredetileg kopasz hegytetőt jelent, és összefügg a tonzúra jelentésű régi magyar Pilis szóval. A Pilisnek kiterjedt barlangrendszere is van, ami mintegy 15 kilométer hosszúságú. A Pilis területén, és annak medencéiben fészkel a gyurgyalag, a holló, a héja, a vándorsólyom, az uhu és a bajszos sármány, valamint a síkabb részeken a vörös vércse, a kabasólyom és a búbos banka is.

6. Velencei-hegység
A Velencei-tótól északra, nagyjából vele párhuzamosan húzódik Magyarország variszkuszi hegység maradványa, a Velencei-hegység, amelyet javarészt a földtörténeti óidőben (paleozoikum) keletkezett mélységi magmás kőzet, gránit épít föl. Legmagasabb pontja a 352 méter magas Meleg-hegy. A Dunántúli-középhegység: 80 km² -es kistája. Állandó vízfolyása nincs, de sok forrás ered itt. A hegység talaja agyagos, barna erdőtalaj. A hegységben 15 természetes keletkezésű barlang és egy barlangnak nevezett mesterséges üreg van. A kevésbé erdős, völgyek, erdei tisztások, dombhátak, löszfalak, szőlő- és gyümölcsös kertek, nyaralók tagolják. alkalmas a minőségi borok termelésére. A Bence-hegyen szőlőskertek, illetve védett pince sorok találhatóak. Városai: Nadap, Pákozd, Pázmánd, Sukoró.

7. Vértes hegység
Vértes hegység szűken vett területe – a Dunántúli-középhegység: 314 km² nagyságú része – a Bakony és a Gerecse között terül el a Velencei-hegység és a Velencei-tó szomszédságában. A Vértes mint tájegység: 300–400 méter magas hegységet és az azt körülvevő pusztákat, réteket foglal magába. Legmagasabb pontja: Nagy-Csákány: 487 m. A síkság és a hegység találkozásában rendkívül változatos domborzati viszonyok és klímahatások eredményeként ritka, gazdag élővilág figyelhető meg. A hófehér dolomittömbök tagolta hegyoldalak déli peremét szubmediterrán klímaviszonyok mellett sziklagyepek és karsztbokor erdők borítják, míg a völgyek északi oldalán magashegységet idéző, alhavasi jellegű növényritkaságok rejtőznek. A Vértes ragadozó- és vízimadár állománya Európa-hírű. A szurdokvölgyek és a hegylábi vidék ürgés legelői felett gyakran kering a levegő óriása a parlagi sas, a sebesen vadászó kerecsensólyom, vagy a zsákmányára szitálva leső kígyászölyv. Ősszel a déli Vértesben a kivillanó fehér sziklákat díszítő, sokak szerint a kanadai indián nyarat idéző színpompában, a cserszömörce sokszínű lomb színeződésében gyönyörködhet az ide látogató. Városai: Mór, Oroszlány, Pátka, Pusztavám, Szár, Szárliget, Tatabánya, Várgesztes, Vértesboglár, Vértessomló.

8. Visegrádi-hegység
A Visegrádi-hegység a Dunakanyarban fekvő hegyvonulat, amely földrajzilag az Északi-középhegység része, geopolitikai szempontból viszont többnyire a Dunántúli-középhegységhez sorolják. A Pilist és a Visegrádi-hegységet a Pomázt Esztergommal összekötő egyenes mentén húzódó Dera- és Szentléleki-patak völgye választja el egymástól. A hegység névadója Visegrád város Pest megyében. Magyarország egyik legkisebb, és egyben egyik legrégibb városa. Visegrádnál található a hegység legmagasabb pontja: Urak Asztala (600 m). Népszerű kirándulóhely, régészeti jelentősége kiemelkedő. A Visegrádi-Dunakanyar, a jellegzetes Dunakanyari kép is a terület része. A Duna, miközben a Visegrád és a Börzsöny akár: 200-300 métert is kiemelkedett, ezzel lépést tartva mély szakaszos teraszt vésett ki (antecendes völgy). Egyes elképzelések szerint epigenetikus völgy, azaz átöröklött meander, de ez ellen sok az érv. A Visegrádi-hegység némileg csapadékosabb, kicsit alacsonyabb az átlaghőmérséklete is. A hegységben több a vízfolyás, a lehulló esővíz a vulkanikus kőzet mélyedéseiben kisebb-nagyobb tavacskákat hoz létre – ezek ökológiai szempontból igen értékes élőhelyek. A zonális erdőtársulások meghatározó mintázata nem sokban tér el a Pilisétől, itt is cseres–tölgyes, gyertyános-tölgyes és bükkös követi egymást a hegység csúcsai felé közeledve. A Visegrádi-hegységben azonban nincs meg a sekély termőrétegű "pilis" a hegy tetején. A meredekebb, kitettebb oldalakon élő bokorerdőkből – amelyeket a kevésbé kedvező területeken nagyobb, összefüggő sztyepprétek szakítanak meg – hiányzik a sajmeggy: a melegebb hegyoldalakat mészkerülő tölgyesek uralják. Városa: Visegrád.



-- Északi-középhegység -- (5)

1. Börzsöny-hegység
A Börzsöny hegység Magyarország északi részén, Pest és Nógrád megyében. A Kárpátok belső vulkáni övezetében található; az Északi-középhegység legnyugatibb tagja. A mintegy 600 km² területű hegységet északról és nyugatról az Ipoly, délről a Duna, keletről a Nógrádi-medence határolja. Egy kis része, a Kovácspataki-hegyek az Ipolyon túl, Szlovákiában található. Földrajzi szempontból Magyarország egyik középtájának minősül az Északi-középhegységen mint nagytájon belül. A Börzsöny legmagasabb csúcsa a Csóványos (938 m). Magyarország 3. legmagasabb átlagmagasságú hegysége. A 100 legmagasabb magyar hegycsúcs közül 8 található a Börzsönyben. A térség állatvilága is jelentős természetvédelmi érték. A hegységben 16 emlősfajt tartanak nyilván. A vadászható nagyvadfajok közül itt él. A változatos táj remek túrázási lehetőségeket kínál. A Börzsöny nagy része nemzeti park. A Csóványosról tárul elénk az ország egyik legszebb panorámája a Dunakanyarral. A hegyen több emléket találhatunk a már évezredekkel ezelőtt letelepedett ősemberekkel kapcsolatban. Városa: Szokolya, Zebegény.

2. Bükk-hegység
A Bükk hegység a magyar Északi-középhegység része. Az ország legnagyobb átlagmagasságú, barlangokban bővelkedő karszthegysége. Középső területe 1977 óta nemzeti park (Bükki Nemzeti Park). A hegység nevét leggyakoribb fájáról, a bükkről (Fagus silvatica) kapta. A Bükk Magyarország legnagyobb összefüggő erdő területe, közel: 100 000 hektár. A Bükk legmagasabb csúcsa az Istállós-kő (959 m). Ezt követi a Bálvány (956 m) és a Tar-kő (949 m), de még további kb. 20 csúcs emelkedik 900 méter fölé. A legmagasabb magyar hegyek 100-as listáján a Bükk abszolút többséggel rendelkezik, ugyanis 59 csúcsa szerepel a listán. Hazánk egyik legcsapadékosabb területe, amelyre évi átlag: 700-800 mm csapadék hullik. Itt dőlt meg Jávorkúton, Magyarország valaha mért legnagyobb csapadék rekordja: 2010-ben, ahol: 1550 mm-t regisztráltak. A Bükk az ország tüdeje, védett és gondozott, nagy kiterjedésű vadon, amelynek tájképi szépsége és élővilága felejthetetlen élményeket nyújt a kirándulóknak. A hegységben sok jelzett turistaút található, melyek turistatérkép segítségével jól követhetők. Városai: Miskolc, Kazincbarcika, Ózd.

3. Cserhát-hegység
A Cserhát Magyarország északi részén az Északi-középhegység egyik része. Északról az Ipoly völgye, keletről a Tarján-patak és a Zagyva, délen az Alföld, nyugaton pedig a Nógrádi-medence és a Börzsöny határolja. Kőzetei és felszínformái is rendkívül változatosak. A két szomszédos hegységtől, a Börzsönytől és a Mátrától eltérően itt nem a vulkanikus kőzetek vannak többségben: a hegység nagyobbik része a földtörténet újkorában lerakódott üledékes kőzet. A szűkebb értelemben vett hegység öt részre osztható. A Nyugat-Cserhát javarészt oligocén üledékekből áll – itt található az egész Cserhát legmagasabb pontja, a Naszály. Erősen felszabdalt, dombsági jellegű rész az Északi-Cserhát, Kopasz-Cserhát. A Központi-Cserhátban miocén korú vulkanitok és üledékek vegyesen vannak jelen. A Keleti-Cserhát, Pásztói-Cserhát kőzet anyaga döntő részben vulkanikus. Délen a Cserhátalja szelíd dombjai helyezkednek el. A Cserháthoz sorolják az Alföldbe mélyen benyúló, homokos-üledékes Gödöllői-dombságot, és a Salgótarján közelében, az ország határnál emelkedő Karancsot, a "Palóc Olümposzt". Városai: Balassagyarmat, Bátonyterenye, Gödöllő, Salgótarján, Szécsény.

4. Mátra-hegység
A Mátra az Északi-középhegység egyik, vulkanikus eredetű tagja, amely 900 négyzetkilométeren terül el a Cserhát és a Bükk között. Itt található Magyarország két legmagasabb hegycsúcsa, a Kékes-tető (1014 méter) és a Galya-tető (965 méter). A 100 legmagasabb magyar hegycsúcs között 26 mátrai található, ezzel a 2. helyezett átlagmagasságban a Bükk után. Kiterjedése kelet-nyugati irányban 40–50 km, észak-déli irányban 15–22 km. A Kárpátok belső vulkáni övezetéhez tartozik, de formáit a miocén vulkánosság óta már jelentősen átalakították az utólagos szerkezeti mozgások és az erózió. Jelentős érckészlete miatt sokan kutatták kialakulását és vulkanizmusának történetét, de a geológusok között még a közelmúltban is viták zajlottak az egykori kitörési központok hollétéről. A természetes táj megőrzésére létesült 1985-ben a Mátrai Tájvédelmi Körzet mintegy 12 141 hektáron. A különleges természeti értékeket 2 209 hektárnyi fokozottan védett területen óvják. A körzet 12 község területére terjed ki és két különálló tömböt foglal magában. A kisebbik az Ágasvár környéke és a Mátra-bérc védelemre érdemes része; a másik a Kékes tömbje a Keleti-Mátrával együtt nagyobb, összefüggő, természeti értékekben gazdag térséget alkot. Városai: Eger, Gyöngyös, Mátraháza, Parád.

5. Zempléni-hegység
A Zempléni-hegység vagy Tokaji-hegység a Bodrog és a Hernád között húzódó Eperjes–Tokaji-hegység déli, Magyarországon található része. A Nagy-Milictől Tokajig húzódik. A hegységet hivatalosan Zempléni-hegységnek, a földtani irodalomban Tokaji-hegységnek nevezik. Ez utóbbi pontosabbnak tekinthető, mivel a hegység keleti fele található csak Zemplénben, a nyugati Abaúj területére esik, a névadó Zemplén település pedig ma Szlovákiában található. Az Északi-középhegységhez tartozik. Legmagasabb hegyeként a Nagy-Milicet (895 méter) szokták megjelölni. A 100 legmagasabb Magyar hegycsúcs listáján: 4 -Zempléni található. Vulkanikus eredetű, kőzetanyaga riolit és andezit, illetve tufa. A vulkánosság fiatalabb eredetű, mint az Északi-középhegység többi hegyének esetében, a miocén korszak végéről származik. Leglátványosabban fennmaradt vulkáni tevékenység tanújelét mutató hegye a Kopasz-hegy (Tokaji-hegy). Délkeleti és délnyugati része puha tufából épül fel, melyet vastag lösz borít, ez a Hegyalja, Tokaj-Hegyalja nevű híres szőlőtermesztő vidék. Városai: Mád, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Tokaj.

  

--------------------------------------------------------------------------------------

Magyarország Vizei, -Folyók, -Tavak.

A Kárpát-medence területén egykor a Pannon-tenger hullámzott aminek öröksége az, hogy ásványvizekben, gyógyvizekben, hévizekben a Föld egyik leggazdagabb vidéke vagyunk. Az ország csaknem teljes egészében a Duna vízgyűjtő területéhez tartozik. Magyarország azonban nemcsak édesvízben, de hévizekben is gazdag, sőt Európa hévízben leggazdagabb tájegysége. Az ásványi anyagokban dús gyógyvizek hőmérséklete olykor a 70 °C-ot is meghaladja.



Magyarország Folyói

-- Magyarország víz hálózatának tengelye a Duna, amely a Fekete-erdőből ered és a Fekete-tengerbe folyik. A Duna teljes hossza: 2850 km, ebből a Magyarországi főágának hossza: 417 km. Az ország legnagyobb mellék folyója a Tisza, ami: 962 km, de ebből magyarországi szakaszának hossza: 585 km. A Duna jobb parti mellékfolyói: a Lajta, a Rábca, a Rába, aminek a teljes hossza: 322 km, ebből a Magyarországi szakaszának hossza: 210 km, a Sió-csatorna, aminek a teljes hossza: 120 km, és a Dráva, ami teljes hossza: 749 km, ebből mindössze: 90 km hajózható.
-- A Duna bal parti mellékfolyója: az Ipoly, jelenlegi teljes hossza: 212 km, magyarországi szakaszának hossza: 143 km. A Tisza jobb parti mellékfolyói: a Bodrog, teljes hossza: 65 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza: 50 km, a Sajó, teljes hossza: 230 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza: 125 km, a Hernád, teljes hossza: 286 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza: 118 km, és a Zagyva, teljes hossza: 180 km.
-- A Tisza bal parti mellékfolyói: a Túr, a Szamos, hossza Déstől: 250 km, magyarországi szakaszának hossza 51 km, a Kraszna, teljes hossza: 193 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 46 km, a Körösök, teljes hossza: 741 km, a Berettyó, 167 km, a Hortobágy-Berettyó: 167 km, a Hármas-Körös, teljes hossza: 91 km, a Sebes-Körös, teljes hossza: 209 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza: 58 km, a Kettős-Körös, teljes hossza: 37 km, a Fehér-Körös, teljes hossza: 235 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza: 9 km, a Fekete-Körös, teljes hossza: 168 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza: 20 km, és a Maros, teljes hossza: 749 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza: 49 km. A Balaton „táplálója”: a Zala, melynek teljes hossza: 126 km.

Duna - Európa és Magyarország kék szalagja

  

>>> A Duna Jellemzői <<<
----------------------------------------------
-- A Duna a második leghosszabb folyam Európában, a Volga után. Németországban, a Fekete-erdőben ered két kis patakocska, a Brigach és a Breg összefolyásával Donaueschingen-nél, és innen délkeleti irányban: 2850 kilométert tesz meg a Fekete-tengerig. A Duna a Fekete-erdőtől a Fekete-tengerig halad, átszelve szinte egész Európát, így méltóan viseli az "Európa kék szalagja" nevet. Magyarország egész területe e folyam vízgyűjtőjén terül el, itteni főágának hossza: 417 km, ezért Magyarország fő folyama, az ország vízrajzának meghatározó alkotó eleme.
-- A Duna a világ „legnemzetközibb” folyója; 10 országon halad át, vízgyűjtő területe pedig 7 további országot érint. Több jelentős település is emelkedik a partjain, köztük négy jelenlegi főváros: Bécs, Pozsony, Budapest és Belgrád. A Duna napjainkban fontos nemzetközi hajóút. A németországi Rajna–Majna–Duna-csatorna 1992-es megépítése óta részét képezi annak a 3500 km-es Transz-Európai vízi útnak, amely az Északi-tenger melletti: Rotterdamtól a Fekete-tenger melletti: Sulináig ér.
-- A Dunán szállított áruk össztömege 1987-ben elérte a 100 millió tonnát. A térség kulturális öröksége és természeti adottságai sok turistát vonzanak. A mediterrán világban a Kr. e. 4. századtól egészen Augustus koráig tartotta magát a Duna bifurkációjának gondolata, azaz hogy a folyam két ágra oszlik és az egyik az Adriai-tengerbe, a másik a Fekete-tengerbe ömlik.
-- A Rómaiak i. e. 29 és 10 között foglalták el a Duna jobb partját. A későbbiekben a folyó (legfelső szakaszát leszámítva) részét képezte a Birodalom természetes határának, amely körül erődök és hadivárosok jöttek létre a barbár népek ellen való védekezés céljából. Ilyen jelentős erődvárosok voltak Castra Regina (Regensburg), Lauriacum (Linz), Vindobona (Bécs), Aquincum (Budapest), Singidunum (Belgrád) és Novae (Rusze).
-- A Dunán az első hidakat is a rómaiak építették meg, a hídfők romjai a folyón több helyen is fellelhetők. 106-ban Szörényvárnál a Dunán átkelve Dacia provinciát is elfoglalták a rómaiak, ahol értékes arany bányákat találtak, ám mivel a terültet természetes határral nem rendelkezett, védelme nehézkes volt, így 271-ben a gótok foglalhatták el.
-- A Duna a Római Birodalom kereskedelmében is fontos szerepet töltött be. A folyó környéki provinciák, elsősorban Pannónia, így komoly jelentőségre tettek szert, egyre nagyobb befolyást gyakoroltak a Római politikára.

  

>>> A Duna Nevének eredete <<<
---------------------------------------------------------
-- A Duna folyó neve az ős-indoeurópai nyelv - "Dānu" jelentése „folyó, folyam” szavából ered. A mai oszét nyelv Don - jelentése „víz, folyó” szava hasonlít hozzá. Az Ister a Duna alsó folyásának antik neve. Nevét az ógörögből is származtatják, de kelta eredetűnek is tartják egyes nyelvészek. A legszélesebb körben elfogadott elmélet szerint az Ister név az óeurópai víznevek között sok kapcsolattal rendelkezik, és a gyors, fürge jelentésű ős-indoeurópai *heisr- gyökre vezethető vissza.
-- Rokona így ez a név a bajor Isar, a cseh Jizera, a francia Isère (folyó) és az olasz Isarco folyók nevének, sőt közvetettebb kapcsolata van a Bisztra, Beszterce típusú szláv folyónevekkel is. Ugyanakkor egyes nyelvtudósok az azonosság miatt a sumer Istár, a termékenység és a háború istennőjének a nevével hozzák összefüggésbe.
-- A Duna elnevezése más nyelveken: Bolgárul: Dunav, Horvátul: Dunav, Latinul: Danubius vagy Danuvius, Németül: Donau, Ógörögül: Istros, Románul: Dunărea, Szerbül: Dunav, Szlovákul: Dunaj, Ukránul: Dunáj..

      

>>> A Duna Földrajza és Vízrajza <<<
----------------------------------------------------------------
-- A Duna kialakulása a pliocén időszakban kezdődött el. A pliocén végén jutott el a Duna a Kisalföldig, ekkor a mai nyugat-kelet irány helyett észak-dél irányban folyt itt. Csak a pleisztocén időszakban alakult ki a kisalföldi szakasza. A folyó legfiatalabb része a Dobrudzsa nyugati oldalán található dél-észak irányú folyása, amely pusztán a pleisztocén időszak végén jött létre.
-- A Duna meglehetősen hosszú folyó, sokféle tájon folyik keresztül. Alapvetően mint minden folyót a Dunát is három szakaszra lehet bontani, a Felső-, a Középső-, az Alsó- Dunára. A felső szakasz a Duna forrásától nagyjából a Morva folyó torkolatáig tart. Itt alapvetően a gyors sodrás, a vízszint jelentős esése jellemző. A folyó nagy mértékben bontja a partjánál lévő kőzeteket, mélyíti medrét, a keletkezett hordalékot tovább szállítja. ja.
-- A Duna középső szakasza a Morva torkolatától nagyjából a Kárpátok déli vonulatáig, Szörényvárig tart. A középső szakaszon a folyó sebessége mérséklődik. Az alsó szakasz, amely Szörényvártól a Duna-deltáig ér, jellemzően nagyon lassú folyású és kis esésű. A deltatorkolat területe alapvetően jól elkülöníthető az alsó szakasz további részeitől. Egyrészt, mivel itt a Fekete-tenger hatásai dagálykor a visszafolyás is jellemzőek, illetve itt már szinte állóvízzé alakul a Duna, minden hordalékát lerakja. Ezáltal egyre nagyobb területet vesz el a tengertől.
-- A Duna rengeteg mellékággal rendelkezik hosszú folyása során. Ezek közül a magyarországi legjelentősebbek: -Kis-Duna (Csallóköznél), -Mosoni-Duna Szigetköznél, -Szentendrei-Duna, -Ráckevei-Duna.. A főbb, illetve kisebb mellékágak egy vagy több szigetet is körülzárhatnak. Ezek közül a legnagyobbak a Csallóköz, a Szigetköz, a Szentendrei-sziget, a Csepel-sziget, a Mohácsi-sziget és a Duna dobrudzsai kanyarulatánál a Bala-sziget.
-- A Duna-delta is alapvetően három ágból tagozódik. Ezek északról délre a következők: 1. Kilia-ág, 2. Sulinai-ág, 3. Szent-György-ág. A Duna mélysége, szélessége és így sebessége nagyban különbözik az egyes szakaszokon. Általában elmondható, hogy a felső jellegű szakaszokon a folyó keskeny és igen mély. A Vaskapunál mértek 70 méteres mélységet is, sebessége ott az 5 m/s-ot is eléri.
-- A sík vidékeken a jellemző sebesség: 1,1-1,2 m/s között alakul, a felső szakaszon: 1,5–3 m/s között a zsilipekkel duzzasztott szakaszokon lényegesen kisebb, a Duna-delta környékén pedig a sebessége szinte nulla. A folyó szélességét illetően jól látszik egyfajta növekvő tendencia a vízhozam növekedésével. Így míg Ingolstadtnál a Duna pusztán: 102 méter széles, a Széchenyi lánchídnál már eléri a 350 méteres szélességet, Zimonynál az 1300 métert, míg az Al-Dunán pedig akár 15 kilométer széles is lehet.
-- A Duna folyó vízszintje nem állandó, főleg tavasszal, elsősorban az alpi hó elolvadásakor emelkedik jelentősen a vízszint. Ezek az áradások alapvetően másként sújtják a különböző szakaszokat. Azon részeken, ahol az ártér meglehetősen kicsi, ilyen a felső szakasz, jóval nagyobb áradások lehetnek, mint a folyó lejjebbi szakaszain, viszont a nagy esés miatt hamarabb le is vonul az ár, míg ez az alsó szakaszokon kifejezetten hosszú ideig is eltarthat.
-- A legnagyobb ilyen árvíz 1501-ben Bécsben következett be. Ekkor a folyó vízhozama itt mai számítások szerint a 14 000 m³/s-ot is meghaladta. Árvíz kialakulására egy másik lehetséges mód, ha a megfagyott jég felduzzasztja a felülről áramló vizet. Ilyen áradás volt 1838-ban Pesten.

      

>>> A Dunai Flóra és Fauna <<<
-------------------------------------------------------------------
-- Flóra: A Duna amint különböző éghajlatú, hidrológiájú területeken folyik keresztül, változatos élővilágnak biztosít megélhetést. A Duna holtágai és lassabb – elsősorban alsó – folyásai növényi planktonban gazdagok. A gyorsabb folyó szakaszokon ezek az élőlények ritkák, mivel a folyó sodrása magával ragadja őket. Több ilyen egysejtű planktont kovapáncél véd. Ezek a zöld-moszatok nyáron, lassan áramló vizekben elszaporodva zöldre festik a vizet.
-- Az úszó planktonok mellett elsősorban a partközeli aljzaton is találni egyszerű növényi és bakteriális képződményeket: elsősorban: kék-moszatokat és eukarióta zöld-moszatokat. A planktonok sok szerepet töltenek be, egyrészt a táplálék lánc legalsó fokán az állatoknak táplálékul szolgálnak, másrészt az ember által okozott szennyezések elbontására is kiválóan alkalmasak.
-- A vízben magasabb rendű növényi fajok is helyt kapnak. Első sorban a lassabb folyásoknál és a holtágakban nagy mennyiségű hínár társulásokat találni. Ezen társulások legjellemzőbb fajai: a -rucaöröm, a -békalencse, a -tündérrózsa, a -sulyom. A partoknál, az alsó szakaszon jellemzőek a nádasok, ahol a nád mellett gyékény is, kijjebb sás fajok találhatók.
-- A gyorsabb folyású szakaszoknál a nád helyett egyből füzes cserjés található a folyó mellett. A távolabb található ligetben a magasabb termetű: fehér-fűz, fehér-nyár, fekete-nyár a jellemző. Végül, a kissé szárazabb, de állandó víz ellátással rendelkező területeken a Dunára nagyban jellemző: "Galéria erdők" jönnek létre, ahol: a kocsányos-tölgy, a mocsár-tölgy, a szil-fa és a kőris-fa mellett több: kúszó növény, így: -iszalag, -vadszőlő, -komló a jellemző.
-- A folyótól távolabb eső holtágakban láperdő társulások jönnek létre. Itt a legjellemzőbb fa az enyves éger, az alj növényzetben pedig: mohák és harasztok jellemzők. A dunai holtágak védett növényfaja a lápi-csalán. A néha vízzel elárasztott területeken továbbá efemer növények sokasága éli gyors életét. Ilyenek az apró: cset-káka, az iszap-káka, az iszap-rojt, a csomós-palka, a barna-palka, a vörös-libatop, az iszapi-gyopár, az erdei-kányafű, a vándor-veronika, és különböző májmoha-fajok.
-- Fauna: Az egyszerű állatfajok elsősorban a Duna lassú folyású, alsó szakaszán jellemzőek. Az egysejtűek mellett a legelterjedtebbek az apró rákok: az evezőlábú-rák és az ágascsápú-rák. A kifejezetten csendes vizeken a tavi, gyorsabb folyásoknál a folyami-szivacs és a csalánozók törzsébe tartozó hid-rák sűrű lakói a fenéknek. Ugyanitt nagyon elterjedt a vándor-kagyló, de találni tavi-kagylót, festék-kagylót, és folyam-kagylót is. A vízi szerves hulladék lebontói a szintén a fenéken lakó örvény-férgek, a lapos-férgek és a giliszták.
-- A különböző ízelt-lábúakat a folyó lassú szakaszain lehet fellelni. Ide tartoznak a pontytetű, a vízi-poloska, a tisza-virág, a duna-virág, a tegzes-bolharák és különböző további rákfajok: a víziászka és a pontusi-víziászka. Valaha nagy számú folyami rák is élt a Dunában, ám a „rákpestis” szinte teljes mértékben felszámolta populációjukat. A meder mélyebb részén él továbbá a rajzos-csiga, a bödön-csiga, a kavics-csiga és a pöttyös-csiga, míg a part mentén találni a fül-csiga és a nagyszájú-csiga faj egyedeit.
-- A Duna hal állománya viszonylag szegény, mindössze ötvenkét Dunai hal faj ismeretes. Legjellemzőbb hal fajok a kecsege, a ponty, a csuka, a leső-harcsa, a rózsás-márna, a dévér-keszeg, a kárász, a sügér, a fogas. Csak a Fekete-tengerbe ömlő folyókra jellemző továbbá a kő-süllő, a bagoly-keszeg, a tarka-géb és a pajzsos-pikó. A Duna egyedi hal fajai a dunai-galóca és a dunai-durbincs.
-- Rózsás gödények a Duna-deltában. A sekélyebb hínáros társulások és a holtágak gazdag állat világgal rendelkeznek. Első sorban a hínárosokban találkozni: az árva-szúnyog, a vízi-skorpió és a vízi-poloska fajokkal, de sok rák- és csiga-faj, (mocsári-csiga, karcsú-csiga, tányéros-csiga) is itt talál menedéket. A holtágak élővilága hasonló a hínároséhoz, de itt még kétéltűek és hüllők is szép számban honosak. A legjellemzőbb állat fajok a keringő-béka, a kacagó-béka, a kecske-béka, a vízi-sikló, a kockás-sikló és a mocsári-teknős.
-- A Duna ártere számtalan madár- és emlős- fajnak is életteret biztosít. A folyó egyik legjellemzőbb madárfaja a danka-sirály, amely még a városi szakaszokon is megtalálható. Szintén minden folyó szakaszon megjelennek a récefélék, a vadlibák, a kormoránok és a bíbicek. Elsősorban a Duna-delta környékén honos, de kisebb számban a középső szakaszon is látni: szürke-gémet, vörös-gémet, bakcsót, bölömbikát, függő-cinkéket, batlákat. Csak a Duna-delta lakói a rózsás-pelikánok.
-- Valaha a Dunán jelentős halászat folyt. A Duna környéki településeken nagy számban éltek halászok. A 19. majd a 20. században azonban a folyót ért nagyfokú szennyezés miatt hal állománya nagyban lecsökkent, így a halászat is szinte teljes mértékben eltűnt a folyó partjáról. Mindössze hobbi horgászokat találni manapság a folyó partjain. Egyedül a Duna-deltában maradt meg a kereskedelmi célú halászat, de ott is nagyban korlátozódott. A Vaskapu vízlépcső megépítése előtt Bécsben vizamészárszékek működtek és onnan szállították tovább szekéren a halat a francia és a lengyel piacokra. Jelentős volt a viza állomány Budapesten is.
-- A Vaskapu vízlépcső megépítése után a felette levő Duna szakaszra a viza már nem jut fel. A Duna homokja: 10–600 mg/m³ aranyat tartalmaz, ami a gazdaságosság határán termelhető ki. Ipari kiaknázása sosem történt, de a római kor óta folyik aranymosás a partjain. A Duna hordalékjában lévő arany legnagyobb része a Magas-Tauernből származik. Itt a kora kréta idején gránit intrúzió képződött, amelynek környezetében termés arany tartalmú kvarc telérek jöttek létre.

>>> A Dunai Vízi Turizmus <<<
-----------------------------------------------
-- A Duna mind az aktív, mind a passzív kikapcsolódás egyik kedvelt helyszíne. A folyó minden szakaszán, de leginkább a Wachaun, a magyar Dunakanyarban, a Vaskapu-szorosban és a Duna-deltánál személyszállító hajók sokasága várja a turistákat. Elsősorban Budapesten, kisebb részt: Passauban, Linzben, Pozsonyban, Bécsben, Belgrádban jelentős a városnéző hajózás is. A folyó mellett épült számtalan idegenforgalmi látnivaló is nagy számban csábítja a turistákat. Az aktívabb kikapcsolódásra vágyók számára a Duna mint fürdőhely, horgászhely funkcionál.
-- A folyón számtalan evezős vízisportot űző amatőr vagy professzionális sportoló is feltűnik. Létezik a folyó több mint kétharmadán zajló, két hónapos Nemzetközi Duna-túra is. A Duna mentén egyre nagyobb mértékben terjed el a kerékpározás is. Donaueschingen-től Pozsonyig a jól kiépült, az EuroVelo 6. szakaszának részét képező „Donauradwanderweg”, vagy röviden „Donauradweg” mintegy 100 000 kerékpárost fogad évente, de a folyó alsóbb szakaszain is, elsősorban a Szigetközben és Esztergomtól Budapestig lehetőség van a biztonságos kerékpározásra.

>>> A Duna Települései <<<
---------------------------------------------
Németország: - Donaueschingen, - Ulm, - Ingolstadt, - Regensburg, - Passau.. Ausztria: - Linz, - Ybbs Donau, - Melk,  - Krems Donau, - Tulln Donau, - Wien, - Hainburg, - Grein Donau.. Szlovákia: - Pozsony, - Dunaszerdahely, - Komárom, - Párkány.. Magyarország: - Győr, - Gönyű, - Komárom, - Esztergom, - Szob, - Pilismarót, - Dömös, - Visegrád, - Kisoroszi, - Dunabogdány, - Tahitótfalu, - Leányfalu, - Pócsmegyer, - Szigetmonostor, - Szentendre, - Budakalász, - Nagymaros, - Kismaros, - Verőce, - Vác, - Göd, - Dunakeszi, - Budapest, - Szigetszentmiklós, - Százhalombatta, - Ercsi, - Dunaharaszti, - Ráckeve, - Dunaújváros, - Dunaföldvár, - Solt, - Paks, - Kalocsa, - Baja, - Mohács.. Szerbia: - Apatin, - Gombos, - Bezdán, - Palánka, - Újvidék, - Zimony, - Belgrád, - Kevevára, - Szendrő.. Horvátország: - Vukovár.. Románia: - Újmoldova, - Orsova, - Szörényvár, - Calafat, - Corabia, - Turnu Măgurele, - Zimnicea, - Gyurgyevó, - Oltenița, - Călărași, - Fetești, - Cernavodă, - Hârșova, - Măcin, - Brăila, - Galac, - Isaccea, - Tulcsa, - Sulina.. Bulgária: - Vidin, - Lom, - Orjahovo, - Nikápoly, - Szvistov, - Rusze, - Szilisztra.. Moldova: - Giurgiulesti.. Ukrajna: - Renyi, - Izmajil, - Kilija..  

>>> Duna <<<
-----------------------------
Ország: -- Románia (28,9%), Magyarország (11,7%), Ausztria (10,3%), Szerbia (10,3%), Németország (7,5%), Szlovákia (5,8%), Bulgária (5,2%), Bosznia-Hercegovina (4,8%), Horvátország (4,5%), Ukrajna (3,8%), Csehország (2,6%), Szlovénia (2,2%), Moldova (1,7%)..
Hely: -- Közép-Kelet Európa
Hosszúság: -- 2850 km
Szélesség: -- 0,6-1,5 km
Felszíni terület: -- 590 km2
Átlagos mélység: -- 2,5–3,0 m
Legnagyobb mélység: -- 70 m
Vízgyűjtő terület: --     817 000 km²
-------------------------------------------------------

Tisza - A Tipikus Magyar Folyó

       

>>> A Tisza Jellemzői <<<
----------------------------------------------
-- A Tiszához a magyarság erősebben kötődik, mint a többi folyóhoz; erre utal, hogy ez a népdalokban és versekben legtöbbször megénekelt folyónk. Gyakran illetik különböző jelzőkkel, például: szőke, vad, zavaros, kanyargós, és általában egy szeszélyes, de szeretett folyónak tekintik. 1920-ig a „legmagyarabb folyónak” is nevezték, mivel teljes hosszában a történelmi Magyarország területén folyt. A Tisza - Németül: Theiß, Románul: Tisa, Szlovákul: Tisa, Szerbül: Tisa, Ukránul: Tica.
-- A Tisza a Duna leghosszabb mellék folyója, Közép-Európa legfontosabb folyóinak egyike. A Fekete-Tisza és a Fehér-Tisza összefolyásából keletkezik, majd áthalad Magyarország, Románia, Szlovákia, Ukrajna, valamint Szerbia területén. E folyó képez határvonalat Bácska és Bánát között, mielőtt a Vajdaság közepén, Titelnél a Dunába ömlik.
-- A Tisza vízgyűjtő területe mintegy: 157 000 km², vízállása erősen ingadozó. Átlagos vízhozama Szegednél: 820 m³/s, de mértek már itt 97 m³/s-os legkisebb és 4700 m³/s-os legnagyobb vizet is. A Tisza Ukrajnában az Északkeleti-Kárpátokban lévő Máramarosi havasokban az 1800 m feletti magasságokban eredő Fekete- és Fehér-Tisza összefolyásából keletkezik. 1214,5 fkm-nél, Szalánkeménynél torkollik a Dunába. A folyó teljes hossza: 962 km, hazai szakasza: 600 km.



>>> A Tisza Nevének eredete <<<
---------------------------------------------------------
-- A Tisza folyó neve vaskorban (Kr. e. 7–6. század) a mai Szeged területén megtelepedett agathürszosz és szignünna népcsoportoktól származhat: a „Tijah” szó folyót jelenthetett. A szőke jelzőt a benne lévő iszapról kapta.

>>> A Tisza Földrajza és Vízrajza <<<
----------------------------------------------------------------
-- A Tisza hossza valamikor: 1419 km volt. Az Alföldön folyik keresztül, amely Közép-Európa legnagyobb síksága, s mint minden síkság, lelassítja a folyók futását. A Tisza is rengeteg kanyart és mellékágat alakított ki, így gyakoriak voltak az áradások. Több kisebb, sikertelen próbálkozás után gróf Széchenyi István szervezte meg a Tisza szabályozását, ami 1846. augusztus 27-én vette kezdetét. A szabadságharc után jelentősen csökkentett költségvetéssel és számos kompromisszummal valósult meg a szabályozás, amelyet Pietro Paleocapa (a Pó folyót is szabályozó mérnök) irányított.
-- A szabályozás eredményeként a folyó új hossza: 962 km lett, született: 136 km új, épített meder, valamint kialakítottak: 589 km holtágat. A folyó esése a kilométerenként 3,7 cm-ről 6 cm-re növekedett. A szabályozás előtt mintegy két hónap alatt ért le az ár a Szamostól Szegedig, ma mindehhez 1-2 hét elegendő. A hajózható hossz ma: 780 km. A szabályozás nem volt minden tekintetben kielégítő, amire leginkább az 1879-es szegedi katasztrófa figyelmeztetett; a vízgyűjtő terület vízháztartása szintén romlott.
-- A magyar országgyűlés 1884-ben elfogadta a Tiszáról szóló törvényt, amely összefoglalta a folyó szabályozásával összefüggő teendőket 1879-1884 közötti periódusban. A törvény kimondta, hogy a Tisza és vízgyűjtő területe a szabályozás és az ármentesítés tekintetében egységet képez. 1894-ben a parlament elfogadta Kvassay Jenő tiszai korrekciós programját, mely alapján tíz évig folynak a munkák. 1908-ban az országgyűlés elfogadta a Tisza újabb, immár húsz évre szóló fejlesztési programját.
-- Az 1937-es XX. törvénycikk célja: a folyam szabályozás, ármentesítés és lecsapolás negatív következményeinek korrekciója. A folyó szabályozását megtervező Vásárhelyi Pált (1795-1846) megörökítő szobor az ország első mérnök szobra (1905, Mátrai Lajos, ifj.) Szegeden látható. A talapzaton emlék tábla mutatja az addigi legnagyobb vízállást, amely: 961 cm volt, 1970. június 2-án. Ez 154 cm-rel több, mint a várost romba döntő 1879-es árvíznél volt. Ezt 2006. április 21-én sikerült "felülmúlnia" a folyónak: 1009 cm-es vízállást mértek a Belvárosi híd lábánál lévő vízmércén.

>>> A Tiszai Flóra és Fauna <<<
-------------------------------------------------------------------
-- Flóra: Az 1600 méter magasságban eredő Tisza két forrásága, a Fekete- és a Fehér-Tisza a fenyves övben indul és ömlik lefelé, majd eléri a montán bükkösök övét, amely az Északkeleti-Kárpátok túlnyomó részét borítja. Az eredeti erdőségek helyén sokfelé másodlagosan (erdőirtás révén) kialakult hegyi réteket, legelőket találunk. A hegyoldalak közti szűk völgyben a folyót csak keskeny sávban kísérik égeresek és magaskórósok.
-- Magasabban a hamvas éger (Alnus incana) jellemző, lejjebb ereszkedve az enyves éger (Alnus glutinosa) válik gyakoribbá. A folyóparton jellegzetes, kórós termetű növények: a Teleki-virág (Telekia speciosa), a halovány aszat (Cirsium oleraceum) vagy a fehér acsalapu (Petasites albus) találhatók. A kiszélesedő völgyben fokozatosan jelennek meg a parton a bokorfüzesek és a ligeterdők, amelyek a lassuló Tisza árterében uralkodóvá válnak. Hullámtéri keményfa-ligeterdő áradás után.
-- A folyó szabályozások előtt az alföldi területek túlnyomó része a Tisza árteréhez tartozott, amelynek élővilágát a folyó vize, az áradások alapvetően meghatározták. A vízviszonyoknak megfelelően jellegzetesen övezetes elrendeződésű növény közösségek alakultak ki, a Tiszát sok kilométer szélességben kísérték az ártéri erdők és mocsaras területek.
-- A folyó szabályozások után az ártér jelentős része a mentett oldalra került, az élővilág, elsősorban az áradások elmaradása és a mezőgazdaság térhódítása miatt - átalakult. A folyót kísérő ártéri élet közösségek jórészt a hullámtérbe szorultak vissza. Ennek ellenére az Alföld ökológiai rendszerében a Tisza folyó és hullámtere, illetve a kapcsolódó ártéri maradványok központi szerepet töltenek be, a táji szinten működő biológiai rendszer gerincét adják.
-- A folyó völgy klasszikus ökológiai folyosóként is működik. Így jelennek meg pl. a Felső-Tisza-vidéken hegyvidéki növényfajok: pl. Teleki-virág (Telekia speciosa), aranyos veselke (Chrysosplenium alternifolium), acsalapuk (Petasites spp.). Ennek persze vannak árnyoldalai is, hiszen a folyosó az agresszíven terjedő jövevények számára is "nyitva áll".
-- Ilyenek a gyalogakác (Amorpha fruticosa), a zöld juhar (Acer negundo), az amerikai kőris (Fraxinus pennsylvanica), a süntök, a vadszőlő, a japán keserűfű (Reynoutria japonica), a magas aranyvessző (Solidago gigantea), amelyek az eredeti növényzetet ki is szoríthatják. Ugyanakkor a Tisza-völgynek, a tiszai ártérnek vannak bennszülött növényei is, amelyek csak itt élnek, mint például a tiszaparti margitvirág (Chrysanthemum serotinum) és a debreceni torma (Armoracia macrocarpa), amelyek természetesen természetvédelmi oltalom alatt állnak.
-- Fauna: A Tisza, illetve tágabb értelemben a Tisza-völgy állatvilága rendkívül gazdag, az eltérő környezeti feltételeket biztosító élőhelyek sorozata az élőlényközösségek rendkívül összetett hálózatát adja, így nem csak faj gazdagságával hanem összetettségével is kitűnik. Az emlősök közül említést érdemel a ragadozó (Carnivora) barna medve (Ursus arctos), valamint a farkas (Canis lupus) jelentősebb állománya, amelyek csak a Tisza árterének hegyvidéki szakaszán fordulnak elő. Szintén a montán és szubmontán erdőkben jellemző a hiúz (Lynx lynx). A hullámtéri erdők ragadozói a nyuszt (Martes martes), nagyobb erdőkben nem ritka a vadmacska (Felis silvestris) és a borz (Meles meles).
-- A Hullám téren a teljes szakaszon viszonylag stabil állománya van jelen a vidrának (Lutra lutra). Az itt előforduló legnagyobb emlős a gímszarvas (Cervus elaphus). Gyakori az őz (Capreolus capreolus), a vaddisznó (Sus scrofa), és a róka (Vulpes vulpes). A hullámtéren Számos faja él rágcsálóknak (Rodentia) és denevéreknek (Chiroptera) is.
-- A Tisza legjelentősebb gerinces élőlényei vitathatatlanul a halak. A folyó halfaunájának felmérése, éppen annak értéke miatt már a múlt század vége felé megindult és a többé-kevésbé rendszeres kutatások eredményei alapján napjainkban viszonylag pontos képpel rendelkezünk a vízfolyás halfaunájáról. A folyóból összesen leírt fajok száma 68, ami az európai édesvízi halfajok számát tekintve kiemelkedő.
-- Szintén változatos a folyó és a folyóhoz kapcsolódó területek madárvilága. A folyóvölgy képezi az egyik legfontosabb észak-déli madárvonulási útvonalat. Az év közben itt fészkelő és kóborló fajok száma a vonulási időszakban megsokszorozódik, a megfigyelt madárszám meghaladja a 200-t.

>>> A Tiszai Vízi Turizmus <<<
-----------------------------------------------
-- A Tisza hazánk második legnagyobb folyója, melynek hazai hossza 600 km. Szemben a Dunával itt nem jellemző a nagyhajó és tömeges uszályforgalom, a vízitúrázók nyugodtabb körülmények között hódolhatnak szenvedélyüknek. A Felső-Tiszavidéken a Beregi-sík területén lép be Magyarországra a folyó Szatmárcseke és Zsúr közötti 120 km-es szakasszal, ahol I. kategóriájú a vízi út minősítése.
-- A sekély gázlók, szűk csatornák, éles kanyarok miatt csak időszakosan hajózható. A Rétközi szakaszon (40 km), a dél-nyugati kanyarulatot követően Komoró és Dombrád között a meder szabályozások következtében II. kategóriájúra emelkedik a minősítettsége, a szakasz alkalmas akár uszályok fogadására is.
-- A Bodrogköz Zsurk és Tokaj közötti: 92 km hosszúságú szakasz. Hajózható továbbá az 50 km-es Bodrog folyó Tokaj és Olaszliszka közötti: 22 km-es szakasza. A Tisza ezen vidékén a part nincs kiépítve, ezért természetes körülmények között lehet evezni IV. kategóriájú vonalon. A vízitúrázók a töltésen szabadon sátrazhatnak. Egészségügyi, tisztálkodási célokból meg lehet állni a kb. 30 km-enként elhelyezkedő kikötési lehetőségeknél.
-- A Taktaközi szakasz Tokaj és a Sajó torkolata között 54 km hosszúságú (Tokaj és Tiszalök között III. kategóriájú minősítéssel), majd ezt követi a Tiszafüredig húzódó Borsodi-ártér 62 km-es szakasza. A folyó a kistáj középső térségében elhelyezkedő Tiszakesziig már kevésbé tiszta a mellékágak szennyező hatása miatt, egyébként hajózható teljes hosszúságában. Folyami kikötővel Tiszaújváros, Tiszacsege (kompátkelési lehetőség) és Tiszabábolna rendelkezik.
-- A Hevesi ártér IV. kategóriájú túrahely, ahol Tiszafüred és Tiszasüly között 48 km hajózható szakasz található. Az evezés mellett le és felfelé motorcsónakkal is járható szakasz. Itt található a Tisza-tó, Kiskörénél hajókikötővel (a lépcsőzött szakasz IV. kategóriájú). A víztározókban vitorlás járművel is engedélyezett a közlekedés.
-- A Szolnoki-ártér Tiszasüly és Tiszajenő közötti 88 km-es hosszú szakasza szintén hajózható. A kistáj névadó települése folyami kikötővel rendelkezik. Kompátkelők Tiszasüly és Tiszaroff, Nagykörű-Fegyvernek, valamint Vezseny és Martfű között gazdagítják a kínálatot.
-- A kompjáratok miatt a túrázóknak óvatos haladás ajánlott, inkább a part közelében javasolt haladni ahol nagyobb a magasság a kötélzónáig. Ez a szakasz csak II. kategóriás, sekély folyású, a gázlók miatt merülés korlátozások kerültek bevezetésre. Amennyiben nyáron alacsony a vízállás, ez a szakasz nem hajózható, hasonló problémát jelentenek a fagyok. A Tiszazug kistáj a folyó 56 km hosszúságú kanyargó ártere, a Hármas-Kőrös- torkolat vidékével kiegészülve, ahol a folyók vízminősége II. kategóriás, a vízi járművek forgalma csekély.
-- A Tisza folyó hazai záró szakasza a Dél-Tisza-völgy kistájon Tiszajenőtől a határig, Nagyrévig 140 km. A Tisza és a Körösök a víztisztaság szerint II. osztályú minősítettségűek, a Maros és a csatornák III. osztályúak. Ez a terület a legellátottabb személyforgalmi kikötőkkel; melyek: Tiszakécskén, Tiszakürtön, Tiszazugon, Csongrádon, Szentesen, Csanyteleken, Mindszenten, Algyőn és Szegeden találhatóak.
-- Kompátkelők Tiszainoka-Tiszakécske, Mindszent-Baks, Tápé-Újszeged között színesítik a kínálatot.  A Tiszazug kistájon a folyó egészen a határig 1000-1500 tonna súlyú járművekkel is hajózható. A tiszai vízi programok során a teljes magyarországi szakaszra javasolt evezős túranapok száma 18-20, legalább 3-5 pihenő nappal.

>>> A Tisza Települései <<<
---------------------------------------------
Ukrajna: - Rahó, Técső, Huszt, Nagyszőlős, Halábor, Badaló.. Magyarország: - Abádszalók, - Algyő, - Cigánd, - Csongrád, - Dombrád, - Gávavencsellő, - Ibrány, - Kisköre, - Lakitelek, - Martfű, - Mindszent, - Nagyrév, - Rakamaz, - Rákóczifalva, - Szabolcs, - Szajol, - Szeged, - Szolnok, - Tiszabecs, - Tiszabercel, - Tiszacsege, - Tiszadob, - Tiszafüred, - Tiszakécske, - Tiszalök, - Tiszaug, - Tiszavasvári, - Tiszaújváros, - Tiszavárkony, - Tokaj, - Vásárosnamény.. Szerbia: - Magyarkanizsa, Törökanizsa, Zenta, Ada, Óbecse.

>>> Tisza <<<
-----------------------------
Ország: -- Magyarország (60,2%), Ukrajna (20,3%), Szerbia (19,5%),
Hely: -- Közép-Kelet Európa
Hosszúság: -- 962 km
Szélesség: -- 0,5-0,7 km
Felszíni terület: -- 590 km2
Átlagos mélység: -- 1,0–1,6 m
Legnagyobb mélység: -- 11 m
Vízgyűjtő terület: -- 157 000 km²
------------------------------------------------------------------------------

Magyarország Tavai - Tavak

-- Magyarország és Közép-Európa legnagyobb tava a Balaton, amelynek a felülete: 590 km². A Második legnagyobb tavunk a Fertő tó: 370 km², amely Ausztria és Magyarország tava, magyarországi felülete 75 km². ja.
-- Őket követi a Tisza-tó, amelynek felülete: 127 km², ez Magyarország legnagyobb mesterséges tava. A negyedik legnagyobb területű tavunk a Velencei-tó, amelynek felülete: 25 km², melyből közel: 10,1 km²-t nádas borít...

-------------------------------------------------------------------------------------------------

Balaton - A Magyar Tenger



>>> A Balaton Jellemzői <<<
------------------------------------------------

-- A Balaton, becenevén a „magyar tenger”; latinul: "Lacus Pelso", németül: "Plattensee".. Közép-Európa legnagyobb tava, Magyarország vízrajzának meghatározó eleme. Típusa a Fertő-tóhoz és a Velencei-tóhoz hasonlóan szikes tó, ezek Eurázsia legnyugatabbra fekvő ilyen jellegű tavai. A Balaton: 77 km hosszú, szélessége: 1,5–14 km között ingadozik, átlagosan: 7,8 km, felülete: 590 km². Keleti medencéjét a Tihanyi-félsziget választja el a tó többi részétől.
-- A Déli partjánál medre sekélyebb. Északi oldalán található a Badacsonyi borvidék és a Tapolcai-medence, jellegzetes vulkáni tanú hegyeivel. A tó egyes részein halászat folyik. A Balaton és környéke Budapest mellett az ország turisztikailag leglátogatottabb területe. Környékén gyógyfürdők, termálforrások találhatók. A tavon minden évben megrendezik a Kékszalag Nemzetközi Vitorlás versenyt.

>>> A Balaton Nevének eredete <<<
---------------------------------------------------------
-- Magyar elnevezése a szláv "Blato"= mocsár, láp, sár szóból ered. Latin neve, a "Lacus Pelso" magyarul sekély tavat jelent. Olasz neve "Lago Balaton" Balaton tó. A szlovén, szerb, horvát nyelven "Blatno jezero", szlovákul "Blatenské jazero", azaz szintén mindegyik Balaton tó.
-- Német elnevezése, a Plattensee, kicsit hasonlóképpen „lapos”, azaz sekély tavat jelent, egyben hangzásában közel áll a szláv névhez, ezért lehetséges, hogy kialakulásában a népi etimológia is szerepet játszott, azaz a német anyanyelvűek értelmet adtak a számukra idegen hangzású névnek, Blatno – Platten.

>>> A Balaton Földrajza és Vízrajza <<<
----------------------------------------------------------------
-- A Balaton a Dunántúl közepén terül el, északon a Balaton-felvidék, nyugaton és délen a Zalai- és a Somogyi-dombság, keleten pedig a Mezőföld határolja. A Balaton Európa-hírű természeti kincsünk, Magyarország legnagyobb tava. Legnagyobb mélysége 11 m, átlagos mélysége 3-4 m. A déli parton sekélyebb a víz, ezért nyáron hamar felmelegszik. Északi partján a Bakony erdő-borította hegyei emelkednek. A Balaton-felvidék napsütötte lejtőin sok szőlőt és gyümölcsöt termesztenek.
-- Nyáron a kellemes időjárás, az észak-nyugati szelek által terelgetett vitorlások, a harmonikus szépségű táj megnyugtató hatással van a pihenő emberekre.. A tó vízmennyisége 1800 millió m³, 2,2 év alatt cserélődik ki. Vízgyűjtő területe 5180 km², fő táplálója a Zala folyó, de számos kisebb patak is folyik bele. Vízszintje nyaranta a párolgás miatt csökken, ősszel és télen a csapadék miatt pedig emelkedik. A Siót elzáró turzásokat mesterségesen először Galerius római császár törette át. A tó mai víz szintjét alapvetően a 19. század derekán, a déli parton haladó Déli Vasút építésekor végrehajtott jelentős vízszintcsökkentés határozta meg.
-- A tó sekélysége és a nyári meleg víz viszonylag alacsony viszkozitása miatt szél esetén gyorsan alakulnak ki rajta hullámok. Az uralkodó szélirány a tóra merőlegesen, északnyugati irányból fúj. A Balaton-felvidék hegyei-völgyei lüktetést idéznek elő a szélben, ami a tavon hirtelen hullámzást, illetve hullámmentes időszakokat okoz. A hullámok szokatlanul meredekek, amit a viszonylag sekély vízmélység, a meder interferenciája idéz elő. Az eddig legmagasabb hullámokat partközelben 1,82, a meder közepén 1,95 méternek mérték. A hullámok hossza 2-12 méter között mozog. A szél elülte után 2 óra szükséges a hullámok elcsendesedéséhez.

>>> A Balaton Éghajlata <<<
----------------------------------------------
-- A Balaton a Kárpát-medence délnyugati széléhez közel terül el, így a medence egészére jellemző, óceáni és mediterrán hatásokkal módosított mérsékelt kontinentális éghajlaton belül az átlagosnál erősebbek az óceáni és a mediterrán hatások. A napos órák száma évente átlagosan 2000 körül mozog. A legmelegebb hónapok a június, július és augusztus. A legnaposabb hónap a június. A legkevesebb csapadék augusztusban és szeptemberben hullik, átlagosan hat-hat esős nappal.
-- Maga a tó jelentős hatással van környezete mikro klímájára. A hatalmas víztömeg kiegyenlítő hatással van a levegő hőmérsékletére is, amely nyáron a tó körül enyhébb, ősszel és télen melegebb, tavasszal hűvösebb mint a tótól távolabb. A vízparton a nappali és az éjszakai hőmérséklet közötti különbség is lényegesen kisebb, mint távolabb. A víztükör visszaveri a ráeső napfény jelentős részét, emiatt az északi part déli kitettségű hegyoldalai kiváló szőlő termő területek, amit már a rómaiak is felismertek.
-- A tó sekély vizét a nap könnyen átmelegíti, ezért a víz nyári maximális hőmérséklete 28-30 °C-ot is lehet. A vízhőmérsékletet hivatalosan Siófoknál, egy méter mélységben mérik. Csendes időben közvetlenül a felszínen a víz hőmérséklete ennél több fokkal magasabb, mélyebben pedig alacsonyabb. Nagyobb vihar, hullámzás esetén ezek az értékek kiegyenlítődnek, és a víz „hivatalos” hőmérséklete erősen visszaesik...
-- Minden évben eljön az az időszak, amikor egyre inkább eszünkbe jutnak a nyári Balatoni emlékeink.. Az időjárás hidegebbre fordulásával és a tél eljövetelével egyre gyakrabban jut eszünkbe a Nyár és a Balaton.. >"Ó azok a csodás nyári Balaton parti nappalok és éjszakák. Amikor még a kellemes melegben az aranyló napfény sugara cirógatta a bőrünket és a hűs fák árnya alatt pihengettünk. Távol már a nyár, de az emléke még mindig itt van velünk"<.

>>> A Balatoni Gasztronómia és a Bor <<<
-------------------------------------------------------------------
-- A tó sokféle hallal, a térség erdői a vadféleségekkel, a jó talajú kertek a kiváló zamatú gyümölcsökkel járulnak hozzá a jó vendég közérzethez. A kedvező talaj összetétel és a napsütéses órák magas száma elsősorban a csonthéjas gyümölcsöknek ad rendkívül zamatos ízt. A cseresznye- és meggyfélék mellett az őszibarack, a szilva, a ribizli és a málna számít kedvelt helyi gyümölcs desszertnek. A Balatonban található leggyakoribb halfajok a következők:. Ponty, Keszeg, Kárász, Fogas-Süllő, Busa, Balin, Harcsa, Csuka, Sügér, Garda, Amur, Angolna..
-- A Balatoni ételek között elsőbbség illeti meg a halakat, közöttük is a „királyt”, a balatoni fogas süllőt. Klasszikus elkészítési módja szerint egyben sütik meg, és valamely semleges ízű körettel tálalják, hogy a fogas egyedülállóan nemes íze érvényesülhessen. A hal ételek között külön említést érdemel a balatoni halászlé. A klasszikus halászlé írásos említésével az 1800-as években találkozunk először, és éppen a Balatonnál. Több településen ételfőző verseny keretén belül mérik össze tudásukat a halászlé főzésében legjáratosabb mesterek.
-- A Balatonnál a vadétkeket is érdemes megkóstolni. A Bakony, a Keszthelyi-hegység és a Somogyi-dombság hatalmas erdeiből őz, szarvas, vaddisznó, a tágas rétségekből pedig nyúl, fácán, fogoly kerül az éttermek asztalára. Ugyancsak országos hírre tett szert már a Jókai személyéhez kötődő különleges bableves, amely neves írónk Balatonfüredi tartózkodása alatt vált kedvenc ételévé.
-- A Balaton régióban a szőlő és a bor már a rómaiak óta mindennapos része volt az itt élő népek életének. A Balatont szinte teljes hosszában, körben teljesen körülveszik a szőlő ültetvények. A Balaton környékén termő borfélék sajátos karakterrel bírnak. Egy borospince előtt múlatva időnket az összes érzékszervünknek gyönyörűséget szerezhetünk, hiszen a borok jó zamata a táj szépségével párosul. A poháron át nézve még kékebb a tó, még zöldebbek a szőlőhegyek és még szebbek a fehér falú présházak és a hegyek lábához húzódó kis falvak..
-- A Kéknyelű és Zeus szőlőfajták kizárólag a Badacsonyi borvidéken termelhetőek. A Balatonboglári borvidék kuriózuma a Csaba Gyöngye fajta, amelyből Európa legelső, legkorábban palackozott bora készül. Keszthelyen nemesítették az újabb kor egyik kedvelt borszőlő-fajtáját, a „Cserszegi fűszeres”-t, amely az utóbbi évtizedekben országos elterjedtségre tett szert.
-- A régió borvidékei: 1. Badacsonyi borvidék, 2. Balatonfüred-Csopaki borvidék, 3. Balaton-felvidéki borvidék, 4. Balatonboglári borvidék, 5. Balaton-melléke borvidék. A fenti régiók legjellemzőbb szőlőfajtái: Fehérek:. Olaszrizling, Rizlingszilváni, Ottonel Muskotály, Szürkebarát, Chardonnay, Tramini, Kéknyelű, Zeus, Csaba Gyöngye, Cserszegi Fűszeres, Bakator.. Vörösek:. Zweigelt, Kékfrankos, Kékoportó, Merlot, Cabernet franc, Cabernet Sauvignon.

>>> A Balatoni Vízi Turizmus <<<
-----------------------------------------------
-- A Balaton 596 km2 vízfelülete a vitorlások paradicsoma. A parton közel 100 kikötő várja Önöket. A vitorlázás talán a legnépszerűbb vízi sport a Balatonnál – természetesen az úszás után. A Balatoni vitorlás versenyeket elsősorban a „technikás” sport hajósok kedvelik.
-- A tó bonyolult széljárása még az ő tudásukat is próbára teszi. A déli parton található kikötők elsősorban a vitorlás csónakok és a kisebb merülésű hajók számára ideálisak, míg az északi parti kikötők mély merülésű hajók befogadására is alkalmasak.
-- A Balaton a vízi sportok minden szerelmesének páratlan kikapcsolódást nyújt. A fürdőzés, vitorlázás, szörfözés mellett a legkedveltebb sport a vízisí és a wakeboard, amelyre a Balatonfüreden, Siófokon és Vonyarcvashegyen nyílik lehetőség az elektromos vízisípályákon.

>>> A Balaton Települései <<<
---------------------------------------------
Ábrahámhegy – Alsóörs – Aszófő – Badacsonytomaj – Badacsonytördemic – Balatonakali – Balatonaliga – Balatonakarattya – Balatonalmádi – Balatonberény – Balatonboglár – Balatonederics – Balatonendréd – Balatonfenyves – Balatonföldvár – Balatonfüred – Balatonfűzfő – Balatongyörök – Balatonkenese – Balatonkeresztúr – Balatonlelle – Balatonmáriafürdő – Balatonőszöd – Balatonrendes – Balatonszárszó – Balatonszentgyörgy – Balatonszepezd – Balatonszéplak – Balatonudvari – – Balatonvilágos – Csopak – Fonyód – Gyenesdiás – Káptalanfüred – Keszthely – Örvényes – Paloznak – Révfülöp – Siófok – Szántód – Szigliget – Tihany – Vonyarcvashegy – Zamárdi – Zánka.
 


>>> Balaton <<<
-----------------------------

Ország: -- Magyarország
Hely: -- Nyugat-Magyarország
Hosszúság: -- 77 km
Szélesség: -- 1,3-14 km
Felszíni terület: -- 590 km2
Átlagos mélység: -- 3,0–3,6 m
Legnagyobb mélység: -- 12,5 m
Víztérfogat: --  1,9 km3
Part hossza: --  195 km
Tengerszint f. magasság: -- 104 m
-------------------------------------------------------

Fertő Tó



>>> A Fertő Tó Jellemzői <<<
----------------------------------------------
-- A Fertő tó vagy röviden – főleg a helybéliek által használt alakjában – Fertő, németül - Neusiedler See, horvátul - Nežidersko jezero, Magyarország északnyugati határa mentén fekszik, Sopron közelében található tó.
-- A Fertő tó Európa legnyugatabbra fekvő sztyepptava és szikterülete. Területén Ausztria és Magyarország osztozik úgy, hogy nagyobbik része osztrák terület. Partvidéke a magyarországi Fertő-Hanság Nemzeti Parkhoz és az ausztriai Neusiedler See – Seewinkel Nemzeti Parkhoz tartozik. A Fertő-táj és ennek részeként Fertő tó a világörökség része.
-- A Fertő tó Közép-Európa harmadik legnagyobb állóvize, mintegy 20 ezer éves. A Balaton után Közép-Európa második legkönnyebben felmelegedő tava. A tó vize nyáron gyorsan melegszik, a tó vízének hőmérséklete nyaranta nem ritkán eléri a 28-30 °C-ot.

>>> A Fertő Tó Nevének eredete <<<
------------------------------------------------------
-- A Fertő Tó nevét adó „fertő” szó már feledésbe merült jelentése mocsaras, agyagos, sáros hely volt. Ez részben ma is igaz, mert a magyar rész vízfelületének 4/5-ét, az osztrákénak felét nád fedi.

>>> A Fertő Tó Története <<<
---------------------------------------------
-- A Fertő eredete és múltja sokat vitatott kérdés. Régészeti feltárások következtében tudjuk, hogy a tó környéke már az újkőkor óta lakott. A rómaiak Pelso, Pejso illetve, Peiso név alatt ismerték. A Pelso eredetileg a Balaton neve. A német Neusiedl, régebben Neusiedel elnevezés a tatárjárás után betelepített német "vendégekre" hospites utal. A 4. században állítólag Galerius császár kiszáríttatta, de csakhamar újra megtelt vízzel. A 14. században kisebb lehetett a jelenleginél. A közepe táján volt a legkeskenyebb, ahol vámot szedtek.
-- Az a Fertői monda, hogy több község elöntése által Giletus fraknói herceg korában jött volna létre, teljesen alaptalan. A tó gyakori áradása és apadása több oklevélben is nyomon követhető. A tónak a 19. században történő kiszáradása volt a legnevezetesebb. 1855-ben vették észre, hogy a tó vize a rendes partjairól visszahúzódik. Eleinte igen lassan, majd szemmel láthatóan beljebb húzódott, míg 1866 júliusában teljesen eltűnt. A fennmaradt iszap annyira telítődött vízzel, hogy veszélyes volt járni benne.
-- A meder 1869-ig teljesen száraz volt, ezért felszántották és gazdasági épületek épültek benne. A kiszáradás oka a nagy szárazság volt, a tavat tápláló patakok vize is elapadt. A kiszáradás után belsejében sók keletkeztek, a szikpor különösen a keleti parton virágzott ki, ezt a lakók összesöpörték és szappant készítettek belőle. A kiszáradás alatt gyakran délibáb jelent meg. A trianoni békeszerződéssel vált határ menti tóvá.

>>> A Fertő Tó Éghajlata <<<
----------------------------------------
-- Az UNESCO Világörökség részeként számon tartott Fertő tó enyhe kontinentális éghajlata és az évente átlagosan: 2000 óra a napsütéses órák száma valóban megkoronázza a pihenést. A Fertő tó a Kárpát-medence nyugati széléhez közel terül el, így a medence egészére jellemző, óceáni és hegyvidéki hatásokkal módosított mérsékelt kontinentális éghajlaton belül az átlagosnál erősebbek az óceáni és a hegyvidéki hatások.
-- Az Alpok hegyláncai nyugatról védik a tavat, így télen is kellemesen enyhe itt az éghajlat. A legmelegebb hónapok a június, július és augusztus. A legnaposabb hónap a július. A legkevesebb csapadék augusztusban és szeptemberben hullik, átlagosan hat-hat esős nappal. Maga a tó jelentős hatással van környezete mikroklímájára.
-- A hatalmas víztömeg kiegyenlítő hatással van a levegő hőmérsékletére is, amely nyáron a tó körül enyhébb, ősszel és télen melegebb, tavasszal hűvösebb mint a tótól távolabb. Nem utolsó szempont, hogy a Fertő tó:  310 km2 vízfelületét hatalmas nádas öleli körül, valamint a tó több mint: 350 madárfaj otthona is. A tó legsekélyebb része alig 2 méter, mégis számos lehetőséget kínál a vízi sport szerelmeseinek.

>>> A Fertő Tó Földrajza és Vízrajza <<<
----------------------------------------------------------
-- A Fertő tó sztyepptó, azaz síkvidéki, szikes, sós állóvíz, só tartalma: 33-szorosa a Balatonénak. Két tájegység határán alakult ki: maga a tó földtanilag a Kisalföldhöz tartozik, a nyugati partot szegélyező dombsor a Soproni-hegység nyúlványa. A tótól keletre húzódó táj kisebb szikes és sós tavaival, homokos síkságaival az Alföldre hasonlít, de nyáron hűvösebb és csapadékosabb annál. A dombvonulaton túl is ismét szikes rétek következnek: ez az átmeneti táj vezet át a Hanság égerlápjaihoz, mocsaraihoz és a csáfordi tőzikés erdő különlegesen gazdag élővilágához.
-- A Fertő tó víz mélysége átlagosan: 50–60 cm; a legmélyebb helyeken sem több 180 cm-nél. Víz szintje erősen ingadozó, mivel csak egyetlen igazi folyó táplálja, a Vulka, németül Wulka, amely a Rozália-hegység és a Lajta-hegység patakocskáinak vizével gyarapodva ömlik Fertőfehéregyháza, Donnerskirchen mellett a tóba. Lefolyástalan vizében és iszapjában sok a nátrium: a víz erősen lúgos és sós, ezért a keleti partvidék szikesedik. Iszapját gyógyhatásúnak tartják.
-- Állandó partvonala nincs, kiterjedése folyamatosan változik. 100-120 évenként kiszárad, de volt olyan is, hogy Balaton méretűre duzzadt, és öt falut elnyelt... Különlegessége az időnként, viharos szél idején előforduló ferde vízállása. Például: 1888. március 29-én 81 cm-es vízszintkülönbséget mérték a tó déli és északi partja, a magyar Fertőboz és az osztrák Nezsider között. 1926 októberében az öt napig dühöngő vihar: 80 km²-ről fújta el a vizet.

>>> A Fertő Tő Élővilága <<<
----------------------------------------------
-- Ezen a vidéken találhatunk csertölgyet és molyhos tölgyet, kosborféléket, számos lepkefajt és gőtét. A nád rengeteg európai jelentőségű madár paradicsom. Akár a fészkelő, akár az átvonuló madarakat nézzük, a Kárpát-medence egyik legjelentősebb madárélőhelye.
-- A nádasban telepesen költ a nagy kócsag, aminek itt található az egyik legnagyobb állománya: ma kb: 700 pár. Ugyancsak telepesen fészkel a vörös gém és a kanalasgém. A nádas jellemző és gyakori fészkelője a nyári lúd és az üstökösréce: tavasszal a Fertő partján több száz család legelészik.
-- A ragadozó madarak közül ugyancsak a nádasban költ a barna rétihéja: a vadászó madarak gyakran láthatóak a part mentén is. Néhány éve újra költ a rétisas, telente pedig az itt összegyülekező sasok kísérik a vadlúd csapatokat. A nádi énekes madarak közül legjellegzetesebb a sitke, amelynek egyik legnagyobb állománya költ itt. Gyakori a nádi tücsökmadár, a nádirigó, a cserregő nádiposzáta, a szegélyekben pedig a foltos nádiposzáta és a színpompás kékbegy.
-- Vonulási időszakban szinte minden európai vízi madár faj előfordul. Ez a környezet sok madár számára kínál kedvező élőhelyet. Itt fészkel a nagy kócsag, a vörös és a kanalas gém, a nyári lúd, a búbos vöcsök és a barna rétihéja. A vonulási időszakban vetési ludak, nagy lilikek több tízezres csapatai állomásoznak itt. Olyan ritka madarak is vendégeskednek ezen a vidéken, mint a rétisas, a halászsas, a vörösnyakú lúd, a kékes rétihéja és a vándorsólyom..
-- A tó öblözetei a kontinentális vadlúd vonulási útvonalba eső pihenő helyek, a nyári lúd, a vetési lúd és a nagy lilik összes mennyisége egyes években meghaladhatja a 40 ezer példányt. A vadréce fajok közül a csörgő réce tömeges, de más úszóréce fajok is nagy számban vonulnak át, ilyen a kanalas réce, a kendermagos réce és a nyílfarkú réce, amelyek kisebb-nagyobb számban költenek is. A bukórécék közül a veszélyeztetett cigányréce jelentős, amely kis számban ugyancsak költ.
-- A part menti, sekély vízborítású szikeseken költ a gulipán és a gólyatöcs, egyes években a hazánkból szinte kipusztult széki lile. E sekély vizekben a nálunk honos parti madarak mellett a messze északon fészkelő fajok egyedei is megjelennek, ilyen például a kőforgató és a vékonycsőrű víztaposó. A védett ürge legnyugatibb hazai előfordulási helye a tó keleti partján Mekszikópusztán található.
-- A természeti értékek megismerésére a sarródi Kócsagvár, ez egyben a Fertő-Hanság Nemzeti Park igazgatóságának központja is, az Osli melletti Eszterházy-madárvárta, az Öntésmajori, Kapuvár, Hanság Élővilága Kiállítás, és a Fertőújlaki bemutató helyek nyújtanak lehetőséget. A területet tanösvényeken is bejárhatjuk, a Fertő nádasába vezető Vízi rence tanösvényt kenuban evezhetjük végig.

>>> A Fertő Tó Települései <<<
---------------------------------------------
Sopron, Balf – Fertőrákos – Fertőmeggyes (Mörbisch) – Ruszt (Rust) – Oka (Oggau) – Fertőfehéregyháza (Donnerkirchen) – Feketeváros (Purbach) – Fertőszéleskút (Breitenbrunn) – Sásony (Winden) – Nyulas (Jois) – Nezsider (Neusiedl am See) – Védeny (Weiden) – Pátfalu (Podersdorf) – Illmic (Illmitz) – Mosonbánfalva (Apethlon) – Pomogy (Pamhagen) – Sarród – Fertőd – Fertőszéplak – Hegykő – Fertőhomok – Hidegség – Fertőboz – Nagycenk - Mosonszentandrás (St. Andrä am Zicksee).



>>> Fertő Tó <<<
-----------------------------
Ország: -- Magyarország, Ausztria
Hely: -- Észak-Nyugat-Magyarország
Hosszúság: -- 36 km
Szélesség: -- 7-15 km
Felszíni terület: -- 310 km2
Átlagos mélység: -- 0,7–1,6 m
Legnagyobb mélység: -- 1,8 m
Víztérfogat: --  1,5 km3
Part hossza: --  135 km
Tengerszint f. magasság: -- 115 m
---------------------------------------------------

Velencei Tó

  

>>> A Velencei Tó Jellemzői <<<
----------------------------------------------

-- A Velencei tó Magyarország harmadik legnagyobb természetes tava a Balaton és a Fertő tó után. A Velencei tó Fejér megyében, Budapest és Székesfehérvár között, a Velencei-hegység lábánál található. Budapesttől: 40–50 km, Székesfehérvártól: 15–20 km, autóval, busszal és vonattal egyaránt jól megközelíthető.
-- A Velencei tó kedvező természeti és földrajzi adottságainak, valamint a mederszabályzásnak köszönhetően a Balatonhoz hasonlóan hazánk legkedveltebb nyári üdülő helyeinek egyike. A Velencei tó területe: 25 km², a felület harmada nádassal borított.
-- A Velencei tó a napsütés hatására, valamint a sekély, átlagosan: 1,5 m-es mélysége miatt Európa egyik legmelegebb tava: a víz hőmérséklete elérheti a 28-30 °C-ot is.
-- A Velencei-tó ásványi anyagokban, nátriumban és magnéziumban gazdag, kiváló vize a kimerült szervezetet felfrissíti, regenerálja. A fürdésen kívül a reumatikus fájdalmak enyhítésére is alkalmas...

>>> A Velencei Tó Története <<<
---------------------------------------------
-- A Velencei tó földtörténeti szempontból fiatal tó, csupán: 12-15 ezer éve, két párhuzamos törésvonal között alakulhatott ki. A Velencei-tó nagysága ekkor szinte háromszorosa volt jelenlegi önmagának, de az évek múlásával a mélyebb részek fokozatosan lesüllyedtek, víz alá kerültek.
-- Míg az így létrejött árkos mélyedést a zivataros szelek egyre jobban alámosták, addig a hordalékok, a felszíni vizek és esőzések, továbbá a környéken élő birtokosok újra és újra feltöltötték, tehát a tó hol kiáradt, hol kiszáradt. Csapadékosabb időkben a tó megfékezhetetlennek tűnt és több hektárnyi területet elöntött, azonban az 1960-as években kiszáradt. Ennek a problémának csak egyetlen megoldása volt és az a tószabályozás, ami az 1960-as évek második felében kezdődött meg.

>>> A Velencei Tó Élővilága <<<
-------------------------------------------
-- Itt található a Velencei-tavi madár-rezervátum. Sokféle állat, főleg madár található a tóban és környékén. Ragadozók:. barna rétihéja, búbos vöcsök, dankasirály, kanalasgém, kékes rétihéja, kócsag, sas, sólyom, vaddisznó, vidra. Növényevők: bütykös hattyú, tőkés réce, vetési lúd, vízityúk. Növények:. gyékény, hínár, nád..

>>> A Velencei Tó Települései <<<
-------------------------------------------
Agárd, Gárdony, Dinnyés, Kápolnásnyék, Pákozd, Sukoró, Velence, Velencefürdő.
 
  

>>> Velencei Tó <<<
-----------------------------
Ország: -- Magyarország
Hely: -- Közép-Magyarország
Hosszúság: -- 10,8 km
Szélesség: -- 1,5 - 3,3 km
Felszíni terület: -- 25 km2
Átlagos mélység: -- 1,5 m
Legnagyobb mélység: -- 2,1 m
Víztérfogat: --  0,5 km3
Part hossza: --  28 km
Tengerszint f. magasság: -- 105 m
---------------------------------------------------