Magyarország tájai és tájegységei - Bíró Csaba

Magyarország Tájai, Tájegységei.

Magyarország Közép-Európában, a Kárpát-medence áldott helyén fekvő, körös-körül a Kárpátok-hegyláncának ölelésében fekvő ország. Eme csodás országot megismerni és megszeretni egy pillanat műve csupán. Az ország területén akármerre is járunk nagyon sok érdekes dolgot rejt, bármerre is menjünk.

Magyarország Éghajlata

-- Magyarország éghajlata kontinentális, három éghajlati terület határán helyezkedik el; időjárását a keleti nedves kontinentális, a nyugati óceáni, az északi sarkvidéki légtömegek és a déli-délnyugati mediterrán hatás alakítja. Az évi középhőmérséklet: +8–11 °C, amelynek viszonylag magas: 20–25 °C-os az ingadozása. A hőmérséklet átlagos értéke januárban a legalacsonyabb: −4–7 °C, júliusban a legmagasabb: 25–30 °C.
-- A napsütéses órák száma évente: 1700–2100 óra között van; ez az Alföldön a legmagasabb és a hegyvidéken a legkisebb, ami fontos tényező a mezőgazdaság szempontjából. Az évi átlagos csapadék mennyiség: 500–1000 mm, az Alföldön: 500–600 mm, a hegyvidéken: 800–1000 mm. Az északnyugati szél az uralkodó.
-- A valaha mért legalacsonyabb hőmérsékletet, mínusz hőmérséklet: -35 °C-ot 1940. február 16-án Görömbölytapolcán, Miskolc közelében regisztrálták. Legtöbbször a Nógrád megyei Zabaron van a napi leghidegebb. A valaha mért legmagasabb hőmérsékletet, plusz hőmérsékletet: +42,1 °C-ot 2007. július 20-án Kiskunhalason és Szegeden mérték. Egyben ez a Dél-Alföldi régió az ország legmelegebb és legnapfényesebb tájegysége..

Magyarország Tájai és Tájegységei

-- Magyarországot hagyományosan hat nagy természetföldrajzi tájegységre szokás bontani. Ezek nyugat-keleti irányban az: 1. Alpokalja, 2. Kisalföld, 3. Dunántúli-dombság, 4. Dunántúli-középhegység, 5. Alföld, 6. Északi-középhegység. Magyarország a természeti tájak felosztását - 6. nagytájat, 35. középtájat, és 65. kistáj-csoportban, összesen: 227. kistájat különít el..
-- Az Alföld a legynagyobb tájegységünk, ami mindmáig jellegzetesen magyaros, tájai a régi idők életét, embereit, állatait, és növényeit őrizte meg. A csodás fekvésű Dunántúl dombjaival, a Dunántúli-dombsággal az egyik legszebb és legbarátságosabb táj a világon, koronázva tavaival, a Balatonnal, a Velencei-tóval, és a Fertő-tóval. E tavak mind szikes eredetű tavak, más néven sztyepp tavak.
-- A tavak ásványi anyagokban, nátrium és magnézium gazdagok, jól lúgosítanak, a kiváló vizük a kimerült szervezetet felfrissíti, regenerálja. A tavak fürdésen és sportoláson kívül a reumatikus fájdalmak enyhítésére is alkalmasak. Ezeken a vidékeken találhatunk csertölgyet és molyhos tölgyet, kosborféléket, számos lepkefajt és gőtét. A nádrengeteg európai jelentőségű madárparadicsom. Akár a fészkelő, akár az átvonuló madarakat nézzük, a Kárpát-medence egyik legjelentősebb madár élőhelye....

Magyarország: 6. Nagytáj, Nagytája

1. Alföld

Az Alföld a történelmi Magyarország legnagyobb területű tájegysége, az eurázsiai sztyeppevidék legnyugatabbi területe, a "nagy "Magyar Alföld" kiterjedése: 100 000 km². A jelenlegi Magyarországi Alföld kiterjedése: 55.000 km², ami az ország: 58%-át jelenti. Az Alföld magyarországi határait az Északi-középhegység, keleten és délen a román és szerb országhatár, nyugaton a Dunántúli-dombság és a Dunántúli-középhegység alkotják. Az Alföld felszíne feltöltött síkság, területén szinte nincs szintkülönbség. Az Alföld az újidő negyedidőszakában a pleisztocén korban keletkezett. Az Alföld területét a folyók, és a szél alakította mai arculatára. A folyók a hegységek lábánál hordalék kúpokat és elhagyott medreik mentén vastag üledéket raktak le. Ilyen például a Nyírség, a Kiskunság, a Mátraalja, valamint a Bükkalja. A hordalékkúpok anyagából a szél homokot halmozott fel (Kiskunság; Nyírség), máshol vastag lösztakarót terített szét (Mezőföld; Bácskai-löszhát; Hajdúság; Maros-Körös köze; Nagykunság). A Magyarországi Alföld legmagasabb pontja a Nyírségben lévő Hoportyó (183 méter), a legalacsonyabb pontja Tiszasziget közelében van (75 méter). A tökéletesen sík vidékek és a valamivel magasabb hátságok váltakoznak. A terület szinte tökéletes síkság, a szintkülönbségek elenyészőek. A felszínt a folyók munkája alakította. Lösz és homok borítja. A folyók a hegységek lábánál hordalékkúpokat és elhagyott medreik mentén vastag üledéket raktak le. Ilyen például a Nyírség, a Kiskunság, a Mátraalja, valamint a Bükkalja. Ezen belül a Dunántúli Alföld: Mezőföld, Sárköz, Drávamellék, Duna–Tisza köze: Kiskunság, Jászság, Pesti-síkság, Hevesi-sík, Borsodi-Mezőség. Felső-Tisza-vidék: Bodrogköz, Tiszahát, Szatmári-síkság Tiszántúl: Körös–Maros köze, Körös-vidék, Kis-Sárrét, Nagy-Sárrét, Nagykunság, Hortobágy, Hajdúság, Nyírség.. Az Alföld területe: 5 országra terjed ki: - Magyarország északon az Északi-középhegységig, nyugaton a Balatonig és a Dunántúli-dombságig terjed ki. - Ukrajna a Kárpátaljától délnyugatra fekvő kis területre nyúlik ki az Alföld. - Románia a Kárpátoktól nyugatra található a Kelet-Alföld. - Szerbia a Vajdaság területére terjed ki az Alföld. - Horvátország: kis területen Horvátországba is átnyúlik az Alföld. Az Alföld Magyarország legmelegebb és napfényben legazdagabb tája, évi átlag: 2000-2100 órás napsütéssel.. Az Alföld legnépesebb városai: Arad, Budapest, Debrecen, Eszék, Kecskemét, Szabadka, Szolnok, Szeged.

2. Kisalföld

A Kisalföld az ország északnyugati részén fekszik, részei a Szigetköz, a Rábaköz és a Marcal-medence. Legnagyobb városa: Győr. A Magyarország északnyugati részén található „Magyarországi Kisalföldet” és az Ausztriában található Seewinkel tájegységet magába foglaló földrajzi terület. A Kisalföld elnevezés a területet a Kárpát-medence nagyobb kiterjedésű síkságát jelentő Alföldtől, vagyis a „Nagyalföldtől” különbözteti meg. Teljes területe: 9000 km², ennek kevesebb mint fele: 4000 km² tartozik Magyarországhoz,Magyarországon lévő területe ÉNY-on fekszik. A terület szlovákiai részét és a déli, magyarországi részét a Duna választja el egymástól. A Pozsonytól keletre elterülő szlovákiai rész neve szlovákul: Podunajská nížina, vagyis „Dunamenti-alföld”. A Kisalföld kialakulása a miocén kortól kezdve folyamatosan süllyedő területről van szó, amelyet a Pannon-tenger borított. Később az itt megjelenő Duna és mellékfolyói töltöttek fel üledékeikkel. Így jött létre Európa legnagyobb folyami hordalék kúpja, a Szigetköz és a Csallóköz területe. Felszínének nagy része tökéletesen sík, hordalékukon jó termő talaj képződött. A Kisalföld eredetileg erdős puszta volt, ennek helyén ma mesterségesen kialakított kultúrtájat találhatunk. Jelentős átalakító munkálatok zajlottak a területen, leginkább erdőirtás és folyószabályozás. Az így okozott károkat megpróbálják mérsékelni és az eredeti állapotot visszaállítani, elindult az erdő telepítési program valamint a Fertő-Hanság Nemzeti Park is jelentős védelmet biztosít a Kisalföld különösen értékes területeinek. A Kisalföldön a nyár hűvös, a tél enyhe. Kevés a napsütés, és egyenletesen oszlik el a csapadék. Mivel ez a Kárpát-medence egyik legnyugatibb tája, jelentős az Atlanti-óceán hatása: gyakoribb a borultság, kisebb a hőingás, és egyenletesebb a csapadék eloszlása.

3. Alpokalja

Az Alpokalja a nyugati határ, a magyar-osztrák határ mentén helyezkedik el, a Keleti-Alpok lejtővidéke, az ország legcsapadékosabb része, legmagasabb területei a Kőszegi-hegység (Írott-kő: 882 m) és a Soproni-hegység (Magas-bérc: 557 m). Az Alpokalja tágabb értelemben a Keleti-Alpok keleti nyúlványát alkotó átmeneti hegyvidék Ausztria, Magyarország és Szlovénia területén, szűkebb földrajzi értelmezésben a Nyugat-magyarországi-peremvidék legnyugatibb középtája Győr-Moson-Sopron és Vas megye területén. Tágabb értelmezés: A tágabb természetföldrajzi kontextusú Alpokalja (németül Alpenostrand) a Keleti-Alpok keleti előterében húzódó középhegységi vonulatokat, peremi és köztes helyzetű medencéket és völgyeket magába foglaló átmeneti terület összefoglaló elnevezése. Északról a Duna–Morva-medence, keletről a Kisalföld és a Vas–Soproni-síkság, délről a Mura–Rába-dombvidék határolja. Északi irányból dél felé haladva a vidéket alkotó kistájak: Lajta-hegység, Vulka-medence, Fertőmelléki-dombság, Soproni-medence, Rozália-hegység, Soproni-hegység, Bucklige Welt, Borostyánkői-hegység, Kőszegi-hegység, Kőszeghegyalja és Vas-hegy. Az Alpokalja Magyarország legcsapadékosabb és egyik leghűvösebb középtája. Az évi középhőmérséklet – a tengerszint feletti magasság és a kitettség függvényében: – 8,5–9,8 °C között alakul. A 700 méternél magasabban fekvő területeken ez az érték 7,5 °C-ig is süllyedhet. A tél enyhe, a nyár hűvös, a vegetációs időszak átlaghőmérséklete: 14,5–16,5 °C közé esik. Az évi napsütötte órák száma az északon és nagyobb magasságban elterülő vidékeken nem haladja meg az 1800 órát, a Kőszeg hegyaljától délre azonban elérheti az 1820–1850 órás tartományt is. Az Alpokalja legnépesebb városai: Kőszeg, Sopron, Szombathely. 

4. Dunántúli-dombság

A Dunántúli-dombság egy nagyon változatos felépítésű és felszínű magyarországi nagytáj, amely egyben az ország egyik legszebb tájegysége. A Dunántúli-dombság magában foglalja majdnem a teljes Dél-Dunántúli régiót és átnyúlik a Nyugat-Dunántúliba is. Határait az Alpokalja, Kisalföld, a Balaton, a Duna  folyó észak-déli szakasza, és az országhatár jelöli ki. Területe: 11.350 km². A Balatontól dél, délkelet és délnyugati irányba fekszik, részei a Zalai-dombság, a Somogyi-dombság, a Tolnai-hegyhát, a Baranyai-dombság és két hegyvidék, a Mecsek (Zengő, 682 m) és a Villányi-hegység (Szársomlyó: 442 m).. A terület nagyobb része lösszel és homokkal fedett dombvidék, de megtalálhatóak itt a középhegységek (5%-a a Dunántúli-dombságnak) és a területének egyharmadában a síkságok is. A felszíne az újharmadkori és negyedkori pleisztocén üledékekből (agyag, lösz, homok) keletkezett. A Mecsek és a Villányi-hegység mészkő anyagú. A területen a csapadékosabb óceáni, és a meleg mediterrán hatás egyaránt érvényesül, így éghajlata kiegyensúlyozottabb az országos átlagnál. A Dunántúli-dombság nyugati fele csapadékosabb, kelet felé a csapadék mennyisége csökken, átlagos értéke: 650 mm egy évben. A nagytájak közül itt a legsűrűbb a folyóhálózat. Ezen vízfolyások hossza összesen: 2214 km. Az állóvizek mennyisége is kimagasló. A terület: 4%-át borítja vízfelület, szemben az országos: 1%-os aránnyal. Ezeknek háromnegyedét mesterségesen hozták létre, a völgyek elárasztásával. A Dunántúli-dombság kb: 25%-át borítják erdők, ez körülbelül: 200 ezer hektár. Főleg a gyertyános–tölgyesek, bükkösök, ezüsthársasok jellemzőek. A Dunántúli-dombság legnagyobb városai: Bonyhád, Dombóvár, Kaposvár, Pécs, Siófok, Zalaegerszeg..

5. Dunántúli-középhegység

A Dunántúli-középhegység, vagy régi nevén Nyugati-középhegység magyarországi nagytáj a Kisalföld, a Zalai-dombság, a Balaton és a Mezöfőld között. Az Északi-középhegységtől a Pilis és a Visegrádi hegység között húzódó patak völgyek választják el. Területe: 7200 km², 200 km hosszú, 30–40 km széles. Legmagasabb csúcsa a Pilis-tető (757 m). Főként üledékes kőzetekből felépülő röghegység. A Dunántúli-középhegység Magyarország egyetlen olyan nagytája, ami teljes egészében az ország területére esik. a Balatonnal párhuzamosan, délnyugat-északkeleti irányban foglal helyet a Dunakanyarig. Részei: Bakony: a hegység legnagyobb tagja, tájai: a Déli-Bakony és az Északi-Bakony. Balaton-felvidék: a Tapolcai-medencétől észak felé terül el, Balatonfűzfőig, történelmi borvidék, ide tartozik a Keszthelyi-hegység. Vértes Dunazug-hegység: Gerecse, Pilis, Budai-hegység, Visegrádi-hegység. Velencei-hegység: a Velencei-tótól északnyugatra, a tó és a Vértes között elterülő dombvidék, a Balaton-felvidék északkeleti folytatása.

6. Északi-középhegység

Az Északi-középhegység Magyarország legmagasabban fekvő vidéke, a Duna visegrádi áttörésétől a Bodrogig tart. Börzsöny: a hegység legnyugatibb tagja, nagy része 600 m-nél magasabb (Csóványos: 939 m). Cserhát: a Börzsöny és a Mátra között fekvő, lazán összefüggő lánc, déli nyúlványa a Gödöllői-dombság, további részei a Karancs, a Salgó és több bazalthegy. Mátra: a Zagyva-völgytől kelet felé magasodik, az ország legmagasabb csúcsával (Kékes: 1014 m). Bükk és Bükkalja: az ország legmagasabbra emelkedő karsztos területe és az ország legnagyobb átlagmagasságú hegysége. Aggteleki-karszt: a szlovák–magyar határon átnyúló, zömmel triász mészkőből álló karsztvidék. Itt van Magyarország leghosszabb barlangja, Baradla (24,5 km). Zempléni-hegység: a Hernád völgyétől a Bodrogig terjedő vulkanikus hegyvidék, fiatal üledékekkel feltöltött köztes medencével (Hegyköz). Az Alföld felé néző déli lejtője a Hegyalja. Cserehát: alacsony dombság a Bükk és a Zempléni-hegység között. Gödöllői-dombság: A Cserháttól délre mélyen benyúlik az Alföldbe. Az Északi-középhegységhez tartozik, egyfajta átmenet a hegység és az alföld között.

Magyarország: 35. Középtája, Középtájegysége

-- Alföld -- (12)

1. Bácska

A Bácska, szerbül Bačka, egy újkori tájfogalom, Bács-Bodrog vármegyének népies neve. A Duna–Tisza közén, az Alföld déli része. Területének: 85%-a Szerbiához (Dél-Bácska), 14%-a Magyarországhoz (Észak-Bácska), 1%-a pedig Horvátországhoz tartozik. Bácskát alapvetően két részre lehet osztani a mai határok mentén. A magyarországi Bács-Kiskun megye területéhez, a szerbiai a Vajdaság Autonóm Tartományhoz tartozik. Északi részének középkori elnevezése Bodrog volt (Ferenc-csatornától északra), a déli részének pedig Bács, innen ered a Bács-Bodrog vármegye név. A török időkben alakult ki a Bácska elnevezés a Duna-Tisza közének déli részére. Ebben tovább élt Bács vármegyének neve. A török kiüzése után átalakultak a vármegye határok. A18. század közepén ideiglenesen, majd: 1802-ben törvényben is egyesítették a két megyét. A Bácska határvonala: Nyugatról és délről a Duna, keletről a Tisza határolja mint természetes határvonal. Északon: Csanád, Nádudvar, Hajós és Kiskunhalas alatt húzódik, majd: Horgos fölött folytatódik. Természetföldrajzi adottságai: Átlagos tengerszint fölötti magassága 90 méter. Talaját nagyrészt igen termékeny réteg, úgynevezett feketeföld borítja, főleg: Óbecse és Szenttamás határában. Városai: Baja, Bácsalmás, Bácsbokod, Bácsborsod, Mélykút.

2. Bánát, Bánság

A Bánság avagy Bánát, szerb-horvátul: Banat, egy földrajzi és történelmi régió a Kárpát-medence délkeleti részén. A Bánság természetes földrajzi határai délen a Duna, nyugaton a Tisza, északon a Maros keleten pedig a Ruszka-havas, valamint a Temes és a Cserna folyók völgye a Déli-Kárpátok lábainál. A Bánság nagyobb része, a Temesköz (más néven Bánsági-alföld) az Alföldhöz tartozó sík vidék, míg a terület délkeleti részét a Bánsági-hegyvidék foglalja el. Az utóbbi részei a Krassó-Szörényi-érchegység, Szemenik-hegység, Almás-hegység, Lokva-hegység és Orsovai-hegység (Szretinye-hegység). A Bánsági-hegyvidék legmagasabb csúcsa a Szemenik-hegységben emelkedő Gózna (Piatra Goznei, 1447 m.) A régió három államhoz tartozik: a nagyobbik része (18.945 km²) a Kelet-Bánság, amely Románia területéhez tartozik, a kisebbik részét (9307 km²) kitevő Nyugat-Bánság a szerbiai Vajdaság területén helyezkedik el, illetve egy csekély része (217 km²) Magyarországon található, Csongrád megye déli részén. A Bánság földrajzi és kulturális egységet képez Bácska és a történelmi Erdély között. A romániai részét ugyanakkor a mai szóhasználat szerint általában a tágabb értelemben vett Erdély részének tekintik.

3. Dunántúli Alföld

A Dunántúli Alföld Magyarország egyik középtája, két része van, a Mezőföld és Sárköz. A Mezöföld a Dunától nyugatra, a Sió és a Duna között. Földrajzilag az Alföldhöz tartozik, bár a köznapi felfogás a Dunántúl részének tekinti. Közigazgatásilag Fejér megye és Tolna megye területére esik. Tengerszint feletti magassága: 100–180 m. Földje főleg homokos és kőzetlisztes, ezt az anyagot a Dunántúli-középhegység patakjai rakták le. A Duna felől nagyobb szintkülönbség (tereplépcső) választja el az Alföld többi részétől. A Mezőföld területén homokos és lösszel borított területek váltakozása jellemző. Eredetileg füves puszta volt, ma jó minőségű mezőgazdasági terület. Városai: Dunaföldvár, Dunaújváros, Enying, Ercsi, Paks, Sárbogárd.

4. Dráva Melléki síkság

A Dráva-sík Magyarország déli határ vidékének egyik középtája, a Nagyalföldhöz sorolt Drávamenti-síkság része, a Dráva folyó keskeny balparti völgysíkja. Területe: 1143 km², ennek nyugati része Somogy, keleti része, az Ormánság és a Pécsi-síkság Baranya megyéhez tartozik. Északi határa éles, terasz szerű, déli határa maga a Dráva folyó. A Dráva-sík tökéletes síkság. A tengerszint felett: 96–110 m-rel terül el, tehát teljes magasságkülönbsége mindössze: 14 m. Átlagos relatív reliefe: 2 m/km², ez nyugaton magasabb egy kissé. A Dráva árterülete a Baranya megyei szakaszon erősen kiszélesedik, ezért a felszín több mint fele ártéri síkság: 35%-a alacsony ármentes síkság, ezt futó-homokkal fedett, enyhén hullámos síksági részek tagolják. A legjellemzőbb formái az elhagyott meanderek. Városai: Barcs, Drávafok, Drávakeresztúr, Drávaszabolcs, Sellye.

5. Duna-Tisza Köze

A Duna–Tisza köze kifejezés alatt a Duna és a Tisza folyók között elhelyezkedő Magyarországi és Szerbiai tájat értjük. A terület Magyarország középső részén, valamint a szerbiai Vajdaság északnyugati részén helyezkedik el, és magában foglalja az Alföld nyugati felének nagy részét. Az ENSZ hosszú távú klímaváltozási előrejelzése alapján a Duna-Tisza közét félsivatagi övezetté nyilvánította.  A Duna-Tisza köze: 3. középtájegység: Pesti-síkság, Jászság, Kiskunság, Városai: Budapest, Baja, Kalocsa, Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Kiskunmajsa, Kiskunlacháza, Kunszentmiklós, Szabadszállás, Szabadka, Szeged.

6. Jászság

A Jászság az Alföld északi részén elhelyezkedő, néprajzilag és földrajzilag környezetétől jól elhatárolható, Jászok lakta terület. Természetföldrajzilag az Alföld északi részén, a Tarna és a Zagyva folyók völgyében, az Északi-középhegységtől délre helyezkedik el. Nyugatra a Gödöllői-dombságig, keletre a Tiszáig, délre Szolnokig terjed, míg északról a Mátra határolja. Növényzete: Réti iszalag, Kardos madársisak, Őszi kikerics, Kisvirágú nebáncsvirág, Selyemkóró, Évelő őszirózsa. Mára a Jászság területének: 80%-át művelik. Az egykor oly gazdag élővilág nyomai csak szigetszerűen lelhetők fel a szántók között, illetve a Zagyva és a Tarna árterén. A döntően szántók uralta táj flórája csak gyengén kötődik a középhegységihez. A területet hajdan mocsarakkal, lápokkal, sekély tavakkal mozaikos puha- és keményfás ligeterdők uralták. Városai: Jászberény, Jászapáti, Jászárokszállás, Jászladány, Jászfényszaru.

7. Kiskunság

A Kiskunság Budapest déli előtere és Szeged között, a Duna–Tisza közén átlósan elhelyezkedő középtáj. A két folyóhoz képest jó 30-50 méterrel magasabban található térszín, amit főleg az ős-Duna hozott létre. Ugyanis régebben a Duna még nem a ma látható vonalán folyt, hanem északnyugat-délkeleti irányban, így terjedelmes hordalékkúpot hozott létre. Ez a homokhátság tetején meghaladja a 130 méter tengerszint feletti magasságot, amely igen jelentős a Tisza kb. 80 és a Duna völgyének kb. 90 méteres tengerszint feletti magasságához képest. A terület talaja nagyrészt homokos, illetve szikes, de réti talajok is találhatóak. A Kiskunság közepe a legmagasabb térszínek a leginkább terméketlenek, mivel itt jut legnagyobb uralomra a homok. Fülöpháza határában található két, nagyrészt eredeti formájában meghagyott homokdűne is. A vidéken igen nagy problémát okot az '1980-as évek óta egyre fokozódó vízhiány, igen magas az ariditási index mértéke. Olyan tanulmányok is napvilágot láttak már, amely szerint a Kiskunság egy része egyike lesz Európa félsivatagi tájainak. A vízhiány, illetve a Duna és Tisza közötti hajóút megteremtése céljából már 300 éve foglalkoznak. Az Északi irányú szél a homokot felhalmozva homokbuckákat hozott létre. Városai: Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Kiskunmajsa, Kiskunlacháza, Kunszentmiklós, Szabadszállás.

8. Körös–Maros Köze

A Körös–Maros Köze vagy Maros–Körös köze Magyarország délkeleti területén, az Alföld nevű nagytájunk délkeleti részén található. Legnagyobb része Békés megye területén helyezkedik el, de kisebb részek átnyúlnak a Csongrádi-sík és Jász-Nagykun-Szolnok megye területére is. A középtáj területe: 5150 km², ez az ország: 5,65%-a és 88 település, 2,79% az összes településhez viszonyítva található itt. Megfigyelhető, hogy az Alföld ezen vidékén a tanyavilág, óriásfalu és kisvárosi településegyüttes dominál.  Városai: Békéscsaba, Gyula, Körösladány.

9. Nagykunság

A Nagykunság egy régi magyar tájegység neve, amely Magyarországon, a Tiszántúlon, azon belül is Jász-Nagykun-Szolnok megye délkeleti részén terül el. Az egyik legrégebbi olyan tájegységünk, amelynek elnevezése, területe viszonylag változatlanul vészelte át az évszázadok viharát. Nevét az itt élő kunokról kapta, korábban etnikai, majd egyre inkább területi vagy kiváltságólt alapon. Meglehetősen egyhangú táj benyomását kelti, szinte teljesen sík vidék, felszínét csupán kunhalmok és folyók, illetve ezek holtágai tagolják. Az átlagos tengerszint feletti magasság jellemzően: 85-95 méter között változik. Ma már szinte teljesen szántóföldi művelés alá fogták a hajdan erdős-ligetes tájat. Igen jó minőségű földön folyik ma a mezőgazdasági termelés. A területnek délkeleten van egyértelműen határa, itt a Hortobágy-Berettyó jelöli ki ezt. Városai: Karcag, Kisújszállás, Kunhegyes, Mezőtúr, Túrkeve.

10. Hajdúság

A Hajdúság az Alföld északi-északkeleti részén elhelyezkedő, néprajzilag és földrajzilag környezetétől jól elhatárolható terület. Egykor önálló közigazgatási egységet alkotott Hajdú kerület néven Hajdúböszörmény központtal, de ma már csak szokás alapján tartják számon. Egykori területe ma jórészt Hajdú-Bihar megyében található, annak is a közepén, észak-déli irányban, részben Debrecent is körülölelve. A Hajdúk eredetileg, a 15-16. században az állatkereskedők által felfogadott marhahajcsárok voltak, a század végére azonban két csoportra szakadtak. Egy részük az uralkodó szolgálatában állt, és a végvárak védelmében vett részt, másik részük viszont, a „szabad hajdúk” a hagyományos életmódot folytatták. Városai: Debrecen, Hajdúböszörmény, Hajdúszoboszló, Hajdúhadháza.

11. Hortobágy

A Hortobágy Magyarország egyik tája, a Közép-Tiszavidék része. Területe: 1700 km². A gyéren lakott vidék nagy része nemzeti park. A Hortobágyi puszta és a hozzá társított alföldi pásztor- és betyár- romantika az ország egyik idegenforgalmi vonzereje. A Tisza és mellék folyóinak munkája feltűnően kiegyenlített, tökéletes sík felszínt eredményezett, aminek tengerszint feletti magassága: 87–110 m, (átlag: 92 m). A Hortobágyi növényvilágot a tündérrózsa, a boglárka, a vízi rucaöröm és a békatutaj színesíti. A száraz pusztát a sziki őszirózsa és a sóvirág díszíti.A Hortobágy állatvilágának leghíresebb fajai a szürke marha, rackajuh, mangalica sertés és a nóniusz ló. De a terület színes madárvilága is egyedülálló, eddig: 342 madárfaj előfordulását regisztrálták itt, ezek közül 152 fészkel is a területen.

12. Nyírség

A Nyírség az Alföld északkeleti részén található középtáj. A táj nagy része Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében helyezkedik el, de vannak települések Hajdú-Bihar megyében, illetve a romániai Szatmár megyében is. Környezetétől szigetszerűen elkülönülő terület, északról a Bodrogköz és a Rétköz, keletről a Beregi-sík és a Szatmári-sík, délről az Érmellék és a Berettyó-síkja, nyugatról pedig a Hajdúság és a Hajdúhát határolja. A Nyírség az Alföld egy kisebb résztája. Felszínének kialakításában a folyók és a szél játszották a legnagyobb szerepet. A folyók hordalékkúpokat és elhagyott medreik mentén vastag üledéket raktak le. A hordalékkúpok anyagából a szél homokot halmozott fel. Jellemző geológiai képződményei a lösz, a barnaföld, a különböző homokformák, a futóhomok, az agyag és a tőzeg. Városai: Nagykálló, Nyíregyháza, Nyírábrány, Nyírmada, Nyírtura, Nyírvasvári, Nyíracsád.

13. Pesti-síkság

A Pesti-síkság földrajzi tájegység Magyarországon, a főváros, Budapest alatti és melletti sík vidéki részeket jelenti. A síkság az Alföld, ezen belül a Dunamenti-síkság középtáj részét képezi. Határai északról és keletről az Északi-középhegység (Börzsöny, Cserhát, Gödöllői-dombság és Monor-Irsai-dombság), nyugatról a Duna, délről a Kiskunság. Városai: Budapest, Albertirsa, Cegléd, Dabas, Monor, Nagykőrös.

-- Kisalföld -- (4)

1. Rábaköz

Rábaköz Győr-Moson-Sopron megyében, a Csornai- és Kapuvári kistérségben helyezkedik el. A Kisalföld egyik jellegzetes kistája a Rábaköz. Délen és keleten a Rába határolja, nyugaton a Répce, északon a két folyó hordalékkúpja választja el a Hanságtól. Ha a Szigetköz a Duna ajándéka, akkor a Rábaközt a Rábának köszönhetjük. Ez a folyó építette a felszínt és adta meg az élet lehetőségét a jó termőfölddel és a dús füvű legelőkkel. Tatár-török égette, vízjárta föld a nép szorgalma révén mégis újra és újra éledt, és örökül hagyott nekünk Árpád-kori templomokat (Rábaszentmiklós és Árpás), török világra emlékeztető kőoszlopokat, barokk kastélyokat (Mihályi és Szany), a múlt századi virágzó állattenyésztéshez kapcsolódó faluképet (Bogyoszló és Szil), és messze földön híres népművészetet, szép viseletet (Dör és Szany). Táncaik közül a kónyi, kapuvári, szanyi verbung országosan ismert, de legalább ilyen híres a gyertyás legénytánc és a szárföldi dús. A Rábaköz világszerte ismert hímzései szorosan összefüggenek a népviselettel, hiszen ezek teszik őket olyan díszessé, gyönyörűvé. Városai: Csorna, Kapuvár, Rábaszentmiklós, Rábapatona.

2. Hanság

A Hanság a Fertő-tó medencéjének folytatása keleti irányban a Duna és a Rába hordalékkúpjai között. Természetes folytatása a Tószög, (Seewinkel) Ausztria (Burgenland) területén. Hossza: 55 km, szélessége: 17,5 km. A 98 000 katasztrális holdnyi területe a nyugati nagyobb és a keleti kisebb medencére oszlik. Alapja a pleisztocén kori homokos folyókavics. A tőzeges, mocsaras felszínből: 52 kavics- és homoksziget (gorond) áll ki. Mélysége: 1-1,5 méter. A lecsapolás előtt sok nyíltvize, tava volt. Táplálói: az Ikva, a Rábca (Répce). Fővízlevezető csatornája a Fertő-csatorna. Lecsapolása és szabályozása már a 18. században megkezdődött. A 19. század elején a Monumenta Hungarica második kötetében a Hanságot úgy jellemezték, mint ahol csak savanyú sás, és nád létezik, és „az egész kaszálót inkább csupa zsombékokból öszveállott úszó földnek mondanád, mint rétnek.” A Hanságban járó szekerek alatt megsűllyed a talaj („mintha hintázna rajta az ember s meg meg felemelkedik a szekér után”). A szomjas munkás pedig egy kilyukasztott hosszú nádszállal tiszta vizet ihat. A Hanságban a Nemzeti Park az egykor hatalmas lápvilág lecsapolások után is fennmaradt láperdeit, léprétjeit, lápi tavait és az itt található gazdag növény és állatvilágot védelmezi és gondozza. Városai: Fertőd, Fertőszéplak, Sarród.

3. Szigetköz

A Szigetköz a Győri-medence Duna (Öreg-Duna, Nagy Duna) és a Mosoni-Duna által határolt kistája. Magyarország legnagyobb szigete, melynek területe: 375 km². Hossza: 52,5 km, szélessége átlagosan: 6–8 km. A lejtési viszonyok alapján két részre a Felső és Alsó Szigetközre osztható fel. Tengerszint feletti magassága: 110 m-től - 125 m-ig változik. A Szigetköz vízjárta vidéke limesként védte Pannóniát a Római birodalom északi határaként. A népvándorlás hullámai is a terület peremvidékét érték, nem merészkedtek be az ingoványos mocsarak közé. A Szigetköz első állandó lakói a magyarok voltak. Lakossága ma is magyar bár található itt besenyő, kun, török itt-ott szláv családnév is. A Szigetköz a Duna halbölcsője volt a Bős (Gabcikovó) vízlépcső megépítéséig és a víz eltereléséig. Összesen: 65 halfaj fordult itt elő, ez a hazai fajok: 80%-a. Megtalálható itt, az eredetileg tiszta hegyi patakokban élő sebes pisztráng (Salmo trutta fario), éppúgy, mint a mocsarak, lápok védett fajai: a réti csík (Misgurnus fossilis), vagy a lápi póc (Umbra krameri). Még néhány a védettek közül: magyar bucó (Aspro singel), botos kölönte (Cottus gobio) selymes durbincs (Gymnocephalus schraetzer). Városai: Győr, Győrújfalu, Dunakiliti, Dunasziget, Feketeerdő, Mosonmagyaróvár, Halászi, Kisbodak, Püski, Máriakálnok, Kimle, Dunaremete, Darnózseli.

4. Marcall-medence

A Marcal-medence a Kemeneshát és a Bakony közé benyúló félmedence, Vas és Veszprém megye határán található, területe: 3000 hektár. Északi észén található a Pannonhalmi-dombság, mely már Győr-Moson-Sopron megye területéhez tartozik. A Marcal a medence nyugati részén folyik. Ennek az az oka, hogy a mellékpatakok (a Sós-ér, a Sokorói-Bakony-ér, és a Csangota-ér) hordalékúpjai a Marcalt nyugat felé szorították. A medence alapját képező mezozoós rétegekkel takart kristályos kőzetek megsüllyedtek. A pannon üledékek vastagsága: 2000 méteres is lehet. A süllyedés a felső pannóniai emelkedés végére megállt, a szárazzá vált felszínen megkezdődött a folyóvízi erózió és akkumuláció. A Pannon-tenger visszahúzódása után a felszínre a Győr-Moson-Soproni területtől délebbre bazaltlávává rakódott le (Somló, Ság). Legközelebb esik a megyéhez a marcaltői tufamező, amelynek anyagát régóta fejtik építő és útburkolókőnek. Városai: Celldömölk, Pápa, Sárvár, Tét.

-- Alpokalja -- (2)

1. Kőszegi-hegység

A Kőszegi-hegység (Németül: Günser Gebirge, Günser Bergland) az Alpokalja egyik kistája, harmadrészben Vas megye, kétharmad részben az ausztriai Burgenland (Őrvidék) területén. A Magyarországra eső: 58 km²-nyi területű, erősen tagolt, zárt középhegységi tömböt keletről és délről a Kőszeghegyalja fennsíkja, Ausztria területén délnyugatról a Felső-Őrség, északnyugatról a Borostyánkői-hegység, északról a Bucklige Welt és a Pulyai-medence határolja. Uralgó csúcsa a magyar–osztrák határon emelkedő: 882 méteres Írott-kő, amely egyben a Dunántúl legmagasabb pontja. Középhegységi területként gyéren települt vidék: lakossága: 1435 fő (2001), népsűrűsége: 24,7 fő/km². A hegység központi részein állandóan lakott település nem található, csupán a délkeleti részén csoportosul négy aprófalú. Városai: Kőszeg, Kőszegszerdahely, Szombathely, Velem.

2. Soproni-hegység

A Soproni-hegység (Németül: Ödenburger Gebirge, Brennberger Hügelland) az Alpokalja egyik, a Magyar--Osztrák határon átívelő kistája: Győr-Moson-Sopron megye, illetve: Burgenland területén. A Magyarországi részt tekintve: 54 km²-es területű zárt hegységet északról és keletről az Ikva völgyét övező Soproni-medence, délről a Kabold–Fülesi-dombság, nyugatról a Rozália-hegység, északnyugatról pedig a Vulka-medence határolja. A Soproni-hegység Magyarország legidősebb kristályos rög-hegysége. Fő alkotó kőzetei a földtörténeti óidőben átalakult kristályos pala, valamint egyéb képződmények. A Soproni-hegység átlagos tengerszint feletti magassága: 410 méter, vonulatai a Sopron közelében mért legalacsonyabb ponttól: 200 m-től: 500–600 méterig emelkednek. Legmagasabb pontja az Ausztriai: Bren-tető, Brenntenriegel: (606 m). Magyarország területén a Magas-bérc: (557 m). Városa: Sopron.

-- Dunántúli-dombság -- (5)

1. Baranyai-dombság

A Baranyai-dombság Baranya megyében nagyrészt Pécsvárad és Mohács között elterülő változatos felszínformájú dombvidék. Nyugatról a Mecsek határolja, északról a 6-os főút, valamint a geresdlaki műút, keletről a Baranya-Tolna megyehatár, valamint délebbre a Duna. Déli határa már a Villányi-hegység előterében van, északkeleten egybeolvad a Geresdi-dombsággal. Népszerű túrázóhely. Területének nagyobb része szántóföldi művelés alatt áll. Viszonylag nagy kiterjedésű rétek és mezők alkotják, az erdők aránya: 10-12 %. Területén számos tó és patak található, melyek folyásiránya általában észak-déli irányú. A Baranyai-dombságra jellemző az aprófalvas településhálózat, mely kelet felé fokozatosan csökken. Itt a már síkká váló területen a települések egymástól távolabb helyezkednek el, de nagyobb lélekszámúak. Városai: Bátaszék, Bonyhád, Mohács, Szekszárd.  

2. Mecsek-hegység

A Mecsek középhegység Magyarországon, a Dél-Dunántúlon, Pécstől északra. A legmagasabb csúcsa a Zengő, amelynek magassága: 682 m. A Mecsek három részre tagolható: Kelet-Mecsek vagy Keleti-Mecsek, Közép-Mecsek, Nyugati-Mecsek. A hegység: 545 négyzetkilométernyi területet fed be. Az ország többi részéhez viszonyítva gazdag ásvány kincsekben, többek közt uránban is. Déli határa a Pécsi-félmedence, észak-északkeleti a Völgységi-patak és az Ófalui-völgy, északnyugati a Dombóvár-Szentlőrinc törésvonal, keleten pedig a Duna ártere. A Mecsek legmagasabb pontjai: a Zengő (682 m), Tubes (611 m), Hármas-hegy (604 m), Jakab-hegy (602 m), Szószék (586 m), Szamár-hegy (564 m), Hárs-tető (545 m), Misina (535 m). A klíma vegyes jelleget mutat, elemei részben mediterránok, részben kontinentálisak. A tájra húsz-harminc olyan növényfaj is jellemző, amely nem él a Kárpát-medence más részein. Városai: Pécs, Pécsvárad, Mecseknádasd, Komló, Abaliget, Orfű. A Mecsek hegység klímájában a Mediterrán és Kontinentális hatások érvényesülnek. Az északi és déli lejtők között jelentős éghajlati különbség alakult ki. Az északi illetve a magasabb területeken az éves csapadék mennyisége: 800 mm, a többi részen: 700 mm. A népfényes órák száma évente: 2000–2100, az évi középhőmérséklet: 10–11°C. A Mecsekalja: Szub-Mediterrán éghajlata hazánkban csak a Villányhoz hasonló. A forró, napsütéses nyarat általában enyhe, gyakran fagymentes tél követi. A déli lejtőket az északi szelektől a Mecsek hegylánca védi. Kőzetei között a vörös homokkő és a triász dolomit mészkő dominál, ezeken települ a szőlőtermő dűlők lösz és vályog talaja.

3. Somogyi-dombság

A Somogyi-dombság a Balaton és Kaposvár alatti területrészt öleli fel. A Somogyi tájegységre az aprófalvas településszerkezet jellemző, szép számmal találhatóak itt meghitt, csendes zugok. A látnivalók közül figyelemre méltó többek között Ádánd határában az Árpád-kori templomrom, Kerekiben Fejérkő várának romjai, az alsóbogáti Festetics-kastély, a nágocsi Zichy-kastély, az osztopáni Tallián-kastély. Somogy megye, a Dunántúl legnagyobb területű megyéje: 6036 km², ami hazánk délnyugati részén fekszik, melyet a helybeliek csak találóan: "Somogyországnak" neveznek. Északon és délen élesen elkülöníthető természetes határa van, ettől délre a Külső-Somogyi dombság hullámos felszíne olvad össze. Somogy jelenlegi domborzatának kialakításában a mélyszerkezeti struktúrának valamint a harmad- és negyedidőszaki kéregmozgásoknak volt döntő szerepe. Ez a terület a Pannon tenger elvonulása után már nem süllyedt tovább, mint az Alföld, hanem inkább megemelkedett. Széles hátak, szelíd dombok, meredek tábla szegélyek, hosszanti völgyek, patakok által mélyen bevágott völgyek, dombsorok között megbújó tavak teszik vadregényessé a tájat.Somogy legmagasabb pontja a Gyúgy-hát (314 m), a legalacsonyabb része pedig Szentborbás mellett található (98 m). Városai: Dombóvár, Kaposvár, Marcali, Tab, Tamási, Zselic.

4. Villányi-hegység

A Villányi-hegység Villánytól nyugatra, Baranya megye déli részén elterülő dombság. Főképp mészkőből áll. Legmagasabb csúcsa a hegy vonulattal nem összefüggő, szigetszerű, Szársomlyó hegy: (447 méter). Egy másik ismert csúcsa a Siklós közelében lévő Tenkes. A Szársomlyó, más néven Harsányi-hegy vagy Nagyharsányi-hegy növényvilága különleges: déli lejtőin mediterrán klíma alakult ki, az erre jellemző fajok aránya: 20% fölött van. Itt él a fokozottan védett rozsdás gyűszűvirág. A löszfalakon költenek a színes gyurgyalagok. A hegy ma már csonka: egyik oldalába az 1960-as évektől nagy teknőt mélyítettek, hogy innen lássák el kőanyaggal a közeli Beremenden működő óriási cementgyárat. Ezt a bányát már a római korban használták. A terület 1989 óta védett, a Duna-Dráva Nemzeti Park része.Települései: Bisse, Csarnóta, Diósviszló, Kisharsány, Máriagyűd, Márfa, Nagyharsány, Nagytótfalu, Siklós, Villány, Villánykövesd, Palkonya.

5. Zalai-dombság

A Zalai-dombság Magyarország nyugati határszélén elterülő középtáj. A domb hátakon folyóvízi üledékeket találunk, a jégkorszaki szél barázdákban kialakult völgyek némelyike az egykori Pannon-tenger pliocén korú üledékeit is feltárja. A sűrű, csaknem párhuzamos, de dél felé kissé szétterülő völgyek rendszere morfológiailag erősen tagolja. Ez a felszabdaltság nem kedvezett a nagyobb települések kialakulásának, így vált jellemzővé a „szeges” falutípus. Legjelentősebb folyója a Zala, a Balaton legfőbb vízszállítója. Területének nagy hányadát erdő borítja, az országos átlagnál kisebb a szántóföldi termelés jelentősége. Zala Magyarország erdőben leggazdagabb megyéje. A 117 ezer hektárnyi erdő a terület: 31%-a. Dél-Zala és a Kerka-vidék erdő borítottsága, meghaladja a 40%-ot, a gyenge termőképességű nyugati részeken ez az arány akár: 60-70%-ig is felkúszhat. A megye erdőinak jelentős része: 60% nevezhető természetközeli vagy természetszerű erdőtársulásnak. Az erdők elsődleges rendeltetése a fatermesztés, mindössze: 6%-ot találunk egyéb funkcióban. Városai: Zalaegerszeg, Zalaszentgrót, Lenti, Letenye, Nagykanizsa.

        

-- Dunántúli-középhegység -- (8)

1. Bakony-hegység

A Bakony hegység a Dunántúli középhegység legnagyobb tagja, tájai: a Déli-Bakony és az Északi-Bakony. A Bakonyt a Devecser és Várpalota között húzódó, nyugat–keleti irányú törésvonal, amelyben a 8. számú fő közlekedési út is halad, két részre osztja: az Északi-Bakonyra és a Déli-Bakonyra. Tágabb értelemben a Bakony részének tekinthető a Déli-Bakonytól a Tapolcai-medence által elválasztott Keszthelyi-hegység és a Balaton-felvidék is. Az Északi-Bakony, ez a tájegység három további részre tagolható: Magas Bakony, Öreg-Bakony: itt találhatók a hegység legmagasabb csúcsai: Kőris-hegy: (710 m), Kék-hegy: (661 m), Som-hegy: (649 m), Középső-Hajag: (646 m), Papod: (644 m). Keleti-Bakony: nyugatról a Zirci-medence, keletről a Móri-árok határolja, legmagasabb pontja az Öreg Futóné: (574 m). Bakonyalja: a Magas-Bakony Kisalföld felőli lejtője; egy kiugró területe, a Sokorói-dombság révén egészen Győrig terjed. A Déli-Bakonyt nyugatról a Marcal-medence, délről a Tapolcai-medence és a Vázsonyi-árok, keletről a Veszprémi-fennsík, északról pedig a Devecseri-árok határolja. Legmagasabb pontja a Kab-hegy: (600 m). A Bakony legnagyobb részt triász és jura időszakból származó tengeri üledékekből, mészkő, dolomit, márga épül fel. Déli területein vulkáni eredetű bazalt is felbukkan. Erdeinek vadvilága nagyon gazdag. Városai: Ajka, Sümeg, Veszprém.

2. Balaton-felvidék

A Balaton-felvidék a Balaton északi partján, nyugati-keleti irányban húzódó kiemelkedés, fennsík. A Bakonytól a Veszprém–Nagyvázsony–Tapolcai törésvonal választja el. A Balaton-felvidék egyenetlen: 150–200 méterrel a tó fölé emelkedő fennsík, amelyet túlnyomó részt permi és triász kori üledékek alkotnak. A 300 méter fölé emelkedő magaslatokat a lepusztulásnak ellenálló tűzköves mészkő alkotja. A legmagasabb kiemelkedések: Som-hegy: (440 méter), a Recsek-hegy: (430 méter), Hideg-hegy (397 méter), Kisbükk (376 méter), Keresztfa-hegy (349 méter), Nagyles (317 méter), Hegyestű (337 méter), Őrsi-hegy (304 méter), a Veszprémfajsztól a Káli-medencéig húzódó északi vonulatban. A part fölé emelkedő déli vonulat nem ilyen magas: a Vörösberény fölötti Megye-hegy: (307 méter), Csákány-hegy: (327 méter), Tamás-hegy (317 m), Somlyó-hegy (228 m), Öreg-hegy (225 m). A Balaton-felvidék szerkezeti mélyedéseit rendszerint fiatalabb puha rétegek töltötték ki, amelyek egy részét a lepusztulás eltávolította. A községek általában ezekben a kis termékeny talajú medencékben épültek fel, Balatonszőlős, Pécsely, Tótvázsony, Nagyvázsony, Mencshely, Monostorapáti, Köveskál, Kővágóörs.

3. Budai-hegység

A Budai-hegység a Dunántúli-középhegység felső, északkeleti része, hegyeinek egy része Budapest határain belül található, a budai oldalon az I., II., III. és XII. kerületben. Területe: 201 km². A fővároson belüli részeket informálisan gyakorta Budai-hegyek vagy Budai hegyvidék összefoglaló néven is szokták említeni. A Budai-hegységben van ezenkívül: Páty, Nagykovácsi, Telki község is. A hegységet északról a Pilis hegység, nyugatról a Zsámbéki-medence, délről Törökbálint, Diósd és Érd, keletről a Duna és Víziváros határolja. A hegység nagyrészt triász mészkőből és dolomitból felépült tömege a Duna vonalánál találkozik az Alföld süllyedékével. A Budai-hegység legmagasabb pontja a Nagy-Kopasz: (559 méter) magas. A Budai-hegység: 400-500 méter magas kiemelkedései: Nagy-Kopasz (559 m), Nagy-Szénás (550 m), János-hegy (527 m), Hármashatár-hegy (495 m), Normafa (480 m), Széchenyi-hegy (480 m), Sváb-hegy (480 m), Tábor-hegy (396 m), Remete-hegy (351 m), Mátyás-hegy (301 m), Sas-hegy (266 m), Gellért-hegy (235 m), Szemlő-hegy (220 m), Várhegy (180 m). Városai: Budapest, Budaörs, Érd, Solymár, Törökbálint, Zsámbék.

4. Gerecse hegység

A Gerecse hegység egy röghegység a Dunántúlon, a Dunazug-hegység háromszög alakú, legnyugatibb része. Átlagos magassága: 400 méter. A Gerecse legmagasabb pontjai: Nagy-Gerecse: (634 méter), és Öreg-Kovács (555 m). A Gerecse területe: 850 km². Legmagasabb csúcsa, a Nagy-Gerecse: 634 méter magas, ami eléggé kitűnik. Túlnyomó részt: Dachsteini mészkő, kisebb részben felső triász dolomit alkotja. Üledékes építő anyagainak: mészkő, homokkő, agyag, márga, helyi formái közül nevezetesek a mészkő barlangjai, a jura-mészkő „vörösmárványa”, az eocén, oligocén rétegek szénbányái, a cement alapanyaga, a márga, a Dunára néző lejtők vastag löszrétegébe vágott mély utak, löszfalak. Az erdőgazdasági táj területén, a talajképző tényezők hatására, legnagyobbrészt az erdőtalajok alakultak ki, azonban az erózió következtében jelentős területet foglalnak el a váztalajok. A löszön képződött sötét színű erdőtalajok közül a humusz karbonát talajok és a rendzinák találhatók, melyek sekély termő réteggel és magas (8-as) pH értékkel rendelkeznek. Városai: Dorog, Nyergesújfalu, Tardosbánya.

5. Pilis hegység

A Pilis hegység röghegység a Duna jobb partján, Budapest és Esztergom között. A Dunántúli-középhegység legkeletibb tagja. Nem magas, de természeti szépségei miatt sokan felkeresik. A két fő csúcsa a Pilis: (756 m) és a Dobogó-kő: (700 m). A Pilis hegységet a Két-bükkfa-nyereg és a Szentléleki-patak völgye választja el a Visegrádi-hegységtől, amelyet a köznyelvben – helytelenül – általában szintén a Pilis hegység részének tartanak, pedig geológiailag már az Északi-középhegységhez tartozik.
A Pilis hegység szláv eredetű nevét legmagasabb csúcsáról, a Pilis hegyről kapta, eredetileg kopasz hegytetőt jelent, és összefügg a tonzúra jelentésű régi magyar Pilis szóval. A Pilisnek kiterjedt barlang rendszere is van, ami mintegy: 15 kilométer hosszúságú. A Pilis területén, és annak medencéiben fészkel a gyurgyalag, a holló, a héja, a vándorsólyom, az uhu és a bajszos sármány, valamint a síkabb részeken a vörös vércse, a kabasólyom és a búbos banka is.

6. Velencei-hegység

A Velencei-tótól északra, nagyjából vele párhuzamosan húzódik Magyarország variszkuszi hegység maradványa, a Velencei-hegység, amely egy kis alacsony, lapos hegység: 200-300 méter átlag magasságal. A hegységet javarészt a földtörténeti ó-időben (paleozoikum) keletkezett mélységi, magmás kőzet, gránit épít föl. A Velencei-hegység legmagasabb pontjai a Meleg-hegy (352 m), és Bence-hegy (220 m). A Dunántúli-középhegység: 80 km² -es kistája. Állandó vízfolyása nincs, de sok forrás ered itt. A hegység talaja agyagos, barna erdőtalaj. A hegységben: 15 természetes keletkezésű barlang és egy barlangnak nevezett mesterséges üreg van. A kevésbé erdős, völgyek, erdei tisztások, dombhátak, löszfalak, szőlő és gyümölcsös kertek, nyaralók tagolják. alkalmas a minőségi borok termelésére. A Bence-hegyen szőlőskertek, illetve védett pince sorok találhatóak. Városai: Nadap, Pákozd, Pázmánd, Sukoró.

7. Vértes hegység

Vértes hegység szűken vett területe a Dunántúli-középhegység: 314 km² nagyságú része a Bakony és a Gerecse között terül el a Velencei-hegység és a Velencei-tó szomszédságában. A Vértes mint tájegység: 300–400 méter magas hegységet és az azt körülvevő pusztákat, réteket foglal magába. A Vértes legmagasabb pontjai: Nagy-Csákány: (487 méter) és Csóka-hegy (480 méter). A síkság és a hegység találkozásában rendkívül változatos domborzati viszonyok és klímahatások eredményeként ritka, gazdag élővilág figyelhető meg. A hófehér dolomit tömbök tagolta hegyoldalak déli peremét szubmediterrán klímaviszonyok mellett szikla-gyepek és karszt-bokor erdők borítják, míg a völgyek északi oldalán magas-hegységet idéző, al-havasi jellegű növény ritkaságok rejtőznek. A Vértes ragadozó- és vízimadár állománya Európa-hírű. A szurdokvölgyek és a hegylábi vidék ürgés legelői felett gyakran kering a levegő óriása a parlagi sas, a sebesen vadászó kerecsensólyom, vagy a zsákmányára szitálva leső kígyászölyv. Ősszel a déli Vértesben a kivillanó fehér sziklákat díszítő, sokak szerint a kanadai indián nyarat idéző színpompában, a cserszömörce sokszínű lomb színeződésében gyönyörködhet az ide látogató. Városai: Mór, Oroszlány, Pátka, Pusztavám, Szár, Szárliget, Tatabánya, Várgesztes, Vértesboglár, Vértessomló.

8. Visegrádi-hegység

A Visegrádi-hegység a Dunakanyarban fekvő hegyvonulat, amely földrajzilag az Északi-középhegység része, geopolitikai szempontból viszont többnyire a Dunántúli-középhegységhez sorolják. A Pilist és a Visegrádi-hegységet a Pomázt Esztergommal összekötő egyenes mentén húzódó: Dera és Szentléleki-patak völgye választja el egymástól. A hegység névadója: Visegrád város Pest megyében. Magyarország egyik legkisebb, és egyben egyik legrégibb városa. Visegrádnál található a hegység legmagasabb pontja: Urak Asztala: (590 méter). Népszerű kirándulóhely, régészeti jelentősége kiemelkedő. A Visegrádi-Dunakanyar, a jellegzetes Dunakanyari kép is a terület része. A Duna, miközben a Visegrád és a Börzsöny akár: 200-300 métert is kiemelkedett, ezzel lépést tartva mély szakaszos teraszt vésett ki. A Visegrádi-hegység némileg csapadékosabb, kicsit alacsonyabb az átlag hőmérséklete is. A hegységben több a vízfolyás, a lehulló esővíz a vulkanikus kőzet mélyedéseiben kisebb-nagyobb tavacskákat hoz létre, ezek ökológiai szempontból igen értékes élőhelyek. A zonális erdő társulások meghatározó mintázata nem sokban tér el a Pilisétől, itt is cseres–tölgyes, gyertyános-tölgyes, bükkös követi egymást a hegység csúcsai felé közeledve. A Visegrádi-hegységben azonban nincs meg a sekély termőrétegű "Pilis" a hegy tetején. A meredekebb oldalakon élő bokor erdőkből, a kevésbé kedvező területeken nagyobb sztyepprétek szakítanak meg, hiányzik a sajmeggy, a melegebb hegyoldalakat mészkerülő tölgyesek uralják. Városa: Visegrád.

-- Északi-középhegység -- (5)

1. Börzsöny-hegység

A Börzsöny hegység Magyarország északi részén, Pest és Nógrád megyében. A Kárpátok belső vulkáni övezetében található; az Északi-középhegység legnyugatibb tagja. A mintegy: 600 km² területű hegységet északról és nyugatról az Ipoly, délről a Duna, keletről a Nógrádi-medence határolja. Egy kis része, a Kovácspataki-hegyek az Ipolyon túl, Szlovákiában található. Földrajzi szempontból Magyarország egyik középtájának minősül az Északi-középhegységen mint nagytájon belül. A Börzsöny legmagasabb csúcsai: Csóványos: (938 méter), Magos-fa (916 méter), Nagy-hideg (864 m), Nagy-inóc (840 m). Magyarország: 3. legmagasabb átlagmagasságú hegysége. A 100 legmagasabb magyar hegycsúcs közül: 8 található a Börzsönyben. A térség állatvilága is jelentős természetvédelmi érték. A hegységben: 16 emlős fajt tartanak nyilván. A vadászható nagyvadfajok közül itt él. A változatos táj remek túrázási lehetőségeket kínál. A Börzsöny nagy része nemzeti park. A Csóványosról tárul elénk az ország egyik legszebb panorámája a Duna-kanyarral. A hegyen több emléket találhatunk a már évezredekkel ezelőtt letelepedett ősemberekkel kapcsolatban. Városa: Szokolya, Zebegény.

2. Bükk-hegység

A Bükk hegység a magyar Északi-középhegység része. Az ország legnagyobb átlagmagasságú, barlangokban bővelkedő karszthegysége. Középső területe: 1977 óta nemzeti park (Bükki Nemzeti Park). A hegység nevét leggyakoribb fájáról, a Bükk-ről (Fagus silvatica) kapta. A Bükk Magyarország legnagyobb összefüggő erdő területe, közel: 100 000 hektár. A Bükk legmagasabb hegy-csúcsai: Szilvás-kő (960 m), Istállós-kő (958 m). Ezt követi a Bálvány (956 m) és a Tar-kő (949 m), Őr-kő (880 m), és még további: 10. csúcs emelkedik: 800 méter fölé. A legmagasabb magyar hegyek: 100-as listáján a Bükk abszolút többséggel rendelkezik, ugyanis: 59 csúcsa szerepel a listán. Hazánk egyik legcsapadékosabb területe, amelyre évi átlag: 700-800 mm csapadék hullik. Itt dőlt meg Jávorkúton, Magyarország valaha mért legnagyobb csapadék rekordja: 2010-ben, ahol: 1550 mm-t regisztráltak. A Bükk az ország tüdeje, védett és gondozott, nagy kiterjedésű vadon, amelynek tájképi szépsége és élővilága felejthetetlen élményeket nyújt a kirándulóknak. A hegységben sok jelzett turistaút található, melyek turistatérkép segítségével jól követhetők. Városai: Miskolc, Kazincbarcika, Ózd.

3. Cserhát-hegység

A Cserhát Magyarország északi részén az Északi-középhegység egyik része. Északról az Ipoly völgye, keletről a Tarján-patak és a Zagyva, délen az Alföld, nyugaton pedig a Nógrádi-medence és a Börzsöny határolja. Kőzetei és felszínformái is rendkívül változatosak. A két szomszédos hegységtől, a Börzsönytől és a Mátrától eltérően itt nem a vulkanikus kőzetek vannak többségben: a hegység nagyobbik része a földtörténet újkorában lerakódott üledékes kőzet. A Cserhát legmagasabb pontajai: Karancs (729 m), Naszály (650 m). A szűkebb értelemben vett hegység öt részre osztható. A Nyugat-Cserhát javarészt oligocén üledékekből áll – itt található az egész Cserhát legmagasabb pontja, a Naszály. Erősen felszabdalt, dombsági jellegű rész az Északi-Cserhát, Kopasz-Cserhát. A Központi-Cserhátban miocén korú vulkanitok és üledékek vegyesen vannak jelen. A Keleti-Cserhát, Pásztói-Cserhát kőzet anyaga döntő részben vulkanikus. Délen a Cserhátalja szelíd dombjai helyezkednek el. A Cserháthoz sorolják az Alföldbe mélyen benyúló, homokos-üledékes Gödöllői-dombságot, és a Salgótarján közelében, az ország határnál emelkedő Karancsot, a "Palóc Olümposzt". Városai: Balassagyarmat, Bátonyterenye, Gödöllő, Salgótarján, Szécsény.

4. Mátra-hegység

A Mátra az Északi-középhegység egyik, vulkanikus eredetű tagja, amely: 900 négyzetkilométeren terül el a Cserhát és a Bükk között. Itt található Magyarország négy legmagasabb hegycsúcsa, a Kékes-tető (1014 méter), Hídas-bérc (970 m), Galya-tető (965 méter), Piszkés-tető (962 m), Sas-kő (858 m). A 100 legmagasabb magyar hegycsúcs között: 26 Mátrai található, ezzel a 2. helyezett átlag magasságban a Bükk után. A Mátra kiterjedése kelet-nyugati irányban: 40–50 km, észak-déli irányban: 15–22 km. A Kárpátok belső vulkáni övezetéhez tartozik, de formáit a miocén vulkánosság óta már jelentősen átalakították az utólagos szerkezeti mozgások és az erózió. Jelentős érckészlete miatt sokan kutatták kialakulását és vulkanizmusának történetét, de a geológusok között még a közelmúltban is viták zajlottak az egykori kitörési központok hollétéről. A természetes táj megőrzésére létesült 1985-ben a Mátrai Tájvédelmi Körzet mintegy: 12.141 hektáron. A különleges természeti értékeket: 2.209 hektárnyi fokozottan védett területen óvják. A körzet: 12 község területére terjed ki és két különálló tömböt foglal magában. A kisebbik az Ágasvár környéke és a Mátra-bérc védelemre érdemes része; a másik a Kékes tömbje a Keleti-Mátrával együtt nagyobb, összefüggő, természeti értékekben gazdag térséget alkot. Városai: Eger, Gyöngyös, Mátraháza, Parád.

5. Zempléni-hegység

A Zempléni-hegység vagy Tokaji-hegység a Bodrog és a Hernád között húzódó Eperjes–Tokaji-hegység déli, Magyarországon található része. A Nagy-Milictől Tokajig húzódik. A hegységet hivatalosan Zempléni-hegységnek, a földtani irodalomban Tokaji-hegységnek nevezik. Ez utóbbi pontosabbnak tekinthető, mivel a hegység keleti fele található csak Zemplénben, a nyugati Abaúj területére esik, a névadó Zemplén település pedig ma Szlovákiában található. Az Északi-középhegységhez tartozik. A Zemplén legmagasabb hegyeiként a Nagy-Milicet (895 méter), Gergely-hegyet (780 méter) szokták megjelölni. A 100. legmagasabb Magyar hegycsúcs listáján: 4. Zempléni található. Vulkanikus eredetű, kőzetanyaga riolit és andezit, illetve tufa. A vulkánosság fiatalabb eredetű, mint az Északi-középhegység többi hegyének esetében, a miocén korszak végéről származik. A leglátványosabban fennmaradt vulkáni tevékenység tanújelét mutató hegye a Kopasz-hegy, Tokaji-hegy (515 m). Délkeleti és délnyugati része puha tufából épül fel, melyet vastag lösz borít, ez a Hegyalja, Tokaj-Hegyalja nevű híres szőlő termesztő vidék. Városai: Mád, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Tokaj.