Magyar válogatott és Aranycsapat nagy sikerei - Bíró Csaba

2022.07.25 14:48

Aranycsapat a magyar futball éke.

Az Aranycsapat minden idők legjobb és legeredményesebb magyar labdarúgó válogatottjának a közismert neve. E kítűnő csapat: 6 évig szerepelt együtt: 1950-től 1956-ig. Az Aranycsapat minden idők legjobb magyar labdarúgó válogatottja volt, amely 1950-től tündökőlt és az 1956-os forradalom jelentette a végét. Emlékezzünk meg róluk most kicsit, hiszen ők ezt nagyon megérdemlik.

A Magyar Aranycsapat

-- Az Aranycsapat minden idők legjobb és legeredményesebb magyar futball válogatottjának a közismert neve. Ez a bizonyos "Aranycsapat" 6 évig szerepelt együtt, az 1950-től 1956-ig játszott ez a csapat így együtt..

-- Az 1953-ban épült Népstadion legnagyobb nézőszáma a Magyarország-Ausztria mérkőzésen volt: 105 000 néző. Többek között itt zajlott az "Évszázad mérkőzésének" visszavágója, ahol a magyarok: 7:1-re nyertek Anglia ellen.

-- Az Aranycsapat minden idők legjobb magyar labdarúgó válogatottja volt, emlékezzünk meg róluk most kicsit, mert ők nagyon megérdemlik. Az Aranycsapat, ez a legendás és közismert elnevezése az 1950-es évek Magyar labdarúgó válogatottjának, amely az idők folyamán a legjobb, legeredményesebb, leghíresebb Magyar válogatott csapattá vált.

-- Ha Aranycsapatot mondunk, mindig arra a futball válogatottra gondolunk, amely az 1950-es évek elején született és lényegében 1956-ig, a magyar forradalomig tartotta "összinte csodálatban és rettegésben a világot".

-- Az igaz, hogy végül világbajnoki trófea nélkül maradt ez a csodacsapat, nem lettek megkoronázva, de ennek ellenére a közvélemény mégis úgy tartja számon hogy az 1950-es években ők voltak a legjobbak a világon, ez a csapat egyedi volt, ez volt akkoriban a világ legjobb válogatottja..

-- A labdarúgást szerető közönségünk tudja, hogy nem mindig a legjobb kapja a babért, és a sportban - még ha fájdalmas is - éppen az a szép: olykor kiszámíthatatlan a végső eredmény. De ettől még valóság az a valóság, hogy volt egyszer egy magyar aranycsapat, írják nagy kezdőbetűvel is, és akik még láthatták őket élőben futballozni, életük nagy örömének, a legjobb pillanatainak nevezik azokat a meccseket, amelyeket a Népstadionban töltöttek el a csapatot nézve .

-- Egy olyan korban történt mindez, a borús és sötét 1950-es években, amikor szinte mindenhol tetten érhető volt a törvényesség és a jog semmibevétele. Amikor politikai merényletnek tekintettek mindent, ami a személyiség, a társadalmi csoport, réteg vagy osztály érdekvédelmére irányult, és ezáltal akadályokat gördített volna a hatalom útjába. Miközben a hatalom felismerte, hogy az aranycsapat sikereire építhet, és a szocialista rendszer fölényét hirdetheti a kapitalista világ felett.

-- Az 1952-es Helsinki olimpia után nem különben, amely a magyar sport történetében a legsikeresebb olimpia volt. A magyar sportolók küldöttsége összesen: 42 érmet szerzett: 16 aranyat, 10 ezüstöt, 16 bronzot. A sikeres sportolók számára így aztán kinyílt olyan ajtó is, amely korábban lakat alá került, legjobb futballistáink kiváltságot élvezhettek a politika útvesztőiben. Persze azért még ők sem mindig könnyen.

-- A legendás csapat: 6 évig szerepelt így együtt: 1950-től egészen az 1956-os forradalomig. Az Aranycsapat veretlenségi rekordja több mint: 4 évig tartott, 1950. május 14-től - 1954. július 4-ig.. 1952-ben Helsinkiben Olimpiai bajnokok, az 1954-es Svájci világbajnokságon, Bernben: Ezüstérmesek..

-- A legendás Aranycsapat sokak által sokat emlegetett klasszikus összeállítása pedig így nézett ki:. Grosics -- Buzánszky, Lóránt, Lantos -- Bozsik, Zakariás -- Budai.II, Kocsis, Hidegkúti, Puskás, Czibor..

-- Az 1950-es években még ebben a klasszikusnak tartott: 1-3-2-5 alakú összeállítási formációban játszottak a csapatok. A kapus, előtte: három védő, előtte: két fedezet, elől pedig: őt csatár támadott, az akkori kornak megfelelően.

-- Azt az érdekes tényt azonban sokan nem tudják, hogy kompletten így együtt, ebben a sokat emlegetett klasszikus összeállításban csak csupán mindössze: 4 alkalommal szerepelt együtt az Aranycsapat.
-- 1). 1953. május 17-én Rómában az Olaszok ellen, 2.) 1953. november 15-én Budapesten a Svédek ellen, 3.) 1953. november 25-én Londonban az Angolok ellen, 4.) 1954. április 11-én Bécsben az Osztrákok ellen.

Aranycsapat kialakulása és története

-- Ha Aranycsapatot mondunk, akkor mindig arra a magyar futball válogatottra gondolunk, amely az 1950-es évek elején született és lényegéb 1956-ig, a magyar forradalomig tartotta ámulatban és csodálatban a világot. Az igaz, hogy végül sajnos világbajnoki trófea nélkül maradtak. De hát labdarúgást szerető közönségünk tudja, hogy nem mindig a legjobb kapja a babért a sportban.

-- Az Aranycsapat az 1950-es évek csodacsapata, amelyet a nemzetközi futball közönség is a legnagyobb elismeréssel méltatott, akkoriban ezt a csapatot tartották a világon a legjobbnak. Ez a csapat olyan virtuóz játékosokból állt és olyan szellemes játékot tudott könnyedén bemutatni, ami csak a régi idők focijában volt látható. Ez a remek csapat olyan volt mint a legjobb időszakukban a brazilok és olaszok.

-- Az akkori diktatórikus politikai hatalom igaz hogy a tenyerén hordozta ezt a csapatot, fürdött a sikereikben. Így aztán a sok remek sportoló és labdarúgó előtt kinyíltak olyan ajtók is, amely korábban lakat alá került, legjobb futballistáink kiváltságot élvezhettek a politika útvesztőiben. Persze azért még nekik nem volt könnyű akkoriban az élet..

-- Azért nehogy azt gondoljuk, hogy az Aranycsapat az akkori erőteljes és diktatórikus hatalomnak köszönheti pompázatos sikereit. Köszönheti elsősorban saját magának, azoknak a játékosoknak, akik tehetségesek voltak és a véletlen folytán, vagy a jó sors, a jó szerencse által egy korban születtek, és így össze tudtak egymással kovácsolódni.

-- Azért az ritka és kivételes alkalom, hogy egy csapatban egyszerre össze tud jönni: 6-7 világklasszis játékos egyidőben, ilyen évszázadonként csak egyszer szokott előfordulni. Ez a ritka és kivételes szerencse, ez az áldott állapot az 1950-es években jött össze Magyarországon az akkori magyar válogatott alakjában.

-- A játékosok mind a grundról jöttek, egy olyan csatatérről, ahol a becsvágy mindennél fontosabb volt, s amikor még: Jékely Zoltán gyönyörű versében, a Futballisták címűben hinni lehetett. "Mindig lesz a nagyvárosok határán / egy-egy letarolt-gyepű rét / hol hűvös alkonyati órán / hallani e mély dob zenét, / mely mérföldekről mágnesez magához / labda éhes diákot és inast, / s egy-egy bolyongó, dérütött pasast, / ki eltűnődve dől a kapufához."...

-- Amikor az Aranycsapat nevét említjük, akkor talán kivétel nélkül minden ember tudja, hogy miről is beszélünk. Valószínűleg mindenki kapásból: Puskás nevét említi, s a sport barátoknak rögtön beugrik, azaz ominózus: 1954-es Berni: VB-döntő is.

-- De vajon miért válhatott ez a csapat a magyar nemzet szimbólumává.?. Miért nincs most is ilyen nagyszerű válogatottunk és vajon miért nem volt azóta sem.?. A következőkben ezeknek a kérdéseknek a boncolgatásával fogok foglalkozni.

-- Talán célszerű mindent a II. világháborúval kezdeni, amelyet, mint tudjuk Magyarország 1945 után vesztesen hagyott el. A hatalmas háborús veszteségeket ráadásul egy szovjet megszállás követett. Egy olyan kor következett, amelyben tetten érhető a törvényesség és a jog semmibe vétele. Politikai merényletnek tekintettek mindent, ami akadályt gördíthetett a hatalom útjába.

-- A közéletben a sport mozgalom volt az utolsó terület, ahol érvényesítették a szovjet típusú rendszert. A magyar emberek utolsó mentsvára tehát a sport lett, azon belül is a labdarúgás. Ez volt az egyetlen dolog, amelyben világraszóló sikereket értünk el, s ennek hatására mindenki hatalmas érdeklődéssel ült le a rádió elé, s próbálta kitalálni, hogy ma vajon hány góllal is nyer a csapat.

-- A csapat legsikeresebb időszaka: 1950. május 14-től 1954. július 4-ig tartott, amikor is: 32 mérkőzésen keresztül maradtak veretlenek. Talán ha kerestük volna, akkor se találtunk volna olyan embert, aki ne tudná azt a legendássá vált összeállítást.

-- Vagyis:. Grosics -- Buzánszky, Lóránt, Lantos -- Bozsik, Zakariás -- Budai, Kocsis, Hidegkuti, Puskás, Czibor. Egy kis érdekesség, az Aranycsapat veretlensége idején mindössze: 4 alkalommal futott ki a pályára ebben a nevezetes összeállításban.

-- A csapat első nagy sikerét az 1952-ben megrendezett Helsinki-i olimpián aratta. A döntőben 2-0-ra győztük le Jugoszlávia válogatottját: Puskás és Kocsis góljaival. 1953-ban sikerült elhódítani az Európa kupát, ahol a döntőben 3-0-ra múltuk felül az Olasz nemzeti tizenegyet. De a közvélemény számára mégsem ezek a torna győzelmek a legemlékezetesebbek.

-- Az 1953. november 25-én, Angliában, a Wembley stadionban lejátszott Angolok elleni mérkőzés. Amely a "Match of the Century", "Az Évszázad mérkőzése" néven vált közismertté. Ezen a mérkőzésen 6-3-ra múlták felül azokat az Angolokat, akik addig a napig még nem szenvedtek vereséget hazai környezetben.

-- A mérkőzés hőse: Hidegkuti Nándor volt, aki talán élete legnagyobb meccsét játszotta, és 3 góllal járult hozzá a győzelemhez. Hidegkuti mellett Puskás Ferenc: 2, Bozsik József pedig: 1 gólt szerzett.
-- A nagy sikerek közepette került megrendezésre az 1954-es labdarúgó-világbajnokság. A tornának Svájc adott otthont, s kivétel nélkül mindenki a magyar csapat győzelmét várta, hiszen mi rendelkeztünk a kor legkiválóbb válogatottjával. A futball szerelmesei azonban jól tudják, hogy nem mindig a legjobb csapat győzedelmeskedik, és sajnos ezt a vb-t sem a legjobb csapat nyerte.

-- Mint közismert a döntőben az NSZK válogatottja 3-2-re győzte le a mieinket. Többen is írtak már arról, hogy mely tényezők játszottak szerepet abban, hogy nem a magyar válogatott nyerte meg a tornát. Ilyenek például a döntő előtti éjszakán nagy zenebona volt a magyar szálloda előtt, a rendkívül nehéz sorsolás, az eső következtében a vizes talaj sem kedvezett a magyar csapatnak, vagy éppen Puskás sérülése az NSZK elleni csoport-meccsen.

-- Az hogy a mérkőzésen egy szabályos gólt nem adtak meg a magyar csapatnak, s egy szabálytalannak tűnő gólt pedig megadtak a németeknek. Ezek külön-külön apróságnak tűnnek, de mindent egybevetve ezek az apróságok jelentősen befolyásolták a mérkőzés kimenetelét. Ahogy Buzánszky Jenő is mondta: "Tehát a végén, majdnem azt lehet mondani, hogy semmi sem stimmelt".

-- Mondanom sem kell, hogy a vereség hallatára az egész országon hatalmas csalódottság vonult végig. Pillanatok alatt szertefoszlott a nemzeti nagyság ábránd képe, amelyet a legendás futball válogatott hosszú menetelése erősített az emberekben.

-- Amíg az NSZK-ban a váratlan győzelemnek köszönhetően eufórikus hangulat tört ki, addig Magyarországon spontán demonstrációk kezdődtek, amelyek napokon át tartottak, s a hatóságoknak is be kellett avatkoznia.

-- Ezek a tüntetések egyáltalán nem voltak rendszer ellenesek. Az emberek haragja: Puskásék és különösen Sebes Gusztáv szövetségi kapitány ellen irányult, és nem a politikusokat okolták a kudarcért. Hiszen sem előtte, sem 1956-ig nem alakultak ki tüntetések az országban.

-- Ezen események a fényében érthetjük meg azt igazán, hogy mennyire fontos szerepet játszott ez a csapat a magyar emberek számára. Ez az aranyos "aranycsapat az emberek mindennapi életét végigkísérte, az akkori nehéz és viszontagságos időkben az emberek életében szinte az egyetlen öröm forrásnak számított.

-- Az írásom elején feltettem azt a kérdést is, hogy vajon miért nem volt azóta sem ilyen sikeres válogatottunk. Hiszen az nem igaz, hogy ezek után nem születtek hihetetlen tehetséggel megáldott játékosok. Mert igenis voltak nagyszerű játékosaink, elég ha csak megemlítjük az 1967-ben Aranylabdát nyert: Albert Flóriánt, majd: Bene Ferencet, utána: Nyilasi Tibort, Törőcsik Andrást, és az utolsó magyar világklasszist: Détári Lajost. Ők mind-mind nagyszerű képességgel megáldott futballista volt.

-- A magyar futball az 1960-as és 1970-es években is világszínvonalú volt, mégsem sikerült kiugró eredményeket elérnünk, s ez valószínűleg az 1954-es világbajnoki döntő elvesztésében gyökerezik. Hiszen ha Puskáséknak nem sikerült, akkor nekünk hogyan sikerülne?" Ez a kezdetű mondat járhatott azoknak a fejében, akik magukra öltötték a címeres mezt.

-- Ez már a régmúlt, mindennek már: 70 éve, és talán már a mai játékosoknak nem ez az elbukott döntő jár a fejében. Egy mindenre elszánt mentalitással és persze kellő magabiztossággal pedig újra szebbnél szebb sikereket érhet el a válogatott.
Zárásként gondoljunk bele abba mi lett volna, ha nincs az 1956-os forradalom és együtt marad ez a társaság.

-- Azóta több neves futball szakértő is arra a következtetésre jutott, hogy akkor bizony megnyertük volna az 1958-as világbajnokságot. Mint jól tudjuk, a "ha" szóval kezdetű mondatok nem léteznek, ezért kár is ezen keseregni. Ez a csapat így is rengeteg szép percet okozott a magyar embereknek, s az emlékük örökké ott fog élni minden magyar szívében. Az Aranycsapat legendája mindig fent fog maradni, ameddig ember lesz.

>>>>>>>>>>>Az Aranycsapat klasszikus kezdő tizenegye <<<<<<<<<<<<<<<<<
>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>> 1950 - 1956 <<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<

1.. Grosics Gyula - (1926-) - "Fekete Párduc" - Kapus - Budapesti Honvéd - Válogatottság: 1947-1962 - 86 mérkőzés.
2.. Buzánszky Jenő - (1925-) - "Kazal" - Jobbhátvéd - Dorogi Bányász - Válogatottság: 1950-1956 - 49 mérkőzés - 1 gól.
3.. Lóránt Gyula - (1923-1981) - "Lóri" - Középhátvéd - Budapesti Honvéd - Válogatottság: 1948-1955 - 40 mérkőzés.
4.. Lantos Mihály - (1928-1989) - "Misi" - Balhátvéd - Budapesti Bástya "MTK" - Válogatottság: 1949-1956 - 53 mérkőzés - 5 gól.
5.. Bozsik József - (1925-1978) - "Cucu" - Jobbfedezet - Budapesti Honvéd - Válogatottság: 1947-1962 - 101 mérkőzés - 11 gól.
6.. Zakariás József - (1924-1971) - "Zaki" - Balfedezet - Budapesti Bástya "MTK" - Válogatottság: 1947-1954 - 38 mérkőzés.
7.. Budai II László - (1928-1983) - "Púpos" - Jobbszélső - Budapesti Honvéd - Válogatottság: 1949-1959 - 39 mérkőzés - 10 gól.
8.. Kocsis Sándor - (1929-1979) - "Kocka" - Jobbösszekötő - Budapesti Honvéd - Válogatottság: 1948-1956 - 68 mérkőzés - 75 gól
9.. Hidegkúti Nándor - (1922-2002) - "Öreg" - Középcsatár - Budapesti Bástya "MTK" - Válogatottság: 1945-1958 - 69 mk - 39 gól.
10. Puskás Ferenc - (1927-2006) - "Öcsi" - Balösszekötő - Budapesti Honvéd - Válogatottság: 1945-1956 - 85 mérkőzés - 84 gól.
11. Czibor Zoltán - (1929-1997) - "Rongylábú" - Balszélső - Budapesti Honvéd - Válogatottság: 1949-1956 - 43 mérkőzés - 17 gól.

>>>>>>>> Az Aranycsapatban szerepelt további játékosok <<<<<<<<<<<<<<<<
>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>> 1950 - 1956 <<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<

1.. Gellér Sándor - (1925-) - Kapus - Budapesti Bástya "MTK" - Válogatottság:1950-1956 - 8 mérkőzés.
2.. Dalnoki Jenő - (1932-) - Jobbhátvéd - Budapesti Kinizsi "FTC" - Válogatottság: 1952-1956 - 15 mérkőzés.
3.. Börzsei János - (1921) - Középhátvéd - Budapesti Bástya "MTK" - Válogatottság: 1949-1956 - 23 mérkőzés.
4.. Kotász Antal - (1929) - Balhátvéd - Sztálinvárosi Vasmű - Válogatottság: 1954-1956 - 37 mérkőzés.
5.. Szojka Ferenc - (1931) - Jobbfedezet - Salgótarjáni Bányász - Válogatottság: 1954-1956 - 27 mérkőzés.
6.. Csordás Lajos - (1932) - Balfedezet - Vasas SC - Válogatottság: 1952-1956 - 18 mérkőzés - 8 gól.
7.. Sándor Károly - (1928) - Jobbszélső - Budapesti Bástya - Válogatottság: 1949-1956 - 75 mérkőzés - 27 gól
8.. Tichy Lajos - (1935) - Jobbösszekötő - Budapesti Honvéd - Válogatottság: 1955-1956 - 70 mérkőzés - 49 gól.
9.. Szusza Ferenc - (1923) - Középcsatár - Budapesti Dózsa - Válogatottság: 1949-1956 - 24 mérkőzés - 18 gól.
10. Palotás Péter - (1929) - Balösszekötő - Budapesti Bástya - Válogatottság: 1950-1956 - 24 mérkőzés - 18 gól.
11. Tóth Mihály - (1926) - Balszélső - Budapesti Dózsa - Válogatottság: 1949-1954 - 8 mérkőzés - 1 gól

Szövetségi Kapitány: Sebes Gusztáv (1906-1986) - 1949-1956 - 68 mérkőzés.

>>>>>>>>>>> Az Aranycsapat legendás kezdő tizenegye <<<<<<<<<<<<<<<<<
>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>> 1950 - 1956 <<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<

1. Grosics Gyula (1926) -- "Fekete párduc" -- Kapus
-- Csapatai: Dorog AC, MATEOSZ Munkás SE, Teherfuvar SE, Budapesti Honvéd,Tatabányai Bányász
-- Válogatottság: 86 mérkőzés - 0 gól
-- Eredményei: Aranyérmes lett Helsinkiben az Olimpián 1952-ben. Ezüstérmes lett Svájcban a Világbajnokságon 1954-ben

-- Pályafutása
-- A Dorog AC, a MATEOSZ Munkás SE, a Teherfuvar SE, a Budapesti Honvéd, majd a Tatabányai Bányász kapusa, 1947 és 1962 között: 86 alkalommal őrizte a válogatott csapat hálóját. Tagja volt az 1952. évi olimpiai tornán arany- és az 1954-es világbajnokságon ezüstérmet szerzett, továbbá az 1958. és 1962. évi világbajnokságon szerepelt magyar együttesnek.
-- A Dorogi származású "fekete párduc” a magyar labdarúgás legnagyobb kapusainak egyike. Csaknem két évtizedes élvonalbeli pályafutása során: Domonkos, Zsák, Platkó, Szabó Antal méltó utódjának bizonyult. Nemcsak világklasszisokat jellemző képességei voltak, hanem „újdonsággal” is szolgált: szinte az egész saját térfelet működési területének tekintette. Nagyszerű érzékkel irányította a védelem munkáját.
-- Ő mindig együtt élt a játék minden mozzanatával. Szükség esetén kapuját messze elhagyva igyekezett elhárítani a fenyegető veszélyt. Ezért világszerte a magyar válogatott „negyedik hátvédjeként” emlegették. A labda azonnali és pontos továbbításával gyors ellentámadások indítására is lehetőséget adott.
-- A kapusok speciális tulajdonságai közül különösen a ruganyossága és a reflexei voltak egészen kiválóak. Kivételes képességei megbízhatósággal is párosultak. Az Aranycsapat egyik legbiztosabb pontja volt. Nevét éveken át a világ legjobb kapusai között emlegették. Világbajnoki szerepléseit azonban sorozatos balszerencse kísérte.
-- Ő az első Tatabányai labdarúgó, aki a legjobbak között szóhoz jutott. A klub csapatának bajnoki sikereiben is nagy érdemeket szerzett. Rengeteg emlékezetes játéka közül az 1954. április 11-én, az osztrákok elleni találkozón (1:0) mutatott bravúr sorozata az egyik legemlékezetesebb és legértékesebb.
-- Az edzői pályája rövidebb volt és kevésbé sikeres: 1963-ban Tatabányán, 1964–1965-ben Salgótarjánban, 1966-ban a KSI-ben edzősködött, 1966 és 1968 között pedig Kuvaitban volt szakfelügyelő és szövetségi edző. 1969-től 18 esztendőn állt a Budapesti Volán és a Volán SC élén, egyesületi elnökként vonult nyugdíjba.

-----------------------------------------------------------------------------------

2. Buzánszky Jenő (1925) -- "Kazal" -- Jobbhátvéd
-- Csapatai: Pécsi VSK, Dorogi bányász: 247 mérkőzés, - 0 gól
-- Válogatottság: 48 mérkőzés - 0 gól
-- Eredményei: Aranyérmes lett Helsinkiben az Olimpián 1952-ben. Ezüstérmes lett Svájcban a Világbajnokságon 1954-ben

-- Pályafutása
-- A Dombóvári Vasutas SC, a Pécsi VSK, a Dorogi AC, a Dorogi Tárna és a Dorogi Bányász jobbhátvédje, 1950 és 1956 között: 48 válogatott találkozón szerepelt. Tagja volt az 1952-ben olimpiai arany- és 1954-ben világbajnoki ezüstérmet szerzett magyar együttesnek. Az ötvenes évek elején világhírű gárda, az Aranycsapat egyetlen "vidéki" törzstagja volt.
-- A kitűnő Dorogi játékos, "Kazal” az együttes legbiztosabb pontjai közé tartozott. A Buzánszky–Lóránt–Lantos összetételű hátvéd hármasban ő volt a leggyorsabb. Technikailag és taktikailag egyaránt érett, megbízható és korszerű hátvédjátékot mutatott.
-- Nemcsak a szerelésben, a támadások elhárításában, hanem az ellentámadások indításában is jeleskedett. Gyakran vállalkozott előretörésekre, amelyeket rendszerint jó beadásokkal fejezett be. Minden mérkőzésen kiegyensúlyozott, értékes teljesítményt nyújtott.
-- A legjobb játékot 1955. szeptember 25-én, a Szovjetunió elleni mérkőzésen (1-1) láttuk tőle. A Dorogi bányász csapatból ő öltötte először magára a címeres mezt. Visszavonulása után néhány évig edzősködött, majd 1972 és 1985 között a Dorogiak technikai vezetőjeként dolgozott.
-- Nyugdíjasként is a magyar labdarúgást szolgálta: a megyei labdarúgó-szövetség elnök helyettese, majd elnöke volt, 1993 óta az MLSZ elnökségi tagja, 1996-tól két évig a szövetség alelnöki pozícióját is betöltötte.

-----------------------------------------------------------------

3. Lóránt Gyula (1923) -- "Lóri" -- Középhátvéd
-- Csapatai: Kőszegi SE, Szombathelyi FC, Nagyváradi AC, Nagyváradi Szabadság SK, Vasas SC, Budapesti Honvéd
-- Válogatottság: 37 mérkőzés - 0 gól
-- Eredményei: Aranyérmes lett Helsinkiben az Olimpián 1952-ben. Ezüstérmes lett Svájcban a Világbajnokságon 1954-ben

-- Pályafutása:
Lóránt Gyula eredeti neve: Lipovics Gyula volt. A Kőszegi SE, a Szombathelyi FC, a Nagyváradi AC, a Nagyváradi Szabadság SK, a Vasas SC, majd a Budapesti Honvéd középhátvédje, 1948 és 1955 között 37 alkalommal öltötte magára a címeres mezt. Tagja volt az 1952. évi olimpiai tornán arany- és az 1954-es világbajnokságon ezüstérmet szerzett magyar együttesnek.
-- Az Aranycsapat gránit-kemény középhátvédje hosszú utat tett meg a hármas számú mezig. Sokáig csatárt (többnyire jobbszélsőt), majd fedezetet, azután szélsőhátvédet játszott. Végül a védelem tengelyébe állt, és annak valódi pillérévé vált. A válogatottban két mérkőzés kivételével, amikor jobbhátvéd volt, már állandóan a középhátvéd helyén szerepelt.
-- Ragyogó fizikai felépítése, mintaszerű állóképessége jelentette azt az alapot, amelyre labdarúgó-tulajdonságai épültek. Kitűnően helyezkedett, biztosan szerelt fejjel és lábbal, nagyszerűen rúgott. Ütemérzéke, taktikai érettsége és fegyelmezettsége szintén kifogástalan volt. A legnehezebb helyzetekben is feltalálta magát. Talán gyorsasága maradt el némileg erényei mögött, de ez csak ritkán tűnt fel.
-- Küzdő képessége ellen sem lehetett kifogás. Játékának keménysége azonban néha átlépte a megengedett határt. Pályafutásának csúcsát a helsinki olimpia idején érte el. Legjobb játékát a döntőben, 1952. augusztus 2-án, a Jugoszlávia elleni mérkőzésen (2:0) nyújtotta. Visszavonulása után 1962 augusztusa és 1963 áprilisa között a Bp. Honvéd edzője volt, majd az Oroszlány együttesét irányította.
-- 1963. decemberében külföldre távozott, a Német Szövetségi Köztársaság hét első osztályú csapatánál kapott szakvezetői megbízást. Sikeres edzői pályafutásának állomásai: SV Rheydt, 1. FC Kaiserslautern, MSV Duisburg, 1. FC Köln, Kickers Offenbach, PAOK Szaloniki csapatával görög bajnoki címet nyert, Eintracht Frankfurt, Bayern München, Schalke 04. Öt év után visszatért korábbi edzői sikerének színhelyére, Szalonikibe, ahol a következő év tavaszán a PAOK kispadján érte a halálos szívroham...

--------------------------------------------------------------

4. Lantos Mihály (1928) -- "Misi" -- Balhátvéd
-- Csapatai: MÁVAG SK, BVSC, MÁV Konzum Előre, Budapesti Vasutas Előre, Budapesti Vasas Előre SC, MTK, Textiles, Budapesti Bástya Budapesti Vörös Lobogó
-- Válogatottság: 52 mérkőzés - 5 gól
-- Eredményei: Aranyérmes lett Helsinkiben az Olimpián 1952-ben. Ezüstérmes lett Svájcban a Világbajnokságon 1954-ben

-- Pályafutása
-- Lantos Mihály eredeti neve: Lendenmayer Mihály. A MÁVAG SK, BVSC, MÁV Konzum Előre, Budapesti Vasutas Előre, a Budapesti Vasas Előre SC, az MTK, a Textiles, a Budapesti Bástya és a Budapesti Vörös Lobogó balhátvédje, 1949 és 1956 között 52 alkalommal öltötte magára a címeres mezt és 5 gólt szerzett.
-- Tagja volt az 1952. évi olimpiai játékokon arany- és az 1954-es világbajnokságon ezüstérmet nyert magyar együttesnek. Az Aranycsapat játékosa remek testi felépítésű, kétlábas, kitűnően rúgó és fejelő hátvéd volt. Pompásan helyezkedett és hosszú átadásokkal gyakran indított veszélyes ellentámadásokat.
-- Lehetőség szerint inkább megelőző szereléseket alkalmazott. Jól időzített keresztezéseivel gyakran segítette ki társait is. Mozgékonysága és gyorsasága nem mindig volt kifogástalan. Emiatt ritkán vállalkozott előre törésekre. Nagy lövőerejét eredményes szabadrúgásaival bizonyította be.
-- Remek rúgó technikáját minősíti, hogy Puskásék a szabadrúgások és tizenegyesek jó részét neki engedték át. Szinte minden mérkőzésen helytállt. Ez megbízhatóságát, jó átlag teljesítményét dicséri. Legjobb játékát talán 1954. február 12-én, az Egyiptom elleni kairói mérkőzésen (2:0) nyújtotta.
-- A Kőbányai Porcelán csapatánál kezdett edzősködni 1963-ban, majd egykori mestere, Bukovi Márton segédedzője lett a görög: Olimpiakosz Pireusznál. Hét évet töltött a Komlói Bányásznál, kettőt a Nagykanizsai Olajbányásznál, hármat: Székeshérvárott a Videotonnál, végül Zalaegerszegen, 1981-ben a ZTE-ben fejezte be edzői karrierjét, melynek során: 272 NB I-es találkozón ült a kispadon.

-------------------------------------------------------------------

5. Bozsik József (1925) -- "Cucu" -- Jobbfedezet
-- Csapatai: Budapest Honvéd 447 mérkőzés - Gól 66 gól
-- Válogatottság: 101 mérkőzés - 11 gól
-- Eredményei: Aranyérmes lett Helsinkiben az Olimpián 1952-ben. Ezüstérmes lett Svájcban a Világbajnokságon 1954-ben

-- Pályafutása
-- A Kispesti AC és a Budapesti Honvéd: jobb-fedezete, az egyetlen, a magyar válogatottban száznál többször szereplő játékos, a világfutball egyik legfényesebb csillaga volt. Tagja volt az 1952. évi olimpiai tornán arany- és az 1954-es világbajnokságon ezüstérmet nyert, valamint az 1958. évi világbajnokságon szerepelt magyar együttesnek. Válogatott labdarúgóink rangsorában az első helyen áll.
-- Bozsik "Cucu”, az első 100-szoros magyar válogatott labdarúgó, hazai és nemzetközi vonatkozásban egyaránt a sport legkiválóbb egyéniségei közé tartozik. Csaknem két évtizedes élvonalbeli pályafutása során minden idők legkiemelkedőbb képességű magyar fedezetjátékosának bizonyult.
-- Tökéletes technikai képzettség, kimeríthetetlen ötletgazdagság és taktikai érettség, lenyűgöző könnyedség és irányítókészség, röviden valódi „futball-zsenialitás” jellemezte játékát. Nem volt gyors, de ragyogó helyezkedési érzékével, mozgékonyságával és lendületével sem a védelemben, sem a támadásban nem vált érezhetővé ez a hiányossága.
-- A Bozsik–Hidegkuti–Puskás hármas másfél évtizeddel ezelőtt – időszerű szakkifejezéssel élve – olyan középpályás együttest alkotott, amilyen talán azóta sem akadt az egész világon. Pályafutása idején rengeteg elismerésben részesült. Az Aranycsapat egyik erősségét az ötvenes évek elején országgyűlési képviselővé választották.
-- A sok emlékezetes alakítása közül a legfeledhetetlenebb "az évszázad mérkőzése", az 1953. november 25-i, londoni 6:3 alkalmával nyújtott, szinte felülmúlhatatlan játéka, egy szép gólt is lőtt. Pályafutása befejeztével előbb szakosztály vezetője, majd vezetőedzőként működött hajdani sikereinek színhelyén.
-- A Budapesti Honvéd csapatánál edző évekig, majd 1974. szeptember 28-án, Bécsben, egyetlen mérkőzés erejéig a magyar válogatott szövetségi kapitánya is volt. 1986 októberében volt csapata, a Kispest stadionjának névadójának választotta.

----------------------------------------------------------------

6. Zakariás József (1924) -- "Zaki" -- Balfedezet
-- Csapatai: Budafoki MTE, Kábelgyár SC, Gamma FC, Budai Barátság SE, Budai MSE, MATEOSZ Munkás SE, Teherfuvar SE, Budapesti Előre, Budapesti Bástya, Budapesti Vörös Lobogó
-- Válogatottság: 35 mérkőzés - 0 gól
-- Eredményei: Aranyérmes lett Helsinkiben az Olimpián 1952-ben. Ezüstérmes lett Svájcban a Világbajnokságon 1954-ben

-- Pályafutása
-- A Budafoki MTE, a Kábelgyár SC, a Gamma FC, a Budai Barátság SE, a Budai MSE, a MATEOSZ Munkás SE, a Teherfuvar SE, a Budapesti Előre, a Budapesti Bástya és a Budapesti Vörös Lobogó: bal-fedezte, 1947 és 1954 között 35 alkalommal öltötte magára a címeres mezt.
-- Zaki tagja volt az 1952. évi olimpiai tornán arany- és az 1954-es világbajnokságon ezüstérmet nyert magyar együttesnek. "Zaki” volt az Aranycsapat "szürke eminenciása”. Ebben a tizenegyben a kék-fehérek kiváló fedezte a negyedik hátvéd, mai kifejezéssel: a „beállós” szerepkörét töltötte be.
-- Zaki a technikailag és taktikailag egyaránt kitűnően képzett labdarúgó lemondott az egyéni csillogásról. Zaki mindig zakatolt. Minden megmozdulása a csapatjáték céljait szolgálta. Fegyelmezett és éppen ezért nagyon értékes labdarúgó volt. Pompásan helyezkedett, kitűnő ütemben lépett közbe.
-- A megszerzett labdát rendre jól továbbította. Nagy nyugalma, fáradhatatlan munkabírása, töretlen küzdő szelleme a legnehezebb helyzetekben is kisegítette. A támadásokat is nagyszerűen támogatta, de elsőrendű feladatáról, a védekezésről, soha nem feledkezett meg. Tökéletesen kiegészítette társa, Bozsik József játékát.
-- Az 1954-es világbajnokság után minden átmenet nélkül kimaradt a legjobb tizenegyből. Pedig a világbajnoki döntő elvesztésében semmivel sem játszott nagyobb szerepet, mint bármelyik más játékostársa. A válogatottban szinte minden tudása legjavát adta. Legkiválóbb teljesítményét talán: 1953. május 17-én, az Olaszország elleni mérkőzésen (3:0) nyújtotta.
-- A visszavonulása után sem szakadt el a labdarúgástól, az edzősséget az Április 4. Gépgyár csapatánál kezdte, majd a Szigetszentmiklósi gárda vezetője lett. 1961. augusztusában Guineába szerződött, az Afrikai országban szövetségi kapitány lett. 1965-ös hazatérése után a Medosz Erdért SE mestere volt. Sikeresen induló edzői pályafutását derékba törte a fájóan korai halála. A szív-embernek a szíve mondta fel a szolgálatot.

--------------------------------------------------------------------

7. Budai II László (1928) -- "Púpos" -- Jobbszélső
-- Csapatai: BRSC, Huttler Olaj SE, Ferencvárosi TC, ÉDOSZ, Budapesti Honvéd.
-- Válogatottság: 39 mérkőzés - 10 gól
-- Eredményei: Aranyérmes lett Helsinkiben az Olimpián 1952-ben. Ezüstérmes lett Svájcban a Világbajnokságon 1954-ben

Budai László (Budapest 1928.07.19 - Budapest 1983.07.02) • Személyek • Magyarfutball.hu - a magyar labdarúgás adatbázisa
-- Pályafutása
-- Budai II. László eredeti neve: Bednarik László. A BRSC, a Hutter Olaj SE, az FTC, az ÉDOSZ, majd a Budapesti Honvéd jobbszélsője, 1949 és 1959 között 39 esetben játszott a nemzeti tizenegyben és 10 gólt ért el. Tagja volt az 1952. évi olimpiai tornán arany- és az 1954-es világbajnokságon ezüstérmet nyert, valamint az 1958. évi világbajnokságon szerepelt magyar együttesnek.
-- A sok sikert aratott Aranycsapat jobbszélsője, Kocsis Sándorral együtt világhírű szárnyat alkotott. Kettőjük összeszokottsága mintaszerű volt. Szinte egymás gondolatait is ismerték. A zömök, lendületes, bátor labdarúgó nagy gyorsasága kitűnően érvényesült ebben a környezetben. „Behunyt szemmel” is tudta, hogy Kocsis mikor és hová íveli, vagy lövi elé a labdát, amelylyel azután villámgyorsan elszáguldott – akár az alapvonalig.
-- Pontos beadásaival, amelyekből társai, főleg Kocsis, sok gólt értek el. Mesterien értett a támadások eredményes befejezéséhez. Erőteljes lövéseivel gyakran veszélyeztette az ellenfél kapuját. Roppant hasznos, fáradhatatlan, a mezőnyben is nagy munkát vállaló játékos volt.
-- Kiváló teljesítményt nyújtott 1950. szeptember 24-én, Albánia csapata ellen (12:0), amikor szélső létére négy gólt lőtt. Pályafutása befejeztével másodosztályú katonacsapatok (Egyesített Tiszti Iskola, Szentendrei Honvéd, Kossuth KFSE) edzőjeként dolgozott.
-- Nyugdíjazása után, 1980-ban néhány hónapig a Fót csapatánál tevékenykedett. 1999-ben a Budapest, XV. ker. Rákospalota, Széchenyi téri volt Volán SC stadiont, Budai II Lászlóról nevezték el.

---------------------------------------------------------------------------------------

8. Kocsis Sándor (1929) -- "Kocka, Aranyfejű" -- Jobbösszekötő
-- Csapatai: Kőbányai TC, FTC, ÉDOSZ, Budapesti Honvéd, FC Barcelona
-- Válogatottság: 68 mérkőzés 75 gól
-- Eredményei: Aranyérmes lett Helsinkiben az Olimpián 1952-ben. Ezüstérmes lett Svájcban a Világbajnokságon 1954-ben

Felavatták az Aranycsapat legendájának szobrát Budapesten - Ripost
-- Pályafutása
-- Kocsis Sándor a Kőbányai TC, az FTC, az ÉDOSZ, majd a Budapesti Honvéd: jobb-összekötője, 1948 és 1956 között 68 mérkőzésen játszott a válogatott együttesben és 75 gólt ért el. Tagja volt az 1952. évi olimpiai tornán arany- és az 1954-es világbajnokságon ezüstérmet szerzett magyar csapatnak.
-- Kocsis Sanyi "Kocka" az Aranycsapat legjobb képességű játékosainak egyike volt. Tökéletes technika, magas fokú játék intelligencia, kitűnő áttekintés és sziporkázó szellemesség jellemezte. Társait – főleg szélsőjét – pompás átadásokkal foglalkoztatta. Váratlan húzásokkal bontotta meg az ellenfél védelmi sorait.
-- Az eredményességben, a helyzetek kihasználásában kimagasló teljesítményt nyújtott. Mindkét lábbal és fejjel állandó veszélyt jelentett a kapura. Fej-játékával az egész hazai mezőnyből kiemelkedett. Kalmár Jenő óta nem akadt magyar labdarúgó, aki hasonlóan tudott tájékozódni a levegőben.
-- Páratlan ruganyosságának és ütemérzékének köszönhette, hogy rendszerint a felugró kapus kinyújtott karjánál is magasabbra lendült, ahonnan nagy biztonsággal és pontossággal irányította fejeseit. Káprázatos fej-játékáért kapta Spanyolországban az "Aranyfejű” (Cabezas de Oro) becenevet, amely felváltotta a hazai "Kockát”. Fénykorában a világ legkiválóbb jobb-összekötőjének tartották.
-- Az 1954. évi világbajnokságon szerzett 11 góljával ő nyerte el a legeredményesebb csatár részére felajánlott tiszteletdíjat. Sok-sok nagyszerű játéka közül az 1954. június 30-án, a világbajnokság elődöntőjében, Uruguay csapata ellen (4:2) mutatott teljesítménye a legemlékezetesebb.
-- Gól képességére jellemző, hogy egy mérkőzésen (1954. NSZK 8:3) négy, további hat találkozón (1949. Svédország 5:0, 1952. Finnország 6:1 és Csehszlovákia 5:0, 1954. Dél-Korea 9:0 és Csehszlovákia 4:1, 1955. Svédország 7:3) pedig három-három góllal terhelte meg az ellenfél hálóját. 1956-ban külföldre távozott. 1957-ben a svájci Young Fellowsban szerepelt, 1958 és 1965 között az FC Barcelona mezét viselte.
-- A Barcelona csapatával két bajnokságot nyert, kétszer volt kupagyőztes és tagja volt a VVK-t nyerő és a BEK-döntős együttesnek. 75 spanyol bajnoki találkozón 40-szer talált a kapuba. Rövid ideig a Barca ifi-csapatánál és a Hércules Alicante csapatánál edzősködött.

--------------------------------------------------------------------------------

9. Hidegkúti Nándor (1922) -- "Öreg, Nándi" -- Középcsatár
-- Csapatai: Újlaki FC, Gázművek, Elektromos, Herminamezei AC, MTK, Textiles, Budapesti Bástya, Budapesti Vörös Lobogó.
-- Válogatottság: 68 mérkőzés - 39 gól
-- Eredményei: Aranyérmes lett Helsinkiben az Olimpián 1952-ben. Ezüstérmes lett Svájcban a Világbajnokságon 1954-ben

-- Pályafutása
-- Hidegkúti Nándor az Újlaki FC, a Gázművek, az Elektromos, a Herminamezei AC, az MTK, a Textiles, a Budapesti Bástya és a Budapesti Vörös Lobogó csatára, 1945 és 1958 között 69 mérkőzésen volt válogatott és 39 gólt szerzett. Tagja volt az 1952. évi olimpiai tornán arany- és az 1954-es világbajnokságon ezüstérmet nyert, valamint az 1958. évi világbajnokságon szerepelt magyar együttesnek.
-- Az Aranycsapat kivételes képességű középcsatára, a magyar labdarúgás legkiválóbb játékosainak egyike. Sokoldalúságára jellemző, hogy a válogatottban a támadósor valamennyi helyén szerepelt. Az Aranycsapat Nándija iskolát teremtett játékával. A korábbi klasszikus ötcsatáros játékból őt vonták hátra, a mai értelemben használt középpályás pozícióba, ahonnan remekül időzített labdákkal indíthatta Kocsist és Puskást, vagy a két szélsőt.
-- Az Öregnek is becézett, ifjan is gyérülő hajú játékos technikailag és taktikailag tökéletesen képzett, invenciózus, munkabíró, gyors és a fej-játékban is ügyes labdarúgó volt. Fénykorában a világ legjobb csatárai között emlegették. Sikerekben gazdag pályafutásának egyik érdekessége, hogy harmincadik életévén túl „érkezett be”. Ekkor derült ki, hogy a mezőnyjátékban képes a legnagyobb és leghasznosabb teljesítményre.
-- Bozsik és Puskás mellett a válogatott csapat egyik karmestere lett. Ez a feladat azonban nem csökkentette játékának eredményességét. Ebben a szerepkörben ért el három gólt az élete legkiemelkedőbb játékát jelentő, 1953. november 25-i, Anglia elleni 6:3-as találkozón. „Az évszázad mérkőzése” mellett még két alkalommal szerzett három-három gólt (1947. Bulgária 9:0 és 1951. Finnország 8:0).
-- 1959-től edzősködött itthon és külföldön egyaránt: MTK, Fiorentina (KEK- és Olasz Kupa-győztes), Mantova, Győri ETO (magyar bajnok és BEK-elődöntős), Tatabánya, ismét az MTK, Bp. Spartacus, Stal Rzeszów, Egri Dózsa, al-Ahli (ötszörös egyiptomi bajnok), al-Ahli (Dubai).
-- Még 75 éves korában, 1997-ben is felkérte korábbi Egyiptomi sikercsapata, az Al-Ahli a technikai igazgatói feladatok ellátására. Halála után az MTK Hungária körúti stadionját: Hidegkuti Nándorról nevezték el.

------------------------------------------------------------------------------------

10. Puskás Ferenc (1927) -- "Öcsi, Higany, Sváb, Száguldó Őrnagy" -- Balösszekötő
-- Csapatai: Kispest AC, Budapesti Honvéd, Real Madrid.
-- Válogatottság: 85 mérkőzés 84 gól
-- Eredményei: Aranyérmes lett Helsinkiben az Olimpián 1952-ben. Ezüstérmes lett Svájcban a Világbajnokságon 1954-ben

-- Pályafutása
-- Puskás Ferenc eredeti neve: Purczeld Ferenc. A Kispest AC és a Budapesti Honvéd balösszekötője, 1945 és 1956 között: 85 válogatott mérkőzésen szerepelt és 84 gólt szerzett. Tagja és csapatkapitánya volt az 1952. évi olimpiai játékokon arany, és az 1954-es világbajnokságon ezüstérmet nyert magyar együttesnek.
-- Puskás "Öcsi" a zömök termetű: „Sváb”, külföldön „Pancho” vagy a „Repülő őrnagy”, az Aranycsapat kapitánya, a magyar labdarúgás legnagyobb játékosainak egyike. Már gyermekkorában felcsillant nagy tehetsége. Egészen fiatalon, 1943-ban helyet kapott az NB I-es Kispesti csapatban.
-- Az 1945-ös felszabadulás után szinte rakétaszerű gyorsasággal értek be kivételes képességei. Bár alakja nem mondható eszményinek, igazán jól csak bal lábbal rúgott és fej játéka sem haladta meg a jó átlagot, mégis kiemelkedő tudású, világklasszis labdarúgó vált belőle.
-- Puskást több mint egy évtizeden át a világ legjobb csatárai között emlegették. Játékát rendkívüli robbanékonyság, bal lábbal tökéletes labdakezelés, szellemes, ötletekben, váratlan húzásokban páratlanul gazdag elgondolások, 30-40 méterre is hajszálpontos átadások, nagy mozgékonyság, a helyzetek tökéletes és gyors felismerése és kivételes lövőkészség jellemezte.
-- A „tömör” termetű fiatalember mesterien, hadvezérként irányította csapatának játékát. A befejezéseknél is rendre a helyén volt. Orth György így nyilatkozott Puskásról: „Egyetemi tanár lehetne a labdarúgás tudományának katedráján.” A válogatott mérkőzések többségén a mezőny legjobbjai közé tartozott.
-- Az 1952. július 28-án vívott olimpiai elődöntőben, az előző olimpiai bajnok svéd válogatott ellen aratott 6:0-ás magyar győzelem hőse a káprázatos teljesítményt nyújtó „Öcsi” volt. Nagy gól képességét sokszor csillogtatta. 1950-ben, az albánok ellen (12:0) négy gólt ért el.
-- Négy további találkozón három-három gólt szerzett (1946. Luxemburg 7:2, 1948. Románia 5:1, 1949. Ausztria 6:1 és 1950. Ausztria 4:3). Több mint 50 válogatott mérkőzésen szerepelt a neve a gólszerzők között. Egyedülálló teljesítmény a magyar labdarúgás történetében! 1956-ban külföldre távozott. Spanyolországban, a világhírű Real Madrid csapatában egy évtizeden át szerepelt sikeresen.
-- Többször játszott a spanyol válogatottban is. 1963. október 23-án, az Anglia elleni Világválogatottban szintén helyet kapott. Nemcsak magyar, hanem nemzetközi viszonylatban is a legnagyobb csatár egyéniségek között foglal helyet.
-- A visszavonulása után, 1967-től edzői feladatot is vállalt, kilenc országban volt mester, Spanyolországban, az Egyesült Államokban, Kanadában, Görögországban, Chilében, Szaud-Arábiában, Egyiptomban, Paraguayban és Ausztráliában. 1971-ben a görög Panathinaikosz együttesét a BEK-döntőig vezényelte. 2004-ben a Nemzet Sportolójává választották.

------------------------------------------------------------------------

11. Czibor Zoltán (1929) -- "Rongylábú" -- Balszélső
-- Csapatai: Komárom AC, Komárom MÁV, Ferencvárosi TC, ÉDOSZ, Csepeli Vasas, Kispest Honvéd, AS Roma, FC Barcelona, RDC Espanyol, FC Basel, Austria Wien.
-- Válogatottság: 43 válogatott mérkőzésen - 17 gól
-- Eredményei: Aranyérmes lett Helsinkiben az Olimpián 1952-ben. Ezüstérmes lett Svájcban a Világbajnokságon 1954-ben

-- Pályafutása
-- A Komáromi AC, a Komáromi MÁV–AC, az FTC, az ÉDOSZ, a Csepeli Vasas, majd a Budapesti Honvéd balszélsője, 1949 és 1956 között 43 alkalommal játszott a válogatott csapatban és 17 gólt szerzett. Tagja volt az 1952. évi olimpiai tornán arany- és 1954-es világbajnokságon ezüstérmet nyert magyar együttesnek.
-- Kiváló képességű, világklasszisnak számító, de szélsőséges, szeszélyes labdarúgó volt. Páratlan gyorsasága, nagy mozgékonysága, kitűnő labdakezelése, szélsőknél ritkán tapasztalható gól képessége és kiismerhetetlen cselei a világ legjobbjai közé emelték.
-- Az Aranycsapat támadósorának roppant veszélyes tagja volt. „Sátáni” játéka ellen sok ellenfele bizonyult tehetetlennek. A „Rongylábúnak”, kevésbé szalonképesen „Bolondnak” is becézett balszélső kiismerhetetlen cseleivel szinte az őrületbe kergette az ellenfelek jobb-hátvédjeit.
-- A kitűnő játékos villanás szerűen tudta változtatni mozgásának ritmusát és irányát. A szüntelen mozgásával és kiismerhetetlen cseleivel a pálya egész széltében és hosszában bejátszotta a területet, ezzel megelőzte a maga korát.
-- Ezért a modern szélsőjáték egyik előharcosának tekinthető. Kalandozásait” eleinte nem csak játékostársai, hanem a szakemberek jelentős része sem értette meg és értékelte megfelelően.
-- Legemlékezetesebb alakítása is hamisítatlan "Czibori" játék volt. 1954. május 23-án, az Anglia elleni 7:1-es mérkőzés első felében csak „lézengett” a Népstadion gyepén. A második félidőben viszont ritkán látható, sziporkázó szélső játékkal döntő módon járult hozzá az angol védelem teljes szétzilálásához.
-- 1956-ban külföldre távozott. Előbb 1957-ben az AS Rómánál edzett és játszott nem hivatalos mérkőzéseken, majd 1958-ban, FIFA-eltiltása lejártával az FC Barcelona szerződtette. A Barcával két bajnoki címet szerzett, spanyol kupát és VVK-t nyert, valamint tagja volt a BEK-döntőben vesztes gárdának.
-- Az 1961–1962-es idényben az Espanol csapatában szerepelt, sőt 1962-ben egyetlen mérkőzés erejéig az Austria Wienben is pályára lépett. Két és fél évtizednyi távollét után 1991-ben hazatért Magyarországra, életre hívta anya egyesülete jogutódját, a Komáromi AC-t, amelynek elnöke volt haláláig.

-------------------------------------------------------------------------------------------------------------

>>>>>>>>>> Az Aranycsapat legnagyobb sikerei és kudarcai <<<<<<<<<<<<<<<

>>>>>>>>>>> Az 1952-es Olimpiai Bajnoki Cím Helsinkiben <<<<<<<<<<<<<<<

-- Az Aranycsapat első nagy sikerét az 1952-es Finnországi olimpián Helsinkiben érte el az aranyérem megszerzésével. A csoportmérkőzések folyamán Romániát 2-1-re, Olaszországot 3-0-ra verték, a negyeddöntőben a Törököket 7-1-re verték, az elődöntőben a Svédeket 6-0-ra, az olimpiai döntőben Jugoszláviát 2-0-ra győzték le, megszerezve az aranyérmet.
-- A döntő egy nagyon nehéz mérkőzést hozott, egy nagyon jó Jugoszláv válogatott ellen kellet a magyar csapatnak játszania. A mérkőzés utolsó harmadában dőlt el minden, előbb Puskás, majd a végén Czibor szerzett gólt, ezzel a magyar csapat 2-0-ra győzőtt és nyerte meg az olimpiai aranyérmet.
-- Az 1952-es Olimpiai bajnok Magyarország:. Grosics -- Buzánszky, Lóránt, Lantos -- Bozsik, Zakariás -- Hidegkúti, Kocsis, Palotás, Puskás, Czibor.. A Szövetségi Kapitány: Sebes Gusztáv..

Olimpiai-Döntő - Finnország - Helsinki
Magyarország - Jugoszlávia 2-0 (0-0)
Helsinki, Olimpiai Stadion: 60 000 néző. Játékvezető: Arthur Ellis (angol).
Gólszerzők: Puskás 70', Czibor 88'.
Magyarország:. Grosics -- Buzánszky, Lóránt, Lantos -- Bozsik, Zakariás -- Kocsis, Hidegkuti, Palotás, Puskás, Czibor. Szövetségi kapitány: Sebes Gusztáv.
Jugoszlávia:. Beara -- Stankovic, Crnkovic, Cajkovski -- Horvat, Boskov -- Ognjanov, Mitic, Vukac, Bobek, Zebec. Szövetségi kapitány: Milorad Arsenijevic.

>>>>>>>>>>> Az évszázad mérkőzése - 1953. november 25. <<<<<<<<<<<<<<

-- November 25-e a Magyar Labdarúgás Napja.. 1953. november 25-én az évszázad mérkőzését játszotta a Magyar labdarúgó válogatott az Angolok ellen. E jeles mérkőzésen a Magyar válogatott szenzációs játékkal 6-3-ra legyőzte a hazai pályán 90 éve veretlen Angol válogatottat a Londoni Wembley-stadionban!.
-- A Magyar Labdarúgó Szövetség 1993. november 25-én első alkalommal rendezte meg a magyar labdarúgás napját. Az MLSZ e jeles győzelem tiszteletére a 6-3-as történelmi mérkőzés időpontját választotta az ünnepnapnak.
-- Sebes Gusztáv már az olimpián lekötötte az Anglia elleni összecsapást. Ezt előszőr nem akarták engedni a pártvezetők, majd végül a korábbi jó szereplés és az Aranycsapat képviselte propaganda mégis utat nyitott, hiszen a mérkőzést nem csak a két országban figyelték, hanem egész Európa és az akkori futballvilág.
-- Az angolok az "évszázad mérkőzésének” hirdették ezt a találkozót, ahol két világ, két futball nagyhatalom, a múlt játékstílusa az újítók, a sportág kitalálói és az olimpiai bajnok csapott össze az „angol oroszlánok” és a "mágikus magyarok”. A magyar csapat felkészülése rendkívül precízen zajlott. Kiszűrték az ellenfél taktikájának hibáit.
-- Az angolok olyannyira fontosnak érezték ezt a mérkőzést, hogy a Wembley Stadion paramétereit át-modellezték a Vasas pályára, hogy a játékosok még jobban szokják a kinti körülményeket. Az összecsapás előtt pár nappal érkezett meg a csapat a szigetországba. A taktika az ellenfél lerohanása volt. Fontos szerepet kapott a csatársor folyamatos hely változtatása, ami segíthetett az ellenfél hátvédsorának szétzilálásában.
-- Az angolok talán le is kezelték a magyar csapatot, a mérkőzés előtt be sem melegítettek intenzíven. Több, mint százezer ember várta a helyszínen a mérkőzés kezdetét. Már az első percben Bozsik labda szerzéséből Hidegkutit indította, majd egy szóló után az első percben megszületett az első magyar gól. Az akció annyira váratlan volt, hogy a kapusnak mozdulni sem volt ideje.
-- Alig negyedóra múlva az angolok válaszoltak. Mortensen indította Sewell-t, aki a bal alsó sarokba lőtt. A huszadik percnél járt a mérkőzés, amikor a bal oldalon Czibor száguldott fel. Beadása Puskást találta meg, aki Hidegkutinak adta tovább, aki ezzel a második gólját jegyezte ezután.
-- A harmadik magyar gólt gyakran nevezik az „évszázad góljának”. Látványosan hozta fel a magyar csapat a labdát, Czibor laposan begurította az akció végén Puskásnak aki, "később világhírű visszahúzós cselével" - elfektette a becsúszó Wright-ot, az ellenfél csapatkapitányát, a világ egyik legjobb hátvédjét, majd védhetetlenül bombázott a rövid felső sarokba. 1-3.
-- Bozsik huszonöt méterről szabadrúgást végezhetett el, amibe félúton Puskás beletette a lábát és az bepattogott az ellenkező kapufához. 1-4. Az első félidőben még Mortensen révén szépített az angol válogatott. 2-4.
-- A második félidőben, az 50. percben felszabadító rúgást Puskás szedett össze, Bozsik elé passzolt, aki a tizenhatoson kívülről a kapu jobb oldalán a léc alá lőtte a labdát. 2-5. Három perccel később Puskás Hidegkutit hozta helyzetbe aki góljával mesterhármast állított be. 2-6. A végeredményt Ramsey állította be büntetőből. 3-6.

Évszázad Mérkőzése - Anglia - London
Anglia - Magyarország 3-6 (2-4)
London, Wembley-stadion: 100 000 néző.. Vezette: Leo Horn (Holland).
Anglia:. Merrick -- Ramsey, Johnston, Eckersley -- Wright, Dickinson -- Matthews, Taylor, Mortensen, Sewell, Roob.. Kapitány: Walter Winterbottom..
Magyarország:. Grosics -- Buzánszky, Lóránt, Lantos -- Bozsik, Zakariás -- Budai, Kocsis, Hidegkúti, Puskás, Czibor.. Kapitány: Sebes Gusztáv..
Gólszerzők: Sewell 14', Mortensen 38', Ramsey 57', illetve, Hidegkúti 1', 22' 53', Puskás 26', 29', Bozsik 50'.

>>>>>>>>>>> Az 1954-es Svájci Labdarúgó Világbajnokság <<<<<<<<<<<<<<

-- A magyar válogatottat a világbajnokság legnagyobb esélyesei között tartották számon a szakemberek az 1954-es Svájcban rendezett torna előtt. A csapatot Németországgal, Törökországgal és Dél-Koreával sorsolták egy csoportba. Dél-Korea ellen némileg tartalékosan egy könnyed 9-0-s győzelemmel léptek túl Grosicsék, az eredmény mellesleg VB-csúcs, amit csak 1982-ben tudott beállítani szintén a magyar válogatott egy 9 gólos győzelemmel. (Magyarország-Salvador 10-1).
-- A második csoport-mérkőzésen a Német Szövetségi Köztársaság válogatottja következett amely kissé tartalékosan állt ki az összecsapásra. Ennek később jelentősége lesz még a torna folyamán, de a magyaroknak nem okozott gondot ez a meccs, 8-3-as győzelmet arattak. A győzelem felett érzett örömbe üröm is vegyült, mivel Puskás Ferenc a csapat kapitánya súlyos bokasérülést szenvedett a mérkőzésen.
-- A negyeddöntőben került sor az ún. "Berni csatára" a Magyarország-Brazília mérkőzésre, ahol 1 magyart, Bozsikot, és két brazilt állított ki Ellis játékvezető. A brazilok nem tudták elviselni a 4-2-es vereséget és a meccs lefújása után nekirontottak a magyar csapat játékosainak és szakvezetőinek. A hatalmas verekedésből egy játékos maradt ki mindössze, a szikla-kemény játékáról híres Lóránt…
-- Az elődöntő hozta a világbajnokság talán legjobb meccsét ahol 2-2 után a hosszabbításban Kocsis Sándor a "Kocka" két gyönyörű fejes góljával 4-2-re a magyarok megverték a címvédő Uruguayt.
-- A VB-döntőre: Bern-ben, a Wankdorf-stadionban került sor és az ellenfél az egyszer már legyőzött NSZK gárdája volt. A csapat szakvezetője Sebes Gusztáv némileg felforgatta a csatársort, mivel az előző két mérkőzést kihagyó Puskás ismét játékra jelentkezett.
-- Puskás beállítása a csapatba azóta is örök vitatéma a szakemberek és a szurkolók körében, mivel többen is azon a véleményen vannak, hogy a balösszekötő nem volt teljesen egészséges és így vállalta a játékot.
-- A magyar csapat összeállítása a következő volt:. Grosics -- Buzánszky, Lóránt, Lantos -- Bozsik, Zakariás -- Czibor, Kocsis, Hidegkúti, Puskás, Tóth M.. Az eredetileg balszélső Czibor átkerült a csapatból kiszorult Budai II helyére a jobb szélre és az ő helyén pedig Tóth Mihály kezdett.
-- A Német szövetségi kapitány: Sepp Herberger: 6 helyen változtatta meg csapatát a 8-3-as meccshez képest és ezt a lépést azóta is Herberger cselének emlegetik, mivel sokan úgy vélik, hogy a német kapitány tudatosan tévesztette meg a magyarokat az első meccsen a németek tartalékos összeállításával.
-- A döntő napján erősen esett az eső, ami a német csapatnak kedvezett, mivel a csapat cipő szállítója az Adidas, egy újdonságnak számító, cserélhető stoplis cipővel látta el a csapatot.
-- Ennek köszönhetően a német játékosok sokkal könnyebben tudtak mozogni az erősen felázott talajon. Ez jelentősen befolyásolta a mérkőzés alakulását, sőt egyesek szerint döntő mértékben játszott szerepet a végeredmény kialakulásában.
-- A VB-döntő jól kezdődött a magyarok számára, Puskás és Czibor korai góljával 8 perc alatt elhúztak 2-0-ra az esőtől felázott mély talajon. A 19. percben mégis 2-2 állt az eredményjelzőn Rahn és Morlock jóvoltából.
-- Ugyanez maradt az állás a 84. percig, amikor Rahn csípett el egy átadást, csinált egy cselt balra befelé és a labdát a csúszós talajon a kissé késve elvetődő Grosics mellett a kapu jobb oldalába rúgta…3-2..
-- A hátralévő 6 percben Puskás hiába rúgott gólt, mivel azt tévesen Ling játékvezető les miatt nem adta meg. A hármas sípszó után a mérhetetlenül elkeseredett: Puskás gratulált Fritz Walternak az újdonsült világbajnoknak. Minden idők egyik legfantasztikusabb csapatának nem sikerült megnyernie a világbajnokságot.

VB-Döntő - Svájc - Bern
NSZK - MAGYARORSZÁG 3-2 (2-2)
Bern, Wankdorf Stadion: 64 000 néző. Játékvezető: William Ling (angol)
Gólszerzők: Morlock 10', Rahn 18' és 84', illetve, Puskás 6', Czibor 8'.
NSZK:. Turek -- Posipal, Liebrich, Kohlmeyer -- Eckel, Mai -- Rahn, Morlock, O Walter, F Walter, Schäfer. Szövetségi kapitány: Sepp Herberger.
MAGYARORSZÁG:. Grosics -- Buzánszky, Lóránt, Lantos -- Bozsik, Zakariás -- Czibor, Kocsis, Hidegkuti, Puskás, Tóth M. Szövetségi kapitány: Sebes Gusztáv.

>>>>>>>>>>>> Az 1956-os Forradalom, A Csapat Szétesése <<<<<<<<<<<<<<

-- Az 1956-os forradalom leverése után, a több mint: 250 ezer magyar emigráns mellett, a csapat legtöbb tagja is elhagyta hazáját. Abban a nehéz itthoni helyzetben sokaknak nem volt más választásuk mint innen elmenni. A játékosok elfogadták a csábító Európai ajánlatokat, mentek a szélrózsa minden irányába és végérvényesen külföldre szerződtek.
-- Az 1950-es évek legjobbjai, az akkori korszak legjobb magyar játékosainak kirajzásával nehéz helyzetbe került a hazai labdarúgás, de az akkori helyzetre jellemző, hogy a következő világbajnokságra mégis sikerült azért egy ütőképes csapatot építeni. Azért ez a tény az akkori magyar futball erősségét jelzi, hogy még mindig rejlettek benne tartalékok.
-- Röviden de velősen ez a magyar Aranycsapat története. Sokszor felvetődött, hogy mi van, ha nincs az 1956-os forradalom és együtt maradnak. A meggyőződésem az, és ebben nem vagyok egyedül, hogy az 1958-as világbajnokságon megszerezték volna az aranyérmet.. Ha belehalnak akkor is. De hát ahogy mondani szokás, a sors könyvében másként volt megírva...
-- Simone de Beauvoir francia írónő jegyzi meg egy helyütt: "Ha elég hosszú ideig élsz, látni fogod, hogy minden győzelem végül vereséggé változik." Hérakleitosz nagy becsület szavában viszont azt ígéri: Vesztünk, vesztünk, de az egész át fog fordulni az ellenkező irányba. Kevés az ilyen szép vigasztalás, főleg kevés és mégis sok.
-- Most akkor mindezek után mégis kinek higgyünk.?. Hát senkinek, mert mi lett volna "ha", szóval a "ha" szóval kezdődő mondatok nem léteznek. Ezt nem tudjuk, csak egy dolog bizonyos, mégpedig az, hogy az Aranycsapat léte örök. Az Aranycsapat legendája addig fent fog maradni, ameddig a földön ember lesz.

Vissza

Déli Nap Krónika

Magyar válogatott és Aranycsapat nagy sikerei - Bíró Csaba

Aranycsapat a magyar futball éke.