Környezetvédelem szerepe életünkben.
A környezetvédelem ideológia, filozófia és mozgalom is. Maga a fogalom egyként jelenti azt a gondolatkört, mely szerint az emberiség felelősséget visel és persze függ is az őt körülvevő természeti környezettől, és azt a mozgalmat is jelenti, amely a különböző természeti és épített környezeti értékek megőrzéséért, annak élhetően és használhatóan tartásáért folytat régóta tartó és áldásos küzdelmet.
A környezetvédelem szerepe életünkben
-- A környezetvédelem ideológia, filozófia és mozgalom is. Maga a fogalom egyként jelenti azt a gondolatkört, mely szerint az emberiség felelősséget visel és persze függ is az őt körülvevő környezettől és azt a mozgalmat is, mely a különböző természeti és épített környezeti értékek megőrzéséért, annak élhetően és használhatóan tartásáért küzd.
-- A környezetvédelem hasonlóságokat mutat a természetvédelemmel, ám míg az elsősorban az élő, természeti értékek megőrzéséért küzd, addig a környezetvédelem nagy hangsúlyt fektet az élhető, fenntartható környezet védelmére és kialakítására. A környezetvédelem az a társadalmi tevékenység, amely az emberi társadalom által saját ökológiai létfeltételeiben saját maga által okozott károsodások megelőzésére, a károk mérséklésére vagy elhárítására irányul.
-- A környezetvédelem fontosnak tartja, hogy az emberi termelési, fogyasztási rendszer fenntartható legyen, illetve azzá váljon, emellett egyéb politikai követeléseket is meghatároz. Habár a legtöbb környezetvédő szervezet a civil szférából jön, világszerte számos politikai szervezet is képviseli a környezetvédő gondolatot és a vállalati felelősségvállalás gondolatának előtörésével számos nagyvállalat is tesz lépéseket a környezet megóvásának érdekében.
A környezetvédelem, mint társadalmi mozgalom
-- A környezetvédelem mint társadalmi mozgalom igyekszik értékei mentén befolyásolni a közpolitikai döntéshozatalt és az ezzel kapcsolatos politikai vitákat.Erre legfőbb eszközei a társadalmi aktivizmus, a lobbizás vagy éppen a környezettudatos oktatás. A környezetvédelmi mozgalom olyan megoldások és esetleges döntések mellett áll ki, mint a természet megóvása, a fenntartható fejlődés, a tudatos fogyasztás, a megújuló energiaforrások használatának támogatása vagy az energiahatékonyság növelése.
-- "A környezetvédelem olyan társadalmi tevékenységi rendszer, amelynek célja a bioszféra létének, beleértve magát az embert mint biológiai fajt is és egészséges fejlődésének megőrzése oly módon, hogy környezetünket és magát az embert is megóvjuk mindenfajta emberi tevékenység nem szándékolt szennyező és pusztító hatásától, mesterséges környezetünket úgy alakítjuk, hogy az a természeti környezettel harmóniában legyen, és bármiféle emberi tevékenység, ezen belül kiemelten a gazdasági tevékenység végzése során tekintettel vagyunk az élő rendszerek és az egyes élőlények tűrőképességére, és a tűrési hatásokat tevékenységünk során nem haladjuk meg.” - "Kerényi Attila definíciója"
A környezetvédelem története
-- Jóllehet a környezet megóvásának kérdése többször felmerült különböző korokban és helyeken a világban, a modern környezetvédelmi mozgalom kialakulása elválaszthatatlan az ipari forradalom által jelzett változásoktól. A nagy gyárak és a szénhasználat emelkedése óhatatlanul magával hozta az emelkedő légszennyezést, emellett az ipar által használt vegyi anyagokból származó szemét mennyisége is növekedésnek indult.
-- Az első nagy, modern környezetvédelmi törvényt 1863-ban hozták Nagy-Britanniaban. A korai környezetvédelmi mozgalom részeként Angliában létrejött egy vissza a természetbe mozgalom és az Egyesült Államokban is történtek hasonló kísérletek. Ebből az időből: Henry David Thoreau volt a legfontosabb személy a mozgalomra akár később is gyakorolt hatások közül, aki "Walden" címet viselő művében a saját vissza a természethez kísérletének tapasztalatairól ír és sikeresen lobbizott a Yosemite Nemzeti Park létrehozásáért és részt vett a Sierra Club megalakításában.
-- A 20. században a környezetvédelmi mozgalom tovább növekedett és Rachel Carson Néma Tavasz című 1962-es művétől számíthatjuk napjaink mozgalmának születését. Az 1960-as években jöttek létre olyan fontos környezetvédő civil szervezetek, mint a "Greenpeace és a Friends of the Earth" (Föld Barátai). Azóta a környezetvédelem erőteljes társadalmi mozgalommá vált, amely képes a közpolitikai viták és döntések befolyásolására, csakúgy mint az egyéni cselekedetek átformálására. Ez utóbbinak egyébként a mozgalom hasonló figyelmet szentel, mint a makroszintű, nagy változások iránti küzdelemnek.
-- A környezetvédő mozgalom számos olyan egyéni megoldást támogat, melyek nem a kormányok vagy nagy cégek hatáskörébe tartoznak, hanem a mindennapi ember számára is elérhetőek. Ilyenek például a városi biciklizés és tömegközlekedés favorizálása az autó kultúrával szemben, a hulladékok szelektálása és újrahasznosítása illetve képződésének megelőzése például tudatos vásárlás segítségével, a háztartások energia hatékonyságának növelése de a sor hosszan folytatható.
-- Mára a környezetvédelmi mozgalomnak több országban parlamenti politikai képviselete is van és a környezettel kapcsolatos válság tudatosulása újabb és újabb embereket állít a mozgalom mellé. A környezetvédelem manapság elsősorban olyan problémákkal foglalkozik mint a klímaváltozás vagy a genetikailag módosított élőlényekből készített ételek terjedése.
Anyag és Energia válság hatásai
-- Az anyag- és energia- válság igazán veszélyessé az utolsó: 40-50 évben vált. A II. világháború után kibontakozó gazdasági fellendülésnek az energiaválság vetett véget. Szembesültünk azzal a ténnyel, hogy a Föld erőforrásai nem kimeríthetetlenek, és, ha folytatjuk a luxusfogyasztást, az emberiség néhány generáció során felhasználja a teljes nyersanyag- és energia- készletet.
-- A legnagyobb energia fogyasztók: az ipar, a kereskedelem, a közlekedés és a háztartások. Az energia nem olcsó. A pénzben kifejezett ára mellett a társadalom igen magas környezeti árat fizet a használatáért, az emberek és a környezet egészségének károsításával. Az energia termelés minden fázisában jelen vannak ezek a hatások, a legerőteljesebben azonban az energia nyeréséből és használatából fakad, a feltárás, extrakció, elosztás és raktározás mellett.
-- Egyértelmű, hogy a népesség növekedésével, és a fejlődő országokban az életszínvonal kismértékű emelkedése esetén is (még a fejlett országok fajlagos energiafelhasználása csökken is) tovább nő az igény a Föld nyersanyag- és energiakészletének kiaknázására. Ez nem csak a kimerülés veszélyét növeli, hanem – főleg a légszennyezés hatására – egész bolygónkat érintő ökológiai katasztrófa előidézője is lehet.
-- A kialakuló kritikus hiány nem csak azt eredményezi majd, hogy csökken a Föld kevésbé szerencsés lakosainak anyagi életszínvonala: a kölcsönös függésre épülő világrend egészében okozhat hirtelen repedéseket – súlyos éhínségek, tömeges elvándorlás és terjedő járványok formájában. Mindez valószínűleg társadalmi és politikai konfliktusokhoz, nyugtalansághoz és káoszhoz, bűnözéshez és háborúkhoz vezethet majd.
Megoldási lehetőségek Energiákra
-- Ma már fel tudjuk mérni káros következményeit a környezetet károsító energiahordozóknak, ezért sürgősen szükséges átállnunk a környezetet nem károsító energiahordozók használatára.
-- A Föld erőforrásai (amelyek valamely cél megvalósítását segítő szellemi vagy anyagi tényezőt jelentenek, és nem azonosak az energiaforrással) két típusba sorolhatók:
-- A nem megújuló erőforrások (ezek az ásványi anyagok és a fosszilis (növényi, állati eredetű) energiahordozók, mint a kőolaj, a földgáz és a szén),
-- A megújuló vagy megújítható erőforrások. Ebbe a csoportba tartozik a napfény (passzív és aktív napenergia hasznosítás), a biomassza (égetés, vagy metanol, illetve etanol előállítás), a szél és a víz energiája (az árapályerőművek nem szennyezik ugyan a környezetet, de a part menti vízi életközösséget károsítják), és a geotermikus energia, melynek alapja, hogy a földkéregben található forró víz hőenergiáját turbinákkal hajtott generátorokban elektromos energiává alakítják.
-- A hidrogén, mint üzemanyag, csak átmeneti megoldást jelenthet, hiszen ennek tömeges használata is megbonthatja a globális egyensúlyt.
-- Az energia gondok megoldása a rendelkezésre álló technológiáktól és azok fejlődésétől függ. Az összes fosszilis valamint radioaktív alapanyagú energia termelését és felhasználását be kell fejezni, és át kell állni a megújuló energiaforrások használatára.
-- A közeljövőben az emberiség energia szükségleteit elsősorban a geotermikus energia, a napenergia és a hidrogén mint energia-forrás hivatottak megoldani. A távolabbi jövőre egy igen reménykeltő ígéret a fúziós reaktor, amelynek nincsenek káros radioaktív utósugárzásai.
-- Gondolkodjunk el azon pedig végül, hogy milyen csodálatos és fantasztikus jövőbeni következményekkel járna az, ha nyersanyag- és energia- forrásaink korlátlanok lennének..
------------------------------------------------------------------------
A Környezetvédelemről szőtt magvas gondolatok
"A hatalmas szellem mindenhol jelen van, ő maga a levegő, amit belélegzünk. A hatalmas Szellem a mi Atyánk, de a Föld a mi Anyánk. Ő táplál minket, és amit a talajba elvetettünk, azt visszaadja nekünk."
-- 'Algokin indián közmondás'
"Bánj jól a Földel, nem a szüleidtől kaptad. A gyermekeid adták kölcsön neked. A Földet nem az őseinktől örököltük, hanem a gyermekeinktől vesszük kölcsön."
-- 'Dakota indián közmondás'
"Nem az emberiség szőtte az élet hálóját. Mi azonban egyetlen szál vagyunk ebben. Bármit is teszünk benne, az ránk is hatást gyakorol. Minden egyes részlet összeköt bennünket. Minden egyes részlet kapcsolatban van egymással."
-- 'Cseroki indián közmondás'
"Majd ha az ember kivágja az utolsó fát, megmérgezi az utolsó folyó vizét, kifogja az utolsó halat is, majd csak akkor döbben rá, hogy a pénzt nem lehet megenni.”
-- 'Krí indián közmondás'
"A csillagok vigyék el a szomorúságod. A virágok töltsék meg szépséggel a szíved. A remény örökre törölje el a könnyeid. Mindenek fölött a csend tegyen téged erőssé."
-- 'Irokéz indián közmondás'
-- "A Föld nem az emberé, ő csak egy parányi része. Nem ő szőtte az élet szövetét, ő csak egy szál benne, hiszen mind ugyanazt a levegőt szívjuk. A buja zöld erdőből felszálló köd, a sziklás hegységről érkező frissítő fuvallat, a hűsítő eső után a levegő illata a növényeké, az emberé, az állatoké is. Az ember nem fogja fel, hogy amit a Föld ellen elkövet, azt végső soron önmaga ellen követi el. Márpedig ha a természetet tönkreteszi, az állatok elmenekülnek vagy elpusztulnak, és bár egyedül fogja uralni a világot, végül magára marad, és ő is el fog tűnni a Föld színéről."
-- 'Michael Endres'
-- "Nagyképűség azt hinnünk, hogy "mi tesszük tönkre a Földet". A Föld remekül megvolt emberek nélkül, és remekül meglesz azután is, hogy mi eltűntünk. Az emberiség az éghajlat megváltoztatásával vagy az élőhelyek tönkretételével csökkentheti a biológiai sokféleséget, ám a Föld már elszenvedett hasonló csapásokat, és 10-20 millió év alatt mindig meggyógyult. A bolygónkon okozott környezeti károk többsége minden bizonnyal visszafordítható - csak olyan időléptékben, ami számunkra értelmetlenné teszi: már nem lesz ember, aki láthatja."
-- 'John M. Gowdy'
-- "Ha az emberek többsége élő szervezetként tekintene a Föld bolygóra - amire minden oka meglenne -, az ember és bolygónk is lényegesen jobb esélyekkel rendelkezne, hiszen amit a Földdel teszünk, azt saját magunkkal tesszük. Mivel mindennel rezonanciában vagyunk, ezt a felismerést az egész teremtésre is kiterjeszthetjük."
-- 'Rüdiger Dahlke'
-- "Fajunknak újra érzékennyé kell válnia a természet dinamikájára - annak érdekében, hogy meg tudja óvni azt. Nincsenek megfelelő érzékelőink vagy velünk született agyi rendszereink, amelyek figyelmeztetnek bennünket arra a számtalan veszélyre, amit az emberi tevékenység jelent, amely kikezdi bolygónkat, az élőhelyünket. Új érzékenységre kell tehát szert tennünk az eddig ismeretlen veszélyekkel szemben azokon a jelzéseken túl, amelyeket idegrendszerünk képes érzékelni. Meg kell tudnunk, hogy mi a teendőnk - és ebben az ökológiai intelligencia szerepe rendkívül fontossá válik."
-- 'Daniel Goleman'
-- "A Földi élet jövője attól függ, hogy képesek vagyunk-e cselekedni. Sokan egyénileg is megtesznek minden tőlük telhetőt, ám valódi sikert csak akkor érhetünk el, ha gyökeres változások mennek végbe a társadalomban, a gazdaságban és a politikában."
-- 'David Attenborough'
-- "Minél jobban megérti napjaink emberisége, hogyan alakították ősei azt a földet, amit örökölt, vezetőit annál inkább rá tudja venni arra, hogy jelenlegi tetteinek mozgatója ne a rövid távú nyereség, hanem a hosszú távra szóló tervezés legyen."
-- 'Patrick Vinton Kirch'
-- "Mikor rádöbbenünk ökoszisztéma-pusztításunk és az emberi élethez szükséges erőforrások telhetetlen fogyasztásának esztelen voltára, készek leszünk megváltoztatni viselkedésünket, és elindulunk a fenntarthatóság útján."
-- 'John M. Gowdy'
-- "Módszeresen megsemmisítitek a környezeteket, majd az úgynevezett természeti katasztrófákra mutogattok, mint Isten kegyetlen tréfájára, avagy sóhajtozva emlegetitek a vad természet könyörtelenségét. Ám csak önmagatokat csapjátok be, és a ti módszereitek kegyetlenek".
-- 'Neale Donald Walsch'
-- "A világunk erőforrásai elegendőek ahhoz, hogy kielégítsék mindenki szükségleteit, de nem elegendőek ahhoz, hogy kielégítsék mindenki mohóságát."
-- 'Mahatma Gandhi'
-- "Az ember a legnagyobb kártevő a természetben, pedig csak vendégségben, átutazóként vagyunk a földön. Ehhez mérten kell viselkednünk. Tudnunk kell, hogy minden, ami Isten ege alatt vízszintes, a természet tulajdona. Nem szabad zavarnunk ennek a világnak a harmóniáját. Az ember nem igázhatja le rabszolgamódra a természetet."
-- 'Friedensreich Hundertwasser'
-- "A Bolygónk mindig erősebb volt, és mindig erősebb is lesz, mint mi. Nem tudjuk elpusztítani. Ha átlépünk egy bizonyos határt, majd ő söpör le minket a felszínéről, és létezik tovább. Miért nem mondják inkább úgy, hogy "ne hagyjuk, hogy a bolygónk elpusztítson minket".?. Hát mert a "bolygónk megmentése" azt az érzetet kelti, hogy hatalmunk van, hogy cselekszünk, hogy nagylelkűek vagyunk. Ellenben a "ne hagyjuk, hogy a bolygónk elpusztítson minket" mondat kétségbeeséshez, tétlenséghez és korlátolt képességeink felismeréséhez vezetne."
-- 'Paulo Coelho'
-- "Soha nem lett volna szabad hátat fordítanunk a természetnek. Miért hiszünk jobban a betonban, a műanyagban, az élettelen dolgokban? Miért fordítjuk magunk ellen az értelmünket? Sokan még mindig a műtrágyát tartják oltárukon. Vegyszereznek, mérgeznek mindent, a haszontalannal együtt kiirtják a hasznosat, és végül persze ők is elfogyasztják a mérgeket, hiszen azok bekerülnek az ivóvízbe, az élelmiszerbe, visszajutnak hozzánk. Még ma is megtörténik, hogy némelyik tudatlan gazda macskák, madarak láttán légpuskát ragad, és tüzel. Szerencsére mind többen látják be, hogy tévúton járunk."
-- 'Vavyan Fable'
-- "A Földön minden összefügg, és a Föld a Naptól függ, az eredeti energia forrásától. Az emberek nem tudnák a növényeket utánozva begyűjteni a Nap energiáját? A Nap 90 perc alatt annyi energiát ad át a Földnek, amennyit az egész emberiség egy év alatt fogyaszt el. Amíg a Föld létezik, a Nap energiája kifogyhatatlan. Annyit kell tennünk, hogy nem fúrjuk tovább a Földet, hanem felnézünk az égre."
-- 'Alisha Giyan'
-- "A Föld állatai és növényei rendkívül összetett ökoszisztémát alkotnak, és mi, emberek sokkal szorosabban kötődünk és függünk a természettől, mint azt a legtöbben gondolnánk. Ha ez összeomlik, minket is magával ránt.. Kezünkben vannak a megoldások, amelyekkel megállíthatjuk a bolygó földterületeinek teljes pusztulását, és létezik némi politikai akarat is erre vonatkozóan. A nagy kérdés csak az, hogy képesek leszünk-e kitartani az elkövetkező generációkon át, hogy rendbe hozzuk az eddig elkövetett hibákat."
-- 'Alok Jha'