"A világon azért vagyunk, hogy valahol otthon legyünk benne" -- Tamási Áron

Délinap Krónika

"Az ember hasonlóvá válik ahhoz, mint amiben gyönyörködik."
--Platón--

"Minden jó helyen és minden ember szívében megleled Istent."
--Seneca--

"A természet mindig tökéletes és soha nem szegi meg törvényét."
-- Leonardo da Vinci --

Az irodalmunk jelentős művei - Bíró Csaba

2019.04.20 22:10

 

Az irodalmunk jelentős művei.

A hazai irodalom jelentős művei, meghatározó könyvei, nagy regényei kerülnek itt felsorolásra. Azok a regények amelyek beírták nevüket a magyar irodalom történetébe. A könyvek mondanivalója, a tartalmi hagyatéka, szellemi öröksége fennmaradt az utókor számára, és ezáltal tovább gazdagítja kultúránkat.

Képtalálat a következőre: „könyvek”Képtalálat a következőre: „magyar regényírók”

A magyar irodalom jelentős: művei, könyvei, regényei

A magyar irodalom jelentős művei, meghatározó könyvei, nagy regényei kerülnek itt felsorolásra. Azok a regények amelyek beírták nevüket a magyar irodalom történetébe. A mondanivalójuk, a tartalmi hagyatékuk, szellemi örökségük fennmaradt az utókor számára. Az itt felsorolt: magyar irodalmi művek névsora következik: ábécé sorrendben: A-tól–Z-ig.

 

A Magyar Irodalom Klasszikus Művei
   100. Magyar Regény Klasszikus



A Funtineli boszorkány -- "Wass Albert - 1959"
A funtineli boszorkány Wass Albert 1959-ben, amerikai emigrációja alatt írt nagy sikerű regénye. Ez az író egyik legjobb regénye, de a magyar alkotások közül is az egyik legjobb, a 10. legnépszerűbb magyar könyvnek bizonyult. A főszereplő: Nuca, egy boszorkányosan szép havasi leány. A gyönyörű hajadon fokozatosan ébredt rá az erejére. Arra, hogy egyszerre látta a múltat és a jövőt, ha az emberek szeme közé nézett. Megmondta előre a zivatart, a szárazságot, a szelet. Kezdetben mintha egy ismeretlen ködből kinyúlt volna valami feléje, és így ösztönösen behatolhatott a szemek mögé, ahol mozaik képek villantak fel előtte. A belső erő, ez a „másik tudás” fokozatosan alakult ki benne, a láthatatlan hatalom megerősítette. A meseszerű történetében a főszereplőhöz kapcsolódva legendás emberi sorsok sokasága bontakozik ki.

A Gyertyák csonkig égnek -- "Márai Sándor - 1942"
Márai Sándor egyik sokat idézett regénye: "A gyertyák csonkig égnek" egy éjszaka története, amikor két, életútja végén álló férfi találkozik egymással. A két hajdani barát éjszakája egyszersmind két élet története, ezzel párhuzamosan egy korszak bemutatása, egy ember típusé, amely éppen eltűnni készül, de alapeszményeit megpróbálja átörökíteni a széthulló világban. A könyv két markáns része élesen elválik egymástól: az első a korrajz, mely lefesti a főszereplő ifjúkorának világát, a Monarchia idejét, Bécset, valamint a családja ősi uradalmát, és emellett egy különös barátság kialakulását is. Éppen ezért sokkal lassabban folydogál, mint a második rész, nem érezzük még azt a feszültséget, ami a szétfeszíti a regény folytatását, ami nyugtalanítóvá és valahol megrázóvá teszi az éjszakai beszélgetést. Valójában persze inkább egy monológról van szó, a főhős és a szerző párbeszédéről önmagával: negyvenévnyi gondolat megosztása a másikkal. Itt csak két ember van, akik viszont bármennyire is hasonlóak, megmaradnak önálló embereknek. És ebben rejlik az egész mű kulcsa, Márai minden gondolatának origója, ami abból az örök igazságból indul ki, miszerint különbözünk és a hozzánk közel állók formálnak olyanná, amilyenek vagyunk.

A rajongók -- "Kemény Zsigmond - 1858"
A rajongók Kemény Zsigmond 1858-ban megjelent történelmi regénye, amely I. Rákóczi György erdélyi fejedelem korát, benne a szombatosok üldöztetését idézi fel. A mű a legsokrétűbb és mégis legegységesebb a szerző regényei közül, hű képet ad az író szemléletéről és felfogásáról, az életmű legjelentősebb darabja. Az erdélyi protestáns rendek fegyveres segítségre készülnek magyarországi hit- testvéreik mellett. Kassai István tanácsúr, le akar számolni a belső ellenzéknek tartott szombatosokkal. Erre fő oka, hogy legyőzze ellenfelét, Pécsi Simont. Míg azonban Kassai fukar és haszonelvű, Pécsi pártolja a tudományt és művészeteket, ő maga csillagjóslással is foglalkozik. Kassai unokaöccse, Elemér és Deborah, Pécsi egyetlen lánya szerelmesek egymásba, de kapcsolatuk megszűnik. Kassai rájön, hogy Laczkó István szombatos prédikátor az ő szökött jobbágya, és azzal zsarolva, hog visszaveti jobbágysorba, informátorává teszi. Laczkó vállalja hit-társai elárulását. A szombatosok azt hiszik, hogy Elemér hivatali minőségében érkezett, és megölik. Az összecsapásban Laczkó István is életét veszti, Pécsit és leányát elfogják. A szombatosokat nem ítélik halálra, csak birtok elkobzásra. Deborah férjhez megy Gyulai Ferenc kamaráshoz, így visszakapja apja vagyonát.

A vörös postakocsi -- "Krúdy Gyula - 1913"
Krúdy Gyula 1913-ban írta "A vörös postakocsi" című példátlan sikert aratott regényt. Egy sajátos Krúdy-regény, valójában inkább novella füzér, vagy prózai költemények sorozata. A közös hősök személye: a Szinbádként saját alteregójának tekinthető: Rezeda Kázmér hírlapíró. A magyar széppróza szecessziós vonulatának remeke a regény. Cselekményük igen karcsú pilléreken nyugszik, s ez is csak arra szolgál, hogy az író a bölcselkedő, a lírai, látomásos próza futamait összetartsa. Szerelem és halál, rajongás és bánat ellentétei adják az alaptónusokat: egy letűnt világ színes legendáriuma szövődik belőle. A Vörös postakocsi a múlt század Pestjének merkantil, busongó mámorba hajló világát igézi, középpontjában: Rezeda Kázmérral, a csalódott hírlapíróval, akinek szíve újra lángra lobban: Horváth Klára, a szép színésznő iránt. Reménytelensége öngyilkossági kísérletbe is hajszolja és bár szerelmese felépülését segítve mellette áll, a mű végén Klára búcsút vesz tőle és visszatér a színészi pályára. A regény a Krúdy-életmű legérettebb írói vonásait mutatja: az egymásba úsztatott, vizuálisan gazdag, álomszerű képsorokat, az anekdoták, legendák, látomások képeit, amelyek az írónak csak az ő sajátja a magyar irodalomban.

Az Aranyember -- "Jókai Mór - 1872"
Az Aranyember - Jókai Mór: legjobb és legkedvesebb regénye. A regény 1872-ben jelent meg, amely egy kalandregény és a boldogság keresésről szól. A mű a romantika és a realizmus világát állítja egymással szembe. A regény mindig nagy népszerűségnek örvendett, sok nyelvre lefordították és megfilmesítették. A regény egyértelműen szerzőjének legismertebb és legolvasottabb alkotása. Az Aranyember történetén Jókai Mór: 1870 és 1872 között dolgozott, a regény: Balatonfüreden született meg, néhány hónap alatt. Jókai Mór - Tímár Mihály személyén keresztül írta meg vonzódását a Balaton szépségei, a Dunai hajózások, és a csillagok csodái iránt. A regény legszebb részei az érzékletes táj leírások. A regény sok helyszínen játszódik térben és időben: Komárom, Budapest, Balaton, Duna, Al-Duna, Ada Kaleh szigete. Tímár Mihály az Aranyember a, 19. század elején játszódó romantikus történet hőse, a gazdag kereskedő, Brazovics hajós kapitánya. Egyik Dunai útján üldözői elől a hajóján keres menedéket: Ali Csorbadzsi, a szultán volt kincstárnoka, aki halála előtt leányát: Tímeát, Tímár révén, Brazovics-ra bízza. Ali Csorbadzsi kincsei Tímár birtokába kerülnek. A szereplők boldogságban élnek a csodás Dunai: Ada Kaleh szigetén.

Az a hatalmas harmadik -- "Gárdonyi Géza - 1903"
Gárdonyi e ritkábban megjelenő és annyira nem közismert remeke az emberi és társas kapcsolatok sajátos mozgató rugóját tárja fel. A regény hősének meggyőződése szerint egy férfi és egy nő találkozásának oka nem a szerelem, nem is a véletlen, hanem az a Hatalmas Harmadik hajtja őket egymás felé ellenállhatatlanul, aki nincs, de lenni akar: a Gyermek. Az író ebben a művében is korának érzelem kritikáján át a társadalmi, társasági szokások, konvenciók kritikáját is kifejti. S mindezt egy fordulatos, már-már romantikus történetben. Ez a kis regénye is erről szól, a férfiról aki azt gondolja képes nő nélkül élni, hisz megtapasztalta már a házasság rossz oldalát, de amikor belép az életébe a földre szált angyal Mariska képében, mégis át kell, hogy értékelje véleményét a szerelemmel kapcsolatban. A végre még lesz egy olyan epizód is, hogy egy férfi szemszögéből olvashatunk egy szerelmi történetet.

Az elátkozott család -- "Jókai Mór - 1858"
Folyóiratban 1857-ben, könyv alakban 1858-ban jelent meg először: "Az elátkozott család". Az elátkozott család vallási színezetű mű, a regény a 18. században játszódik, a Komáromi: protestánsok és katolikusok küzdelméről szól. Az 1756. évi földrengés rövid időre egymáshoz közelíti a vetélkedő felekezeteket: a katolikus: Malárdy Ferenc al-ispán engedélyt ad rögtönzött protestáns fa-templom építésére, de a katasztrófa elmúltával tüstént le akarja bontatni a templomot, sőt fejszével ő maga vág bele. Malárdy Ferenc al-ispánná választásának évfordulóján egy ünnepségen megjelenik egy jóképű fiatalember, aki: Kadarkuthy Viktor néven mutatkozik be: megszeretteti magát a családdal, és feleségül veszi: Herminát, a szülők szeme fényét. Az ifjú férj azonban álnevet viselt; valójában református családból való, apja: Gutai Thádé fölismeri, és magával viszi. Romantikus kalandok, intrikák, és félreértések után a szerelmesek visszatalálnak egymáshoz, az ellenségeskedő apák pedig összebékülnek egymással.

Az élet komédiásai -- "Jókai Mór - 1876"
Az élet komédiásai 1876-ban íródott a regény, és bár Jókai Mór az 50-70-es évek között volt legtermékenyebb és legsikeresebb, hiszen ebben az időben az ő regényei tartották életben a magyar népet, mégsem szabad megfeledkezni az ezt követő időszakról. Az élet komédiásai egy kedélyes hangvételű humorral teli, de csöppet sem komolytalan mű. A regény sok szálon fut és így egy eléggé szerteágazó történet. Az élet komédiásai  főszereplőjének: Zárkány Napóleon kettős énjéről szól, amelyben rávilágít a szakirodalomban is gyakran emlegetett: Zárkány Napóleon – Tímár Mihály párhuzamra is, hiszen mindkét regény tulajdonképpen a kettős élet okozta konfliktusokat helyezi a középpontba. Jókainak ez a műve ezért bizony értelemben hasonlítható az Aranyemberrel. Nagyon romantikus, nagyon fordulatos, nagyon változatos.

Az új földesúr -- "Jókai Mór - 1862"
Az új földesúr Jókainak egyik legnépszerűbb s egyben legvitatottabb regénye. Azok a remények, melyek a polgárosodásért küzdő magyarság legjobbjait fölvillanyozták, a regény megírásának idején szétfoszlani látszottak. A reménytelenségnek ebben az időszakában Jókai bizakodása időszerűtlennek tűnik. Jókai vigasztaló és bizakodásra serkentő tézis-regényt írt, a magyar jellem és a magyar föld asszimiláló erejét akarja példázni, azt a tételt sugalmazza, hogy nemzeti erényeink az ellenséget is megszelídítik, sőt pártunkra állítják. Félre értették Jókainak az 1890-es években írott visszatekintő szavát, amikor Ankerschmidt alakja mögött a Magyarországon birtokot vásárló Haynau modelljét vélték felfedezni, az viszont igaz, hogy Garanvölgyi unokaöccsét, Aladárt a szabadságharc híres hőséről, Bereczky Jánosról mintázta.

Az útitárs -- "Krúdy Gyula - 1918"
Az útitárs című regény Krúdy Gyula három legjobb műve között foglal helyet, tartalmában és stílusában pedig olyan szép és ábrándos mint a többi Krúdy regény. A költői szépségű regény az érett Krúdy fölényes művészetű alkotói periódusában keletkezett. Az útitárs 1918-ban íródott meg. A mű témája a szerelem, szereplői a kisváros kispolgári erkölcseinek normáit látszólag betartó, de belülről és a gyakorlatban azt folyvást áthágó szép asszonyok, és a közéjük csapódó férfi, akinek a magányosságát, jellegzetes élet érzését az író szinte burjánzó képözönnel, hasonlatokkal, impresszionista mindkét kisregényében a századeleji kispolgári, nemesi erkölcsök bomlását, sajátos elbeszélő módszerével, áttetszően lírai írás művészettel mutatja be. Az útitárs a Don Juani életforma elégiáját a szűz Eszténával való találkozás kapcsán, ahol e kétféle, összebékíthetetlen alkat tragédiáját elemzi.

Abigél -- "Szabó Magda - 1970"
Az "Abigél" Szabó Magda ifjúsági regénye, amely 1970-ben jelent meg, népszerűsége azóta is töretlen, film is készült belőle. Kezdetben romantikus, kalandos lányregénynek tűnik, később azonban ennél komolyabbra fordul a cselekmény. Ginét, az elkényeztetett Budapesti lányt: 1943 őszén tábornok apja felpakolja és minden magyarázat nélkül elszakítva megszokott környezetétől egy vidéki református leány nevelő intézetbe viszi. Az Árkodi Matulában egyedül maradó kislányt teljesen letöri a szépségtől mentes purintán környezet, ami annyira más, mint amihez hozzá volt szokva, hogy egyszerűen képtelen elfogadni helyzetét. Összevész osztálytársaival, s szökésre készül. A balul sikerült akció után azonban az apja felfedi előtte az igazat, s ezek után Gina önként vállalja a rabságot, s miután kibékül a többi ötödikessel is, 19-en lesznek testvérek, sőt már ő maga is kezd hinni a helyi legendákban. Például a Matula kertjében álló szobor, Abigél varázserejében, aki ha nagy bajban hozzá fordulnak a lányok mindig segít. De a háború és az ezzel járó változások egyre közelednek, s talán a vastag falak se lesznek sokáig biztonságosak egy olyan gyermek számára. A háború kitör és menekülni kell mindenkinek valamerre.

Aranykoporsó -- "Móra Ferenc - 1932"
Az Aranykoporsó történelmi regény, a Római Birodalom egy kevéssé ismert korszakában játszódik, 300 körül. A nagy katonacsászár: Diocletianus idejében játszódik ez a remekül megírt történelmi regény, Móra Ferenc egyik legsikeresebb, legnépszerűbb alkotása. Diocletianus volt az utolsó császár, aki üldözte a keresztényeket, pár év, és az egyre inkább tért hódító kereszténység hivatalos vallás lesz a birodalomban. Addig azonban még sok mártír vére elfolyik. Az utolsó keresztény üldözések és a római birodalom dekandeciájának korában vagyunk: tanúi leszünk régi és új harcának, a rabszolgatartó erkölcs és a keresztényi humanizmus össze ütközésének. A nagy körkép központi alakja egy fiatal pár, az ő finom eszközökkel elmesélt szerelmi történetük alkotja a mű cselekményének fő vonalát, de körülöttük ott lüktet az egész óriási Római birodalom élete. Szerelem. Két sors fonódik össze a regény lapjain: Quintiporé, a császár rabszolgájáé, akinek „a bölcsőjébe titkot rejtettek” és az aranyfényű Titanilláé, az egyik uralkodó, Galerius lányáé. Ez a szerelem titkos és megindítóan gyönyörű.
A császári palotától a társadalom perifériáján tengődő nincstelenek viskójáig mindenhová betekinthetünk. A vezetőnk egy nagy író, aki egyben az ókor tudósa is.

Aranysárkány -- "Kosztolányi Dezső - 1926"
Az Aranysárkány az Kosztolányi egyik kiemelkedő műve, és a leghosszabb regénye. Remekmű az elejétől a végéig. Kosztolányi profizmusa lenyűgöző. Ott van benne a gyönyörű, költői próza. Novák Antal Sárszegen él lányával, Hildával. Novák tanát úr az itteni gimnáziumban tanít matematikát és fizikát. Sok gondot okoznak érettségi előtt álló diákjai, különösen a legrosszabb tanuló, Liszner Vili. Az is nagyon bántja, hogy Hildával sem bír, a lány hazudik neki, és egy alkalommal megpillantja osztálya legjobb diákját, Tibort, amint éppen kiugrik a lánya ablakán. A fiú lelkére beszél, és Tibor megígéri, hogy nem találkozik többé Hildával. Az érettségin a tanár kénytelen megbuktatni Lisznert. Az érettségi bankettről hazafelé menet Novákot két sötét alak támadja meg, és rettenetesen összeverik. Egyikükben felismeri Lisznert. Hazaérve Hilda levele várja: megszökött Tiborral. Novákot teljesen összetörik ezek a csapások, és amikor a bosszút lihegő Liszner barátja, az Ostor című zuglap szerkesztője kiteregeti magánélete részleteit újságjában, Novák öngyilkosságot követ el.

Ábel a rengetegben -- "Tamási Áron - 1932"
Az Ábel a rengetegben Tamási Áron 1932-ben megjelent regénye, az Ábel-trilógia első kötete. Az "Ábel-trilógia Tamási Áron talán legszebb és a legismertebb műve. Szakállas Ábel 15 éves székely fiú, aki az első világháború után elszakadt: Erdélyben, Csíkcsicsón lakik. Édesapja elszegődteti erdő-pásztornak a Hargitára. Az a feladata, hogy őrizze a kivágott fát, és ha vásárlók jönnek, akkor fizetés ellenében számlát állítson ki nekik. Ábel a havasokban, a hegyekben töltött kalandjáról szól a történet. Ábel később leadja a munkát, visszatér falujába és ott megfogadja, hogy egész életében a szegények és elnyomottak szószólója lesz. Ábel népmesei ihletésű hős, az ő sorsát kíséri végig Tamási Áron trilógiája – Ábel a rengetegben, Ábel az országban, Ábel Amerikában. Ábel csavaros észjárású, furfangos emberke, aki kalandjai során talpra mindig úrrá lesz a nehéz helyzeteken. Megjárja a rengeteget, a várost, Amerikát, hogy visszatérjen szülőföldjére, az erdélyi havasokhoz, mert ahogy a könyvben már szállóigévé vált mondat állítja: "Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne".

Ábel az országban -- "Tamási Áron - 1933"
Az Ábel a második részben hősünk egy fogorvos segédjeként járja az országot. Ábel elhatározza, hogy új életet fog kezdeni, immáron a városban: Kolozsváron. Útja során sokféle emberrel ismerkedik meg, az állomáson már rögtön becsapják, mikor megvetetik vele a kutyájának is a jegyet. A legfontosabb személy új életében: Garmada úr lesz, akivel rendszeresen utazgat. A férfi a vonaton foghúzással foglalkozik. Mellé szegődik Ábel is, munkatársnak. Garmada úrral jut el Kolozsvárra, s az ő lakásában bontakozik ki szívében egy új érzés, a szerelem: Blanka kisasszony iránt, akinek alakja Amerikában még sokszor megjelenik képzeletében. Ábel egy csavaros eszű székely góbi, kíváncsisága és csavaros észjárása miatt rengeteg kalandba keveredik. Egy börtönben eltöltött éjszaka után kezd el gondolkodni azon, mi célra vagyunk a világon. Tamási e regényét is utánozhatatlan bájú, lírai töltésű költői nyelv, a székely észjárás egyéni szellemességét tökéletesen vissza adó jellemzések, a szülőföld és a kor sajátosságainak hangulatos tükrözése és humanista gondolat jellemzi.

Ábel Amerikában -- "Tamási Áron - 1934"
Ábel népmesei ihletésű hős, az ő sorsát kíséri végig Tamási Áron trilógiája – Ábel a rengetegben, Ábel az országban, Ábel Amerikában – küzdelmét a létért, a megmaradásért.  A trilógia utolsó része, amelyben Ábel a neki ajándékozott hajó jeggyel elutazik Amerikába, s bepillantást nyer az amerikai emberek életébe. Az Amerikában töltött élete alatt számtalan helyen dolgozik, de általában mindenhonnan elbocsátják, vagy magától jön el. Dolgozik: garázsban, bankházban, porszívó ügynökként.  Ábel nem találja a helyét a nagy Amerikában, nem tudja, hogy mihez fogjon. Az embereknek azt a kérdést teszi fel, hogy mi célra vagyunk a világon. Utoljára egy négertől kérdezi meg, aki csak ennyit válaszol Ábelnek: "Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne.” Ábel már tudja, hogy mit kell tennie. összepakol, elbúcsúzik és visszatér a szülőföldjére. Ábel megjárja a rengeteget, a várost, Amerikát, hogy aztán visszatérjen szülőföldjére, a havasokhoz, mert ahogy a könyvben található, már szállóigévé vált mondat állítja: "Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne".

Bálványos vár -- "Jókai Mór - 1883"
A Bálványosvár Erdély egyik legszebb, legvadregényesebb, lélegzetelállítóan szép táján játszódik. A cselekmény ideje a 13. század, az a kor, amikor még a kereszténység mellett Erdélynek ezen a vidékén élt a pogány vallás is, s a történet éppen a két felfogás megütközését is ábrázolni kívánja. A műben csodálattal adózunk Jókai Mór fantáziájának, mesélőkedvének, a magyar nemzeti múlt megszépítésén, humánus élet eszmények közvetítésén fáradozó alkotó kedvének, a leírásokból, a tudományosan rendszerezett mondákból, nyelvi hagyományokból, mitológiai töredékekből megalkotta ezt a szemet gyönyörködtető, színes mesét. Amikor az ember Jókai regényét leteszi, úgy érzi, hogy ezt a könyvet még egyszer el fogja olvasni, ez nem egy múló pillanat volt. És valami elkíséri az embert ifjúkori Jókai-olvasmányaiból egy életen át. Jókai egy pogány volt, egy pogány istenfia, aki zengő és nagy lélekkel sugárzott szét. Valami csodálatos, felemelő életérzés volt ez: optimizmus az élettel szemben, igenlése mindannak, ami jó és erőadó ebben a siralom völgyben.

Bánk bán -- "Katona József - 1815"
A Bánk bán Katona József legismertebb alkotása, a magyar irodalom egyik kiemelkedő, világirodalmi jelentőségű drámája. Ma olvasva elsőre szerelmi drámának hat, azonban jóval több ennél. Bánk tragédiája mellett számos “kisebb tragédia”: Gertrúdis, Melinda, Tiborc tragédiája is kibontakozik. A Bánk bán 1213-ban játszódik, alapja valós történelmi esemény. II. Endre királyt helyettesítő Bánk országjáró körútján Gertrúdis királynő kormányzásának visszásságaival szembesült. Hazatérve megtudja, hogy a magyar nemesek összeesküvést szőnek a királyné ellen, miközben annak öccse, Ottó, csellel elcsábítja Bánk feleségét Melindát. Bánk vívódik a rábízott hivatallal járó kötelezettség, az ország sorsa iránt érzett felelősség és a magánember személyes érzelmei között. Az események végül is a 4. színben Bánk és Gertrúdis vitájába és a királynő megölésében csúcsosodnak ki. Bánk felelősségre vonja Gertrudist az ország nyomorúságos sorsa miatt, a tetőpontban Bánk hirtelen felindultságban megöli a királynét. Az ötödik szakaszban a király hazatérése és Bánk tettének következményei zárja a történetet. A király végül hosszas gondolkodás után szabadon engedi Bánkot.

Bezzeg az én időmben -- "Fehér Klára - 1966"
A "Bezzeg az én időmben" Fehér Klára 1966-ban megjelent regénye. A mű az egyik legkedveltebb ifjúsági regény, a "Nagy Könyv" egyik legnépszerűbb magyar regénye lett. A jó karakterek és a könnyen átélhető történeten kívül átható derű és boldogság keresés teszi felejthetetlenné a regényt. "Bezzeg az én időmben nem csavarogtak fiúkkal a lányok". Bezzeg, mondják mindenre a felnőttek. Katit azonban nem érdeklik a régi történetek, ő most 15 éves, most szerelmes, most akar boldog lenni. Egy 15 éves lány, Horváth Kati életét meséli el a regény, amely Kati és Laci története. A lány 1941-ben a szüleivel Budapestre költözik. Ahogy a legtöbb ilyen korú lány, ha egy lány iskolában, fiúktól elzárva kell élnie, a szerelemről és boldogságról álmodozik, miközben élettere rendkívül kicsi. Kati minden este anyja vissza emlékezéseit hallgatja, amelyek a szokásos „Bezzeg az én időmben”-nel kezdődnek. Életében akkor áll be az első igazi változás, amikor egy véletlen folytán összehozza a sors későbbi szerelmével, Lacival. Kati a külvilágtól elzárva él, nem érdekli a nemzetközi helyzet, a politika, a világháború, csak azt veszi észre, mi történik, amikor Laciját katonának hívják. A mű végén azt kívánja, ha neki is gyerekei lesznek, hallgassák ők is odafigyelés nélkül az ő elbeszéléseit.

Csaba -- "Wass Albert - 1940"
Csaba című regény Wass Albert azon műve, amelyben méltó emléket állít Csaba vezérnek, a székelyek megmentőjének. Csaba-legenda, Hadak-útja. Csaba királyfi nagy bajban eljön eljön e ismét segíteni? Csaba jelkép: az embernek soha nem szabad elcsüggednie, a romokon is építeni kell. Hőse Erdély, a leigázott erdélyi magyarság egy rétege, egy mozdulatlan, pusztuló világ, mely bűvös erővel köti magához embereit. A cselekmény a Trianoni békeszerződés: 1920. június 4. következtében elcsatolt Erdélyben zajlik. A reménytelen történelmi konstellációban a Csaba-mítosz regény szervező motívummá nő. Kitűnő alakokat mutat be, különcöket, megható, elkallódott sorsokat és sorssal harcba szálló férfiakat. Természetérzéke, tájmegidéző képessége csodálatos. Egy nép tragikus, nagyszerű küzdelmének regénye ez a csodás mű.

Csongor és Tünde -- "Vörösmarty Mihály - 1830"
A Csongor és Tünde Vörösmarty Mihály 1830-ban írott drámai költeménye. A Csongor és Tünde címe, az egymáshoz kapcsolt férfi és női név, nagy világirodalmi rokonsággal rendelkezik, általában szerelmi történetet várunk utána, mint: Antonius és Kleopátra, Rómeó és Júlia. A műnek két szintje van, az első a mese szintje, a második a filozofikus gondolatok szintje. Ezen kívül két világszint is szerepel benne, a földi világ, a realitás tere (Csongor, Balga, Ilma, három vándor), valamint az égi világ, az ideák világa (Tünde, Mirigy, három ördögfi, az Éj, nemtők). Csongor egy kozmikussá felnagyított nap alatt végigjárja a világot. Célja a boldogság megtalálása. A csodafánál megleli a boldogságot, Tündét, de Mirigy elszakítja őket egymástól. Ekkor Csongor elindul Tündérhon keresésére. Útközben sok próbát kell kiállnia. A történet a kertben veszi kezdetét, a Hajnal birodalmába, Mirigy házába, majd az Éj birodalmát követően a hármas útra tér vissza a cselekmény, végül a kertben érjen véget. A drámában számos népmesei motívum fedezhető fel: boszorkány, ördögök, varázslatok.

Damokosok -- "Jókai Mór - 1883"
A "Damokosok" című regény Erdély aranykorát megelőző korból, a II. Rákóczi György sikertelen Lengyelországi hadjáratát követő időkben játszódik. E balsikerű hadművelet miatt az Erdélyi sereg színe-java tatár fogságba került, köztük: Damokos Tamás csíki főkapitány, valamint: Czirjék Boldizsár a furfangos székely ezermester is. A regény egyik főhőse: Damokos Tamás csíki székely főkapitány, a Krími tatár rabságban embert próbáló szerelmi kísértéssel küzd meg: rab tartójának felesége: Kalme akarja elcsábítani. Amikor kiváltják, párbajban megöli a nála jóval nagyobb termetű: Buzdurgánt, a párbajt eldöntő kardcsapást azóta is "Damokos-vágásnak" hívják. Legalább ilyen emlékezetes regényhős Czirjék Boldizsár hadnagy, a "csernátoni ezermester", aki mindenféle ravasz fortéllyal megőrzi, majd visszaszerzi Damokos váltságdíját. Jókai Mór kiváló történelmi regénye a mai modern művekkel is felveszi a versenyt. Hatalmas fantáziával, sok humorral színesítve letehetetlen olvasmánnyá teszik a regényt, melynek fő mondanivalója a becsület, a hűség és a hazaszeretet.

Egy az Isten -- "Jókai Mór - 1877"
Jókai Mór nemzetközi érdeklődésre számított az "Egy az Isten"-nel, az Erdélyi utazást és a regény megírását azonban még mindig sok minden előzte meg. Ezek közt a legfontosabb Jókai és felesége 1876. áprilisi itáliai utazása, mikor lényegében azokat a helyeket járták végig, ahol a regény első részében: Adorján Manassé és Zboróy Blanka grófnő megfordul. Zboróy Blanka és Adorján Manassé egymásra találásának és szerelmük kialakulásának története ez a regény. Ebbe a történetbe az 1848-as forradalom egyes eseményei is beleférnek, s a múlt századi erdélyi Torockó életét is bemutatja az író. Szép, ízes, romantikus regény, egyenes tartású mondatok. "Erdély volt mindig lelkem édes álma, örömmel jártam mindig a földjét", vallja meg az író a tiszteletére rendezett fogadáson: Kolozsváron. Legszebb műveinek jó része Erdélyhez kötődik. Az "Egy az Isten" című regénye az egyik ilyen remekműve.

Egri csillagok -- Gárdonyi Géza - 1901"
Az Egri csillagok Gárdonyi Géza legjobb regénye, a legismertebb magyar történelmi regény, több szavazáson is elnyerte a legjobb magyar regény címét. A mű története a valóságos, 1552. évi Egri vár ostromának történetét dolgozza fel érdekfeszítően cselekményes regény formájában. Cselekménye 1533-ban indul, és az 1552-es hatalmas túlerővel szemben diadalt aratott egri hősök győzelmével zárul. Az író maga e művét legjobb alkotásának tartotta. Az Egri vár bevételét követően a 80 000 főnyi óriási török haderő Eger vára alá vonul, mely: Dobó István egri várkapitány vezetésével, maroknyi csapattal küzd meg a török sereg ellen. Az Egri vár védői hősies és önfeláldozó küzdelemben többször is legyőzik a török ostromlókat, végül a törökök 38 ostromnap után feladják és eltűnnek a vár alól. Az Egri diadalnak óriási fontosságot tulajdonított a korabeli Európa, a XVI. században ez volt az első alkalom, hogy sikeresen megvédtek egy magyar végvárat a védők. A regény 2005-ben, "A Nagy Könyv" elnevezésű felmérésen, a Magyarország legkedveltebb regénye címet nyerte el.

Egy magyar nábob -- "Jókai Mór - 1853"
Az "Egy magyar nábob" Jókai Mór egyik legjobb, klasszikus regénye. Magyarország a "sár és a sötétség birodalma" volt a magyar arisztokrácia jelentős részének szemében, ezért sokan közülük külföldön töltötték életük nagy részét. Ki tanulni, ki szórakozni járt Párizsba. Az utóbbiak közé tartozott Szentirmay Rudolf is, meg a könnyelmű Kárpáthy Abellino, aki alig győzi kivárni, hogy nagybátyja, Kárpáthy János, a dúsgazdag magyar nábob meghaljon és a vagyonát megörökölhesse. Kárpáthy János nem jár külföldre, ő itthon múlatja el a vagyonát, mivel feleség és gyerek nélkül más értelmet nem talál létezésének. Ám dacból, baráti segítséggel új fordulatot vesz az élete…A regény a reformkorban játszódik, 1822-ben kezdődik. A mű olyan adomákra épül, mint a tékozlóan élő mágnás, vagy az idős főnemes fiatal polgár lánnyal kötött frigye, amivel semmirekellő rokonát kisemmizheti.

Egy polgár vallomásai -- "Márai Sándor -1934"
Az "Egy polgár vallomásai" Márai Sándor egyik legfontosabbak könyve. Ez az 1935-ben megjelent regény hozta meg írójának az elismerést, tette egy csapásra népszerűvé. A személyes hangvételű, őszinte mű nem véletlenül viseli címében a vallomás szót. Ez nem önéletírás, sokkal inkább regényszerűen elbeszélt tapasztalás, a hajdani magyar középosztály élet érzéseként, a Polgárság Közép-Európai lenyomatának ismerünk. Márai plasztikus, az emlékezés spontán szeszélyét és a vonalvezetés céltudatosságát egyaránt érvényre juttató műve önvallomás és társadalomrajz. Kassa  városa - a 20. század első évtizedeinek polgári miliője - igen gazdag tárgyi és szokásvilág, ezt a világot írja le a gyermekkortól a felnőttkorig. Márai az igazi íróra valló távolság tartással és finom iróniával szőtt prózája ma is élményt adó, lebilincselő olvasmány. A magyar memoár irodalom egyik klasszikus alkotása. A regény, mert bár naplószerű, műfajilag mégis inkább regénynek tekinthetjük. Az "Egy polgár vallomásai" a 20. század magyar irodalmának kiemelkedő darabja. Úgy közvetíti egy társadalmi réteg, egy életforma értékeinek folyamatos erodálódását, hogy az már-már szociográfia. Márai remek műve egy letűnt, gazdagabb korról, a Polgári Európáról, a Polgári Magyarországról.

Ember tragédiája -- "Madách Imre - 1862"
Az "Ember tragédiája" a magyar irodalom dráma műfajának kiemelkedő műve, Madách Imre legismertebb alkotása. Az 1862-ben megjelent mű a születésétől szimbólumává vált a magyar dráma írásnak, a legtöbbször színpadra állított műve. A 15. színből álló költemény első három színe (I. A mennyekben, II. A Paradicsomban, III. A Pálmafás liget, a Paradicsomból kiűzetve) és az utolsó szín (XV. A Pálmafás liget, a Paradicsomból kiűzve) keretbe foglalják a köztük lévő 11-et. Ezért az első három és az utolsó színre Keretszínekként, Biblikus színekként, míg a közrefogott tizenegy színre: Történeti színekként utalnak. A Tragédia színeiben: Madách - Ádám mint a lírai hős, illetve kalauza, Lucifer szemén keresztül végigvezet a biblikus és földi világtörténelem "nagy pillanatain". Látnia kell: az emberiség kiemelkedő alakjai új meg új eszmékkel, megújuló erkölcsi felbuzdulással küzdenek az emberiség tökéletesedéséért, az mégis bukásból bukásba hanyatlik. A Földi történelem vége és lakóinak teljes tönkremenetele. Látomásai hatására: Ádám úgy dönt, nem érdemes az életre, eldobja azt magától, társa, a gyermekük megfoganását megjelentő: Éva szavára, valamint az Úr biztatására úgy dönt - bár továbbra is kételyek mardossák - vállalja a küzdelmet az emberiségért.

Enyim, tied, övé -- "Jókai Mór - 1875"
Az Enyim, tied, övé történet első fele a szabadságharc lírai-romantikus megjelenítése. Áldorfai Ince, a fiatal szerzetes minden testi-lelki jó tulajdonságú, ideális alak, a szabadságharcban katonának áll, s hőstettei révén ezredesi rangra emelkedik. A harcok közben összetalálkozik szerelmével: Serenával. A reménytelennek látszó helyzetben református vallásra tér át, és elveszi feleségül. Serena nem kevésbé ideális alak, mint Ince, számára nincs lehetetlen. Mikor a szabadságharc már elbukott, Törökországba menekülnek, s ott Serena menti ki férjét egy osztrák hadi hajóról. Amerikába emigrálnak, békés, idilli életet élnek. A második részben hazatérnek Amerikából, Serena az úton hajó törésben meghal. Áldorfai képviselő lesz, híres ember, megismerkedik az eszményien hideg arisztokrata: Starrwitz Hanna grófnővel, és feleségül veszi. A regényben a szabadságharc hősi világa már-már eposzi dimenziókba emelkedik. Nagyon jó ez a könyv, az ENYÉM, a TIED, az ÖVÉ, mindenkié lesz aki elolvassa.

Eppur si muove. És mégis mozog a föld -- "Jókai Mór - 1872"
Az "Eppur si muove"- "És mégis mozog a Föld" – a legenda szerint a híres olasz csillagász: Galileo Galilei-től származik, arról, hogy a Föld a Nap körül kering. "És mégis mozog": a Galilei-nek tulajdonított szállóige nemcsak a címben, hanem a regényben is többször fel-felbukkan.  Egy mestermű ez a kalandregény, mely 5 fiatal diák életét követi nyomon akik nem kisebb célt tűztek ki maguk elé mint, hogy békésen, mondhatni belülről változtatják meg az országot, reformálják meg művészetét, katonaságát, és az egész reformoki Magyarország berendezkedését. Ebben a korban élt öt fiatal: Jenői Kálmán, Barkó Pali, Bíróczi Sándor, Borcsay Mihály, Csuka Feri, mind az öten a híres Debreceni Kollégium diákjai voltak. Az ő kalandjaikról szól a nagy mese.

Erdély aranykora -- "Jókai Mór - 1852"
Jókai Mór ebben a történelmi regényében Erdély arany korszakába, Apafi Mihály erdélyi fejedelem udvarába viszi az olvasót, ahová hol a török szultán követei kopogtatnak be újabb és újabb adókért, hol pedig a váraikból, birtokaikról elűzött magyarországi főurak segítségért. A regény központi hőse: Bánfi Dénes, Kolozs megye főispánja, féktelen oligarcha, aki ugyanakkor Erdély önállóságáért harcol. A tündérmese szivárványos ködébe burkolt történetben nem a realista szerkezetet, a hitelességet kérjük számon: a hangulat, a stílus, a légkör olvasztja vonzó, bűbájos egységgé. A varázslat számára nem is képzelhető megfelelőbb színhely, mint a 17. századi Erdély váraival, barlangjaival; szereplőkül pedig féktelen főurak, nemes lelkű asszonyok, kegyetlen, cselszövő, egzotikus török férfi- és női- alakok felvonultatása. A látomás gazdagsága szinte elkápráztatja az olvasót: a regény halhatatlan mese.

Eszter hagyatéka -- "Márai Sándor - 1939"
Márai Sándor egyik legnépszerűbb regénye az "Eszter hagyatéka". A történet az 1930-as évek végének Balaton-felvidékére repít minket, a festői Badacsonyban játszódó történet cím szereplője a korosodó Eszter, aki húsz éve várja régi szerelmét, hogy tisztázzák lezáratlan kapcsolatukat. Eszter a hosszú évtizedek alatt belesavanyodott a bánatba és a várakozásba, egyetlen társa a család idős házvezetőnője. Lajos, a régóta várt férfi, egyszer csak táviratot küld, hogy másnap érkezik, így a nőnek újra szembe kell néznie önmaga előtt is titkolt érzelmeivel, és fájdalmával. Eszter, a hamvaiban is szép úrinő, csendesen, szerényen él. Már nem vár sokat az élettől, hisz élete valahol véget ért, mikor szerelme, a hűtlen, szélhámos Lajos nővérét vette el helyette. Lajos táviratozik, hogy húsz év után meglátogatja Eszteréket, és ez a vendégség mindenki életébe változást hoz. Eszter, egy középkorú nő, akit "az élet oly csodásan megajándékozott és oly tökéletesen kirabolt". Mi áll a haza érkezés mögött? A viszontlátás rejtélyesebben izgalmas, mint az első találkozás..

Édes Anna -- "Kosztolányi Dezső - 1925"
Az Édes Anna Kosztolányi Dezső egyik legismertebb regénye. Az Édes Anna, bár remekmű voltát alig valaki vonta csak kétségbe, a szokásosnál is összetettebb problematikát kínál. A Krisztinavárosi kis cselédlány története, aki a kommün után kerül a magas rangú, méltóságos Vizy család szolgálatába, aki minta cseléddé válik, szinte-szinte már a cselédlány ideáljává, akiről megindul a legenda képződés, kilenc hónapi tökéletes szolgálat után brutális módon meggyilkolja gazdáit.  Annát végül csak 15 évi fegyház büntetésre ítélték, amit a kezdő védő saját érdemének tekintett. Annát Márianosztrára, a női fegyházba vitték. A regény egyszerre és egységben nyújtja a kommün és az ellenforradalom, a fehérterror és a vörösterror rajzát, a rendszerváltás egy történeti, de általánosítható modelljét, az úr-cseléd viszony aprólékos, megható bensőségességű rajzát, a kiszolgáltatottság anatómiáját, az egyéniség kiüresedésének, a „géppé válásnak” pszichológiai és pszichológiai analízisét, a "keresztény kurzus" mélyreható bírálatát. A világirodalmilag is példátlanul magas szintű megvalósítását és elmélyítését, valamint feledhetetlen, „élő” figurák csodálatos galériáját, élén a magyar irodalom egyik, esettségében is legvonzóbb, legmeghatóbb nőalakjával, a címszereplővel.

Ének a búzamezőkről -- "Móra Ferenc - 1927"
Az 1927-ben írt regény komor témája az első világháború, de nem a harctereken sínylődő katonákról szól elsősorban, hanem azokról a tragédiákról, amelyek a hátországban játszódnak le. Tanyavilágban élő két emlékezetes asszony alakja közül az egyik: Etel, aki váltig hiszi, hogy férje egyszer hazajön, a másik viszont "összeáll" a nála dolgozó orosz hadifogollyal. Ez utóbbi nem is éri meg férje visszatérését: gyermek szülésben meghal, a hazakerült férfi viszont a sors közösség vonzásában fokozatosan összemelegszik az urára hiába várakozó: Etellel, házasságot is kötnek, gyerekük születik. Kiderül azonban, hogy az elhunytnak hitt férj él, s ez teljesen összeroppantja az életüket: az asszony megzavarodik, és egy éjszaka a halastóba fullad, a férfi pedig a bűntudattól űzve felakasztja magát. Móra Ferenc mindezeket a tragikus fordulatokat nem romantikus színezéssel, hanem népmesei-balladás árnyalatokkal jeleníti meg, ami különös helyet jelöl ki a műnek a magyar regény irodalom térképén.

Farkasverem -- "Wass Albert - 1935"
A Farkasverem volt Wass Albert első regénye. Egy év története a Mezőségen, ősztől-őszig, évszakonként, szerelmeken, csalódásokon, mezei munkákon, családi viszontagságokon, Pató-Pál-úr-léten keresztül bemutatva, Csudákfalváról Ciudac felé. A táj- és évszak- leírások gyönyörűek, és minden szereplője hihetetlenül emberi és valóságos. Szerethető, emberi, gyarló és csetlő-botló alakok, akik szeretnek, csalódnak, pletykálnak, dolgoznak, féltékenykednek, unatkoznak. Olykor ironikus hangú ítéletet mond az erdélyi magyar úri középosztályról. Ami nagyon pozitív számomra, hogy itt még nincs jelen egyes későbbi művei pátoszos, lánglelkű pallosos írásmódja. Úgy vagyok vele, hogy nekem a pátoszból a kevesebb a több.

Fekete gyémántok -- "Jókai Mór - 1870"
A Fekete gyémántok című romantikus regény a kis bányaüzem tisztességes igazgatója és a nagy részvénytársaság erkölcstelen vezetője közötti harcra épül. A főszereplő: Berend Iván, a tisztesség és a becsület mintaképe, akire a biztos elbukás várna, ám egy romantikus véletlen folytán megmenekül, és "jutalmul" a gyönyörű munkás lány kezét is elnyeri. Berend Iván vidéki nemes, jelentős vagyon tulajdonosa. Ha kell, úgy párbajozik és kártyázik mint dzsentri társai, ha kell táncol, bókol, mint a legtöbb gavallér. De távol áll tőle e nagyvilági élet. Inkább természet tudományos előadást tart, s nem sajnálja egy gyémánt elégetésével bizonyítani állításait. A Bondavári bányát vezeti, és egy tűzoltó anyagon kísérletezik. A bányában dolgozik: Evila, a szép csillés lány és indulatos vőlegénye: Szaffrán Péter. Berend beleszeret a lányba, de az elutasítja őt. Kaulmann Félix, Iván volt iskolatársa - Bondavölgy szén készletét akarja.

Fekete város -- "Mikszáth Kálmán - 1886"
Mikszáth Kálmán és Jókai Mór a két legnépszerűbb, legolvasottabb írója a magyar irodalomnak. A "Fekete város" az egyik legismertebb Mikszáth regény. A regény főhőse, a hirtelen haragú: Görgey Pál viceispán egy ad hoc vadászat alkalmával meglövi a Lőcsei bírót, akit egy királyi dekrétumban lefektetett földszerzési jog miatt a vele lévő Lőcsei polgárok kivéreztetnek, ugyanakkor a város bosszút esküszik a gyilkos ellen, elöljárói pedig kihirdetik, hogy mindaddig, amíg e sérelmüket meg nem bosszulják, Lőcse város feketében köteles járni. Közben, szerencsétlen események egész sorozatától kikényszerítve, Görgey Pál leányának, Rozálinak Lőcsére kell költöznie, ahol a kamaszlány beleszeret a nagy reményű: Fabricius Antalba, ám frigyüknek így akadálya lesz a város és Görgey között feszülő, halálos ellentét. Akik ismerik Mikszáth anekdotázó, ironizáló, nem egyszer szarkazmusba hajló stílusát, nagyjából sejthetik, hogy a cselekmény kibontásakor az író sok mindenben követi a Jane Austen-féle romantikus komédia szabályosságait.

Férj és nő -- "Kemény Zsigmond - 1856"
A reformkor idején játszódó "Férj és nő" egy szerelmi szenvedély sodró erejű, mégsem patetikus, inkább elemző bemutatása; házasember főhőse, új eszmékért hevülő nemes, nem a polgár családból származó, jólelkű hitvese oldalán keresi a boldogságot, hanem arisztokrata kedvese kegyeiért eseng reménykedve, csalódva, örök féltékenyen, s végül mind több belső sebből vérezve jut el a kétségbe esett öngyilkosságig. E végzetes szenvedély ábrázolásában az író bőségesen él a pszichológiai realizmus eszközeivel, nemegyszer a huszadik századi mestereket előlegező módon. Kemény Zsigmond rendkívül körültekintően próbálja megfogalmazni, hogy a nemesség csak akkor képes beilleszkedni a polgári társadalomba, ha megszabadul a hibáitól. Ilyen hibák többek között az érdekházasság, a felelőtlenség, leginkább a szerelemben, illetve a hiúság. Ebből a szempontból érthető, hogy Eliz próbálkozásai sikertelenek, hiszen ha mérhetetlenül gazdag lenne, akkor sem lenne más a kimenetel, mivel az arisztokrata világ eltántorítaná.

Forró mezők -- "Móricz Zsigmond - 1929"
A Forró mezők születése idején 1928-ban Móricz Zsigmond hirtelen a divatossá lett detektív regény műfaja felé fordul. A zsenialitása az irodalomalatti műfajból egyszerre irodalmi és eredendően magyar alkotást formált. Az izgalmas bűnügyi történetből izgalmas társadalom rajz kerekedett. Avary László és neje, Vilma vidéki birtokukon élnek, viszonyuk azonban nem felhőtlen. Avary egy másik nőnél keresi a boldogságot. Ám a férj mégis féltékeny, a környékbeliek mind a feleségébe szerelmesek, többek között a rendőrkapitány is. Avaryt figyelmeztetik, hogy amíg nem tartózkodott otthon, az ifjú dzsentri, Boldizsár Pista járt a feleségénél. Erre hazasiet, azonban mielőtt fegyvert fogna, valaki meglövi és erre holtan esik össze. A rendőrkapitány szeretné öngyilkosságnak beállítani az esetet, ezzel egyrészt az úri családot igyekszik megkímélni a botránytól, másrészt pedig Vilmának is kedvezni akar. Azonban Vilma nem juthat hozzá a nagy összegű életbiztosításhoz öngyilkosság esetén. Ekkor Vilma bátyja kideríti, hogy a főkapitány a gyilkos, aki szégyenében önkezével véget vet életének. Vilma ezután szintén az öngyilkosságot választja.

Harmonia Caelestis -- "Esterházy Péter - 2000"
Esterházy Péter napjaink irodalmának egyik legismertebb, mondhatni kultikus figurája. Számos magyarországi sikere után neve minden bizonnyal már külföldön is ismerősen hangozhat: a Frankfurti nemzetközi könyv vásárt ő nyitotta meg emlékezetes beszédével, melyről sok elismerő cikk született. A Harmonia caelestis nemcsak vérbeli Esterházy-alkotás, nemcsak vaskos regény, de valóban igazi nagyepika is. Ez a regény két részből áll, egy Számozott mondatokat tartalmazóból, és Egy Esterházy család vallomásai című könyvből. A két rész persze a számok sajátos kezelésének megtanulása után "rímel" egymásra. A téma ugyanaz: az apáról szól a teljes regény, de persze nemcsak az író édesapjáról, hanem annak legendáriumáról is, és persze az Esterházy család minden apjáról, vagyis felmenőjéről, egészen az apasággal nem vádolható, az Egri Líceumot építtető Esterházy érsekig. A nagy Esterházyak fényes és kevésbé fényes férfi alakjaiig, akiket az író rendre apának nevez és persze alakjaikat össze-összemossa, kedves gubancokat teremtve. Az apa és az apák hosszú sora persze egyúttal a magyar történelmet is jelenti, a család történet átmegy nemzet történetbe, hogy az egész a mű végéig oszcilláljon a kettő között.

Ida regénye -- "Gárdonyi Géza - 1920"
Az Ida regénye egy romantikus szerelmi történet a múlt századból. Ó Péter dúsgazdag bor kereskedő hirdetés útján adja férjhez a zárdában nevelkedett lányát: Idát,  a szegény, de tisztességes újságíró-festőhöz: Balogh Csabához. Mindkét fiatalnak oka van erre a lépésre, Csaba családja anyagi nehézségekkel küszködik, Idától apja szeretne megszabadulni, hogy kicsapongó, nagyvilági élet módjában ne zavarja a kolostorban nevelkedett, tisztességes lány jelenléte. Ida így választhat a kolostor és a házasság között. Szóbeli megállapodásuk értelmében csak addig maradnak együtt, amíg a fiú vissza nem tudja fizetni a kölcsönnek tekintett hozomány-előleget, illetve az atyai kikötések értelmében a lány szabadon rendelkezhet a hozomány teljes összegével. A külvilág számára házasok ugyan, de négyszemközt idegenként viselkednek.

Iskola a határon -- Ottlik Géza - "1958"
Az "Iskola a határon" Ottlik Géza legfontosabb műve, a 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb alkotása. Megjelenése idején, 1959-ben csak szerény visszhangot váltott ki, de valódi rangja mindinkább megmutatkozott, az 1970-es években példaértékű művé vált az újabb író nemzedékek szemében. Az "Iskola a határon" a Kőszegi katonai reál-gimnázium, amely a Trianoni békeszerződés után közvetlenül az országhatár mellé került. Egy diákregény, diákcsínyekkel, és egy társadalmi lélektani regény. A Horthy-korszak leendő katona tisztjeinek neveléséről, a határszéli kadétiskoláról szól a regény, ahová az úrifiúkat küldik, hogy a legérzékenyebb kamaszkorban történő kínzatások és fegyelembe való nevelés után legtöbben maguk is nevelőikhez hasonló kínzókká, fegyelmezőkké legyenek. A három főszereplő: Both Benedek, Medve Gábor, Szeredy Dani történetét meséli el, akik 1923-ban kerülnek az iskolába és különböző megpróbáltatásokon esnek át. Helyzetük rendkívül kiszolgáltatott, mert egy zárt és összerázódott közösséghez kerülnek, melynek vezére Merényi. A gyerekek között szilárd hierarchikus viszony van, melyet az ottani vezetőség, tanárok, nevelők támogatnak, mivel ez az alapja a katonai rendnek.

Isten rabjai -- "Gárdonyi Géza - 1908"
Az Isten rabjai: 1908 áprilisában jelent meg, és azóta az egymást követő nemzedékek kedves olvasmánya. A szerző: Szent Margit legendáját és egész életét dolgozta fel, egy évnyi kutató munka után. A mű kiemelkedő, életszerű, finoman kidolgozott. Egy XVI. századi nyelvemlék, a Margit-legenda hívta föl: Gárdonyi figyelmét, IV. Béla király leányának, Margit regényes élet történetére. A legenda föltételezett szerzője Marcellus páter, Margit gyóntatója volt, akivel a regény több jelenlétében mi is találkozhatunk. A 231 lapból álló kódex a Nyulak szigetén, a mai Margitszigeten létesített Domonkos-rendi kolostor híres lakójának életrajzát tartalmazza. Az író szorgalmasan tanulmányozza a kolostori regulákat, a rendház elhelyezkedését, helyiségeit, régi följegyzésekből megismeri Margit apáca társainak nevét, korát, származását. Képzelete azonban túllép a történelmi adatokon, kitölti a krónika hiátusait, fantáziája rekonstruálja a kolostor és a korabeli Magyarország mindennapjainak életét. Hosszú előkészület után egyetlen év alatt írja meg híres történelmi regényét.

Így írtok ti -- "Karinthy Frigyes - 1915"
Karinthy legismertebb, legnépszerűbb műve mindmáig az "Így írtok ti". Ez a mű hozta meg számára az ismertséget, ezzel a könyvével aratta első igazi, nagy sikerét. Az "Így írtok ti" stílus paródia. A műfaj klasszikusa, és a későbbi irodalmi paródiákat írók számára mércévé, vezérfonallá, kötelező szabállyá vált. Bár maga Karinthy inkább irodalmi karikatúraként minősíti alkotásait, és ezzel egyszersmind meg is különbözteti őket a paródiáktól. A kávéházi játékokból, nemzedék társainak kigúnyolásából alakult karikatúra sorozat idővel tudatos enciklopédiává bővült, s nemcsak a magyar szerzők arckép csarnoka teljesedett ki, hanem világirodalmi és műfaji tematikával is gazdagodott. Máig ható sikerének titka, hogy Karinthy a célba vett írói egyéniség egész karakterét, az alkotói modor és modorosság torzképét rajzolta meg. Karinthy Frigyes "Így írtok ti" című kötetében ismert hazai és külföldi: írókról, szerzőkről készít komikus portrékat, amelyek a paródia és a karikatúra elemeivel élve kiemelik az adott alkotó stílus jellegzetességeit, tehát imitálják, lefokozzák, eltúlozzák azokat, és így keltenek komikus hatást.

Jégtörő Mátyás -- "Tamási Áron - 1935"
A Jégtörő Mátyás úgy kezdődik, mint egy fantasztikus regény. Egy büntetett szellem földi vándorlásait mondja el, míg különböző állati formákon át emberi testbe ér... A regény két síkon bontakozik ki: a szerző a világmindenségből érkező szolgáló szellem, valamint egy kis székely faluban élő, gyermekre váró pár és családja egymásba fonódó, reális-fantasztikus történetét beszéli el. Tamási nyelvművészete lebilincselő olvasmánnyá teszi a fordulatos, humoros, mély mondanivalót. Ez a könyv önmagától és szinte észrevétlenül valóságos népmese regénnyé válik, s épp ezáltal hoz új, különös műfajt a magyar irodalomnak. Maga a csodás história, a szellem vándorlásának története állatból állatba csöpp meseszerűséget sem mutat. A mese nem ebből a szellem históriából indul, hanem épp ellenkezőleg: a földi valóságból, egy intim falusi képből, a paraszti környezet rajzából, amelybe a száműzött szellem állati minőségében belecsöppen. Ez a hang, ez a líra, a Jégtörő Mátyás fantasztikus meséjét éppoly igazi, tőről metszett Tamási-könyvvé avatja, mint amilyen akár az első Ábel-kötet volt.

Jó palócok -- "Mikszáth Kálmán - 1882"
A "Jó palócok" Mikszáth Kálmán 1882-ben megjelent regénye. A kötet 15 kitűnően szerkesztett, tömör történetet tartalmaz, amelyekben gyakoriak a megrendítően tragikus mozzanatok. Az alkotások irodalmunkban a paraszt ábrázolás új korszakát nyitották meg. A "Tót atyafiak" (1881) mellett a "Jó palócok" (1882) hozta meg Mikszáth számára a régóta várt elismerést, a méltán megérdemelt, kirobbanó sikert. Az író szülőföldjének vidékére, a Felvidékre, a Palócföldre viszi el, a gyermek korában megélt vagy hallott történeteibe avatja be olvasóit. Érezhető, hogy a történetekben szereplő emberek közel állnak a szívéhez, érződik, hogy szereti, megérti őket. Elfogadja babonás hiedelmeiket, magáénak vallja paraszti szemléletüket, sajátos értékrendjüket. A novellák Mikszáth szülőföldjén játszódnak. A földrajzi nevek többsége kitalált, a 15 novella valóságos és képzeletbeli helyeket tartalmaz. Az Ipoly, a Cserehát valós helyszínek, de a falu nevek többsége fiktív helységre utal. Bodok alatt Mikszáth szülőfaluja, Szklabonya értendő, hiszen itt valóban megtalálható a több novellában is emlegetett savanyúkút. Majornok valószínűleg az író feleségének szülőfaluja Mohora lehet. A Bágy patak pedig a két falut a valóságban összekötő Kürtös-patak.

Jövő század regénye -- "Jókai Mór - 1874"
A jövő század regénye Jókai egyik rendhagyó műve, a 20. században: 1952 és 2000 között játszódó regény műfaját és koncepcióját tekintve egy tudományos, fantasztikus, sci-fi, a jövőt mutatja be, a jövőben játszódik. Ez a regény talán az első magyar nyelvű sci-fi kalandregény. A terjedelmes regényében Jókai valósággal sziporkázik, a bio-kertészkedéstől kezdve a sivatag-átalakításáig, sok technikáról beszél. A főszereplő: Tatrangi Dávid bibliai hősként mindent tud, mindent előre lát, és meghozza a jó döntéseket. A jövő század regénye egy szerethető könyv, amiben van: árulás, harc, szerelem, természeti katasztrófa, részvénytársaság, világkereskedelem, egyszóval minden. Jókai e regényben minden társadalmi utópiája ellenére megjósolta a XX. század nagy katasztrófáit, háborúit, politikai, katonai borzalmait. Jókai Mór: Orwellt is megelőzte, noha a mű sokkal inkább: Jules Verne munkásságával rokon.

Kard és kasza -- "Wass Albert - 1974"
A "Kard és kasza" Wass Albert kétkötetes remek műve saját ősi nemzetségének állít emléket, elvezetve története szálait a közelmúltbeli Mezőség jelen idejéig, visszatérve mintegy a Vasasszentgothárdi táj- és idő- kezdetekhez, az Istent-tudó, látó-emberi bölcsességhez. "Hont foglalni alkalmas a kard, s annak védelmezésében hasznos. Megtartani a hont azonban csak kaszával lehet. Kaszával, ekével, izzadságos, becsületes munkával. Hont veszejt, ki másra bízza a munkát." "Kétféle ember van ezen a világon, egyik karddal farag világot magának, a másik ekével. De a karddal faragott világot egy másik kard ledöntheti, s újjá faraghatja nagyon is gyorsan. Maradandót csupán az eke farag. Erdély etnikai arculatának megváltozása, a demográfiai-nemzetiségi kérdéskör etikai problémává sűrűsödött az írók tollán, hiszen rendre fölvetődött az erdélyi birtokos osztály felelőssége: miért tűrte, sőt mi okból segítette, hogy az olcsóbb munkaerőt képező román parasztság foglalja el a magyar földművesek helyét, és néhány évszázad alatt a bevándorolt román ajkú népesség Erdélyben többségbe került.

Katalin utca -- "Szabó Magda - 1970"
A Katalin utca egyszerre valóság, egyszerre jelkép állítja művéről az írónő. A Katalin utca a gyermekkori nosztalgiák, a gyermekkori kapcsolatok továbbélésének és szétmenésének regénye. A Katalin utca egy csendes Budai utca, ahonnan a Dunára lehet látni. Itt él három szomszédos házban három baráti család: A fogorvosék lányukkal: Henriettel. Az özvegy őrnagy házvezető nőjével és fiával: Bálinttal. A kiváló tanár feleségével meg két lányával: Irénnel és Blankával. A gyerekek nem csak játszótársak, erős szálak fűzik össze őket. Mint jelkép, a Katalin utca az ártatlan és romlatlan gyermekkor, a bűntelen ifjúság szimbóluma. Ezt az idilli világot rombolja szét a történelem, a Horthy-korszak, majd a háború durva valósága, amelyben elsüllyed ház, utca, ország, minden nemes emberi érzés, még a szerelem is. Akik mindezt túlélik, azok is kiűzetnek a Paradicsomból, mert vétkeztek, mert nem álltak ellen a Gonosznak. Már csak álmaikban térhetnek vissza a Katalin utcába, mert nem volt bátorságuk megtenni azt, amit meg kellett volna tenniük. A Katalin utcában már csak az élők közé vissza-visszalátogató halottak vannak otthon, akik emlékeikből újra építik a múltat, de boldogok ők sem lehetnek, hiszen nincs átjárás az élők és a holtak világa között.

Kárpáthy Zoltán -- "Jókai Mór - 1854"
 Az "Egy magyar nábob" (1853) és a "Kárpáthy Zoltán" (1854), e két remekében találja meg: Jókai Mór először legigazibb témáját és legmélyebb ihletőjét: az új és régi küzdelmét a közelmúltban. Bennük jut közelebb a környezet- és jellem- rajz realizmusához, egyéni regény stílusához. Liberális szellemű társadalom bírálat lobog e művekben, a nemzeti egység e két regény legfőbb mondanivalója. Kárpáthy Zoltán és Abellino között az "évszázad pere" folyik a Kárpáthy vagyonért. Abellino egyetlen esélye, ha bebizonyítja, hogy Zoltán nem az apja fia, édesanyja megcsalta férjét, mégpedig Szentirmayval. Az elszegényedett, hitelképtelen Abellino eladja a per jogát Kőcserepy-nek, akinek lányát Zoltán menti meg a nagy Budapesti árvíz idején. Kőcserepy kisasszony beleszeret megmentőjébe, ám Zoltán szíve már a gyám apja lányáé, Szentirmay Katinkáé. A per eldurvul, és a benne szereplők besározódnak..

Kiskirályok -- "Jókai Mór - 1886"
A "Kiskirályok" a megye urai, helyi nagyurak, hatalmasságok, a régi dinasztiák regénye ez. A Tanussy-család tagjai köré a többé-kevésbé jelentékeny szereplők hosszú sora, a régi világ legkülönbözőbb elemei és alakjai sorakoznak. A mágnások, kortesek, táblabírák, katonák, előkelőségek, szédelgők, szép leányok és kacér asszonyok lépnek elénk s tarkítják a színpadot, melyen az élénk jelenetek gyors változatban, humoros és tragikus fordulatokkal gyorsan követik egymást. Némi pikáns mellékízt ad a regénynek az is, hogy alakjaiban sokan olyan emberekre vélnek ismerhetni, kik valóban éltek, s úgy pusztultak el, mint Jókai királyai. Tuhutum vármegye rajza némileg hasonlít Szabolcs megyééhez. Ebben a művében alaposan csúffá teszi a magyar "kiskirályokat", a megyei birtokaiba begubózott, szittya-hun múltjába begolyózott, megújulni és valami hasznosat csinálni képtelen öntelt nemesi réteget. A történet maga romantikus, de a tanulsága nagyon is realista: régi dicsőségünket mai hasznosságunkkal kell helyettesíteni. Mert a világ a régi dicsőségért annyit sem ad, mint a múzeum.

Koppányi aga testamentuma -- "Fekete István - 1937"
A "Koppányi aga testamentuma" Fekete István első regénye. A klasszikussá vált regényből film is készült. A regény a Török hódoltság idején játszódik Somogyban. A tájleírás mestere gazdagon jellemzi a középkori Magyarország délnyugati vidékét, Balatoni lápvilágot. Főhőse: Babocsai László, egy végvári vitéz, akinek édesapját a Koppányi aga, Oglu párviadalban legyőzte és megölte. László fogadalmat tesz arra, hogy ő viszont a Koppányi agát öli meg egy újabb párviadalban. Fekete István regényének cselekménye e párviadalra való készülődéssel kezdődik 1586-ban a Fonyódi végvárban. Csomai várkapitány hozzájárul ahhoz, hogy László megütközzön az agával, pedig megfogadta Babocsainének, hogy megóvja a párviadaloktól Lászlót. A párbaj Babocsai László győzelmével végződik. Oglu halálos kimerültségében Babocsai Lászlóra hagyja vagyonát, és kéri azt is, hogy leányát, Zsuzskát, vigye el az édesanyjához. Babocsai Gáspárné megszereti a leányt. Időközben azonban a szomszédos végvárban, a Bolondvárban az ott várkapitány császári zsoldos, Kales Rudolf értesül az örökségről és csapdát állít Babocsai Lászlónak. A regény végén a Bézsenyi és a Koppányi fiatalok között szerelem szövődik, és házasságkötéssel ér véget a romantikus történet.

Kőszívű ember fiai -- "Jókai Mór - 1869"
A "Kőszívű ember fiai", Jókai Mór 1869-ben megjelent regénye, amelyben az író az 1848-49-es forradalom és szabadságharcnak állít emléket. A Kőszívű ember fiai témája a nemzeti függetlenségért vívott harc körül bonyolódik. A mű a kiegyezés utáni politikai harcok közepette íródott, benne Jókai a függetlenség célkitűzése mellett állt ki. A Baradlay-fiúk eszményi hősök, mindhárman a maguk módján vívnak a reakció ellen, apjuk kőszívű végrendeletének árnyékában. A császárpárti: Baradlay Kázmér özvegye, szembeszegülve férje végakaratával, jó magyarnak, boldog embernek szeretné látni a fiait. Haza hívja legidősebb fiát, Ödönt: Pétervárról, Richardot és Jenőt: Bécsből. Kitört a forradalom. A forradalmár lelkületű Baradlayné biztatására fiai apjuk végakarata ellenére, 1848 ügye mellé állnak. A leggyengébbnek tűnő, fényes pálya előtt álló Jenő a szabadságharc leverése után az életét is feláldozza bátyjaiért.

Különös házasság -- Mikszáth Kálmán - "1900"
A "Különös házasság" Mikszáth Kálmán egyik leghíresebb regénye, mely először 1900-ban jelent meg. A regény témáját egy szájhagyomány adta; a dúsgazdag: Buttler János és a katolikus paptól megejtett: Dőry Mária kényszer házasságának különös története. A klerikálius, feudális erők ellen küzdő hajdani szabadelvű nemesség története. A regénynek: Buttler János gróf a központi hőse. Buttler János szerelme: Horváth Piroska, akinek megkéri kezét, az apai áldást is megkapja, ám a lakodalommal még egy évet várni kell. Ám Dőry báró, a feudális kényúr arra kényszeríti, hogy vegye feleségül lányát: Dőry Máriát. Az erőszakos házasság után évekig elhúzódik a pereskedés. Buttler gróf már beleőszül a sok zaklatásba, vele együtt szenved menyasszonya is. A perben az egyházi törvényszék tagjainak véleménye fele-fele arányban megoszlik az ügyről, így végül a generális auditor szava dönt. Azért, hogy a papi szerelmi botrányt elleplezzék, az erőszakkal kikényszerített házasságot érvényesnek mondják ki. Ezzel lehetetlenné teszik az igaz szerelmen alapuló új házasságot. Egy idő után Buttler grófnak Bécsből halálhírét keltik; megrendezik a temetését. Azután Horváth Piroska is nyomtalanul eltűnik: a szerelmesek boldogan egymásra találnak távoli innen.

Láthatatlan ember -- "Gárdonyi Géza - 1902"
A láthatatlan ember Gárdonyi Géza nagy ívű, mozgalmas történeti regénye, a hun-magyar rokonságot szándékszik bizonyítani, s a hunok romlatlanságát, becsületességét, szerénységét erkölcsi példaként állítja elénk. Az egyik legnépszerűbb történelmi regénye, színes, ősi világot elevenít meg: a népvándorlás izgalmas korát, Attila – hun királynak – mindent elsöprő uralmát és halálát. Egy fiatal görög rabszolga, Zéta, Attila közelébe sodródik és krónikási hűséggel meséli el élményeit a hunok táborában. Ő maga művelt, nagytudású ifjú, íródeákja: Priszkosz rétornak, aki a császár követeként indul Konstantinápolyból a Tisza partjára, Attila udvarába. Zéta szerint rettenthetetlen, vad harcosok élnek a hunok földjén, de asszonyaik sem akármilyenek. Van köztük egy, aki különösen kedves neki. Tőle tanulja meg, hogy az embereknek csak az arca ismerhető meg, igazi lényük rejtett, láthatatlan. Zéta nevet, rangot, remélve indul még a Catalaunumi ütközetbe is, hogy méltó lehessen a hun főúr lányához. De Emőke számára csak egy csillag ragyog: Attila – akit halálakor önként követ a sírba.

Légy jó mindhalálig - "Móricz Zsigmond - 1920"
Móricz Zsigmond: "Légy jó mindhalálig", egy kiváló író kiváló regénye. A Debreceni református kollégium, nagy és komor épület, a szegény sorból származó: Nyilas Misi fél tőle, de büszke is rá. A szülői ház áldott emlékével, érzékeny lélekkel és határtalan bizalommal érkezik az alig tizenegy éves kisfiú a Debreceni Református Kollégiumba. A fizikailag gyenge, ám önérzetében erős diák azokat a lépcsőket járja, melyeket korábban: Csokonai, Kölcsey, Arany, akikre rajongó csodálattal gondol. Szellemi képességei az osztály legjobbjai közé emelik, ám tapasztalnia kell, hogy a tanárokat a tanulók származása is befolyásolja az értékelésben. Jól ismert helyzet. Amikor szorosabb kapcsolatba kerül a debreceni felnőtt világgal, útravalója, a gyermeki hit, bizalom és az emberek iránt érzett tisztelet, fokozatosan szertefoszlik. Egy lutricédula ellopása mellett a felnőttek csalással, hazugsággal vádolják, jóllehet épp a felnőttek dúlják szét az ő bizalmát. A történet végén dacosan ismételgeti, hogy nem akar többé Debreceni diák lenni. Erkölcsi tartása szemünk előtt formálódik: jóhiszeműségéért keservesen megfizet. Érdemes-e ottmaradnia a patinás kollégiumban. Nyilas Misi fogalma mindannyiunk számára a lelki tisztaság, mely végső soron a pénzzel áll szemben.

Lőcsei fehér asszony -- "Jókai Mór - 1885"
A Lőcsei fehér asszony című regényében Jókai a magyar történelem egyik leghíresebb nőjének állít emléket. A Lőcsei fehér asszony főhőse: Géczy Julianna a valóságban is élő személy volt. Egy 1714-ben lefolytatottt felségárulási per őrizte meg nevét. A romantikus hősnő igazi lélektani rejtélyt kínál: a Rákóczi szabadságharc alatt: Géczy Julianna hol önfeláldozó tetteket hajt végre, hol pedig árulásával császári kézre játssza Lőcse városát. Lőcse városát a németek ostromolják. Korompayné eladja a várost a császárnak, de az ígért jutalmat nem kapja meg árulásáért. Apja nem bocsájtja meg Julianna tettét, így amikor birtokán szeretne meghúzódni, elküldi a bujdosók táborába, hogy ott ítélkezhessenek felette. A parancsnok férjére bízza a döntést. A császáriak megtudják a tervet, elfogják és kivégzik. "Azt beszélik, hogy ez a nő elárulta nemzetét. Az első és egyetlen nőalak a magyar történelemben, aki nemzet áruló volt. És ugyanez a Ghéczy Juliánna később, mint önfeláldozó vértanúja a magyar szabadság ügyének. Jön, mint egy üstökös, leszáll, mint egy csillag.

Ludas Matyi -- "Fazekas Mihály - 1815"
A "Ludas Matyi" az író Fazekas Mihály legismertebb és máig legnépszerűbb műve, a magyar irodalom remeke. A mű főszereplője: Ludas Matyi, az egyszerű liba-pásztor fiú, aki többször is túljár a kapzsi földesúr: Döbrögi eszén. Fazekas a mű témáját a középkorba helyezi, de saját koráról mond ítéletet. Főhőse jellegzetes népmesei figura. A Ludas Matyi-történet vándor motívum. Fazekas azonban magyar történetté alakította, a táj magyar, az emberek magyar parasztok, Döbrögi magyar földesúr. A költő szívesen alkalmazza a népnyelv fordulatait, tájszavait; stílusa humoros, tükrözi együttérzését a szegény néppel. Ludas Matyi a furfangos liba-pásztor fiú kalandjait ismerhetjük meg. A bátor, nagyszájú fiú még a gőgös és kapzsi földesúrral: Döbrögivel is szembe mer szállni, mikor az a vásárban elkobozza a fiú libáit és megbotoztatja. A merész és nagyszájú fiú megfogadja, hogy nem egyszer, hanem háromszor fogja: a botozást, a verést visszaadni: Döbröginek. Agyafúrt tervei sikerrel végződnek és Döbrögi a mese végére már megbánja, hogy ujjat, mert húzni a ravasz libapásztorral.

Mindhalálig -- "Jókai Anna - 1974"
A Mindhalálig című Jókai Anna regény főhőse egy író: Géza, és orvos felesége: Gizella. Az író a két mű születése közötti keserves, kényszerű szünetben, a belső üresség kínzó állapotában vizsgálja életét, a szeszélyes múlt képeiben keresi a kialakult jelent. Csupa kérdés az élete. Törvényszerű-e az alkotó magányossága, a szerelmi csömör, a társak irigysége? Ki és mi az oka magányosságának? Mi a tehetség természete? Joga van-e az alkotásért megnyomorítani szűkebb környezetét? Az író felesége orvos: ő a gyakorlati igazságra szavaz. Harc folyik kettejük között, két szemlélet, két életfölfogás harca. Mégis összetartoznak, alig van életük egymás nélkül. Az író már-már föladja önmagával, írói sorsával, a társadalommal vívott küzdelmét, aztán mégis, mégis folytatja, mindhalálig. Kettejük kétpólusú világának igazságán keresztül mutat rá az író az együtt kikínlódott egyéni szabadság értékére. A regény mind a mai napig megőrizte „aktualitását”, szerzője problémaérzékenysége, gondolati gazdagsága, a plasztikus ábrázolásmód, sokak érdeklődésére számító kötetté teszi a művet.

Mire a fák megnőnek -- "Wass Albert - 1940"
A Mire a fák megnőnek egy csodálatos történet arról, hogy soha ne add fel, a kitartás diadala. Mint minden Wass Albert "mese", magával ragadó és hangulatos, lélekemelő, elgondolkodtató olvasmány. A romokon is nyílik virág, az élet mindenekfelett. Kemény küzdés, kitartás, mert így érdemes. Tisztán, őszintés, egyszerűen. A Mire a fák megnőnek című történelmi regény hősei, Varjassy István báró, volt huszárkapitány és felesége, Bátonyi Péter és családja, a Szamos völgyében meghúzódó kis falu, Doboj lakosai: egyszerű hétköznapi, dolgos magyarok, románok, szászok és zsidók. Az ő életüket, a magyarság sorsának alakulását kívánta megrajzolni a szabadságharc leverését követő időktől a hatvanas évek elejéig.

Napok -- "Jókai Anna - 1972"
Korunk egyik jellegzetes figurájának életútját rajzolja meg ez az izgalmasan érdekes regény, s közben színes, mozgalmas társadalmi és történelmi tablót fest az 1930-as évektől az 1970-es évekig terjedő négy évtizedről. A regény főhőse: Viktor, egy okos, művelt értelmiségi ember, akit gyermek korától kezdve sok méltánytalanság, bántás ér, akin többször átcsapnak a történelem hullámai, akinek sok igazságtalanságot kell elszenvednie a Horthy-korszakban éppúgy, mint a 1945 után, 1956 előtt éppúgy, mint utána. Sebeket kap, de sebeket oszt ő is, hol szándékosan, hol akaratlanul. Vannak sikerei, de legalább annyi kudarc is éri, szakmájában gyorsan, csaknem látványosan halad előre, aztán egyszer csak megreked valahol, a nők bolondulnak érte, de előbb-utóbb mind faképnél hagyják. Minden nagyszerűen indul, amibe belekezd, mégis minden balul üt ki mindig. Ezt a különös sikertelenséget vizsgálja, ennek a sikertelenségnek társadalmi és lelki okait kutatja Jókai Anna, aki kivételes ábrázoló tehetségével nemcsak a főhős személyiségét rajzolja meg plasztikusan, hanem az összes figurát.

Ne féljetek -- "Jókai Anna - 1998"
Jókai Anna a Kossuth-díjas író "Ne féljetek" című könyve az öregedés és a halál regénye, ugyanakkor a négy főhős életének teljes spektrumát öleli fel. Bár a legjelenebb jelenben végződik, az egyes sorsok múltja is megelevenedik: a Horthy-Magyarország, a személyi kultusz, a puha diktatúra esztendei, majd az 1990-es rendszerváltás reményei és csalódásai, 1997-ig. Két asszony és két férfi története, de a gyermekek, unokák, ősök története is. Különlegessége a regénynek, hogy a négy ember közül nem mindegyik ismeri a másikat, mégis szoros szálak fűzik össze őket. Izgalmas könyv; kinek ajánlott olvasmány, kinek kötelező. Határozott vélemény nyilvánítás a mindenkit érintő kérdésben: életünk minősége függ össze halálunkkal. Semmi pesszimizmus: itt a halál perce kiragyog. A könyv az öregedésről és az elmúlásról szól, amitől nem kell félni, mert valaminek a vége a kezdete is valaminek.

Negyven prédikátor -- "Moldova György - 1978"
A "Negyven prédikátor" című regényben Moldova György, kortárs írónk: Kocsi Csergő Bálint életén keresztül láttatja azoknak a református lelkészeknek a szenvedés történetét, akik 1673-74-ben áldozatai lettek a Bécsi Udvar által irányított, erőszakos ellenreformációs tevékenységnek. Az elhurcolt negyven magyar református prédikátor közül alig voltak néhányan, akik ha megtörten is, de visszatértek Nápolyból, az Itáliai gályarabságból. A főhős: Kocsi Csergő Bálint egyike volt azoknak a prédikátoroknak, akik hazatérhettek, de élete a visszatérés után sem volt akadályoktól és terhektől mentes. Azért is különleges ez a könyv a történelmi regények sorában, mert Moldova György maga is sokat vívódott a megírása előtt. Végül mégis úgy döntött, hogy beszélni kell erről. Olyan hatása volt a regénynek, hogy Moldovát református gyülekezetek tiszteletbeli presbiterré avatták, meghívták előadást tartani. Hogyan érzett rá az akkori kor szellemre? Mennyi mindent tud mondani ez a mű a ma emberének? Ez Moldova titka és zsenialitása.

Névtelen vár -- "Jókai Mór - 1877"
A Névtelen vár egy csodás romantikus mese, Jókai Mór talán legszebb romantikus regénye. Mese mert olyan szépen írt, hogy az olvasás közben olyant is elhiszünk ami talán nem történhet meg. Hiszen úgy írta meg Jókai, hogy elhiggyem. A Névtelen vár a Fertő-tó partján áll, és a francia forradalomban kivégzett királynő, Marie Antoinette kislányát őrzi, rejtegeti a Fertő tó parti kastélyban, a regény főhőse, egy Magyarországra menekült emigráns francia gróf. Jókai egyik legromantikusabb regénye a Névtelen vár, teli titokkal, cselszövénnyel, Bourbon-liliomos misztikával, szűzies-éteri szerelemmel. A fogoly kis királylány persze beleszeret nemes védelmezőjébe, aki persze nem viszonozhatja vágybeli királynője érzelmeit. A Fertő-vidék csodás hűségű leírása, a régi magyar élet felejthetetlen tablója, ragyogásának nagyszerű felidézése, ősi nemesi, provinciális bájának halhatatlan megörökítése.

Özvegy és leánya -- "Kemény Zsigmond - 1857"
A regény központi hőse özvegy: Tarnóczyné, akiben a vallási fanatizmus párosul a birtokszerző szenvedéllyel. Szívtelensége, kegyetlensége, pusztító indulata valóságos szörnyeteggé növeszti. Gyűlölettől fűtött alakja a legnagyobb tragédiák végzetes hőseit idézi. Az eszközeiben nem válogatós Tarnóczyné ádáz harcot kezd a Mikes család birtokaiért, s emiatt boldogtalanná teszi leányát: Sárát is, aki Mikes János iránt gyulladt szerelemre. A démonivá lett özvegy embertelen szándékai végül önmaga ellen fordulnak. Meggyötört áldozatokon áttipró útja saját pusztulásához, s leánya öngyilkosságához vezet. Az ifjú szerelmesek alakja némileg elnagyoltabb és halványabb Tarnóczyné alakjához képest. A Kemény által végzetszerűnek érzett sors áldozatai mindketten. Mikes János tragikus vétsége, hogy öccse számára elrabolja: Tarnóczy Sárát, akiben felismeri rég nem látott szerelmét, mégis lemond róla. Sára tragédiája, hogy úgy hiszi: Mikes János számára rabolják el. A regény bővelkedik a romantikus történetek váratlan fordulataiban: leányrablás, beteljesületlen szerelem, intrikák, párbaj, öngyilkosság, rendkívüli halál szerepel benne. A romantikus és realista elemek, a szerző kivételes lélekábrázoló művészi értékei a mai olvasót is fogva tartják.

Pacsirta -- "Kosztolányi Dezső - 1924"
A "Pacsirta" Kosztolányi Dezső regénye a Vajkay család tragikus történetét dolgozza fel. Vajkay Ákos és felesége évek óta abban reménykednek, hogy a csúnya és szerencsétlen sorsú lányukat, Pacsirtát végre sikerül férjhez adniuk. A család egy ideje ki sem mozdul otthonából, még a tükröket is eltakarják, hogy ne szembesüljenek a valósággal: amíg Pacsirta a nyakukon marad, semmi esélyük boldog és normális életre. Egy napon a lányt elküldik pár napra a rokonokhoz, hátha sikerül ott férjet találni neki. A magára maradt házaspár előtt hamar kinyílik a világ: ismét összetalálkoznak a régi barátaikkal, színházba járnak, társasági életet élnek, de mindvégig ott van bennük a szörnyű tudat, hogy ez a boldogság csak addig tarthat, amíg Pacsirta vissza nem költözik a szülői házba. A keserű kijózanodás pillanataiban először néz szembe a maga és felesége elrontott életével, lányukért feláldozott, elvesztett boldogságukkal. Egy csúnya arcban felmutatni az emberi lét iszonyatos kegyetlenségét, az öreg házaspár életében, ez Kosztolányi művészete, a Pacsirta halhatatlanságának titka.

Pál utcai fiúk -- "Molnár Ferenc - 1907"
A "Pál utcai fiúk" Molnár Ferenc világhírű regénye. A Pál utcai grundon délutánonként kisdiákok játszanak. Hírét veszik, hogy a fűvész-kertben tanyázó rivális társaság, amelynek: Áts Feri a vezére, aki rohamra készül, hogy elfoglalja a Pál utcaiak grundját. A Pál utcai fiúk felkészülnek az "ellenséges" támadásra: Boka Jánost választják vezérül. A többiek is kapnak rangot, egyedül a vézna, szőke: Nemecsek Ernő marad közlegény. Geréb Dezső, aki szintén a vezéri rangra pályázott, bosszúból a fűvész-kertiekkel szövetkezik. Az árulás gyanúja: Nemecsekre terelődik. A vézna kisfiú, hogy bebizonyítsa hűségét, visszaszerzi az "ellenség" által elrabolt grund-zászlót. Akciója során a füvészkerti tó hideg vizébe esik. Elérkezik a csata napja. A lázasan fekvő Nemecsek kiszökik betegágyából és bátran veszi ki részét a harcból. Ő is hozzájárul a Pál utcaiak győzelméhez. De nem sokáig örülhet új "főhadnagyi" rangjának, ájultan esik össze és otthon tüdőgyulladásban hősként meghal. Boka visszatér a grundra, ahol megtudja, hogy bérház épül a grund helyén. Zokogva búcsúzik a grundtól, amelyért Nemecsek az életét áldozta, amely a gondtalan és boldog gyermekkort jelentette számukra.

Párhuzamos történetek - "Nádas Péter - 2005"
A "Párhuzamos történetek" Nádas Péter három kötetes regénye, melyen a szerző közel 20 éven keresztül dolgozott. A 2005-ben kiadott, több mint 1500 oldalas regény a kortárs magyar irodalom kiemelkedő alkotása, több nyelvre lefordították, a kritikusok nagyra értékelték a művet, a német kiadás 2012-es megjelenése óta komoly sajtó visszhangja van a műnek. A mű három könyvből  áll (A néma tartomány, Az éjszaka legmélyén, A szabadság lélegzete). A több szálon futó cselekmény rendkívül szövevényes, a történések nagyrészt a XX. században, nagyjából az első világháborútól a rendszerváltozásig (1914–1989), tehát a történelem tudományban rövid huszadik századnak nevezett időszakban zajlanak. A cselekmények zöme: Budapesten, Mohácson, Tahitótfalun játszódik, több Németországi helyszínen: Berlin, Düsseldorf, Pfeilen, Annaberg. A regényben az egyes cselekmény szálak nincsenek különválasztva, a térben és időben különböző események egy vagy egy-két fejezet után megszakadnak, majd később újra folytatódnak. Előfordul egy fejezeten belül két cselekményszál is. Bár a regény helyszínei a legtöbb esetben valós helyszínek és a leírások messzemenően megfelelnek a valóságnak, a szerző a mű elején jelzi, hogy nem történelmi regényről van szó: „Sietve kijelentem, hogy nem történeti munkát, hanem regényt tart a kezében az olvasó, s így minden valóságosnak tetsző név, alak, esemény és helyzet az írói képzelet terméke és semmi más.

Pendragon legenda -- "Szerb Antal - 1935"
A "Pendragon legenda" Szerb Antal sokoldalú tehetségének sajátos kifejezője. A homo ludens, a játékos ember, aki kirándul saját szférájából a tudománytól legtávolabbra eső könnyű, szórakoztató irodalom műfajába, és megtölti azt szellemének fényével, bebizonyítja, hogy fantasztikus és bűnügyi regényt is tud írni, sőt jobbat, mint ennek a műfajnak az iparosai. Mert ő közben magas színvonalú irodalmat is közöl, és bírálja, kinevetteti azt a sznob angol úri társaságot, mely oly nagyon fogékony a misztikumra. S ezzel tulajdonképpen ezeknek a műfajoknak a paródiáját adja. Briliáns, oldalról-oldalra sziporkázó stílusú munka, egy magyar detektív regénynek álcázott krimiparódia sok-sok humorral, a korát megelőző zseniális írás. Szerb Antal egyedülállóan izgalmas, nagyszerű szatirikus detektív regénye, amely a legendákkal teli, varázsos walesi tájra viszi el az olvasót, ahol a képzelet szülte kísértetvilág a kor valóságos kísérteteivel ütközik össze egy hatalmas örökségért folyó izgalmas hajsza keretében. Egy fiatal magyar tudós: Bátky János 17. századi misztikusok után kutat a Londoni British Museum könyvtárában. Earl of Gwynedd, a Pendragon család feje meghívja várába, és Mrs. Claire, egy csodálatos fiatal nő, titokzatos gyűrűt küld az Earl-nek az ifjú tudóssal.

Pilátus -- "Szabó Magda - 1968"
A regény cselekménye 1960-ban játszódik Budapesten és vidéken. Szőcs Iza, az elvált orvosnő Budapesti főbérletébe "menekíti" megözvegyült édesanyját. A patriarkális világból, megszokott tevékenységétől megfosztott öregasszony nehezen viseli a magányt. Nemrég elhunyt férje emlékébe fogódzik, életvitele és szemlélete erősebbnek bizonyul a leánya kínálta "racionális" komfortnál. Iza okos, magabiztos, praktikus; a baloldaliságáért meghurcolt néhai Szőcs Vince lánya képtelen felfogni az idősebb nemzedék emócionális világát. Nem érti, csak tudomásul veszi anyja iszonyatos lelki vívódását, testi sorvadását. Féltő, elzáró magatartása. A cím is erre utal: mindent megtettem, mosom kezeimet. Sőt még jobban elmélyíti a nemzedéki szakadékot. Iza elvált férje és a klinikai ápolónőnek emberi segítő szándéka későn érkezik, az asszonyt az emlékek és a "maradék" jövő kilátástalansága összeroppantja, öngyilkos lesz. Iza vőlegénye, az író ekkor döbben rá: nem tartozhat menyasszonya kietlen világához. A tragédia kiteljesedik: az orvosnő magára marad.

Pokolbeli víg napjaim -- "Faludy György - 1990"
Faludy György a magyar történelem egyik legsötétebb korszakának megdöbbentő történetét írta meg a "Pokobéli víg napjaim" című életrajzi regényében. A könyv sokszor olyan derűs hogy tűnik, Faludynak tényleg vígak voltak a pokolbéli napjai. A könyv közel fele amolyan könnyedebb időszaknak tűnik: Franciaországban, Marokkóban, az USA-ban, végül a felszabadulás utáni Magyarországon, aztán persze beindul lejtmenet, irány az Andrássy út 60., Tarcsa, majd Recsk. Az Andrássy út 60. és Recsk poklát megjárt költő sorsát 1953-ig, a táborból való szabadulásig kísérhetjük figyelemmel. 1953-ig, a táborból való szabadulásáig kísérhetjük figyelemmel. Mindaz, ami kapaszkodót nyújtott számára a hányattatás éveiben, ösztönös életigenlése, a testi szépség és a szellemi nagyság iránti feltétlen tisztelete, mélyen áthatja anekdotáit. Kortörténeti jelentősége mellett a Faludyra oly jellemző irónia és elemi őszinteség teszi a könyvet lebilincselő olvasmánnyá. Az odüsszeuszi életutat elbeszélő regény lebilincselő. A Pokolbeli víg napjaim 1962-ben jelent meg először, angol nyelven, My Happy Days in Hell címmel. A kötet Amerikában és Nyugat-Európában széles körben ismert volt már, mielőtt a magyar közönséghez is eljuthatott volna.

Politikai divatok -- "Jókai Mór - 1862"
Jókai ebben a regényében közel másfél évtized távlatából tekint vissza a szabadságharcra. A cenzúra miatt nevezi a szabadságharcos és forradalmi eszméket, majd a bukás utáni pálfordulásokat "politikai divatoknak". Szigorú önvizsgálat helyett azonban - amit a politikai körülmények sem engedhettek még meg - legendát teremtett önmagáról és családjáról.. Az egyébként ízig-vérig romantikus regényt kulcsfigurái és kitűnő epizód alakjai teszik hallatlanul érdekessé. Pusztafiban: Petőfit, Szerafinban: Szendrey Júliát, Lávay Bélában: saját magát, Hargitay Juditban: Laborfalvi Rózát sejthetik meg, vagy ismerhetik fel az olvasók. "Ki ne tudná, csak másfél évtized alatt hány politikai eszme vált uralkodó divattá közöttünk; hány áldozatot és milyen nagyokat vitt magával, akiknél az több volt, mint divat, s akik hívek maradtak még akkor is eszméikhez, midőn azok már kimentek a divatból? E korszakot visszatünteti regényem, amiben több volt az emlékezet, mint a képzelmi erő."

Rab ember fiai -- "Móra Ferenc - 1910"
Móra Ferenc elbeszélése az Erdélyi aranykort követő viszontagságos Török uralom alatti időkbe kalauzolja az olvasót. Apafi Mihályra került a fejedelemség sora, nehéz évek köszöntöttek az országra. Nagyváradon, Erdély kapujában a török volt már az úr. A Felső-Magyarországi területsáv, a Részek, latinul: Partium a Habsburgok birtokába került. A Szitáry testvérek története kalandos. A fejedelem palotájában látjuk őket először, majd elkísérjük a két fiút keresztül az országon. Bepillanthatunk velük az udvar hétköznapi életébe, a nagyurak világába, de megismerhetjük a rongyos bujdosók sorsát is. Egyszer káprázatos keleti lakomának a vendégei közé kerülünk, máskor miképpen él a természet kínálta javakkal, gyökerekkel, magokkal a bujdosó. Szitáry Kristóf kegyvesztett lesz, a pasa börtönbe vetette, fiainak, a két Szitáry testvérnek is menekülnie kell a fejedelem haragja elől. A két fiú találkozik Pipitérrel, akivel vissza mennek Nagyváradra, apjukat kiszabadítani. Tervük azonban nem sikerül, a pasa fogságba ejti a két fiút, de Cselevi bég segítségével sikerül megszökniük. Pipitér segítségével az Ecsedi-lápon az Isten-szigetére mennek, ahol felkészülnek apjuk kiszabadítására. Később csatlakozik hozzájuk a fejedelem fia is, aki szintén segít tervük megvalósításában.

Rab Ráby -- "Jókai Mór - 1879"
A Rab Ráby regényében Jókai maga se tudta talán, hogy milyen közel volt itt ahhoz, hogy megírja hazája összes ezer éves küzdelmeit egy történetben, és századokra kiható remekművet alkosson, amit a Biblia mellett kellene tartani minden magyarnak. Ráby Mátyás a főszereplő II. József császár hivatalnoka volt. Emlékiratai a XVII. század végén jelentek meg. Jókai Mór, a nagy romantikus regényíró száz évvel később «Rab Ráby» címmel regényt írt az emlékiratok alapján. Rábyt az uralkodó azért küldte Szentendrére, hogy rendet tegyen. A vezető réteg, a nemesség ugyanis nem akarta elfogadni a császár reformjait, hanem régi, feudális privilégiumaihoz ragaszkodott. A hivatali visszaélések, hazugságok, csalások, vesztegetések, hamisítások miatt a magisztrátus meggazdagodott, a polgárok pedig rettenetesen elszegényedtek. A város vezetői mindennel próbálkoztak, hogy megszabaduljanak a kényelmetlen embertől. Végül börtönbe zárták, ahonnan a császár szabadította ki. Ráby Mátyásra, az igazság bajnokára Szentendrén ma is emlékeznek: egy tér és egy étterem viseli a nevét.

Rokonok -- "Móricz Zsigmond - 1932"
Kopjáss István egy nap arra ébred, hogy megválasztották: Zsarátnok főügyészének. Előtte tanácsnokként, dolgozott a városházán, s most, hogy a jó szerencséje ilyen magas pozícióba juttatta, minden szebbnek tetszik körülötte. Egyszeriben a felesége is vonzó szép asszonnyá válik, a városban mindenki előre köszön és gratulál neki. Kopjáss, ez a se okos, se buta, de a maga módján tisztességes és idealista gondolkodású ember nagy reményekkel vág neki új munkájának: a törvényesség őre lesz a városban, s kitartó munkával – ha a polgároknak mindig elmondják, mire költik a pénzüket – talán még azt is el lehet érni, hogy a magyar ember szívesen fizesse az adót, s önzetlen örömmel szemlélje a köz boldogulását. A hatalom édességét azonban hamarosan megkeserítik az innen-onnan előbukkanó rokonok, akik most mind Kopjáss pénzét s befolyását lesik, s még inkább az új főügyész előtt lassanként feltáruló igazság: a kéz-kezet-mos kibogozhatatlan szövedéke. Móricz először 1930-ban, majd átdolgozott formában 1932-ben megjelent regénye azóta klasszikussá vált, örök érvényűen mutatja be a hatalom mámorát. Bár a Rokonok csak egy pillanatkép az 1920-as évek Magyarországáról, a kórképet ma is pontosnak érezhetjük.

Sorstalanság -- "Kertész Imre - 1975"
A "Sorstalanság" az irodalmi Nobel-díjas: Kertész Imre regénye. 1960 és 1973 között íródott, először 1975-ben adták ki. A Sorstalanság egy önéletrajzi ihletésű regény, egy 15 éves magyar zsidó fiúról: Köves Gyuriról szól, aki megjárta az Auschwitzi és Buchenwaldi koncentrációs tábort. A regény egyaránt szól mindkét nagy diktatúráról, a nácizmusról és szocializmusról. A fiú apját munkaszolgálatra hívják be, ezzel indul a cselekmény. Ő maga mostoha anyjával él tovább, Csepelre jár dolgozni egy hadi üzembe. Egyik nap azonban rendőr szállítja le az autóbuszról, és társaival együtt az egyik tégla gyárba kísérik. A gettóba zárt zsidókat nemsokára Németország felé irányítják, egy vagonba terelik, amely Auschwitzban köt ki. Munkaképesnek ítélik őket, így nem végzik ki. Így tovább mehetnek Buchenwaldba. Itt kora hajnaltól késő estig dolgoznak egy hadi üzemben.  Átszállítják, komolyan megbetegszik, ezért visszakerül Buchenwaldba, ahol a rabkórházban helyezik el. A halálra várva, miközben kezd felépülni, éri a hír, hogy a koncentrációs tábor felszabadult. Köves Gyuri hazatér Budapestre, ahol azóta minden megváltozott, apja meghalt, mostoha anyja újra férjhez ment, lakásukba idegen család költözött. A főhős pedig hontalanul próbál új életet kezdeni.

Szegény gazdagok -- "Jókai Mór - 1860"
A Szegény gazdagok Jókai Mór 1860-ban írt regénye, nemzedékek sora által olvasott könyve egyike irodalmunk legközkedveltebb mesterműveinek. Egy Fatia Negra nevezetű álarcos bandita, valamint egy gazdag uzsorás család egymásba ágazó történetét meséli el. A legelterjedtebb nézetek szerint Jókai egy valóban élt személyről mintázta Fatia Negra alakját. Egy utazása során ismerte meg Nopcsa László báró történetét, aki 1833 és 1848 között Hunyad megye főispánja volt. Róla is olyan legendák terjengtek, hogy mint rabló haramia fosztogatja a lakosságot. A szépséges Henriette-et nagyapja Hátszegi báróhoz kényszeríti, pedig a lány Vámhidy Szilárdba szerelmes. A két fiatal a maga módján tiltakozik: önként elvetnék maguktól az életet, de szerencsére megmentik őket. Ennek azonban nem sokáig örülnek: Hátszegi báró magával viszi a lányt Erdélybe, ahol a titokzatos Fatia Negra tartja rettegésben a vidéket.

Szent Péter esernyője -- "Mikszáth Kálmán - 1895"
A "Szent Péter esernyője" a romantikus hatások és stílusjegyek egyik legszebb megnyilvánulása. A regény a szerelem diadalát fogalmazza meg a pénzvágy fölött. A két szálon futó történet két világot rajzol: a Glogovai papét és a különc Gregorics Pálét. Az öreg Gregorics vagyonát törvénytelen fiára, Wibra Gyurira hagyja, de halála után a pénz nem kerül elő. A kis Glogova faluban viszont csoda történik. Bélyi János kishúga, Veronika fölé egy ismeretlen egy piros esernyőt tesz, hogy megvédje a nyári záportól. A falusiak Szent Pétert tartják az oltalmazónak, s meg vannak győződve arról, hogy az esernyő szerencsét hoz mindenkire. Veronika gyönyörű lánnyá cseperedik, Wibra Gyuriból pedig híres ügyvéd lesz. Egy napon útjaik keresztezik egymást. A pap és faluja meggazdagodását annak az esernyőnek köszönheti, melyet a népek Szent Pétertől eredeztetnek. Az író fricskája, hogy a "csodás" esernyő valójában egy bizarrnak tetsző cselekedet miatt nem hétköznapi: a nyelében rejtette el Gregorics Pál minden pénzét. Tette ezt rajongásig szeretett törvénytelen gyermekéért, szó szerint az ő életét óvta a sóvár rokonságtól. A férfivá serdült fiú megsejtve az igazságot, nem a pénz hanem a szerelem mellett dönt. Végül: Wibra Gyuri és Veronika összeházasodik.

Szerelem bolondjai -- "Jókai Mór - 1868"
A Szerelem bolondjai cselekménye 1861-ben kezdődik, történelmi-politikai közege a Deák-, és Tisza-párt közötti vetélkedés, a kiegyezést megelőző idők magyar társadalma. A korszak néhány ember típusát, azok élet útját jeleníti meg az író e regényben. A fordulatos cselekmény szálakat bravúrosan kezelő, majd összefogó, és a kort jellegzetes romantikus kellékekkel felelevenítő - a Fekete gyémántok nagyszerű tablójával vetekedő regény - minden olvasónak ajánlható. Hartner Nándor főispán feleségétől elváltan, a politikától visszavonultan él. Személyi titkára elhatározza, hogy a gyakorlatban valósítja meg szellemi eszményképe, Machiavelli nézeteit. Ellopja Hartner naplóját, és ennek segítségével irányítja a politikai és szerelmi bonyodalmakat. Végül fény derül üzelmeire, nemcsak vagyonát veszti el, de Malvina szerelmét is.

Szinbád hazamegy -- "Márai Sándor - 1939"
Szindbád, a hajós, író és úriember egy szép májusi reggelen elindult Óbudáról, mert estére hatvan pengőt kellett szereznie. Így indul Márai legköltőibb regénye – és a legönzetlenebb is: a mesterének tartott: Krúdy Gyulának állít benne emléket úgy, hogy ebben a regényben megéli és megélteti az olvasóval is a Krúdy-világot. Nem történik ugyan semmi, csak elmúlik egy élet – miközben ízeiben, színeiben és szagában föléled egy varázslatos Magyarország, egy mesés világ. Közben pedig csak gőzfürdőbe látogatunk, csöndben borozgatunk egy étteremben, tokaszalonna és főtt tányérhús fölött emlékezünk valami kimondhatatlanul szépre. Kinek ajánlja Márai ezt a művét? „Kéhliéknek, a kis Bródynak, a vörös bajszú főpincérnek, az íróknak, s mind a nőknek, zsokéknak, hajósoknak és úriembereknek, akik ismerték őt, s szerették, és gyászolják a világot, mely utánahalt.”

Szinbád utazásai -- "Krúdy Gyula - 1912"
Szinbád utazásai novellák, Krúdy Gyula legjobb és legszellemesebb művei. Szindbád, az álmok vizén hajózó legendás hajós, akinek édes-bús hazudozásait mosollyal és szívvel hallgatta mindazon "százhét nő, aki viszont szerette". Kicsoda ez a folytonosan úton lévő lány szöktető, visszatérő és átváltozni tudó gavallér, garabonciás, dzsentri, magyar: Casanova, vagy a költészet maga. Szindbád szereti a nőket, a nők szeretik Szindbádot? Nehéz kérdés. Én is gyakran érzem magam Szindbádnak, aki lát egy nőt, és máris beleszeret. Néha egy óráig is eltart ez a szerelem. Szindbád mellesleg egy letűnt kor férfija, ahol még jelentett valamit ez a szó, hogy: férfi, és az is, hogy: nő. Szindbád meglátja minden nőben azt, amiért érdemes őt szeretni, és amiért érdemes elhagyni. Szindbád ismeri a nőket, ezért képtelen leragadni egyikük oldalán is. Szindbád néha szoknyapecér, néha pedig hősszerelmes, aki bármit megtesz az imádott hölgyért. A több száz évet megélt bolyongó, aki mindenért hiába rajongott, amit életében elérni óhajtott. Még százhétnél több volt azoknak a nőknek a száma, akik Szindbád ábránd világában hintáztak. Már 100 éve tűnődik el rajta az olvasó, újból megajándékozva őket a nosztalgikus álomvilágon, örök: élet örömével, élet szeretetével.

Színek és évek -- "Kaffka Margit - 1912"
A "Színek és évek" egy öregedő asszony, egy hajdani dzsentri lány emlékezésének foglalata. Az egymásba hullámzó emlékek azonban áttörik az idő határait, élővé teszik a múlt példázatát, s egybemosnak történetet, lírát és kommentárt. A regény hősnője, a sorsával egyszerre példázza a régi asszonyi élet csendes pusztulását és a süppedő világ erkölcsét, amit: Kaffka Margit gyalázatos tisztességnek nevez. Az életforma, mely megszabja a regény főhősének: Pórtelky Magda gondolkodását, vágyainak és lehetőségeinek határát, a nő számára egyetlen utat hagy: a házasságot. Magda is ősei módjára, megyei ember feleségeként akarja életét berendezni. Amikor azonban egy tragikus véletlen megfosztja férjétől, szembetalálja magát a megváltozott világgal, amely szinte kálváriát járat vele. Második házasságát már azzal a meggondolással kezdi, hogy számára nincs más megoldás, mint egy új férj. Látszólag megint megkapaszkodik tehát, pedig élete süllyedése valójában most kezdődik el. Az emlékvilág falai lassan leomlanak, és láthatóvá lesz az élősdi és kiszolgáltatott asszony alakja.

Szűzmáriás királyfi -- "Tamási Áron -1928"
A Szűzmáriás királyfi című regényében egy nagy formátumú, lírai beállítottságú elbeszélő mutatkozik meg az olvasó előtt. Szereplőinek ábrázolását nem kívülállóként teszi, hanem benne él alakjaiban. Olyan empátiás erővel elevenít meg mindenkit, legyen az tanár, diák, igazgató, szerelmes kislány, szerető anya, erdő lakó, falusi ember, mintha saját maga szólalna meg mindegyikből. Különösen értékei és fogyatékosságai is a székely népréteg történelmi örökségével elkötelezett író egyéniség messianisztikus hitéből és költőiségéből adódtak. Legszebb részletei kétségtelenül azok, amelyek az ismeretlen anyavárosba érkezett, tehetséges paraszt és munkás fiúk szabad lelkületét bizonyítják, és a reverendás igazgató, a képmutató tanárok ellenszenvét legyűrő fiatalok lázadását, diák csínyeit, Robinson-kalandjait örökítik meg. Az író személyes vonásaitól fényesek ezek a balladás jelenetek: az egészséges szellem, gyermeki őszinteség, vidámság és ártatlanság mosolya húzódik végig a történeten.

Tanár úr kérem -- "Karinthy Frigyes - 1916"
A "Tanár úr kérem" Karinthy Frigyes karcolat füzére, melyet 1916-ban adtak ki először Vértes Marcell rajzaival. A mű egyfajta "emlékezés" a gyermek korra, Karinthy diák éveire. Karinthy műve jól sikerült kisebb történeteket vonultat fel, melyeket csupán az köt össze, hogy a diákokról szólnak. -A Reggel hétkor című fejezetben Bauer nagyon nehezen ébred reggel. Még félálomban a következő gondolatok suhannak át az agyán: Mákossy tanár úrnál felel földrajzból. -Az Elkéstem című részben Bauer reggel késésben rohan az iskolába, és útközben próbálja végiggondolni, hogy mi várható aznap. -Az Eladom a könyvem egy különös üzletről szól. Bauer aznap iskola előtt a Múzeum körúti antikváriumba megy, hogy eladja a tavalyi természetrajz könyvét. -A jó tanuló felel, leírja, hogy milyen egy jó felelet. A jó tanuló mindent tud, és felelete rövid, meggyőző. -A rossz tanuló felel egy tipikus rossz feleletet mutat be. A rossz tanuló útközben ismételgeti magában az aznapi leckét. Egy másodfokú egyenletet kell megoldania, de nem boldogul vele. Lassan ír a táblára, hogy ezzel is időt nyerjen, de semmi sem segít. Végül a tanár kihív egy újabb tanulót felelni. A rossz tanuló megszégyenülten áll, végül a kudarc után a helyére kullog.

Tengerszemű hölgy -- "Jókai Mór - 1890"
A "Tengerszemű hölgy" szinte minden Jókai-regényre jellemző erények: romantikus mese szövés, izgalmak, az olvasó egyértelmű rokonszenvét vagy ellenszenvét kivívó karakterek ábrázolása. Ebben a műben az író itt saját élete regényesítésével is megpróbálkozik, amelyre a legjobb alkalmat az első ifjúkori szerelem megrajzolása adja. A tengerszemű hölgy históriájának kiinduló pontja az ifjú jurátus reménytelen szerelme, Komárom egyik legelőkelőbb családjának lánya iránt. E hamvában holt szerelem leírásából kétfelé ágazik a történet. Az egyik az 1840-es évek Pestjének leírása: az író különös hitelességgel ábrázolja a Pilvax körét, az irodalmi életet, majd a március 15-i események világfordító hangulatát. A másik szál, a tengerszemű hölgyé: Erzsike romantikus történetéé. Egy nő, akinek szeme tengerszem, a csodát jelenti a szemébe pillantó férfi számára. A csoda pedig Erzsike birtokolhatatlan.

Tizenhárom almafa -- "Wass Albert - 1953"
A Tizenhárom almafa a klasszikus történelmi regény hagyományai szerint, a nagypolitika történéseinek hatása miképpen jelenik meg a kisemberek életében, ez esetben a kommandói vadőr, Tánczos Csuda Mózsi és családja életében. Az újonnan kijelölt magyar-román határ éppen Mózsiék háza alatt szeli ketté Erdély országot. Mózsi annak idején húsz almafát ültetett a ház mellé, melyekből Észak-Erdély hazatérésekor már csupán tizenhárom fácska növekszik a kommandói hegyoldalban. A remek humorral fűszerezett szatirikus mű visszatérő motívumaként szerepeltetett almafák így válnak a székely megmaradás jelképévé: a csonkokból életrevaló vesszők sarjadnak, bizonyítván azt, hogy „Isten, aki a kivágott csonkból termőfát tud növeszteni újra, nem hagyja elveszni a népeket sem, akik benne hisznek.”

Tót atyafiak -- "Mikszáth Kálmán - 1881"
A Tót atyafiak négy közepes hosszúságú történetet foglal magában, színhelye a magyar Felvidék, és az ott élő emberek, a Tótok. Az első része Selmecbányába kalauzolják az olvasót. Furcsa vidék ez: a barátnők a kertjükből átkiabálhatnak egymásnak, de ha meg akarják látogatni egymást, az másfél óra gyaloglást jelent. Az egész város egy völgy katlanba épült, s a házak lépcsőzetesen emelkednek egymás fölé. Ez a rendkívül szokatlan tér a színhelye a történetnek. Csemez úr azt fogadja el vőnek, aki a lánya súlyának megfelelő mennyiségű arannyal fizet érte. Mirkovszki Miklós vállalkozik a feladatra, és Amerikába utazik, hogy aranyat ásson. Az idő elteltével a lány fonnyadozik, az apa meghal, a fiút a távolból senki nem tudja értesíteni a történtekről. A Tót atyafiak hőseinek többsége a magányban, a természetben, természeti lényként él. Főszereplői önmaguk köré teljes értékű világot teremtenek, melyet aztán valami megzavar. Lapaj, a lantos végig, hogy egy fiatal nő a szeme láttára vízbe fojtja magát, de amikor megtudja, hogy egy csecsemőt hagyott hátra, legnagyobb kincsét, a lantját is eladja, hogy etetni tudja a kicsit. Olyan értékrendű, az adott szóhoz a végsőkig becsülettel ragaszkodó emberekről szólnak ezek a történetek, amilyenek manapság már nincsenek.

Tüskevár -- "Fekete István - 1959"
A "Tüskevár" évtizedek óta népszerű ifjúsági regény: Fekete István tollából. A regény egyike volt Magyarország: 12 legnépszerűbb könyvének a 2005-ös "Nagy Könyv" szavazáson. Az ifjúsági irodalomban klasszikussá lett, nevelő szándékú történet két nyolcadikos városi fiú nyári vakációját írja le a Kis-Balaton környéki nádasban. Ladó Gyula Lajos ("Tutajos) és barátja, Pondoray Béla ("Bütyök”) egy nyárra Tutajos nagybátyjához kerülnek, aki az öreg pákász: Matula Gergely bácsi gondjaira bízza őket, akinél a fiúk megtanulják, milyen a berekbeli élet. "Vár volt állítólag valamikor, de akkor még sziget is. Akkor még odáig ért a Balaton, de a patakok telehordták iszappal a nagy öblöt; bizonyos, hogy Tüskevár körül most már sekély a víz és nádas az egész." Ez a nyár sok mindenre megtanítja, kiműveli, útbaigazítja őket és az olvasóval együtt fedezik fel a természetes életmód emberformáló, de néha kegyetlen törvényeit. El lehet mesélni egy nyarat, de egészen sehogy sem lehet elmondani, vallja a szerző. Az idő múlhat, a szépség és jóság, a szeretet és az igazság azonban nem múlik el az évszázadokkal, nem múlik el az emberekkel, hanem örökös, mint a testetlen valóság. A Tüskevár is örök olvasmány marad minden korosztály számára.

Utas és holdvilág -- "Szerb Antal - 1937"
Az "Utas és holdvilág" Szerb Antal 1937-ben megjelent regénye, amely első megjelenése óta hatalmas világsikerre tett szert, 25 nyelven jelent meg. Mikor döbbenjen rá egy férfi, hogy nem adhatja föl ifjúsága eszményeit, és nem hajthatja fejét „csak úgy" a házasság jármába, ha nem a nászútján? Szerb Antal regénybeli utasa holdvilágos transzban szökik meg fiatal felesége mellől, hogy kiegészítse, továbbélje azt az ifjúságot, amely visszavonhatatlanul elveszett. A szökött férj arra a kérdésre keresi a választ, hogy a lélek időgépén vissza lehet-e szállni a múltba, vajon torzónak maradt élet-epizódokkal kiteljesíthető-e a jelen, és megszabadulhat-e valamikor az ember énje börtönéből vagy hazugnak gondolt „felnőttsége" bilincseitől? Az Utas és holdvilág a magát kereső ember önelemző regénye. Mihály, a regény hőse hiába akar előbb a házassága révén konformista polgári életet élni, s hiába szökik meg ez elől az élet elöl, a regény végén ott tart, ahol az elején: mégis bele kell törnie mindabba, amibe nem akar. És ha az ember él, még mindig történhet valami.

Utazás a koponyám körül -- "Karinthy Frigyes - 1937"
Karinthy a regényben valóságosan megtörtént eseményekről ír, személyes tapasztalatokról szól: saját agyműtétének körülményeit beszéli el az író. Művészetének általánossá, egyetemes emberi élménnyé emeli az operációt, a betegség történetét. Az író a Centrál kávéházban vonatdübörgést hall, halucinál. Ezt fejfájás, ájulás követi, de sem ő, sem orvosai nem gondolnak komoly betegségre. Barátságos beszélgetések, egy filmélmény és feleségével együtt tett klinikai látogatás ébresztik fel gyanúját: agydaganata van. Az öndiagnózis helyesnek bizonyul. A vakság, a biztos halál és némi reménnyel kecsegtető műtét között nem nehéz a választás. Elutazik Stockholmba, a kor legnevesebb agysebészéhez, Olivecrona professzorhoz. Különlegesen izgalmas, nagyszerű az elbeszélés csúcspontja: a műtét leírása, melyet egyszerre szenved belülről, és szemlél kívülről az író. Az operáció utáni, téren és időn kívüli állapotból, a szürkeségből a fényhez, az élethez visszatérő ember örömével, büszkeségével zárul a mű.

Vendégjáték Bolzanóban -- "Márai Sándor - 1940"
Márai Sándor regénye egy igazi stílus bravúr, és ahogy azt a szerzőtől megszokhattuk, az emberi élet rejtelmeit kutatja. Ahogy az előszóban írja: ”Mentségem annyi, hogy hősöm élet történetéből engem nem a regényes történet érdekelt, hanem a regényes jellem.” A regény Casanova-történet, főhőse az ismert csábító, Márai: Casanovája azonban nem igazi kalandor, hiszen ez a regény nem a kalandról, hanem a kutatásról szól. A szerző ebben a művében is az emberi természetet kutatja, a szerelem természetét, azt, hogy milyen élet az, amely erre az érzelemre építkezik. Monológ a szerelemről, a boldogságról és boldogtalanságról, életről és halálról. Az Örök emberi dolgokról szól, amelyekről annyit írtak már, még sincsenek megírva. Az irodalom vissza-visszatérő mondanivalói, s talán egyedül igazi mondanivalói.

Vuk -- "Fekete István - 1965"
A "Vuk" Fekete István regénye, önálló kötetben először 1965-ben adták ki. A Vuk a róka az író állat történetei közül napjainkra talán a legismertebb és a legsikeresebb, köszönhetően részben a belőle készült rajzfilmnek is. A mű egyszerre állat történet és fejlődésregény, s bár regényeit napjainkban többnyire meseregényként vagy ifjúsági regényként ismerik, a Vuk stílusa és jellem ábrázolása is túlmutat a gyermekeknek szóló mese ismérvein. A Vuk című regény egy felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt szóló történet. Az író igen népszerű állat története a kis róka felnőtté válását helyezi középpontba, aki a rögös utat bejárva látja a róka élet örömeit és nehézségeit, miközben megtanulja, hogy mit jelent a család. Egy napon a róka család vadászok áldozata lesz, csak a két testvér kisróka marad életben. A nagybátyja: Karak veszi Vukot pártfogásába, s a kisrókát megtanítja a szabad életre. Vuk remek tanítvány, aki túltesz tanító mesterén. Karak is áldozatul esik az emberek vadász szenvedélyének, így a két testvér egy darabig még együtt marad, majd ki-ki a saját párjával éli tovább a vadonbéli állatok szabad és csodálatos életét

Zord idő -- "Kemény Zsigmond - 1862"
Kemény Zsigmond népszerű regénye 1541-ben játszódik, Izabella királyné idejében, amikor a törökök végül csellel elfoglalják Buda várát, és kezdetét veszi a 150 éves török uralom. Nehéz idők következnek, amikor megoldást kell találni, de a jó szándék magában még nem elegendő: a szép retorikájú beszédek üressé válnak, az összeesküvéseket leleplezik és megtorolják, az egyensúly politika pedig nem hosszasan fenntartható állapot. A történelem és a mindennapok két nő sorsában találkoznak, akiktől a kötelesség-tudat és áldozat-készség ugyanazt rabolja el: a szerelmet. A regényben megjelenített valós történelmi személyekben gyakran Kemény nagy kortársaira ismerünk, ami nem véletlen: az írót sokat foglalkoztatta a magyar történelemnek ez a korszaka, melyben saját jelenét látta, a kiegyezés előtti időszakot.