Kávé az élvezetek fekete itala - Bíró Csaba

A Kávé az élvezetek fekete itala.

A Kávé az ínyenc kifinomultság itala, élvezete nyugtató, üdítő, örömteli. Szükségünk van rá mindig és nem tudunk nélküle kiegyensúlyozottan élni. Manapság a kávé egy kellemes beszélgetés, egy jó társalgás elengedhetetlen kísérője. Mértékkel fogyasztva áldásos hatású az emberi szervezet számára.

A Kávé

--  A Kávé (Coffea) nemzetség sok fajt számlál, ám csak két fajának terméséből készítenek kávét: az Arab kávéból (Coffea arabica) és a Robuszta kávéból (Coffea canephora). A két faj környezeti igényei erősen eltérőek. Az Arab kávé adja a jobb kávé alapanyagot, a Robuszta kávé pedig erősebb és ellenállóbb. Az Arab kávé adja a kereskedelemben kapható kávé: 75%-át. A Robuszta kávé igénytelenebb, tűri a hőséget és a nagy páratartalmat.
--  A kávé egyrészt azon termékeknek a megnevezése, melyeket bizonyos kávéfajok magjainak feldolgozásával állít elő a mezőgazdaság és az ipar. Például: pörkölt kávé, szemes kávé, babkávé, őrölt kávé, másrészt annak az italnak a megnevezése, melyet az előbb említett termékekből készítenek, s amely világszerte népszerű élvezeti cikk. A kávé fő hatóanyaga a koffein, de ma már létezik olyan kávé is, amely koffein mentesebb.
--  A kávé cserjék fejlődéséhez a tökéletes feltételeket csak: 900 méter feletti, Trópusi területeken lehet biztosítani, hiszen nélkülözhetetlen számukra a termékeny talaj, a nagy és egyenletes csapadék mennyiség és a 20-25 °C közötti hőmérséklet. A termő területe a 900 méter alatti trópusi síkságokon van. Elsősorban Nyugat-Afrikában és Indonéziában termesztik, a többi kávétermelő ország az arab kávét favorizálja.
--  Ma Brazília a világ legnagyobb kávé termelője, amelyet: Vietnam, Kolumbia, Indonézia követ a sorban. Sok más kávé termelő ország is van, de azok termelési volumene jelentősen kisebb. India jó minőségű robusztát, Etiópia a legdrágább és a legkeresettebb kávéfajtát: 'Bluemonte' termeli. Brazília és a szegényebb kávétermelő országok: Kongói Köztársaság, Elefántcsontpart, Nigéria, Kenya között ellentétek vannak.
--  A kávé szó eredetének megfejtésére két megoldás is kínálkozik. Az elterjedtebb vélemény szerint egy: Etiópiai vidék, Kaffa nevéből származik, ahonnan a kávét Jemenbe szállították. A másik lehetőség az Arab: Kahwa szó, amelyből a mi kávé szavunk ered, ez azonban eredetileg bort jelentett, s csak később vitték át a megnevezést a fekete italra. A 16. században már az egész arab világban a főzött, élénkítő hatású italt jelentette.

      

A Kávé története

--  A kávé az egyik legnépszerűbb és legismertebb italunk világszerte. Néhány évszázad alatt a világ minden részén elterjedt. Diadalmas útjában nem tudták feltartóztatni sem a vallási tilalmak, sem az uralkodók rendelkezései, melyek a kávé fogyasztást igyekeztek korlátozni vagy betiltani. A kávét ma már az egész világon szeretik, becsülik nemes ízéért, finom illatáért, frissítő, élénkítő hatásáért. Térhódítása ma sem szűnt meg, fogyasztása ma is folyamatosan növekszik.
--  A kávé nevű nagyszerű italnak a teához hasonlóan pontosan nem ismerjük sem a származási helyét, sem felfedezésének történetét és idejét. Csak azt tudjuk, hogy a kávét körülbelül: 2000 éve fogyasztják. A kávéfogyasztás valóságos szenvedéllyé vált mindenhol. Otthon és munka helyünkön, utazás vagy szórakozás közben rendszeresen kávét iszunk, vendégeinket is azzal kínáljuk. Mindennapi életünk szerves részévé vált a kávé.
--  A kávé származásáról, ahogy már említettük, nincsenek hiteles adataink. Annál több legenda terjedt el viszont felfedezéséről és első felhasználási helyeiről. E legendák elsősorban az iszlám országaiban keletkeztek, és igyekeztek a kávé származását visszavezetni a vallás elterjedésének első szakaszaiba, erősítve azt a hitet, hogy a kávét az iszlám fedezte fel, annak szent itala.
--  Egyik ilyen hagyomány szerint az első csésze kávét Allah nevében Gábriel arkangyal nyújtotta át. Mohamed prófétának, hogy elűzze testi fáradtságát és megőrizze szellemének frissességét. Így vált a kávé "isteni itallá". Az araboknál sok évszázados kultusza van a kávé főzésének és ivásának, ami szinte szertartásként megy végbe. A Korán ugyanis tiltja az igaz hívőknek a borivást, de tiltott és a muzulmánoknál hiányzó bort jól helyettesíti a kávé, amit az "iszlám borának" is neveznek.
--  A sok legenda közül, melyek a kávéról keletkeztek, kiemelkedik Abd el Kadír írása. A király egyszer nagy haragra gyúlt és elűzte Omart. A férfi szomorúan hagyta el a várost, és céltalanul bolyongott a sivatagban. Szégyenében újra mestere szellemét idézte. Imája közben csodálatos madarat hallott. Feltekintve, egy ismeretlen fa ágán megpillantott egy Allah dicsőségét zengő, pompás kis madarat.
--  Közelebbről is megnézte a fényes, csillogó levelű fát: sok fehér virágot és érett bogyókat látott rajta. Megkóstolta a gyümölcsöket és jól lakott velük. Felfrissülve hálát adott Shadhelinek majd a zsebét megtömte bogyókkal. Estére tüzet rakott és vízben megfőzte a magával hozott gyökereket, valamint a jó ízű bogyókat. A leves felfrissítette, fáradtsága eltűnt: így fedezte fel a kávét.
-- Eddig a legenda. Több változatát megtaláljuk más országokban is, például: Indiában, Iránban, Etiópiában. Egyik változat szerint: Omar, Mokhából való elűzetése után, mikor felfedezte csodálatos hatását, az oázisok lakóival és a zarándokokkal is megismertette a kávét. Ennek híre ment, mire a Mokhai király visszahívta Omart, aki vele ugyancsak megkedveltette a kávéivást. A király engedélyével ezután Omar Mokhában maradt, és mérte a kávét az ottani lakosoknak.
--  Augustus Naironi professzor, a Padova-i egyetem tudósa, 1671-ben megjelent könyvében összegyűjtötte a kávéval kapcsolatos értesüléseit. A kötetben szerepel egy olyan történet is, melyet azóta a világ minden részén átvettek és - bár nincs hiteles alapja - úgy tekintik, mint a kávé felfedezésének történetét.
--  Abesszínia, Etiópiai: Kaffa nevű tartományában élő kopt szerzetesek kecskenyáját a kolostor közelében legeltették. A pásztor egyik nap tanácsot kért a szerzetesektől, mi lehet az oka annak, hogy a kecskék az elmúlt éjszakákon nem pihentek, hanem nyugtalanul mozgolódtak. A pásztor semmiről sem tudott számot adni, ami ezt a szokatlan jelenséget magyarázhatná. A papok, hogy megfejtsék a rejtélyt, kimentek a legelőre. A kecskék éppen egy élénkzöld levelű, fehér virágokkal és érett bogyókkal telt fáról lakmároztak.
--  A szerzetesek arra gyanakodtak, hogy ez az ismeretlen növény okozza az állatok nyugtalanságát. Megkóstolva a fa gyümölcsét, kellemes ízűnek találták. Vittek belőle a kolostorba, hogy ott közelebbről is megvizsgálják. Este szokott ájtatosságuk előtt, megfőzték a gyümölcsöket. A levesnek jó íze volt. Éjszaka meglepetve tapasztalták, hogy nem álmosak, holott máskor alig tudták nyitva tartani a szemüket a fáradtságtól. Ettől kezdve rendszeresen fogyasztották az új italt, melyről elterjedt a környéken, hogy felfrissíti az embert.
--  Így fedezték fel, e történet szerint a kávét Kaffában, Abesszíniában, ahonnan később a világ minden részére átterjedt a fogyasztása. Ez a megállapítás, bár nincs történelmi alapja vagy hitelessége, közel állhat a valósághoz, hiszen az egész világon elterjedt a kávé, és ezzel együtt szinte nemzetközivé vált a kávé név is. Az Abesszíniai Kaffa városnév és a kávé szó közötti összefüggés a világ különböző népeinek nyelvében is tükröződik.
--  A kávé számtalan nyelven azonos és hasonló. A kávé -angolul: coffeee, -arabul: quahwa, -törökül: kahve, -görögül: coféo, -németül: kaffee, -olaszul: café, -spanyolul: café, -portugálul: café, -franciául: café, -hollandul: koffie, -dánul: koffe, -svédül: koffe, -norvégül: koffe, -románul: cofea, -oroszul: kophe, -lengyelül: kawa, -csehül: káwa, -szerbül: kava, -magyarul: kávé..
--  A Közel-Kelet minden kávéfogyasztó országa magának tulajdonítja a kávé felfedezését, és ezt a legkülönfélébb hagyományokkal igyekszik igazolni. Egyesek pl. a kávé szót a perzsa Kawus Kai király nevéből származtatják. A király ugyanis - mint a hagyomány tartja - szerette a kávét és elfogyasztása után "szárnyas kocsin utazott a felhők között az égbe". Ez az utazás természetesen a kávéfogyasztással járó felemelkedést, a szellem magasabb régióiba való "szárnyalást" jelképezi.
--  Önkéntelenül felmerül a kérdés : ha a kávé valóban Kaffából származik, és innen is kapta nevét, akkor a kávé helyett olyan gyakran használt mokka szó honnan ered. Feltehetően Jemeni: Mokha városából származik. Izgató ez a kérdés, különösen azután, ha elolvastuk hazánkfia, F. Almási Balogh Pál, a híres orvostudós 1831-ben megjelent könyvét, mely a kávé, a tea és a csokoládé történetével, természetrajzával és orvosi vonatkozásaival foglalkozik. E könyv érdekessége, hogy írója Széchenyi Istvánnak, majd rövid ideig Kossuth Lajosnak volt háziorvosa.
--  A kávé származási helyeként: Ranzi az előzőkkel ellentétben, Adent tünteti fel. Adenből Mekkába, majd innen Medinán keresztül a 16. században Kairóba is eljutott a kávé, írja. E feltevés szerint tehát ugyancsak lehetséges a kávé Kaffai származása. Kaffából esetleg Adenen keresztül jutott el Mekkába, a zarándok találkozóhelyére. Ők a mekkai kávéivó helyeken megismerték, majd megszerették a kávé nagyszerű tulajdonságait, és a kávéivás szokását magukkal vitték saját hazájukba: az iszlám országaiba, Észak-Afrikába, továbbá a törökökhöz, a perzsákhoz, sőt Indiába is.

A Kávé szüretelése és feldolgozása

--  A kávé szemek szüretelését kézzel végzik, mert csak a piros, érett magokat lehet leszedni. Ezután a termőhelytől függően száraz vagy nedves eljárással azonnal tisztítják és érlelik a szemeket, mert a kávé bogyó nem tárolható. Ahol a napsütéses órák száma elegendő, ott a magokat négy hétig kiterítve szárítják a napon, majd egy hántoló gép segítségével a babszemet és a húst elválasztják egymástól.
--  Vietnamban és az Elefántcsontparton óriási vermekben elföldelik és a következő évben a magokat kiásva átmossák. Így a hántolás költségét megspórolják. Ahol viszont az időjárás csapadékosabb, ott nedves eljárással dolgozzák fel a kávé szemeket. A kávébabot és a gyümölcshúst gépekkel elválasztják egymástól, majd a babot egy speciális folyadékban áztatják és mossák.
--  Ezután elég 10-14 napi szárítás. A kávét mindkét esetben további tisztításnak, válogatásnak vetik alá, és ezután szállítják el. A feldolgozás utolsó fázisa a pörkölés, amelyet folyamatosan emelkedő hőfokon végeznek. Utána derül ki, milyen minőségű a kávé, milyen íz- és illat- anyagokkal rendelkezik.

A Kávé élettani hatásai

--  A kávé legismertebb hatóanyaga a koffein néven ismert alkaloid. Koffeint a kávén kívül kis mértékben tartalmaz a: -tea, -kóladió, -kakaó is. A koffein fokozza a szívműködést, az anyagcserét és a légzést, növeli a vérnyomást és a vérkeringési sebességet, tágítja az agyi ereket, szűkíti a bélben levő ereket, vizelet hajtó. Megszünteti az álmosságot, javítja a hangulatot, stimulálja az agykérget, gyorsítja a gondolkodást, teljesítmény növekedést idéz elő, amelyet rohamos teljesítmény csökkenés követ.
--  Egy csésze kávé elfogyasztása után 5 perc múlva a test szinte minden szövetében kimutatható a koffein. Koncentrációja kb. félóra alatt eléri a maximumot, majd lassan lecsökken. 3-6 óra múlva a koncentráció mintegy a fele a maximumnak. Nagy koffein adag (kb. 300 mg fölött) kézremegést, vértolulást, szívtáji nyomást okoz. A koffein mellett a kávéban sokféle sav is található, amelyek a kávé ízét befolyásolják. Például a csokoládé ízért a 2-metil-valeriánsav, a karamell ízért a piroszőlősav a felelős.
--  A kávé mértékletes fogyasztás esetén serkentő hatással van a központi idegrendszerre, a szívre, a véredényekre és vizelethajtó hatása miatt a vesékre is. A csersav stimulálólag hat az érrendszerre, kitágítja az érfalat. Valójában nem tart „ébren”: a koffein az idegrendszerben kifejtett hatása nem a fáradságot szünteti meg, hanem mesterségesen előállít egy olyan állapotot a fáradt szervezetnek, amit az ember élénkségnek, energikusságnak érzékel és így még órákat képes éber állapotban tölteni.

Kávék a Föld kontinensein

--  A kávé világa nagyon hasonlít a borok világára. Csakúgy mint a bornál a szőlő, az időjárási viszonyok és a borász szakértelme, a kávé minőségét is kávé fajtája, a mikro klíma, a talaj, a feldolgozás, és a pörkölés módszere határozza meg.
--  A Föld két különböző részén termesztett babkávénak és az abból készült kávénak eltérő az ízvilága, testessége és savassága. Ezek a tulajdonságok függnek az éghajlattól, a talajtól, a feldolgozás módszerétől és a babkávé fajtájától.
--  Etiópia a kávé történelmi születési helye. A kávétermesztő országok között egyedi, mivel ugyanannyi kávét fogyasztanak el az országban, amennyit exportálnak. Sok etióp ember úgy érzi, hogy a kávé az ő ajándékuk a világnak.
-- A Föld legfőbb kávé termelő országai: Afrika: -Etiópia, -Ghana, -Kenya, -Tanzánia, -Kongó, -Angola. Ázsia: -India, -Indonézia, -Jemen, -Vietnam. Amerika: -Brazília, -Costa Rica, -Kolumbia, -Kuba, -Peru.
-------------------------------------------------------------------------

 i..
-------------------------------------------------------------------------

Kávé Márkák Világszerte  (2010)

Amerikai kávék
-Bokar Coffee, -Caribou Caffee, -New Coffee, -Peet Coffee, -Philz Coffee.
Angol kávék
-Caffé Nero, -Cafédirect, -Camp Coffee, -Douwe Egberts, -Omnia.
Brazil Kávék
-Café Bom Dia, -Brasiliana, -Brasiliero, -Brasil Santos, -Borbon Santos.
Costa Rica-i kávék
- Café Britt, -Costa Caffé, -Café Rey, -Café Rondoldo.
Etióp kávék
-Bluemonte, -Harar, -Sidamo, -Yirgacheffe, -Zantarto.
Jemen-i kávék
-Mocha, -Mochatino, -Sarmanot, -Raldser.
Kenya-i kávék
-Fancy, -Galalor, -Latornisal, -Samgonertal.
Kolumbia-i kávék
-Granos, -Juan Valdez, -Sello Rojo, -Supremo.
Német kávék
-Dallmayr, -Eduscho, -Jacobs, -Löfbergs, -Melitta, -Tchibo.
Olasz kávék
-Corsini, -Corso Verona, -Costadoro, -Espresso, -Lavazza, -Mauro, -Mokarabia, -Molinari, -Morettino, -Pellini, -Piazza d'Oro, -Segafredo, -Vergnano, -Zanetti.
Svájci kávék
-Davidoff, -Nescafé, -Nestlé, -Ricoré.
----------------------------------------------------------------------

Kávé Termelés Világranglistája  (2020)

Kávé Fogyasztás Világranglistája  (2020)

----------------------------------------------------------------------