Jugoszlávia az egykori virágzó állam - Bíró Csaba

Jugoszlávia az egykori virágzó konföderáció.

Az egykori Jugoszlávia különleges földrajzi helyzetét és adottságait tekintve az Európai kontinens egyik legkedvezőbb fekvésű, legváltozatosabb és legérdekesebb országa volt. Jugoszlávia a tájait és népeit nézve is oly sokszínű volt, hogy ezer arcú országnak, az ezer sziget országának is nevezték.

Jugoszlávia

-- Jugoszlávia az egyik legszebb vidék, volt itt minden ami csak kell az embernek: -alföldek, -dombságok, -hegységek, -tavak, -tengerpart, szépen hosszan kéklő tenger. Európa nagy idegenforgalmat vonzott országai közül Jugoszlávia sajátságos helyett foglalt el, amely páratlan volt a maga nemében. Jugoszlávia műemlékekben igen gazdag: antik romjai, római kori emlékei, nevezetes épületei gondolkodásra sarkallnak, a természeti szépségei: hegyei, fjordjai, tengerpartjai szemet gyönyörködtetőek. Az ország itteni sajátos zamattal ízesített délszláv élete a maga módján igen vonzóvá vált.
-- Jugoszlávia létrejötte 1929-re tehető, az egységes állam 1929-ben a Jugoszlávia: "Jugoszláv = Délszláv" nevet vette fel. A „Jugoszlávia” megnevezés gyűjtőnév, ugyanis az országnak több hivatalos neve volt. A megnevezések változásai gyakran lényeges változásokat jelenítenek meg az ország belső berendezkedésében, államformájában. Az egykori Jugoszlávia 6. tagállamból állt: -Szerbia, -Szlovénia, -Horvátország, -Bosznia, -Montenegró, -Macedónia. A tagállamok nagysága közel hasonló volt, arányoson osztották meg a közös nagy területet. 
-- Már az 1800-as évek közepétől létrejöttek olyan elméletek, amelyek a délszláv népek:. szerbek, horvátok, bosnyákok, makedónok egységét hirdették. A legjelentősebb a horvátok körében kiteljesedő illír mozgalom volt. A középkorban a Dubrovnikiak figyeltek fel először a délszláv térségben beszélt nyelvek hasonlóságára. Később a pánszlávizmus eszméjét osztó romantikus nacionalista értelmiségiek az Osztrák–Magyar Monarchiában élő Balkáni népek egyesítését tűzték ki célul a közös testvériség nevében.
-- 1929-től jött létra a "Jugoszláv Királyság", "Kraljevina Jugoslavija". 1945. november 29-én alakult meg a szocialista Jugoszlávia, amely ülést Jajcán rendeztek meg. Ivan Ribar lett az államfő, a kormányfő pedig: Josip Broz Tito. Jugoszlávia, egy föderatív alapon szerveződő szocialista állam volt, de nem kötelezte el magát a sztálini Szovjetuniónak. Teljes neve:. "Jugoszláv Föderatív Népköztársaság" -  "Federativna Narodna Republika Jugoslavija", majd "Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság" - "Socijalistička Federativna Republika Jugoslavija. A Jugoszlávia el nem kötelezettségének köszönhetően vonzó volt a nyugati befektetők számára, szabad kereskedelme volt a nyugati államokkal. Már az 1960-as években egyike volt Európa leggazdagabb szocialista államainak..
-- Jugoszlávia a Balkán-félsziget északi részén terült el, az északi földrajzi szélesség: 41° és 47°, és a keleti földrajzi hosszúság: 13° és 23° között. Az ország összesen 7. országgal volt határos: -Olaszország (200 km), -Ausztria (320 km), -Magyarország (623 km), -Románia (557 km), -Bulgária (536 km), -Görögország (262 km), -Albánia (465 km) hosszan határos. A 2969 kilométernyi szárazföldi partvonala mellett, 2092 kilométernyi tengerparti határa volt a végtelenül kéklő Adriai-tengerrel.
-- Jugoszlávia teljes területe: 255 804 km², lakossága: 24 millió fő volt. A világot járva egy-egy országról nyert benyomásaink tömény véleménnyé formálódnak. Jugoszlávia sokarcú ország, róla nehezebben alakult ki bennünk ily összegző kép. Tájait és lakóit nézve oly sokféle hatás, északi és déli mentalitás hat ránk. Szlovéniában szinte Ausztriában érezhetjük magunkat. Szerbia és Horvátország városai szinte Közép-Európát idézik. A Boszniai Szarajevó Konstantinápolyal vetélkedő keleti misztikum, Macedónia olyan pezsgő mint Görögország. Az Adriai-tengerpart Dalmáciában a pálmafás sétányokkal a mediterrán világ báját rajzolják meg.
-- Jugoszlávia legfestőibb és legvonzóbb tája egyértelműen a hosszan kéklő Adriai-tengerpartja volt. A Jugó Adria teljes hossza: 2092 kilométer volt. A Jugszláv tengerpart az Olasz határ menti Trieszti-öböl melletti: Jernej-öbölnél kezdődött, és az Albán határ menti: Bojana-folyó torkolatánál ért véget. A tengeri partvonal: északnyugat-délkeleti irányban haladt. A tengerpart rendkívül tagolt, a partokat számtalan: öböl, félsziget, tengerszoros tarkítja. A Jugoszláv tengerpart varázsát hatalmas szigetvilága adja: 69 nagyobb és 66 kisebb szigetén 300 ezer ember él. A változatos Adriai partok festői szépségű tagoltságai és meghitt zugai az önfeledt öröm és pihenés oázisai voltak.
-- Az egykori Jugoszlávia a földrajzi helyzetét és adottságait tekintve az Európai kontinens egyik legkedvezőbb fekvésű, legváltozatosabb és legérdekesebb országa volt. A tájait és népeit nézve is oly sokszínű volt, hogy ezer arcú országnak, az ezer sziget országának is nevezték. Jugoszlávia az egyik legszebb vidék, volt itt minden ami kell, alföld, dombságok, hegységek, tavak és még hosszan kéklő tenger is. Az ország gazdaságpolitikája erősen eltért a hajdani keleti blokk többi országától, itt nyugati típusú piacgazdaság volt és az emberek is mehetek szabadon külföldre dolgozni. Az egykori elnök: Tito kohéziós politikája sokáig képes volt összetartani ezt a nagy országot, ám halála után már senki sem tudott olyan integráló politikát folytatni, mint ő tette azt....
-- Az 1990-es év elején Jugoszlávia területén sajnálatos módon erősen megnövekedett a nacionalizmus és sovinizmus, ami az ország későbbi végleges széteséséhez vezetett.. Slobodan Milošević a szerb (ortodox), Franjo Tuđman a horvát (katolikus), Alija Izetbegović pedig a bosnyák (muzulmán) lakosságban ébresztette fel a nemzeti és vallási nacionalizmust....
-- 1991. június 25-én kivált Szlovénia, ettől a naptól kezdve számítjuk Jugoszlávia széthullását. Az egykori Jugoszlávia 6. tagállamból állt: -Szerbia, -Szlovénia, -Horvátország, -Bosznia, -Montenegró, -Macedónia, ám az egykor virágzó és gazdag konföderáció már rég felbomlott. Nézzük meg az utódállamok mai helyzetét, hová jutottak mára az azóta eltelt több mint 20 esztendő folyamán.

***---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Szerbia

--  Szerbia, hivatalos nevén: Szerb Köztársaság, Republika Srbija. Szerbia a Balkán-félsziget középső és északi részén, illetve a Kárpát-medence déli részén található. Északi része sík, középső és déli része hegyes-dombos. Legnagyobb városai: Beograd, Novi Sad, Nis, Kragujevac, Subotica. Szerbia klímája kontinentális a Vajdaságban, mérsékelt kontinentális Közép-Szerbiában, e kettő között mozog.
--  Szerbiában a csapadékok elegendőek az ideális mezőgazdasági termeléshez. Ehhez még hozzájárul a Vajdaság és Šumadija termőföldje. Szerbia ma már csak két részből áll, a szerbek lakta Szerbiából és a döntően magyarok lakta Vajdaságból. A szerb részek inkább iparosodottak, míg az egykori magyar rész erősen mezőgazdasági jellegűnek mondható.
--  Az egykori magyar Vajdaság az ország éléstára volt mindig is és máig az ország éléskamrájának számít. A jó minőségű zsíros termőföldjein nagyban terem: búza, kukorica, napraforgó, burgonya és cukorrépa. A Vajdasági mezőgazdaság jóval a magyar előtt jár még mindig, hiszen a hazai felvevő piacra termelnek nagyban és eladhatóan. Az Eu-n kívüliként őket még így egyenlőre nem árasztotta el a sok külföldi bóvli termény, ami nálunk már rég megtörtént. Szerbia flórája és faunája igen gazdag a változatos éghajlatnak köszönhetően. Északon az Alföldet sztyeppe fedi. Mára nagy részét feltörték a mezőgazdasági művelés számára.
--  Kevés erdő maradt, főleg a folyók és csatornák mellett. A művelt területek erdőfoltjai apróbb állatoknak, valamint szarvasoknak és őzeknek nyújtanak menedéket. Gyümölcsösök és művelt erdők is találhatók. Az vadállatok között fellelhető a vaddisznó, a farkas, a róka és a Bánságban, a Kárpátok lábainál egy-két eltévedt medve is. A középső és a déli régiókban és a hegyekben lombhullató, például tölgy és tűlevelű fák egyaránt megtalálhatóak. A fauna a Balkán-félsziget többi országára jellemző..
--  Ha egy külföldi betéved egy valódi szerb vendéglőbe, vagy egy tőzsgyökeres szerb család látja vendégül, sligovicával: szilva pálinkával ágyaznak meg a több fogásos étel sornak. Ezenkívül szőlőből: lozovaca, körtéből: viljamovka, almából: jabukovaca, is készülnek hasonló alkoholos italok. Ezt követi az előétel: a kapros juhtúró, a balkáni étkezések kedvelt bevezetője. Ezen nem kell csodálkozni: a balkáni hegyek oldalában sok szilva terem, és a kopár hegyekben birkák legelnek. Amiből sok van, az olcsó, ami pedig olcsó, az a tömegek, ellátását szolgálja.
--  Egyszerű, de igaz elmélet. Persze, még hozzá kell tenni azért valamit: azokban a hegyekben nem csupán sok, de szerfölött ízletes, gazdag cukortartalmú, ezért erős, tüzes pálinkát szolgáltató szilva terem. A hegyi legelőkön élő birka húsa nem akármilyen: a szabad élettől, a sok mozgástól izmos állat húsa ízletes, tápláló. A belőle készült leves vagy sült fölséges ízű.
--  A legismertebb ételeik még a következőek: Csevap: birka, kecske, és marha húsból összekevert, fűszerezett fasírt. Ajvár: Előre grillezett, meghámozott és ledarált húsos paprikából készülő krém. Pljeskavica: lehetőség szerint faszénen, grillen megsütött fűszerezett birka-kecske alapú húspogácsa. Péksütemények a Burek: török eredetű, azonban ma a legnépszerűbb horvát péksüteménnyé vált..
--  Szerbiában nagy hagyománya van a folklórnak és a nemzeti zenének. Számos néptánccsoport és zenekar működik az országban. A délszláv folklórra, így a szerb folklórra is jellemző a kóló, vagyis körtánc. A két legismertebb kóló a Moravac és az Užičko kolo. A legismertebb szerb zeneszerző, egyben népdalgyűjtő Stevan Stojanović Mokranjac (1856–1914). Ő alapította az első szerb zeneiskolát. Ismert zeneszerzők még: Kornelije Stanković, Stevan Hristić, Stanislav Binički; a könnyűzene-népzene-filmzene terén pedig a világhírű Goran Bregović..
--  Szerbiában a Julianus-naptárt használják, hiszen ők Görög-keletiek, ezért így az ünnepek két héttel elcsúsznak a Gergely-naptárhoz képest, így a Szenteste január 6-ára, a Szilveszter pedig január 13-ára esik. A Karácsonyt, szerbül: Božić, eredetileg kizárólag január 6-án tartották, de manapság már december 25-én, azaz a Gergely-naptár szerint is meg szokták ünnepelni.

***-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Szlovénia

--  Szlovénia, szlovénül Slovenija, teljes nevén Szlovén Köztársaság, szlovénül Republika Slovenija. Szlovénia Közép-Európa déli részén, az Alpok lábánál terül el. Nyugaton Olaszország, délnyugaton az Adriai-tenger, délen és keleten Horvátország, északkeleten Magyarország, északon Ausztria határolja. Horvátországgal határvitában áll, különösen tengeri határait illetően.
--  Szlovénia, a korábbi jugoszláv tagköztársaság 1991 óta független állam. Négy nagy európai földrajzi régió találkozik az országban: az Alpok, a Dinári-hegység, a Kárpát-medence és a Mediterráneum.. Tehát megtalálható itt minden, az alföld, a dombság, a magas hegység, és a tengerpart is...
--  Szlovénia legmagasabb hegycsúcsa a Triglav: 2864 m, az ország átlagos tengerszint feletti magassága: 557 m. Az ország körülbelül felét: 10 124 km² erdő borítja, ezzel Szlovénia az erdőterület nagysága alapján a harmadik helyen áll Európában, Finnország és Svédország után. A terület 5593 négyzetkilométere rét, legelő, 2471 km² pedig mezőgazdasági terület; ezenkívül van 363 km²-nyi gyümölcsös és 216 km² szőlőültetvény.
--  Szlovénia legnagyobb városai: Ljubljana, Maribor, Celje. Rövid, ám annál szebb tengerpartja van Szlovéniának az Adriai-tengerparton, ami 40 kilométer hosszúságú, 4 városa: Koper, Izola, Piran, Portoroz.. Szlovénia volt mindig is a legfejlettebb a tagállamok közül és így van ez ma is, a volt keleti blokk államai közül ők a leggazdagabbak. Szlovéniát sokan: "Keleti-Svájc" vagy "Kis-Ausztria" névvel is illetik, nem véletlenül.
--  Ez a kis ország egy igazi ékszerdoboz, ahol az Alpok hegyláncai találkoznak dombokkal és völgyekkel, majd az Adriai tengernél végződve az szegélyezi partjait. Az Alpesi ország nagyon fejlett, rendezett és tiszta, olyan mintha csak Ausztriában járnánk. Az ország iparát a magas szintű és korszerű technika jellemzi, a fejlett műszaki kultúra és a szakképzett munkaerő biztosítja az exporttermékek kiváló minőségét. A mezőgazdaságban szintén élen járnak, nagyon szépen művelt és gondozott birtokokkal találkozhatunk mindenfelé. Az országban a bérek és fizetések is elérték már Ausztria szintjét...
--  Szlovénia etnikai csoportjai a magyarok, illetve olaszok: 1%-1%, a magyarok az északkeleti Muravidék tájegységen élnek, az olaszok az Adriai tengerpart körzetében. Mutatja az állam fejlettségét, hogy a magyar és olasz határ melletti régió területén mindkét nyelv hivatalos. A szlovénok sok mindent átvettek szomszédaik étkezési szokásaiból.
--  Az északi tájakon az osztrák, a tengerparton az olasz, keleten a magyar konyha hatása érvényesül. Az évszázadokon keresztüli osztrák hatásra meghonosodtak a tésztafélék, a palacsinták, rétesek, kuglófok. Szlovénia már utcahosszal megelőzte Magyarországot minden tekintetben, sőt a két országot egy lapon sem lehet említeni. Szinte mindenben példát lehetne venni róluk, sokat lehetne tőlük tanulni.

***----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Horvátország

--  Horvátország, hivatalosan: Horvát Köztársaság, horvátul: Republika Hrvatska, közép-európai állam a Balkán-félszigeten. Északnyugatról Szlovénia, északról Magyarország, keletről Szerbia, valamint Bosznia-Hercegovina, délkeleten pedig egy rövid szakaszon Montenegró határolja. Délnyugaton pedig nagyon hosszan az Adriai-tenger alkotja természetes határát..
--  A Horvátországi Adriai tengerpart egy fogalom nagyon sokak körében, hiszen szinte egyedülálló szépsége és sokszínűsége egyedi a világon, az ország vonzereje is az. Az ország éghajlata a belső vidékeken mérsékelt kontinentális, száraz és forró nyár, hideg, csapadékos tél jellemzi.
--  A hegyekben jellegzetesen hegyvidéki klíma uralkodik hűvös nyárral és hóban gazdag, hideg téllel. A tengerpartokon mediterrán az éghajlat: forró és száraz nyár, enyhe és csapadékos a tél a partvidéken. Horvátország és a Magyarország több mint 800 éves közös történelemre tekint vissza, lévén hogy 1102 és 1918 között Horvátország perszonálunióban volt a Magyar Királysággal.
--  A II. világháború után Jugoszlávia része volt, mely államalakulat felbomlása után Horvátország 1991-ben kiáltotta ki függetlenségét. Az 1980-as években a jugoszláviai Horvát tagköztársaság adta az ország idegenforgalmi bevételének 80%-át. Ez az 1990-es évek háborús konfliktusai nyomán súlyos veszteségeket szenvedett, de a szép hosszú tengerpart lassan visszanyerte vonzerejét.
--  A 2000-es évek elejére már újra régi fényében ragyogott Isztria és Dalmácia is. Jelenleg a gazdaság vezető ágazata a szolgáltatás, s ezen belül is az idegenforgalom és a közlekedés. Dalmácia tengerparti sávjában 2001-től rekordmértékűvé vált az idegenforgalom. Az ország idegenforgalmi területei a következők: Isztria, Kvarner öböl, Dalmácia: Zadari régió, Šibeniki régió, Spliti régió, Dubrovniki régió, Közép-Horvátország és a főváros Zágráb.
--  A Horvát tengerpart vagy Horvát Adria: Hrvatska Obala: az Adriai-tenger horvátországi partvidéke szárazföldön 1778 km partvonalat jelent, de ha a szigetek kerületét is figyelembe vesszük, összesen 5835 km. A Horvát Adria szigeteinek száma 1185, szigetpartjainak hossza 4057 km. Horvátország legnagyobb szigetei: Krk, Cres, Brač, Hvar, Pag, Dugi Otok és Rab. A lakott szigeteinek száma 66.
--  Az ország legnagyobb öblei a Kvarner-öböl, és a Šibeniki–öböl. A horvát tengerparthoz két nagy félsziget is tartozik: északi részén az Isztriai-félsziget, déli részén, Split és Dubrovnik között a Pelješac-félsziget. Az Adria-part észak–dél irányban fokozatosan mélyül, átlagos mélysége 250 m, legmélyebb pontja 1330 m. Mélysége északon átlagosan 20–50 m között mozog. A víz sótartalma jellegzetesen magas, északon 31-33‰, délen 38‰.
--  A horvát Adria-part karsztos part, a világ legjobban tagolt tengerpartja. Idegenforgalmi szempontból a horvát Adria alapvetően három nagyobb részre osztható: Isztriai-félsziget, Kvarner-öböl és Dalmácia tengerpartja. A horvát tengerpart legszebb városai északról délre haladva: Poreč, Rovinj, Pula, Opatija, Rijeka, Crikvenica, Senj, Zadar, Šibenik, Split, Omiš, Trogir, Makarska, Stari Grad, Dubrovnik.
--  Horvátország gasztronómiája természeti adottságai miatt rendkívül sokrétű. A török, a magyar, az olasz konyha hatásai is befolyásolták mai képét. A legismertebb ételek, mellyel turistaként akár az olvasó is találkozhatott a következőek: Csevap: birka, kecske, és marha húsból összekevert, fűszerezett fasírt. Tálalása szeletelt hagymával és ajvárral a legajánlottabb. Ajvár: Előre grillezett, meghámozott és ledarált húsos paprikából készülő krém.
--  Pljeskavica: lehetőség szerint faszénen, grillen megsütött fűszerezett húspogácsa. Péksütemények a Burek: török eredetű, azonban ma a legnépszerűbb horvát péksüteménnyé vált. Levelestésztából készül, túróval, sonkával, gombával, almával töltött édesség. Strukli: réteshez hasonló, almával, gyümölccsel töltött sütemény. Levesek: a tengerpart legnépszerűbb hallevese a Brodet, melyet agyagtálban, parázson főznek.
--  A Manestra tengerparti részekre jellemző, vörösborral leöntött, babbal és pirított tésztával tálalt leves. A szárazföldeken a paprikás, tejfölös Csorba fogyasztása a leggyakoribb. Hal ételek: legkedveltebb a sült Lignja: tintahal és a citrommal tálalt girice: vékony szardella..
--  Az mindenhol feltűnő, hogy szinte csak kizárólag hazai üzletek és boltok vannak mindenhol, hazai árukkal és terményekkel, hiszen ők sem engedték be a nagy külföldi multikat. Horvátországról is elmondhatjuk azt, a fejlődésben és a gazdasági mutatókban már jóval megelőzte Magyarországot, az emberek évről-évre egyre emelkedőbb életszínvonalon élnek.

***--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Bosznia-Hercegovina

--  Bosznia-Hercegovina, bosnyákul, horvátul és szerbül: Bosna i Hercegovina, fordításban: Bosznia és Hercegovina. Bosznia Délkelet-Európában, a Balkán-félsziget nyugati felén fekszik. A keleti oldalról Szerbia, délről Montenegró, a többi oldalról Horvátország határolja. 
--  A Jugoszláv SZSZK egyik volt tagköztársasága volt, 1992. április 5-én vált függetlenné. Boszniát a nagyon változatos nemzetiségi és vallási összetétel jellemzi, ez az ország a keleti és nyugati kereszténység, valamint az iszlám találkozási pontja, ami a múltban már sok helyi konfliktusra adott okot.
--  Az ország két történelmi-földrajzi egységből, az északon elterülő, nagyobb, mintegy 42 ezer négyzetkilométert kitevő Boszniából, valamint a déli Hercegovinából áll. Mindkét rész nagyobb részben hegyvidéki terület, de a felszín jellegzetességei eltérőek. Észak felé a hegyvidék a Száva-mellék: Posavina lágy dombokkal borított vidékébe, majd a Pannon-síkságba megy át.
--  Boszniának a Dinári hegyvidékhez tartozó részei kelet-nyugati irányban húzódnak. Hercegovina a Hegyi vagy Magas és az Adriai, vagy Alacsony Hercegovinából áll. Utóbbi Neum és a Klek-félsziget között kiér a tengerre. Jelentősek az ún. poljék, kis, völgyekben elterülő síkságok is, amelyek a nagyobb boszniai folyók mentén észak-déli irányban húzódnak. Délnyugaton, délen és délkeleten a kiterjedt karsztmezők a Livnói, Duvnói és a Popovo polje adják a táj jellegzetességét.
--  A világ országai közt itt a legrövidebb a tengeri határ hossza a szárazföldihez képest, tulajdonképpen az egyetlen város Neum tengerpartja van csak nekik, ami néhány kilométer csupán.. 2007-ban jártam először e sokat szenvedett földön, hiszen a délszláv háború itt volt a legvéresebb.
--  A volt Jugoszlávia tagköztársaságai közül Boszniában vannak még mindig a leginkább látható nyomai a délszláv háborúnak, számos szétlőtt, romos házat láttam utamon, de azért egyre szebb minden, gőzerővel halad a rendbetétel mindenfelé. Az ország belseje felé haladva egyre magasabbá válnak a hegyek és keményebbé, dacosabbá az emberek. Az itt élő emberek egyébként barátságosak és vendégszeretőek, büszkék rá és tudatában vannak annak, hogy hol is élnek.
--  A nagyobb városok: Szarajevó, Banja Luka, Tuzla, Zenica, Doboj, Mostar. A főváros Szarajevó egy gyönyörű város, hegyek ölelik körbe, ám népe sokat szenvedett a háború évei alatt, 1992-1995 között szerb ostromgyűrű fogta körbe a várost, három évig tartott a város ostroma, ezt a nélkülözésekkel teli időszakot az 1995. novemberében megszületett a Daytoni egyezmény zárta le, azóta béke van. Szarajevóban két ottani barátom fogadott: Mario Božić és Romeo Mitrović, akik mindig nyugodtak és ráérősek, ezek a délszlávok tudnak élni. A szerb-horvát nyelvű társalgásaink mindig egy kávé mellett zajlanak, amit itt törökösen főznek, de szinte mindig szóba kerül a háború is.
--  A kávézás Boszniában mindig mindenhol egy szertartás, a bosnyák kávé: 'kava', finomra őrölt kávé, többször felfőzve, a nyugalom jelképe. Mindig is egy bosnyák konvertibilis márkát kértek egy kávéért, most is ennyi, ami átváltva egy fél euró. A háború alatt is jutott erre pénz. Ha mégsem sikerült összeszedni a kávéra valót, akkor egy doboz cigiért is ihattak az emberek egy jó feketét. Manapság is van rá idejük, hogy kávézzanak, hiszen a munkaképes lakosság legalább fele munkanélküli. Annak idején a háború alatt sokat szenvedtek, mint mondják most már jól és nyugodtan akarnak élni, ezért pedig bőven tesznek is.
--  A másik legszebb város Mostar, amely a Neretva folyó felett átívelő hídjáról híres. Mostar örökre eggyé vált a több mint 500 éves, UNESCO listás: Öreg Híd, a Stari Most képével. A Neretva folyó feletti híd lerombolása előtt emberek sokasága jött a városba, hogy megcsodálja szépségeit. A híd helyre állítása utáni állapot emlékezteti az embereket, hogy hogyan is éltek egykoron és talán hogy fognak majd egyszer újra élni.

***-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Montenegró

--  Montenegró, szerbül: Crna Gora - Fekete Hegy, azaz a fekete hegyek országa ez, de nemzetközileg az olasz: Montenegro kifejezés terjedt el jobban. A Crna Gora elnevezés „fekete hegy”-et jelent, vagyis „a fekete hegyek országa”. A legtöbb nem szláv európai nyelvben olasz közvetítéssel ennek a névnek újlatin fordítása, a Montenegró honosodott meg: Monte = Hegy, Negro = Fekete. Ugyanezt jelenti az ország török neve: „Kara Dağ”. Ugyanakkor a „Gora” szó a délszláv nyelvekben „Erdő”-t is jelenthet, ezért egyes vélemények szerint helyes lehet a nevet „fekete erdő”-nek is értelmezni.
--  Montenegró független állam Dél-Európában, a Balkán-félszigeten, a volt Jugoszlávia területén. Az 5. állam, amely függetlenedett a volt Jugoszláviából. Fővárosa Podgorica. Délnyugaton az Adriai-tenger, nyugaton Horvátország, északnyugaton Bosznia-Hercegovina, északkeleten Szerbia, keleten Koszovó, délkeleten pedig Albánia határolja. 2010. december 17. óta az Európai Unió hivatalos tagjelöltje.
--  Montenegró egy Európai viszonylatban viszonylag ritkán lakott hegyvidéki terület a Dinári-hegységben. Meredeken leereszkedő hegyek kísérik öblökkel tagolt partját az Adria mentén. Legnagyobb öble a Kotori-öböl, régi nevén Cattarói-öböl. A montenegrói part az Adriai-tenger délkeleti részén helyezkedik el, Horvátország és Albánia között. 260,2 km hosszú, melyből a szárazföldi part hossza 249,1 km, a szigetek part vonalának hossza: 11,1 km. A tenger gyorsan mélyül, az Adria legmélyebb pontja Montenegró partjai előtt található, 1280 m.
--  A Montenegrói tengerpart legszebb városai északról délre haladva: Kotor, Tivat, Herceg Novi, Sveti Stefan, Budva, Petrovac, Bar, Ulcinj. A parttal szinte párhuzamosan a Dinári-hegység magas vonulatai követik egymást észak-déli irányt követve sorrendben: a Njegoš, a Golija, a Durmitor, ettől délre az Orjen, a Lovćen, a Sinjajevina, majd a Komovi-hegység és a Prokletije.
--  Az északi vonulatok egyúttal a Dinári-hegység és egész Montenegró legmagasabb csúcsai. Legmagasabb pontja a Prokletije hegységben, Plav község területén levő: 2534 méteres Zla kolata csúcs. Síkvidék igen kevés akad az országban, mindössze a Shkodrai-tótól északra, illetve a Nikšići-mezőségen található nagyobb összefüggő sík terület.
--  Éghajlati zónái: Mediterrán éghajlat: Egy keskeny csíkon az Adriai-tenger partján Herceg Novitól a Bojana-folyóig van a mediterrán zóna. Nyáron a közép hőmérséklet júliusban 25,4 °C - 27,6 °C körül alakul. A nyarak rövidek de szárazak, a tél rövid és enyhe. A napos órák száma 2500, extrém adatai Ulcinjnak vannak, mintegy: 2700 napos óra évente.
--  A tengervíz is felmelegszik: 26 - 27 °C-ra. Júliusban átlagosan naponta 11 órát süt a nap. A víz hőmérséklete már májustól kedvező és az marad augusztus közepéig.. Kontinentális éghajlat: Montenegró középső részén a hőmérséklet júliusban 26,4 °C Podgorica, 25,4 °C. Az abszolút maximum 40 °C. A Bojana-folyó völgyéből, a Szkadári-tavon és a Morača-folyón keresztül érkezik a forró levegő Podgoricába, ezért a volt Jugoszlávia legmelegebb városa. A januári közép hőmérsékletek: 5 °C körül van.
--  Hirtelen időjárás változásra is számítani kell. Hőmérsékleti szélsőségek is jellemzik a középső területeket.. Hegyvidéki éghajlat: A nagy hegyek vonulata kezdődik a Piva-folyónál. A hegyek átlagos magassága: 1700 méter. A csúcsok pedig elérik a 2000 métert. A hegyekben a szub-alpesi klíma uralkodik, hideg havas telekkel, hűvösebb nyarakkal. Az időjárás hirtelen változik meg. Télen nem ritka a -20- -30 °C-os hőmérséklet sem..
--  Montenegró egy kis ország a Balkánon, ám a természeti és a társadalmi kontrasztok mindig vonzották az ide látogató turistákat. Az országot különböző irányból érkező hatások érték, sok fajta hódító nép érkezett, felépítették a kultúrájukat és tovább álltak, itt hagyták az utókornak öröküket. Montenegróban különleges egységet képez a civilizációk találkozása a legrégebbi idők óta. A két világ találkozásának határa Kelet és Nyugat, az országban megtalálható mindkét világ kultúrájának nyomai, Velence, az iszlám, valamint Ausztria hatása.
--  Montenegróban, ebben a pici országban olyan természeti kincsek vannak, melyeket sehol nem találhatunk meg Európában, de egyedülállóak a világon is. Itt van Európa utolsó őserdeje a Biogradi hegységben, és a Durmitor nemzeti parkban található Európa legmélyebb és a világ második legmélyebb kanyonja. Az étel különlegességekhez tartozik a raštan, a "čevap", és a pljeskavica. A világhírű burger-láncok termékeit ízben és nagyságban is megszégyenítő óriás-pljeskavicák 2 euróért kaphatók.
--  Az itteni legjobb bor a montenegrói Vranac. Nevét a vérpiros színű szőlő szemekről kapta. Nemzetközileg elismert fajtából készül a bor. A szőlőt a podgoricai borvidéken termesztik, a tengerparton kevesebb ültetvény van. Az itteni barátom, Marko Mirković rögtön ezzel kínál a találkozásunk után, jöhet egy Vranac, nemcsak neki, nekem is ez a kedvenc borom. Mint mondja, a természet itt még érintetlen, nincs megmérgezve, mert nincs pénz mezőgazdasági mérgekre. A paradicsom nem olyan piros, mint a magyar hipermarketben, de íze van, édes, szaftos.
--  A Montenegrói emberek büszkék. Nem hazudoznak, itt ez szégyen. Az ország szegény, az emberek szerény, szűkös anyagi keretek között élnek, de nem lopnak, mert az is szégyen. Nahát.. Pénzért senkit nem fognak megmérgezni állott étellel éttermekben. Egyik legnagyobb sértés számukra, ha a turistaként megkérdezik tőlük, friss-e a hús.. A Montenegróiak magasak, erősek, inasak, fekete hajúak, a nők szépek és formásak.
--  Az emberek nagyon összetartóak, hazafiak, szeretik az országukat. Tudják, hogy ha bármit eladnának, ha a külföldiek, a politikusok vagy multik kezébe kerülne, akkor azokat a természeti kincseket örökre elveszítenék, és nem a nép járna jól, és nem az ország, hanem a gazdag vevők. A svédek is meg akarták venni a természeti forrásokban a világ egyik leggazdagabb országának a vízművét és csatornázási hálózatát, de ezt sem adták el a hazaiak. Bevallom nekem a kedvencem, a szívem csücske ez a kis ország és az is marad örökre.

***--------------------------------------------------------------------------------------------------------

Macedónia

--  Macedónia, Macedón Köztársaság: Republika Makedonija, a magyar köznapi használatban többnyire Macedónia egy Balkán-félszigeti, tengerparttal nem rendelkező állam. 1991 előtt Jugoszlávia legdélebbi tagköztársasága volt, határai meghúzására 1945-ben, a jugoszláv köztársaságok területének kijelölésekor került sor. Az országban élő macedónok a déli szlávok közé tartoznak. Nyelvük a bolgárokéval mutat közeli rokonságot, pontosabban szinte megegyezik vele, ezért vitatható, hogy a macedónok nem bolgárok-e.
--  Macedónia az egykori Jugoszlávia legdélebbi tagállama, a görög határ mentén fekszik. Macedónia a volt Jugoszlávia legszegényebb vidéke volt. Macedóniát Koszovó és Szerbia északon, Bulgária keleten, Görögország délen és Albánia nyugaton határolja, e között helyezkedik el. Nincs kijárása a tengerre.
--  Az ország nagyjából a Vardar folyó vízgyűjtő területére terjed ki, és e folyó révén kapcsolódik az Égei-tengerhez. Az ország szinte teljes területe hegyvidék, eltekintve a Vardar folyó völgyétől és néhány egyéb, kisebb völgytől, mint a Bregalnica és a Strumica völgyei. Éghajlata a Vardar-völgyében rendkívül száraz, mediterrán, a hegyvidékek hűvösebbek és csapadékosabbak.
--  A nagy tavak - az Ohridi-tó, a Preszpa-tó és a Dojran-tó vízfelülete védett területnek számít. Egyaránt része a kulturális és a természeti világörökségnek az UNESCO szerint az Ohrid-régió kulturális és történeti együttese, valamint természeti környezete. Történelme során az ország területén szinte valamennyi környező kultúra meghagyta a nyomát.
--  A római korból maradtak meg Stobi romjai a mai Szkopje mellett. A keresztény kultúra is meghagyta a nyomát a bitolai mozaik formájában. Az ortodox kolostorok és templomok nagy része bizánci stílusban épült, amelyek legszebbje a Nezeri kolostor. Bolgár behatás látható Ohrid város házain. A török építészet rengeteg fürdőt és dzsámit emelt Szkopje városában.
--  A macedón gazdaságot rengeteg gátló folyamat érte eddigi rövid történelme folyamán. A délszláv háború, a koszovói albán bevándorlás, az 1994-1995-ös görög gazdasági embargó, majd a 2001-es albán nemzetiségi feszültség mind-mind negatív hatással volt Macedónia amúgy is rossz gazdasági helyzetére. A fejlődés azonban folyamatos, a nép dolgos és optimista.
--  Az ország első látásra szegénynek tűnik, de aki ismeri az tudja, hogy kincseket rejt e táj. A magyar üzletektől és boltoktól eltérően az itteni boltokban a macedón termékek viszik a prímet, szinte csak azok vannak. A makedón élelmiszer boltokban a hazai és saját termékeikből óriási a választék, különösen a sajtokból, a tehéntejből készült sajtok mellett hatalmas kínálat van a juh és kecske sajtókból is, a legnépszerűbb a sirenj és a kaskaval.
--  A makedónok élvezik az életet, a férfiak éttermekben és kávézókban beszélgetnek, szeretnek ízletes ételeket enni, közben jó borokat inni, nézegetni az utcán sétálgató és csevegő lányokat. Különösen nyáron van ez így a csodaszép Ohridi-tó partján, amely ilyenkor teljesen benépesül.
--  Itt a Dél-Balkánon a jellegzetes délszláv ételeket mind a legkiválóbb módon készítik: ćevapčići és pljeskavica, melléje: šopska és ajvar, az édességek: burek és toplo ledno, végül a remek italok: vino és pivo, aztán a rakija, amiből a legjobb a šligovica és a lozovača...

***

     A Jugoszláv tengerpart adottságai    

Jugoszlávia legfestőibb és legvonzóbb tája egyértelműen a hosszan kéklő Adriai-tengerpartja volt. A Jugó Adria teljes hossza: 2092 kilométer volt, városai: 55 csodaszép településsel. A Jugszláv tengerpart az Olasz határ menti Trieszti-öböl melletti: Jernej-öbölnél kezdődött, és az Albán határ menti: Bojana-folyó torkolatánál ért véget. A tengeri partvonal: északnyugat-délkeleti irányban haladt. A tengerpart rendkívül tagolt, a partokat számtalan: öböl, félsziget, tengerszoros tarkítja. A Jugoszláv tengerpart varázsát hatalmas szigetvilága adja: 69 nagyobb és 66 kisebb szigetén 300 ezer ember él. A változatos Adriai partok festői szépségű tagoltságai és meghitt zugai az önfeledt öröm és pihenés oázisai voltak.

     Jugoszláv Tengerpart Városai             
          2092 Kilométer - 55 Város                

  A Szlovén Tengerpart Városai   

A Szlovén tengerpart híresen kicsi, mindössze: 40 kilométer hosszúságú partszakasz, ám nagyon hangulatos és idillikus: 4 városkája van. A Szlovén tengerpart a Horvát tengerpart előszobája, meg legalább olyan szép is, mint a Horvát tengerpart, csak mégis egy kissé másabb attól.

Szlovén Isztriai-Félsziget tengerpartja

  1.  Koper  
Koper, olaszul: Capodistria 25 ezer lakosú városa Szlovénia legfontosabb Adriai-tengeri kikötővárosa, az olasz határ közvetlen közelében. Eredetileg egy szigeten állt, egyik korai elnevezése is innen ered: Kecske-sziget, Caprea, azaz Koper. Az ókorban Aegida néven említik görög források. A Capris és Caprista elnevezések a római korból valók. Később a környező lagúnás tengerág feltöltésével félsziget lett belőle. 1798-tól 1918-ig az Osztrák Császárság része, majd 1947-ig az Olasz Királyságé. Ez évben alakult meg Trieszt Szabad Terület, amelynek B zónájához tartozott, majd annak 1954-es felosztásával Koper Jugoszláviához került. Az 1991-ben függetlenné vált Szlovénia legjelentősebb kikötővárosa. Modern kikötőjét 1957-ben építették. Koper-Capodistria Szlovénia egyetlen tengeri kereskedelmi kikötője. A függetlenség elnyerése óta ezen keresztül bonyolódik Szlovénia tengeren túli kereskedelmének meghatározó része. Az 1990-es évek közepe óta a kikötőt bővítették, a kikötői infrastruktúrát pedig jelentősen fejlesztették. A város déli részén terül el a tengerparti Žusterna üdülőnegyed, villákkal, üdülőkkel, szállodával.

  2.  Izola  
Izola, olaszul: Isola 15 ezer lakosú kikötő és nyaralóhely Szlovénia partján, Koper-től 10 km-re dél-nyugatra helyezkedik el. A város egy néhai szigeten fekszik, erről árulkodik az olasz neve, az 1. században alapították. A középkorban egy kőhíd kötötte össze a szárazfölddel.1253-ban szerzett városi jogait elvitatták a szomszédos Piran és Koper városok, ami miatt több mint száz éves ellenségeskedés zajlott közöttük. A történelmi városrész igen hangulatos, útvesztő szerű utcákkal, sikátorokkal és a Szent Mór templommal, amely 1547-ben épült. Az itt üdülők szórakoztatásáról koncertek, utcai performanszok, színházi és mozielőadások gondoskodnak. A város fő bevételi forrása a turizmus, halászat, és a halfeldolgozás (Delamaris).

  3.  Piran  
Piran, olaszul: Pirano 16 ezer lakosú kikötőváros és nyaralóhely Szlovéniában, az Adrián, Kopertől 15 km-re dél-nyugatra. "Szlovénia Velencéjének" is nevezik a hangulatos, olaszos Pirant. A kisváros szűk utcácskái, a házak között száradó ruhák és a keskeny utcák végénél, a hegyen magasodó vár láttán valóban nem gondolnánk, hogy nem Itáliában járunk. Az első lakói a területeknek - akár csak az Isztriai-félszigetnek - az illír törzsek voltak, akik halászattal foglalkoztak. Kr. e. 177-ben a Római Birodalom része lett, ezt követően jöttek létre az első villa rustica, az az római villák. Piran télen, nyáron közkedvelt üdülőhely. Az olaszos hangulatú mediterrán városka Tengerészeti Múzeuma bepillantást enged a város múltjába. A Szent György-templom mellett, amelynek harangtornyából mesés a kilátás a kék-tengerre, a Szent Antal-templomot is érdemes felkeresni, ahol szombat esténként olasz nyelven celebrálják a misét. A tengerparton töltött nap után kiváló "levezetés" este egy kis borozóban üldögélni, és a bor mellé olívával meglocsolt kenyeret, olajbogyót és sajtot majszolni.

  4.  Portorož  
Portorož, olaszul: Portorose, azaz rózsakikötő, egy 5 ezer lakosú városka, Szlovénia legdélibb tengerparti települése. Ez a város turizmusáról és szállodáiról híres, a part látképét is az egymás mellett sorakozó Hotelek határozzák meg, bárokkal, éttermekkel és szórakozó helyekkel tűzdelve. Így Portoroz inkább azoknak ajánlott, akik kedvelik a nyüzsgést, az élénk éjszakai életet, itt ugyanis erre kell számítani. Partján különféle strandok várnak a turistákra, van kavicsos, betonnal borított, ahol stégeken jutunk be a tengerbe, és homokos is. Mivel Portoroz nem történelmi város, így érthető módon óvárosi része sincsen, itt minden új és csillogó, legalábbis a tengerparti részen mindenképp.  Portorož nem bővelkedik látnivalókban, amit még érdemes lehet felkeresni a városban az a sóraktár - sokáig ugyanis Portoroz is a sótermelésből- és kereskedelemből tartotta fenn magát, ennek a lenyomataként maradt meg a városban a sóraktár, amelyet hatalmas, ablaktalan falairól könnyen fel lehet ismerni. A város mögötti hegyen található a - "Forma Viva", ez egy élő szobor park, ahol a világ minden tájáról érkezett művészek alkotásait csodálhatjuk meg.

  A Horvát Tengerpart Városai    

A Horvát tengerpart vagy Horvát Adria: "Hrvatsko primorje, Hrvatska obala" a szárazföldön: 1777 kilométer hosszúságú partvonalat jelent, amelyen: 40 város fekszik. Ha a szigetek kerületét is figyelembe vesszük, összesen: 5000 kilométer. A horvát földrajzban: Északi-tengerpart és Déli-tengerpart vagy Dalmácia felosztásban tárgyalják: "Sjeverno primorje - Južno primorje, Dalmacija"..

Horvát Isztriai-Félsziget tengerpartja

  5.  Umag  
Umag, olaszul: Umago városa Horvátország és Isztria legészakibb és legnyugatibb városa, azaz "Horvátország kapuja Európához". A 13 ezer lakosú városka Magyarországhoz az egyik legközelebb eső horvát nyaralóhely. Budapesttől 600 km-re található, hazánkhoz csak néhány kelet-isztriai üdülőhely, mint Crikvenica vagy Opatija, fekszik csak közelebb. Egy keskeny, kis öblöt közrefogó félszigeten áll. Az emberi jelenlét legrégibb nyomai az Isztriának ezen a részén a kőkorszakból, az i. e. 10. évezredből származnak. Umag jóval többet nyújt, mint csupán fürdési és napozási lehetőségeket: magas színvonalú, és rendkívüli gazdagságú sportolási, és kikapcsolódási lehetőségek várnak az utazókra, valamint Umag a wellness-üdülés fellegvára is. Umag gazdag történelme a kacskaringós utcácskákon, régi házakon, a velencei palotákon, és a régi városfalon érhető tetten. A város strandjai apró kavicsosak, sziklásak, és betonozottak.

  6.  Novi Grad   
Novi Grad, olaszul: Cittanova 4 ezer lakosú városka Horvátországban, Isztria megyében. A város az Isztriai-félsziget nyugati partján Umag és Poreč között a Mirna folyó torkolatánál fekszik. Maga a városmag egy félszigeten helyezkedik el, amely egykor sziget volt. A gáttal jól védett kikötő a város északi részén található. Területe már a bronzkor óta lakott. Az ókorban görög kolónia majd a rómaiak"Emona" nevű települése állt a helyén. A félszigeten, ahol a mai városmag áll először csak egy villagazdaság volt, melynek védelmére a késő ókorban vár is épült és amely a 4. és 7. század között városias településsé nőtte ki magát. A gazdaság fő ágazata ma a turizmus, mellette lakói mezőgazdasággal, halászattal foglalkoznak. Ma a város területén több szálloda, kemping és sok apartman üzemel.

  7.  Poreč  
Poreč, olaszul: Parenzo 17 ezer lakosú város Horvátország Isztria megyéjében. A város a Poreština nevű tájegység központja az Isztriai-félsziget nyugati részén a tengerparton fekszik. A város területe már a történelem előtti időkben is lakott volt, ezt bizonyítják a Pical nevű helyen előkerült új-kőkori cserép maradványok. A bronzkorban kezdődött el az öböl körüli dombok betelepülése és a rajtuk levő korai várak építése. Görög történetírók feljegyzései szerint az i. e. 6. századra tehető a város helyén állt első állandó halászfalu létrejötte. A városmag máig megőrizte az ősi római város szerkezetet. A főbb utcák is az eredeti, a római mérnökök által kimért négyzethálós formában futnak, közülük a Cardo és a Decumanus utca neve máig fennmaradt. A kristálytiszta víz, a kitűnően kialakított öblök, és az apró kavicsos partszakaszok az igazi védjegyei Porec városának. Legnépszerűbb partja, a Városi strand a település központjában. Porec déli részén terül el Brulo, mely az egész Adria egyik legszínvonalasabb kialakított tengerparti szakasza..

  8.  Vrsar   
Vrsar a két nagyobb  város: Porec és Rovinj között, a Limski csatorna bejáratánál fekvő 3 ezer lakosú városka a valódi nyugodt pihenést szolgálja. Távol esik a forgalmas országúttól, ugyanakkor a közelében létesítettek egy repülőteret, amely kisrepülők fogadására alkalmas. Régebben halászatból éltek a helybeliek, ezt mára felváltotta a turizmusból származó bevétel. Vrsar 2800 lakosa a nyári szezonban termeli meg az egész éves bevételük jórészét. Két részből áll a település, az Adriai-tenger mentén a parti sétánynál modernebb épületekkel lehet találkozni, feljebb, a dombnál régiesebb stílusú, régebben épült házak vannak. Nyaralás közben érdemes megtekinteni a 10. századi Szent Mária templomot, majd a Vergotini kastélyt. Utóbbi eredetileg a Poreči püspükök nyári rezidenciájaként szolgált, a 19. században került a Vergotini család tulajdonába. Dusan Dzamonja kortárs művész szobor parkja fél órányi kényelmes sétával érhető el Funtana irányában.

  9.  Funtana   
Funtana, olaszul: Fontane 1000 lakosú község Horvátország Isztria megyében. Az Isztriai-félsziget nyugati részén, Poreč központjától 7 km-re délre az azonos nevű öböl partján fekszik. Területe nyugaton: Zelena Lagunától délen Valkaneláig terjed. Nevét a tengerhez közeli, soha ki nem apadó forrásairól kapta, melyek ősidők óta tiszta ivóvízzel látták el a környéket. A település névadó forrásai közvetlenül a tengerparton találhatók. A legutóbbi időkig használták a környék lakói, hiszen vízük sohasem apad el. Az öböl előterében néhány kis sziget és zátony: Veli Školj, Mali Školj, Reverol, Tovarjež, Tuf található. A település legrégibb része egy az öböl feletti kis magaslaton fekszik. A lakosság a halászatból élt, jelentősége akkora volt, hogy a településen alig akadt olyan család akinek ne lett volna halász bárkája. A 20. században a turizmus fejlődésével, új szállodák, kempingek, üdülők, apatmanok épültek tovább terjeszkedett. Ma már mintegy húszezer turista befogadására képes....

  10.  Rovinj   
Rovinj, olaszul: Rovigno egy 12 ezer lakosú város Isztria nyugati partján, Porečtől 15 km-re délkeletre. Rovinj egy kiálló szirtfokra épült festői szépségű városka, sokak szerint Horvátország legszebb tengerparti városa. A városmag egy kis félszigeten, egykor szigeten található, két dombon fekszik. Közülük a 30 méter magas Montén található a város szíve a Sveta Eufemija templom. Rovinj óvárosa a dombtetőről messze tekintő Szent Eufémia-templom köré tömörült. Utcácskái szűk, hegyről le és föl kacskaringózó sikátorokból állnak. A régészeti leletek tanúsága szerint Rovinj területén már a történelem előtti időben, a kőkorban is éltek emberek. Számos szállodájával és turista látványával egyike az ország legjelentősebb turisztikai központjainak. Kulturális és művészeti centrum, iskolákkal, múzeumokkal, galériákkal, tudományos intézményekkel. Fejlett a dohányipar, az élelmiszeripar, a borászat és a halászat. A kedvező fekvés, az enyhe klíma, a dús mediterrán növényzet megfelelő feltéteket biztosít a turizmus fejlődéséhez.

  11.  Pula    
Pula, olaszul: Pola városa az Isztriai-félsziget délnyugati csücskén fekszik, annak legnagyobb városa: 65 ezer lakossal. Átlagos tengerszint feletti magassága 30 méter. A város mellett hét domb található: Monte Zaro, Monte Serpente, Monte Ghiro, Monte Magno, Monte Paradiso, Monte Rizzi és Monte Vidal. Északon két nagyobb sziget fekszik: a Szent Jeromos-sziget és a Kozada. Az emberek megjelenését a vidéken 1 millió évvel Krisztus előttre teszik. A több mint 6 ezer éves emlékei vannak. Az első írásos emlék Póláról a i. e. 10. századból való. Az első települést az illírek alapították. A város ismert volt a görög utazóknak. Póla a görög mitológiában is szerepel, Jászón történetében, aki Médeiával együtt elrabolta az aranygyapjút. Jászónék az Adriai-tenger északi partjára menekültek, és ennek köszönhetően nem találták meg őket. A rómaiak i. e. 177-ben foglalták el. Virágkorát Augustus idején élte, ekkor építették a kikötőt, az amfiteátrumot, a színházat, több templomot és palotát. Pula legfontosabb látnivalója ma is a hatalmas római amfiteátrum. A 23 000 nézőt befogadó ellipszis alakú építmény egy építészeti csoda.

  12.  Medullin   
Medulin, olaszul: Medolino egy 2 ezer lakosú község. Medulin az Isztriai-félsziget déli csücskén, Pólától 13 km-re délkeletre, a tengerparton fekszik. A település központja kissé beljebb, mintegy 500 méterre fekszik a tengertől. Az utóbbi időben a település főként a tengerparton terjeszkedett, ahol új lakóövezetek épültek ki. A város híres homok-padjairól és homokos-apró kavicsos strandjáról. Mindenkinek ajánlható a város, kisgyermekes családoknak, fiataloknak és az idősebb generációnak is egyaránt. Medulin a homokos - apró kavicsos strandjával egyedülálló Horvátországban.

  13.  Rabac   
Rabac, olaszul: Portalbona egy 1500 lakosú falu az Isztriai-félsziget keleti partjának közepén. Közigazgatásilag Labinhoz tartozik. Az Isztria keleti részén, Labin központjától 4 km-re délkeletre a tengerparton egy kis, szelektől védett öbölben fekszik.Területe a régészeti leletek tanúsága szerint már a római korban is lakott volt. A középkori velencei források szerint Labin alatt a tengerparton már ekkor létezett a Rabaz nevű település. Rabac a 19. század közepén még kis halászfalu volt, szép öbölparti fekvése miatt azonban csakhamar közkedvelt kirándulóhely lett.

  14.  Brseč  
Brseč az Isztria keleti oldalán, a Kvarner-öböl tenger partjának déli végén álló, 200 lakosú apró kisváros. Fiume központjától 28 km-re, az Isztriai-félsziget keleti részén, az Učka-hegység legdélibb csúcsa a 835 méter magas Sisol alatt, a meredek tengerpart felett mintegy 150 méterrel fekszik. Brseč területe római uralom előtt az illírek egyik törzsének libur népnek hazája volt, majd a rómaiak után a keleti gótok és a bizánciak uralma következett. A szlávok a 7. században érkeztek ide. A városka lakói ma már főként a turizmusból és halászatból élnek. Brseč-ből menetrend szerint komp jár át a közeli Cres szigetére.

  15.  Lovran   
Lovran, olaszul: Laurana egy 3 ezer lakosú városka Isztria keleti partján. Fiume központjától 22 km-re délnyugatra a Tenger melléken, az Isztriai-félsziget észak-keleti részén fekszik. Lovran a rómaiak óta ismert település. Az egyik első település volt az Isztriai-félsziget keleti partján, noha ennek látható nyomai nem maradtak. Lovran a tenger és a közeli Učka-hegység által egyaránt jótékonyan befolyásolt, kellemes mikro-klímájánál fogva szinte minden évszakban kiváló pihenést biztosít az idelátogatóknak. A környék gazdag természetes növénytakarója, a városka mintegy 12 km hosszú tengerparti sétánya a "Lungomare” egy kellemes kikapcsolódás. Lovran nagyon kicsi, csinos, érdekes városka és van valami sajátos, varázserős bája, főleg az aranyos kikötőjének és kacskaringós főutcájának köszönhetően. A város tele van tipikus Monarchia-beli épületekkel, gyönyörű villákkal és pálmafákkal.

  16.  Opatija   
Opatija, olaszul Abbazia egy 6 ezer lakosú városka, az elit turizmus üdülő helye gyönyörű villákkal. Fiumétól 8 km-re nyugatra, az Isztriai-félsziget északkeleti részén, a Kvarner-öböl partján, az Učka-hegység lábánál fekszik. Mivel az Učka hegye emelkedik fölé a város fölé (1396 m), e hegy miatt télen is enyhe az éghajlat. A téli átlaghőmérséklet: 7-9 °C, míg nyáron a hegy mérsékli a meleget. A városban mediterrán növényzetet, gyönyörű parkokat találhat a látogató: -babér, -leander, -pálma, -pineák nyújtanak kellemes környezetet. Abbázia első villája a Villa Angiolina 1844-ben, Iginio Scarpa, Rijeka-i nemes építtette és feleségéről nevezett el. A villát 2000-ben felújítottak. A város turisztikai infrastruktúrája: 29 hotel, 5000 ágy, 1000 privát ágy várja a látogatókat, összesen 12 000 főt tudnak egyszerre fogadni. 2000-ben az Európai Bizottság Környezetvédelmi Alapítványa Kék Zászlóval tüntette ki Abbázia kikötőjét. A "Lungomare" a város egyik híres látványossága. Ezt a 12 kilométer hosszú parti sétányt az Adria egyik legszebb sétányának tartják.

Horvát Kvarner-Öböl tengerpartja

  17.  Rijeka  
Rijeka, olaszul: Fiume a Kvarner-öböl partján fekvő település az ország legnagyobb tengeri kikötője és harmadik legnépesebb városa Zágráb és Split után, 150 ezer lakossal. A mai Rijeka egy nagy kikötő és iparváros, így nem igazán egy üdülőhely. Az olasz Fiume és a horvát Rijeka szó is folyót jelent, ugyanis itt ömlik a tengerbe a város folyóvize: a Recsina - Fiumara, innen ered a város neve. Fiume ókori eredetű város, amelynek egyik ősi magja a Tersatto-hegy körül kialakult kelta település volt. A másik mag a kikötői rész, amely az illír Liburnia államhoz tartozott. A települést i. e. 28-ban foglalták el a rómaiak, akik Tarsatica néven itt létesítettek állomást. A város fénykorát a Monarchia idején élte, a magyarok szempontjából azért is fontos ez a város, mert a Monarchia idején ez volt a legnagyobb kikötője Magyarországnak. A mai óvárost átszelő főutca, a Korzó – a város központja – déli felén fekszik a tengerpart mentén. A Korzó közepén áll a városi torony az órával, a városiak és a turisták találkozóhelye is, amit a 15. században építettek. A mai óra 1873-ban került a helyére, alatta Fiume ősi címere látható.

  18.  Kraljevica  
Kraljevica, olaszul: Porto Re egy 3 ezer fős városka Fiumétól 26 km-re délkeletre, a Bakari-öböl délkeleti csücskében fekszik. a város nevének jelentése: "király város". A város két része a 17. századi Zrínyi-kastély köré épült: Starigrad és a későbbi, reneszánsz Frangepán-kastély köré épült: Novigrad. Itt van a Krk sziget legközelebb a szárazföldhöz, ezért itt épült meg a szigetre vezető híd. A régebbi a "Stari grad", Kraljevica központjában épült a 17. század első felében. A város fölé emelkedő újabb Frangepán-kastély a "Novi grad" 1650-ben épült. Az öböl feletti szép fekvésével hívja fel magára a látogatók figyelmét. A városban egész évben tartanak kulturális és sport rendezvényeket. A nyári időszakban említésre méltó a Kraljevicai nyár és a vitorlásverseny, míg télen Szent Miklós ünnepe a város napja és a farsangi mulatság.

  19.  Crikvenica   
Crikvenica egy 8 ezer lakosú város, Fiumétól 31 km-re délkeletre, a Krk-szigetet a horvát tengerpattól elválasztó Vinodoli-csatorna partján fekszik. A város az úgynevezett Crikvenicai Riviéra és egyben a Kvarner-öböl központja. Crikvenica a part mentén 8 kilométeres hosszúságban terül el. Neve a horvát Crkva = templom főnévből való és régi pálos kolostorára utal. Crikvenica a magyar utasok egyik kedvence, hiszen közel van a határhoz, nem kell sok időt elvesztegetni a nyaralásból az utazásra. Crikvenica az egyik leghíresebb turisztikai központ a Kvarner-öböl térségében. Pörgős hely, a környék egyik legnagyobb városa, és a városközpont zsúfoltságát leszámítva alkalmas egy kellemes nyaralás eltöltésére. A környék több települése - Selce, Dramalj, Jadranovo stb. - is Crikvenicához tartozik közigazgatásilag. Főbb strandjai a főszezonban nagyon zsúfoltak, de van lehetőség nyugisabb partszakaszokat is találni. A főszezon itt június végétől augusztus végéig tart.

  20.  Selce   
Selce városkája Crikvenica és Novi Vinodolski között található: 2 ezer lakossal, Crikvenica-tól 5 kilométerre délkeletre fekszik. Selcéről már csak azért is érdemes írni, mert sok magyar nyaraló kitartóan szerelmes ebbe a valóban rokonszenves kisvárosba, korábbi halászfaluba. Rengetegen állítják, hogy Selce szebb és jobb hely, mint Crikvenica, és szerethetőbb Novi Vinodolskinál is. Csomó külföldi, így magyarok is, rendre visszatérnek ide nyaralni, és ez jó referencia. Crikvenicának ugyan hosszabb és a pálma fák révén menőbb sétánya van, viszont a Selce-i sétány hangulatosabb, bájosabb a maga márványköves borításával. A városka azért is érdekes, mert nincs itt semmi, ami máshol a környéken ne lenne, semmi kiemelkedő látnivalóval sem büszkélkedik, de valahogy az elhelyezkedése, a hangulata valóban elbűvölő. A helyiek nyugalmat árasztanak. Itt valahogy ezen a tengerparton mindenki boldog, még ha ideges akkor is.

  21.  Novi Vinodolski  
Novi Vinodolski városa 5 ezer lakosával méltán közismerté vált helység. A horvát tengerpart északi részének közepén, Crikvenicától 10 km-re délkeletre, a Velebit-csatorna partján fekszik. Már a történelem előtti időben is éltek itt emberek. A vidék első ismert lakói az i. e. 4. századtól az illírek egyik törzse a japodok voltak, majd a hajózásban és hajóépítésben jártas liburnok népe birtokolta a területet, akik élénk kereskedelmet folytattak a görögökkel. A római korban a Vinodoli völgy („Vallis vinearia”) fontos szerepet töltött be. Itt haladt át az itáliai Aquileiából a tengerpart mentén haladó kereskedelmi út. A völgyben, melynek fő termékei a bor és az olivaolaj volt élénk gazdasági élet folyt. A szlávok 600 körül jelentek meg először a közeli Isztrián az Adria partjain. A Vinodolban feltárt horvát temető a horvátok igen korai letelepedéséről tanúskodik. Novi Vinodolskiban nagyon jók a strandok, a város szép tiszta és hosszú tengerparttal rendelkezik.

  22.  Senj  
Senj egy 5 ezer lakosú város Fiumétól 77 km-re délkeletre, az Adriai-tenger partján fekszik. A festői városka egy keskeny partszakaszon épült a 698 méter magas Vratnik-hegy tövében. Zengg városa rendelkezik a legnagyobb agglomerációval a Fiume és Zára közötti partszakaszon. A község területe 76 kilométer hosszan húzódik a tengerpart, valamint Horvátország legnagyobb hegységei a Kapela- és a Velebit- hegység között. Fekvése miatt fontos csomópontja a Fiumét Zárával, Splittel és Dél-Dalmáciával összekötő, valamint a hegyeken át a szárazföld belsejébe haladó főutaknak. A város felett magasodó 698 méter magas Vratnik-hegyen áll a város szimbóluma, a 16. századi Nehaj-vár. A vár építése 1558-ra fejeződött be. A tengerparti rész mediterrán, a hegyvidék alpi-dinári éghajlatú. A tenger felől gyakran és erősen fúj a tengerparti szél a bóra. Senj a turisták által kedvelt település hosszú tengerpartja okán.

  23.  Jablanac  
Jablanac falu a Horvát-Adria következő települése, lakossága 400 fő, Senj-től 40 km-re délkeletre található a tengerparton. A Velebit-hegység lábánál, a Velebit-csatorna mélyen a Klačnica és a Panas nevű magaslatok között a szárazföldbe nyúló öblének partján fekszik. A kikötőtől mintegy nyolcszáz méterre délre található a szárazföld belsejébe fjord-szerűen benyúló festői Zavratnica-öböl. Az öbölbe a kikötőből egy gyalogösvényen juthatunk el, ahol egy sekély és tiszta vizű strand található. A víz alatt egy II. világháborús hadihajó roncsa található, emiatt a búvárok egyik kedvenc merülő helye. Az öbölbe a Rab-szigetről is indulnak kirándulóhajók. Az egykori kompkikötő felett található a világ legalacsonyabban fekvő hegyi menedékháza a Miroslav Hirtz menedékház, melynek tengerszint feletti magassága csak 20 méter.

  24.  Karlobag   
Karlobag az Adria Velebit alatti, Senj és Starigrad közötti 120 kilométeres tengerpartjának legjelentősebb települése. A 4 ezres városka a Pag szigetre Priznából induló komp közelében fekszik, a Velebiten áthaladó kevés út közül az egyik itt ér le a tengerpartra. Fekvésénél, elhelyezkedésénél fogva nyaralási célpontként főleg azoknak ajánlott, akik Horvátországot nem elsősorban a tenger miatt választják - de azért a vizet sem szeretnék kihagyni. Karlobag inkább a hegyek, a Velebit felfedezéséhez lehet ideális kiindulópont. A 40 kilométer hosszú partja, természetesen a környék partjait is beleértve, és különös földrajzi helyzete azt eredményezte, hogy a tömegturizmus nem jelent itt meg. Ez az, ami Karlobagot különlegessé teszi. Exkluzív fekvése miatt ideális és nagyon vonzó, valamint változatos éghajlatot kínál, mert egyszerre mediterrán és hegyvidéki. A kristálytiszta víz együtt jár itt a vonzó éghajlattal, ezek jelentik az előnyeit ennek a kis természeti paradicsomnak a horvát Adrián, a Kvarner-öbölben. Ezzel Karlobag mindenki számára tökéletes megoldást nyújt.

  25.  Starigrad   
Starigrad, olaszul: Cittavecchia 2 ezer lakosú városka az Adriai Kvarner-öböl déli részén. Starigrad a Velebit-hegység lábánál fekszik, a település, a Paklenica nemzeti parktól nem messze található. A Velebitski-csatornnánál egy kisebb kikötő található meg, mely a "Jugo" és a "Bura" szelektől védett, így kisebb hajók számára kitűnő kikötő. Starigrad és környéke már a történelem előtti időkben is lakott, a Mezoitikumból számos kerámia leletet találtak. A falu régi alapokra épült itt alapították meg a római Municipium Argyruntum-ot. A "Vecka Kula" Starigrad legszebb stranján egy szirten található meg. Azt mondják, hogy a torony a török elleni harcban tett szolgálatot, egy másik legenda szerint a királyi udvar tornya lehetett. A lakosainak száma kb. 1800 fő, mely a Seline, Tribanj és Starigrad településrészeken oszlik el, nagyrészük halászattal, mezőgazdasággal és a turizmussal foglalkoznak.

  26.  Novigrad  
Novigrad, olaszul: Cittanuova egy 2 ezer lakosú városka Starigradtól 20 km-re délre, egy szűk, a szárazföldbe mélyen benyúló öböl partján fekszik. Novigrad – a festői történelmi kisváros a Novigradi-tenger déli partjain egy szűk és hosszúkás öbölben, a Velebit-hegy aljában fekszik. Trapéz alakúra kialakítva, a mára már csak nyomokban megmaradt falakkal körülvéve, egy erőd maradványaira épült a domb tetején, ahonnan a tenger felé lejt. Mivel a Novigradi-tengerbe torkollik bele a Zrmanja-folyó, vizei halakban és kagylókban gazdagok. A természeti és kulturális szépségek szerencsés ötvözetének, a fenyvesek árnyékában meghúzódó apró öblöknek és rendezett fürdőhelyeknek köszönhetően Novigrad valódi paradicsom minden vendégnek. A Zrmanja-folyón raftingra, kenuzásra és kajakozásra van lehetőség, míg Novigradból könnyen megközelíthetők a Paklenica, Plitvice, Krka, Kornati nemzeti parkok..

Horvát Dalmácia tengerpartja

  27.  Zadar   
Zadar, olaszul: Zára egy 75 ezer lakosú nagyváros, Dalmácia pezsgő és gyönyörű fővárosa. Az Adriai-tenger partján egy földnyelven fekszik. Jelentős kikötőváros, a róla elnevezett és az Ugljan és Pasman szigetek által az Adriai-tengertől elzárt csatorna mellett. A terület már a történelem előtti időkben is lakott volt. A kőkorszakból is vannak leletek. A mai Zára mellett találtak lakott területeket az Arbanas és a Puntamika helyeken. Az illírek előtt ezen a helyen egy mediterrán népcsoport élt, akik az óindo-európai nyelvet beszélték, akiket Jadernek vagy Jadrának hívtak. A város patinás történelmi múlttal büszkélkedhet. A horvát-lakta vidékek közül itt létesült elsőként egyetem, melyet 1396-ban alapítottak az itt megtelepülő dominikánusok. Zadar legkiterjedtebb tere az Adria keleti partjának legszebben feltárt ókori római fóruma. Kialakítása Augustus császár idejére esik, melyről értékes kőfelirat is tanúskodik. A Kr. e. 1. századan létesült fórum a Szt. Donát templom alatt húzódik végig. Zadar és vidékének strand szakaszai túlnyomóan kavicsosak, amely a gyermekekkel nyaralók számára ideális lehetőség. Az “összkomfortra” vágyóknak a szállodák környékén fellelhető betonozott strandokat ajánljuk, ahol mindig lehet nyugágyat és napernyőt bérelni. Akik igazán természetközeli módon szeretnék megélni a tengert, azoknak a hirtelen mélyülő sziklás szakaszokat ajánljuk, ahol ferdére csiszolódott sziklalapokon napozhatunk, és ahol azonnal több méter mély, kristálytiszta vízbe csobbanhatunk.

  28.  Sukošan   
Sukošan egy 4 ezer lakosú kisváros Zadar városától 12 kilométerre délre. Az idegenforgalom mellett növénytermesztés a fő bevételi forrás, főleg szőlővel és olajbogyóval kereskednek a helyi lakosok. Kimondottan modern, jól felszerelt jachtkikötő - Dalmacija - várja a kishajók tulajdonosait, akik előszeretettel vetnek horgonyt Sukošannál. Az öbölben lévő strand homokos talajú, ezért a kisgyermekes családok vakációzásához is alkalmas. Szent Kasijana temploma az óvárosi részben épült barokk stílusban a 17. században. Mellette a kétszáz évvel későbbi harangtorony áll, kőfallal körülvéve. Ezen a helyen nyaranta koncerteket, előadásokat tartanak. Mivel repülőtér, valamint autópálya is található Sukošan szomszédságában, ennek ellenére mégsem olyan zsúfolt nyáron, mint a nagyobb városok, nagyon kedvelt üdülőhely.

  29.  Biograd na Moru   
Biograd Észak -Dalmáciában egy kis félszigetre és szárazföldre épült 6 ezer lakosú város. Horvát városként először a 10. században említik. Egykor a horvát királyok koronázási városa, ma pedig turisztikai központ és az ugyanolyan nevet viselő riviéra székhelye. Biograd történelme még jelentősebb: a középkori Horvát Királyság fővárosa volt. A várost a 10. században horvát királyok alapították. 1102-ben itt koronázták horvát királlyá Könyves Kálmánt, mellyel Horvátország a Magyar Királysághoz csatlakozott, és a perszonálunió egészen 1918-ig tartott. A városban hosszú múltja van a turizmusnak: az első turisták az 1920-as években érkeztek Csehszlovákiából, míg az első szálloda 1935-ben épült. A mediterrán légkörű Biograd egy csendesebb, családok számára is ideális nyaralóhely. Esténként azért van nyüzsgés a belváros, és a kikötő környékén. Számos árus, és kisbolt van a városban. Biográdnál a tengervíz igen tiszta, a kavicsos mellett homokos strand is található a városban. Minden korú, és igényű ember találhat magának itt kedvenc strandot.

  30.  Vodice   
Vodice városa Sibenik-Knin megyében található a tengerparton, lakossága: 11 ezer fő. A római időben alakult Arausa néven. E szó jelentése vízforrás. A város első írásos említése 1402-ből való. A város közepén fekvő templom 1746-ban épült. Vodice egy nagyon kedvelt turisztikai célpont Horvátországban. A lakosság fele turizmussal foglalkozik. Mivel tengerparti település, ezért sok strand, hotel, apartman, étterem található itt. Vodicének számos, hosszan elnyúló apró kavicsos és kavicsos partja van. Híres az éjszakai életéről és az Adriai-tenger élővilágát bemutató akváriumáról. Kiránduló hajók indulnak kikötőjéből a Kornati Nemzeti Parkba.A nyári szezonban a Šibenik felé vezető a 8-as főút mellett működik a híres diszkó, a Hacienda Night Club.

  31.  Šibenik  
Šibenik, olaszul: Sebenico, egy 50 ezer lakosú város, a Šibeniki-öböl partján, a Krka folyó torkolatánál fekszik. Šibenik-Knin megye közigazgatási és kulturális székhelye. Neve a horvát sib = bozót főnévből ered. Šibenik arculatát a megkapó természeti környezet és a patinás történelmi múlt csodás összjátéka határozza meg. A város legfőbb nevezetessége az ország legkiemelkedőbb reneszánsz műemlékeként számon tartott: Szent Jakab székesegyház, amelynek remekbe szabott építménye valamennyi turistát ámultba ejt.Šibenik környékén nyaralva unatkozásra garantáltan nem lesz idő – a város kulturális múltja, hagyományai, csodás természeti környezete és lakóinak vendégszeretete minderre nem hagy teret! Szállodáit az utóbbi években egymás után újították fel, így a város színvonalas szálláslehetőségeket kínál minden látogatónak. A strand és a városnézés között pedig hangulatos vendéglőkben, konobákban, kávézókban, esténként pedig zenés-táncos helyeken diszkókban múlathatjuk az időt.

  32.  Primošten  
Primošten egy 3 ezer lakosú kisváros, Sibenik és Trogir közt az Adriai-tenger mesterséges félszigetén fekszik. Eredetileg egy sziget volt, de a régi fahíd elbontása után a tengert feltöltötték. Primošten híres strandjairól, kedvelt turisztikai célpont. Primošten lakói a turizmus mellett a szőlőtermesztésből, mezőgazdaságból, olívatermesztésből és halászatból élnek. Primošten mediterrán hangulatú település, sok kis kőház és szűk utcák jellemzik. Ez a terület már az i.e. VII. században is lakott volt és fontos kereskedelmi és katonai központnak számított. Primošten-t, mint települést 1564-ben említik először ezen a néven, mint egy falakkal és tornyokkal megerősített települést. Mivel Primošten eredetileg egy szigeten feküdt, egy fahíd biztosította a szárazfölddel való összeköttetést. A török invázió végeztével a hidat elbontották, a helyét pedig feltöltötték, így a sziget mesterséges félszigetté vált.

  33.  Rozgonica   
Rogoznica a Šibenik és Trogir közötti térség legszebb területén van festői környezetben. A 2 ezer lakosú település két részből áll, egy íves félszigetből, valamint egy azzal párhuzamos szigetből, amire egy körülbelül kétszáz méter hosszú, vékony híd vezet át. A félszigeten alakították ki Rogoznica kikötőjét, ahol egymás mellett sorakoznak a mólók. Mivel a kikötőt körbeöleli a félsziget, viharosabb napokon is megfelelő védelmet nyújt a csónakok, kishajók számára, ezért kedvelik ezt a helyet a jachttulajdonosok. Rogoznica első lakosai 1390-ben létesítettek települést először a szárazföldön, majd a törökök inváziója elől menekülve 1518-ban a Kopara szigeten. A Loznica öbölben lévő Szent Miklós templom egész évben várja látogatóit.

  34.  Trogir   
Trogir, olaszul: Trau, Splittől 27 kilométere délre a Kastelanski-öböl végénél fekvő 14 ezer lakosú kisváros és kikötő. A város tulajdonképpen egy kis szigeten fekszik Čiovo sziget és a szárazföld között. Környékén számos festői öböl található, különösen a Seget és a Saldun-öböl nagyon szép. Először az illírek alapítottak itt települést, ők voltak az őslakosok amikor első gyarmatosítóként a Siracusai görögök hódították meg a környéket és Kr. e. 390-ben Vis szigetén megalapították Issát és a Kr. e. 3. században: Traguriont. A városközpont „Trogir történelmi városközpontja” néven az UNESCO kulturális világörökség-jegyzékében szerepel. Az óváros a 13. és 15. század között épített városfalakon belül alakult ki. Védelmi rendszerének fő részei a Kamerlengo citadella és a Szent Márk torony. Csontváry Kosztka Tivadar 1899-ben egy öt darabból álló festménysorozatot készített az akkori Trauban a nap járásának fényviszonyait tanulmányozó „napút-programja” keretében.

  35.  Split   
Split, olaszul: Spalato a Horvát-Adria és Közép-Dalmácia fővárosa, Horvátország második legnagyobb városa: 200 ezer lakossal. A város Közép-Dalmáciában, az Adriai-tenger partján, a Jadro és Žrnovica folyók torkolatánál fekszik. A város neve görög, illír eredetű, és a latin palatium = palota főnévhez igazították hozzá, mivel Diocletianus császár 293 és 305 között palotát emelt a kis halászfaluban, és ide vonult vissza. A város neve 1918-ig az olasz eredetű volt: Spalato, majd ezt követően lett a ma ismert szláv eredetű Split. A Splitbe távolról érkező idegent itt már igazi délszaki táj köszönti: -pálmák, -eukaliptusok, -kaktuszok -oláenderek integetnek. A Diocletianus palota a város fő jelképe, ami köré kialakult a mai város. Az egykori Diocletianus-palota falai között található a tulajdonképpeni óváros. A Spliti óvárost 1979 novemberétől az UNESCO a világörökség részekének nyilvánította. A horvát tengerpart kis üdülőfaluiban pihenő fiatalok, mind Splitbe látogatnak amikor egy kis éjszakai életre vágynak. Ilyenkor aztán beindul itt az élet, sok hangulatos pub és zenés szórakozóhely várja a szórakozni vágyó nyaralókat. Split fontos közlekedési csomópont. Tengeri kikötőjéből hajók indulnak a Közép-Dalmát szigetek: Brač, Hvar, Šolta, de távolabb Vis és Lastovo úticélok felé is. Menetrend szerinti járatok közlekednek Dubrovnik, Fiume, Pescara és Ancona felé.

  36.  Omiš  
Omiš egy 15 ezer lakosú város Split-től 25 km-re délkeletre a Cetina folyó Adriai torkolatánál fekszik. A várost az illírek alapították, majd a Római Birodalom hódította meg. A rómaiak Oneum néven alapítottak itt várost. Omis építészeti nevezetességeiről szólva: a város felett magasodó dombon áll a 13. századi Mirabella erőd. A Subic utcából lehet ide eljutni, a lépcsőket megmászva. Omis egy része a Cetina-folyó, Horvátország talán legszebb folyójának kanyonjában fekszik, így fantasztikus, vadregényes természeti szépségeket kínál az ideutazóknak. A kikötővárosban nyaralva számos sport kipróbálására is lehetőség nyílik. A Cetina-folyó szikláin talán Horvátország-szerte a legszebb természeti környezetben lehet sziklát mászni, a folyón remekül lehet raftingolni, kajakozni is, de a Cetinán hajó túrára is lehet indulni. A folyó tisztaságára sem lehet panasz, Dalmácia nagy részének ivóvíz ellátását biztosítja. A környéken a csodás természeti képződmények között remek kirándulások is tehetők. A tengerben búvárkodásra is lehetőség van.

  37.  Baška Voda   
Baška Voda magyarul annyit jelent: "fortyogó víz". Na azért ezt ne tessék a tengervíz várható hőfokára érteni. A 3 ezer lakosú város egy olyan településből alakult ki, amely eredetileg ivóvíz forrásra épült. Amikor a 18. században sikerült kiűzni a törököket, Bast városának lakosai összefogtak-így alakult ki Baška Voda. A lakosok száma gyorsan 3000-re emelkedett. A fő turisztikai szezon idején éppen ezen a területen tartókodik a Makarszka Riviéra turistáinak többsége, amelyhez ez a város is tartozik. Arra, hogy a város már régóta lakott, egészen a római korig visszamenőleg számos bizonyítékot találunk, síremlékeket és pénzérméket. Baška Voda régebben elsősorban halászfaluként volt ismert, lakosai földművelésből és halászatból éltek. Jelenleg jól alkalmazkodott az idegenforgalomhoz és rekreációhoz, ennek bizonyítékai a csodás homokos vagy apró kavicsos strandok, sportlétesítmények, búvártanfolyamok.

  38.  Makarska    
Makarska egy 15 ezer lakosú város, Omiš-tól 30 kilométerre, az úgynevezett Makarskai Riviéra központjában fekszik. A város délkeletről Osejava fok, észak-nyugatról a Szent Péter félsziget által védett öbölben fekszik. A Biokovo hegység csodálatos hátteret ad a városnak, az 1700 méter magas hegy olyan meredek, hogy szinte beleomlik a tengerbe. A város részei felnyúlnak a Biokovo-hegység lejtőire. Helyén már a történelem előtti időkben is állt település. A 4. század elején a rómaiak Inaronia nevű városa állt itt, melynek maradványait a városközpont több helyén feltárták. A Biokovo Tájvédelmi Körzet a Makarskai-riviéra felett magasodó Biokovo-hegyen található. A karsztvidék számtalan természeti értékkel rendelkezik, ilyenek például a barlangok és sziklaüregek, vagy a bükkfaerdők. A sziklaüregek közül némelyik olyan mély, hogy még a legnagyobb nyári forróság idején is megmarad bennük a hó és a jég, ezért korábban élelmiszerek tárolására használták őket. Makarska városa igen népszerű turistacélpontnak számít, amelyhez hozzájárul a lenyűgöző a Biokovo-hegy közelsége, óvárosa, szűk utcákkal, virág- és gyümölcspiaca, pálmafás promenádja, az itt tapasztalható mediterrán életstílus, és persze fehér tengerpartja, amely szép kontrasztot alkot az azúrkék tengerrel.

  39.  Podgora   
Podgora kis horvát üdülőfalu: 1500 lakossal, Split-Dalmácia megyében, Makarska-tól 15 kilométerre délre. A fő bevételi forrás kifejezetten a turizmus, az idegenforgalom, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint, hogy a szállodák összkapacitása a település lakosságának négyszerese az ágyszám tekintetében. Podgora közelében nincs nagyváros - Split 65 kilométerre van tőle -, ezért a nyüzsgéstől, forgalomtól elszabadulni vágyóknak ajánlott kimondottan. Először Podgorát a 19. században említették a krónikákban, mint Don Mihovil Pavlinovic író-politikus szülőhelye. Ő volt az, aki először emelt szót horvátul Dalmácia és Horvátország egyesítése érdekében, mindezt az Osztrák-Magyar Monarchián belül. Mára Podgora egy felkapott, ám közel sem zsúfolt üdülőhely, minőségi szállás ajánlatokkal, kavicsos stranddal, enyhe téllel. Lehetőség van vizisí, szörf, vitorlázás, tenisz, foci és számos más sport kipróbálására. Jegyvételt követően az éjszakai halászatot is kipróbálhatja a bátor vállalkozó.

  40.  Ploče   
Ploče városa 6 ezer lakossal Dubrovnik-Neretva megyében fekszik, közel Bosznia-Hercegovina határához. A Neretva folyó delta torkolatánál helyezkedik el, jelentős hajó kikötővel. 2001-ben a népszámlálás során a lakosok 95%-a vallotta magát horvát nemzetiségűnek. Már hatszáz évvel ezelőtt is állt itt kikötő, ugyanakkor a Dinári-hegység miatti viszonylagos elszeparáltsága miatt még az 1900-as évek közepén is csak félezren lakták. Miután a ’60-as években bekapcsolták jugoszláv út- és vasúthálózat vérkeringésébe, erőteljes fejlődésnek indult. Bosznia-Hercegovina és Horvátország együttműködési szerződést írt alá, miáltal Ploče területén egy „független gazdasági zónát” jelöltek ki, ahol kereskedelmi áruforgalmat folytatnak a szomszédos állam hajói. Ez a horvát ellenzékben határozott ellenérzést váltott ki, szerintük emiatt komoly adóbevételtől esnek el. A vita mind a mai napig tart Ploče ügyében.

  41.  Neum   
Neum városa Bosznia-Hercegovina legnagyobb tengerparti települése 5 ezer lakossal, egyben az ország egyetlen tengerparti kijárata. Boszniának és Neum-nak ez a 20 kilométeres tengerparti szakasz jutott. A város körülbelül 60 km-re található északnyugatra Dubrovniktól. Ez az a hely, ami légvonalban 10 km széles sávban ékelődik Horvátország partjaiba, kettészelve Horvátország déli részét. Érdekes megoldás ez, és Horvátország eme "szünetének" köszönhetően kétszer is át kell lépnünk a Bosznia határát, ha Horvátországból Horvátországba akarunk menni, például: Splitből Dubrovnikba.  A város előtt elterülő, mintegy 20 km széles parti sávon zajlik az ország teljes strandélete. Annak érdekében, hogy a szálláshelyek iránti óriási igényt kielégítsék, hatalmas szálloda komplexumok épültek, amelyek óriási betonépületeikkel már messziről hirdetik a hely népszerűségét. A part olyannyira kedvelt, hogy a főszezonban a strandolók épp hogy csak a törülközőjüket tudják lerakni. Azonban a város nyüzsgő forgatagáért kárpótol annak gyönyörű környezete, a közelben lévő Neretva-folyó torkolata vagy a Neummal szemközt lévő Peljesac-félsziget. Klímáját hosszú, forró nyár és igen rövid, enyhe tél jellemzi, az országban Neumban van a legtöbb napsütötte nap. Az Adriai-tenger átlagos hőmérséklete 14°C körül van januárban, ami júliusban és augusztusban eléri a 32°C-ot is.

  42.  Dubrovnik   
Dubrovnik, olaszul: Ragusa az 50 ezer lakosú város és kikötő Horvátországban, az ország legdélibb részén, az Adria partján. Az "Adria gyöngyének" nevezett várost korábban a Délszláv Athénnek is titulálták. A város a 7. században alakult ki a dalmát tengerparton. A középkorban a tengeri kereskedelem egyik központja, a Raguzai Köztársaság székhelye és hosszú ideig a Velencei Köztársaság riválisa is volt. Virágkorát a 15. és 16. században élte, amikor 40 000 lakosával Európa legnagyobb városai közé tartozott. I. Lajos magyar király 1358-ban megszerezte Velencétől és egészen 1526-ig a magyar korona része volt. Közben Raguzánál a tengerszoros és az öböl szárazföldi partszakaszaira horvát népesség is települt, ez a hely a környező erdőségektől a Dubrovnik, "Dubrava=Tölgyes" nevet kapta. A mai modern városi Dubrovnik nagy hírneve miatt az egyik legnagyobb idegenforgalmat lebonyolító turistaközpont az Adrián. A város egyúttal a horvát művészet, a horvát nyelv és irodalom egyik központja, lakhelye sok híres költőnek, írónak, festőművésznek és tudósnak. Dubrovnik Óvárosi Központja 1979 óta az UNESCO Kulturális Világörökség részét képezi. A Dubrovniki nyári játékok (Dubrovačke ljetne igre) fesztivált minden évben július 10. és augusztus 25. között rendezik meg.. "Ha bedugod az ujjad a tengerbe, az egész világgal kapcsolatba kerülsz." (Ősi dalmát közmondás)..

  43.  Cavtat   
Cavtat az Adria partján Dubrovniktól délre, az úgynevezett Konavljeni tengerparton fekvő 2 ezer lakosú település. Cavtat Horvátország legdélebbi települése már az ókorban is lakott hely volt. Görög telepesek alapították időszámítás előtt 689-ben, Epidaurum néven. Epidaurum lakói a 7. században elmenekültek a városból és a mai Dubrovnik területén telepedtek le. Cavtat 1922-től hosszabb ideig a szerb-montenegrói csapatok megszállása alatt volt. A mai város kedves kikötővel és több impozáns épülettel is rendelkezik. Horvátország legdélibb régiója, Konavle idegenforgalmi és kulturális központja. Mesés strandjaival, luxus szállodáival és a helybéliek által gondosan megõrzött, mindennapi hagyományaival mindenkit vár ez a kedves kis mediterrán város.

  A Montenegrói Tengerpart Városai    

Montenegró tengerpart teljes hossza: 295 kilométer, ebből strandjai összesen: 73 kilométer hosszan fogadják a tenger szerelmeseit. A nap, a tenger és a szárazföld össze kapcsolódásával, azaz 117 strand van ahol élvezhetjük a tengert és a napsütést. A legfinomabb homok forrósága, kövek és sziklák.

Montenegró Kotori-Öböl tengerpartja

  44.  Igalo   
Igalo a Montenegrói tengerpart legészakibb városkája 3 ezer lakossal. A város egy öbölben található a Sutorine folyótól a Galeb étteremig, mely egyben sétáló utca és fürdőhely is. Igalo már teljesen összenőtt Herceg Novival, egy kellemes esti séta alatt teljesen bejárható a part. A strand része az öbölnek, homokos, de van ahol betonozott, kényelmes strandolást biztosítva. Akik szeretik a hotelek nyújtotta szolgáltatásokat azok jó helyet választottak. Sok étterem, kávézó van, melyek illata csábítóan hívogat, hogy próbáljuk ki a helyi hal specialitásokat, jó zenével, kellemes környezettel. Az öböl hossza 1500 méter, 3500 fürdőző fér el ott.

  45.  Herceg Novi   
Herceg Novi városa Montenegró északi tengerparti szakaszán, a Kotori-öböl északi bejáratánál, az Adriai-tenger partján fekszik. A több mint 10 ezer lakosú település egy hangulatos és szép fürdőhely. Herceg Novi városát 1382-ben I. Tvrtko bosnyák herceg alapította, s ő nevezte el új városnak, Novi-nak, később ebből alakult ki a Hercegnovi név. Régi városmagját az óváros őrzi, mely az óratorony kapunyílásán át érhető el. Itt található még egy-két régi lakóépület is, melyeket az 1979-es nagy földrengés is alaposan megtépázott. Az óvárosban áll az 1856-ban épült kupolás ortodox Szent arkangyalok templom is, mely egy egykori török dzsámi helyén emelkedik. Herceg Novi, a nap, virágok, festők és költők városa. A Herceg Novi riviéra hossza 25 km, melyet alkot félsziget, sziget, különböző strandok, érdekes kiránduló helyekkel, magas hegyek övezik, mediterrán településekkel, ahol az olaj bogyó ültetvények és a  különböző mediterrán növények is megtalálhatóak. A városban több strand is van, mindegyike rendezett, napágyakkal, éttermekkel, kávéházakkal van körülvéve. Aki nem szereti a nyüzsgést és a tömeget, az inkább a Herceg Novi mellett található strandokat válassza.

  46.  Perast   
Perast városkája Kotor-tól 12 km-re van nyugatra, és a legjobban megőrzött barokk épületeket találjuk itt. Perast lakossága 2 ezer, ám nagy múltja van. A legerősebb és a leggazdagabb a XVII. és a XVIII. században lett, amikor a tengerészet mint hivatás megerősödött a városban. Ebben az időben épültek a legszebb épületek Perastban. A hajós kapitányok palotái barokk stílusban készültek, ezek közül kitűnik a Bujović 1693-ban épült, a Zmajević, Badović és Smekja. A kulturális épületek közül említésre méltó a: Sv. Nikola templom a XV-XVII. században épült. Igen gazdag templomi hagyatékkal rendelkezik. A Pravoszláv templom építése 1740-ben kezdődőtt egy híres velencei építész Djuzeppe Beati tervei alapján. A harang és a falak készültek el, a templom alakja egy megmaradt fa makettről ismert.

  47.  Kotor   
Kotor, olaszul: Cattaro az egyik legismertebb turisztikai célpont a tengerparti Montenegróban, mely a Kotori-öböl keleti csücskében, 1000-1700 méter magas hegyek ölelésében fekszik. A város a Kotori járás közigazgatási központja, lakossága 13 ezer fő. Kotor régi mediterrán kikötője és az azt körülvevő, a szerb Nemanjić-dinasztiaáltal építtetett lenyűgöző városfal nagyon jó állapotban maradt fenn és az UNESCO védelmét élvezi. 1420 és 1797 között Kotor és a környéke a Velencei Köztársaság uralma alatt állt és a velencei hatás még ma is meghatározza a város építészeti képét. A Kotori-öböl "Boka-Kotorska" az egyik a szárazföldbe legmélyebben benyúló öblök közül az Adriai-tengeren, emiatt néha Európa legdélibb fjordjának is nevezik. A közeli Orjen és Lovćen magasba törő mészkőszirtjeivel együtt az egyik legnagyszerűbb mediterrán tájat alkotja. A városfallal körülvett középkori városközpont a Kotori-öböllel együtt, kanyargós, szűk utcácskáival, tereivel, kis templomaival 1979 óta szerepel az UNESCO világörökségi listáján is. Sok egyéb látnivalója is van, mint például a román stílusú Szent Trifun-székesegyház az óvárosban (1166-ban épült) vagy az ősi falak, melyek 4,5 kilométer hosszan övezik a várost. A Sveti Đorđe (Szent György) és Gospa od Škrpijela szigetecskék Perast partja mellett a szép célok között vannak.

  48.  Tivat   
Tivat a legfiatalabb város a térségben, Vrmca hegy lábánál fekszik egy völgyben, 3 ezer lakossal. A kotori arhívák szerint a XIV. században a várost úgy említik mint Teude, Theode és Theudo, mely arra utal, hogy valamilyen kapcsolata volt Teuta királynővel. De sajnos nagyon kevés írásos nyoma található, mi is történt itt valójában évszázadokkal ezelőtt. Ismert hoteljai Tivatnak: „ Plavi horizonti, Mimoza, Kamelija, Palma”, de nagyon sok magán szállás közül is választhat az ide érkező turista. Tivat igen kedvező feltételeket nyújt a búvárok számára is.

Montenegró Déli-Napos tengerpartja

  49.  Budva   
Budva, olaszul: Budua a Montenegrói tengerpart fővárosa, a legnagyobb tengerparti település a Montenegrói tengerparton, a montenegrói turizmus metropolisza, lakossága: 11 ezer fő. A város az egyik legrégebbi településnek számít az Adriai tengeren, a legenda szerint a görög mitológiában: Budvát Kadmo alapította aki Agenon fia volt. Tébából elüldözték, majd amikor megérkezett erre a vidékre, nagyon megtetszett neki és letelepedett. Az óváros egy pici szigeten található, mely homokos úttal van összekötve a szárazfölddel, így félszigetnek nevezhetjük. A XV. században vették körül erős falakkal, várkapukkal, tornyokkal. Az óvárosban pici szűk utcák találhatóak, melyek terekbe torkolnak, ahol történelmi jelentőségű épületek, templomok vannak. Budva tengerpartja 21 kilométer hosszú, 17 stranddal. Budva ma a turisták metropolisza, a színház, a fesztiválok, és az ünnepek városa.

  50.  Sveti Stefan   
A Sveti Stefan félszigetet a szárazfölddel csak egy keskeny homokpad köti össze, amelyet rózsaszínű homokkal feltöltött strandok szegélyeznek. A félsziget mögött húzódó városka 2 ezer lakosú. A kőházakból álló volt halászfalut a 15. században, a parttól nem messze található szigeten a montenegróiak alapították. Nevét a legmagasabb helyen álló, apró Sv. Stefan-templom után kapta. Az 1960-as évek elején itt egy 80 házból kialakított luxus apartmanokból álló szállodai komploxum épült. A maga idejében a hotel nemzetközi újságírói díjat is kapott - a világ legjobb szállodája címmel járó Aranyalmát. A luxuspihenőhelyen olyan sztárok töltötték szabadságukat, mint Alberto Moravia, Sophia Loren, Ingemar Stenmark és Claudia Schiffer. Mint egy félig elsüllyedt kőből készült hajó, a budvai Riviéra középső részén kötött ki Sveti Stefan. A régi halász települést elször 1442-ben említik meg, 1960-tól pedig mint hotel sziget működik, szuper kategóriás villákkal és apartmanokkal. A szigetet akkor is meglátogathatjuk, ha nem ott lakunk, ekkor viszont belépőt kell fizetnünk.

  51.  Petrovac   
Petrovac egy gyönyörű kis turista paradicsom a Budvai Riviérán, 1500 lakosú településével. Itt is nagyon sok bizonyítékát találhatjuk a régi kultúrának. Petrovac egyik jellegzetessége egy igen megőrzött mozaik a III. századból. Itt található a híres Petrovaci homokos strand is (Petrovačka Plaža), amely 620 méter hosszan elhúzódva különleges elményt nyújt a Petrovacon nyaralók számára. Ezen a hosszú szakaszon szuvenír-árusok, éttermek, kávézók várják vendégeiket. Rendezett partszakasz, tiszta víz. Különösen széppé teszi a helyet a plázs előtt húzódó két sziget, Katić és Cveta Nedjelja. E két sziget közvetlen környezete a búvárok egyik közkedvelt merülési helye Montenegróban.

  52.  Čanj   
Čanj egy szép kis turista település Petrovac és Sutomore között 1200 lakossal. A fő út forgalmától teljesen elzárt a falu, igazi kikapcsolódást nyújt a pihenni vágyóknak. Rendszeres busz járat köti össze Sutomoréval ( 4 km ) és Bárral ( 13 km ). A Tivat-i reptér 42 km, a Podgorica-i 55 kilométerre van. A parti sétányon egymást érik a kávézók, üzletek és éttermek. Este mindenki itt sétál. Ami szemnek-szájnak ingere itt megvehető. A sok ajándéküzlet mellett azért a praktikus és a mindennapi kötelező bevásárlásokat is meglehet itt tenni. A fiataloknak szimpatikus lehet a mozgalmas élet a diszkóbárokban.

  53.  Sutomore   
Sutomore egy takaros kis üdülő városka 2 ezer lakossal, Bartól 10 kilométerre északi irányban van. A parton szállodákkal találkozhatunk, a strand apró kavicsos, homokos. A városban található egy VIII. századi templom a Szt. Telka, 2 velencei erőd, a Haj Nehaj és a Tabiját. Ezek a török támadás ellen nyújtottak védelmet.
A városi strand és sétány, egyben a város főutcájának, szálloda negyedének és szórakozó központjának is nevezhetjük. Minden út ide vezet, ha nem akarja az ember megtalálni, akkor is megtalálja. Az "utca" módon néz ki. Az öböl elejétől a végéig 1500 méter hosszan strand. A strand felett végig teraszok, melyek az éhes és főként szomjas sétálókat szolgálják ki. A teraszok mellett aszfaltsétány húzódik, ahol túloldalon vagy fagyisok, árusok, éttermek találhatóak, vagy szállodák...

  54.  Bar   
Bar, olaszul: Antivari egy kikötő város Montenegró déli részén 12 ezer lakossal. Itt van az ország legnagyobb Adriai-tengerparti kikötője. Bar elsősorban jelentős tengeri kikötője a Balkán ezen részének és fontos vasúti csomópont is. Barnak van egy idősebb testvére az olasz oldalon: Bari. Bar – Antivari – neve a római Antibarium-ból származik, mivel az olasz parton fekvő Bari városával szemben fekszik. Az Óváros (Stari Bar) 5 kilométerre van a kikötőtől a Rumija hegy lábánál. A régi házak, falak igen jó állapotban maradtak. Különösen a Szent György katedrális és a Sv. Nikola a XIII. és a XIV. századból. Egy palota maradványait is megtalálhatjuk az Óvárosban. Bar nem csak kikötő, hanem turista város is. A strandok rögtön a kikötő után kezdődnek és egészen Sutomore-ig húzódnak. A vidék igen ismert az olajbogyó termesztésről, mindennek ékes bizonyítékát nyújtja a több mint 2000 éves fa, mely a mai napig is hozza gyümölcseit. A kikötő mellett a régi fa a város szimbólumává vált. A várost körülvevő olajfaligetek, melyek közül a hagyomány szerint a legöregebb legalább négyezer éves. A városban minden évben nemzetközi televíziós fesztivált is tartanak

  55.  Ulcinj   
Ulcinj, olaszul Dulcigno városkája Montenegró tengerpartjának legdélibb városa, az albán határtól 10 km-re fekszik, lakossága: 10 ezer. Ulcinj városát az időszámítás előtti századokban Kolkhiszi görögök alapították.Nevét alapítójáról, Kolkhiszról kapta, először Kolhinum, Olchinum, Ulkinion, a rómaiak korában: Olcinum, majd Ulcinum formában írták. Ulcinj az egyik legrégebbi város az Adria parton. Nagyon sok  kőből készült épület maradt fenn, a gótikus és a reneszánsz építészet idejéből. A Kis Strand (Mala Plaža) - a városi strand, viszonylag lassan mélyülő, homokos, apró kavicsos fürdőhely, 1 kilométeren át húzódik az Ulcinj-i öbölben. Mivel igen kicsi, így eléggé zsúfolt, nagy tömeggel.. A Nagy Strand (Velika Plaža) ezután jön, ez a 10 kilométer hosszan elnyúló strand Ulcinj büszkesége, ilyen hosszú homokos part nincs még egy Montenegróban. Csodálatos látványt nyújt a 10 kilométer hosszú homokos strand, a „ Nagy strand” annyira apró homokos mint a liszt. A Női Strand (Ženska Plaža) sziklás-betonos, tagolt, fenyőerdővel övezett fürdőhely. A közelben van egy kéntartalmú, gyógyhatású forrás, melynek vize állítólag több meddő nőn segített már. Ez olyan strand, amely kizárólag nőket fogad. Azért férfiakat is lehet itt látni néhol. Ha az Ulcinji homok túl forró lenne, akkor felüdülést kereshetünk a Bojana partján, ahol véget is ér az egykori Jugoszlávia több mint 2000 kilométeres partvonala. 

---------------------------------------------------------------

A Jugoszlávia dal -- Jugoszlávia emlékére

-- Kék vitorlát lengetett a szél, - Ott, ahol az éj a vízhez ér, - Hallgattam a tenger mit mesél. - Így fürdött a boldog nyárban, - Csillogott a napsugárban, - Jugoszlávia, Jugoszlávia, - Így fürdött a boldog nyárban, - Csillogott a napsugárban, - Jugoszlávia, Jugoszlávia..

-- Egy szőke lány a parton engem várt, - Kagylóhéjból nyakláncot csinált, - Csókokkal és gyümölccsel kínált, - Szerelmesen minden könnyebb, - Bejártunk sok hegyet-völgyet, - Jugoszlávia, Jugoszlávia, - Szerelmesen minden könnyebb, - Bejártunk sok hegyet-völgyet, - Jugoszlávia, Jugoszlávia..

-- Most a hópihéket számolom, - És a régi nyárról álmodom, - Azt a lányt majd újra láthatom, - Jövő nyáron ha még élek, - Hozzád újra visszatérek, - Jugoszlávia, Jugoszlávia, - Jövő nyáron ha még élünk, - Hozzád újra visszatérünk, - Jugoszlávia, Jugoszlávia..

The End....