Jókai Mór a híres mesélő, a nagy mesemondó.
Jókai Mór a legnagyobb magyar regényíró, a nagy mesemondó, kalandos és romantikus történetek szövője, érdekes és élvezetes regények szerzője. Az író életműve hatalmas terjedelmű, több mint száz regénye fűződik a nevéhez. A regényei a csodálatos hármasban: humanista, realista, romantikus, tükröződnek, az emberi nagyságot, erkölcsöt, jóságot mutatják be. Sok hasonlóság van a magyar: Jókai Mór és a francia: Jules Verne között, akik kortársak, mindketten hagy humanisták és romantikusok, korszakuk kiemelkedő alakjai.
Jókai Mór érdekes és kalandos élete
-- Jókai Mór, (Komárom, 1825. február 18. – Budapest, Erzsébetváros, 1904. május 5.) a márciusi ifjak egyike, regényíró, a "nagy magyar mesemondó". Jókai Mór Komáromban kisbirtokos református nemesi értelmiségi családban született, 1825. február 18-án. Rá két nappal, február 20-án keresztelték meg.
-- Jókai édesapja barátja volt az irodalomnak, amint maga írja: "tisztelettel, még pedig különös tisztelettel viseltetem hazánknak minden jelesebb poétai lélekkel ékeskedő fiai eránt”. Ő maga is írt idő töltésből: verseket, össze írogatott más szerzőktől érdekes dolgokat; ügyes rajzoló és festő is volt és jegyzeteit találóan illusztrálta.
-- Jókai elemi iskoláit 1831-ben Komáromban kezdte meg, 1832-ben már ugyanott a református középiskolában a gimnáziumi declinisták sorába lépett és 1833-ban conjugista lett, 1834-ben grammatista. A kis Móricban korán jelentkezett az erős képzelődés. Szülei nem eresztették el a háztól, pajtásai nemigen voltak, magában, bizarr játékokkal szeretett mulatni. A Pápai református főiskola fordulópont életében, a festőművészet után itt verseket és novellákat kezdett írni.
-- Jókai pályája Pesten új irányt vett. Megszerezte ugyan az ügyvédi oklevelet, de nem gondolt arra, hogy prókátor legyen. Petőfi Sándor bevezette a fővárosi fiatal írók társaságába; a húszéves jurátus jobban érezte magát a Pilvax-kávéház irodalmi asztalánál, mint az ügyvédi irodákban. A szépirodalmi lapok szívesen közölték novelláit, a közönség olvasta prózáját.
-- Jókai Petőfi Sándorral együtt a fiatalabb Pesti írók élére állt. Egy szálláson laktak, együtt étkeztek, estéiket egymás társaságában töltötték, a lapot is együtt szerkesztették, az 1848-as márciusi mozgalmakban mindketten részt vettek. Baráti viszonyuk csak akkor bomlott fel, amikor Jókai oltárhoz vezette: Laborfalvi Rózát, a Nemzeti Színház művésznőjét. Ez a házasság nagy felháborodást keltett a Jókai-család körében, hiszen a művésznő már túl volt ifjúságán.
-- Jókai az 1850-es évektől kezdve bámulatos termékenységgel írta regényeit, elbeszéléseit, humoreszkjeit, verseit, színdarabjait. Munkásságát nemcsak a regény olvasó és színház látogató közönség méltányolta, hanem a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy-Társaság 1858-ban, az utóbbi 1860-ban választotta tagjai közé. 1861-ben a Budapesti és Kassai kerületek képviselője, évtizedekig állandóan tagja maradt a parlamentnek. Mint szónok és mint vezércikk író sokat szerepelt.
-- Jókai Mór 30 éven éven át nyaralt Balatonfüreden: 1856-1886 között. Az első 1856-os Balatonfelvidéki utazásáról a Vasárnapi Újságban számolt be. Ezt követően Balatonfüreden a Szívkórházhoz tartozó Klotild udvarban lakott. 1867-ben sógora, dr. Huray István fürdő orvos ösztönzésére vásárolt meg egy telket a Kerek-templom mögött, s arra építtette rá azt a villát, amelybe 1871-ben költöztek be véglegesen feleségével, Laborfalvi Róza (1817–1886) színésznővel.
-- A Balatonfüredi villa tágas volt, hatszobás, konyhás, amelyből szép kilátás nyílt a Balatonra. Elő kertjében ritka rózsafajták nyíltak, az épület mögötti gyümölcsöst Jókai saját kezűleg gondozta. Balatonfüredről csak ősszel költöztek vissza Budapestre. Balatoni élményeiről sok cikkben és írásban számolt be. A Balatoni környezet jó hatással volt egészségére. A Balatonfüredi villájában írta: "Az Aranyembert", amelyet a "legkedvesebb regényének" nevezett.
-- Jókai írói munkálkodása félszázados ünnepén, 1894-ben, a nemzet minden rétege fölkereste hódolatával; egységes kiadásban bocsátották közre összes munkáit, a kiadás jövedelméből fényes ajándékot kapott. Országra szóló meglepetés volt, amikor: 1899 őszén hirtelen elhatározással nőül vette: Grosz Bellát, az egyik fővárosi színi iskola végzett növendékét. A házasságot kínos családi jelenetek előzték meg, de a hetvennégy éves aggastyán hajthatatlan maradt. Sokat ártott népszerűségének ez a késői frigy.
-- Jókai 1900. május 28-án feleségével, Bellával közösen útnak indult, hogy ellátogassanak a Párizsi világkiállításra, a francia írók is fogadták Jókait. 1901 és 1902 telén feleségével Abbáziában jártak. 1902 októberében Jókai és felesége Kolozsvárra és Nagyváradra látogatott. Kolozsvár népe nagy ünnepséggel fogadta az írót, díszhintón haladt az utcákon. 1903-ban már ritkán mutatkozott, a Budapesti: Svábhegyen és Balatonfüreden töltötte a nyarat, télen pedig az Adriai-tengerre: Abbáziába, az Olasz és Francia Riviérára utazott.
-- Jókai Mór 1904 tavaszán Nizzából hazatérve megfázott. 1904. május 5-én reggel kikerestette: "A lőcsei fehér asszony" című művét könyvtárából, amit színműnek akart átdolgozni, de a lapozást követően már nem volt ereje foglalkozni vele és elaludt. Este hat órakor ébredt fel és kérte, hogy nyissák ki neki az ablakot. Este 9-kor még hozzá igazította óráját a lakásban található többihez, letette az éjjeli szekrényre és percekig hallgatta. Majd annyit mondott: „Aludni akarok”, s fokozatosan elhagyta ereje. Életének 80. évében hunyt el tüdőgyulladásban.
-- Jókai Mór a legnépszerűbb magyar regényíró, 60 esztendőre terjedő írói pályáját mindvégig lankadatlan érdeklődés kísérte. Mese kitalálásának kiapadhatatlanságával és képzeletének gazdagságával éppen olyan nagy hatást tett, mint stílusának elevenségével és humorának kedvességével. Mint ember vonzó egyéniség volt; nyájas, szelíd, előzékeny mindenki iránt, a bántalmakkal szemben türelmes. Az életet a maga valóságában nem ismerte, gazdálkodni nem tudott, ábrándjai világában élt. Bizonyos dolgokban naiv gyermek maradt haláláig.
Jókai Mór stílusa
-- Jókai regényeinek befogadását, értelmezését a keletkezésüktől az utóbbi évtizedekig a realista és a romantikus stílus kettőssége határozta meg. Már kortársai is az angol- és -francia realizmushoz viszonyítva marasztalták el Jókait. Ez az elgondolás arra épít, hogy a realizmus korszerűbb, így magasabb értékű a romantikánál.
-- A Jókai-szakirodalmat ez a megközelítés csaknem a mai napig meghatározza, Németh G. Bélának a hetvenes években íródott áttekintő munkája is a romantikától a realizmusig tartó átmenetként írta le a 19. század második felének irodalmát. Jókai hívei ezzel az elgondolással szemben fogalmazták meg a saját érveiket, ez ellen próbálták megvédeni a szerzőt.
-- Egy részük évtizedeken keresztül azt bizonygatta, hogy Jókai ösztönös művész, természet adta nagy mesemondó, akit nem lehet ezeknek a stílusoknak az összefüggésében megítélni. Sőt, bizonyos mértékben szerintük Jókai felette áll mindenféle ítéletnek, elemzésnek. Mások pedig igyekeztek minél több realista elemet kimutatni Jókai műveiben, hogy megvédjék őt.
-- Sokszor nem reális, amit ír, de az élettől mégsem szakad el, nála a hősök magát az életet emelik fel önmaga fölé. Az újabb értelmezések arra törekednek, hogy ne csupán a romantika és a realizmus kettősségében értelmezzék Jókai műveit, hanem új néző pontokból. A szerző iróniája és történet mondása alapján, Jókai inkább a kortárs, a posztmodern irodalommal rokonítható.
Romantika
-- A romantika elsősorban a főhősök ábrázolásában mutatkozik meg: Jókai hősei vagy rosszak, vagy jók. Ez ellentétben áll a realizmus alkotás módjával, amely szerint az ember rendkívül összetett lény, a jó és rossz tulajdonságok egyszerre találhatók meg benne, a társadalmi konvenciók, a neveltetés, a környezeti adottságok, az ösztönök együttesen határozzák meg az ember jellemét.
-- Jókainál a hősök viszont változatlanok, és a legnehezebb szituációkból is lelkileg tisztán, romlatlanul kerülnek ki (pl. Evila a Fekete gyémántokban.) A hősök általában valamilyen nagy ügyet szolgálnak, legtöbbször valamilyen nemzeti ügyet. A főszereplőkben a jó és a rossz csap össze, ami miatt a küzdelem mitikus nagyságúvá emelkedik. a jó és rossz küzdelme az egész világot áthatja Jókainál”.
-- Romantikus Jókaiban a nagyszabású tablók, természet képek, csata jelenetek festése is. Vonzódik a katasztrófákhoz leíráshoz, mint pl. a Kárpáthy Zoltán árvize. A Kőszívű ember fiainak csata jeleneteit olyan erős pátosz jellemzi, amit már nem lehet fokozni: Jókai „a romantika minden hatását túlszárnyaló pátosszal festi alá a csaták képeit: a magyar szabadságharc hőseit trombitaszó ünnepli.”
-- Romantikussá teszi Jókait a meseszerűhöz, a fantasztikushoz, a bizarrhoz, a kísértetieshez való vonzalma is. A romantikára jellemző az egzotikum kedvelése, a távoli kultúrák és tájak, főleg a mesés kelet iránti vonzalom. Ez a vonzódás megtalálható Jókainál is, például: a török világgal foglalkozó regényeiben: "Janicsárok végnapjai, Török világ Magyarországon, Fehér rózsa"..
Realizmus
-- A realizmus a szakirodalom szerint Jókai: anekdotizmusában és a zsánerképek rajzában, vagyis a népies élet képekben mutatkozik meg. Míg Jókai a főszereplőket erősen stilizálva rajzolja meg, addig a mellék szereplőkben egy-egy jellegzetes, legtöbbször népies alakot mutat be.
-- Az életképekben pedig a nép környezetét, tevékenységi formáit, gondolkodásmódját mutatja be. Jókai népiessége és realizmusa ezek szerint egy tőről fakadnak. Németh G. Béla szerint ilyen szempontból Jókai ugyanazt valósította meg a prózában, amit Petőfi a lírában.
Regényeinek jellemzői
-- Művészetének legszembeötlőbb jellegzetessége a cselekményesség, a fordulatos, váratlan meglepetések sokaságát tartalmazó mese szövés. Jókai ennek rendeli alá a regények és novellák többi összetevőjét, mint pl. a jellemek megrajzolását, a környezet megjelenítését.
-- A regények cselekménye gyakran több szálon fut, és az sem ritka, hogy Jókai egy hosszabb kitérő keretében, visszamenőleg elmeséli a történetbe újonnan bekapcsolódó szereplő korábbi élet történetét. A cselekmény általában nagy időtartamot, több évet fog át, de gyakoriak az olyan regények is, amelyek egy egész életpályát mesélnek el (Mire megvénülünk; Az Aranyember; A kiskirályok; Enyém, tied, övé).
-- A romantikus mese szövés jellegzetes eszközei a nagy leleplezések is, amikor „egészen más megvilágításba kerülnek az elbeszélés korábbi mozzanatai, mint eleddig láttuk őket: feltárulnak az ellenségeskedések, szenvedések titkos, az olvasótól nem ismert rugói, lehull a színlelők álarca. A fordulat épülhet arra is, hogy a szereplő csak hosszú idő után döbben rá azoknak az eseményeknek az értelmére, amelyek vele történnek.
-- Szintén kivételes az a gazdagság, amit Jókai művészete a környezet, a tájak, kultúrák festése terén mutat: „Táj leírásaival végigvezet a történelmi Magyarország regényes vidékein a Fertő-tótól a Szent Anna-tóig, az Al-Dunától a Tátráig, de azonfelül bejárja mind az öt világrészt, a jövő századot vagy akár a pliocént (Fekete gyémántok).
-- Jókainak már kortársa, Gyulai Pál szemére vetette nagy hiányosságát, a főszereplők jellemének kidolgozatlanságát, sablonosságát: „Személyei nem annyira jellemrajzok, mint inkább középszerű színészek szereplései. Sajátságos, bizarr jelmezekbe öltözteti őket, erősen kitömve, vastagon kifestve. Amelyik szép, az szebbnél szebb akar lenni, a rút a rútnál rútabb, a béna bénánál bénább, a vitéz vitéznél vitézebb.
-- Jókai karakterei kevéssé egyénítettek: vagy makulátlanul jók, vagy mindenestül rosszak. A pozitív hősök nem ismernek lehetetlent, bátorságuk és találékonyságuk mellett morálisan feddhetetlenek, a tudományban és művészetben egyaránt jártasak. Kárpáthy Zoltán pl. a legkevésbé sem kelti valóságos ember benyomását: alakja a regény nemes, de nagyon didaktikus alap gondolatát, a nemzeti közösségért való küzdelem fontosságá hivatott bemutatni.
-- Jókai regényeiből hiányzik a pszichológiai részletezés, ami meghatározó a kortárs angol és francia realizmusban. A hősök cselekvése, érzelmei, személyiségük változása nincs kellőképpen megindokolva. Gyulai egyik példája erre a "Szerelem bolondjai", ahol Harter Elemér elválik fiatal feleségétől, majd a válás után, amikor a nő férjhez megy egy másik férfihoz, őrülten beleszeret.
-- A szakirodalom egyetért azonban abban, hogy a főalakok egysíkúsága mellett Jókai remek mellékszereplőket alkot. Ilyen feledhetetlen mellék szereplők komikus oldalon: Tallérossy Zebulon "A kőszívű ember fiai"-ból vagy az öregkorában is az anyja kicsi fiát játszó, selypítve beszélő: Béni bácsi az "Eppur si muove" regényből, illetve a negatív oldalon: Abellino az "Egy magyar nábob"-ból.
-- Jókaira jellemző, hogy a regény műfaji megnevezés alatt futó művekben valójában nagyon sok műfaj jellegzetességeit keveri. Fontos szerepet játszik ezek között az anekdota: regényei gyakran anekdoták laza füzéreként állnak össze. Mikszáth is kiemelte Jókai-kötetében, hogy az alkotó hajlamos inkább a részletekre koncentrálni az egész helyett.
-- Azok a műfajok, műfaji csoportok, formák és forma rendszerek, amelyekkel a Jókai-szöveg építkezését ez ideig magyarázni próbálták (eposz, mítosz, utópia, népmese, népdal, anekdota, mese, életkép, história, krónika, regény, történelmi regény, irányregény, romance, önéletrajz, emlékirat.) A Jókai-szöveg olyan struktúra, amelynek egynél több középpontja van.” Jókainál tehát meghatározó a műfaji sokszínűség, heterogenitás.
-- A szakirodalom Jókai nagy erényének tartja az életképek elevenségét, érzékletességét. Jókai ezzel hasonlóan a realizmus irányába lépett tovább a romantikától, ahogyan a költészetben Petőfi is, akinél szintén gyakoriak a népies életképek. Jókai elsőrendű művészi feladatának érzi a hangulatok, hangnemek váltogatását. A pátosz (Fekete gyémántokban) a bánya tűzzel küzdő Berend Iván, a szentimentalista elemek (Egy magyar nábobban), valamint az idill (Az Aranyember).
-- Az elbeszélőnek a regényhez való viszonyáról elmondható, hogy Jókainál a mindentudó elbeszélő a jellemző, aki az eseményeken kívül áll, mintegy felülről tekint azokra. Általában egyértelműen elmondja véleményét szereplőiről, az ítéletet nem hagyj az olvasóra. „Alig készülhet rövid külső vagy belső rajz egy-egy főszereplőről anélkül, hogy abba erkölcsi minősítést kifejező, erőteljes jelző ne kerülne.
-- Ez az elbeszélő azonban eléggé személytelen valaki, akit a valóságos, életrajzi Jókaihoz nem fűznek erős kötelékek. Ennek megfelelően majdnem minden regényében a harmadik személyű elbeszélő forma dominál, bár akadnak kivételek is, pl. A tengerszemű hölgy, ahol Jókai is első szám első személyben nyilatkozik meg, és Erzsike is első személyben meséli el neki a kalandjait.
-- Alkotói pályájának fénykora az 1850-es évektől az 1870-es évtizedig tart. A következő negyedszázadban írott munkái nem állnak a korábbiak színvonalán: ezekben a művekben eluralkodik a kalandos elem. Ekkoriban keletkezett írásai elsősorban történelmi regények: „A nagy nemzeti törekvéseket azonban már nem éli úgy át, mint hajdanában, a história színes képes könyvvé válik a kezében, amelyből elsősorban a kalandor jellegű alakokat és a kuriózumokat válogatja ki.
-- Azok között, akik hatást gyakoroltak Jókaira, leginkább: -Victor Hugo, -Charles Dickens, -Alexandre Dumas, -Jules Verne neve kerül elő. Hugoval rokonítja a regények pátosza, a szereplők ketté osztása: jókra és rosszakra, Dickens pedig a humor területén kapcsolható Jókaihoz. Idősebb korában: Jules Verne is inspirációt jelentett számára, mindenekelőtt: Az "Egész az északi pólusig" c. regényben, "A jövő század regénye" c. műben, illetve a "Fekete gyémántok" egyes részeiben.
>>>> Jókai Mór legjobbjai <<<<
>>>>>>>> 30. könyve <<<<<<<<
-- Jókai Mór, a híres mesélő, a nagy mesemondó, kalandos és romantikus történetek szövője, érdekes és élvezetes regények szerzője. Jókai Mór a magyar történelem talán legjobb írója. Munkásságának értékét senki sem vitatja. Olyan regényeket írt melyek messze túlmutattak korukon. Művei még a mai olvasó számára is: viccesek, meglepőek, elgondolkodtatók és egyszerűen szórakoztatóak. Munkái között sorra remekműveket lelhetünk melyek garantáltan okoznak majd nekünk néhány kellemes napot és órát.
-- Én magam Jókai Mór sok regényét olvastam, mégis élvezetet jelent számomra, ha néha valamelyikbe újra beleolvasok. Jókaitól még ma is nagyon sokat tanulhatunk. Ha valaki megkérdezné tőlem, melyik az a tucat, a két tucat, azaz a 30. legjobb Jókai regény, a - Top 30 regénye, én a következőket mondanám, ezeket ajánlanám először elolvasásra. Utána meg a többit is, mert mindegyik nagyon érdekes és lebilincselő.
>>>> Jókai Mór <<<<
>>>>> Top 30 <<<<<<
1. Erdély aranykora -- 1852
2. Török világ Magyarországon -- 1853
3. Janicsárok végnapjai -- 1854
4. Egy magyar Nábob -- 1853
5. Kárpáthy Zoltán -- 1854
6. Az elátkozott család -- 1858
7. Szegény gazdagok -- 1860
8. Az új földesúr -- 1862
9. Politikai divatok -- 1863
10. Szerelem bolondjai -- 1868
11. A kőszívű ember fiai -- 1869
12. Fekete gyémántok -- 1870
13. Az Aranyember -- 1872
14. Eppur si muove. És mégis mozog a föld --1872
15. A jövő század regénye -- 1874
16. Enyim, tied, övé -- 1875
17. Az élet komédiásai -- 1876
18. Egy az Isten -- 1877
19. Névtelen vár -- 1877
20. Szép Mikhál --1877
21. Egy hírhedett kalandor a XVII. századból --1879
22. Rab Ráby -- 1879
23. A Bálványos vár -- 1883
24. A Damakosok -- 1883
25. A Lőcsei fehér asszony -- 1885
26. Kiskirályok -- 1886
27. A Tengerszemű hölgy -- 1890
28. Gazdag szegények -- 1890
29. A Két Trenk -- 1893
30. A Barátfalvi levita -- 1898
>>>>> Jókai Mór könyvtár <<<<<
>>>>>>>> 30. könyve <<<<<<<<<
1. Erdély aranykora -- 1852.
Jókai Mór ebben a történelmi regényében Erdély aranykorszakába, Apafi Mihály erdélyi fejedelem udvarába viszi az olvasót, ahová hol a török szultán követei kopogtatnak be újabb és újabb adókért, hol pedig a váraikból, birtokaikról elűzött magyarországi főurak segítségért. A regény központi hőse: Bánfi Dénes, Kolozs megye főispánja, féktelen oligarcha, aki ugyanakkor Erdély önállóságáért harcol. A tündérmese szivárványos ködébe burkolt történetben nem a realista szerkezetet, a hitelességet kérjük számon: a hangulat, a stílus, a légkör olvasztja vonzó, bűbájos egységgé. A varázslat számára nem is képzelhető megfelelőbb színhely, mint a 17. századi Erdély váraival, barlangjaival; szereplőkül pedig féktelen főurak, nemes lelkű asszonyok, kegyetlen, cselszövő, egzotikus török férfi- és női- alakok felvonultatása. A látomás gazdagsága szinte elkápráztatja az olvasót: a regény halhatatlan mese.
2. Török világ Magyarországon -- 1853.
Jókai Mór 1853-ban írt izgalmas és fordulatos történelmi regénye a Török-birodalom és a Német-Római császárság kényétől-kedvétől szenvedő, de politikai függetlenségét mindenáron biztosítani igyekvő 17. századi Erdélyt idézi elénk. Valóságos történelmi személyek: Apafi Mihály fejedelem, Teleki Mihály, Thököly Imre harcolnak és áldozzák fel magukat kitalált, képzelet szülte szereplők érdekében. A történet és a mondanivaló lassan bontakozik ki a sokféle cselekményből. A fő motívum: Erdély függetlensége, amit a különböző politikai körök saját elképzelésük szerint akarnak megvalósítani. A torzsalkodások sorra tragédiába torkollnak. Közben igen sok szereplő bukkan föl, tűnik el, szerelmes történetek esnek meg, jóízű anekdoták hangzanak el. Ghyca: moldvai fejedelem, Thököly és a török főúr, Feriz bég a regény leginkább eszményített hősei. A könyvben a valóság és a mese szépen fonódik össze.
3. Janicsárok végnapjai -- 1854.
Történelmi alakok, megtörtént történelmi események keretében bontakozik ki egy izgalmas, fordulatos kalandregény. A misztikus mese a 19. század első felének Török birodalmába vezeti az olvasót. A janicsárok – a török hadsereg hírhedt gyalogos testőrsége a mindenkit rettegésben tartó katonai rend Törökországban. Mahmud szultán a széteső birodalom megújítására készül és ennek feltétele a janicsárokkal való leszámolás. A hírhedt nagyúr, a birodalom jelentős részét kezében tartó: Ali pasa méltó ellenfele a szultánnak. Legyőzése és bukása után kerülhet csak sor a janicsárok feletti győzelemre, a megerősödött ország egységének megteremtésére. A történelmi valóság számos romantikus eleme méltán ragadta meg Jókai képzeletét. A keleti birodalom színesen kavargó élete és a véres történelmi események Jókai romantikus meseszövésében és képzeletcsapongásában teljesednek regénnyé.
4. Egy magyar nábob -- 1853.
Az "Egy magyar nábob" Jókai Mór egyik legjobb, klasszikus regénye. Magyarország a "sár és a sötétség birodalma" volt a magyar arisztokrácia jelentős részének szemében, ezért sokan közülük külföldön töltötték életük nagy részét. Ki tanulni, ki szórakozni járt Párizsba. Az utóbbiak közé tartozott Szentirmay Rudolf is, meg a könnyelmű Kárpáthy Abellino, aki alig győzi kivárni, hogy nagybátyja, Kárpáthy János, a dúsgazdag magyar nábob meghaljon és a vagyonát megörökölhesse. Kárpáthy János nem jár külföldre, ő itthon múlatja el a vagyonát, mivel feleség és gyerek nélkül más értelmet nem talál létezésének. Ám dacból, baráti segítséggel új fordulatot vesz az élete…A regény a reformkorban játszódik, 1822-ben kezdődik. A mű olyan adomákra épül, mint a tékozlóan élő mágnás, vagy az idős főnemes fiatal polgár lánnyal kötött frigye, amivel semmirekellő rokonát kisemmizheti.
5. Kárpáthy Zoltán -- 1854.
Az "Egy magyar nábob" (1853) és a "Kárpáthy Zoltán" (1854), e két remekében találja meg: Jókai Mór először legigazibb témáját és legmélyebb ihletőjét: az új és régi küzdelmét a közelmúltban. Bennük jut közelebb a környezet- és jellem- rajz realizmusához, egyéni regény stílusához. Liberális szellemű társadalom bírálat lobog e művekben, a nemzeti egység e két regény legfőbb mondanivalója. Kárpáthy Zoltán és Abellino között az "évszázad pere" folyik a Kárpáthy vagyonért. Abellino egyetlen esélye, ha bebizonyítja, hogy Zoltán nem az apja fia, édesanyja megcsalta férjét, mégpedig Szentirmayval. Az elszegényedett, hitelképtelen Abellino eladja a per jogát Kőcserepy-nek, akinek lányát Zoltán menti meg a nagy Budapesti árvíz idején. Kőcserepy kisasszony beleszeret megmentőjébe, ám Zoltán szíve már a gyám apja lányáé, Szentirmay Katinkáé. A per eldurvul, és a benne szereplők besározódnak..
6. Az elátkozott család --1858.
Folyóiratban 1857-ben, könyv alakban 1858-ban jelent meg először: "Az elátkozott család". Az elátkozott család vallási színezetű mű, a regény a 18. században játszódik, a Komáromi: protestánsok és katolikusok küzdelméről szól. Az 1756. évi földrengés rövid időre egymáshoz közelíti a vetélkedő felekezeteket: a katolikus: Malárdy Ferenc al-ispán engedélyt ad rögtönzött protestáns fa-templom építésére, de a katasztrófa elmúltával tüstént le akarja bontatni a templomot, sőt fejszével ő maga vág bele. Malárdy Ferenc al-ispánná választásának évfordulóján egy ünnepségen megjelenik egy jóképű fiatalember, aki: Kadarkuthy Viktor néven mutatkozik be: megszeretteti magát a családdal, és feleségül veszi: Herminát, a szülők szeme fényét. Az ifjú férj azonban álnevet viselt; valójában református családból való, apja: Gutai Thádé fölismeri, és magával viszi. Romantikus kalandok, intrikák, és félreértések után a szerelmesek visszatalálnak egymáshoz, az ellenségeskedő apák pedig összebékülnek egymással.
7. Szegény gazdagok -- 1860.
A Szegény gazdagok Jókai Mór 1860-ban írt regénye, nemzedékek sora által olvasott könyve egyike irodalmunk legközkedveltebb mesterműveinek. Egy Fatia Negra nevezetű álarcos bandita, valamint egy gazdag uzsorás család egymásba ágazó történetét meséli el. A legelterjedtebb nézetek szerint Jókai egy valóban élt személyről mintázta Fatia Negra alakját. Egy utazása során ismerte meg Nopcsa László báró történetét, aki 1833 és 1848 között Hunyad megye főispánja volt. Róla is olyan legendák terjengtek, hogy mint rabló haramia fosztogatja a lakosságot. A szépséges Henriette-et nagyapja Hátszegi báróhoz kényszeríti, pedig a lány Vámhidy Szilárdba szerelmes. A két fiatal a maga módján tiltakozik: önként elvetnék maguktól az életet, de szerencsére megmentik őket. Ennek azonban nem sokáig örülnek: Hátszegi báró magával viszi a lányt Erdélybe, ahol a titokzatos Fatia Negra tartja rettegésben a vidéket.
8. Az új földesúr -- 1862.
Az új földesúr Jókainak egyik legnépszerűbb s egyben legvitatottabb regénye. Azok a remények, melyek a polgárosodásért küzdő magyarság legjobbjait fölvillanyozták, a regény megírásának idején szétfoszlani látszottak. A reménytelenségnek ebben az időszakában Jókai bizakodása időszerűtlennek tűnik. Jókai vigasztaló és bizakodásra serkentő tézis-regényt írt, a magyar jellem és a magyar föld asszimiláló erejét akarja példázni, azt a tételt sugalmazza, hogy nemzeti erényeink az ellenséget is megszelídítik, sőt pártunkra állítják. Félre értették Jókainak az 1890-es években írott visszatekintő szavát, amikor Ankerschmidt alakja mögött a Magyarországon birtokot vásárló Haynau modelljét vélték felfedezni, az viszont igaz, hogy Garanvölgyi unokaöccsét, Aladárt a szabadságharc híres hőséről, Bereczky Jánosról mintázta.
9. Politikai divatok -- 1862.
Jókai ebben a regényében közel másfél évtized távlatából tekint vissza a szabadságharcra. A cenzúra miatt nevezi a szabadságharcos és forradalmi eszméket, majd a bukás utáni pálfordulásokat "politikai divatoknak". Szigorú önvizsgálat helyett azonban - amit a politikai körülmények sem engedhettek még meg - legendát teremtett önmagáról és családjáról.. Az egyébként ízig-vérig romantikus regényt kulcsfigurái és kitűnő epizód alakjai teszik hallatlanul érdekessé. Pusztafiban: Petőfit, Szerafinban: Szendrey Júliát, Lávay Bélában: saját magát, Hargitay Juditban: Laborfalvi Rózát sejthetik meg, vagy ismerhetik fel az olvasók. "Ki ne tudná, csak másfél évtized alatt hány politikai eszme vált uralkodó divattá közöttünk; hány áldozatot és milyen nagyokat vitt magával, akiknél az több volt, mint divat, s akik hívek maradtak még akkor is eszméikhez, midőn azok már kimentek a divatból? E korszakot visszatünteti regényem, amiben több volt az emlékezet, mint a képzelmi erő."
10. Szerelem bolondjai -- 1868.
A Szerelem bolondjai cselekménye 1861-ben kezdődik, történelmi-politikai közege a Deák-, és Tisza-párt közötti vetélkedés, a kiegyezést megelőző idők magyar társadalma. A korszak néhány ember típusát, azok élet útját jeleníti meg az író e regényben. A fordulatos cselekmény szálakat bravúrosan kezelő, majd összefogó, és a kort jellegzetes romantikus kellékekkel felelevenítő - a Fekete gyémántok nagyszerű tablójával vetekedő regény - minden olvasónak ajánlható. Hartner Nándor főispán feleségétől elváltan, a politikától visszavonultan él. Személyi titkára elhatározza, hogy a gyakorlatban valósítja meg szellemi eszményképe, Machiavelli nézeteit. Ellopja Hartner naplóját, és ennek segítségével irányítja a politikai és szerelmi bonyodalmakat. Végül fény derül üzelmeire, nemcsak vagyonát veszti el, de Malvina szerelmét is.
11. A Kőszívű ember fiai -- 1869.
A kőszívű ember fiai, Jókai Mór 1869-ben megjelent regénye, amelyben az író az 1848-49-es forradalom és szabadságharcnak állít emléket. A Kőszívű ember fiai témája a nemzeti függetlenségért vívott harc körül bonyolódik. A mű a kiegyezés utáni politikai harcok közepette íródott, benne Jókai a függetlenség célkitűzése mellett állt ki. A Baradlay-fiúk eszményi hősök, mindhárman a maguk módján vívnak a reakció ellen, apjuk kőszívű végrendeletének árnyékában. A császárpárti: Baradlay Kázmér özvegye, szembeszegülve férje végakaratával, jó magyarnak, boldog embernek szeretné látni a fiait. Haza hívja legidősebb fiát, Ödönt: Pétervárról, Richardot és Jenőt: Bécsből. Kitört a forradalom. A forradalmár lelkületű Baradlayné biztatására fiai apjuk végakarata ellenére, 1848 ügye mellé állnak. A leggyengébbnek tűnő, fényes pálya előtt álló Jenő a szabadságharc leverése után az életét is feláldozza bátyjaiért.
12. Fekete gyémántok -- 1870.
A Fekete gyémántok című romantikus regény a kis bányaüzem tisztességes igazgatója és a nagy részvénytársaság erkölcstelen vezetője közötti harcra épül. A főszereplő: Berend Iván, a tisztesség és a becsület mintaképe, akire a biztos elbukás várna, ám egy romantikus véletlen folytán megmenekül, és "jutalmul" a gyönyörű munkás lány kezét is elnyeri. Berend Iván vidéki nemes, jelentős vagyon tulajdonosa. Ha kell, úgy párbajozik és kártyázik mint dzsentri társai, ha kell táncol, bókol, mint a legtöbb gavallér. De távol áll tőle e nagyvilági élet. Inkább természet tudományos előadást tart, s nem sajnálja egy gyémánt elégetésével bizonyítani állításait. A Bondavári bányát vezeti, és egy tűzoltó anyagon kísérletezik. A bányában dolgozik: Evila, a szép csillés lány és indulatos vőlegénye: Szaffrán Péter. Berend beleszeret a lányba, de az elutasítja őt. Kaulmann Félix, Iván volt iskolatársa - Bondavölgy szén készletét akarja.
13. Az Aranyember -- 1872.
Az Aranyember - Jókai Mór: legjobb és legkedvesebb regénye. A regény 1872-ben jelent meg, amely egy kalandregény és a boldogság keresésről szól. A mű a romantika és a realizmus világát állítja egymással szembe. A regény mindig nagy népszerűségnek örvendett, sok nyelvre lefordították és megfilmesítették. A regény egyértelműen szerzőjének legismertebb és legolvasottabb alkotása. Az Aranyember történetén Jókai Mór: 1870 és 1872 között dolgozott, a regény: Balatonfüreden született meg, néhány hónap alatt. Jókai Mór - Tímár Mihály személyén keresztül írta meg vonzódását a Balaton szépségei, a Dunai hajózások, és a csillagok csodái iránt. A regény legszebb részei az érzékletes táj leírások. A regény sok helyszínen játszódik térben és időben: Komárom, Budapest, Balaton, Duna, Al-Duna, Ada Kaleh szigete. Tímár Mihály az Aranyember a, 19. század elején játszódó romantikus történet hőse, a gazdag kereskedő, Brazovics hajós kapitánya. Egyik Dunai útján üldözői elől a hajóján keres menedéket: Ali Csorbadzsi, a szultán volt kincstárnoka, aki halála előtt leányát: Tímeát, Tímár révén, Brazovics-ra bízza. Ali Csorbadzsi kincsei Tímár birtokába kerülnek. A szereplők boldogságban élnek a csodás Dunai: Ada Kaleh szigetén.
14. Eppur si muove. És mégis mozog a föld -- 1872.
Az "Eppur si muove"- "És mégis mozog a Föld" – a legenda szerint a híres olasz csillagász: Galileo Galilei-től származik, arról, hogy a Föld a Nap körül kering. "És mégis mozog": a Galilei-nek tulajdonított szállóige nemcsak a címben, hanem a regényben is többször fel-felbukkan. Egy mestermű ez a kalandregény, mely 5 fiatal diák életét követi nyomon akik nem kisebb célt tűztek ki maguk elé mint, hogy békésen, mondhatni belülről változtatják meg az országot, reformálják meg művészetét, katonaságát, és az egész reformoki Magyarország berendezkedését. Ebben a korban élt öt fiatal: Jenői Kálmán, Barkó Pali, Bíróczi Sándor, Borcsay Mihály, Csuka Feri, mind az öten a híres Debreceni Kollégium diákjai voltak. Az ő kalandjaikról szól a nagy mese.
15. A jövő század regénye -- 1874.
A jövő század regénye Jókai egyik rendhagyó műve, a 20. században: 1952 és 2000 között játszódó regény műfaját és koncepcióját tekintve egy tudományos, fantasztikus, sci-fi, a jövőt mutatja be, a jövőben játszódik. Ez a regény talán az első magyar nyelvű sci-fi kalandregény. A terjedelmes regényében Jókai valósággal sziporkázik, a bio-kertészkedéstől kezdve a sivatag-átalakításáig, sok technikáról beszél. A főszereplő: Tatrangi Dávid bibliai hősként mindent tud, mindent előre lát, és meghozza a jó döntéseket. A jövő század regénye egy szerethető könyv, amiben van: árulás, harc, szerelem, természeti katasztrófa, részvénytársaság, világkereskedelem, egyszóval minden. Jókai e regényben minden társadalmi utópiája ellenére megjósolta a XX. század nagy katasztrófáit, háborúit, politikai, katonai borzalmait. Jókai Mór: Orwellt is megelőzte, noha a mű sokkal inkább: Jules Verne munkásságával rokon.
16. Enyim, tied, övé -- 1875.
Az Enyim, tied, övé történet első fele a szabadságharc lírai-romantikus megjelenítése. Áldorfai Ince, a fiatal szerzetes minden testi-lelki jó tulajdonságú, ideális alak, a szabadságharcban katonának áll, s hőstettei révén ezredesi rangra emelkedik. A harcok közben összetalálkozik szerelmével: Serenával. A reménytelennek látszó helyzetben református vallásra tér át, és elveszi feleségül. Serena nem kevésbé ideális alak, mint Ince, számára nincs lehetetlen. Mikor a szabadságharc már elbukott, Törökországba menekülnek, s ott Serena menti ki férjét egy osztrák hadi hajóról. Amerikába emigrálnak, békés, idilli életet élnek. A második részben hazatérnek Amerikából, Serena az úton hajó törésben meghal. Áldorfai képviselő lesz, híres ember, megismerkedik az eszményien hideg arisztokrata: Starrwitz Hanna grófnővel, és feleségül veszi. A regényben a szabadságharc hősi világa már-már eposzi dimenziókba emelkedik. Nagyon jó ez a könyv, az ENYÉM, a TIED, az ÖVÉ, mindenkié lesz aki elolvassa.
17. Az élet komédiásai -- 1876.
Az élet komédiásai 1876-ban íródott a regény, és bár Jókai Mór az 50-70-es évek között volt legtermékenyebb és legsikeresebb, hiszen ebben az időben az ő regényei tartották életben a magyar népet, mégsem szabad megfeledkezni az ezt követő időszakról. Az élet komédiásai egy kedélyes hangvételű humorral teli, de csöppet sem komolytalan mű. A regény sok szálon fut és így egy eléggé szerteágazó történet. Az élet komédiásai főszereplőjének: Zárkány Napóleon kettős énjéről szól, amelyben rávilágít a szakirodalomban is gyakran emlegetett: Zárkány Napóleon – Tímár Mihály párhuzamra is, hiszen mindkét regény tulajdonképpen a kettős élet okozta konfliktusokat helyezi a középpontba. Jókainak ez a műve ezért bizony értelemben hasonlítható az Aranyemberrel. Nagyon romantikus, nagyon fordulatos, nagyon változatos. Ez még Jókaitól is sok.
18. Egy az Isten -- 1877.
Jókai Mór nemzetközi érdeklődésre számított az "Egy az Isten"-nel, az Erdélyi utazást és a regény megírását azonban még mindig sok minden előzte meg. Ezek közt a legfontosabb Jókai és felesége 1876. áprilisi itáliai utazása, mikor lényegében azokat a helyeket járták végig, ahol a regény első részében: Adorján Manassé és Zboróy Blanka grófnő megfordul. Zboróy Blanka és Adorján Manassé egymásra találásának és szerelmük kialakulásának története ez a regény. Ebbe a történetbe az 1848-as forradalom egyes eseményei is beleférnek, s a múlt századi erdélyi Torockó életét is bemutatja az író. Szép, ízes, romantikus regény, egyenes tartású mondatok. "Erdély volt mindig lelkem édes álma, örömmel jártam mindig a földjét", vallja meg az író a tiszteletére rendezett fogadáson: Kolozsváron. Legszebb műveinek jó része Erdélyhez kötődik. Az "Egy az Isten" című regénye az egyik ilyen remekműve.
19. Névtelen vár -- 1877.
A Névtelen vár egy csodás romantikus mese, Jókai Mór talán legszebb romantikus regénye. Mese mert olyan szépen írt, hogy az olvasás közben olyant is elhiszünk ami talán nem történhet meg. Hiszen úgy írta meg Jókai, hogy elhiggyem. A Névtelen vár a Fertő-tó partján áll, és a francia forradalomban kivégzett királynő, Marie Antoinette kislányát őrzi, rejtegeti a Fertő tó parti kastélyban, a regény főhőse, egy Magyarországra menekült emigráns francia gróf. Jókai egyik legromantikusabb regénye a Névtelen vár, teli titokkal, cselszövénnyel, Bourbon-liliomos misztikával, szűzies-éteri szerelemmel. A fogoly kis királylány persze beleszeret nemes védelmezőjébe, aki persze nem viszonozhatja vágybeli királynője érzelmeit. A Fertő-vidék csodás hűségű leírása, a régi magyar élet felejthetetlen tablója, ragyogásának nagyszerű felidézése, ősi nemesi, provinciális bájának halhatatlan megörökítése.
20. Szép Mikhál -- 1877.
A Szép Mikhál, a paplány és Henrik, a hóhér házassága, majd Mikhál menekülése a hóhér házából és szerelmének beteljesülése: Kalondai Bálinttal, Kassa bírójával egy szélsőségesen romantikus elemekkel megrajzolt tragikus végű szerelem története. A romantikus meseszövés lehetőséget nyújt Jókainak, hogy ezt a véres szerelmi drámát egy izgalmas, fordulatos kalandregény keretében mondja el. A történet hátterében II. Rákóczi György kora, a törökök elleni portyázó harcok, Kassa város mindennapi életének apró eseményei állnak. A Felvidéki hegyek között megbújó rablók, a török fogságok és fogolycserék, a városi farsangi mulatság, a korabeli háztartás apró műhelytitkai, a boszorkányos kuruzslás és varázslat misztikus hókuszpókuszai, csillagászati, növénytani jártassággal, maradandó történeti, kultúrtörténeti, etnográfiai anyaggal lepi meg az olvasót, és teszi emlékezetessé a regényt.
21. Egy hírhedett kalandor a XVII. századból -- 1879.
A Nagy mesemondónk ebben a kalandregényben a Seherezádé, Münchausen, Háry végtelen és megunhatatlan mesevilágát varázsolja az olvasó elé. A kalandorságra mindig kapható, kalandjaiban messze világokig sodródó: Hugó „Konstábler”, annyi mindenen megy keresztül, hogy a fele is sok lenne egy ember életre. A képzelet és valóságos esemény leírása Jókai fantáziájának műve. Az író maga is élvezi a játékos meseszövést, mindig ki tud találni valami hihetetlenül elképesztőt, s a mese és a valóság vegyítésével. Az események a forgandó szerencse változatai, a hős megjárja a lélek és a test mennyét és poklát, ám végül megérkezik.. A regény Koblenzben játszódik 1657-1688 körül. A kalandos életű Hugóra rábizonyítják, hogy a franciák kémje és ezen kívül huszonegy bűnt is elkövetett. A vizsgálat során Hugó elmeséli izgalmakkal teli életét. Jókai lebilincselő regényt írt, ami könnyeden vidám.
22. Rab Ráby -- 1879.
A Rab Ráby regényében Jókai maga se tudta talán, hogy milyen közel volt itt ahhoz, hogy megírja hazája összes ezer éves küzdelmeit egy történetben, és századokra kiható remekművet alkosson, amit a Biblia mellett kellene tartani minden magyarnak. Ráby Mátyás a főszereplő II. József császár hivatalnoka volt. Emlékiratai a XVII. század végén jelentek meg. Jókai Mór, a nagy romantikus regényíró száz évvel később «Rab Ráby» címmel regényt írt az emlékiratok alapján. Rábyt az uralkodó azért küldte Szentendrére, hogy rendet tegyen. A vezető réteg, a nemesség ugyanis nem akarta elfogadni a császár reformjait, hanem régi, feudális privilégiumaihoz ragaszkodott. A hivatali visszaélések, hazugságok, csalások, vesztegetések, hamisítások miatt a magisztrátus meggazdagodott, a polgárok pedig rettenetesen elszegényedtek. A város vezetői mindennel próbálkoztak, hogy megszabaduljanak a kényelmetlen embertől. Végül börtönbe zárták, ahonnan a császár szabadította ki. Ráby Mátyásra, az igazság bajnokára Szentendrén ma is emlékeznek: egy tér és egy étterem viseli a nevét.
23. A Bálványos vár -- 1883.
A Bálványosvár Erdély egyik legszebb, legvadregényesebb, lélegzetelállítóan szép táján játszódik. A cselekmény ideje a 13. század, az a kor, amikor még a kereszténység mellett Erdélynek ezen a vidékén élt a pogány vallás is, s a történet éppen a két felfogás megütközését is ábrázolni kívánja. A műben csodálattal adózunk Jókai Mór fantáziájának, mesélőkedvének, a magyar nemzeti múlt megszépítésén, humánus élet eszmények közvetítésén fáradozó alkotó kedvének, a leírásokból, a tudományosan rendszerezett mondákból, nyelvi hagyományokból, mitológiai töredékekből megalkotta ezt a szemet gyönyörködtető, színes mesét. Amikor az ember Jókai regényét leteszi, úgy érzi, hogy ezt a könyvet még egyszer el fogja olvasni, ez nem egy múló pillanat volt. És valami elkíséri az embert ifjúkori Jókai-olvasmányaiból egy életen át. Jókai egy pogány volt, egy pogány istenfia, aki zengő és nagy lélekkel sugárzott szét. Valami csodálatos, felemelő életérzés volt ez: optimizmus az élettel szemben, igenlése mindannak, ami jó és erőadó ebben a siralom völgyben.
24. A Damokosok -- 1883.
A Damokosok című regény Erdély aranykorát megelőző korból, a II. Rákóczi György sikertelen Lengyelországi hadjáratát követő időkben játszódik. E balsikerű hadművelet miatt az Erdélyi sereg színe-java tatár fogságba került, köztük: Damokos Tamás csíki főkapitány, valamint: Czirjék Boldizsár a furfangos székely ezermester is. A regény egyik főhőse: Damokos Tamás csíki székely főkapitány, a Krími tatár rabságban embert próbáló szerelmi kísértéssel küzd meg: rab tartójának felesége: Kalme akarja elcsábítani. Amikor kiváltják, párbajban megöli a nála jóval nagyobb termetű: Buzdurgánt, a párbajt eldöntő kardcsapást azóta is "Damokos-vágásnak" hívják. Legalább ilyen emlékezetes regényhős Czirjék Boldizsár hadnagy, a "csernátoni ezermester", aki mindenféle ravasz fortéllyal megőrzi, majd visszaszerzi Damokos váltságdíját. Jókai Mór kiváló történelmi regénye a mai modern művekkel is felveszi a versenyt. Hatalmas fantáziával, sok humorral színesítve letehetetlen olvasmánnyá teszik a regényt, melynek fő mondanivalója a becsület, a hűség és a hazaszeretet.
25. A Lőcsei fehér asszony -- 1885.
A Lőcsei fehér asszony című regényében Jókai a magyar történelem egyik leghíresebb nőjének állít emléket. A Lőcsei fehér asszony főhőse: Géczy Julianna a valóságban is élő személy volt. Egy 1714-ben lefolytatottt felségárulási per őrizte meg nevét. A romantikus hősnő igazi lélektani rejtélyt kínál: a Rákóczi szabadságharc alatt: Géczy Julianna hol önfeláldozó tetteket hajt végre, hol pedig árulásával császári kézre játssza Lőcse városát. Lőcse városát a németek ostromolják. Korompayné eladja a várost a császárnak, de az ígért jutalmat nem kapja meg árulásáért. Apja nem bocsájtja meg Julianna tettét, így amikor birtokán szeretne meghúzódni, elküldi a bujdosók táborába, hogy ott ítélkezhessenek felette. A parancsnok férjére bízza a döntést. A császáriak megtudják a tervet, elfogják és kivégzik. "Azt beszélik, hogy ez a nő elárulta nemzetét. Az első és egyetlen nőalak a magyar történelemben, aki nemzet áruló volt. És ugyanez a Ghéczy Juliánna később, mint önfeláldozó vértanúja a magyar szabadság ügyének. Jön, mint egy üstökös, leszáll, mint egy csillag.
26. Kiskirályok -- 1886.
A "Kiskirályok" a megye urai, helyi nagyurak, hatalmasságok, a régi dinasztiák regénye ez. A Tanussy-család tagjai köré a többé-kevésbé jelentékeny szereplők hosszú sora, a régi világ legkülönbözőbb elemei és alakjai sorakoznak. A mágnások, kortesek, táblabírák, katonák, előkelőségek, szédelgők, szép leányok és kacér asszonyok lépnek elénk s tarkítják a színpadot, melyen az élénk jelenetek gyors változatban, humoros és tragikus fordulatokkal gyorsan követik egymást. Némi pikáns mellékízt ad a regénynek az is, hogy alakjaiban sokan olyan emberekre vélnek ismerhetni, kik valóban éltek, s úgy pusztultak el, mint Jókai királyai. Tuhutum vármegye rajza némileg hasonlít Szabolcs megyééhez. Ebben a művében alaposan csúffá teszi a magyar "kiskirályokat", a megyei birtokaiba begubózott, szittya-hun múltjába begolyózott, megújulni és valami hasznosat csinálni képtelen öntelt nemesi réteget. A történet maga romantikus, de a tanulsága nagyon is realista: régi dicsőségünket mai hasznosságunkkal kell helyettesíteni. Mert a világ a régi dicsőségért annyit sem ad, mint a múzeum.
27. A Tengerszemű hölgy -- 1890.
A Tengerszemű hölgy szinte minden Jókai-regényre jellemző erények: romantikus mese szövés, izgalmak, az olvasó egyértelmű rokonszenvét vagy ellenszenvét kivívó karakterek ábrázolása. Ebben a műben az író itt saját élete regényesítésével is megpróbálkozik, amelyre a legjobb alkalmat az első ifjúkori szerelem megrajzolása adja. A tengerszemű hölgy históriájának kiinduló pontja az ifjú jurátus reménytelen szerelme, Komárom egyik legelőkelőbb családjának lánya iránt. E hamvában holt szerelem leírásából kétfelé ágazik a történet. Az egyik az 1840-es évek Pestjének leírása: az író különös hitelességgel ábrázolja a Pilvax körét, az irodalmi életet, majd a március 15-i események világfordító hangulatát. A másik szál, a tengerszemű hölgyé: Erzsike romantikus történetéé. Egy nő, akinek szeme tengerszem, a csodát jelenti a szemébe pillantó férfi számára. A csoda pedig Erzsike birtokolhatatlan.
28. Gazdag szegények -- 1890.
A Gazdag szegények is egy olyan szépen megírt Jókai mese. A lelkiekben: gazdag szegényekről, és a lelkiekben: szegény gazdagokról szól. Olyan tanulságos mese, amit mindenkinek el kell olvasni, sokat lehet belőle tanulni, ember ismerete hatalmas, sőt ábrázolni is mesterien tudja őket. Ebben a regényben kicsit minden alak túl van színezve, hogy bárki megértse a mondanivalót. Kapor Ádám kiöregedett váltóőr és élettársa előtt felcsillan a remény: végre bekerülhetnek a városi szegényházba. Már úgy látszik, beteljesedik életük nagy vágya, ám fény derül fél évszázada rejtegetett szégyenükre: a példásan élő öreg pár pénz híján annak idején nem tudott össze házasodni. Segítségükre siet az egész környék, mindenki a lagzi pénzre gyűjt nekik. A sok fordulat után az öregek végre révbe érhetnek. Végül levonhatjuk a tanulságot: ha egyszer a szegény emberek mind összefognának, az lenne ám az igazi nagy erő.
29. A Két Trenk -- 1893.
A Két Trenk - Trenk Ferenc és Trenk Frigyes története. A Két Trenk valóban élt, rokonok voltak, sőt a leírt események nagy része igaz történt. A regény elsősorban: Trenk Ferenc báró viselt dolgait beszéli el. Előbb a császári, majd a cári hadseregben szolgált. Az osztrák örökösödési háború idején ötezer főnyi pandúr csapatot szervezett, s nagy bátorságot tanúsított a harcmezőn. Ezredessé léptették elő, de két év múlva kegyetlenkedései miatt megfosztották rangjától és örökös várfogságra ítélték. Jókai szerint kiszámított módon mérgezte meg magát, hogy a neve napjára előre bejelentett halálával még egy utolsó gonosz tréfát űzzön ellenségeivel... A másik Trenk: Trenk Frigyes, Ferenc unokaöccse, II. Frigyes testőr tisztje lett, de unokabátyjával folytatott levelezése miatt hamarosan börtönbe kerül. A Magdeburgi várbörtönből való szabadulása legalább olyan kalandos és borzalmas, mint: Monte Cristo grófjáé, de míg a másik volt rab a szabadságát és hátralévő életét a bosszúnak szenteli, Trenk Frigyes megmarad naiv és emberszerető, becsületes embernek, amilyen mindig volt.
30. A Barátfalvi levita -- 1898.
A Barátfalvi levita című regény "Az elátkozott család" folytatása, második része. Történetük "A Bártfalvi lévita" című regényben folytatódik. Harmincnyolc esztendeje (1858-ban), hogy az író az Az elátkozott család című regényét megírta. Annak a műnek az utószavában azt ígérte, hogy majd megírja a történet folytatását. Azt is elárulta, hogy A Barátfalvi lévita lesz a címe, és azt is, hogy a főhős valahol a Bükk rengetegeiben él majd elrejtőzve, mint lévita. Nos 1898-ban megírta a folytatást és befejezést. Az idősebb: Kadarkuthy bosszút akar állni a névbitorló Guthay Lőrincen, aki a Bükkben, Barátfalván él lévitaként – református lelkész tanítóként –, inkognitóban. Keresi, és megtalálja. Amikor már-már élethalál harcra kerülne közöttük a sor, Kadarkuthyt farkasok támadják meg, Lőrinc pedig megmenti, és kibékülnek. Van olyan nézet, hogy Barátfalva mintája - Tardona, ahol Jókai rejtőzött a szabadságharc leverése után. A cselekményben dús, detektív regény típusú regény kettős nem tartozik az életmű fő vonulatába, de izgalmas olvasmány, és stiláris értékei is figyelemre méltók. Mindenkinek ajánlható.
>>>> Jókai Mór Művei <<<<
>>>>>> 105. könyv <<<<<<
1. Hétköznapok. -Regény. -1846. -Két kötet.
2. Vadon virágai. -Novellák. -1848. -Két kötet.
3. Forradalmi és csataképek. -Novellák. -1849. -Egy kötet.
4. Egy bujdosó naplója. -Novellák. -1851. -Egy kötet.
5. Hangok a vihar után. -Novellák. -1852. -Egy kötet.
6. Erdély aranykora. -Regény. -1852. -Két kötet.
7. Török világ Magyarországon. -Regény. -1853. -Három kötet.
8. Egy magyar nábob. -Regény. -1853-1854. -Négy kötet.
9. Janicsárok végnapjai. -Regény. -1854. -Egy kötet.
10. Erdélyi képek. -Novellák. -1854. -Két kötet.
11. Kárpáthy Zoltán. -Regény. -1854. -Négy kötet.
12. A magyar nemzet története. -Napló. -1854. -Egy kötet.
13. A magyar előidőkből. -Novellák. -1855. -Egy kötet.
14. Tarka élet. -Regény. -1855. -Két kötet.
15. Oczeánia egy elsülyedt világrész története. -Regény. -1856. -Két kötet.
16. Délvirágok. -Regény. -1856. -Két kötet.
17. Árnyképek. -Novellák. -1856. -Két kötet.
18. Szomorú napok. -Regény. -1856. -Két kötet.
19. A magyar nép adomái. -Novellák, -1856. -Egy kötet.
20. A régi jó táblabírák. -Regény. -1856. -Négy kötet.
21. Népvilág. -Elbeszélések. -1857. -Egy kötet.
22. Az elátkozott család. -Regény. -1858. -Két kötet.
23. Szegény gazdagok. -Regény. -1860. -Négy Kötet.
24. A magyar néphumorról. -Értekezések, -1860. -Egy kötet.
25. Fehér rózsa. -Regény. -1862. -Egy kötet.
26. Magyarhon szépségei. -Novellák. -1862. -Egy kötet.
27. Az új földesúr. -Regény. -1862. -Három kötet.
28. Szélcsend alatt. -Elbeszélések. -1862. -Két kötet.
29. Politikai divatok. -Regény. -1862-1864. -Négy kötet.
30. Milyenek a nők? -Elbeszélések. -1865. -Két kötet.
31. Milyenek a férfiak? -Elbeszélések. -1865. -Két kötet.
32. Mire megvénülünk. -Regény. -1865. -Négy kötet.
33. Virradóra. -Novellák. -1868. -Négy kötet.
34. Szerelem bolondjai. -Regény. -1868. -Négy kötet.
35. A malom alatt. -Elbeszélések. -1869. -Két kötet.
36. A kőszívű ember fiai. -Regény. -1869. -Hat kötet.
37. Fekete gyémántok. -Regény. -1870. -Öt kötet.
38. Eppur si muove. És mégis mozog a föld! -Regény. -1872. -hat kötet.
39. Az Aranyember. -Regény. -1872. -Öt kötet.
40. A jövő század regénye. -1872-74. -Kilenc kötet.
41. Enyim, tied, övé. -Regény. -1875. -Hat kötet.
42. Emlékeim. Elbeszélések. -1875. -Két kötet.
43. A Debreceni lunatikus. -Elbeszélés. -1876. -Két kötet.
44. Egész az északi pólusig -Regény. -1876. -Két kötet.
45. Az élet komédiásai. -Regény. -1876. -Hét kötet.
46. Egy az Isten. -Regény. -1877. -Hat kötet.
47. Névtelen vár. -Regény. -1877. -Három kötet.
48. Szép Mikhál. -Regény. -1877. -Két kötet.
49. Egy hírhedt kalandor a XVII. századból. -Regény. -1879. -Három kötet.
50. Rab Ráby. -Regény. -1879. -Három kötet.
51. Szabadság a hó alatt, vagy a Zöld könyv. -Regény. -1879. -Négy kötet.
52. Akik kétszer halnak meg. -Regény. -1881. -Négy kötet.
53. Páter Péter. -Regény. -1881.
54. Asszonyt kísér, Istent kísért. -Regény. -1881. -Három kötet.
55. A ma. -Regény. -1882, -Három kötet.
56. Szeretve mind a vérpadig. -Regény. -1882. -Öt kötet.
57. Egy játékos, aki nyer. -Regény. -1882. -Két kötet.
58. Mátyás király és a szegény varga. -Elbeszélések. -1882. -Két kötet.
59. Oroszlánhűség. -Elbeszélés. -1883. -Egy kötet.
60. A pénz betegségei. -Elbeszélés. -1883. -Egy kötet.
61. A Bálványos vár. -Regény. -1883. -Két kötet.
62. A Damokosok. -Regény. -1883. -Két kötet,
63. Minden poklokon keresztül. -Regény. -1884. -Négy kötet.
64. A Lőcsei fehér asszony. -Regény. -1885. -Öt kötet.
65. A Cigánybáró. -Regény. -1885. -Négy kötet.
66. Kiskirályok -Regény. -1886. -Négy kötet.
67. Életemből. -Igaz történetek. -1886. -Három kötet.
68. Még egy csokrot. -Elbeszélések. -1886. -Négy kötet.
69. Koronát szerelemért. -Elbeszélések. 1886. -Négy kötet.
70. A Maglay család. -Két elbeszélés. -1887. -Két kötet.
71. A három márványfej. -Regény. -1887. -Három kötet.
72. Lenczi Frater. -Regény. -1888. -Négy kötet.
73. Utazás egy sírdomb körül. -Regény. -1889. -Két kötet.
74. Aki a szívét a homlokán hordja. -Rege. -1889. -Öt kötet.
75. A lélekidomár. -Regény. -1889. -Öt kötet.
76. A Tengerszemű hölgy. -Regény. -1890. -Három kötet.
77. Gazdag szegények. -Regény. -1890. -Két kötet.
78. Napraforgók. -Elbeszélések. -1890. -Két kötet.
79. Nincsen ördög. -Regény. -1891. -Két kötet.
80. Fekete vér. -Regény, -1892. -Két kötet.
81. Rákóczy fia. -Regény. -1892. -Három kötet.
82. Két menyegző. -Elbeszélések. -1892. -Két kötet.
83. Házasság éhségből. -Elbeszélések. -1893. -Két kötet.
84. Vén emberek nyara. -Elbeszélések. -1893. -Két kötet.
85. Kétszer kettő négy. -Elbeszélések. -1893. -Két kötet.
86. Sárga rózsa. -Regény. -1893. -Négy kötet.
87. Fráter György. -Regény. -1893. -Öt kötet.
88. A Két Trenk. -Regény. -1893. -Két kötet.
89. Magneta. -Regény. -1895. -Két kötet.
90. Trenk Frigyes. -Regény. -1895. -Négy kötet.
91. A Kráó. -Regény. -1895. -Négy kötet.
92. Tégy jót. -Regény. -1895. -Négy kötet.
93. De kár megvénülni. -Regény. -1896. -Négy kötet.
94. Budapestnek emlékül. -Versek. -1896. -Két kötet.
95. A három márványfej. -Regény. -1897. -Négy kötet.
96. Az apja fia. -Elbeszélések. -1897. -Két kötet.
97. Őszi fény. -Elbeszélések. -1898. -Két kötet.
98. Mesék és regék. -Regék. -1898. -Két kötet.
99. A Barátfalvi levita -Regény. -1898, -Két kötet.
100. A Nagyenyedi két fűzfa. -Novella. -1898. -Két kötet.
101. A tengerszem tündére. -Rege. -1898. -Két kötet.
102. Szép angyalka. -Novella. -1899. -Két kötet.
103. Öreg ember nem vén ember. -Regény, -1900, -Két kötet.
104. A mi lengyelünk. -Regény. -1903, -Négy kötet.
105. Börtön virága. -Regény. -1904. -Négy kötet.
>>>> Jókai Mór idézetek <<<<
>>>>>>> 20 idézet <<<<<<<<<
1. Álom
"Az álom az a tündéri tükör, amelyben az ember olyannak látja magát, amilyen volna, ha saját vérére bízták volna, hogy alkossa meg magát."
2. Döntés
"Mikor valaki egy rossz tettet akar elkövetni, akkor gondolja meg jó hosszasan, hogy mi következése lesz annak; de mikor jót kell tenni, tegye abban a percben, amikor eszébe jutott, s ne törődjék vele, hogy mi lesz annak a vége."
3. Emberek
"Ha tudnád, hogy milyen szép a világ; dehogy hagynád azt magadtól elzárva tartani! Ha tudnád, hogy milyen édes a szerelem, dehogy ismernél törvényt, mely azt megtiltja tőled! Ha tudnád, hogy mennyire bűnös minden ember; dehogy szégyenlenéd magadat előttük."
4. Gazdag
"Hisz a gazdag számára sem jön fel kétszer egy nap a hajnal, s a világ minden kincse birtokosának sem árulnak örömet, megelégedést, szívbeli boldogságot, szerelmet, nyugalmat, édes öntudatot".
5. Gyermek
"A kisgyermeket nem hiába nevezik angyalkának. "Angelosz" eredetiben azt teszi, hogy "küldött". Egy más világ küldötte az. Egy más világé, melynek ismeretlen delejes hatása sugárzik a gyermekarcból, gyermekszemből azokra, akikhez küldve lett. A gyermekek szemében van néha bizonyos kék sugárzat, amely bűvölő erővel bír; mely beszélni tud, s azt a színt elveszti a szem, mikor beszélni megtanul az ajk; ez a sajátszerű kék szivárvány csak gyermekszemekben észlelhető. "
6. Halál
"A halál is csak komédiás; megríkatja, megijeszti a karzatot grimaszaival, pátoszával; de tiszteli a kritikust, és kitér neki."
7. Író
"Könnyű a regényírónak, mert ez azt írhatja, ami neki tetszik; de nehéz a történetírónak, mert ennek azt kell írnia, ami igaz."
8. Irodalom
"Pusztán fantáziával lehet írni szép meséket; fantázia nélkül lehet írni remek korrajzokat; de a regényírásnál egyesülni kell mind a kettőnek. A regényírónak érezni is kell, tudni is kell, ébren is kell látni, álmodni is kell tudni."
9. Isten
"Jó az Isten! - Zöld füvet ád a harcáztatta földnek, fehér bárányt a zöld fűnek, ártatlan, szelíd angyalkát játszótársul a báránynak - feledés sírját a mély sebnek - jobb idők reményét a szegény magyar nemzetnek."
10. Könyv
"A könyv egy csodálatos utazás a múltba és a jövőbe."
11. Munka
"S a nép, melynek apraja-nagyja dolgozik, dolgozik szükségből, dolgozik mulatságból, mely megszokja a munkát, mint élvezetet, s nem mint sanyarú izzadást, az a nép megnemesül."
12. Munkakedv
"A pénz elgurul, a földbirtok elszalad a kényeztetett úrfiak kezéből és lába alól; hanem a szegény ember fiának a munkakedve dominium és kapitális, ami nem vész el soha. "
13. Nyelvek
A népek sokféle nyelveken beszélnek, de egyforma szívvel szeretnek.
14. Önző kormányok
"Önző kormányok szítják csupán a gyűlöletet, hogy azzal harcosaikat megrészegítsék, mikor egymás országainak leigázására vezetik; de maguk a népek mindennapi érintkezésükben, ott, hol a civilizáció felvilágosítá őket, nem gyűlölhetik egymást".
15. Öregedés
"Ha azt mondjuk valakinek "öreg ember", az szelíd megtisztelés, de ha azt mondjuk "vén ember", az már ócsárlás; a "vén asszony" pedig éppen háborús eset."
16. Pénz
"Pénzen lehet venni érzékámítást, álmatag csalódásokat, élvezetek fanyar utánzatát, hideglelős gyomor hamis étvágyát; de nem fiatal erőt, akinek gyönyör a tett."
17. Pénzt
"A magyar pénzt "keres", a német pénzt "érdemel" (Geld verdienen), a francia pénzt "nyer" (gagner d`argent), az amerikai pénzt "csinál" (to make money). Tökéletesen jellemző kifejezések. A szegény magyart mintha látná az ember, hogyan keresi a pénzt, melyik bokorban találhatná meg; a jámbor németet, ahogy izzad, dolgozik kézzel-lábbal, míg megérdemli azt a pénzdarabot; a könnyűvérű franciát, ahogy kockáztat és nyer, ha akad egy másikra, aki veszít; míg a nehéz vérű jenki ül egy helyben, s a körmét faragva csinálja a pénzt."
18. Szerelem
"A szív minden kebelben egyiránt dobog, s van az életnek oly boldog kora, melyben minden szívdobbanás azt mondja: szeretni kell. Feltűnik a vágyó érzelem előtt egy-egy rokonszenvű arc, az érzelem lágy viasza elfogadja annak benyomatát, s viseli, míg egy másik el nem törli onnan, vagy pedig viseli örökké; annak csak erényeit ismeri, annak bűneit megbocsátja, azért tűr, azért szenved, azért csalatkozik, és mégis hisz, mégis szeret; és ez a szenvedés, csalódás, ez a hit és szeretet - az ifjúkor bohósága."
19. Szeretet
"Eddig csak úgy szerettünk, a hogy férfi és nő szeret. Most jön még, hogy úgy szeressünk, ahogy az istenek szerettek hajdanában! Azok a pogány istenek: a kik nektárt ittak, ambróziát lélegzettek, a kiknek szárnyas gyermekük volt, s a kiknek még a bűne is dicsőség volt. "
20. Természet
"Mélyen alattunk ott fekszik az ősvilág egész füvészkönyve. Néhol ötven lábnyi vastag rétegekben; a hajdankor óriás erdői, mikben négyszázféle külön fajt számláltak meg: pálmák és píniák, a páfrányok és tölgyek, és miknek neve sincs már. Valamennyit úgy híjják együtt, hogy: "kőszén". A kőszén a tegnapi világnak kővé vált flórája."