Irán az egykori csodálatos Perzsia - Bíró Csaba

Irán az egykori csodás Perzsia.

Irán, a leánykori nevén Perzsia az emberi civilizáció egyik bölcsője, még a Biblia szerint is itt létezett egykor a Paradicsom. Irán a történelem folyamán mindig is kitüntetett helyzetben volt: összekötő hídként kapcsolatot teremtett Kelet és Nyugat között. Az ország ősi történelme, színes kultúrája, sokoldalú művészete révén évezredek óta irányt mutató és meghatározó Közel-Keleti állam.

   

Irán, a Perzsa magaskúltura országa

-- Irán, teljes néven Iráni Iszlám Köztársaság, egy nagy Közel-Keleti ország, mely Délnyugat-Ázsiában található. Irán területe: 1,6 millió km², lakossága: 75 millió fő.  Noha az országot a helyiek már legalább az Akhaimenida-időszak óta Iránként is ismerik, nyugaton 1935-ig csak Perzsiaként ismerték. 1959-ben Mohammad Reza Pahlavi iráni Sah bejelentette, hogy mindkét megnevezés használható. A Khomeini ajatollah vezette 1979-es forradalmat követően az országot átnevezték Iráni Iszlám Köztársasággá, mellyel Irán állam formája: Teokratikus Iszlám Köztársasággá alakult. Az "Irán" szó jelentése: "Az árják földje."
-- Irán vagy Perzsia népe országát egykor: Arianámnak vagy Eránsahrnak hívta a szászánida időszak óta. Az „Arianám” az Irán szó ősi formája és voltaképpen az „Indoiráni népek” szó többes száma, melynek így jelentése: „Az árják földje”. A „Perzsia” kifejezést az európai országok használták az ország jelölésére az Óperzsa Birodalom akhaimenida dinasztiája óta, az i. e. 6. századtól.
-- Irán, leánykori nevén Perzsia az emberi civilizáció egyik bölcsője, a Biblia szerint itt létezett egykor a Paradicsom. Mindig is kitüntetett helyzetben volt: összekötő hídként kapcsolatot teremtett Kelet és Nyugat között, színes kultúrája révén évezredek óta meghatározó közel-keleti állam.
-- Az első Perzsák a Mezopotámiába nyomuló árja törzsek tagjai voltak, ennek megfelelően Perzsia annyit tesz: "Árják földje". A szó  jelentése nemes, nagylelkű, lovag (lovas) - ma is a "kelet franciáinak" nevezik őket méltán híres vendégszeretetük és nagylelkűségük okán.
-- Az ország mai államformája: teokrácia, vagyis az egyház irányítása alatt áll, hivatalos neve: Iráni Iszlám Köztársaság. A két legfontosabb közjogi méltóság Ali Khamenei (legfelsőbb vezér, aki az Iszlám Köztársaság fennmaradásáért felel), valamint Mahmud Ahmedinezsad (elnök).
-- Iránnal kapcsolatban fel kell ismernünk, hogy minden szinten hihetetlen sokszínűség és ellentmondások sora jellemzi. Ez már különleges természeti adottságaiban is megmutatkozik: a 17 -Magyarországnyi alap területű állam fele sivatag, másik fele pedig a legváltozatosabb képet mutatja.  Klimatikus viszonyai miatt mind a 4- évszakot egyszerre van jelen az ország különböző tájain, a nomád legelőktől a magas hegyekig, a tenger partoktól a kies oázisokig sokféle jellegzetességgel. Irán legmagasabb pontja a Damavand tűzhányó (5771 m), hegyei a sielők paradicsomává teszik.

Irán Földrajza és Vízrajza

-- Irán szomszédai északon: Azerbajdzsán, Örményország, Türkmenisztán, keleten: Afganisztán és Pakisztán, nyugaton pedig: Irak és Törökország.
-- Irán területének központi részét sivatagos, illetve sztyepp-borította, mocsarakkal, sós tavakkal tarkított felföld teszi ki, amelyhez északon a Kaszpi-tenger partján húzódó Alborz, délnyugaton pedig a Zagrosz-hegység láncai kapcsolódnak.
-- Irán domborzata változatos. Az Eurázsiai-hegység rendszer láncai (Zagrosz, Alborz és más hegységek) veszik körbe az Iráni-fennsíkot. A fennsík medencéi keleten sivatagosak, részben sós tavak töltik ki a medencéket. Nyugatabbra több az eső, a medencékben sztyepp alakult ki. Legmagasabb pontja a Damávand (5771 m). Teherán közelében az Alborz Irán legcsapadékosabb vidéke. Itt az "Iráni Dzsungelnek" nevezett mérsékelt égövi nedves erdő nő.
-- A Nagyobb síkságok az iráni fennsík és peremhegységein kívül találhatók, északon a Kaszpi-tenger mellett, délen pedig a Perzsa- és az Ománi-öböl partvidékén.
-- A vízrajz a terület szárazsága miatt nem alakultak ki hosszú, bővizű folyók. Irán határán ömlik a Perzsa-öbölbe a Satt el-Arab (más néven Arvand Rūd). Északon hosszú szakaszon a Kaszpi-tenger az ország határ. Északnyugaton az Urmia-tó. A keleti országrész sós mocsarai közül a legnagyobbak: Dast-e Kavir, Dast-e Lut.

Irán Éghajlata

Általánosságban elmondható, hogy Irán éghajlata mérsékelt égövi és nagyon száraz. Legszárazabbak a magashegyi medencék, ahová a nedvességet hozó szél már nem jut el. A csapadék valamivel több nyugaton, ezért a lakosság is a nyugaton tömörül. Az ország északi peremén, a Kaszpi-tenger síkságán a hőmérséklet néha fagypont alá esik. Eső egész évben eshet. A nyári meleg ritkán haladja meg a 29 °C-t. A síkság keleti részén az évi csapadék mennyiség: 680 mm, a nyugati részén meghaladja az 1000 mm-t. Nyugaton a Zagorosz medencéiben alacsonyabb a hőmérséklet, télen délben is fagypont alatt marad, sok a hó. Az ország keleti és középső részének medencéi szárazak, a csapadék: 200 mm alatt marad, helyenként valódi sivatag alakult ki. A nyári meleg meghaladja a 38 °C-t. Dél-Iránban a Perzsa-öböl és az Ománi-öböl parti síkságain enyhe a tél, a nyár nagyon forró és párás. Az évi csapadék mennyiség: 135–355 mm. 

Irán Történelme

Őskor (i. e. 3200 – i. e. 625)
-- A Történelem előtti régészeti lelőhelyek tucatjai szerte az iráni fennsíkon mutatják, hogy az i. e. IV. évezredben már ősi kultúrák és városias települések léteztek, évszázadokkal a közeli Mezopotámia legkorábbi civilizációi előtt.
-- Az Indo-Irániakból akkoriban váltak el az Elő-Iráni népek. Az árja (előiráni) törzsek az i. e. III. és II. évezredben érkeztek az Iráni-fennsíkra, valószínűleg több hullámban. Ők nomádok voltak akkoriban. Később az előirániak nyugati és keleti csoportra váltak szét.
-- Az i. e. I. évezredben a nyugati csoporthoz a:. Médek-, Perzsák-, Baktriaiak-, Parthusok-, tartoztak, míg a: Kimmerek-, Szarmaták-, Alánok- (Jászok elődei), Szkíták- a Fekete-tengertől északra lévő pusztákon éltek. Más törzsek keleten telepedtek le, szállás területük messze benyúlt az Indiai szubkontinens északnyugati hegyvidéki határ területére egészen a mai Beludzsisztánig.
-- Megint más törzsek messze nyugaton a Balkánon éltek, mint a szkíták, vagy messze keleten, Hszincsiangban. Az Avesztainak nevezett keleti Ó-Iráni nyelven írták a Zoroasztrista vallás szent irata, az Aveszta i. e. 1000 körül. Ez himnuszokat és törvényeket tartalmaz. A Zoroasztriánizmus volt az Akhaimenida Birodalom és az azt követő iráni birodalmak állam vallása az 7. századig.

Ókor (i. e. 625 – i. sz. 651)
-- A Médek egyesítették először Iránt (i. e. 625–559), legnagyobb királyuk, Nagy Kürosz pedig a médek és perzsák egyesítésével létrehozta az Akhaimenida Birodalmat (i. e. 559–330). Kürosz halála után legidősebb fia, II. Kambüszész folytatta a hódításokat. Egyiptomot is meghódította. Kambüszész halála után trónviszály tört ki, amelyből a királyi család távoli rokona, Dareiosz (i. e. 522–486) került ki győztesen. Őt tekintik az ókori Irán legjelentősebb uralkodójának.
-- Kürosz és Dareiosz uralkodása alatt a Perzsa (Iráni) Birodalom az addigi történelem legnagyobb és leghatalmasabb birodalma volt. A birodalom határai keleten az Indus és Amu-Darja folyókig, nyugaton a Földközi-tengerig terjedtek, bele értve: Anatóliát (a mai Törökországot) és Egyiptomot. I. e. 494-ben az Athéniak támogatták a Milétosziak lázadását, az eredmény Szardeisz kirablása lett. Ez váltotta ki a perzsák Görögök elleni hadjáratait az i. e. 5. század első felében – a Görög–Perzsa háborúkat. Ezekben a háborúkban a Perzsák értek el jelentékeny sikereket, még Athént is lerombolták i. e. 480-ban, de végül a Görögök győztek és vissza vonulásra kényszerítették a Perzsákat. A harcok i. e. 449-ben értek véget.
-- Nagy Sándor i. e. 334-ben támadta meg az Akhaimenida Birodalmat, utolsó uralkodóját i. e. 333-ban győzte le az isszoszi csatában. Ezt követően i. e. 328–327-ben elfoglalta teljes területét. A birodalom részeinek élére saját tisztjeit állította, ezzel előkészítve a birodalom szétesését, ami halála után következett be. Az újra egyesítésre majdnem: 700 évet kellett várni. Nagy Sándor birodalmának utódállamait, így a szeleukidák majd az őket követő arszakidák államát is, a vazallus uralkodók rendszere jellemezte. A szászánidák korában azonban ismét – az akhaimenidákhoz hasonlóan – kormányzókat (modern perzsa nyelven: shahrab) nevezett ki az uralkodó, ami által közvetlenül érvényesült a központi hatalom akarata. Nagy Sándor, majd az őt követő későbbi idegen dinasztiák uralma alatt is fejlődött és perzsa jellegű maradt a társadalom.
-- Az i. e. 3. század végétől kezdve az arszakida dinasztia által vezetett Parthus Birodalom legyőzte a szeleukida birodalmat és uralma alatt egyesítette az iráni felföldet, majd uralma alatt tartotta Mezopotámiát i. e. 150 és i. sz. 224 között. Ez volt az ókori Irán harmadik bennszülött dinasztiája, öt évszázadon át maradt hatalmon. Média, Asszíria, Babilónia és Elám meghódítása után a párthusok megszervezték birodalmukat. Ezekben az országokban a korábbi elit görög volt, az új uralkodók átvették szokásaikat, ha az célszerűnek látszott uralmuk szempontjából. Végeredményben a városok megtartották korábbi jogaikat és a polgári közigazgatás többé-kevésbé sértetlenül került párthus irányítás alá.
-- Parthia a Római Birodalom ősellensége volt keleten, megakadályozta a rómaiak terjeszkedését kelet felé. A párthusok páncélozott nehézlovasságot (kataphrakt lovasság) és könnyebb felszerelésű, de mozgékonyabb lovas íjászok alkalmazásával 300 éven át álltak ellent Rómának. I. e. 36-ban nevezetes római hadvezér, Marcus Antonius katasztrofális hadjáratot vezetett a párthusok ellen. 32 000 embert veszített el. Augustus római császár idején Róma és Parthia bizonyos vitás kérdéseket diplomáciai úton rendezett. Ekkor szolgáltatta vissza Parthia azokat a légiójelvényeket, amelyeket Marcus Antoniustól, illetve i. e. 53-ban a katasztrofális Carrhae-i csatában Crassustól zsákmányolt.
-- A Parthus Birodalom 224-ben bukott el, amikor a rosszul szervezett birodalom utolsó királya vereséget szenvedett saját vazallusától, Ardasírtól. I. Ardasír a Szászánida Birodalom alapítója. Megkezdte a birodalom gazdasági és katonai újjászervezését. A szászánida birodalmat az akhaimenida mintájára szervezték újjá. A birodalmat az "Árják birtokának" hívták, fővárosa Ktésziphon volt. A rómaiak sorozatos vereséget szenvedtek tőlük.
-- A Párthus, majd a Szászánida birodalom idején a Selyemúton folyó kereskedelem jelentős szerepet játszott Kína, Egyiptom, Mezopotámia, Perzsia, az indiai szubkontinens országai és Róma fejlődésében, ezáltal elősegítette a modern világ megalapozását. Bizonyos párthus intézményekben kimutatható a klasszikus görögség befolyása és keletivé alakítása. A Párthusok építészeti újításai befolyásolták az európai román stílusú építészetet. A szászánidák idején Irán kapcsolatai Kínáig értek, virágzott a művészet, a zene és az építészet.

Középkor (652–1501)
-- Az Iszlám hódítás után Iránt az Omajjád Kalifátusba tagolták be. Az iszlamizáció mélyreható változásokat okozott a kultúrában, a tudományban és az iráni társadalom szerkezetében: a felvirágzó perzsa irodalom, filozófia, orvostudomány és művészet az újonnan alakuló muszlim civilizáció lényeges eleme lett. Kulturális, politikai és vallási téren az iráni hozzájárulás az új muszlim civilizációhoz rendkívül fontos. Mindezek következménye Irán muszlim aranykora.
-- Egy iráni hadvezér, Abu Muszlim elűzte az omajjádokat Damaszkuszból és segítette az abbászida kalifákat Bagdad meghódításában. Az abbászida kalifák vezíreket neveztek ki az irániak fölé, ezek az iráni kormányzók jelentékeny autonómiára tettek szert. 822-ben Khoraszán kormányzója, Tahir függetlenné nyilvánította magát és megalapította a táhiridák új perzsa dinasztiáját. Az ezt követő számánida érában Irán megvédte és megerősítette függetlenségét.
-- Iránban sohasem sikerült az arabizálás. Volt erre törekvés, de az csak megerősítette az irániak elszántságát, hogy megóvják függetlenségüket az arab hódítóktól. A nemzeti dinasztiák alatt kulturális virágzás a 9. és 10. században tartott. E korszak legjelentősebb hatása, hogy folytatódott a perzsa nyelv használata, amely a mai napig Irán hivatalos nyelve. Firdauszí, Irán legjelentősebb eposzának szerzője, mindmáig a legfontosabb személy a perzsa nyelv fenntartásában. Az iszlám hódítás utáni iráni filozófia kapcsolatban állt az óiráni, az ógörög és a fejlődő muszlim filozófiával. Perzsia e korból származó filozófiai hagyománya az okkult és transzcendentális filozófia.
-- A 11. században, Mahmúd al-Gazní megalapította a kiterjedt Gaznavida Birodalmat, amelynek fővárosai Iszfahán és az afganisztáni Gazna (ma Gazni) voltak. Utódai, a szeldzsukok a Földközi-tenger és a Közép-Ázsia közötti térség legjelentősebb hatalma voltak. Ebben az időszakban tudósok százai jelentősen hozzájárultak a műszaki ismeretek, a tudomány és az orvoslás fejlődéséhez. Ez a későbbiekben befolyásolta az emelkedő Európa tudományát a reneszánsz korig.
-- 1218-ban a keleti tartományokat elpusztította Dzsingisz kán betörése. Ez volt a mongol hódítás kezdete. 1220 és 1260 között Irán lakossága 2 500 000-ről 200 000-re csökkent a tömeges kivégzések és az éhínség következtében. Dzsingisz kán unokája, Hülegü kán azt állította IX. Lajos francia királyhoz írt levelében, hogy betörése Iránba és a Kalifátusba 200 000 halottat okozott. A pusztulás akkora volt, hogy sok város a 20. századig nem érte el a mongol betörés előtti lakosságát, vagyis nyolc évszázadon át. De Hülegü kán, Timur Lenk és utódaik átvették a meghódítottak szokásait és intézményeit, fennmaradt a különálló perzsa kultúra.

Újkor (1501–1921)
-- Az első iráni síita iszlám államot a szafavida dinasztia (1501–1722) első tagja, Iszmáil sah alapította. A szafavida dinasztia jelentős politikai hatalom volt, számos kétoldalú államközi szerződés részese. A szafavidák hatalmuk csúcsát Nagy Abbász uralkodása idején érték el. A dinasztia gyakran került összeütközésbe a törökökkel, az üzbég törzsekkel és a portugálokkal. Uralmuk alatt Iszfahánban készültek az iráni iparművészet történetének esztétikai szempontból legbecsesebb darabjai. Szigorúan központosították államukat, kísérletet tettek a hadügy modernizálására, sajátos építészeti stílus jelzi uralmuk idejét.
-- 1722-ben afgán lázadók legyőzték Szultán Huszajn sahot, ezzel elbukott a szafavida dinasztia. 1735-ben Nádir sah kiszorította az afgánokat Iszfahánból. 1738-ban betört Indiába, ekkor zsákmányolta a Pávatrónt, a Koh-e-Noor és Darya-e-Noor gyémántot, az iráni királyi kincstár ékeit. Uralma nem volt hosszú, 1747-ben meggyilkolták.
-- Őt 1750-ben a Zand-dinasztia követte, alapítója Karim kán volt, fővárosa pedig Siráz. Uralmukat viszonylagos béke és virágzás jellemezte. E dinasztiának három uralkodója volt. Az utolsót 1794-ben kivégeztette Aga Muhammad kán, a Kádzsár-dinasztia alapítója. Ő a fővárost Teheránba tette át. Tehetséges kancellárja, Amir Kabir modern közigazgatást vezetett be és más modernizáló reformokat kezdeményezett.
-- A Kádzsár érában Irán több háborút vívott az oroszokkal, amelyek eredményeként Irán elvesztette területének csaknem felét Oroszország és a Brit Birodalom javára. Mégis, Irán képes volt megőrizni függetlenségét, elkerülni a gyarmatosítást. Az ismétlődő külső támadások és saját korrupciója meggyengítette a Kádzsár dinasztiát. 1906-ban alkotmányos forradalom tört ki, összehívták az első országgyűlést, bevezették az alkotmányos királyságot.

Legújabb kor (1921–2000)
-- 1921-ben az erőtlen kormányt brit ösztönzésre egy Atatürköt példa képének tartó tiszt, Reza Pahlavi megdöntötte, és 1925-ban Sah-há kiáltatta ki magát, megbuktatva a Kádzsárokat. Az 1941-ig regnáló Pahlavi a török reformokat kívánta átültetni Iránba, ezért keményen harcolt a külföldiek által felszerelt nomádok és a befolyásos síita egyház ellen. Nevéhez fűződik az első iráni egyetem megalapítása, a kötelező közoktatás elrendelése, a vezetéknév használat kötelezővé tétele, az állami hadsereg megteremtése és erőltetett felduzzasztása, valamint az új, bolgár–belga mintájú alkotmány, valamint a saríát felváltó polgári és büntető törvény könyvek bevezetése.
-- Heves Iszlám ellenessége feltétlen nyugat barátságban, az Ókori – Pogány – Perzsa kultúra felélesztési kísérleteiben és a Síita klérus elleni kegyetlen megtorlásokban csapódott le, amivel rendkívül népszerűtlenné vált alattvalói körében. Ráadásul diktatórikus kormányzata az arisztokráciára támaszkodott, ezért a paraszti tömegek sorsa javítása érdekében nem tett semmit.
-- 1941-ben a Britek és Szovjetek megszállták az országot, hogy a második világháborúban az iráni vasút kapacitást használják, 1944-ben a Német barát Sahot pedig kényszerítették, hogy a fia, Mohamed Reza Pahlavi javára lemondjon. 1953-ban Irán miniszterelnökét, Mohammed Mosszadeket – akit két alkalommal is képviselőnek választottak (1923 és 1944), majd 1951-től az ország miniszterelnöke volt – állam csínnyel távolították el a hatalomból. Ezt a brit és az amerikai titkosügynökségek szervezték meg („Ajax-hadművelet”). Jó néhány történész úgy gondolja, hogy ez azért történt, mert Moszaddek államosította Irán kőolaj készleteit.
-- Moszaddek bukását követően a sah egyre diktatórikusabban kormányzott. Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság hathatós támogatását élvezve ugyan tovább modernizálta az iráni ipart, de eltiporta a polgári szabadságjogokat. Uralma, melynek része volt a szisztematikus kínzás, és más emberi jogi megsértése, végül 1979-ben az iráni forradalomba torkollott, melyben rezsimjét megdöntötték. Különböző csoportok több mint egy éves küzdelme után végül iszlám köztársaság alakult Khomeini ajatollah vezetésével, aki a tömegek támogatását is élvezte.
-- Az új teokratikus politikai rendszer vallási alapú reformokat hajtott végre, külpolitikájában nyugatellenes volt. Irán különösen távolságtartóvá vált az Egyesült Államokkal szemben az 1953-as puccsban való részvétele okán, amely megdöntött egy választott kormányt, hogy a sah elnyomó rezsimjével cserélje fel azt. Emellett Irán nyilatkozatot tett arról, hogy nem ismeri el Izrael állam létezését. Az új kormány támogatott különféle csoportokat, melyet a nyugati világ nagy része fundamentalistaként könyvel el. Ennek következtében némely országok, közöttük az Amerikai Egyesült Államok Iránt ellenséges hatalomként tartják számon máig.

A Modern Irán

-- Hivatalos nyelv: perzsa (fárszi)
-- Népek: perzsa 51%, azeri 24%, kurd 7%, giláni 4%, mázenderáni 4%, arab 3%,lur 2%, türkmén 2%, beludzs 2%, egyéb 2% (bahtiári, kaskáj, örmény, stb.)
-- Vallások: síita iszlám 89% (államvallás), szunnita iszlám 9%, keresztény (nesztoriánus, örmény, római katolikus és protestáns) 1%, egyéb 1% (államilag elismert vallások (ahl al-Kitáb, Könyv népe): judaizmus, zoroasztrizmus, mandeizmus és kereszténység)
-- Írás rendszer: arab ábécé egy módosított változata.

Irán Vallásai, Perzsia Mágusai

-- Az ősi Perzsa hitvilág, a tűzimádat, még ma is fellelhető az Iráni szokásokban. A "szárnyas nap" egészen az Iszlám Forradalomig az ország jelképe volt, mint a Tudás és Tisztaság szimbóluma, a fény- és számmisztika pedig világszerte reneszánszát éli.
-- Az ősi Perzsia területe az emberi kultúra egyik bölcsője, egyes tudósok szerint itt létezett egykor a Paradicsom. (Az "adam" szó a perzsa nyelvben ma is "embert" jelent, és rendkívül gazdag terményei alapján valóban találó lehet a megnevezés ma is).
-- A korai archaikus időkben, amikor még nem léteztek szervezett államformák, vallás sem volt. Eleink gyermeki rácsodálkozással figyelték a természet körfolyamatait, s a dolgok mélyebb megismerésével egyetemes intelligenciát sejtettek mindezek mögött. Megtapasztalták a tüzet, feltártárták a víz titkait, jó viszonyba kerültek a termékeny földdel. Egyszóval a világ "felhasználó baráttá" vált, s a jó viszony fenntartása érdekében rítusaik révén törekedtek is a jó kapcsolat fenntartására a természettel.  
-- Az első letelepedő törzsek - ennek megfelelően -  természet vallásúak voltak, mágusaik varázslással, gyógyítással és temetkezési rituálékkal foglalkoztak. Hierarchikus világukban az egyes természeti folyamatokhoz más-más erőket, avagy isteneket rendeltek, de minden istenség legfőbb urának a fényt, a tudás és szeretet princípiumát tartották. Úgy vélték, az emberi lélek olyan, akár a lencse: szórja, avagy gyűjti az isteni fényt.
-- Az Univerzumot megismerhetőnek tartották, titkait a számok szimbolikájában keresték,  ennek megfelelően elmélyülten alkalmazták a ma reneszánszát élő numerológiát. Istenként tisztelték a Napot, imádták a tüzet és az Újév ünnepen (Noruz) mind a mai napig tűzön ugrással adóznak a fény értékeinek.
-- Megszakítva egy kicsit a kronológiai felsorolást, egy kis gondolat ébresztőre hívnám az Olvasót. A fenti képen egy szárnyas nap-szimbólum látható, csupán egyféle ábrázolás a sok közül - ez éppen Perzsiából. Középen csillagunk, melynek szimbolikailag minden (!)kultúrkörben egyazon jelentéstartalmat tulajdonítanak:  fényt, szeretetet  és isteni tudást (erről később).
-- Asztrológiai források arról számolnak be, hogy a Nap kb. 11 ezer éve a legerősebb pozíciójába került, vagyis belépett az oroszlán jegyébe. Erre az időre taksálható a nap kultuszok széleskörű megjelenése és elterjedése a Földön, valamint az "Aranykort" elhíresítő arany bevonatú szentélyek születése is. A magyar nép jelkép rendszere rokon az ókori magas kultúrákkal, ennek megfelelően számos táj-egységünkben ehhez hasonló szárnyas nap ábrázolásokra bukkanhatunk, ők a Turulmadarat és a Napot értették alatta. A madár, mint a lélek hordozója elválaszthatatlan egységben a - "Tér-Idő-Szeretet" - hármasával bepillantást enged a szimbolikus gondolkozás letisztult egyszerűségébe, valamint kísértetiesen a modern fizikai felfedezések irányába mutat...
-- Visszatérve egy félbehagyott gondolatom kifejtésére, talán a fény, mint legősibb, legtisztább szentségünk, értékeivel szebb világot teremtett számunkra, mint amit mi megalkottunk magunknak. Többé nem a fénytől származó javakat és örömöket kerestük - új álmokat és mértéket találtunk az első aranypénzek születésével..

Irán és a Zoroasztrizmus

-- A Tudomány mai állása szerint az első nagy vallás alapító Próféta a Perzsa: Zoroaszter volt, aki kb 3000 évvel ezelőtt lefektette a nagy világ vallások alap tételeit. Hitvilága nem igényelt papságot, sem bonyolult egyházi struktúrát, mégis mind a ma napig fennmaradt, részben önállóan, részben rítusaiban az iráni iszlám világon belül.
-- Jóval a nagy világvallások előtt járunk. Időszámításunk előtt legalább 600, de még  valószínűbb, hogy 1400 évvel egy Zoroaszter néven ismert személy - akiről keveset tudunk - megújította az ősi hitvilágot és ezzel a világ első vallás alapítójává vált.  Prófétának vallotta magát, a későbbi szent könyvek is ugyanígy említik. Hit rendszere a jó és rossz szüntelen harcára épül, közép pontjában az Emberrel, aki ugyan rendelkezik az Egyetemes tudás képességével, ám tisztánlátása olykor cserben hagyja.
-- A menny és pokol, az angyalok és démonok, a megváltó és az utolsó ítélet, valamint a feltámadás eredeti Zoroasztrikus fogalmak. Az első könyves vallás ugyanis a mazdaizmus volt (a zoroasztrizmus másik elnevezése) , és a fennmaradt mű, "A Tudás könyve" (Zend-Avesta) fő vonalaiban a mai keresztény, zsidó és iszlám vallásban is továbbél.  Irán mind a mai napig tartja a Noruzt, vagyis a hagyományos perzsa újév-ünnepet, melyben a 3000 éves tűzimádatnak adózva tűzönátugrással tiszítják meg lelküket az irániak. A zoroasztrikus szárnyasnap szimbólum az ősi vallásból ered (ld. Perzsia mágusai), és egészen az iszlám forradalomig a perzsák nemzeti jelképe volt.
-- Három dolgot azonban még ehhez hozzá fűznék. Az egyik, hogy mindnyájan ismerünk Zoroasztrikus mágusokat, legalábbis közülük hármat bizonyosan. Évszázadokon át várták ugyanis a Messiás eljövetelét, aki állítólag minden ezer évben leszületik, és a szárnyas nap jelképében elhozza az isteni tudást és a szeretetet. A bolygó együttállásokat figyelve pontosan meg tudták határozni a helyet és az időt, és jóelőre felkészültek a megváltó születésére. A jeles napon aztán felkerekedtek és ajándékaikkal elhalmozták a kis Jézust Bethlehemben, őket nevezzük "napkeleti bölcseknek", "háromkirályoknak". Azonban ők valójában bölcs tudósok voltak, nem királyok.
-- A másik megjegyzésem, hogy ez a vallás ma önállóan is él. Követője volt többek között Freddie Mercury iráni származású énekes is, kinek dalait szintúgy áthatja a Zoroasztrikus látásmód. A harmadik pedig: ennek a vallásnak sohasem volt szüksége papságra. Az istennel való közvetlen kapcsolatot tartotta üdvösnek, ehhez pedig feleslegesnek ítélte az olyan "emberi" dolgokat, mint a szentélyek és az ereklyék. Isten mindenütt jelenvan, intelligens fényhálózata képezi a Világegyetem szövetét (ennek szimbóluma a magyaroknál a matyói csipke), melynek mi magunk is részeisei vagyunk. Létezésünkkel hatunk erre az érzékeny fényhálóra, meggörbítjük és prizmaként fel-felerősítjük egyes színeit, miközben sajátos fényteret hozunk létre magunk körül térben és időben (!) Az egyházi felépítmények gyakran elterelik a figyelmet arról a tényről, hogy Isten igazságos, és Mindenkinek megadta az Istennel való közvetlen kapcsolatfelvétel lehetőségét...

Iráni - Szkíta - Turk - Magyar közös múltunk