A Hunzák népe, akik átlagosan 100 évig élnek.
A Hunza népe hun-magyar rokonságú, a fehér hunok leszármazottai. A hunzák igen hosszú életűek, átlagosan 100 évig élnek, fiatalon és öregen egyaránt életerősek, állóképességük kimagasló, és megdöbbentő egészségnek örvendenek. Nem ismerik a civilizációs betegségeket, többek között a rákot sem.!.
Hunza fekvése és népe
-- A Hunza föld Pakisztán legészakibb csücskében helyezkedik el, ott, ahol: Pakisztán Oroszországgal és Kínával találkozik. Fekvése lélegzetállító: nem kevesebb, mint: 6 nagy hegylánc húzódik e területen. A hegycsúcsok átlag magassága: 6100 méter, s itt található a: 7600 méter magas Rakaposhi-csúcs. Hunza népe egy különlegesen termékeny völgyben él, amely a sziklás vonulatok közé ékelődik. A völgy: 10-30 ezres népessége: 2000 évig csaknem teljesen el volt zárva a világ többi részétől.
-- A Hunza terület egészen mostanáig szinte teljesen megközelíthetetlen volt, mivel az egyetlen be- és kijárat- a környező hegyek oldalában kanyargó ösvény volt, melyen a közlekedés az év legnagyobb részében igen kockázatos. Az út mindössze: 60 centi széles. Veszélyesen elrojtosodott kötél hidakon kell átkelni, az utat több helyen mindössze a meredek szikla falból kilógó fatörzsek tartják..
-- A hunzák, hunzakutok, hunza népcsoport, brusho emberek, burushaki-nyelven, egy körülbelül: 100 ezer fős etnikum. A nevük eredete tibetiül: "hun és za", vagyis: "a hunok szállásterülete", burusaszkiul - hunzául "húnts", azaz visszacsapó nyíl, íj; "az íjasok hazája".. A nép élet tere a Pakisztáni, Baltistani régió legészakibb részén, a Karakorum hegységben, a Pakisztáni-Kínai-Orosz határ találkozásánál, a Hunza folyó mellett völgyben él.
-- A Hunzák olyan hegyek között élnek, amelyek átlag magassága hat-hét és fél ezer méter. Életterük egy termékeny völgy, melyet az év nagy részében lehetetlenség megközelíteni. A Burusho vagy Brusho emberek nyelve a burushaski, amely nem nyert bizonyítást, hogy kapcsolatban áll más nyelvekkel. Újabb kutatások szerint a fehér hunokat, Attila népéböl kivált ösmagyar rokonainkat nevezik hunzáknak.. Egy 60 cm széles út vezet hozzájuk, mely kötélhidakkal van tarkítva.
-- A kutatók a 20. század elejétől az elért magas életkoruk és a kiváló egészségi állapotuk miatt figyeltek fel rájuk. Mindezeket a hunzák természetes életmódjának és táplálkozásának, a tiszta levegőnek és ivóvíznek, a rengeteg mozgásnak és a hosszú éhezési periódusoknak tulajdonították. Korábban a nem elegendő termés, a tavaszi időszakokban több heti koplalásra is kényszerítette őket..
-- Egyik fő ismertségük onnan ered, hogy nem ismerik a civilizációs betegségeket, a rákbetegséget, az elhízást és a cukorbetegséget sem ismerik. Táplálkozási szokásukra az jellemző, hogy nagyon sok: Kajszibarackot esznek a magjuk belsejével együtt. Ezenkívül húst nagyon ritkán ettek és ételeik legalább: 80%-át nyersen fogyasztották.
Ősmagyar rokonaink a fehér hunok
-- A Hunza völgy híres az itt élő emberek szépségéről, barátságosak és vendégszeretők. Kinézetük az európai emberekhez hasonló. Ragaszkodnak tradícióikhoz, földművelésből élnek, gyakorlatilag csak azt eszik, amit megtermelnek. Az egyik legkorábbi adat róluk, hogy a 16-17. század folyamán az Avar Kánság keretein belül éltek, majd a 19. században a térséget megszálló orosz csapatok szövetséget kötöttek ezzel a harcias hegyi néppel.
-- Egy olyan nép, amelynek idős fiai tudják magukról: ők Attila hunjainak leszármazottai, az úgynevezett fehér hunok "heftaliták" utódai. A hunzák szõkék, barnák, vörösek, feketék, kék, zöld és barna szemûek is, arcvonásaik pedig feltûnõen különböztek a belsõ-ázsiai törökös és a déli, indiai-pastu-iráni arcok vonásaitól. A fehér hunokat, Attila népéböl kivált ősmagyar rokonainkat nevezik hunzáknak. A nagar nép hangzása és a szomszédos hunzakut nép egy nyelvet beszélnek, vérségileg is rokonok.
-- A két népcsoport elnevezéséről a Hunor-Magor, Hunor és Magyar eredetmondára gondolhatunk, melyben a csodaszarvas segítségével a két testvérnépet szimbolizáló testvérpár, Nimród - Ménrót két fia új hazát talál.. Valószínűleg a nagar és a hunza népek is hasonló emlékeket őriznek. Tájneveik is hasonlóak a magyarokéhoz így pédául: Verthun-völgy, Morkhun-falu, Zoodkhun falu. A hun, khun jelentése: otthon, haza. A ház szó a nyelvükön: "há"... December 21-én a téli napfordulót ünneplik mint a hunok utód népei.
-- A hunok ekkor tartották meg törzsi gyűlésüket is. A Tengeristen-kultusza a magyaroknak is volt: Yo-tengrit, Jó Tenger Isten. "Baráai" pedig azon tündérek neve, akik az emberek barátai, jószándékú tündérek: a két szó hangzásában és jelentésében is hasonló. A "Deén"-ek óriás démonok, óriások. Magasságuk egy kisebb hegy méretét is elérheti.
-- Érdekesség, hogy a magyaroknak is van óriásuk: a Balatonról, Badacsonyról szóló legendák fõhõsei olyan óriások, akik haláluk után heggyé válnak. A törpék az alsó világban élnek. A világok szintjein az alsó fertály talán még az ösztönöket is szimbolizálja.
A Hunzák hagyományai és vallása
-- A Hunzák világának felépítése, a világ felépítése, a középsõ világ a mi világunk, amiben élünk; van ezen kívül hét alsó világ és hét felsõ világ. A népmesei hetes szám egy másik hunoktól származó kultúrában, a legfelsõben lakik "Insáan", a Lelkek Ura, és az õ "hímzése" a Tejút. A tündérek a miénkhez legközelibb világ lakói, ezért átjöhetnek. Itt valósul meg tehát a világok közötti átjárás. Aki eddig megpróbálta megmászni az Ultart, meghalt. Ez a világ legmagasabb még megmászatlan hegycsúcsa .
-- "Dunyáa" - így nevezik a fenti világot. A koponya torzítás élõ hagyomány, ahogyan az is, hogy lovas szertartás során mutatják meg az újszülött gyermeket az égnek. Ártó erõk elleni küzdelem a hunza gyerekek valódi neve majdhogynem titok, hogy ne tudjanak visszaélni vele az ártó erõk. A magyar és tibeti kultúrában is más néven szólították a gyerekeket, hogy megtévesszék a gonoszt. A levágott haj és köröm elégetése: ez õsi magyar szokás is, hogy a gonosz erõk ne élhessenek vissza velük...
-- Hunza szimbóluma egy stilizált tulipán, melyet íjként is értelmeznek. Tulipán nem él ezen a tájékon, Ujguriában nõ csak igen messze tõlük, akiket a kutatók genetikailag kapcsolatba hoztak a mai magyarokkal. Élet fára és szarvas agancsra emlékeztetõ motívumokra bukkant Csáji és csapata, Ghanesben, amely jellegzetesen turáni motívum, úgy, mint a csodaszarvas-motívum életfává alakulása faragott függõleges oszlopokon. Sokszor alkalmazzák még a kört és a benne lévõ hat szirmú virágot mint nap szimbólumot...
-- A hunzák vallása ősi eredetű, tulajdonképpen az ősi természet vallások egyik fajtája, amely szintén rokon az ősi magyar természetvallásal. Mondásuk szerint: „We are all from the same God. "Mindannyian ugyanazon Istentől vagyunk.”. A sámánizmusban és lélekvándorlásban való hitük erõs, vallják, hogy a test halála nem egyenlõ a lélek halálával. Csakúgy, mint a hunok természetvallásában, az állatoknak, növényeknek is van lelkük, a létformák egymásra épülnek, a lélek egyre magasabb rendû alakba fejlõdhet.
-- A tündérek választják ki, kibõl lesz sámán. A gyerekeknek 8-14 éves korukban egy-egy súlyos betegség alkalmával eljön egy tündér, és megváltoztatja az életüket, ez a beavatás. Sámánizmusuk egyedi a sámánkultúrák tengerében a dob kiemelkedõ lélekhívó szerepe miatt. A tündérhívó zene a "siri zaman"..
-- Minden hunza gyermek nagyon jól beszél angolul, minden faluban van egy iskola, egy rendelő, természetesen a spirituális gyógyítók elsőbbséget élveznek.. Meddig rejt még titkokat történelmünk.?.. Vajon mire gondolt a Római Pápa mikor azt mondta hogy a magyarok múltja világrengető titkot hordoz, de nem elég érett még az emberiség , hogy e titkok napvilágra kerüljenek.?.
A Hunza nép amely örökké egészséges
-- Mint már említettem, a hunzaiak nem ismerik a szív betegséget, magas vérnyomást, daganatos megbetegedéseket. A nőknél ismeretlen a klimax, a férfiak még 90 éves korukban is nemzőképesek, és táncolnak ünnepségeiken. Több ezer éves földrajzi elszigeteltségüknek köszönhetően a hunzák egészséges és természetes élet szokásokat követnek. A pakisztáni-afgán-kínai határvidéken élő közösség szellemi néprajzáról, például eddig nem ismert samanizáló szokásairól könyvet is írt egy magyar szerző, Csáji László Koppány: (Tündérek kihalófélben - Hunoktól a Hunzakutokig)....
-- Csáji 2001-es kutatóútját megelőzően nyolc évtizeddel egy világszerte nagyra becsült brit sebész és orvos, dr. Robert McCarrison ezt írta az amerikai orvos szövetség újságjának 1922. január 7-i számában: "A hunzáknál nincs ismert rákos eset. Ennél a népnél hatalmas sárgabarack-ligetek vannak. A sárgabarackot a napon szárítják meg, és igen bőséges mennyiségben fogyasztják." McCarrisont Nagy-Britannia kormánya nevezte ki a múlt század elején, a Brit megszállás ideje alatt, India táplálkozásának megfigyelésére.
-- A Brit orvos főleg a Gilgit zóna szokásait írta le Észak-India egyik tartományában, Észak-Kasmírban. Híressé azonban az tette, hogy fölfedezett egy népet: a hunzákat , mely népnek nem voltak orvosaik és kórházaik, fiai mégis: 100 éves átlagéletkort értek el, tökéletes életerőben és jó egészségi állapotnak örvendve. Hét évig tanulmányozta őket, s az akkori világ egyetlen népbetegségét sem fedezte fel náluk. A 90-110 év közötti lakosok vizsgálata során kiderült, hogy vérnyomásuk, koleszterin szintjük és szív működésük normális.
-- Életerejük titkát egyedül táplálkozási szokásaikban találta meg. A hunzák a zöldségeket és gyümölcsöket, gabonaféléket, a tejet és tej termékeket főzés nélkül, tehát szinte kizárólag nyersen fogyasztják, húst pedig csak igen ritkán esznek. Egyáltalán nem használnak hántolt, azaz fehér rizst, cukrot és sót, a szintetikus táplálékokról még csak nem is hallottak. Az energia hiányos Hunzában gazdasági kényszer a tüzelő anyag fogyasztás minimumra szorítása, ezért főznek rendkívül keveset és eszik az ételeik legalább: 80%-át nyersen...
-- Rengeteg: sárga- és őszi- barackot, körtét, almát, szilvát, szőlőt, cseresznyét, szedret, fügét és sokféle dinnyét, rengeteg vadon termő bogyófélét esznek. Fő élelmiszereik ezen kívül még a búza, az árpa, a köles, a hajdina, illetve egy Jób könnyének nevezett fűféle gömbölyű magjai. Nyáron a gyümölcsöket tehát nyersen fogyasztják, télen és tavasszal padig szárítva. Hunzában a tipikus téli reggeli szárított barackból és kölesből készített kása, melyet frissen őrölt lenmaggal szórnak meg.
-- A zöldségek közül a mustárfű, a spenót, saláta, a gyökerek, mint a répafélék, a paszternák, a burgonya, a torma; a babfélék, a csicseriborsó, a lencse és más csíráztatott hüvelyesek, valamint a tökfélék. Sok füvet is használnak étkezési és gyógyászati célra egyaránt, így például a mentát vagy a kakukkfüvet.
-- Lenmagot ugyancsak termesztenek, és kevés olyan ételük van, ami ilyen vagy olyan formában ne tartalmazná. A friss csöves kukoricát is nagyon szeretik, ezt sem főzik meg. Télen a hunzaiak beáztatják a lencsét, babot, borsót, majd nedves ruhán kiteszik a napra, és akkor fogyasztják őket, amikor csírázni kezdenek.
A hunza nép gazdasága és élete
-- A Hunzák földjén, ahol a pénz fogalmát nem ismerték, egy ember gazdagságát a birtokában lévő sárgabarack fák számán mérték le. Minden utazó említést tesz a hunzák hatalmas sárgabarack-ligeteiről. A nálunk is termő gyümölcsöt ők az év minden szakában fogyasztják, amikor friss a termés, azt, de a magját nem dobják el, hanem a napon megszárítják, s elteszik télire. Naponta: 30-50 barack magot esznek meg. Ebből préselnek olajat, amellyel sütnek-főznek, s még kozmetikumként is használják.
-- Asszonyaik arca a préselt barackmag-olajnak köszönhetően még élemedett korban is ránctalan, bársonyos. A fehér hun nők egyik jellegzetessége és büszkesége a ténylegesnél: 15-20 évvel kevesebbnek látszó életkor.. Dr. Allen E. Banik szemorvos is felkerekedett, s kutatóútjáról, "A Hunzák Földje", "Hunza Land, Whitehorn Publishing Co., 1960" címmel írt könyvet. Részletes beszámolókat ad benne a hunzák életmódjáról.
-- Feljegyezte azt, hogy a hunza felnőttek: 50 gramm protein, 36 gramm növényi zsiradék és 354 gramm szénhidrát elfogyasztásával valamivel több, mint 1900 kalóriát vesznek magukhoz naponta. Az összehasonlítás kedvéért: egy átlag amerikai napi energia-bevitele: 3300 kalória, 100 gramm fehérje, 150 gramm zsír.
-- A kutatók megfigyelték azt is, hogy a hagyományos hunza étrend az átlagos amerikai étrendnél kétszázszor több nitrilozidot tartalmaz. A gabonafélékben és a csonthájasok gyümölcsében is előforduló nitrilozidok: dr. Ládi Szabolcs orvos meghatározásával: "olyan hatást fejtenek ki a szervezetben, hogy a daganatosan osztódó, illetve már daganatossá átalakult sejteket szelektíven, belülről úgymond megmérgezik és blokkolják a daganat sejtnek a további fejlődését".
-- A hosszú életű fehér hunok ivóvize hegyi gleccserek olvadásából keletkező patakokból származik. Ez a víz tele van a kőzetekből kioldott ásványi anyagokkal, szinte fehér tőlük, ezért a hunzák a hegyek tejének is nevezik. Az ásványi anyagokban dús vizet a növények is felveszik és a leveleikben a felszínre hozzák. A hunzák sok ilyen növényt: hajdina, köles, lucerna - olyan gabonafélék, amelyek B17 vitaminban rendkívül gazdagok, akárcsak a sárgabarack magja fogyasztanak. Az általuk naponta elfogyasztott ásványi anyag mennyisége a százszorosa annak, amit a nyugati civilizációkban javasolnak az orvosok.
-- A Hunza-föld, a magas hegyvidék nagyon nehéz megélhetést nyújt az itt élőknek. Hosszú életük titka tehát a munka, az örökös mozgás mellett a mértékletes koszt, legfőképpen a sok ezer kajszibarack fa, benne pedig az A vitamin.... A 100. esztendőt megélt hunza, aki ki van téve a hegyi szélnek, a zord télnek és az égető napnak, a mi társadalmunkban hatvanasnak tűnne...
-- A Földön élő hat leghosszabb életű népcsoport egyikének fiai, a hunzák. A nép fiai napi: 7-10 órát töltenek a tűző napon. Bőrükön mégsem jelennek meg káros elváltozások, mert így egy magyar családorvos: "a napsugárzás akkor lehet rákkeltő, ha az ásványi anyagok és vitaminok hiányától legyengült szervezetet éri az ultraibolya sugárzás".