Himalája hegysége - Földünk teteje.
A Himalája hegysége Földünk teteje, a Föld legmagasabban fekvő hegysége: 8 ezres csúcsaival. A Himalája teljes területén ismereteink szerint megközelítőleg: 10 ezer faj él, többek között körülbelül: 300 emlős, 1000 madár és 300 édesvízi hal. A világ összes növényének harmada és a gerinctelenek: 40%-a honos itt.
Himalája a Föld teteje
-- A Himalája elnevezés a szanszkrit: Hima (’Hó’) és Alaja (’Otthon’) szavakból áll, ami annyit jelent: '"a A Hó Otthona'", "'a Hó Hazája'" Helyes kiejtése – az elterjedt, ám helytelen Himalája helyett: Himálaja.
-- A Himalája hegysége Földünk teteje, a Föld legmagasabban fekvő területe, szent hegysége: 8 ezer méter feletti hegyeivel, csúcsaival. A Himalája teljes területén ismereteink szerint megközelítőleg: 10 ezer faj él, többek között körülbelül: 300 emlős, 1000 madár és 300 édesvízi hal. A világ összes növényének harmada és a gerinctelenek: 40%-a honos itt.
-- A Himalája az Eurázsiai hegységrendszer része, amely a Tibeti-fennsík és az indiai szubkontinens között húzódik. Itt található a Föld legmagasabb hegycsúcsa, a 8850 méter magas Csomolungma, angol nevén: Mount Everest. Tágabb értelemben véve a hegység rendszer részét képezi még: 4. magas hegység: Hindukus, Karakorum, Pamir, Tien-San hegyvonulatai is.
-- A Himalája hegység az újidőben alakult ki; két szárazföldi lemez, az eurázsiai és az indiai kontinensek ütközése hozta létre. Több párhuzamos láncból áll, szerkezete üledékes és kristályos.
A Himalája Felépítése
-- A Himalája ív alakban mintegy: 2250 km hosszúságban elhúzódó, földünknek e legmagasabb hegysége nyugaton a Pamír-fennsíkhoz, keleten pedig Jünnan hegyeihez csatlakozik. Benne két, egymással csaknem egyközű láncot különböztetnek meg. Az északi, amely a tibeti és indiai vizek közt vízválasztóul szolgál, nyugaton a Nanga Parbat (8116 m) csúccsal kezdődik.
-- A Himalája délkelet-felé huzódván, Kasmir északi határául szolgál, gerince átlag: 4000 m magas, számos hágói közül a Drasz (3343 m) a legalacsonyabb. A Bara Lacsa hágón (4928 m) túl a Szpiti szűk hegy szakadékban tör át rajta. A Gangesz forrásai körül emelkednek az Ibn Gamin (7733 m) és a Garla Mandata (7690 m). Ez utóbbi ágból indul ki a Marian-la gerinc, amely a Manaszavovar és Rakusz-Tal nevű tavakat, a Szatlads forrásait a Dzang-bo forrásaitól választja el.
-- A Garla-csúcstól keletre a hegylánc valamivel alacsonyabb lesz, de Szikkimtól északra csúcsai már ismét túl emelkednek: 7000 méternyi magasságon. A déli lánc, amely nyugaton a Kads-Nag nevű hegyekkel kezdődik, szakadozott, de magasabb is mint az északi lánc. Benne vannak a Szatladstól keletre földünk legmagasabb hegycsúcsai: a Csomolungma, Mount Everest (8840 m), a Kancsendzönga (8588 m) és a Dhvalagiri (8176 m).
-- A Keleti fele e hegyláncnak alacsonyabb; a végében, amint föltételezik, már ritkán emelkedik a 3000 méternyi magasság fölé. A Himalája átlagos gerinc magasságát: 5000-5500 méterre becsülik; 18 csúcsa magasabb mint: 7600 méter, 40 magasabb mint: 7000 méter, 120 magasabb mint: 6000 méter.
-- A déli láncban éppen úgy mint az északiban a hágók elég számosak, de oly magasak, hogy az egész éven át a nagy hó zivatarok miatt alig járhatók. A legmagasabb, amelyet ismerünk, a Garvalból Dnari-Khorszumba átvezető Ibn-Gamin (6235 m).
-- Az örökös hó határa a bővebb csapadék miatt mélyebben száll alá a déli lejtőn mint az északin; amott 4725, emitt 5650 méterre emelkedik föl. Ennek megfelelőleg délen, India forró síkja felé mélyebben 3500 méterig ereszkednek le a gleccserek, mint északon, ahol már 4230 méternél érnek véget.
-- A Himaláját még a 19. század elején is gleccser mentesnek tartották; jelenleg azonban tudjuk, hogy e magas hegységnek nemcsak hogy vannak gleccserei, de azok tulajdonságai is olyanok mint az európai gleccsereké, sőt hogy éppen úgy mint nálunk, nagy változásokon is mentek át, amennyiben alsó végüktől messze fekvő számos morénára is akadtak.
-- A Himalája délen nagyobbára tercier kőzetekből, kréta, jura, képződményekből áll, amelyeket paleozoi rétegek, azután gnájsz, csillám, és egyéb palák követnek. Az Indus környékén ismét a tercier az uralkodó. A legmagasabb csúcsok gnájszból és gránitból állnak.
Himalája Vízrajza
-- A Himalájában számos folyóvíz ered; azon nagyobb folyók száma, amelyek a déli láncot áttörik, 9, míg az északi láncon csak: 2 folyik keresztül. Még nagyobb azonban azon vizek száma, amelyek a déli lánc déli lejtőjén fakadnak.
-- A Himalája hegysége tavakban meglehetősen szerény. Kasmirban van az Ualar, Manasz Bal, Dal. Egyéb tavak a Palgu, Csamtodong, Palte, a fentebb említett Manaszarovar és Rakusz-Tal, végül a Co-Moriri.
Himalája Éghajlata
-- A Himalájában az éghajlat a magasság szerint változó, míg a hegység tövében a forró égöv melege trópusi növényzetet fakaszt ki mindenhol, a hegységben feljebb, a hegység magasabb csúcsain a sarkvidék temperatúrája az uralkodó.
-- A Himalája hegységben átlagban minden: 100 méternyi magasságot felfelé haladva a csúcsok felé: 1°C-kal csökken tovább a hőmérséklet. Ez már jelentős különbség: 1000 méterenként felfelé haladva már: 10 C fok differenciát jelenet.
Himalája Növényvilága
-- Az éghajlat különfélességének megfelelően a növényzet is nagyon változatos. A Himalája déli lábánál, annak keleti felében: 15-50 km széles Tarai nevű mocsáros, egészségtelen terület húzódik el, amelyet csaknem áthatolhatatlan dsönglök takarnak. Ettől fölfelé: 900 méternyi magasságig trópusi a növényzet számos Katechu-akáciával. Ehhez: 2100 méternyi magasságig tölgy, gesztenyékből, laurienleákból álló erdők csatlakoznak.
-- A Himalája: 2100-3600 méter magasban a flóra a déli és a közép-európaihoz hasonlít; itt a koniferek a túlnyomók, köztük főképpen a Pinus excelsa Ham., Pinus longifolia Roseb, Pinus Webbiana Wall. és nyugaton a Cedrus Deodara Lond. A fanövés határa az örök hó határának megfelelőleg az északi lejtőn nagyobb magasságra nyúlik föl, mint a déli lejtőn.
-- A gabona neműek közül a grim, a rozsnak egy faja közel: 4000 méter magasban is még megérik, Drew még: 4500 méter magasban is látta virágozni. Csekélyebb magasságokban megterem a búza, a kukorica és csak a mélyebben fekvő völgyekben a rizs. Nagy fontossága van az előhegyeken, különösen Szikkim, Dehra-Dun és Kangra völgyeiben a tea termesztésnek, Szikkimben, Dardzsiling környékén azonkívül a cinkoniafa és ipecacuanha is terem.
Himalája Állatvilága
-- A Himalája fauna különösen fajokban igen gazdag. A déli lejtőn a tulajdonképpeni indiai állatvilág 1200 méternyi magasságban még megtalálható. Legalább addig mennek föl a: tigrisek, leopárdok, hiénák, sakálok, elefántok, majmok, papagájok és fácánok.
-- A Himalája magasabb, felsőbb vidékein élnek a medvék, vadmacskák, a különböző antilopok és mósusz állatok.
-- A Himalája északi, Tibet felől eső oldalán vannak a vad juhok, a jaktulkok és egyéb, Közép-Ázsiához és Tibethez tartozó emlősök. A legmagasabb részeken az egyedüli háziállatok a jaktulok, a juh és a kecske; lejjebb a púpos tulok, a bivaly és egyéb, az indiaiakhoz hasonló házi állatok élnek.
Himalája Élővilága
-- A Kelet-Himalájában 2010-ben több mint egy évtizedes expedíció sorozat nyomán több mint: 350, a hegyvonulatok által szinte teljesen elzárt, nehezen megközelíthető régióban korábban ismeretlen fajt fedeztek fel. A felbecsülhetetlen értékű biológiai kincsekről lenyűgöző felvételeket is közöltek, így arról a békáról is, amely sugárzóan piros lábait használva vitorlázik a fák között.
-- A Bhutánban, Észak-kelet Indiában és Mianmar északi részén, valamint: Kína tibeti régiójának déli területén vezetett expedíciók eredményeiről a WWF nemzetközi természetvédelmi szervezet számolt be. A Kelet-Himalája - Ahol a világok összeérnek (The Eastern Himalayas - Where Worlds Collide) című tanulmányában.
-- A Himalája keleti fele jellemzően nehezen megközelíthető terület, sok az elszigetelt élőhely, ezért a biológiai feltérképezés hosszú időt vesz igénybe, és máig nem fejeződött be. Az egy évtizedes kutatás során a szakemberek több mint: 350 új fajt, köztük: 242 növényt, legalább: 60 gerinctelent, 14 édesvízi halat, 16 kétéltűt, 16 hüllőt, 2 madarat és 2 emlőst fedeztek föl.
-- Az egyik legfontosabb felfedezés egy 100 millió éves gekkó maradvány, amelyet Mianmar északi területén, a Hukawng-völgyben egy borostyán bányában találtak. Ez a legrégebbről fennmaradt gekkó maradvány, amelyről a kutatók eddig tudomást szereztek.
-- Észak-Mianmarban megtalálták a putao muntják szarvast (Muntiacus putaoensis), a világ legkisebb és legősibb szarvas faját is. Az állatról először úgy gondolták, hogy egy másik faj fiatal egyede, de később a DNS-tesztek azt igazolták, hogy egy különálló fajt alkot. 60-80 cm magas és összesen 11 kg körüli testtömeggel rendelkezik - a helyiek "levélszarvasnak" nevezik, mivel akkora, hogy az állatot egyetlen nagyobb levél eltakarhatja.
-- A muntják szarvasok al-családjának: 11 ma élő faja ismert, ez a szarvas félék legősibb csoportja, a legkorábbi fosszíliáik: 15-35 évvel ezelőttről származnak. Közeli rokonára, a hegyi muntják szarvasra (Muntiacus muntjak montanus) nyolcvan éve utána, nemrégiben bukkantak Szumátra egy távoli hegyoldalában.
-- A 2005-ös esztendőben rátaláltak a már azonosított: arunácsali makákóra (Macaca munzala) is, ami nem csak a régió, de egyben a tudomány számára is teljesen új felfedezés. Ez a világ eddig ismert legmagasabban élő makákója: a tengerszint feletti 1600-3500 méteres magasságban emelkedő hegyekben honos.
-- Az új emlős fajok, különösen főemlősök felfedezése igen ritka eredmény, az arunácsali makákó volt az egyetlen újonnan azonosított majom faj száz év alatt. Az arunácsali a legmagasabban élő makákó faj a Földön, a Himalája: 1600-3500 méteres hegyei közt honos. Viszonylag nagy termetű, farka rövid.
-- A Himalája teljes területén ismereteink szerint megközelítőleg: 10 ezer faj él, többek között körülbelül: 300 emlős, 1000 madár, 300 édesvízi hal. A világ összes növényének harmada és a gerinctelenek: 40%-a honos itt. Itt található a kihalás szélén álló bengáli tigris egyik utolsó élőhelye, és itt él a szintén veszélyeztetett indiai orrszarvú is.
-- A felfedezések rámutatnak, hogy a Himalája keleti része egyike a világ természeti kincsekben leggazdagabb területeinek, úgynevezett biológiai forró pontjainak, ugyanakkor a Himalája egyike azoknak a helyeknek, ahol a klíma változás hatásait már észlelhetjük. Mivel a térdég két kontinentális kőzet lemez találkozásán húzódik, valóságos biogeográfiai útkereszteződésnek tekinthető, ahol két világban honos fajok találkoznak.
-- Az Indomaláj övezetben, a Himalája keleti vonulatainak tövében az ázsiai elefánt, a ködfoltos párduc (Neofelis nebulosa), a vadbivaly (Bubalus bubalis arnee), a gaur (Bos gaurus), számos szarvascsőrű madár (Bucerotidae), kobrák ás gekkók honosak.
-- Az északabbra, magasabban fekvő, palearktikus terület a hópárducok (Uncia uncia), a vörös pandák (Ailurus fulgens), a fekete medvék (Ursus americanus), farkasok és számos patás faj földje. A Rhacophorus suffry-t repülő békának nevezik, a fák lombjai között a levegőben, pirosan izzó lábával közlekedik
-- A klímaváltozás mellett a nem fenntartható gazdálkodás, az erdőirtás, a túllegeltetés, a veszélyeztetett fajokkal történő illegális kereskedelem és az édes vízzel való felelőtlen gazdálkodás és a szennyezés veszélyezteti a Himalája élővilágát - figyelmeztet a WWF.
Serpák, a Himalája népe
-- A serpák, egy tibeti, nepáli nép csoport, amely a Himalája északkeleti részén él a magas völgyekben. A Serpa név jelentése: „Keletiek”... A Serpák 1953. május 29. után váltak ismertté világszerte, miután: Edmund Hillary új-zélandi hegymászó egy nepáli serpa, Tendzing Norgaj segítségével elérte a Csomolungma: 8848 méter magasságú csúcsát.
-- A serpák ettől kezdve a Himalája-expedíciók megkerülhetetlen segítőivé váltak, ez a tevékenység a népcsoport számára fontos jövedelmi forrást jelent. Éppen ezért a köztudatban sokszor a serpa szóhoz a hegyi vezető jelentést társítják, pedig a serpa népcsoport többsége azért nem végzi ezt a munkát. A serpák nomád, félnomád nép, a hagyomány szerint évezredekkel ezelőtt Kelet-Tibetből vándoroltak be és telepedtek le a mai Nepál északi részén.
-- A történészek szerint valamikor a 12. század körül vándorolhattak el eredeti élőhelyükről egy másik agresszív nép fenyegetése miatt, és érkeztek meg Tingri környékére. Itt összeütközésbe kerültek a helyi nép csoporttal, ezért új legelőket keresve érkeztek meg a Nepál területén található mai lakóhelyükre. A népesség legnagyobb csoportja Nepál északi részén él a magas völgyekben, főleg Khumbu és Szolu-Khumbu régióban.
-- A serpák falvai: 3000-4300 méter között találhatók, ezek a legmagasabban elhelyezkedő állandó emberi települések közé tartoznak. A serpák által lakott területen az átlag hőmérséklet erősen függ a település magasságától. Például a 3440 méter magasan fekvő: Naudzse faluban júliusban 12°C az átlag hőmérséklet. Ezeket a területeket: novembertől egészen februárig hó takarja, mindez lehetetlenné tesz bármilyen munkát a szabadban.
-- Ebben az időszakban a serpák többsége alsóbb régiókba költözik, és csak az idősebbek maradnak télen a magasan fekvő lakó házakban. Februárban aztán a népesség visszatér a falvakba, és ekkor, február 20.-án tartják meg az újévi ünnepséget is. A következő három hónapot földműveléssel és vetéssel töltik. Májustól augusztusig tart az esős évszak, augusztustól novemberig jellemzően szárazabb és naposabb az idő, ilyenkor takarítják be a termést is.
A Himalája turistái és turizmusa
-- A Himalája csodálatos és szent vidéke nagyon sok turistát vonz évről-évre. A Világörökség részeként látható a Himalája lábánál fekvő völgy városainak műemlékei, szent helyei egyedi és páratlan élményeket, megtapasztalásokat nyújtanak az ide utazó turistáknak és zarándokoknak egyaránt.
-- E nagyszerű és csodás Himalája vidék a Hindu és Buddhista szent helyeken, történelmi emlékeken kívül nyomokban a hun hagyatékot is őrzi, Csodaszarvas-ábrázolás, tornácos parasztházak, kopjafák, és ehhez párosuló magyar vendég szeretettel várnak itt mindenkit..
-- Minden utazás beavatás-élményt nyújt, tudatszint-emelő hatása örök érvényű. A két hetes utazás során a csodálatos Kathmandu-völgyet és szűkebb-tágabb környékét járjátok be, részt vesztek a tibeti menekült szerzetesek szertartásán, meglátogatjátok kolostoraikat, imahelyeiket, a világ legnagyobb sztupáját, a hindu világ legősibb szent helyeinek sokaságát, szakrális helyeket.
-- A Himalájában és turistaként bele kóstolhatunk e gyönyörű ország ízeibe, forgatagába, mindezt a nyári melegben. Olyan programokban és élményekben lehet részed ez alatt a csodálatos utazás alatt, amely jóval többet tud nyújtani Neked egy átlagos turista utazásnál.
-- Az emberekben ősidők óta él az igény az utazásra, a világ megismerésére. Egyesek az utazást kikapcsolódásra, pihenésre használják, míg mások szellemi tartalommal igyekeznek összekötni.
-- Az utazás, a zarándoklat célja a Himalája csodálatos világának felfedezésén túl önmagunk megismerése. Az út a Himalájában való zarándoklatról, az ottani speciális atmoszféra és energia magunkba szívásáról, szent helyek meglátogatásáról és az önmagunkba való bepillantásról szól.
A Himalája zarándokai és zarándok útjai
-- A Himalája vidékén, itt született: Buddha, a Szkíta Bölcs (Sakjamuni), akinek nevét, hazánkon kívül, mindenütt: Budának illik ejteni. Itt élt Padmaszambáva, más nevén: Guru Rinpócse, azaz a Tanítók Mestere, a Tantra tudományának megfogalmazója, Tibet hőse, a Buddhizmus egyik ékköve, Gábriel Arkangyal lélek minősége.
-- Minden embernek példa lehet az itt élők elfogadása, szeretete, hiszen jól megfér egymás mellett a többségi hindu vallású a buddhistával, a csekély számú, de egyre erősödő sámán hitűvel, és a szinte elhanyagolható számú kereszténnyel.
-- Nepálban él a jak és a jeti is. A jak egy nagyon hasznos patás állat, hiszen a csodálatos jak-gyapjú sálak és takarók kaphatók a kereskedelmi negyed üzleteiben. A jeti egyelőre csak legenda, de ki tudja, lehet, hogy éppen neked mutatkozik majd be először.
-- A mai ezotéria számos jellemző eszközét, tárgyát, ereklyéjét Nepálból szerzi be. A legtöbb hangtál, Buddhista vallási kellékek, a legjobb illatú természetes füstölők, ötvös remekművek, fantasztikus ékszerek, szobrocskák jellemzően: Kathmandu kereskedelmi negyedéből, a méltán híres: Thamelből érkeznek a világ minden tájára.
-- Amritsar – a várost 1577-ben a szikh guru, Ram Das alapította, és a szikh vallás szent központja lett, melynek spirituális atmoszférája messze földön híres. A városban a vallási zenék és a Guru Granth Sahibnak nevezett szikh szentírás tanításai a legfontosabbak, de az Arany-templomot is kötelező egyszer az életben meglátogatni, itt őrzik ugyanis a halhatatlanság nektárját. A templomba naponta több ezer látogató érkezik.
-- Dváraká – ez a város volt: Krisna fővárosa: 5000 évvel ezelőtt, miután elhagyta: Mathurát. Krisna közel száz évet töltött itt. A mai Dváraká, amely egyike India hét legfotosabb szent városának, az Arab-tengerbe nyúló Gudzsaráti-félsziget nyugati csücskében található. Fő templomában Krisna Dvárakádisnak nevezik. A múrtiról azt mondják, hogy Krisna minden szépségének, gazdagságának és egyéb csodálatos tulajdonságainak a jeleit is magán viseli.
-- Haridwar – a 225 ezer lélekszámú város szintén a Gangesz partján található, és a hinduknál a hét legszentebb városok közé tartozik, sokan itt szórják el az elhunyt hozzátartozóik hamvait, vagy a folyóban fürdenek, hogy megtisztuljanak. A városban rengeteg vallási fesztivált szerveznek, tizenkét évente itt rendezik meg a "Kumbh Mela" szent ünnepét, amire: 2003-ban 70 millióan zarándokoltak el.
-- Mahabalipuram – Délkelet-India egyik legkedveltebb célpontja, Mahabalipuram, melynek: 7. és 9. századi történelmi templomait és szobor csoportjait az UNESCO 1985-ben a világörökség részévé választotta.
-- Puri – 200 ezer lélekszámú város Kelet-Indiában található, és az itt épített: Jagannath templom miatt lett az egyik legszentebb hindu város Indiában. A templomba a nem hindu vallásúak nem léphetnek be, viszont a Visnu-hívők egyik legjelentősebb templomainak egyike. Évente több ezren utaznak ide, hogy az univerzum istene, Jagannath megáldja őket. Minden évben, július elején itt rendezik meg a világhírű hindu ünnepet, a "Ratha Yatra" szekér fesztivált.
-- Rishikes – a Gangesz folyó mellett, a Himalája lábánál található a 60 ezer lélekszámú város, a zarándokok közkedvelt célpontja, akik a Himalája szent helyeit (Badrinath, Kedarnath, Yamunotri, Gangotri, Gaumukh) és a Gangeszt keresik fel. A szent folyó itt kristálytiszta, ami mellé gyönyörű panoráma is társul.
-- Rishikesben – rengeteg templom és ashram van, ami indiai és külföldi zarándokok tízezreit vonzza évről évre. A város a jóga fővárosa nevet is kiérdemelte, az évek során ugyanis rengeteg jóga központ létesült. Az indiaiak ugyanis úgy hiszik, hogy Rishikesben jógázni és a Gangeszban megmártózni majdnem olyan, mint a megváltás (moksha).
-- Tirupati – Az egyik legismertebb zarándokváros és kulturális célpont a világon, hívők millióit vonzza évente, a várost többen keresik fel, mint: Rómát vagy akár Mekkát, éppen ezért a legforgalmasabb zarándokhely, de fontos gazdasági és oktatási központ is egyben. Tirupati hegyeiben található a messze földön híres: Tirumala Venkateswara templom, amit naponta: 10 ezer zarándok látogat meg.
-- Varanasi, Benáresz – a világ egyik legrégebbi, Babilonnal közel egyidős városa, ami az itt keresztül haladó két folyó, a Varuna és az Assi össze csatolásából kapta a nevét. Rengeteg zarándok azért érkezik ide, hogy napkeltekor mártózzon egyet a Gangeszben, vagy hogy halottaikat a folyóban megmosdassák, mielőtt a parton kiépített ghátokon elégetik őket. Maga a város zsúfolt és koszos, a folyópart látványa mégis feledteti ezt. A városban több ezer szentély várja a zarándokokat.
Himalájai jóga
-- A Himalájai Jóga Tradíció a spirituális tudás megszakítatlan folyama, mely a himalájai barlang kolostorokban élő nagyszerű bölcsektől származik. E Tradíció az emberi elme képzésének különleges módszereit tanítja, melynek célja, hogy az egocentrikus személyiségünkkel és a külsődlegessel való azonosulásunk helyébe a mindörökké tiszta, mindörökké bölcs, és mindörökké szabad Önmagunkról szerzett tudás lépjen.
-- A Tradíció tanításai Pátándzsáli Jóga-szútráinak bölcsességét ötvözik a tantrák filozófiájával és gyakorlataival, valamint azokkal a különleges szóbeli instrukciókkal és beavatási tapasztalatokkal, melyek szentek és mesterek hosszú láncolatán keresztül adódtak tovább. A Tradíció mégsem három, össze nem függő elem valamely intellektuális kombinációja, hanem egy egységesített rendszer, melyben minden részegység szervesen kapcsolódik egymáshoz.
-- E tanítások magukba foglalják az összes ismert meditációs rendszer legfontosabb tanait és gyakorlatait, sőt, ezek a rendszerek túlnyomó részben éppen a Himalájai Tradícióból fejlődtek ki. A vipasszana például a légzés-tudatosságot hangsúlyozza, a Transzcendentális Meditáció a mantra ismétlésére koncentrál, míg a Himalájai Tradíció által tanított módszerek mindezeket tartalmazzák.
-- Mindez nem jelenti azt, hogy a Tradíció kizárólag a meditáció gyakorlatait tanítja: e rendszerben éppúgy jelen vannak a testhelyzetek (ászanák), a légző és energetikai gyakorlatok (pránajáma), a relaxációs gyakorlatok, és a jógikus alvás (jóga nidrá). Kiemelt fontosságú még az elme csendjének gyakorlása.
-- A Himalájai Tradíció, kortól, nemtől, felekezettől függetlenül szeretettel vár minden keresőt, aki belső késztetést érez önmaga jobb megismerésére, testi-lelki egészségének fokozására és/vagy a metafizikai valóság megtapasztalására.
Himalája Felfedezői
-- Az első európai utazók, akik a Himalájában jártak, a következők voltak: a XVII. században: Antonio Andrada (1625-26) portugál férfi, Grüber és D'Orville jezsuiták (1661), a XVIII. században: Desideri olasz, Freyre portugál, Della Penna kapucinus atya, Van de Putte hollandi férfi, Bogle és Turner, Warren Hastings követei.
-- A XIX. században Crawford nyitotta meg a Himalája-kutatók sorát és ő volt az első, aki annak néhány óriásával Európát megismertette. Követték őt munkájában Manning, Hodgsen és Herbert, Fraser, Moorcroft és Trebeck, Vigne, Falconer, Jacquemont, Thomson, Hooker, a Schlagintweit-testvérek, Cunningham, Waugh, Déchy és különösen a punditök.
-- Az első magyar ember, aki feljutott egy Himalája csúcsra, a felvidéki: Demján Zoltán volt 1984-ben. Első magyar állampolgárként az erdélyi: Erőss Zsolt érte el a himalája csúcsot, 2002. május 25-én.
Himalája Hegycsúcsai
-- A Himalájának összesen: 14. olyan hegycsúcsa van, amely: 8000 méternél magasabb hegycsúcs. A Himalája ezzel egyértelműen a világ tetejének nevezhető, a világ legmagasabb hegység rendszerének tekinthető. A Himalája fenséges magaslatai.
| A Himalája - 16. Legmagasabb Hegycsúcsa, Magaslata | |||
|---|---|---|---|
| 1. Mount Everest | 8848 m | Himalája |  Nepal |
| 2. Godwin Austen, K2 | 8616 m | Himalája |  China |
| 3. Kancsendzönga | 8598 m | Himalája | Nepal |
| 4. Lhotse | 8516 m | Himalája | China |
| 5. Makalu | 8462 m | Himalája | China |
| 6. Cso-Oju | 8200 m | Himalája | China |
| 7. Dhaulagiri | 8167 m | Himalája | Nepal |
| 8. Manaszlu | 8163 m | Himalája | Nepal |
| 9. Nanga Parbat | 8125 m | Himalája |  Pakistan |
| 10. Annapurna | 8091 m | Himalája | Nepal |
| 11. Gasherbrum I | 8068 m | Himalája | Pakistan |
| 12. Broad Peak | 8047 m | Himalája | Pakistan |
| 13. Gasherbrum II | 8035 m | Himalája | Pakistan |
| 14. Sisapangma | 8027 m | Himalája | China |
| 15. Nanda Devi | 7816 m | Himalája |  India |
| 16. Namcsa Barva | 7755 m | Himalája | India |