A Hegységek és magaslatok fenséges világa.
A Hegységek és főként a magas hegységek jelentik Földünk tetejét, legmagasabb és legtitokzatosabb helyeit. sokak célja a magas hegyek megmászása. A magas-hegységek világát a bolygónk egyik legmisztikusabb pontjaiként tartják számon.
Hegységek meghatározása és tulajdonságai
-- A hegység földfelszín főleg hegyekből és az általuk közrefogott völgyekből, medencékből álló, szomszédságától többé-kevésbé jól elkülönülő, kiemelkedő része. A hegységeket magasságuk és oldalaik meredeksége alapján különböztetjük meg a dombságoktól, de a helyi szokások alapján nem konzekvens.
-- A hegység gyakran élesen elkülönül környezetétől, de van úgy, hogy a síkság és a hegység között dombságot és/vagy úgynevezett előhegyeket találunk. A hegyvidék, tágabb értelemben vett hegység vagy körhegység több hegység csoportja.
-- Hegységek szabdalják: Ázsia területének: 54%-át, Észak-Amerika felszínének: 36%-át, Európa: 25%-át, Dél-Amerika felszínének: 22%-át, Ausztrália vidékeinek: 17%-át , Afrika: 3%-át. Összesen a Föld szilárd felszínének: 24%-át tekinthetjük hegységnek. A világ legnagyobb folyamait és folyóit a hegyi források táplálják és a társadalom több mint fele a folyók vízeitől függ.
Hegységek tengerszint feletti magasságuk szerint
-- Alacsony-hegység: 300--500 méter között
-- Közép-hegységek: 500–1500 méter között.
-- Magas-hegységek: 1500 méter felett.
Hegységek keletkezésük szerint
-- Gyűrt-hegységek: A hegyek többsége olyankor keletkezik, amikor a földkéreg lemezei összeütköznek, és a lemezhatárok mentén a kőzetek felgyűrődnek, majd megemelkednek. Az összetorlódó üledékes kőzetek közé intrúziók nyomulnak be.
-- Rög-hegységek: Földtani törésvonalak, vetődések hatására, azok között alakulnak ki. Lépcsős vetődés a táblás vidékeken a leggyakoribb, ahol a felszín folytonosan alacsonyodik a vetősíkok mentén. Árkos vetődés a két vető közötti lesüllyedés; legismertebb jelenkori példája a Kelet-afrikai árok.
-- Vulkáni-hegységek: A tűzhányók jelentős része kúpot épít a felszínre törő hamuból és lávából. Az ilyen csúcsok olykor igen magasra nőhetnek: az Antarktiszi: Mount Erebus, ma is működő, tűzhányó: 4032 m magas, a Mauna Kea, Hawaii: 4205 m. Így alakult ki például a Kilimandzsáró és a Mount Saint Helens. Az Andok több vulkánja: 6000 méternél is magasabb; a Föld legmagasabb tűzhányója az Ojos del Salado: 6893 m.
Hegységek morfológiájuk szerint
-- Lánc-hegységek: A hegység képződés közben a térszín gyorsabban emelkedik, mint ahogy a felszíni folyamatok lepusztítani képesek. Ezért a lánchegységek lejtői meredekek, csúcsai magasak, gerincei csipkézettek. Tipikusan ilyenek a: Himalája, az Andok és az Alpok hegyvonulatai, amelyek két nagy, fiatal rendszer:
-- Gerinces hegységek: Egy vonal (gerinc) mentén elhelyezkedő hegyek sorozatai.
-- Rög-hegységek: A megemelkedett térszínt a víz (erózió) és a szél (defláció) lepusztítja. A felszíni erők a szögletes, csipkézett formákat lekerekítik. A hegyek lábainál vastag törmelék kúpok alakulnak ki. Európában legismertebb rendszereik
-- Fennsíkok: tartósan 200 méter tengerszint feletti magasságon elterülő, de kis relatív szint különbségű, tehát síkság jellegű tájak.
-- Tábla-hegyek: A kiemelkedő rögöket borító üledékes kőzetekbe a folyók mély kanyonokat vágnak. A folyó völgyek között a lepusztulásnak jobban ellenálló rétegek megóvják az eróziótól az alattuk települőket; ezzel lapos táblákat alakítanak ki. Ilyen a dél-afrikai Fokváros közelében emelkedő Tábla-hegy.
-- Sziget-hegyek: Elszigetelt hegyek, amelyek kiemelkednek a tájból. A többi részüket teljesen lekoptatta az erózió. Ilyen például az ausztráliai Uluru (Ayers Rock), és így alakultak ki a görögországi Meteorák csúcsai is. Legismertebb hazai példa a Badacsony.
A Hegyek maghatározása és tulajdonságai
-- A hegy a földfelszín olyan kiemelkedése, amelynek magassága környezetéhez képest legalább: 300 méter, mely többnyire meredeken emelkedik ki környezetéből. A hegy legmagasabb pontja a hegycsúcs. Meredekségéből adódik, hogy alapterülete viszonylag kisebb, csúcspontja jól meghatározható.
-- A hegy magassága ha a fenti határt nem éri el, valamint ha kevésbé meredek, akkor "dombról" beszélünk; a 30 méternél alacsonyabb kiemelkedés neve "halom". A magassági határt illetően a források eltérnek; néhol csupán 100 métert adnak meg.
-- A hegyek magasságuk megállapításakor nem a térképen feltüntetett, tengerszint feletti (abszolút) magasságot, hanem a környezetükhöz viszonyított (relatív) magasságot veszik figyelembe. Ezt például térképi szintvonalak segítségével lehet megállapítani.
-- Például a Gellért-hegy csúcsának tengerszint feletti magassága: 235 méter, ám mivel a Duna völgye Budapestnél mintegy: 100 méterrel van a tengerszint fölött, a hegy relatív magassága csak: 130 méter. Ennek ellenére hegynek nevezik, mivel a Duna felé meredek sziklafallal tekint, míg a dombokat tipikusan minden oldalról lejtők veszik körül.
A Magas-hegységek élővilága
-- A hegyek oldalán felfelé haladva a hőmérséklet: 100 méterenként átlagosan: 1 Celsius-fokkal csökken. A hegy lábától a csúcsáig fokozatosan az egyre hűvösebb átlag hőmérsékletet kedvelő életközösségek jelennek meg.
-- A mérsékelt övezeti magas-hegységekben a csúcs felé haladva a lombhullató erdőket fenyvesek, majd törpe-fenyvesek váltják fel. Európában a legalsó növényzeti övet a tölgyesek alkotják, amelyeket a bükkösök váltanak fel. A bükkösök zónáját követően fokozatosan megjelenik a jegenyefenyő, majd a lucfenyők alkotta fenyvesek zónája következik. Ezt követően a hőmérséklet csökkenésével párhuzamosan törpefenyőkkel és törpe-cserjékkel találkozhatunk. A havasi rétekről a szikla-havasokon át a csúcs felé tovább haladva elérkezünk a tartós hó és jég birodalmába.
-- A forró övezet magas-hegységeinek övei több szempontból is különböznek a mérsékelt övezet hegységeinek öveitől. A legalsó szintet itt a trópusi esőerdők jelentik, ezt ezer méter feletti magasságnál a hegyi esőerdők váltják fel. Jellemzőek az örökzöld tölgyek, páfrányfák, babérlombú fák és cserjék. 2000 méter felett jelennek meg a lombhullató fák és a tűlevelű erdők. A levegő magas páratartalma miatt ezeket az erdőket nevezik köderdőknek. 4000 méter felett al-havasi törpecserjések, majd havasi gyepek és párna vegetációs öv jelenik meg. Az örök hó birodalma: 5000 méter magasság felett kezdődik.
A Magas-hegységek földrészenként
-- A hegyek magassága kontinensen igencsak eltérő. Ausztráliában például sok millió éve nem képződtek új hegyek, és a felszínét erősen lepusztította az erózió, az Alpok vagy a Himalája azonban csak "nemrég" gyűrődött fel, a Himalája kiemelkedése máig sem ért véget.
-- A hegység földfelszín főleg hegyekből és az általuk közrefogott völgyekből, medencékből álló, szomszédságától többé-kevésbé jól elkülönülő, kiemelkedő része. A hegységeket magasságuk és oldalaik meredeksége alapján különböztetjük meg a dombságoktól, de a helyi szokások alapján nem konzekvens.
-- A hegység gyakran élesen elkülönül környezetétől, de van úgy, hogy a síkság és a hegység között dombságot és/vagy úgynevezett előhegyeket találunk. A hegyvidék, tágabb értelemben vett hegység vagy körhegység több hegység csoportja.
-- Hegységek szabdalják: Ázsia területének: 54%-át, Észak-Amerika felszínének: 36%-át, Európa: 25%-át, Dél-Amerika felszínének: 22%-át, Ausztrália vidékeinek: 17%-át , Afrika: 3%-át. Összesen a Föld szilárd felszínének: 24%-át tekinthetjük hegységnek. A világ legnagyobb folyamait és folyóit a hegyi források táplálják és a társadalom több mint fele a folyók vízeitől függ.
Hegységek tengerszint feletti magasságuk szerint
-- Alacsony-hegység: 300--500 méter között
-- Közép-hegységek: 500–1500 méter között.
-- Magas-hegységek: 1500 méter felett.
Hegységek keletkezésük szerint
-- Gyűrt-hegységek: A hegyek többsége olyankor keletkezik, amikor a földkéreg lemezei összeütköznek, és a lemezhatárok mentén a kőzetek felgyűrődnek, majd megemelkednek. Az összetorlódó üledékes kőzetek közé intrúziók nyomulnak be.
-- Rög-hegységek: Földtani törésvonalak, vetődések hatására, azok között alakulnak ki. Lépcsős vetődés a táblás vidékeken a leggyakoribb, ahol a felszín folytonosan alacsonyodik a vetősíkok mentén. Árkos vetődés a két vető közötti lesüllyedés; legismertebb jelenkori példája a Kelet-afrikai árok.
-- Vulkáni-hegységek: A tűzhányók jelentős része kúpot épít a felszínre törő hamuból és lávából. Az ilyen csúcsok olykor igen magasra nőhetnek: az Antarktiszi: Mount Erebus, ma is működő, tűzhányó: 4032 m magas, a Mauna Kea, Hawaii: 4205 m. Így alakult ki például a Kilimandzsáró és a Mount Saint Helens. Az Andok több vulkánja: 6000 méternél is magasabb; a Föld legmagasabb tűzhányója az Ojos del Salado: 6893 m.
Hegységek morfológiájuk szerint
-- Lánc-hegységek: A hegység képződés közben a térszín gyorsabban emelkedik, mint ahogy a felszíni folyamatok lepusztítani képesek. Ezért a lánchegységek lejtői meredekek, csúcsai magasak, gerincei csipkézettek. Tipikusan ilyenek a: Himalája, az Andok és az Alpok hegyvonulatai, amelyek két nagy, fiatal rendszer:
-- Gerinces hegységek: Egy vonal (gerinc) mentén elhelyezkedő hegyek sorozatai.
-- Rög-hegységek: A megemelkedett térszínt a víz (erózió) és a szél (defláció) lepusztítja. A felszíni erők a szögletes, csipkézett formákat lekerekítik. A hegyek lábainál vastag törmelék kúpok alakulnak ki. Európában legismertebb rendszereik
-- Fennsíkok: tartósan 200 méter tengerszint feletti magasságon elterülő, de kis relatív szint különbségű, tehát síkság jellegű tájak.
-- Tábla-hegyek: A kiemelkedő rögöket borító üledékes kőzetekbe a folyók mély kanyonokat vágnak. A folyó völgyek között a lepusztulásnak jobban ellenálló rétegek megóvják az eróziótól az alattuk települőket; ezzel lapos táblákat alakítanak ki. Ilyen a dél-afrikai Fokváros közelében emelkedő Tábla-hegy.
-- Sziget-hegyek: Elszigetelt hegyek, amelyek kiemelkednek a tájból. A többi részüket teljesen lekoptatta az erózió. Ilyen például az ausztráliai Uluru (Ayers Rock), és így alakultak ki a görögországi Meteorák csúcsai is. Legismertebb hazai példa a Badacsony.
A Hegyek maghatározása és tulajdonságai
-- A hegy a földfelszín olyan kiemelkedése, amelynek magassága környezetéhez képest legalább: 300 méter, mely többnyire meredeken emelkedik ki környezetéből. A hegy legmagasabb pontja a hegycsúcs. Meredekségéből adódik, hogy alapterülete viszonylag kisebb, csúcspontja jól meghatározható.
-- A hegy magassága ha a fenti határt nem éri el, valamint ha kevésbé meredek, akkor "dombról" beszélünk; a 30 méternél alacsonyabb kiemelkedés neve "halom". A magassági határt illetően a források eltérnek; néhol csupán 100 métert adnak meg.
-- A hegyek magasságuk megállapításakor nem a térképen feltüntetett, tengerszint feletti (abszolút) magasságot, hanem a környezetükhöz viszonyított (relatív) magasságot veszik figyelembe. Ezt például térképi szintvonalak segítségével lehet megállapítani.
-- Például a Gellért-hegy csúcsának tengerszint feletti magassága: 235 méter, ám mivel a Duna völgye Budapestnél mintegy: 100 méterrel van a tengerszint fölött, a hegy relatív magassága csak: 130 méter. Ennek ellenére hegynek nevezik, mivel a Duna felé meredek sziklafallal tekint, míg a dombokat tipikusan minden oldalról lejtők veszik körül.
A Magas-hegységek élővilága
-- A hegyek oldalán felfelé haladva a hőmérséklet: 100 méterenként átlagosan: 1 Celsius-fokkal csökken. A hegy lábától a csúcsáig fokozatosan az egyre hűvösebb átlag hőmérsékletet kedvelő életközösségek jelennek meg.
-- A mérsékelt övezeti magas-hegységekben a csúcs felé haladva a lombhullató erdőket fenyvesek, majd törpe-fenyvesek váltják fel. Európában a legalsó növényzeti övet a tölgyesek alkotják, amelyeket a bükkösök váltanak fel. A bükkösök zónáját követően fokozatosan megjelenik a jegenyefenyő, majd a lucfenyők alkotta fenyvesek zónája következik. Ezt követően a hőmérséklet csökkenésével párhuzamosan törpefenyőkkel és törpe-cserjékkel találkozhatunk. A havasi rétekről a szikla-havasokon át a csúcs felé tovább haladva elérkezünk a tartós hó és jég birodalmába.
-- A forró övezet magas-hegységeinek övei több szempontból is különböznek a mérsékelt övezet hegységeinek öveitől. A legalsó szintet itt a trópusi esőerdők jelentik, ezt ezer méter feletti magasságnál a hegyi esőerdők váltják fel. Jellemzőek az örökzöld tölgyek, páfrányfák, babérlombú fák és cserjék. 2000 méter felett jelennek meg a lombhullató fák és a tűlevelű erdők. A levegő magas páratartalma miatt ezeket az erdőket nevezik köderdőknek. 4000 méter felett al-havasi törpecserjések, majd havasi gyepek és párna vegetációs öv jelenik meg. Az örök hó birodalma: 5000 méter magasság felett kezdődik.
A Magas-hegységek földrészenként
-- A hegyek magassága kontinensen igencsak eltérő. Ausztráliában például sok millió éve nem képződtek új hegyek, és a felszínét erősen lepusztította az erózió, az Alpok vagy a Himalája azonban csak "nemrég" gyűrődött fel, a Himalája kiemelkedése máig sem ért véget.
A Magas-Hegységek Földrészenként
| Földrész | Hegység | Magassága | Ország |
|---|---|---|---|
| Ausztrália | Mount Kosciuszko | 2229 m | Ausztrália |
| Ázsia | Mount Everest | 8848 m | Nepál, Tibet |
| Afrika | Kilimandzsáró | 5895 m | Kenya |
| Dél-Amerika | Aconcagua | 6960 m | Argentína |
| Észak-Amerika | Mount McKinley | 6149 m | USA, Alaszka |
| Kelet-Európa | Elbrusz | 5624 m | Oroszország |
| Nyugat-Európa | Mont Blanc | 4807 m | Franciaország |
---------------------------------------------------------------------------------------------
| A Föld: 40. Magas-Hegysége, Legmagasabb-Hegységek | |||
|---|---|---|---|
| Ahaggar-Hegység | 3003 m - Tahat | 600.000 km2 | Afrika |
| Alborz-Hegység | 5777 m - Damavand | 50.000 km2 | Ázsia |
| Alaszkai-Hegység | 6149 m - Mount McKinley | 145.000 km2 | Amerika |
| Alpok | 4808 m - Mont Blanc | 200.000 km2 | Európa |
| Andok | 6960 m - Aconcagua | 3.330.000 km2 | Amerika |
| Appalache-Hegység | 2037 m - Mount Mitchell | 150.000 km2 | Amerika |
| Appenninek | 2912 m - Gran Sasso | 160.000 km2 | Európa |
| Atlasz-Hegység | 4165 m - Toubkal | 775.000 km2 | Afrika |
| Balkán-Hegység | 2376 m - Botev | 12.000 km2 | Európa |
| Brazil-Felföld | 2891 m - Pico de Bandeira | 3.000.000 km2 | Amerika |
| Dél-Afrikai Magasföld | 3446 m - Injasúti | 320.000 km2 | Afrika |
| Dinári-Hegység | 2694 m - Maja Jezerca | 175.000 km2 | Európa |
| Etióp-Magasföld | 4620 m - Ras Dashan | 800.000 km2 | Afrika |
| Guyanai-Felföld | 2994 m - Pico de Neblina | 1.000.000 km2 | Amerika |
| Himalája | 8848 m - Mount Everest | 600.000 km2 | Ázsia |
| Hindukus | 7690 m - Tiricsmir | 120.000 km2 | Ázsia |
| Karakorum | 8611 m - K-2 | 10.000 km2 | Ázsia |
| Kárpátok | 2655 m - Gerlachfalvi-Csúcs | 190.000 km2 | Európa |
| Kaukázus | 5642 m - Elbrusz | 400.000 km2 | Ázsia |
| Kelet-Afrikai Magasföld | 5895 m - Kilimanjaro | 900.000 km2 | Afrika |
| Kunlun | 7197 m - Liushi Shan | 300.000 km2 | Ázsia |
| Mongol-Altaj | 4370 m - Hajtun | 130.000 km2 | Ázsia |
| Nagy-Vízválasztó-Hegység | 2228 m - Mount Kosciusko | 1.500.000 km2 | Ausztrália |
| Pamir | 7495 m - Ismoil-Somoni | 120.000 km2 | Ázsia |
| Pindosz-Hegység | 2918 m - Olümposz | 10.000 km2 | Európa |
| Pireneusok | 3404 m - Aneto | 20.000 km2 | Európa |
| Pontuszi-Hegység | 3936 m - Kackak-Dag | 22.000 km2 | Ázsia |
| Rwenzori-Hegység | 5109 m - Margherita-Csúcs | 1000 km2 | Afrika |
| Sarawat-Hegység | 3666 m - Jabal-Sawda | 333.000 km2 | Ázsia |
| Sierra Madre | 3347 m - Cerro Gordo | 250.000 km2 | Amerika |
| Sierra Nevada | 4004 m - Mount Whietney | 65.000 km2 | Amerika |
| Sierra Nevada | 3479 m - Mulhacén | 10.000 km2 | Európa |
| Skandináv-Hegység | 2469 m - Glittertind | 720.000 km2 | Európa |
| Southern-Hegység | 3764 m - Mount Cook | 50.000 km2 | Új-Zéland |
| Sziklás-Hegység | 4400 m - Mount Elbert | 1.000.000 km2 | Amerika |
| Tien-San | 6300 m - Pobeda | 1.000.000 km2 | Ázsia |
| Torosz-Hegység | 3916 m - Erciyes-Dag | 18.000 km2 | Ázsia |
| Urál | 1895 m - Narodnaja | 150.000 km2 | Ázsia |
| Vulkáni-Kordillerák | 4220 m - Tajumulco | 180.000 km2 | Amerika |
| Zagrosz-Hegység | 4548 m - Zard-Kuh | 500.000 km2 | Ázsia |
Magas-Hegységek, Magas-Fennsíkok, Fenséges-Magaslatok
-- A Hindukus az Eurázsiai-hegység rendszerhez tartozó, Közép-Afganisztántól Északnyugat-Pakisztánig húzódó hegység. A Hindukus legmagasabb pontja a Pakisztáni Haibar-Pahtúnhva tartományban lévő Tiricsmir (7690 m). A Hindukus hegyei nyugat fele haladva egyre alacsonyodnak.
-- A hó határa a nedvesebb északi és déli lejtőkön: 4700 méter körül, a szárazabb, központi részeken: 5200 m körül húzódik. A fagyos talajfolyások: 3300-3400 méteren húzódó alsó határa egyben a földművelés felső határvonalát is jelöli.
-- A Hindukus hegység Kabul közelében 4500–6000 m magasak, nyugaton 3500–4000 m-ig érnek. A hegység átlagmagassága: 4500 m. A Hindukus legmagasabb csúcsai: Tiricsmir (7690 m), Novsak (7485 m), Istor-o-Nal (7403 m), Saraghrar (7338 m).
-- A Kunlun hegység Ázsia egyik leghosszabb hegysége, amely Kína nyugati részén terül el. Magashegység, csipkézett vonulatokkal, gleccserekkel. Tágabb értelemben a Pamírtól a Szecsuáni-medencéig közel 4000 km hosszan húzódó, kelet felé legyezőszerűen szétágazó láncok együttesét.
-- A Kunlun felépítését, formáit tekintve a Tien-San rokona: nagy átlag-magasságú, glaciálisan átformált, újra kiemelődött láncos röghegység. A hegység kelet-délkelet felé egyre jobban szétágazó, 5000-6000 méter fölé magasodó, glaciális jellegű láncai között ered a Sárga-folyó.
-- A Tibeti-fennsík északi peremét alkotja, a Karakorum hegységtől keletre. Nyugaton a Pamírhoz kapcsolódik, keleten a Jangcéig terjed. Törésekkel tagolt láncos röghegység. A hegyvonulat átlagos gerincmagassága 6000 méter körüli.
-- A Kunlun legmagasabb pontja a Liushi Shan (7197 m). Nyugati szakaszán a legmagasabb csúcs a Muztág Ata (7162 m). Itt a hegyvonulat meredek falakkal emelkedik a Tarim-medence fölé, a gleccserek olvadék vizeiből táplálkozó folyók mély, gyakran járhatatlan szurdokvölgyei tagolják.
-- Az Alpok, Alpesek, németül: Alpen, franciául: Alpes, olaszul: Alpi, szlovénül: Alpe, Európa középső részének klasszikus magas-hegysége, amely: 1200 km hosszúságú és 200 km szélességű ívben húzódik a Ligur-tengertől a Kárpát-medencéig, a francia határtól a magyar határig: 8 országot érintve.
-- Az Alpok az Eurázsiai-hegység rendszerhez tartozik, a hegység az Afrikai-lemez és az Eurázsiai-lemez egymásnak ütközése következtében. A felgyűrődés során a tengeri üledékes kőzetek a Mont Blanc-hoz és a Matterhornhoz hasonló magas hegyekké emelkedtek ki.
-- Az Alpesi régió hegyi falvainak erős a kulturális identitása. A tradicionális gazdálkodás, sajtkészítés, faiparosság mindmáig fennmaradt. A 20. század elején beindult a téli-nyári hegyi turizmus, ami egy nagyon meghatározó iparággá vált az Alpokban.
-- Az Alpok mintegy száz, 4000 méternél magasabb hegycsúccsal rendelkezik, közülük a legmagasabb a francia–olasz határon található: Mont Blanc (4808 m). Monte Rosa (4634 m), Dom (4545 m), Matterhorn (4478 m), Weisshorn (4506 m), Gran Paradiso (4061 m), Bernina (4049 m).
-- Az Appennini-hegység vagy Appenninek egy közel: 1200 km hosszú Olaszországi hegyvonulat, Itália hosszában terül el, mely teljes hosszában átszeli az azonos nevű félszigetet. Szélessége 80–140 km között változik. A hegység a Pó folyó déli szegélyét kíséri, észak-déli irányban halad végig a félszigeten.
-- Az Atlasz hegység legmagasabb csúcsa a marokkói Magas-Atlaszban található: Dzsebel Túbkal (4167 m) a második legmagasabb csúcsa az M'Goun (4071 m). Mély szurdok-völgyek és éles csúcsok tarkítják. Keleten a hegység eléri az 1800 métert, a középső rész legmagasabb pontja a Tidirhine (2455 m).
-- Az Ahaggar-hegység az Afrikai Szahara közepén, Algéria délkeleti sarkában található hegység, masszívum. Nagy része prekambriumi kristályos kőzetekből álló gránit-fennsík. A hegyvidéken legkevesebb 2000 év óta a Tuareg - Kel Ahaggar törzs uralkodik, a hegység is róluk kapta a nevét.
-- Az Ahaggar-hegység egyik turista célpontja szent Charles de Foucauld francia szerzetes remete lakja. Nyáron forró éghajlata van, míg télen akár 0 °C alá is süllyed a hőmérséklet. A hegyek fiatalok, mintegy 2 millió évesek. Az ipart az arany, az ezüst, más színesfémek és az urán bányászata jellemzi.
-- Az Ahaggar hegység legmagasabb pontja a Tahat (3003 m), amely egyben Algéria legmagasabb csúcsa is. A magasság következményeként az éghajlata hűvösebb, mint a sivatagi. A vádik mély völgyeket alakítottak ki, ahol mediterrán növényzet tenyészik, leanderek és olajfák nőnek.
-- Az Etióp-magasföld a környezetéből szigetszerűen kiemelkedő bazalt-fennsík, Északkelet-Afrika tájegysége. A fennsík elenyésző területe fekszik csak 1500 méter alatt, míg legmagasabb csúcsai meghaladják a 4500 métert. Ez Afrika legnagyobb területű és magasságú fennsíkja, Afrika tetejének is nevezik.
-- Az Etióp-magasföld: Etiópia, Eritrea, Szomália területén található. Észak-keleten az Eritreai-törés mentén meredek, 1000 méteres fallal szakad le az Afar-medencére, keleten az Avas (Abesszín)-árok, nyugaton pedig a Felső-Nílus medencéje határolja.
-- A vulkáni tevékenység néhol napjainkig tart, a későbbi szerkezeti mozgások mentén a bazalt-takaró bizonyos területei a magasba emelkedtek: Ras Dashan (4620 m), míg máshol 1500-2000 méter közötti medencékké süllyedtek. A folyók a szerkezeti mozgások által kijelölt völgyeket tovább mélyítették.
-- Az Alaszkai-hegység, Alaska Range mintegy: 650 km hosszan húzódik: Dél-Közép-Alaszkában (USA). Nagyjából kelet-nyugati irányú, de némileg ívelt: a kanadai White folyónál kezdődő vonulata északnyugat felé halad, majd északról dél-nyugatra tart. Itt található Észak-Amerika legmagasabb csúcsa.
-- Az Alaszkai-öböl felől érkező nedves légtömegeket feltartóztató hegység miatt a dél-közép-alaszkai partvidék időjárása igen csapadékos. A völgyekben számos nagyobb gleccser halad a tenger felé, bár napjainkban sok közülük már nem éri el a partot.
-- A hegység déli oldalán húzódik a Denali törésvonal, itt találhatóak a hegység legmagasabb csúcsai: Mount McKinley (6194 m), Mount Foraker (5304 m), Mount Hunter (4442 m), Mount Hayes (4216 m), Mount Silverthrone (4029 m).
-- A Sierra Madre, spanyolul: "Anya Hegység" Mexikó nagy hegysége. Ez Mexikó leghosszabb hegysége, de területe is igen nagy, az egész országnak mintegy 1/8 részét teszi ki. A hegység Mexikó északnyugati részén, a Csendes-óceán partjával párhuzamosan húzódik északnyugat–délkeleti irányban.
-- A Sierra Madre növényzeti szempontból gazdag. Nyugaton valamint nyugatról a hegység belsejébe nyúló völgyekben trópusi éghajlat jellemző, itt trópusi lombhullató erdők és szubtrópusi matorralok fordulnak elő. A hegységben: 24 fenyő-fajt és 54 tölgy-fajt figyeltek meg.
-- A Vulkáni-Kordillerák a Közép-Amerikai földhídon hosszan végig húzódó Vulkanikus magas-hegységek összesége. Ez a Közép-Amerikai földhíd köti össze Észak-Amerikát és Dél-Amerikát egymással. Ez a vékony parti sáv az Atlanti-Óceán és Csendes óceán között halad.
-- A Vulkáni-Kordillerák, Cordillera Vulcánica a világ egyik legszebb vulkáni hegyvonulata. A magas vulkáni csúcsokat jég és hó borítja, belőlük számos gleccser táplálkozik. A gyakori vulkáni működés és földrengés rázza itt meg földjeit. A Kordillerák láncai színes és nemes fémekben gazdagok.
-- A Vulkáni-Kordillerák, Cordillera-Vulcanica térségét vastag láva takarók és vulkáni kúpok építik fel. Mexico: Citlaltépetl (5700 m), Popocatépetl (5452 m), Guatemala: Tajumulco (4220 m), Nicaragua: Mogotán (2438 m) Costa Rica: Chirripo Grande (3820 m), Panama: Barú (3418 m).
-- A Guyana-felföld Dél-Amerika északkeleti részén terül el: Guyana, Francia Guyana, Brazília területén. Az felföld túlnyomó részét a trópusi esőerdőkkel fedett, 800–2000 m magas Guyanai-felföld foglalja el. Guyana legmagasabb pontja: a Roraima (2772 m).
-- Az éghajlat nedves trópusi. A partvidéken a hőséget északkeleti passzát szél enyhíti. Itt két esős évszak van, az első május és augusztus, a második november és január között tart. A csapadékos Guyanai-fennsíkról bővízű folyók tartanak az Atlanti-óceán felé: Essequibo, Demerara, Berbice.
-- A Guyana-felföld legmagasabb pontja Brazíliában található: Pico de Neblina (2995 m). Ahogy a csúcs neve is sugallja, az idő nagy részében sűrű felhők borítják. Először 1965-ben emelkedtek fel a Pico Neblina hegyére a brazil hadsereg expedíciójának tagjai.
-- A Brazil-felföld, portugál: "Planalto Brasileiro" egy kiterjedt földrajzi tájegység Brazília keleti, déli, és középső részén. Az ország szárazföldi területének nagyjából felét, 4 millió km²-t foglal el. Brazília népességének túlnyomó többsége is itt vagy a szomszédos keskeny tengerparti sávban él.
-- A Brazil-felföld régió nagy részét ősi bazaltos láva folyamok alakították ki. Az intenzív geofizikai folyamatok olyan régen voltak, hogy ma már egyáltalán nincs szeizmikus vagy vulkáni aktivitás. Az eróziónak is nagy szerepe volt a fennsík kialakításában.
-- A Brazil-felföld változatossága figyelemre méltó: a régión belül több különböző biom, növény, állatfaj, klimatikus feltétel, és talaj típus létezik. A fennsíkokat több hegység is érinti, Borborema-hegység, Diamantina-fennsík, Espinhaço-hegység, Caparaó-hegységben: Pico da Bandeira (2891 m).
-- A Nagy-Vízválasztó-hegység, Great Dividing Range, Ausztrália nagy hegylánca, Kelet-Ausztráliában, a parti sík területeket választja el a szárazföld belsejétől. Számos földrajztudós helyteleníti ezt az elnevezést és helyette a Kelet-Ausztrál-hegyvidék nevet javasolja.
| Himalája -- Ázsia | ||
|---|---|---|
| Területe | 600.000 km2 | |
| Hosszúsága | 3500 km | |
| Szélessége | 500 km | |
| Gerinc magassága | 7000-8000 m | |
| Legmagasabb pont | 8848 m - Mount Everest | |
| Hegység országai | Afganisztán, Bhután, India, Kína, Nepál, Pakisztán | |
-- A Himalája a Föld legmagasabb hegysége, a Föld teteje, az Eurázsiai-hegységrendszer része, amely a Tibet és az Indiai szubkontinens között húzódik. Itt található a Föld legmagasabb hegycsúcsa, a 8848 méter magas: Csomolungma , Mount Everest.
-- A Himalája elnevezés a szanszkrit hima (’Hó’) és alaja (’Otthon') szavakból áll, ami annyit jelent, a: "Hó Otthona". A hegység az újidőben alakult ki; két szárazföldi lemez, az Eurázsiai és az Indiai kontinensek ütközése hozta létre. Több párhuzamos láncból áll, szerkezete üledékes és kristályos.
-- A Himalája ív alakban: 3500 km hosszúságban elhúzódó, földünknek e legmagasabb hegysége nyugaton a Pamír-fennsíkhoz, keleten pedig Jünnan hegyeihez csatlakozik. Tágabb értelemben véve a hegységrendszer részét képezik a Hindukus, Karakorum, Kunlun, Tien-San hegyvonulatai is.
-- A Himalája legmagasabb hegycsúcsai a hegység Észak-Keleti oldalon húzódnak: Csomolungma, Mount Everest (8849 m), K2 (8619 m), Kancsendzönga (8588 m), Lhotse (8516), Cso-Oju (8201 m) Dhawalagiri (8176 m), Nanga Parbat (8125 m), Annapurna (8035 m), Sisapangma (8027 m).
| Hindukus-hegység -- Ázsia | ||
|---|---|---|
| Területe | 120.000 km2 | |
| Hosszúsága | 800 km | |
| Szélessége | 200 km | |
| Gerinc magassága | 7000-8000 m | |
| Legmagasabb pont | 7690 m - Tiricsmir | |
| Hegység országai | Afganisztán, Pakisztán | |
-- A hó határa a nedvesebb északi és déli lejtőkön: 4700 méter körül, a szárazabb, központi részeken: 5200 m körül húzódik. A fagyos talajfolyások: 3300-3400 méteren húzódó alsó határa egyben a földművelés felső határvonalát is jelöli.
-- A Hindukus hegység Kabul közelében 4500–6000 m magasak, nyugaton 3500–4000 m-ig érnek. A hegység átlagmagassága: 4500 m. A Hindukus legmagasabb csúcsai: Tiricsmir (7690 m), Novsak (7485 m), Istor-o-Nal (7403 m), Saraghrar (7338 m).
| Karakorum-hegység -- Ázsia | ||
|---|---|---|
| Területe | 100.000 km2 | |
| Hosszúsága | 500 km | |
| Szélessége | 250 km | |
| Gerinc magassága | 6000-7000 m | |
| Legmagasabb pont | 8611 m - K2, Godwin Austen | |
| Hegység országai | Kína, India, Pakisztán | |
-- A Karakorum török eredetű nevének jelentése: "fekete kő-görgeteg", kiterjedt hegylánc, mely Pakisztán, India és Kína határvidékén terül el, Gilgit, Ladak és Baltisztán területén. Ázsia nagyobb hegy-láncainak egyike. A Himalájával szerkezetileg szinte azonos, de a földrajz tudomány külön kezeli.
-- A Karakorum hegységet észak-keletről a Tibeti-fennsík határolja, északról pedig a Pamír hegység. A déli határát az Indus és két mellék folyója, a Gilgit és a Sjok jelentik, melyek a vonulatot a Himalája északnyugati végétől elválasztják. Az Indus lejjebb dél felé, a pakisztáni alföldek felé veszi útját.
-- a Karakorum magasságának és zord felszínének köszönhetően sokkal kevésbé lakott, mint a tőle keletebbre fekvő Himalája egyes vidékei. A Karakorum hegyvonulat körülbelül: 500 km hosszú, és a sarkvidékeken kívül a föld gleccserekben leggazdagabb vidéke.
-- A Karakorum több mint: 60 csúcsa emelkedik: 7000 m fölé, beleértve a világ második legmagasabb hegyét, a K2-t is. Karakorum csúcsai: K2 (8611 m), Broad Peak (8051 m), Kunyang (7852 m), Masherburn (7800 m), Batura Sar (7790 m), Disteghil (7780 m), Saltoro (7742 m).
-- A Karakorum hegységet észak-keletről a Tibeti-fennsík határolja, északról pedig a Pamír hegység. A déli határát az Indus és két mellék folyója, a Gilgit és a Sjok jelentik, melyek a vonulatot a Himalája északnyugati végétől elválasztják. Az Indus lejjebb dél felé, a pakisztáni alföldek felé veszi útját.
-- a Karakorum magasságának és zord felszínének köszönhetően sokkal kevésbé lakott, mint a tőle keletebbre fekvő Himalája egyes vidékei. A Karakorum hegyvonulat körülbelül: 500 km hosszú, és a sarkvidékeken kívül a föld gleccserekben leggazdagabb vidéke.
-- A Karakorum több mint: 60 csúcsa emelkedik: 7000 m fölé, beleértve a világ második legmagasabb hegyét, a K2-t is. Karakorum csúcsai: K2 (8611 m), Broad Peak (8051 m), Kunyang (7852 m), Masherburn (7800 m), Batura Sar (7790 m), Disteghil (7780 m), Saltoro (7742 m).
| Kunlun-hegység -- Ázsia | ||
|---|---|---|
| Területe | 300.000 km2 | |
| Hosszúsága | 2500 km | |
| Szélessége | 200 km | |
| Gerinc magassága | 6000-7000 m | |
| Legmagasabb pont | 7197 m - Liushi Shan | |
| Hegység országai | Bhután, Kína, Nepál | |
-- A Kunlun felépítését, formáit tekintve a Tien-San rokona: nagy átlag-magasságú, glaciálisan átformált, újra kiemelődött láncos röghegység. A hegység kelet-délkelet felé egyre jobban szétágazó, 5000-6000 méter fölé magasodó, glaciális jellegű láncai között ered a Sárga-folyó.
-- A Tibeti-fennsík északi peremét alkotja, a Karakorum hegységtől keletre. Nyugaton a Pamírhoz kapcsolódik, keleten a Jangcéig terjed. Törésekkel tagolt láncos röghegység. A hegyvonulat átlagos gerincmagassága 6000 méter körüli.
-- A Kunlun legmagasabb pontja a Liushi Shan (7197 m). Nyugati szakaszán a legmagasabb csúcs a Muztág Ata (7162 m). Itt a hegyvonulat meredek falakkal emelkedik a Tarim-medence fölé, a gleccserek olvadék vizeiből táplálkozó folyók mély, gyakran járhatatlan szurdokvölgyei tagolják.
| Pamir-hegység -- Ázsia | ||
|---|---|---|
| Területe | 120.000 km2 | |
| Hosszúsága | 500 km | |
| Szélessége | 300 km | |
| Gerinc magassága | 6000-7000 m | |
| Legmagasabb pont | 7495 m - Iszmoili Szomoni | |
| Hegység országai | Afganisztán, Kína, Kirgizisztán, Pakisztán, Tádzsikisztán | |
-- A Pamír egy magas-hegység Közép-Ázsiában, a Himalája, Tien-san, Karakorum, Kunlun és Hindukus hegységek találkozásánál. Az Eurázsiai-hegységrendszer tagja. A Pamír az Eurázsiai-hegységrendszer fiatal gyűrt övezetének egyik nagy csomózódási pontja.
-- A Tien-San láncos röghegység Közép-Ázsiában, Kína, Kazahsztán, Üzbegisztán, Kirgizisztán és Tádzsikisztán területén. Nyugat-keleti irányban mintegy: 2500 km hosszan húzódik. Földünk egyik legnagyobb tömegű hegysége.
-- Tien-San név kínai jelentése: "Mennyei hegység, Égi hegység". A Tengri név a lovas nomádok között elterjesztett tengrizmus főistenének nevére utal. A Tien San kínai elnevezés is a "Tengri kán" kínai alakja, a kínaiak a környék lakosságát adó (kirgiz, üzbég, mongol) lovas nomádoktól vettek át.
-- A Tien-San legmagasabb csúcsa a: Pobeda, Győzelem-csúcs (7439 m). A Pobeda Kazahsztán legmagasabb és Kirgizisztán harmadik legmagasabb csúcsa, és egyben a Föld legészakibb: 7000-res csúcsa, melyet a Tien-san legnagyobb gleccserei vesznek körül.
-- A Khan Tengri (7010 m) hatalmas, szabályos piramis alakja a Matterhorn-hoz teszi hasonlatossá. Nevének jelentése: "Egek Ura" vagy "Égi Szellemek Ura". Nap nyugtakor a hegy hatalmas márvány piramisa vörös fényben izzik, melyre utalva kazah neve "Vér-hegy".
-- A Pamir nevét a hatalmas, erősen eljegesedett csúcsai között fekvő magas fennsíkok helyi nevéről kapta. Lejtőin mély, meredek falú folyó völgyek alakultak ki. Keleti nyúlványa, a Tarim-medence fölött fekvő gerince különösen magas (Musztag-Ata, 7456 m; Kongur, 7719 m).
-- A Pamír hegységnek magas és híres csúcsai vannak, amelyek mind: 7000 méter fölé emelkednek. Legmagasabb hegycsúcsai: Iszmoilí Szomoní-csúcs, Kommunizmus-csúcs (7495 m), Ibn Szína-csúcs, Lenin-csúcs (7134 m), Korzsenyevszkaja-csúcs (7105 m).
-- A Pamír hegységnek magas és híres csúcsai vannak, amelyek mind: 7000 méter fölé emelkednek. Legmagasabb hegycsúcsai: Iszmoilí Szomoní-csúcs, Kommunizmus-csúcs (7495 m), Ibn Szína-csúcs, Lenin-csúcs (7134 m), Korzsenyevszkaja-csúcs (7105 m).
| Tien-San-hegység -- Ázsia | ||
|---|---|---|
| Területe | 1.000.000 km2 | |
| Hosszúsága | 2500 km | |
| Szélessége | 400 km | |
| Gerinc magassága | 6000-7000 m | |
| Legmagasabb pont | 7439 m - Pobeda | |
| Hegység országai | Kína, Kazahsztán, Kirgizisztán, Üzbegisztán, Tádzsikisztán | |
-- Tien-San név kínai jelentése: "Mennyei hegység, Égi hegység". A Tengri név a lovas nomádok között elterjesztett tengrizmus főistenének nevére utal. A Tien San kínai elnevezés is a "Tengri kán" kínai alakja, a kínaiak a környék lakosságát adó (kirgiz, üzbég, mongol) lovas nomádoktól vettek át.
-- A Tien-San legmagasabb csúcsa a: Pobeda, Győzelem-csúcs (7439 m). A Pobeda Kazahsztán legmagasabb és Kirgizisztán harmadik legmagasabb csúcsa, és egyben a Föld legészakibb: 7000-res csúcsa, melyet a Tien-san legnagyobb gleccserei vesznek körül.
-- A Khan Tengri (7010 m) hatalmas, szabályos piramis alakja a Matterhorn-hoz teszi hasonlatossá. Nevének jelentése: "Egek Ura" vagy "Égi Szellemek Ura". Nap nyugtakor a hegy hatalmas márvány piramisa vörös fényben izzik, melyre utalva kazah neve "Vér-hegy".
| Kaukázus -- Ázsia | ||
|---|---|---|
| Területe | 400.000 km2 | |
| Hosszúsága | 1100 km | |
| Szélessége | 160 km | |
| Gerinc magassága | 5000-6000 m | |
| Legmagasabb pont | 5642 m - Elbrusz | |
| Hegység országai | Azerbajdzsán, Grúzia, Oroszország, Örményország, Törökország | |
-- A Kaukázus hegység a Fekete-tenger és a Kaszpi-tenger között fekszik. Általában Európa délkeleti határának tekintik. A Kaukázust két különálló hegység alkotja: a Nagy-Kaukázus és a Kis-Kaukázus. A hegyrendszer a Himalája egyik folytatását alkotja, amely ugyancsak hasonló módon jött létre.
-- A Nagy-Kaukázus Szocsi közeléből indul ki kelet-délkelet felé és Baku-nál ér véget. A Kis-Kaukázus párhuzamosan halad vele átlagosan: 100 km-re délre. Grúzia, Örményország, Azerbajdzsán és Irán határa ebben a hegységben húzódik, de nem mindig a gerincen van.
-- A Kaukázus legmagasabb csúcsa és egyben Európa legmagasabb csúcsa az Elbrusz (5642 m). A hegység legmagasabb hegyei mindegyike magasabb, mint bármely hegy Európában. Dik-Tau (5205 m), Shakhara (5193 m), Kostan-Tau (5144 m), Dzanghi-Tau (5085 m), Bazardüzü (4466 m).
-- A Nagy-Kaukázus Szocsi közeléből indul ki kelet-délkelet felé és Baku-nál ér véget. A Kis-Kaukázus párhuzamosan halad vele átlagosan: 100 km-re délre. Grúzia, Örményország, Azerbajdzsán és Irán határa ebben a hegységben húzódik, de nem mindig a gerincen van.
-- A Kaukázus legmagasabb csúcsa és egyben Európa legmagasabb csúcsa az Elbrusz (5642 m). A hegység legmagasabb hegyei mindegyike magasabb, mint bármely hegy Európában. Dik-Tau (5205 m), Shakhara (5193 m), Kostan-Tau (5144 m), Dzanghi-Tau (5085 m), Bazardüzü (4466 m).
| Ural -- Ázsia | ||
|---|---|---|
| Területe | 145.000 km2 | |
| Hosszúsága | 2500 km | |
| Szélessége | 150 km | |
| Gerinc magassága | 600-1000 m | |
| Legmagasabb pont | 1895 m - Narodnaja | |
| Hegység országai | Oroszország | |
-- Az Urál hegység egy Eurázsiai hegylánc, amely megközelítőleg Észak–Déli irányban fut keresztül: Oroszország nyugati részén. Számos esetben Európa és Ázsia természetes határának tekintik, neve elsősorban emiatt közismert, ez a hegység választja el Európát és Ázsiát.
-- Az Urál hegység Észak–Déli irányban, mintegy: 2500 kilométer hosszan terül el Oroszország nyugati vidékén, a sztyeppék világa mellett, valamint az északi, jeges-tengeri partvidéke között. Átlagos szélessége: 100 km körüli. A hegylánc folytatását északon a Novaja Zemlja sziget adja.
-- Az Urál hegységet: 400-500 méteres hátságok tagolják. Átlagos magassága: 600 méter körül alakul. A legmagasabb csúcsa a Narodnaja (1895 m) tengerszint feletti magassággal. A lánc nagyon sokféle ásványkincset rejt, köztük drágaköveket is, mint a topáz, smaragd.
-- A Pontuszi-hegység vagy Észak-Anatóliai-hegység, törökül: Kuzey Karadeniz Dağları, vagyis Észak-fekete-tengeri hegység, egy kettős ívű hegyvonulat a Fekete-tenger délkeleti partja mentén, Törökország északi részén, és egészen Örményország határáig nyúlik.
-- A Pontuszi-hegység főként fenyőerdő borítja, keleti részein a kaukázusi vegyes erdőkbe megy át, déli részén húzódik az Anatóliai-fennsík. A térség az emberiség ókori történetének kiemelkedően jelentős helyszíne. A Hettita Birodalom északi peremvidékét alkotta, ismert népei a kaskák és a hajok.
-- A Pontuszi-hegység a ma használatos egyik nevét az ókori Pontoszról kapta, melynek egykori területén húzódik, másik neve a földrajzi helyzetéből következik. A legmagasabb pontja a Kaçkar-Dag (3936 m), majd: Ilgaz-Dag (2587 m), Canik-Dag (2688 m), Dagar-Dag (2625 m).
-- A Torosz-hegység vagy Taurosz hegység, törökül: Toros Dağları, az Eurázsiai-hegység rendszer tagja, mely körülbelül: 560 km hosszan, nyugat-keleti irányban terül el Törökország déli részén, a Földközi-tengeri, Délkelet-Anatóliai régiójában, a tengerparttal párhuzamosan.
-- A Torosz legmagasabb csúcsai az: Erciyes Dağı (3916 m), Demirkazık (3756 m), az Emler (3723 m), Kızılkaya (3723 m), Nemrut (2150 m). A hegység területén található az Aladağlar Nemzeti Park. A Toros-hegység megakadályozza az északi hideg betörését a tengerparti mediterrán éghajlatra.
-- A Torosz-hegyeiben nomád török törzsek élnek, lent a tengerparton fekvő legfontosabb városok: Alanya és Antalya a turizmus központja, bár maguk a hegyek is hozzájárulnak Törökország idegenforgalmi bevételéhez, télen ugyanis sokan érkeznek ide síelni.
-- A Sarawat-hegység Szaúd-Arábia nyugati felén húzódik, észak-déli irányban a Vörös-tenger mentén, azzal párhuzamosan fut végig az Arab-félszigeten. A hegylánc északon, a jordániai határnál kezdődik és délre az Aden-öbölig tart.
-- Szaúd-Arábia az Arab-félszigeten található, és az ötödik legnagyobb ország az ázsiai kontinensen. Az ország terepe a száraz sivatag és a kopár földformák. Az Arab-félsziget 80% -át Szaúd-Arábia foglalja el, és az ország nagy részét az arab sivatag uralja.
-- A Sarawat-hegység a nyugatra fekvő Asir tartomány hegyvidéki területe, és a Sawda-hegység helye, amely az ország legmagasabb hegye. A Saeawat legmagasabb pontja a Jabel Nabi: 3666 m, a többi csúcs viszont már jóval alacsonyabb: 2000 m körüli.
-- A Zagrosz-hegység Irán és Irak legnagyobb hegysége számos: 3000 m-nél magasabb csúccsal. Mintegy: 1500 km hosszan nyúlik el északnyugat-délkeleti irányban Nyugat-Irántól, illetve az észak-iraki Dél-Kurdisztántól a Perzsa-öböl mentén az öböl déli partjáig.
-- A Zagroszt az emberi mezőgazdaság bölcsőjének tartják: termékeny völgyeit: 12.000 évvel ezelőtt már művelték. A Mezopotámiai öntözéses földművelésből élő civilizációkat is a Zagrosz lakói hozhatták létre, akiket az éghajlati változások kényszerítettek a hegyek közül az alföldre.
-- A Zagrosz legmagasabb csúcsai a Zard Kuh (4548 m) és a Dena hegy (4359 m). A Zagrosz képezi a Közép-iráni-fennsík nyugati és déli határát. A Zagrosz egyik leglátványosabb része a Kárun és mellékfolyóinak felső folyása, ahol a víz sziklákon és köveken keresztül, meredek hegyfalak közt hatol át.
-- A Skandináv-hegység egy nagy röghegység Észak-Európában, a Skandináv-félszigeten. Európa második leghosszabb hegylánca. Norvégia csaknem egészét borítja, Svédország északnyugati határvidékét adja és kis mértékben Finnország területére is kiterjed. Hossza: 1700 km.
-- A Skandináv-hegylánc klímája erősen aszimmetrikus. Nyugati oldala a Golf-áramlat hatása alatt áll, ezért itt az óceáni éghajlat érvényesül, enyhe telekkel és esős nyarakkal. A keleti oldal éghajlata sokkal inkább kontinentális. A nyugati oldal északi részén számos gleccser keletkezett.
-- A Skandináv-hegységnek két magashegyi zónája van, az egyik Norvégia déli részén, ahol a hegység és egyben Norvégia legmagasabb csúcsa, a Glittertind (2469 m) található, a másik Svédország északi részén, ahol a Kebnekaise (2102 m), Svédország legmagasabb csúcsa van.
-- Az Urál hegység Észak–Déli irányban, mintegy: 2500 kilométer hosszan terül el Oroszország nyugati vidékén, a sztyeppék világa mellett, valamint az északi, jeges-tengeri partvidéke között. Átlagos szélessége: 100 km körüli. A hegylánc folytatását északon a Novaja Zemlja sziget adja.
-- Az Urál hegységet: 400-500 méteres hátságok tagolják. Átlagos magassága: 600 méter körül alakul. A legmagasabb csúcsa a Narodnaja (1895 m) tengerszint feletti magassággal. A lánc nagyon sokféle ásványkincset rejt, köztük drágaköveket is, mint a topáz, smaragd.
| Pontuszi-hegység -- Ázsia | ||
|---|---|---|
| Területe | 22.000 km2 | |
| Hosszúsága | 1000 km | |
| Szélessége | 50 km | |
| Gerinc magassága | 2000-3000 m | |
| Legmagasabb pont | 3936 m - Kackar Dag | |
| Hegység országai | Törökország, Örményország | |
-- A Pontuszi-hegység főként fenyőerdő borítja, keleti részein a kaukázusi vegyes erdőkbe megy át, déli részén húzódik az Anatóliai-fennsík. A térség az emberiség ókori történetének kiemelkedően jelentős helyszíne. A Hettita Birodalom északi peremvidékét alkotta, ismert népei a kaskák és a hajok.
-- A Pontuszi-hegység a ma használatos egyik nevét az ókori Pontoszról kapta, melynek egykori területén húzódik, másik neve a földrajzi helyzetéből következik. A legmagasabb pontja a Kaçkar-Dag (3936 m), majd: Ilgaz-Dag (2587 m), Canik-Dag (2688 m), Dagar-Dag (2625 m).
| Torosz-hegység -- Ázsia | ||
|---|---|---|
| Területe | 18.000 km2 | |
| Hosszúsága | 600 km | |
| Szélessége | 50 km | |
| Gerinc magassága | 2000-3000 m | |
| Legmagasabb pont | 3916 m - Erciyes Dag | |
| Hegység országai | Törökország | |
-- A Torosz legmagasabb csúcsai az: Erciyes Dağı (3916 m), Demirkazık (3756 m), az Emler (3723 m), Kızılkaya (3723 m), Nemrut (2150 m). A hegység területén található az Aladağlar Nemzeti Park. A Toros-hegység megakadályozza az északi hideg betörését a tengerparti mediterrán éghajlatra.
-- A Torosz-hegyeiben nomád török törzsek élnek, lent a tengerparton fekvő legfontosabb városok: Alanya és Antalya a turizmus központja, bár maguk a hegyek is hozzájárulnak Törökország idegenforgalmi bevételéhez, télen ugyanis sokan érkeznek ide síelni.
| Sarawat-hegység -- Ázsia | ||
|---|---|---|
| Területe | 333.000 km2 | |
| Hosszúsága | 3200 km | |
| Szélessége | 80 km | |
| Gerinc magassága | 2000-2500 m | |
| Legmagasabb pont | 3666 m - Jabal-Sawda | |
| Hegység országai | Szaúd-Arábia, Jemen | |
-- Szaúd-Arábia az Arab-félszigeten található, és az ötödik legnagyobb ország az ázsiai kontinensen. Az ország terepe a száraz sivatag és a kopár földformák. Az Arab-félsziget 80% -át Szaúd-Arábia foglalja el, és az ország nagy részét az arab sivatag uralja.
-- A Sarawat-hegység a nyugatra fekvő Asir tartomány hegyvidéki területe, és a Sawda-hegység helye, amely az ország legmagasabb hegye. A Saeawat legmagasabb pontja a Jabel Nabi: 3666 m, a többi csúcs viszont már jóval alacsonyabb: 2000 m körüli.
| Zagrosz-hegység -- Ázsia | ||
|---|---|---|
| Területe | 500.000 km2 | |
| Hosszúsága | 1500 km | |
| Szélessége | 80 km | |
| Gerinc magassága | 3000-4000 m | |
| Legmagasabb pont | 4548 m - Zard Kuh | |
| Hegység országai | Irak, Irán | |
-- A Zagroszt az emberi mezőgazdaság bölcsőjének tartják: termékeny völgyeit: 12.000 évvel ezelőtt már művelték. A Mezopotámiai öntözéses földművelésből élő civilizációkat is a Zagrosz lakói hozhatták létre, akiket az éghajlati változások kényszerítettek a hegyek közül az alföldre.
-- A Zagrosz legmagasabb csúcsai a Zard Kuh (4548 m) és a Dena hegy (4359 m). A Zagrosz képezi a Közép-iráni-fennsík nyugati és déli határát. A Zagrosz egyik leglátványosabb része a Kárun és mellékfolyóinak felső folyása, ahol a víz sziklákon és köveken keresztül, meredek hegyfalak közt hatol át.
| Skandináv-hegység -- Európa | ||
|---|---|---|
| Területe | 720.000 km2 | |
| Hosszúsága | 1700 km | |
| Szélessége | 300 km | |
| Gerinc magassága | 1600-2000 m | |
| Legmagasabb pont | 2469 m - Glittertind | |
| Hegység országai | Finnország, Norvégia, Svédország | |
-- A Skandináv-hegylánc klímája erősen aszimmetrikus. Nyugati oldala a Golf-áramlat hatása alatt áll, ezért itt az óceáni éghajlat érvényesül, enyhe telekkel és esős nyarakkal. A keleti oldal éghajlata sokkal inkább kontinentális. A nyugati oldal északi részén számos gleccser keletkezett.
-- A Skandináv-hegységnek két magashegyi zónája van, az egyik Norvégia déli részén, ahol a hegység és egyben Norvégia legmagasabb csúcsa, a Glittertind (2469 m) található, a másik Svédország északi részén, ahol a Kebnekaise (2102 m), Svédország legmagasabb csúcsa van.
| Alpok -- Európa | ||
|---|---|---|
| Területe | 200.000 km2 | |
| Hosszúsága | 1200 km | |
| Szélessége | 280 km | |
| Gerinc magassága | 3000-4000 m | |
| Legmagasabb pont | 4808 m - Mont Blanc | |
| Hegység országai | Ausztria, Franciaország, Németország, Olaszország, Svájc, Szlovénia | |
-- Az Alpok az Eurázsiai-hegység rendszerhez tartozik, a hegység az Afrikai-lemez és az Eurázsiai-lemez egymásnak ütközése következtében. A felgyűrődés során a tengeri üledékes kőzetek a Mont Blanc-hoz és a Matterhornhoz hasonló magas hegyekké emelkedtek ki.
-- Az Alpesi régió hegyi falvainak erős a kulturális identitása. A tradicionális gazdálkodás, sajtkészítés, faiparosság mindmáig fennmaradt. A 20. század elején beindult a téli-nyári hegyi turizmus, ami egy nagyon meghatározó iparággá vált az Alpokban.
-- Az Alpok mintegy száz, 4000 méternél magasabb hegycsúccsal rendelkezik, közülük a legmagasabb a francia–olasz határon található: Mont Blanc (4808 m). Monte Rosa (4634 m), Dom (4545 m), Matterhorn (4478 m), Weisshorn (4506 m), Gran Paradiso (4061 m), Bernina (4049 m).
| Appenninek -- Európa | ||
|---|---|---|
| Területe | 160.000 km2 | |
| Hosszúsága | 1200 km | |
| Szélessége | 120 km | |
| Gerinc magassága | 1500-2200 m | |
| Legmagasabb pont | 2912 m - Gran Sasso d'Italia | |
| Hegység országai | Olaszország | |
-- Az Appennini-hegyeihez nyugatról és keletről dombságok kapcsolódnak, az úgynevezett Szub-Appenninek, vagy közvetlenül tenger határolja. A legfiatalabb gyűrthegység Európában, a hegység fő tömegét üledékes kőzetek alkotják: flis, mészkő, homokkő, és metamorf kőzetek is.
-- Az Appenninek vonulata a Tengeri-Alpok folytatása, a Ligur-tenger partját követi, teljes hosszában átszeli az Appennini-félszigetet, a Calabriai-félszigetet a Messinai-szorosig. Az Appenninek legmagasabb csúcsa az Abruzzo tartományban magasodó: Gran Sasso d’Italia, Corno Grande (2914 m).
-- Az Appenninek vonulata a Tengeri-Alpok folytatása, a Ligur-tenger partját követi, teljes hosszában átszeli az Appennini-félszigetet, a Calabriai-félszigetet a Messinai-szorosig. Az Appenninek legmagasabb csúcsa az Abruzzo tartományban magasodó: Gran Sasso d’Italia, Corno Grande (2914 m).
| Pireneusok -- Európa | ||
|---|---|---|
| Területe | 20.000 km2 | |
| Hosszúsága | 500 km | |
| Szélessége | 100 km | |
| Gerinc magassága | 3000-4000 m | |
| Legmagasabb pont | 3404 m - Aneto | |
| Hegység országai | Andorra, Franciaország, Spanyolország | |
-- A Pireneusok egy híres magas-hegység: Délnyugat-Európában, amely természetes határt képez Spanyolország és Franciaország között. Az Eurázsiai-hegység rendszer tagja. A területén három ország osztozik, északról-délre: Franciaország, Spanyolország, Andorra.
-- A Pireneusok a Földközi-tengertől az Atlanti-óceánig terjed, mintegy 415 km hosszan terül el láncolata. Legkeletibb pontja a Cap de Creus a Costa Brava vidékén. A hegység magját, központi vonulatát kristályos, kőzetek, főképp gránit építi fel, mészkőből álló köpeny veszi körül.
-- Az Atlanti-Pireneusokban az átlagos magasság fokozatosan csökken kelettől nyugat felé, mindaddig, amíg össze nem olvadnak a Baszk-hegységgel, a Vizcayai-öböl közelében. A Keleti-Pireneusokban az átlagos magasság jellemzően egyenletes, amíg egy hirtelen zuhanás bekövetkezik.
-- A Pireneusok középső része a Somport-hágótól a Val d'Aran völgyig terjednek. A legmagasabb csúcsok ezen a területen belül vannak: Aneto (3404 m), Mont Posets (3375 m), Monte Perdido (3355 m), Pic Maudit (3350), Pic Marboré (3248 m), Pic Long (3248 m), Pic Badet (3160 m).
-- Az Atlanti-Pireneusokban az átlagos magasság fokozatosan csökken kelettől nyugat felé, mindaddig, amíg össze nem olvadnak a Baszk-hegységgel, a Vizcayai-öböl közelében. A Keleti-Pireneusokban az átlagos magasság jellemzően egyenletes, amíg egy hirtelen zuhanás bekövetkezik.
-- A Pireneusok középső része a Somport-hágótól a Val d'Aran völgyig terjednek. A legmagasabb csúcsok ezen a területen belül vannak: Aneto (3404 m), Mont Posets (3375 m), Monte Perdido (3355 m), Pic Maudit (3350), Pic Marboré (3248 m), Pic Long (3248 m), Pic Badet (3160 m).
| Sierra Nevada -- Európa | ||
|---|---|---|
| Területe | 10.000 km2 | |
| Hosszúsága | 100 km | |
| Szélessége | 30 km | |
| Gerinc magassága | 3000-4000 m | |
| Legmagasabb pont | 3479 m - Mulhacén | |
| Hegység országai | Spanyolország | |
-- A Sierra Nevada hegység spanyolul "Havas Hegyláncot" jelent), ami egy 100 km hosszú és 30 km széles hegylánc: Dél-Spanyolország, Andalúzia régióban. Közel van: Almeira, Granada, Malaga városai. Itt található az Ibériai-félsziget legmagasabb pontja, a Mulhacén (3479 m).
-- A Sierra Nevada népszerű turisztikai állomás, mivel a hóbiztos, magas csúcsok lehetővé teszik a síelést. Itt van Európa legdélebbi sí-paradicsoma a Földközi-tenger mentén, amely meleg klímájáról és a napsütéses órák magas számáról ismert. A Sierra Nevada Nemzeti Parkhoz tartozik.
-- A Sierra Nevada az Eurázsiai-hegységrendszer része. Az Alpi hegységképződés időszakában jött létre ugyanúgy mint az Alpok hegysége. A Sierra Nevada csúcsai: Mulhacén (3479 m), Veleta (3393 m), Alcazba (3371 m), Cerro Machos (3324 m), Cerro Caballo (3015 m).
-- A Kárpátok: 1500 km hosszúságú hegység-rendszer: Közép-Európa középső részén. Az Eurázsiai-hegységrendszer tagja, ami agyrészt körbefogja a Kárpát-medencét. A hegység teljes félkör-ív hossza: 1500 km, az Alpok után ez a legkiterjedtebb hegy-rendszer Európában.
-- A Kárpátok hegyláncát az eltérő szerkezeti és domborzati, valamint éghajlati és vízrajzi tulajdonságok alapján a magyar földrajz tudomány négy részre osztja: Északnyugati-, Északkeleti-, Keleti- és Déli-Kárpátok. Szlovákia nyugati végétől egészen Románia aljáig félkör-ívet ír le.
-- A Dinári-hegység északnyugat–délkeleti irányban, Szlovéniától, Ljubljanától és az Isztriai-félszigettől egészen Albánia határáig nyúlik. A hegység kőzete mészkő, ezért a domborzatát karsztos felszíni formák uralják.
-- A Balkán-hegység a Kárpátok meghosszabbítása a Duna déli oldalán, a Balkán-félszigeten. A Balkán-hegység: 560 kilométer hosszúságban húzódik: Szerbia keleti részéből keleti irányban: Bulgária középső részén keresztül a Fekete-tengeri Emine-fokig.
-- A Balkán-hegységet az ókorban latinul: Haemus, görögül: Haimosz néven ismerték. Mindkét szó valószínűleg a "hegyorom" jelentésű trák "saimon" szóból ered. A hegyeket és környéküket az ókorban a trákok törzsei lakták. A mai elnevezésében a neve egyben a Balkán-félsziget neve is lett.
-- A Balkán-hegység legmagasabb csúcsa Közép-Bulgáriában van, a Botev-csúcs (2376 m). A bolgár költő és nemzeti hős: Hriszto Botevről nevezték el, aki a Balkán-hegység nyugati részében Vraca-ban élt. A másik magasabb csúcs a Midzor (2169 m).
-- A Pindosz-hegység Görögország észak-nyugati részén húzódik, a Balkán közepén a legnagyobb tömegű Görög hegység, a Dinári-hegységhez csatlakozik, leggyakoribb kőzete a krétakori mészkő. Részei a Nyugati- és Keleti-Píndosz, illetve Déli-Píndosz.
-- A Pindosz-hegység legnagyobb része ma nemzeti park. A hegyvidék lakóinak többsége aromán származású, akik 1941-ben autonóm államot hoztak létre, a Pindoszi Fejedelemséget. Az Eurázsiai-hegységrendszerhez tartozó gyűrthegység, a Dinaridáktól délre húzódó Hellenidák tagja.
-- A Sierra Nevada népszerű turisztikai állomás, mivel a hóbiztos, magas csúcsok lehetővé teszik a síelést. Itt van Európa legdélebbi sí-paradicsoma a Földközi-tenger mentén, amely meleg klímájáról és a napsütéses órák magas számáról ismert. A Sierra Nevada Nemzeti Parkhoz tartozik.
-- A Sierra Nevada az Eurázsiai-hegységrendszer része. Az Alpi hegységképződés időszakában jött létre ugyanúgy mint az Alpok hegysége. A Sierra Nevada csúcsai: Mulhacén (3479 m), Veleta (3393 m), Alcazba (3371 m), Cerro Machos (3324 m), Cerro Caballo (3015 m).
| Kárpátok -- Európa | ||
|---|---|---|
| Területe | 190.000 km2 | |
| Hosszúsága | 1700 km | |
| Szélessége | 70 km | |
| Gerinc magassága | 1000-2000 m | |
| Legmagasabb pont | 2655 m - Gerlachfalvi-csúcs | |
| Hegység országai | Csehország, Lengyelország, Szlovakia, Romania, Ukrajna | |
-- A Kárpátok hegyláncát az eltérő szerkezeti és domborzati, valamint éghajlati és vízrajzi tulajdonságok alapján a magyar földrajz tudomány négy részre osztja: Északnyugati-, Északkeleti-, Keleti- és Déli-Kárpátok. Szlovákia nyugati végétől egészen Románia aljáig félkör-ívet ír le.
-- A Kárpátok legmagasabb csúcsai: Szlovák Tátra - Gerlachfalvi-csúcs (2655 m), Lomnici-csúcs (2634 m), Lengyel Tátra - Rysy (2500 m), Ukrajna, Máramarosi havasok - Hoverla (2060 m), Románia, Erdélyi havasok - Moldoveanu (2544 m), Negoj (2535 m), Retyezát (2500 m), Pietrosz (2300 m).
| Dinári-hegység -- Európa | ||
|---|---|---|
| Területe | 175.000 km2 | |
| Hosszúsága | 700 km | |
| Szélessége | 200 km | |
| Gerinc magassága | 1000-2000 m | |
| Legmagasabb pont | 2694 m - Maja Jezerca | |
| Hegység országai | Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Románia, Ukrajna | |
-- A Dinári-hegység átlagosan: 1000–1500 m magasságig nyúló hegyvonulat, melynek legnyugatibb láncai az Adriai-tengerpartot szegélyezik. Vonulatai két részre tagolhatók: egyfelől a parti láncokra, másfelől a Dinári-platóra.
-- A Dinár-tengerparti láncok: az Učka (1369 m), a Snežnik (1796 m), a Velebit (1700 m), a Kozjak, a Mosor, a Biokovo, az Orjen és a Lovćen. A Dinári-plató átlagosan: 700 km hosszú, 250 km széles kiterjedésű, változatos sziklavilág, melynek magassága 1250-1800 méter.
-- A Dinári-hegységet három részre osztjuk: délnyugati, tengerparti, középső és északnyugati rész. A Dinári-hegységben jelentős mennyiségű az érc, ezért érchegységnek is nevezik. Legmagasabb pontja az Albán-Montenegrói határon a Mont Maja Jezerce (2694 m).
| Balkán-hegység -- Európa | ||
|---|---|---|
| Területe | 12.000 km2 | |
| Hosszúsága | 560 km | |
| Szélessége | 50 km | |
| Gerinc magassága | 1000-2000 m | |
| Legmagasabb pont | 2376 m - Botev-csúcs | |
| Hegység országai | Bulgária, Szerbia | |
-- A Balkán-hegységet az ókorban latinul: Haemus, görögül: Haimosz néven ismerték. Mindkét szó valószínűleg a "hegyorom" jelentésű trák "saimon" szóból ered. A hegyeket és környéküket az ókorban a trákok törzsei lakták. A mai elnevezésében a neve egyben a Balkán-félsziget neve is lett.
-- A Balkán-hegység legmagasabb csúcsa Közép-Bulgáriában van, a Botev-csúcs (2376 m). A bolgár költő és nemzeti hős: Hriszto Botevről nevezték el, aki a Balkán-hegység nyugati részében Vraca-ban élt. A másik magasabb csúcs a Midzor (2169 m).
| Pindosz-hegység -- Európa | ||
|---|---|---|
| Területe | 10.000 km2 | |
| Hosszúsága | 180 km | |
| Szélessége | 80 km | |
| Gerinc magassága | 1500-2000 m | |
| Legmagasabb pont | 2918 m - Olümposz | |
| Hegység országai | Görögország | |
-- A Pindosz-hegység legnagyobb része ma nemzeti park. A hegyvidék lakóinak többsége aromán származású, akik 1941-ben autonóm államot hoztak létre, a Pindoszi Fejedelemséget. Az Eurázsiai-hegységrendszerhez tartozó gyűrthegység, a Dinaridáktól délre húzódó Hellenidák tagja.
-- A Pindosz-hegység hegyközi medencékkel tagolt északi Pindosz hullámos: 1500-2000 méter magas felszínéből néhány magasabb hegytömeg emelkedik ki, mint amilyen az Olümposz (2911 m), Szmólikasz Orosz (2637 m), Timfi Gamila (2497 m) szikla erődje.
| Atlasz-hegység -- Afrika | ||
|---|---|---|
| Területe | 775.000 km2 | |
| Hosszúsága | 2500 km | |
| Szélessége | 300 km | |
| Gerinc magassága | 2000-2500 m | |
| Legmagasabb pont | 4165 m - Toubkal | |
| Hegység országai | Algéria, Marokkó, Tunézia | |
-- Az Atlasz hegység: 2400 kilométer hosszúságban és 300–400 km szélesen elnyúló hegylánc Észak-Afrikában, Marokkó, Algéria és Tunézia területén. Az Alpi-himalájai-hegység rendszer legnyugatibb tagja, az Afrikai kontinens egyetlen Alpi típusú hegysége. Fiatal lánchegység, amely több vonulatból áll.
-- Az Atlasz hegység választó vonalat képez a Földközi-tenger, továbbá az Atlanti-óceán partjai és a Szahara között. A hegység lakói Marokkóban főleg berberek, Algériában pedig arabok. A hegységet két fő részre: Nyugati- és Keleti-Atlaszra osztjuk. A két fő rész között a Mulujja völgye van.-- Az Atlasz hegység legmagasabb csúcsa a marokkói Magas-Atlaszban található: Dzsebel Túbkal (4167 m) a második legmagasabb csúcsa az M'Goun (4071 m). Mély szurdok-völgyek és éles csúcsok tarkítják. Keleten a hegység eléri az 1800 métert, a középső rész legmagasabb pontja a Tidirhine (2455 m).
| Ahaggar-hegység -- Afrika | ||
|---|---|---|
| Területe | 50.000 km2 | |
| Hosszúsága | 350 km | |
| Szélessége | 150 km | |
| Gerinc magassága | 1500-2000 m | |
| Legmagasabb pont | 3003 m - Tahat | |
| Hegység országai | Algéria | |
-- Az Ahaggar-hegység egyik turista célpontja szent Charles de Foucauld francia szerzetes remete lakja. Nyáron forró éghajlata van, míg télen akár 0 °C alá is süllyed a hőmérséklet. A hegyek fiatalok, mintegy 2 millió évesek. Az ipart az arany, az ezüst, más színesfémek és az urán bányászata jellemzi.
-- Az Ahaggar hegység legmagasabb pontja a Tahat (3003 m), amely egyben Algéria legmagasabb csúcsa is. A magasság következményeként az éghajlata hűvösebb, mint a sivatagi. A vádik mély völgyeket alakítottak ki, ahol mediterrán növényzet tenyészik, leanderek és olajfák nőnek.
| Etióp-magasföld -- Afrika | ||
|---|---|---|
| Területe | 800.000 km2 | |
| Hosszúsága | 1000 km | |
| Szélessége | 1000 km | |
| Gerinc magassága | 1500-2500 m | |
| Legmagasabb pont | 4620 m - Ras-Dashan | |
| Hegység országai | Etiópia, Eritrea, Szomália | |
-- Az Etióp-magasföld: Etiópia, Eritrea, Szomália területén található. Észak-keleten az Eritreai-törés mentén meredek, 1000 méteres fallal szakad le az Afar-medencére, keleten az Avas (Abesszín)-árok, nyugaton pedig a Felső-Nílus medencéje határolja.
-- A vulkáni tevékenység néhol napjainkig tart, a későbbi szerkezeti mozgások mentén a bazalt-takaró bizonyos területei a magasba emelkedtek: Ras Dashan (4620 m), míg máshol 1500-2000 méter közötti medencékké süllyedtek. A folyók a szerkezeti mozgások által kijelölt völgyeket tovább mélyítették.
| Kelet-Afrikai-magasföld -- Afrika | ||
|---|---|---|
| Területe | 900.000 km2 | |
| Hosszúsága | 1200 km | |
| Szélessége | 700 km | |
| Gerinc magassága | 4000-5000 m | |
| Legmagasabb pont | 5895 m - Kilimanjaro | |
| Hegység országai | Burundi, Kenya, Kongó, Tanzánia, Uganda | |
-- A Kelet-Afrikai magasföld az Afrikai kontinens Keleti részén található, Kenya, Kongó, Tanzánia, Uganda országainak magas-hegyvidéki területeit foglalják magukban. A Kelet-Afrikai magasföld, a vetődéssel kialakított nagy tavak, magasföldek, árokrendszerek és vulkánok földje.
-- A Rwenzori-hegység viszonylag kis kiterjedésű, de látványos hegylánc: Közép-Afrikában, Uganda és a Kongói Demokratikus Köztársaság határán. Hivatalosan körülbelül 1980 óta Rwenzori-hegység a neve, mert ez a forma jobban tükrözi a helyi törzsek által használt elnevezés hangalakját.
-- A Rwenzori-hegység 120 kilométer hosszan és 65 kilométeres szélességben elterülő hegylánc. A legmagasabb csúcsokat állandó hó födi, ami Afrikában kuriózum: a Rwenzori hegyein kívül csak a Kilimandzsárónak és a Kenya-hegynek van állandó hó-sapkája.
-- A Rwenzorit hegység hat, mély völgyek elválasztotta tömbből áll. Ezek: Baker-hegy, Emin-hegy, Gessi-hegy, Luigi di Savoia-hegy, Speke-hegy, Stanley-hegy. A Stanley-hegy a legnagyobb, jó néhány csúccsal, amelyek közül a legmagasabb a Margherita-csúcs (5109 m).
-- A Kelet-Afrikai magasföldet veszik közre ezek a vulkanikus magas hegyek. Afrika legmagasabb hegye itt van Tanzániában, a szavannáról is jól látható hó-sapkás: Kilimanjaro (5895 m). A Kelet-afrikai-magasföld az Indiai-óceán partja felé egy lankás lejtő vidékben csatlakozik a parti síksághoz.
-- A Kelet-Afrikai magasföld legmagasabb vulkanikus hegyei a következők: Tanzánia - Kilimandzsáró: Kibo (5895 m), Kenya - Kenya-hegy: Batian (5199 m), Uganda -Virunga-hegység: Karisimbi (4507 m). Ezek a hegységek a nemzeti parkok területéhez tartoznak.
-- A Kelet-Afrikai magasföld legmagasabb vulkanikus hegyei a következők: Tanzánia - Kilimandzsáró: Kibo (5895 m), Kenya - Kenya-hegy: Batian (5199 m), Uganda -Virunga-hegység: Karisimbi (4507 m). Ezek a hegységek a nemzeti parkok területéhez tartoznak.
| Rwenzori-hegység -- Afrika | ||
|---|---|---|
| Területe | 1000 km2 | |
| Hosszúsága | 120 km | |
| Szélessége | 60 km | |
| Gerinc magassága | 2500-3000 m | |
| Legmagasabb pont | 5109 m - Margherita-csúcs | |
| Hegység országai | Kongó, Uganda | |
-- A Rwenzori-hegység 120 kilométer hosszan és 65 kilométeres szélességben elterülő hegylánc. A legmagasabb csúcsokat állandó hó födi, ami Afrikában kuriózum: a Rwenzori hegyein kívül csak a Kilimandzsárónak és a Kenya-hegynek van állandó hó-sapkája.
-- A Rwenzorit hegység hat, mély völgyek elválasztotta tömbből áll. Ezek: Baker-hegy, Emin-hegy, Gessi-hegy, Luigi di Savoia-hegy, Speke-hegy, Stanley-hegy. A Stanley-hegy a legnagyobb, jó néhány csúccsal, amelyek közül a legmagasabb a Margherita-csúcs (5109 m).
| Dél-Afrikai-magasföld -- Afrika | ||
|---|---|---|
| Területe | 320.000 km2 | |
| Hosszúsága | 680 km | |
| Szélessége | 80 km | |
| Gerinc magassága | 2000-2500 m | |
| Legmagasabb pont | 3446 m - Injasuti-csúcs | |
| Hegység országai | Dél-Afrikai Köztársaság | |
-- A Dél-Afrikai magasföld a Dél-Afrikai Köztársaság területén fekszik, amelynek tengerparti szegálétől beljebb magányos hegy-kúpok és hosszan elnyúló hegy-vonulatok emelkednek ki. Az 1000-1500 méter magasságú fennsíkot völgyek szabdalják fel. Éghajlata meleg, félsivatagi.
-- A Dél-Afrikai felföld keleti részén a Búr-magasföld van, amely a Drakensberg hegység magas csúcsaitól nyugatra, a Kalaháritól délkeletre, 1200 méternél magasabban fekvő terület. Éghajlata az India-óceán felől érkező nedves passzátszelek hatására monszun jellegű, nyári csapadékkal.
-- A belső fennsíkot, felföldet, magasföldet félkörívben a Nagy-lépcsőnek nevezett hegyvonulat övezi. Ez az óceán felé meredek fallal szakad le. A legmagasabb része, a Drakensberg hegység, csúcsa meghaladja a 3000 métert. Itt található az: Injasuti (3446 m), az ország legmagasabb pontja is.
-- A Dél-Afrikai felföld keleti részén a Búr-magasföld van, amely a Drakensberg hegység magas csúcsaitól nyugatra, a Kalaháritól délkeletre, 1200 méternél magasabban fekvő terület. Éghajlata az India-óceán felől érkező nedves passzátszelek hatására monszun jellegű, nyári csapadékkal.
-- A belső fennsíkot, felföldet, magasföldet félkörívben a Nagy-lépcsőnek nevezett hegyvonulat övezi. Ez az óceán felé meredek fallal szakad le. A legmagasabb része, a Drakensberg hegység, csúcsa meghaladja a 3000 métert. Itt található az: Injasuti (3446 m), az ország legmagasabb pontja is.
| Alaszkai-hegység -- Amerika | ||
|---|---|---|
| Területe | 145.000 km2 | |
| Hosszúsága | 650 km | |
| Szélessége | 600 km | |
| Gerinc magassága | 4000-5000 m | |
| Legmagasabb pont | 6194 m - Mount McKinley | |
| Hegység országai | Kanada, USA | |
-- Az Alaszkai-öböl felől érkező nedves légtömegeket feltartóztató hegység miatt a dél-közép-alaszkai partvidék időjárása igen csapadékos. A völgyekben számos nagyobb gleccser halad a tenger felé, bár napjainkban sok közülük már nem éri el a partot.
-- A hegység déli oldalán húzódik a Denali törésvonal, itt találhatóak a hegység legmagasabb csúcsai: Mount McKinley (6194 m), Mount Foraker (5304 m), Mount Hunter (4442 m), Mount Hayes (4216 m), Mount Silverthrone (4029 m).
| Appalache-hegység -- Amerika | ||
|---|---|---|
| Területe | 150.000 km2 | |
| Hosszúsága | 2400 km | |
| Szélessége | 280 km | |
| Gerinc magassága | 1000-2000 m | |
| Legmagasabb pont | 2037 m - Mount Mitchell | |
| Hegység országai | Kanada, USA | |
-- Az Appalache-hegység régióit jelenti, általában: Alabama, Kentucky, Tennessee, Virginia, Nyugat-Virginia, Észak-Karolina területeit, de néha ideértik a délebbre lévő: Georgia, a nyugatabbi Dél-Karolina, északon: Pennsylvania és nyugaton Ohio területeit.
-- Az Appalache-hegység Észak-Amerikában található, a legnagyobb része az Amerikai Egyesült Államokban helyezkedik el, de átnyúlik Kanada délkeleti részébe is. A hegység: 2400 kilométer hosszan és 200 kilométer szélességben nyúlik délnyugati irányban az USA nyugati felén, az Atlanti-Óceán mentén.
-- Az Appalache számos vonulatokból áll, az egyes hegyek átlagos magassága: 1000 méter. A hegység legmagasabb csúcsa és egyben a Mississippi folyótól keletre az Egyesült Államok legmagasabb pontja a Mount Mitchell (2037 m) Észak-Karolinában.| Sziklás-hegység -- Amerika | ||
|---|---|---|
| Területe | 1.000.000 km2 | |
| Hosszúsága | 6000 km | |
| Szélessége | 600 km | |
| Gerinc magassága | 3000-4000 m | |
| Legmagasabb pont | 4400 m - Mount Elbert | |
| Hegység országai | Kanada, USA | |
-- A hegység növényzeti szempontból három fő részre osztható. A mérsékelt, félhideg, hideg területekre, amelyek a hegység belső, magasabban fekvő részeit jellemzik. A fenyőerdők és tölgyesek a leggyakoribbak. A hegységben összesen: 24 fenyő-fajt figyeltek meg, valamint. 54 tölgy-fajt.-- A Sziklás-hegység, Rocky Mountains a nagy hegylánc Észak-Amerikában. Több mint: 4800 km hosszan nyúlik el a Kanadai Brit Columbia legészakibb részétől az Amerikai Egyesült Államok Új-Mexikó államáig. Legmagasabb csúcsa a Colorado államban található: Mount Elbert (4401 méter).
-- A Sziklás-hegység évente turisták millióit vonzza gyönyörű környezetével és szórakozási lehetőségeivel. Az egész világról érkeznek ide túrázni, kempingezni vagy hegyi sportokat űzni. A hegység keleti vonulatai a kontinens középső részében elhelyezkedő Belső alföldek fölé emelkednek.
-- A Sziklás-hegység nyugati láncai, mint a Utah-i: Salt Lake City közelében található: Wasatch-hegység a Nagy Medencét (Great Basin) választják el. A Kanadai Sziklás-hegység legmagasabb csúcsa a Mount Robson (3954 méter), az USA-ban pedig a Colorado államban a Mount Elbert (4401 m).
-- A Sziklás-hegység évente turisták millióit vonzza gyönyörű környezetével és szórakozási lehetőségeivel. Az egész világról érkeznek ide túrázni, kempingezni vagy hegyi sportokat űzni. A hegység keleti vonulatai a kontinens középső részében elhelyezkedő Belső alföldek fölé emelkednek.
-- A Sziklás-hegység nyugati láncai, mint a Utah-i: Salt Lake City közelében található: Wasatch-hegység a Nagy Medencét (Great Basin) választják el. A Kanadai Sziklás-hegység legmagasabb csúcsa a Mount Robson (3954 méter), az USA-ban pedig a Colorado államban a Mount Elbert (4401 m).
| Sierra-Nevada -- Amerika | ||
|---|---|---|
| Területe | 65.000 km2 | |
| Hosszúsága | 650 km | |
| Szélessége | 110 km | |
| Gerinc magassága | 3000-4000 m | |
| Legmagasabb pont | 4404 m - Mount Whietny | |
| Hegység országai | USA | |
-- A Sierra Nevada, spanyolul: "Havas Hegylánc", az Amerikai Egyesült Államok nyugati részén húzódik. A Csendes-óceánhoz viszonylag közel, mintegy: 650 km hosszan, 100 km szélesen húzódik: California, Nevada állam határától nem messze, csodásan szép havas sapkával.
-- A Sierra Nevada északi vége a Shasta-hegy, legmagasabb pontja a Mount Whitney csúcs (4404 m). A vonulatot három részre tagolják: az északi rész középhegységi jellegű, a Tahoe-tótól a Yosemite Nemzeti Parkig 3–4000 méteres, a déli rész csúcsai pedig gyakorta: 4000 m fölé nyúlnak.
-- Sierra Nevada hegyláncai között, 2076 méter magasan bújik meg az Egyesült Államok talán legdrágább ingatlan paradicsoma, a "tó az égben" néven is emlegetett: Tahoe-tó (Lake Tahoe). Ez Észak-Amerika harmadik legmélyebb, átlagosan: 329 méter mély tava, a víz különösen mélykék..
| Sierra-Madre -- Amerika | ||
|---|---|---|
| Területe | 250.000 km2 | |
| Hosszúsága | 1500 km | |
| Szélessége | 200 km | |
| Gerinc magassága | 2000-3000 m | |
| Legmagasabb pont | 3347 m - Cerro Gordo | |
| Hegység országai | Mexikó | |
-- A Sierra Madre legmagasabb csúcsai mind a Durango területén emelkednek, és ezek a csúcsok mind 3 ezer méter fölé magasodnak: Cerro Gordo (3340 m), Barajas (3310 m), Huehuento (3262 m), és az El Epazote hegységben található: Cerro Mohinorca (3307 méter).
| Vulkáni-Kordillerák -- Európa | ||
|---|---|---|
| Területe | 180.000 km2 | |
| Hosszúsága | 1600 km | |
| Szélessége | 80 km | |
| Gerinc magassága | 3000-4000 m | |
| Legmagasabb pont | 4220 m - Tajumulco | |
| Hegység országai | Mexikó, Costa Rica, Guatemala, Nicaragua, Panamá, Salvador | |
-- A Vulkáni-Kordillerák, Cordillera Vulcánica a világ egyik legszebb vulkáni hegyvonulata. A magas vulkáni csúcsokat jég és hó borítja, belőlük számos gleccser táplálkozik. A gyakori vulkáni működés és földrengés rázza itt meg földjeit. A Kordillerák láncai színes és nemes fémekben gazdagok.
-- A Vulkáni-Kordillerák, Cordillera-Vulcanica térségét vastag láva takarók és vulkáni kúpok építik fel. Mexico: Citlaltépetl (5700 m), Popocatépetl (5452 m), Guatemala: Tajumulco (4220 m), Nicaragua: Mogotán (2438 m) Costa Rica: Chirripo Grande (3820 m), Panama: Barú (3418 m).
| Andok -- Amerika | ||
|---|---|---|
| Területe | 3.330.000 km2 | |
| Hosszúsága | 7200 km | |
| Szélessége | 300 km | |
| Gerinc magassága | 5000-6000 m | |
| Legmagasabb pont | 6960 m - Aconcagua | |
| Hegység országai | Argentína, Bolívia, Chile, Ecuador, Peru, Venezuela | |
-- Az Andok a Föld leghosszabb hegysége: Dél-Amerika nyugati partja mentén fut végig: 7000 km hosszan. A szélessége: 200–300 km, néhány helyen meghaladja az 500 km-t. Az Andok átlagos magassága: 4000 m. A központi vonulatok oldalairól kisebb hegységek válnak le. Hét országban terül el.
-- Az Andokat alapvetően lemeztektonikai folyamatok hozták létre, a Nazca-lemez alábukása a dél-amerikai lemez alá.A Chimborazo az Ecuadori Andokban a Föld középpontjától legtávolabb eső hely. Az Andok nem olyan magas, mint a Himalája, de legalább olyan széles és kétszer olyan hosszú.
-- Az Andok a második legmagasabb hegység, Argentína, Bolívia, Chile, Kolumbia, Peru határán. A Legmagasabb pontjai az: Aconcagua (6960 m), Ojos del Salado (6890 m), Monte Pissis (6792 m), Cerro Mercedario (6770 m), Huascarán (6768 m), Cerro Bonete (6795 m), Llullaillaco (6739 m).
-- Az Andokat alapvetően lemeztektonikai folyamatok hozták létre, a Nazca-lemez alábukása a dél-amerikai lemez alá.A Chimborazo az Ecuadori Andokban a Föld középpontjától legtávolabb eső hely. Az Andok nem olyan magas, mint a Himalája, de legalább olyan széles és kétszer olyan hosszú.
-- Az Andok a második legmagasabb hegység, Argentína, Bolívia, Chile, Kolumbia, Peru határán. A Legmagasabb pontjai az: Aconcagua (6960 m), Ojos del Salado (6890 m), Monte Pissis (6792 m), Cerro Mercedario (6770 m), Huascarán (6768 m), Cerro Bonete (6795 m), Llullaillaco (6739 m).
| Guyanai-felföld -- Amerika | ||
|---|---|---|
| Területe | 1.000.000 km2 | |
| Hosszúsága | 2000 km | |
| Szélessége | 300 km | |
| Gerinc magassága | 2000-3000 m | |
| Legmagasabb pont | 2994 m - Pico de Neblina | |
| Hegység országai | Brazília, Guyana, Francia Guyana, Suriname, Venezuela | |
-- Az éghajlat nedves trópusi. A partvidéken a hőséget északkeleti passzát szél enyhíti. Itt két esős évszak van, az első május és augusztus, a második november és január között tart. A csapadékos Guyanai-fennsíkról bővízű folyók tartanak az Atlanti-óceán felé: Essequibo, Demerara, Berbice.
-- A Guyana-felföld legmagasabb pontja Brazíliában található: Pico de Neblina (2995 m). Ahogy a csúcs neve is sugallja, az idő nagy részében sűrű felhők borítják. Először 1965-ben emelkedtek fel a Pico Neblina hegyére a brazil hadsereg expedíciójának tagjai.
| Brazil-felföld -- Amerika | ||
|---|---|---|
| Területe | 3.000.000 km2 | |
| Hosszúsága | 3000 km | |
| Szélessége | 600 km | |
| Gerinc magassága | 1000-2000 m | |
| Legmagasabb pont | 2891 m - Pico de Banderia | |
| Hegység országai | Brazília | |
-- A Brazil-felföld régió nagy részét ősi bazaltos láva folyamok alakították ki. Az intenzív geofizikai folyamatok olyan régen voltak, hogy ma már egyáltalán nincs szeizmikus vagy vulkáni aktivitás. Az eróziónak is nagy szerepe volt a fennsík kialakításában.
-- A Brazil-felföld változatossága figyelemre méltó: a régión belül több különböző biom, növény, állatfaj, klimatikus feltétel, és talaj típus létezik. A fennsíkokat több hegység is érinti, Borborema-hegység, Diamantina-fennsík, Espinhaço-hegység, Caparaó-hegységben: Pico da Bandeira (2891 m).
| Nagy-Vízválasztó-hegység -- Ausztrália | ||
|---|---|---|
| Területe | 1.500.000 km2 | |
| Hosszúsága | 3500 km | |
| Szélessége | 500 km | |
| Gerinc magassága | 1000-2000 m | |
| Legmagasabb pont | 2228 m - Mount Kosciusko | |
| Hegység országai | Ausztrália | |
-- A Nagy-Vízválasztó-hegység: 1,3 millió km² területű, zömében óidei röghegység több mint 3500 kilométer hosszan nyúlik el Ausztrália, Queensland legészakibb részétől a keleti parttal párhuzamosan Új-Dél-Walesen keresztül a Victoria államban levő Ballaratig.
-- Az Ausztrál hegységet a Föld: 5. leghosszabb hegységeként tartják nyilván. A hegység keleti oldalán sok, a nyugati felén kevés csapadék hullik. A hegység legmagasabb csúcsa a Mount Kosciusko (2228 m). A hegység növényzetét főleg hatalmas eukaliptusz erdők alkotják.
-----------------------------------------------------------------------------------------------------
-----------------------------------------------------------------------------------------------------
-----------------------------------------------------------------------------------------------------
| A Föld: 200. Legmagasabb Hegycsúcsa, Hegye, Magaslata | |||
|---|---|---|---|
| Mount Everest | 8848 m | Himalája |  Nepal |
| Godwin Austen, K2 | 8616 m | Himalája |  China |
| Kancsendzönga | 8598 m | Himalája | Nepal |
| Lhotse | 8516 m | Himalája | China |
| Makalu | 8462 m | Himalája | China |
| Cso-Oju | 8200 m | Himalája | China |
| Dhaulagiri | 8167 m | Himalája | Nepal |
| Manaszlu | 8163 m | Himalája | Nepal |
| Nanga Parbat | 8125 m | Himalája |  Pakistan |
| Annapurna | 8091 m | Himalája | Nepal |
| Gasherbrum I | 8068 m | Himalája | Pakistan |
| Broad Peak | 8047 m | Himalája | Pakistan |
| Gasherbrum II | 8035 m | Himalája | Pakistan |
| Sisapangma | 8027 m | Himalája | China |
| Nanda Devi | 7816 m | Himalája |  India |
| Namcsa Barva | 7755 m | Himalája | India |
| Kongur Shan | 7719 m | Pamir | China |
| Tricsmir | 7690 m | Hindukus | Pakistan |
| Novask | 7600 m | Hindukus |  Afghanistan |
| Saraghrar | 7580 m | Hindukus | Afghanistan |
| Kongur Tagh | 7566 m | Kunlun | China |
| Muztagh Ata | 7546 m | Kunlun | Pakistan |
| Kongur Juibe | 7530 m | Kunlun | China |
| Garmo (Kommunizmus) | 7495 m | Pamir |  Tajikistan |
| Ibn-Sina (Lenin) | 7130 m | Pamir | Tajikistan |
| Korzsenyevszkaja | 7100 m | Pamir | Tajikistan |
| Tomuk (Győzelem) | 7040 m | Tien-San |  Kyrgyzstan |
| Khan Tengri | 7010 m | Tien-San | Kyrgyzstan |
| Aconcagua | 6960 m | Andok |  Argentina |
| Ojos Salado | 6880 m | Andok |  Chile |
| Monte Pissis | 6790 m | Andok | Argentina |
| Cerro Mercedario | 6770 m | Andok | Argentina |
| Huascarán | 6790 m | Andok |  Peru |
| Tupungato | 6550 m | Andok | Argentina |
| Nevado Sajama | 6500 m | Andok |  Bolivia |
| Chimborazo | 6300 m | Andok |  Ecuador |
| Mount McKinley | 6194 m | Alaszkai-hegység |  USA |
| Mount Logan | 6050 m | Alaszkai-hegység |  Canada |
| Kibo | 5895 m | Kilimanjaro |  Tanzania |
| Pico Cristóbal Colón | 5800 m | Andok |  Colombia |
| Damavand | 5777 m | Alborz-hegység |  Iran |
| Elbrus | 5642 m | Kaukázus |  Russia |
| Citlaltépetl | 5636 m | Sierra Madre |  México |
| Popocatépetl | 5500 m | Sierra Madre | México |
| Shkhara | 5200 m | Kaukázus |  Georgia |
| Dik-Tau | 5190 m | Kaukázus | Russia |
| Batain | 5190 m | Kenya-hegység |  Kenya |
| Nelion | 5180 m | Kenya-hegység | Kenya |
| Ararat | 5165 m | Ararat-hegység |  Turkey |
| Kostan-Tau | 5150 m | Kaukázus | Russia |
| Puskin | 5100 m | Kaukázus | Russia |
| Margherita | 5100 m | Rwenzori-hegység |  Uganda |
| Alexandra | 5090 m | Rwenzori-hegység | Uganda |
| Albert | 5080 m | Rwenzori-hegység |  Congo |
| Puncak Jaya | 5030 m | Mauku-hegység |  Indonesia |
| Pico Bolívar | 5000 m | Andok |  Venezuela |
| Talgar | 4970 m | Tien-San |  Kazakhstan |
| Mont Blanc | 4808 m | Alpok |  France |
| Monte Rosa | 4646 m | Alpok |  Italy |
| Mount Wilhelm | 4644 m | Bismarck-hegység |  Papua |
| Dufourspitze | 4633 m | Alpok |  Switzerland |
| Dom | 4545 m | Alpok | Switzerland |
| Zard Kuh | 4542 m | Zagrosz-hegység | Iran |
| Ras Dashen | 4540 m | Etióp-magasföld |  Ethiopia |
| Weisshorn | 4500 m | Alpok | Switzerland |
| Matterhorn | 4478 m | Alpok | Switzerland |
| Bazardüzü Dag | 4466 m | Kaukázus |  Azerbaijan |
| Mount Whitney | 4418 m | Sierra Nevada | USA |
| Mount Elbert | 4400 m | Sziklás-hegység | USA |
| Hajtun | 4370 m | Mongol-Altaj-hegység |  Mongolia |
| Grand Combin | 4314 m | Alpok | Switzerland |
| Tajumulco | 4200 m | Vulkáni-Kordillerák |  Guatemala |
| Mauna Kea | 4205 m | Hawaii Vulkán | USA |
| Mauna Loa | 4170 m | Hawaii Vulkán | USA |
| Toubkal | 4165 m | Atlas-hegység |  Morocco |
| Breithorn | 4160 m | Alpok | Switzerland |
| Jungfrau | 4158 m | Alpok | Switzerland |
| Gran Paradiso | 4060 m | Alpok | Italy |
| Bernina | 4040 m | Alpok | Italy |
| Mount Cameroon | 4040 m | Kameruni Vulkán |  Cameroon |
| Aragac | 4030 m | Kaukázus |  Armenia |
| Kinabalu | 4020 m | Borneói Vulkán |  Malaysia |
| Jade | 3950 m | Tajvan-hegység |  Taiwan |
| Kackar Dag | 3936 m | Pontus-hegység | Turkey |
| Erciyas Dag | 3916 m | Toros-hegység | Turkey |
| Chirripo Grande | 3845 m | Vulkáni-Kordillerák |  Costa Rica |
| Aiguille du Midi | 3842 m | Alpok | France |
| Grossglockner | 3797 m | Alpok |  Austria |
| Fuji | 3776 m | Japán Vulkán |  Japan |
| Wildspitze | 3770 m | Alpok | Austria |
| Mount Cook | 3764 m | Southern-hegység |  New Zealand |
| Nabi-Saub | 3700 m | Kara-hegység |  Jemen |
| Demirkazik | 3756 m | Toros-hegység | Turkey |
| Pico de Teide | 3718 m | Tenerifei Vulkán |  Spain |
| Kuhe-Ibrahim | 3600 m | Zagros-hegység |  Iraq |
| Baru | 3478 m | Vulkáni-Kordillerák |  Panama |
| Irazu | 3472 m | Vulkáni-Kordillerák | Costa Rica |
| Mulhacén | 3470 m | Sierra Nevada | Spain |
| Injasuti | 3408 m | Drakensberg-hegység |  South Africa |
| Aneto | 3404 m | Pireneusok | Spain |
| Veleta | 3390 m | Sierra Nevada | Spain |
| Alcazaba | 3370 m | Sierra Nevada | Spain |
| Perdido | 3355 m | Pireneusok | Spain |
| Monte Marmolada | 3343 m | Alpok | Italy |
| Etna | 3300 m | Szicíliai-Vulkán | Italy |
| Monte Antelao | 3264 m | Alpok | Italy |
| Monte Civetta | 3244 m | Alpok | Italy |
| Monte Cristallo | 3220 m | Alpok | Italy |
| Monte Tofane | 3220 m | Alpok | Italy |
| Kinyeti | 3187 m | Marra-hegység |  Sudan |
| Napfspitze | 3177 m | Alpok | Austria |
| Pico Duarte | 3175 m | Vulkáni-Kordirellák |  Dominica |
| Fan-Si-Pan | 3140 m | Pao-hegység |  Vietnam |
| Pico Neblina | 3133 m | Guyana-fennsík |  Brazil |
| Djebel-Sauda | 3130 m | Asir-hegység |  Saudi Arabia |
| Quarant-Sawda | 3080 m | Libanoni-hegység |  Lebanon |
| Piton Neiges | 3070 m | Réunion-i Vulkán | France |
| Djebel-Es-Sam | 3005 m | Oman-hegység |  Oman |
| Tahat | 3000 m | Ahhagar-hegység |  Algeria |
| Apo | 2987 m | Apo-hegység |  Philippines |
| Zugspitze | 2963 m | Alpok |  Germany |
| Hockönig | 2940 m | Alpok | Germany |
| Musala | 2925 m | Rila-hegység |  Bulgaria |
| Gran Sasso d'Italia | 2912 m | Appenninek | Italy |
| Corno Grande | 2902 m | Appenninek | Italy |
| Dachstein | 2900 m | Alpok | Austria |
| Olympus | 2900 m | Pindosz-hegység |  Greece |
| Maromokotro | 2876 m | Tsaratana-hegység |  Madagascar |
| Las Minas | 2865 m | Vulkáni-Kordillerák |  Honduras |
| Triglav | 2863 m | Alpok |  Slovenia |
| Pico do Fogo | 2830 m | Zöldfoki-Vulkán |  Cape Verde |
| Djebel-Sejk | 2815 m | Hermon-hegy |  Syria |
| Montaž | 2780 m | Alpok | Slovenia |
| Škralatica | 2767 m | Alpok | Slovenia |
| Korab | 2764 m | Albán-Alpok |  Albania |
| Titov Vrv | 2748 m | Sar-hegység |  Macedonia |
| Pektu | 2744 m | Csangpaj-hegység |  North Korea |
| Monte Cinto | 2710 m | Korzikai-hegység | France |
| Watzmann | 2700 m | Alpok | Germany |
| Maja Jezerce | 2695 m | Albán-Alpok | Albania |
| Deravica | 2656 m | Albán-Alpok |  Kosovo |
| Gerlachfalvi-csúcs | 2655 m | Kárpátok |  Slovakia |
| Lomnici-csúcs | 2634 m | Kárpátok | Slovakia |
| Monte Corvo | 2632 m | Alpok | Italy |
| Saint Katrine | 2630 m | Sinai-hegység |  Egypt |
| Morro Moco | 2620 m | Bié-fennsík |  Angola |
| Naafkopf | 2570 m | Alpok |  Luxembourg |
| Tátra-csúcs | 2560 m | Kárpátok | Slovakia |
| Doi Inthanon | 2555 m | Tanen-hegy |  Thailand |
| Pidurutalaga | 2552 m | Pidur-hegy |  Sri Lanka |
| Moldoveanu | 2544 m | Kárpátok |  Romania |
| Kolata | 2535 m | Dinári-hegység |  Montenegro |
| Negoj | 2530 m | Kárpátok | Romania |
| Retyezát | 2500 m | Kárpátok | Romania |
| Rysy | 2500 m | Kárpátok |  Poland |
| Parnasos | 2500 m | Pindosz-hegység | Greece |
| Lefká Ori | 2456 m | Krétai-hegység | Greece |
| Glittertind | 2450 m | Skandináv-hegység |  Norway |
| Monte Elmo | 2440 m | Alpok | Italy |
| Mogotón | 2438 m | Vulkáni-Kordillerák |  Nicaragua |
| Monte Cristo | 2422 m | Vulkáni-Kordillerák |  Salvador |
| Roque Muchachos | 2420 m | La Palma Vulkán | Spain |
| Tajgetos | 2407 m | Peloponesos-hegység | Greece |
| Maglic | 2386 m | Dinári-hegység |  Bosnia |
| Botev | 2376 m | Balkán-hegység | Bulgaria |
| Cinque Torri | 2360 m | Alpok | Italy |
| Monte Camino | 2352 m | Alpok | Italy |
| Ponta do Pico | 2350 m | Azori-szigeti Vulkán |  Portugal |
| Pietrosz | 2300 m | Kárpátok | Romania |
| Blue Mountain Peak | 2255 m | Kék-hegység |  Jamaica |
| Mount Sinai | 2250 m | Sinai-hegység | Egypt |
| Orohena | 2240 m | Tahiti Vulkán | France |
| Mount Kosciusko | 2228 m | Vízválasztó-hegység |  Australia |
| Midzor | 2200 m | Balkán-hegység |  Serbia |
| Kebnekaise | 2135 m | Skandináv-hegység |  Sweden |
| Hvannadalsúkur | 2130 m | Vulkáni-hegy |  Iceland |
| Pilatus | 2128 m | Alpok | Switzerland |
| Schneeberg | 2076 m | Alpok | Austria |
| Bjelasnica | 2067 m | Dinári-hegység | Bulgaria |
| Hoverla | 2060 m | Kárpátok |  Ukraine |
| Dimlang | 2042 m | Josi-fennsík |  Nigeria |
| Mount Mitchell | 2037 m | Appalache-hegység | USA |
| Jahorina | 2000 m | Dinári-hegység | Bosnia |
| Torre | 1990 m | Serra Estrella | Portugal |
| Turquino | 1970 m | Sierra Maestra |  Cuba |
| Halla | 1950 m | Halla-hegy |  South Korea |
| Olympos | 1950 m | Troodos-hegység |  Cyprus |
| Pico las Nieves | 1950 m | Gran Canaria Vulkán | Spain |
| Troglav | 1915 m | Dinári-hegység |  Croatia |
| Narodnaja | 1895 m | Urál-hegység | Russia |
| Pico Ruivo | 1850 m | Madeira Vulkán | Portugal |
| Ras-El-Hasm | 1850 m | Arab-fennsík |  Jordan |
| Punta La Marmora | 1835 m | Szardíniai-Vulkán | Italy |
| Mont Mézenc | 1750 m | Massif Central | France |
| Šiljak | 1720 m | Szerb-érchegység | Serbia |
| Sněžka | 1600 m | Szudéta-hegység |  Czechia |
| Adhan | 1525 m | Hadjar-hegység |  Arab Emirates |
| Igman | 1500 m | Dinári-hegység | Bosnia |
| Puig Major | 1445 m | Mallorca Vulkán | Spain |
| Ben Nevis | 1345 m | Grampian-hegység |  Scotland |
| Halti | 1325 m | Skandináv-hegység |  Finland |
| Vesuv | 1280 m | Vulkáni-hegy | Italy |
| Har Meron | 1200 m | Meron-hegy |  Israel |
| Brocken | 1141 m | Harz-hegység | Germany |
| Carrantuohil | 1041 m | Kerry-hegy |  Ireland |
| Kékestető | 1014 m | Mátra-hegység |  Hungary |
| Scafell Pike | 1000 m | Scafell-hegy |  England |