Hawaii mesefalu magyar lakóinak története.
Egy magyar nagy család leválva a közművek hálózatáról, szinte teljesen önfenntartó módon, Hawaii-n kezdte el építeni első mesefaluját. Azóta itthon is belevágtak: Pázmándon kezd testet ölteni hazánk első mesefalva.
Hawaii magyar mesefalu
-- Több oka is van annak, milyen indítatásból és hogyan kerülnek emberek, közösségek hálózaton kívülre: a bennszülött közösségektől, hippi tanyától kezdve, a hagyományos remeteségen, a vallási és más alapon szerveződő zárt vagy nyitott közösségeken át, a világtól elvonulók változatos csoportjaival találkozhatunk az egész világon. Csak a Hawaii-i Nagy Szigeten mintegy: 40 olyan közösséget tartanak számon, amelyek életében a természettel való harmonikus együttélés, az emberek ökológiai lábnyomának minimalizálása az alapértékek egyike. Ez egyébként a Hawaii kultúrának általános és hagyományos jellemzője.
-- Hawaii nagyszigetén, az őserdőben bukkantunk rá - Gáspár Andrásra és családjára. András, feleségével, kisgyermekükkel és felesége szüleivel közel 4 éve él a sűrű esőerdős területen Volcano településen. Hihetetlen történetükről és arról, hogy kerül egy magyar család: Fen Forest térségbe, ahol előttük még ember nem járt, András és családja mesél nekünk.
-- Ági, Andris, és Skyia kislányuk Hawaii szigetén..
-- Gáspár Mátyás, a magyarországi teleház-program egyik alapítója, és családja további két generációja úgy döntöttek, hogy elvonulnak, és mesterséges közösséget alapítva építik fel maguknak álmaik lakhelyét. Még 2011-ben a Transindex.ro-nak mesélt terveikről, és arról, hogyan lehet "hálózaton kívül" élni.
-- Hányan laknak jelenleg a Mesefaluban, és milyen kapcsolatban állnak egymással?
-- Jelenleg 4 felnőtt és egy kisgyerek, a 15 hónapos Skyia lakik a Mesefaluban. Szülei: Gáspár Andris fiam és felesége Ágnes, és jómagam, Mária feleségemmel.
-- Miért éppen Mesefalu a „település” neve?
-- Szeretnénk megvalósítani álmaink faluját, amilyenről eddig csak mesékben hallottunk. A megvalósítást meseként éljük meg.
-- Mi volt az indíttatásuk, miért döntöttek úgy, hogy elköltöznek „vissza a természetbe”? És miért éppen Hawaii-ra?
-- A döntést Andris hozta meg elsőként, mert elege lett Los Angelesből, ahol mintegy 20 évet élt, s megcsömörlött a fogyasztói társadalomtól, az esztelen pazarlástól, pusztítástól, versenytől, felszínességtől. Mi pedig csatlakoztunk hozzá.
Andris Hawaii-t korábban megismerte, és úgy látta, hogy az itteni általános életszemlélet és életmód, amely nemcsak személyes, de az állam által is vallott és támogatott, olyan, amilyet keres, s amelyben meg lehet valósítani az elképzelt egyszerű és tartalmas életet.
-- Hogyan fogadták az önöket körülvevők ezt a döntést?
-- Két jellemző fogadtatás, vélemény fogalmazódott meg a környezetünkben. Az egyik lényege az értetlenség, hogyan hagyhatja el valaki az otthonát, hazáját, a biztonságot a bizonytalanságért, felnagyítva a kockázatokat, például azt, mi már nyugdíjasok vagyunk.
A másik csoportnak tetszik a döntés bátorsága, a kaland és kockázat vállalása, nagyon drukkolnak, s azt mondják, hogy az ő gyermekkori álmaikat valósítjuk meg, s szívesen csatlakoznának hozzánk, sőt keresik is annak lehetőségét.
-- Önök, akik elköltöztek, mivel foglalkoznak általában? Volt-e valamilyen jelentősége a költözés szempontjából az előzetes tevékenységeknek, tanulmányoknak?
-- A családon kívül egyelőre csak komoly érdeklődők vannak, akik várnak arra, hogy megteremtsük a fogadókészséget. Néhányan már eldöntötték, hogy csatlakoznak. Andris szinte mindenhez ért, ami itt fontos, építkezés, műszaki dolgok, elektronika, kommunikáció. Egyébként ő filmes menedzser volt Los Angeles-ben, Hollywood-ban. Ági fodrász-kozmetikus és nagy gyakorlattal rendelkező gyermek nevelő. Én számítógépes mérnökként és közgazdászként közigazgatás-szervező voltam, Marika pénzügyes és ért a gyógyszerekhez, gyógynövényekhez, jól süt és főz. Az érdeklődők szaktudása, gyakorlata, tapasztalata fontos, amennyiben a közösség számára hasznos lehet, s többnyire mérlegelik is, hogy mivel járulhatnak hozzá a Mesefalu megvalósításához, működéséhez. De mindenki bele tud tanulni az itt adódó feladatokba. Én például beletanulok az építkezésbe, s örömömet lelem benne. Fantasztikus dolog nap mint nap megélni, hogy lépegetünk előre a program megvalósításában.
-- Meséljen kicsit a faluról. Hogy néz ki infrastrukturálisan, és hogyan a „társadalmi hierarchia” szempontjából? Milyen kulturális tevékenységeket folytatnak?
-- A naplónk nagyon sokat elmond a faluról, amely most még inkább lehetőség, mint valóság. Faházak épülnek, egyszerűek, nem hivalkodóak, szeretnénk megtartani a szerénységet, „mesebeli” házikókat szeretnénk látni. Kis sétányok kötik össze majd a házakat, amelyek elbújnak az erdőben. Az energia egy részét napelemek, fatüzelésű kemence és tűzhelyek biztosítják, ha ez nem elég, bekapcsoljuk a benzines generátort. A vizet esőből gyűjtjük, van belőle elég. Lesznek közösségi épületek: konyha, fürdő, társalgó, műhely, raktár. Néhány ház komfortos lesz, s épülnek kisebb, komfort nélküliek. A közösség tagjai építhetnek maguknak saját házikókat.
-- Társadalmi hierarchiát nem szeretnénk. Közösségi döntéseket hozunk. A szavazati jognak a közösség élet fenntartásához való hozzájárulás a feltétele, persze nem patikamérlegen mérve. A családban egyelőre a szokásos kulturális élet zajlik. Nagyon sokat beszélgetünk a tűzhely mellett, könyveket olvasunk, zenét hallgatunk, sokat strandolunk, sétálunk, túrázunk, néha kártyázunk, és egyre szélesebb körben barátkozunk, s társasági életet élünk. Ha többen leszünk, megépítünk egy társalgót, ahol tervezünk közös kulturális programokat, meghívunk majd érdekes vendégeket.
-- Honnan szereznek élelmet, mit esznek általában?
-- Egyelőre alapanyagokat vásárolunk helyi piacokon és a nagyobb bevásárló központokban, s főzünk mindenkire együtt. Terveink között szerepel a saját zöldség és gyümölcstermelés és állattartás. Már van két kecskénk, s lesz csirke, később tehén is. A saját termelés feltételei egyelőre még nem adottak. Azonban ez itt nagyon általános, s mi is meg tudjuk majd valósítani.
-- Milyen egészségügyi ellátás van a környéken vagy a településen?
-- A környéken – több település jöhet szóba – megfelelő egészségügyi ellátás van, azonban más a helyzete az itteni állampolgároknak és a látogatóknak. Az előbbieknek minimális költségű, az utóbbiaknak a biztosításuktól függ, ha nincs, akkor nagyon drága. Ezért az egészséges életmódra, megelőzésre kell helyezni a hangsúlyt.
-- Céljuk-e több embert bevonni, népszerűsíteni ezt az életformát?
-- Határozott célunk másokat is befogadni, rokonokat, barátokat, ”jó embereket”, akikkel előzetesen együtt lakva akarunk megismerkedni. Lehetőséget biztosítunk arra, hogy a közösségbe társulók saját házikót építsenek, és amikor nem használják, közösen kiadjuk vendégeknek, amiből bevételünk lesz. A vendégek számára tervezünk programokat az offgrid élet és közösségek megismerésére. A Nagy Szigeten körülbelül: 40 ilyen van. Egyelőre csak az Offgrid naplóban és a Facebookon népszerűsítjük az életformát, s több elektronikus folyóirat, blog is követi a programot.
-- Szintén Amerikában, az Új-Mexikói sivatagban létezik egy hasonló, Offgrid-mozgalom, amelyről egy dokumentum film is készült. Miben hasonlít, és miben különbözik az Önök elképzelése az earthship-esekéhez? Mi a törvényes útja annak, hogy valaki a hálózatról leválva éljen?
-- Építészetileg semmi különös újdonsággal nem szolgálhatunk, talán csak azzal, hogy igyekszünk minél többet magunk építeni. Nem hulladékból építkezünk, de tervezzük azt, hogy az ilyen ötleteket, például: pillekő, megvizsgáljuk és hasznosítjuk lehetőség szerint. A hangsúlyt inkább a jó közösségre helyezzük. Az ilyen mesterséges közösségeknek többnyire van valamilyen ”erőssége”, sajátossága, irányultsága, művészek, biogazdálkodás, hippik, sajátos építészet, vallási alapok, stb. Nálunk nincs és nem is lesz ilyesmi. A kellemes, értelmes, egyszerű és a természettel harmóniában zajló élet egy testmeleg kis közösségben – ezt szeretnénk biztosítani a közösség tagjainak és vendégeinek.
-- Hihetetlen történetnek tűnik számomra, amit tesztek, és ahogy éltek. Mikor először beszéltünk őszinte leszek az első gondolatom és érzésem ami hatalmába kerített egy kis irigységgel párosult, meglepettség volt. Hogy lehet ez.? Egy reggel felébredtetek Los Angeles-ben ahová sok ember álmodozva vágyik, és azt mondtátok: Elég volt... Elmegyünk és keresünk a világban egy helyet ahol előttünk még nem járt ember, és újrakezdjük jelenlegi eltorzult életünket.?
-- Andris: - A reakciód általános, egy kis irigység általában előjön, és bár te a “meglepettség” szót használod, ennek variációi is általánosak mint a “kétkedés”, “kifogás keresése”, de mindenképpen egy mély érdeklődést látok sok emberben, melyeknek sokszor a meg-nem valósított álmok vagy ifjú vágyakozások adnak termőföldet.
-- Azt fontosnak tartom hogy elmondjam, amikor megérkeztem Los Angelesbe 1993-ban, két héten belül tudtam hogy ez nem az a hely ahol az életemet leélnem kell, ahol gyerekeket nevelnek, és általánosan békében éreznem magamat. Ennek sok oka van, esetleg egy másik kérdésben vagy cikkben visszatérhetünk rá mert érdekes téma, de ez fontos tényező. Los Angeles egy nagyon érdekes város, hasonlóan New York-hoz, San Francisco-hoz, Las Vegas-hoz és persze sok más nagyvároshoz az USA-ban. Számomra a cirkusz is érdekes, de csak egy pár óráig, és egy idő után kimondottan idegesítő a sok bohóc, a trükkökre betanított állatok, az illuzionisták bűvész mutatványai stb. – természetesen metaforaként használom azt amit szórol szóra gondolok például: Los Angeles-ről. Itt lehet karriert és hírnevet csinálni, de ennek nagyon nagy anyagi, erkölcsi, környezetvédelmi és egyéb “ára” van.
-- A nagyvárosi élet, a sürgés forgás, a zajok, és általánosan a sok inger mint hirdetések, reklámok, hogy mindig egy csomó ember vesz körül, a forgalom, a levegő különböző illatokkal és szagokkal való túlterhelése, és sorolhatnám még amivel szemben egy vidéki vagy erdőben való élet teljesen más, nem való mindenkinek és vica versa. Meg a kettő egyveleget is sikeresen össze lehet harmonizálni szerintem. Én Budapesten születtem, és éltem 19 évet, miután lehetőségem volt tanulmányaimat: Los Angelesben folytatni, valamint letelepedni további 19 éven keresztül. Ezalatt teljesen megbizonyosodtam arról, hogy nem vonzódom a nagyváros adta lehetőségekhez, szórakozáshoz, és az általános élethez.
-- Nehéz nem észrevenni hogy ez a fajta életmód milyen hatással van az egész földre, a globális ekorendszerre, és a jövőnkre… és ez még csak a kezdet, egy exponenciálisan kibontakozó és beszámíthatatlan következményekkel járó tornádót kavartunk fel, az ipari forradalom óta történő magatartásunkkal. Azt hiszem érti az olvasó hogy hova megy ez a vonat, úgyhogy visszatérnek romantikusabb és közvetlenebb hangvételhez. Ahelyett hogy szónokolnék inkább megpróbálok személyesen és első kézből bebizonyosodni hogy van-e kiút ebből az értelmetlennek tűnő mókuskerékből. Persze ha valakinek pénze van, az más, engem inkább az érdekel, hogy elég-e egyszerűen csak eldönteni hogy az ember máshogy szeretne élni, és milyen követelményei és következményei vannak ennek a döntésnek attól függően hogy mekkora tőke, ami akár lehet ő maga is, áll rendelkezésre, ennek a beindítására.
-- Hogyan lehet ez a törekvés utána önfenntartó és ezzel egyetemben az emberi életnek teljességet nyújtó élmény. Mi az a minimum tagszámú kisközösség amely ezt meg tudja valósítani. Milyen es mennyi más kisközösségek rendszeréről beszelünk, stb. Nekem úgy tűnik hogy sok minden elvész egy olyan közösségben amely nem transzparens. Egy faluban nem nagyon vannak bűntények, lopások, mert mindenki ismer mindenkit, mint egy nagy család. Amikor már a szomszédainkat sem ismerjük akkor könnyű ismeretlenekkel szemben erkölcstelenül eljárni, aminek következményei vagy nincsenek, vagy nem nagyon szembesülünk velük gyakran.
--Többször jártam Hawaii-on látogatóban turistaként, szörfözni és pihenni, hasonlóan a többi barátomhoz és ismerősömhöz ezért egész évben dolgoztam hogy 2 hetet töltsek ebben a paradicsomban. El sem képzeltem hogy milyen lenne és hogyan lehetne itt élni, mert valahogy automatikusan arra a következtetésre jutottam hogy ez annyira távoli, és valószínűleg azért nem csinálják sokan mert nagyon nehéz. Mit fogsz majd csinálni? Hogyan fogsz élni? Mit fogsz dolgozni? stb.. Viszont az egyik, (7-8) látogatásom alkalmával valami nagyon megütött. Amolyan 2-3 napig tartó lassú és kellemes szívinfarktushoz hasonlítanám, amely nem annyira fizikai hanem inkább lelki volt.
-- Valami mélyen megüt, felbugyog benned, érzed hogy sorsdöntő dolgokon mész át még akkor is ha nem tudod mi történik és hogy hová tartasz. Valami ilyesmi volt az érzés, és tudatosult az is hogy nem tudhatod a kimenetelét meg annak sem amit a megszokott komfortodban tervezel: munka, kapcsolat, karrier, család, ideológia, stb, akkor miért félnek olyan ismeretlen tényezőktől amiknek a kimenetelét szinten nem tudod kontrollálni, függetlenül hogy mennyire próbálod. Sok szálon futottak az események és a kondíciók Los Angelesben Áginak és nekem is, ebben volt munka, lakás, barátok, terhesség, és sok más figyelemre méltó dimenzió, de a fő motiváció mindenképpen egy másfajta élet keresése, ahol többet lehetünk együtt, az hogy mit és hogyan csinálunk közvetlenebbül hat az életünkre. Nem pedig a sok rendszeren átszűrődő értékcseréken keresztül kapjuk vissza a kezünk és agyunk munkáját termékek és szolgáltatások formájában, amely következtében a sok súrlódástól rengeteg a veszteség. Például az, hogy iszom-e reggel tejet, az nem attól függ hogy van-e pénz a bankszámlámon amiért dolgoztam, és elmentem a közértbe venni tejet amit egy számomra ismeretlen helyről és módon hoznak, hanem attól hogy fejtem e kecskét vagy tehenet előző este vagy hajnalban hátul az istállóban vagy nem.
-- Hogy ez pontosan mit jelentett akkoriban még nem tudtuk, csak saccoltunk, reménykedtünk, kérdezősködtünk és kockáztattunk. Eddig minden rendben, de vannak nehézségek, hiányosságok amelyeket többé-kevésbé orvosolni lehet és kell is ha komolyan vesszük a kezdetleges elhatározásainkat, mely nyugodtabb élet, több és minőségi családi idő, több természet, játék, és általános boldogságról szóltak. Ezek teljességgel megvalósíthatóak, de idő, elhatározottság és türelem kell hozzá, ami nem mindig kordában tartható minden résztvevőnek ugyanúgy.
-- Szerző: Offgrid - Jelentése: "Hálózaton kívül, azaz függetlennek lenni az elektromos, az ivóvíz, csatorna, távközlés, gáz hálózatoktól, s hálózati szolgáltatásoktól, mint például a szemétszállítás és a posta. Ez többnyire azt is jelenti, hogy az offgrid emberek, közösségek távol, vagy távolabb kerülnek a lakott területektől, a természetben – dzsungelben, sivatagban vagy hegyek között élnek. Az élet e feltételeit egyénileg, illetve a kisközösségnek kell megteremtenie".
-- Mi volt az alapvető motivációtok.?.
-- Andris:- Az alapvető motivációi ennek az életmód és helyrajzi váltásnak nekem nem feltétlenül ugyanazok voltak mint Áginak, a páromnak, de köztük volt az egzotikum utáni vágyódás, gyermeki álmok, lakatlan szigetek, tenger, meleg levegő stb. Nálam a fontosabb motivációk a már fent említett “émelygés” az Égő városban, ahol az ember egyre jobban eltávolodik a természettől, egymástól, családtól, az igazi értékektől és elsősorban önmagától, attól hogy mit jelent embernek lenni ezen a bolygón, mekkora felelősséggel vagyunk megbízva az egész földet illetően. Mindent újra kell tanulni az itteni körülményekhez alkalmazkodva
-- Az én alapvetően személyes motivációim inkább spirituális és filozófiai eredetűek, amelyeknek a logikus következménye a “hogyan” – offgrid, önfenntartó, és ezen belül a kisközösségben való élet és legfőképpen a boldogság és egzisztenciálisan méltóságteljes és teljes értékű emberi élményének a megteremtése bárkitől és bármitől függetlenül. Röviden valahogyan úgy fogalmaznám meg hogy a boldogság keresése nem odakint, hanem idebent van, majd rámutat a szívére. Erről a fantasztikus befele tartó utazásnak a lehetőségéről tereli el figyelmünket a nagyváros.. De megint csak itt visszafognám magamat, hiszen ezek önmagukban új témák jéghegy-csúcsai.
-- Nem okozott a komfortos hálózati kiszolgálásból érkező számára megrázó élményt a megérkezés.?.
-- Andris:- Ágival mi gyakran jártunk kempingezni, mellyel ez az élmény a kezdetekben összehasonlítható. Ez a kempingezés egyre kényelmesebb, egyre érdekesebb, de jócskán vannak még megvalósítatlan tervek amelyek oda vezetnek amit átfogóan elképzeltünk és amiért érdemes itt lenni és csinálni ezt az egészet. A férfiaknak nagy átlagban kisebb fizikai, érzelmi igényeik vannak: tisztaság, kényelem, biztonság, stb, mint a nőknek, ezért úgy gondolom, és tapasztalatból teszem, hogy nekik ez nagyobb megrázkódtatás. De több ezer éven keresztül ennél sokkal vadabb körülmények között fejlődött ki az ember, egészségesnek tartom hogy a nehézségek helyett inkább azt látnánk meg hogy milyen sokra vagyunk kepések önmagunk erejéből, mi van akkor ha összefogunk.?. A becsület kassza: Így nevezik azt, ha valamit felügyelet nélkül vásárolunk, csak betesszük a pénzt, elvesszük a dolgot.
-- Célotok megtalálni egy olyan életformát, amely összhangban van a természettel, nem terheli a környezetet, megvalósítani egy közösségi önellátó és önfenntartó élet feltételeit. Valóban megvalósítható ez az életforma?
-- Andris:- Mint taglaltam röviden felül, a célunk, a célom nem az offgrid, zöld, önfenntartó élet, ez inkább a módja a további sokkal mélyebb és fontosabb céloknak. Ez az ahogyan egyenlőre logikusan végiggondolva úgy látom hogy rövidebb-hosszabb időn belül az alapvető céljainkat meg tudjuk valósítani minél kevesebb áldozatok árán. Ez az életforma nemcsak hogy megvalósítható, hanem így élt az ember több ezer éven keresztül. Persze tagadhatatlanul kevesebb ideig és minőségben, ez tény, de ennek a lehetőségét megkérdőjelezni nem lehet. Azóta a technológiánk és a tudásunk messze felül szárnyalta azt amit ép ésszel még kontrollálni tudunk, úgyhogy amiatt nem kell félnünk hogy valami vadállat ugrik ránk bármelyik pillanatban, vagy éhen halunk mert nem találunk ételt. Ma más problémákkal néz szembe emberi mivoltunk.
-- A legtöbb emberben felvetődik a kérdés, hogy az életfeltételek megteremtésének egyik alapja a pénzbevétel, honnan tesztek szert jövedelemre távol a civilizációtól.?
-- Andris:- Azért nem vagyunk annyira távol a civilizációtól, és sok közösség, szolgáltatás, termékek forognak körülöttünk melyben részt tudunk venni, pénzt termelni vagy érteket cserélni. Például a szomszédban lévő 6 gyerek haját Ági levágja, és a mama átjön cserébe hozzánk állat tartási tanácsokkal és segítséggel… Eközben pedig arra törekszünk, hogy egyre több mindent megtanuljunk, elsajátítsunk és a saját, egyedi értékeinket ezáltal másra cserélhetjük. Egy ilyen csere-bere felszínhez pl. nagyon jó eszköz és lehetőség az internet és a különböző okos telefonok, amelyek hálózatáról nem próbálunk, akarunk leszakadni, ennek fenntartást és biztosítását a közösségen belül fontosnak tartjuk.
-- Hogyan lehet új alternatívát kínálni a fogyasztói társadalom helyett, s újra éleszteni a szolidáris kis közösségeket, visszaszorítva az egészségtelen egyéni versengést.?
-- Andris:- Erre a kérdésre én is kíváncsian várom a választ, de amíg valaki megtalálja, úgy érzem ez az egyetlen módja annak hogy tiszta lelkiismerettel, boldogan és nyugodtan hajtsam le a fejemet minden este, példát mutassak bárkinek és arra tanítsam a gyerekeimet aminek az alapos megismerése és tisztelete után döntenek még fiatalon hogy mennyire akarnak közel kerülni a többség számára “normálisabb” élethez. Mivel kislányunk most 2 éves, erre még legalább 10 évünk van, amilyen időtávlaton belül úgy gondolom hogy a helyzet már magáért beszél, nem kell globális felmelegedésről vitázni, a környezetünk drasztikus szennyezéséről, újra hasznosításról, zöld energiáról… stb. Viszont ma még más a helyzet. Ha körülöttünk mindenki a “régi nótát fújja” akkor nehéz belekezdeni valami “újabb nótába”..ezért ezt itt “távol” mindentől könnyebb.
-- Szeretnétek kialakítani egy kisközösséget: család, rokonok, barátok, ismerősök, melynek tagjai hasonló képpen gondolkodnak, mint ti, azonosak a céljaik, és akikkel jó együtt lenni. Hogy valósítjátok meg a közösség kiszélesítését.?
-- Andris:- A hozzá állássom hasonló egy bölcs mondáshoz, mely szerint: “When the flower blooms, the bees come uninvited” – szabad fordításban: “Amikor kivirágzik, a méhecskék hívatlanul megjelennek” – és ez a tapasztalatom is. Igazából jelenleg több az érdeklődés szerintem mint amennyiről lehet, érdemes, idő van beszélni. Még nem tartunk ott hogy következtetéseket vonjunk le, értékelhessünk igazából, és főleg nem hogy tanácsokat adjunk másoknak. Mint többször elmondtam másoknak, ez inkább egy ellenállhatatlan belső késztetés kell hogy legyen, az legalább leküzdhetetlen, és nem kell túlkomplikálni csak beletörődni. Amíg viszont könnyen elő tudunk állni egy listányi érvvel hogy miért nem kellene ezt megpróbálni, addig én sem próbálok senkit sem rábeszélni.
-- Milyen terveitek vannak a közeljövőben a fenntartható életmód propagálására, hogy minél több ember széles körben érdeklődjön a program iránt.?
-- Andris:- Mint feljebb is említettem, nekem személy szerint nem célom senkinek sem a meggyőzése, a fenntartható életmódról, ez számomra úgy hangzik mintha valakit meg kell győznöm a pénzről. A pénz, hasonlóan az önfenntartó életmódhoz nem cél hanem eszköz. Persze sok ember a pénzről sem érti ezt, de ezért is jó példa. Az hogy az embernek önfenntartó életet/módon kell élnie magától értetődő eszköze annak hogy sokáig itt legyünk a földön, egészségben, békességben nemcsak egymással hanem a bolygó minden élőlényével, ez vonatkozik még az általam utált szúnyogokra is. A fantasztikusan jó hír az az, hogy miután elértük az önfenntartást, olyan célt tűzhetünk ki magunknak amit csak akarunk, ez mindig is így volt. Ha viszont ezt az alapvető összefüggést nem értjük meg, és továbbra is hitelből élünk az élővilág rovására, egy idő után csődbe megyünk. Zárójelben jegyezném csak meg, szerintem ebben már jócskán benne vagyunk. A környezetünk nem fogja tudni biológiai és genetikai fejlődés útján betömni az általunk ütött hatalmas lyukakat.
Hawaii Dióhéjban
-- Hawaii, hawaii nyelven: "Mokuina o Hawaii", az Amerikai Egyesült Államok: 50. tagállama 1959. augusztus 21. óta. Földrajzilag elkülönül az amerikai kontinenstől és az ország törzsterületétől, lényegében egy Polinéziához tartozó sziget csoport a Csendes-óceánon. A Hawaii-szigetek mindegyike vulkáni tevékenység során alakult ki. Hawaii összterülete: 30 000 km², lakossága: 1,4 millió fő. A szigetek lakói polinéz eredetűek, hivatalos nyelv az angol és hawaii, fővárosa és egyben legnagyobb települése: Honolulu.
-- Hawaii mintegy: 3200 km-re fekszik délnyugatra Észak-Amerika partvidékétől, délkeletre Japántól, és északkeletre Ausztráliától. Az állam magában foglalja szinte az egész vulkanikus Hawaii-szigeteki hegyláncot, ami szigetek százaiból áll, 2400 km hosszan elterülve. A Hawaii-szigetek egy vulkanikus hegységrendszer láncainak a tengerből kinyúló csúcsai. A Hawaii sziget, - „nagy sziget” és egyben a szigetcsoport legmagasabb pontja a Mauna Kea.: 4200 méter.
-- Hawaii-szigetek éghajlata kellemes trópusi. Két évszak van: a száraz évszak májustól októberig, és az esős évszak októbertől áprilisig. A Csendes-óceán kiegyenlítő hatással van a szigetek évi átlag hőmérsékletére. A téli átlag hőmérséklet: 22-24 °C körüli, a nyári átlag hőmérséklet többnyire: 28 °C feletti. A csapadék eloszlásra a szigetek magas hegységeinek elhelyezkedése, valamint a Csendes-óceáni passzát szél északkeleti iránya van hatással. A szigetek nyugati és déli oldalai szél árnyékoltak, itt az évi csapadék mennyiség: 500-1000 mm.
-- A Hawaii szót a proto-polinéziai: Sawaiki szóból származtatják, melynek jelentése „Anyaföld”. A szó más polinéziai nyelvekben is megtalálható, úgy mint a maori: Hawaiki, a rarotongai: Avaiki, és a szamoai: Savaii. Polinézia más területein Hawaii az alvilág vagy az őshaza neve, de Hawaiion nincs jelentése.
-- Hawaii gyönyörű és változatos természeti környezete, meleg trópusi éghajlata, nyilvános strandokban való bősége és aktív vulkánjai miatt a turisták, szörfösök, biológusok és vulkanológusok számára egyaránt népszerű célpont. A Hawaii-szigeteken rengetegféle trópusi növény, zöldség, gyümölcs és virág található. Megtalálható a kókuszdió, a bambusz, valamint számos más trópusi égövi fa. A sokféle gyümölcs között gyakori a banán, az ananász, a mangó, ezenkívül is több száz fajta gyümölcs és zöldség féle. A szigeteken számos különböző virágfajta található meg természetes környezetben, például: hibiszkusz és orchidea félék..
És ami azóta történt...
Önellátó közösség Magyarországon is, a Pázmándi mesefalu születése
-- Időközben a nagyszülők kis falujukban, Pázmándra visszatérve belevágtak a mozgalom magyarországi kiépítésébe is. A Velencei-tó és a Velencei-hegység keleti csücskébe található Pázmándi mesefalu a nevét meseszerűsége miatt kapta.
-- Megálmodóik célja olyan közösséget létrehozni Pázmánd község területén, amely ökológiailag tudatosan él, önfenntartásra törekszik. Működésével szervesen bekapcsolódik a falu társadalmi, gazdasági életébe, és tapasztalatait a lehető legszélesebb körben osztja meg.
-- A Mesefalu közösség minden tagja szolgálatot vállal a csoport, vagy akár, az egész faluközösség számára. Az ottani önkormányzat támogatja a tervet, a Facebookon szerveződő falu iránt nagy az érdeklődés.
-- Andrisék és a Mesefalu életéről hamarosan dokumentum filmet készítünk, amelyet a tévékben és a magyar sajtóban is bemutatunk.
Gaál Rita