Görög szigetek csodái - Hellas és a Hellének.
A Görög szigetek a világ legszebb és legidillikusabb helyei. Az életöröm és a napfény helyei ezek. Görögországnak: 1300 szigete van, ebből: 170 lakott. Görögország kétségtelenül a szigetek országa. Görögország és szigetei a mélykék tenger, a fehérre meszelt házak, a mítoszok és az életöröm világa.
Görögország Közigazgatási Felosztása, 14 Régió,"Periféria".
1. Athosz-Hegyi Autonóm Szerzetesi Köztársaság -- Kariés
2. Kelet-Makedónia és Thrákia -- Komotiní
3. Nyugat-Makedónia -- Kozáni
4. Közép-Makedónia -- Thessaloniki
5. Epirusz -- Joánina
6. Thessália -- Lárissa
7. Közép-Görögország -- Lamía
8. Attika -- Athén
9. Nyugat-Görögország -- Pátra
10. Peloponnészosz-félsziget -- Tripoli
11. Észak-Égei-szigetek -- Mitilíni
12. Dél-Égei-szigetek -- Ermúpolisz
13. Jón-szigetek -- Korfu
14. Kréta szigete -- Heraklion
Görögország Szigetei
Görögország Szigetvilága - Görögországnak: 1300 szigete van, ebből: 170 lakott. Görögország kétségtelenül a szigetek országa. A legtöbbjük az Égei- és a Jón-tengerben fekszik. A legismertebbek közé: Kréta, Korfu, Kefalónia, Rhodos, Kos, Zakynthos, Samos, Santorini és Mykonos tartozik. A kisebb és kevésbé ismertek a háttérben tartózkodnak. A turisták nagy része a szigeteknél még mindig inkább a szállodák bő választékát, a könnyű elérhetőséget és a gazdag szórakozási lehetőségeket részesítik előnyben. Azok, akik úgy döntöttek, hogy a tömegturizmustól mentes szigeteket fedezik fel, a valódi Görögországot ismerhetik meg. A szigetek csoportokban egyesülnek, de mindegyikük egyedi. Lakosságuk is arra törekszik, hogy az eredeti vonásokat, hagyományokat, megőrizzék a jövő számára.
Görögország a mélykék tenger, a fehérre meszelt házak, a mítoszok és az életöröm világa. Az ősi mítoszok úgy tartják, a görög istenek sosem vetették meg a földi örömöket, minek legékesebb bizonyítéka az a másfélezer, türkizkék tengerek által körbezárt kisebb-nagyobb csoda, melyet a kék-fehér világ partjai mentén szórtak szét jókedvű, mámoros kezeik. A görög szigetek különleges atmoszférája éppúgy rejlik kusza mitológiai történetektől sűrű levegőjükben, mint érintetlenségükben, természeti szépségükben, hagyománytisztelő falvaikban és lakóik vendégszeretetében..
1. Jón-szigetek:
Korfu, Paxos, Lefkáda, Ithaka, Kefalóniá, Zákinthos.
2. Égei-szigetek - Szporádok
Alónisos, Skiáthos, Skópelos, Skíros, Évia, Salamína, Thásos, Samothráki, Límnos, Lesbos, Lézvos, Chíos, Számos, Ikaros.
3. Égei-szigetek - Szaróni szigetek:
Éjina, Ídra, Póros, Szpéces.
4. Égei-szigetek - Kükládok szigetei:
Ándros, Naxos, Amorgos, Míkonos, Délos, Páros, Santorini, Sífnos
5. Égei-szigetek - Dodekanéz szigetek:
Ródos, Kos, Pátmos, Astipálea, Kálimnos, Kárpathos, Kásos, Léros, Nísiros, Sími, Tílos, Kastelórizo.
6. Földközi-sziget - Kréta sziget:
Créta
A Görög szigetek, a 20. Legszebb Görög sziget
1. Amorgosz - A Kék sziget
Ámorgosz a Kikládok legkeletibb szigete. Pireusztól 220 km-re fekszik. Keleti szomszédja a Dodekániszosz szigetcsoporthoz tartozó Ásztipálea, nyugati pedig Náxosz. Az elnyúlt és keskeny, 121 km2 területû, rendkívül sziklás, hegyes sziget 1800 fõnyi lakossága halászatból és földművelésbõl él. A fellendülõben lévõ idegenforgalom még nem játszik meghatározó szerepet a sziget gazdaságában, de amióta a komphajó jártokat sűrítették, és így javult a sziget külvilággal való összeköttetése, a csendes pihenést, a rusztikus környezetet, a Kikládok szilaj arculatát kedvelõ turisták a nyári hónapokban nagyobb számban keresik fel Ámorgoszt. A hirtelen megnövekedett idegenforgalommal a szálláshelyek gyarapodása mindmáig nem tudott lépést tartani. A hatóságok az idegenforgalmi infrastruktúra, különösen az úthálózat látványos fejlesztését tervezik. A sziget központja a bájos halászfalu, a vízmosta házakkal, aprócska templomokkal és labirintusszerű, macskaköves utcákkal tűzdelt Chora, de Amorgos egyedülálló tengerparti színei miatt is érdemes idelátogatni. Amorgos a - "nagy kékség" szigete, nem véletlen, hogy a francia Luc Besson, "A Nagy Kékség, Le Grand Blue" című filmjét is itt forgatta le.."Sokan túl késõn ismerik fel az elmulasztott élet célokat. Ezért Ember, légy idejében bölcs, legfõbb ideje, hogy utazz.!." /Goethe/
2. Délosz - Az Istenek szigete
Délosz kicsiny szigete, görögül, Délosz, újgörögben Dílosz, a Kükládok szigetcsoport által alkotott kör közepén helyezkedik el, Mükonosz szigettől 2,5 km-re nyugatra. Szent helyként tartották számon, még mielőtt a görög mitológia ide helyezte volna Apollón és Artemisz szülőhelyét. Kultikus helyként Délosz olyan fontosságra tett szert, amilyent a természeti erőforrásai soha nem tettek volna lehetővé. A körülbelül. 5 km hosszú és 1 km széles sziget közepén a 106 méter magas Künthosz-hegy található. Hajdanán Délosz az Égei-tengeren úszó sziget volt, ezért jött ide a Héra elől menekülő Létó, hogy megszülje gyermekeit, Apollónt és Artemiszt, akiket ezért Déliosznak és Déliának is neveztek. Később Poszeidón négy gyémánt oszloppal rögzítette a szigetet. A sziget már Kr. e. 3000 évvel lakott volt; Kr. e. 900 és Kr. u. 100 között az egyik legfontosabb szent helynek számított, ahol Dionüszoszt ugyanúgy tisztelték, mint Apollónt, Artemiszt és Létót. A helyszínt az athéni francia iskola fedezte fel 1873-ban. 1990-ben az UNESCO felvette Déloszt a Világörökség listájára.
3. Évia - A Költők szigete
Évia vagy hagyományosan: Euboia a második legnagyobb görög sziget Kréta után. A 7. legnagyobb görög prefektúra, - közigazgatási egység. A szárazföldtől az Euboiai-tenger választja el. Hosszú és keskeny, tengeri csikó alakú sziget: hossza mintegy 150 kilométer, szélessége 6-50 kilométer, területe 3660 négyzetkilométer, partvonalának hossza 678 kilométer. Elhelyezkedése északnyugat-délkeleti irányú. A szigeten hosszában hegylánc fut végig, amely a nyugatra elhelyezkedő Thesszália-i hegyek meghosszabbítása, déli irányban pedig Androsz, Tenosz és Mükonosz szigetek hegyeiben folytatódik. Euboia prefektúrához a főszigeten kívül hozzátartozik Szkürosz szigete, illetve az Evoikosz-öböl túloldalán, a görög szárazföldön lévő Szterea. Szkürosz területe 209 négyzetkilométer, partvonala 130 kilométer. Euboia prefektúra teljes területe 4167 négyzetkilométer, lakossága 2005-ös adat szerint 218 032. A sziget legfontosabb hegyei: Dirfüsz (1745 m) és Pükszaria (1341 m) északkeleten, illetve az Okhi (1394).
4. Ikaria - Ikarosz szigete
Ikaria az Égei-tenger északkeleti részén, Samos mellett található sziget Ikaroszról kapta a nevét, aki a mítosz szerint az itteni partok mellett zuhant a tengerbe, miután túl közel repült az istenekhez, és szárnyait megperzselték a nap sugarai. A vízesésekben, homokos és kavicsos strandokban, valamint festői falvakban gazdag sziget az egyik legérintetlenebb táj a környéken. Központi települése Agios Kirikos falva, mely neoklasszicista házaival, szűk utcácskáival és mediterrán hangulatával pillanatok alatt elbűvöli az ideérkezőket, csakúgy, mint a számos különféle, hol öblökkel, hol lélegzetelállító sziklaformációkkal, hol pedig egyszerűen csak kristálytiszta, azúrkék vízzel szegélyezett partszakasza. Mindemellett Agios Kirikosban éjszaka sem áll meg az élet, amiről a hangulatos bárok és a tradicionális görög zene is gondoskodik.
5. Karpathos - A Smaragd sziget
Karpatosz a Dodekanészosz-szigetcsoport második legnagyobb szigete, Kréta és Rhodos között félúton fekszik, 301 km2 területen. Egy rendkívüli szépségű sziget, ahol a vadregényes tájat az egyszerű falvak és települések váltják fel. Itt nyugodt, meghitt és egyszerű életet folytatnak a szigetlakók, akiket a szigetükhöz való odaadás és vendégszeretet jellemez leginkább. A sziget északi és déli része teljesen különbözik. Két nagyobb hegy is található itt: Kali Limni (a sziget közepén) és Profiti Ilias (északon).A Karpathosiakra nagyon jellemző a tradicionális görög életvitel, rendkívül büszkék múltjukra. Az északon élő emberek mind a mai napig szigorú hagyományok szerint nevelik gyermekeiket. Karpathosról a múltban jelentős volt az elvándorlás, de mivel az itteniek nagy lokálpatrióták, a külföldön megkeresett pénzt hazatérve itt fektették be. Földeket vettek, templomokat, kórházat, iskolákat építettek. A sziget déli részén épült Pigadia, a főváros. Fő büszkesége a 2 km hosszú Xenonas strand. A fővárostól nyugatra, festői hegyi falvakon keresztül vezet az út Arkasa faluba. Temploma körül épültek a helyiek kis fehér házai. Az élet itt leginkább a főtéren zajlik, a tavernákban, kávézókban. Itt található a sziget egy híres strandja, az Agios Nikolaos is. Innen délre épültek Amoopi és Afiarti nyaralóhelyek is. Az utóbbit a szörfösök paradicsomaként is emlegetik. A zene, a tánc és a népművészet a sziget életének szerves részét képezi. Nyaranta, főleg a fővárosban, számtalan fesztivál, koncert, és különböző rendezvény kerül megrendezésre. Karpathoson a múltban, a görög szigetek többségéhez hasonlóan, több megszálló hatalom követte egymást: rómaiak, velenceiek és törökök. 1947-ben lett Karpathos Görögország része. A legtöbb történelmi emlék a sziget déli részén található. Említést érdemelnek a templomok és bazilikák: Ag. Anastasia Arkassában, Ag. Minas Pigadiában, Ag. Sofia Sariában. Karpathos összesen 160 km-nyi partszakasszal
6. Kefalónia - A Kék-Fehér sziget
A Jón-szigetek legnagyobb szigete, egykori nevén Tetrapolisz, Zákinthosz és Lefkáda között a Patraszi-öböl bejáratánál fekszik. Kefalónia hegyvidékes sziget, legmagasabb pontja az Énosz hegy (1628 méter) csúcsa. A nagy, de nem túlzsúfolt sziget az itt vakációzóknak sok kirándulásra, túrázásra ad lehetőséget, ezért elsősorban a természetet kedvelő, kirándulni szerető, nyugodtabb nyaralásra vágyóknak ajánlható, de azért a szórakozni áhítók is minden bizonnyal megtalálják a kikapcsolódási lehetőségeket. Partvidéke öblökkel szabdalt, homokos, illetve kavicsos, ezek közül a leghíresebbek a Myrtos, Assos, Makris Gialos, Xi, Skala, Kaminia beach. Itt található a tíz görög nemzeti park egyike. Csak ezen a területen nő a Kefalóniai fenyő és egy különleges szőlőfajta is, amelyből a kitűnő minőségű Robola bort készítik. A sziget egyik legnépszerűbb és legnagyobb üdülőtelepülése a főváros közelében található Lassi, melynek strandján vízisí, vízirobogó és sárkányrepülés várja a nyaralókat. Közelében találhatók a környék nevezetességei, a Szt. Geraszimosz-templom és a Szt. Theodor-világítótorony, ahonnan gyönyörű a naplemente látványa.
7. Kos – Hippokratész szigete
Kos délen található sziget, a török partok közelében. Kos hosszú, keskeny, dombos kis sziget, itt született a modern orvoslás atyja, Hippokratész. Partja homokos, fővárosa, Kos pedig gyönyörű. Műemlékei és szentélyei még ma is láthatók. Aszklépiosz híres szentélye – ahonnan a görög orvostudomány kiindult – Kosz városa közelében van. Valamikor Apollón szentélye volt; valamivel Hippokratész halála után, az i. e. 4. század közepén fogtak hozzá az Aszklépiosz-templom és a környező létesítmények építéséhez, amelyek számos i. e. 3. századi jellegzetességet is mutatnak. A legjobb strandok a keleti oldal közepén vannak. Kos talán a legolcsóbb görög sziget, egy átmulatott éjszaka sem terheli meg különösebben a pénztárcánkat. A sziget déli csücskén fekvő Kamari abszolút családközpontú üdülőhely. Kos nyugati strandjai délutánonként nagyon szelesek. Persze ez nem mindenkinek gond, a szörf szerelmesei ezt biztosan élvezni fogják. Kirándulóhelyek: A halászkikötő, mecsetek, a római város romjai, az Asklepeion Színház, és persze itt is van Régészeti Múzeum.
8. Korfu – A Zöld sziget
Korfu Görögország legzöldebb szigete, ez volt Sisi királynő kedvenc üdülőhelye. A legtöbben, akik először látogatnak Görögországba, ezt a szigetet választják. Legnagyobb és legvonzóbb városa Kérkira. Óvárosa olaszos, csipetnyi brit és francia jelleggel. A város két csodálatos erőddel rendelkezik, a Neo Frourióval és a Paleo Frourióval, ahol esténként fény- és hangjátékokat tartanak. A városnak számos érdekes múzeuma is van. A sziget legnyüzsgőbb, leghangosabb üdülőhelyei a keleti parton vannak, a várostól délre (Benitses, Moraitika, Messongi és Kavos). A sziget északi fele pedig az idősebb, gazdagabb vendégek kedvence. Roda és Sidari finoman lejtő partjai a családosok ideális nyaralóhelye. A nyugati part kevésbé látogatott, érdemes azonban a Paleokastritsa környékét felkeresni, ahol egy gyönyörű, kerek, türkiz öbölben mártózhatunk meg. Az északi rész a vízi sportok kedvelőinek tökéletes, a strandok itt különösen szelesek. Korfu, vagy más néven Kérkira, a Jón-tengeri Görög szigetek legészakibb tagja, észak-nyugat Görögország mellett található. A különleges sziget zöld növényzetével, egyedi klímájával, változatos tengerpartjával és nem utolsósorban a vidám helybéliek vendégszeretetével ejti bámulatba a látogatókat. A sarló alakú sziget fővárosa, Korfu, vagy más néven Kérkira – merthogy nem csak a szigetet nevezik így – sok tekintetben a sziget lelke, de mint oly sok más főváros, ez sem reprezentálja teljes egészében a szigetet, viszont remek kiindulópont az ország feltérképezéséhez. Romantikus halászfalvak, eldugott hegyi települések, nyüzsgő strandok, meredek sziklák között megbúvó öblök várnak a Korfura érkezőre. Mivel alapkövét a velenceiek tették le, a főváros kicsit olaszos, egy kicsike franciás jelleggel és némi brit beütéssel megfűszerezve. A sziklás, olykor meredek nyugati oldallal szemben a sziget keleti és északi részén kisebb-nagyobb síkságok, homokos-kavicsos partok, öblök találhatók. Nyüzsgő, fiatalos üdülőhelyeket a sziget keleti partján találunk
9. Kréta – A Nagy sziget
Kréta Görögország legnagyobb szigete, önálló kis ország, négy tartományra oszlik. Elválasztja az Égei-tengert a Líbiai-tengertől, határvonalat képezve ezzel Európa és Afrika között. Éghajlata különleges, a száraz, meleg időszak hat-hét hónapig tart, a tél enyhe és csapadékos. A sziget fővárosa Heraklion, de Chania is egy igazi, lüktető nagyváros. A szórakozni vágyó fiataloknak ez egy igazi paradicsom. Aki a csendesebb helyeket kedveli, a délen fekvő halászfalvak és kisvárosok közül választhat. Kirándulóhelyek: Az itt nyaralóknak kötelező a knósszoszi palota, egy kirándulás Kréta még érintetlen déli részére, a Kales-erőd Ierapetrában, de Diosz barlangja is felejthetetlen élmény lehet. Kréta a nagy sziget – így becézik a görögök Krétát, amely Görögország legnagyobb és egyben legdélibb szigete. Kréta csodálatos tájakkal, változatos növényzettel, 2500 méter magas hegyekkel, gyönyörű tengeröblökkel és hangulatos városokkal dicsekedhet. Az olajfa- és narancsligetek között fehér falú házikók, teraszos tavernák és csöndes kolostorok húzódnak meg. A sziget partvidéke rendkívül változatos, délen többnyire sziklás, meredek tengerpartok jellemzik, míg strandolásra az északi részek nyitott, lankás öblei alkalmasak. A régészeti látnivalókon és természeti szépségeken kívül a sziget varázsa az igazi görög vendégszeretet, a májustól októberig tartó kellemes időjárás és a kristálytiszta, kék tenger. A sziget fővárosa: Heraklion - Iráklion, egy tipikus görög, állandóan nyüzsgő város, némi velencei beütéssel. Inkább azoknak ajánlott, akik szeretik a fergeteges városi hangulatot, hiszen itt éjjel-nappal folyik a mulatozás. A szórakozni vágyó fiataloknak ez igazi paradicsom. Aki nyugalmasabb nyaralásra vágyik, a délen fekvő halászfalvak és kisvárosok közül választhat.
10. Lefkada - A Türkiz-Kék sziget
A Jón-tenger egyik nyugalom-oázisának is nevezhetjük a Lefkada szigetet. A természet ereje csodálatos műveket hagyott itt a földiek számára. Szűzies, érintetlen helyek, romantikus öblök, csodálatos strandok, türkíz-kék tenger és fehér sziklák. Mindez szívélyes, barátságos helyiekkel, valamint hamisítatlan görög vidékkel, falvakkal párosul, ahol mintha megállt volna az idő. Lefkada vagy Lefkas sziget a Jón-tengeren, Korfu és Kefalónia között fekszik. Réges-régen, talán biztonsági okok miatt lett mesterségesen elvágva, hogy később ismét egy földnyelvvel kössék össze a szárazfölddel. Lefkada ennek köszönhetően is egy egyedi sziget, melyet a szárazföld elhagyása nélkül lehet megközelíteni. Lefkada neve a görög „lefko“ szóból származik, amely fehéret jelent. A sziget legdélebbi csücskét nevezik Lefkatas-nak. Ez a rész a végtelen, fehérlő mészkő szikláiról és csodálatos strandjairól ismert. Lefkadához is számos legenda fűződik. Az egyik szerint itt vetett véget életének Sapfó költőnő, mivel szerelme a szépséges Faónhoz nem talált viszonzásra. A híres trójai felfedező, Heinrich Schliemann kollégája, Wilhelm Dörpfeld régész a szigeten folytatott ásatásokat, mivel meg volt győződve arról, hogy itt fedezheti fel Homérosz Ithakáját. Az I.e. 7. században a lefkadai Nirikos város volt Görögország egyik legnagyobb városa. A török uralom után a velenceiek kormányzása alatt élte legnagyobb virágzását. Ennek bizonyítéka az Aghia Mavra erőd, melyet már a szigetre vezető úton megpillanthatnak. Régen védelmet nyújtott a szigetlakóknak, mára erre a tényre robusztus falai, világítótornya és néhány ágyú emlékeztet. Az erőd végén egy pontonhíd található, ezen léphetnek be a sziget fővárosába. Lefkada fővárosát a szűk sikátorok és a török uralomra emlékeztető építészeti stílus jellemzi. A helyi tavernák ínycsiklandozó illatokkal csábítják a turistákat, de számos vendég keresi fel korszerű kikötője miatt is. Lefkada legnagyobb vonzereje viszont a fotogén és romantikus strandjaiban rejlik. Mindegyik közül kiemelkedő említést érdemel a Porto Katsiki strand, melyet Európa legszebb strandjai között tartanak nyilván. Meredek fehér sziklák és a fehérlő strand a türkíz-kék tenger kombinációjával felejthetetlen látványt nyújt. A sziget egyik ismert nyaralóhelye Nikiana. A valaha kis halászfalut a Skaros hegy alatt találjuk, kb. 10 km-re a fővárostól, Nidri nyaralóhely közelében. Éttermek, bárok, tavernák, boltok várják a turistákat, sőt a szórakozni
11. Lesbos - A Szerlmesek szigete
Leszbosz, görögül: Lézvosz, Görögország harmadik, a Földközi-tenger hetedik legnagyobb szigete. Az Égei-tengerben, Kis-Ázsia nyugati partja közelében, közvetlenül Troasztól délre fekszik. A szigetet főként hegyek borítják. Két kiemelkedő hegycsúcsa van, a 967 méteres Lepetimnosz és a hasonló magasságú Olimposz. A sziget területe 1630 km². Lakosainak száma 108 297 (2001-es adat), melynek több mint harmada Mitilíniben, a sziget fővárosában él. Főbb települései még Plomárion, Ajasszosz, Eresszosz és Mólivosz (archaikus neve Mithímna). A főváros, Mitilíni régi elnevezése Mütiléné, törökül Midüllü.. A sziget már a bronzkortól kezdve lakott terület. Elsőként a hettiták említik, Lazpa néven. Az i. e. 13. században először Szeha, majd Vilusza birtoka. A század utolsó szakaszában Pijamaradu, a későbbi millavandai (milétoszi) király innen származott. A sziget régi nevéből (Leszbosz) származik a leszbikus kifejezés. Ennek eredete Szapphó költőnő munkája, melyben a nők közötti szerelmet ábrázolta. Emiatt Lészvosz, közelebbről Szapphó szülővárosa, Eresszosz ma a leszbikusok fő turisztikai célpontja.
12. Mikonos – A Kozmopolita sziget
Mikonos, görögül: Mykonos már régi hagyományú és jól bevált nyaraló övezet, egy nagyon kedvelt turista célpont sokak számára. A Kikládok közül Mikonoszt fedezték fel legelőször a turisták, és a mai napig az egyik legnépszerűbb görög sziget. Az 1950-es években művészeket ejtett rabul, az 1960-as években milliomosok nyaralóhelyévé vált. Itt vannak az Égei-tenger legszebb homokos partjai, Mikonosz gyönyörű hotelekkel, jó éttermekkel, divatos butikokkal és pezsgő éjszakai élettel rendelkezik. Látogatói zömmel fiatalok, valamint az amerikai és európai hajókörutak utasai. Hat strand közül válogathatnak a sziget látogatói. A déliek zsúfoltabbak, ezért a nyugalomra vágyóknak a keleti részek ajánlottak. A tenger itt lassabban mélyül, gyerekeknek is biztonságos. Kirándulóhelyek: Komppal rövid idő alatt eljuthatunk a szomszédos szigetekre, ahol teljesen más világokba kukkanthatunk bele. A legérdekesebbek Tinosz és Délosz.
13. Naxos - Dionüszosz szigete
Naxosz, olaszul Nasso sziget a legnagyobb a Kükládok szigetcsoport tagjai közül, az Égei-tenger középső részén, Görögországban. Területe 428 km². Ez a legzöldebb küklád sziget. A csoport többi tagjával szemben megfelelő mennyiségben áll rendelkezésre víz. Legmagasabb pontja a Zász-hegy (1008 méter). Egy legenda szerint maga Zeusz is a Zász(=Zeusz)-hegyen, egy barlangban nevelkedett. Itt hagyta ott Thészeusz Ariadnét, aki segített neki kiszabadulni a krétai labirintusból. Ariadné aztán beleszeretett Dionüszoszba, a bor és a vigalom istenébe. Itt volt az ókori kükládi civilizáció központja. Az i. e. 8. és 7. század alatt a sziget irányította a Kükládok kereskedelmét. I. e. 499-ben, a ión felkelés alatt itt zajlott a naxoszi hadjárat. Naxoszon volt a velencei Marco Sanudo hercegségének (Naxoszi Hercegség) központja 1204 után. Sok velencei épület máig fennmaradt. 1564–1821 között az Oszmán Birodalom része. Az 1821-es törökellenes felkelés után ismét önálló, majd 1832-től Görögország része lett.
14. Paros - A Márvány szigete
Párosz, ógörög átírással Parosz, sziget az Égei-tenger közepén, Görögországban. A Kükládok szigetcsoport tagja. A sziget márványáról híres. Ebből a márványból faragták a Milói Vénuszt és Napóleon szarkofágját. Szantorini és Mikonosz után a harmadik legnépszerűbb küklád sziget. Naxosztól egy 5 kilométeres csatorna választja el. Területe 165 km2. A főváros, Paroikia az északnyugati oldalon fekszik, egy öbölben. A sziget alapkőzete márvány. Legmagasabb pontja, Éliás Próféta hegye (Profitis Ilias - az ókorban Marpessa) 770 méter magas. A szigettől délnyugatra egy kilométerre található egy kisebb szigetecske, Antipárosz. A párosziak a perzsa háborúk idején Xerxész-szel kötöttek szövetséget. Emiatt a hazafiatlan hozzáállás miatt Themisztoklész meg is büntette őket. Miután az athéniek Miltiadész vezérlete alatt sikertelen kísérletet tettek a sziget elfoglalására, Parosz a második perzsa háború után az athéni szövetséghez csatlakozott. A sziget büszkesége a IV. századi Pároszi Krónika, amely felsorolja az ókori Görögország művészeti értékeit. Egy része a helyi Archeolgiai Múzeumban látható, sajnos azonban az értékesebb részek meghatározó nyugati múzeumok tulajdonában vannak.
15. Poros - A Történelmi sziget
Pórosz, görögül: Póros szigetpár, a Szaróni szigetcsoport része, Görögországban. 48 km-re van Pireusztól, a Peloponnészoszi-félszigettől pedig csak egy pár száz méteres tengeri csatorna választja el. Népessége körülbelül 4000 fő. Területe körülbelül 31 km². Két szigetből áll, Szfajriából és Kalauriából, melyeket híd köt össze. A felszín hegyes.
A sziget története nagyon régi, Póroszt a bronzkor óta lakják. A bizánci korban a szigetet sokszor támadták meg kalózok. Görögország oszmán megszállása alatt Pórosz független maradt, később a görög szabadságharc alatt pedig jelentős mértékben segítette a többi szigetet. Látnivalók a szigeten lévő, a szigettel azonos nevű Pórosz kikötőjének fő nevezetessége az 1927-ben épült óratorony.
16. Samos - A Hegyes sziget
Samos szigete az Égei-tenger keleti részén található Kis-Ázsia partjaitól mindössze 3 km-re. A szigetet Törökországtól az Eptastadio csatorna választja el keleten, amely legszűkebb pontjánál csupán 1650 méter széles. Északra Erythrea Törökország félszigete, észak-nyugatra Chios sziget, nyugatra és dél-nyugatra Ikaria és Fourni szigetek, délre pedig a Dodecanese szigetei helyezkednek el. A görög szigetek között Samos a 8. legnagyobb, területe 477 km², népessége meghaladja a 50 ezer fõt. Samos hegyvidékes sziget, magas hegyvonulatait − a legmagasabb, kopár csúcsokat leszámítva − dúsan zöldellő erdők borítják. Két nagy hegye közül az egyik sziklás, a Kerkis hegy, a másik viszont zöldellő és termékeny Ambelos. A Kerkis legmagasabb pontja 1443 méter, míg az Ambelos-é 1160 méter. A kevés síkság főként a sziget déli részén található, melyeken ezüstösen csillogó olajfaligetek, gazdag gyümölcsösök és szőlészetek váltják egymást. Samos különleges, kissé trópusi éghajlata miatt itt nemcsak tavasszal, hanem nyáron is virágok ezrei pompáznak szerteszét.
17. Santorini – A Fekete sziget
Szantorini a legdélebbi görög sziget, egy vulkánkitörés eredménye. Szantorini, görögül: Théra, – egy Dél-Görög sziget az Égei-tengeren. Görögország része az ország déli részén, körülbelül 200 km-re Athéntól délkeletre. A Kükládok szigetcsoport legdélebbi tagja. Szantorini alapvetően egy irdatlan erejű vulkanikus robbanás maradványa, amely megsemmisítette a korabeli településeket az eredetileg egyetlen szigeten és amely a jelenlegi geológiai kaldera kialakulásához vezetett. Látványos szépsége, és az élénk éjszakai élet a szigetet Európa egyik legvonzóbb és leglátványosabb turisztikai célpontjává tették. A szigeten bolygónk egyik legnagyobb vulkánkitörése: a Minószi kitörés, melyet néha Thérai kitörésnek is neveznek, 3600 évvel ezelőtt, a Minószi civilizáció csúcspontján következett be. A kitörés egy több száz méter vastag vulkáni hamu-üledékkel körülvett óriási kalderát hagyott hátra és a kiváltott cunami-val közvetett módon hozzájárulhatott a 110 km-re délre fekvő Kréta szigetén a Minószi civilizáció összeomlásához. Egy másik népszerű elmélet szerint a Thérai kitörés a forrása Atlantisz legendájának is. A sziget jellegzetessége az Assyrtiko nevű bor. A szőlőt a szigeten folyamatosan fújó szél miatt a földön, kosár alakba fonva növesztik. A bor jellegzetes ízét a vulkanikus kőzet adja. Fontosabb borászatai: Santo Wines, Vinsanto, Volcan Wines, Boutari Wines. Nyáron, májustól-szeptemberig, több mint egymillió turista látogat a szigetre, többségük hatalmas óceánjáró hajóval érkezik. A sziget ma Európa egyik legismertebb és legfrekventáltabb turisztikai célpontja. Nevezték a világ 7 csodája közé. Érdekes formájának köszönhetően látogatók ezreit vonzza. A természeti katasztrófa után csak a kráter széle maradt meg, innen a sziget különleges félhold formája. A szirtek vörösen, szürkén és feketén magaslanak ki a mélykék tengerből. A keleti part gyönyörű, a homok itt fekete. A tengerparttól 600 fokos lépcső vezet a városig. A sziget északi részén fekvő Oia a Kikládok egyik legelragadóbb helye. Nagyszerű éttermek, kávézók és fényűző szállodák kápráztatják el az utazót. Aki nem kedveli a tömegturizmust, az az elő- és utószezonban utazzon Szantorinire. Kirándulóhelyek: A szomszédos vulkáni szigeteket, templomokat, kápolnákat, városmaradványokat csodálhatjuk meg.
18. Rodos – A Napos sziget
Rodosz egy csodásan szép görög sziget az Égei-tengerben. A török partok közelében fekvő Dodekániszosz-szigetcsoport legnagyobb szigete. A sziget területe: 1398 km², éghajlata nagyon enyhe. Lakossága körülbelül 125 ezer fő. A sziget 73 km hosszú és 25 km széles. A hosszúkás szigeten egy hegylánc vonul végig, amelyet többé-kevésbé alacsony horpadások osztanak részekre és amely a középen emelkedő Tairoszban vagy Attairóban éri el a legnagyobb magasságát.. Rodosz – „a napisten szigete”, amelyet többek között az egy évben 300 napon át tartó napfényes időjárás tesz vonzóvá. Változatos növényvilág, vonzó tájak és nem utolsósorban a mozgalmas múlt mindenütt visszaköszönő nyomai érintik meg a látogatót. A pálmákkal övezett strandjai és az olaszok idejéből származó termálfürdő romjai is szépek. A sziget Görögország egyik legfontosabb üdülőterületének számít, a turistaközpontoktól távolabb eső területek mégis megmaradtak érintetlenségükben. Ókori emlékhelyei miatt Rodoszt az antik görög civilizáció máig élő múzeumának is nevezhetnénk, természetes és valószerűtlen szépségével, klímájával, gyönyörű tengerpartjaival ugyanakkor ideális hely nyaralásra és pihenésre.. Görögország a mélykék tenger, a fehérre meszelt házak, a mítoszok és az életöröm világa. Az ősi mítoszok úgy tartják, a görög istenek sosem vetették meg a földi örömöket, minek legékesebb bizonyítéka az a hatezer, türkizkék tengerek által körbezárt kisebb-nagyobb csoda, melyet a kék-fehér világ partjai mentén szórtak szét jókedvű, mámoros kezeik. A szigetet legfőképpen jó strandjai és gyönyörű középkori fővárosa, Rodosz teszi ideális úti céllá. Keskeny utcalabirintusok, kőházak és bástyák tarkítják. Rodosz város külvárosai (Ixia, Trianda, Ialyssos, Koskinou, Faliraki és Afandou) népszerű nyaralóhelyek. Itt azok is jól érezhetik magukat, akik szabadságukat csendesebb helyeken töltenék. A fiatalok Falirakit kedvelik a legjobban. A legnépszerűbb és legszebb üdülőfalu Lindos. Partja meseszép, de mindig rengetegen vannak. A sziget déli részén akadnak kevésbé zsúfolt, hasonlóan gyönyörű helyek, mint például Lardos és Pefkos. Nyári attrakció Rodoszon a Petaloudes, a Pillangók völgye. A csíkos medvelepkék ezrével gyülekeznek a hűvös, nyirkos völgyben. Kirándulóhelyek: A Nagymesteri palota, a Régészeti Múzeum, a Modern Görög Művészetek Múzeuma, de a Néptánc Színház is érdekes kulturális kikapcsolódás lehet.
19. Thasszosz – A Családok szigete
Thasszosz zöld és termékeny szigetét puha, fehér homokos strandok veszik körül. Legfontosabb kikötője Limenas. A legnépszerűbb üdülőhely a szigeten Limenaria, a második legnagyobb város. Árnyékos, homokos parttal és kristálytiszta vizével és számos sportolási lehetőséggel csalogatja a nyaralni vágyókat. Mindenképpen kóstoljuk meg a Thasszosz-i mézet. Igazi élményben lesz részünk. Kirándulóhelyek: A kikötővel szemben helyezkedik el az akropolisz, ahol több ősi ereklyét is megcsodálhatunk: a római piacteret, az Odeont vagy a Hercules-szentélyt.
20. Zakinthosz - A Szépséges sziget
Zakynthos egy pici görög sziget, Korfu-tól délre. A sziget smaragdzöld vizével, festői öbleivel, lagúnáival, változatos sziklás, homokos, kavicsos partszakaszaival az egyik legszebb jón-tengeri sziget. A népszerű üdülőtelepülések, Tsilivi, Laganas, Argassi, Alykes mozgalmas életükkel már hosszú évek óta a turisták kedvenc üdülőhelyei. A keleti oldalon fekvő főváros neve megegyezik a szigetével. S noha a régi város egy földrengés miatt elpusztult, az „új” Zákinthosz újra elvarázsolja látogatóit: úgy simul a hegy oldalában elterülő kikötőhöz, mint egy amfiteátrum. A mozgalmas, hangulatos város számtalan látnivalóval örvendezteti meg az idelátogatót. Zákinthosz egyik legismertebb öble és egyben Görögország egyik legtöbbet fotózott tengerparti szakasza a „To Navagio”, azaz a Navagio-öböl. A hatalmas mészkőfalakkal körbevett öbölben egy rozsdás csempészhajó roncsai pihennek a fövenyen. A sziget keleti és déli részén lágy, hosszan elterülő fürdőöblök találhatók, de az állatvilág kedvelőinek is tartogat a sziget ezen része meglepetéseket, ugyanis ez az egyik kedvelt élőhelye a Caretta-caretta nevű nagy tengeri teknősnek. A sziget nyugati és délnyugati partjai bővelkednek kisebb-nagyobb tengeri barlangokban. A sok nyári napsütésnek és a kiadós téli esőzésnek köszönhetően dús növényzet, leginkább különféle fenyők – találhatóak hegyein. Zakinthoszt 1953-ban egy földrengés majdnem teljesen elpusztította. A városait, falvait teljesen újjáépítették, csak néhány régi épület, műemlék maradt meg. Legnagyobb vonzereje a hatalmas, homokos part a Laganas-öbölnél. A többi strandot a keleti parton találjuk, Agrassi, Planos és Alikes mellett. A Skopos-hegy csúcsáról nagyszerű kilátás nyílik az egész szigetre és Peloponnészoszra. Kirándulóhelyek: A Bizánci Múzeumban a földrengés idejéből megmenekült vallási gyűjteményt nézhetjük meg, de érdemes a sziget északi részén lévő kék barlangot és a Csempész roncsot is felkeresni.
Görögországról dióhéjban.
Görögország gazdaság történelmi és kulturális értékeiről sok mindent leírtak már. Az ókorban itt fogantak meg a demokrácia alapelvei, az a föld a filozófia és több tudomány bölcsője. Itt születtek az olimpiai játékok is, melyek közül az elsőt i.e. 776-ban rendeztek meg. Görögország szülötte számos híres tudós, író, gondolkodó, költő. Említsük meg Homéroszt (nevéhez az Iliász és Odüsszeia eposzok kötődnek), Sapfo költőnőt, a híres filozófusok közül Szokrateszt, Platónt, Arisztotelészt, Arkhimédészt, Pythagoraszt. A görög mitológia napjainkban is népszerű „celebjei”, a 12 isten ma is megmozgatja az arra járók fantáziáját, amikor az olimposzi hegy hófödte csúcsait csodálják.... Ha esetleg nebulóként az iskolapadban még teherként nehezedtek is ránk a Görögországhoz fűződő tudnivalók, a strandon simogató napfény, a tenger tökéletes kéksége, a helybéliek vendégszeretete ki fogja színesíteni az országról addig szerzett ismereteket. Ha egyszer megtapasztaljuk Görögország színeit, ízeit, illatait vágyni fogunk ide vissza újra. Mindezt a sok visszatérő utazó állítja, akik éveken át „hűségesen” visszajárnak a már jól ismert helyszínekre, mert mindig tud valami újat nyújtani a kellemes nyaralás gondtalansága mellett. A legtökéletesebb útikönyv sem tudja felkelteni az emberben azokat az érzéseket, melyeket az ország látogatásánál tapasztaltak. Az viszont biztos, hogy ha valaki Görögország valódi arcát szeretné megismerni az igazán a helybéliek társaságában sikerülhet. Az itteni emberek tele vannak életerővel, a nap minden percét képesek élvezni és mindenből a legjobbat kihozni. Örülnek minden apróságnak, a naplementének vagy egy csésze finom kávénak, melyet barátaik társaságában fogyasztanak el. Nem feszültek, nem idegeskednek apróságokon, habár nagyon temperamentumosak és hangosak. Egyszerűen imádnak élni, enni, inni, énekelni, táncolni. Talán csak egy görög tudja megmutatni, hogyan kell összeválogatni a legjobb vacsora menüt, a leginkább hozzá illő borokkal vagy ouzoval. Egy görög garantáltan olyan ételkombinációkat rendel, amelyekről nem is sejtenénk, hogy ebben a formában „ehetőek” Kóstolja meg a mézédes desszerteket, a görög kávét és a frappét is! Majd hagyja magát Odüsszeusz kalandvágyó szellemétől elcsábítani és keljen útra, vágjon neki a kalandoknak! Fedezze fel a történelmi helyszíneket, barangolja be a napsütötte tájat, mely sok-sok energiával tölti fel mind a szigeteken, mind a szárazföldi részeken az idelátogatókat. Tartson egy kis pihenőt egy kellemes fürdőzés kedvéért, a forró nap pillanatok alatt megszárítja majd a bőrét és térjen be egy hangulatos kis tavernába. A finom ebéd után álljon meg egy csendes kis faluban, ahol egy frappé mellett, a környező tájat szemlélve és a helyiek békés nyugalmát látva, úgy tűnhet, hogy megállt az idő. Hazatérve majd bízhat abban, hogy a felidézett kellemes emlékek pozitív energiával fogják eltölteni és az esetleges problémák megoldásában segítségére lesznek nem hagyják, hogy hétköznapjai elszürküljenek. Idézzen fel csak egy pillanatra egy varázslatos panorámát, egy hangulatos naplementét vagy egy hűsítő fürdőzést az aranyló napfényben. Mindezekhez a szép élményekhez a legbiztosabb megoldás: Görögországba görögökkel..
Görögország Éghajlata
A partvidék éghajlata általában mediterrán, a nyár meleg és száraz, a tél enyhe, langyos és esős. A zárt medencékben szárazföldi jellegűvé válik a klíma. Nyaranta a legmelegebb időszakokban 45 fok fölé is csúszik a meleg, míg télen 10 foknál általában nincs hidegebb. Az országban általában rendkívül tiszta a levegő és száraz. Sok a napsütés, 300 nap/év, 3000 óra. A csapadék mennyisége nyugatról kelet felé egyre csökken.
Görögország Történelme
A Balkán-félsziget déli részén fekvő Görögország kellemes éghajlatú területén már a bronzkortól egész Európa fejlődését meghatározó kultúrák alakultak ki. A virágzó hellén Birodalmat az egyre erősödő Róma hódította meg az i. e. 146-ban. A Római Birodalom kettéválása után a 15. századig a Bizánci Császárság része volt, a Balkánon előrenyomuló török hódítás áldozatául esett, és az Oszmán Birodalom uralma alá került. A négy évszázados elnyomás után a görög szabadságharcban kilenc év alatt (1821–1830) sikerült elérni az ország függetlenségét. A londoni szerződés 1830. február 8-án ismerte el a Görög Királyság szuverenitását. Az ország 1924 és 1935 között köztársaság volt, 1936-tól pedig katonai diktatúra volt, amelyet 1941-ben a német megszállás követett. A felszabadult országban 1944-ben visszaállították a monarchiát, majd 1946 és 1949 között polgárháború dúlt. A hadsereg jobboldali elemei 1967-ben puccsal átvették a hatalmat, a király (II. Konstantin) külföldre menekült. Az országot köztársasággá nyilvánították, és 1973-ban népszavazás által a királyt megfosztották trónjától. Az ún. ezredesek rendszere 1974-ben bukott meg a ciprusi válság miatt, ekkor újabb népszavazáson a lakosság többsége a köztársaság fenntartása mellett döntött. 1981-ben elsősorban az ország politikai stabilitásának erősítése miatt vették fel az Európai Unióba.
A Görög Kultúra
A későbbi évezredek egész európai gondolkodásának, művészetének egyik legfontosabb, meghatározó alapja lett az ókori görögség kultúrája. Hatása akkora mint a Bibliáé. A középkorban ugyan háttérbe szorult, de a reneszánszban újra a görög kultúra felé fordultak. Világszemléletük legnagyobb újdonsága "az ember felfedezése": az a felismerés, hogy minden élőlény között leghatalmasabb az ember: ő lett minden dolog legfőbb mércéje és végső célja. A korai görög kultúra kötődik ugyan a régebbi keleti népek műveltségéhez, mitológiai képzeteihez, de az átvett elemekből, sajátos, a keletitől elütő világképet, világszemléletet alakítottak ki. A görög ember: A görög ember szabadelvű volt, a boldogságot, az örömöt kereste, sokszor teljes erkölcstelenségben élt, a gazdagok állandóan ünnepeket rendeztek. A személyes dolgok nem érdekelték őket. A filozófusaik nem azt kérdezték, hogy én miért vagyok, hanem az érdekelte őket, hogy hogyan keletkezett a világ és hogyan lehetnének boldogok. A testkultúra is nagyon meghatározó volt az életükben. A küzdő szellem, küzdési vágy is jellemezte őket. Versenyeket rendeztek, mind a sportban, mind az irodalomban. "Azt látjuk az ókorból, amit a kései görögök megőrzésre méltónak találtak." A forrásoknak csupán 20%-a maradt fenn. Mindaz, amit nem másoltak, elveszett.
Görög Istenek
Az Olümposzi istenek hellenisztikus görög mondavilág alapja. Ugyancsak hellenisztikus kori fejlemény a görög mitológiai alakoknak a részben teljesen más gyökerű, részben rokon italikus-latin mitológiai alakokkal való „megfeleltetése”, mintegy nemzetközi „istenszótár” gyanánt, hogy a fogalmak, nagyjából lefordíthatóak legyenek, a latin istenneveket zárójelben közlöm.
Olümposzi Istenek
Zeusz: A legfőbb isten az Olümposzon, Kronosz és Rheia fia, az istenek 3. nemzedékének vezetője, jelképe a villám. (Jupiter)
Héra: A 300 éves szerelem után Zeusz felesége és nővére, az Olümposz királynője, a család istennője. (Juno)
Hadész: Kronosz és Rheia gyermeke, az Alvilág ura. Az alvilágban lakik, Övé a Sötétség sisakja, ami rettegést áraszt. (Pluto)
Déméter: A termékenység, a nyár, a növények, az aratás istennője, Zeusz második legidősebb testvére. (Ceres, Terra)
Hesztia: Zeusz legidősebb testvére, Kronosz és Rhea lánya, a családi tűzhely istennője. (Vesta)
Apollón: Létó és Zeusz gyermeke, a költészet, nap, világosság, jóslás, zene istene, a Múzsák karának vezetője. (Apollo)
Artemisz: Létó és Zeusz gyermeke, a Hold, a vadászat és a vadállatok szűz istennője, Apollón ikertestvére. (Diana)
Aphrodité: A szépség és szerelem istennője. Egy kagylóhéjban emelkedett ki a tenger habjaiból. Az istennő neve is születésére utal, mert a görög aphrosz szó habot jelent. Arészt szerette, de Héphaisztosz felesége lett. (Venus)
Arész: Héra és Zeusz gyermeke, a harc és háború istene, az értelmetlen vérontás megtestesítője. (Mars)
Dionüszosz: Zeusz és a halandó Szemelé fia. A bor és szőlő istene, a mulatozások és vigasságok istene. (Bacchus)
Héphaisztosz: Héra gyermeke, a tűz és a kovács mesterség istene, minden mesterség istene, de leginkább a kovácsoké. Az egyik lábára sántított. (Vulcanus)
Hermész: Zeusz és Maia gyermeke, az istenek hírnöke, a halottak követője, az utazók, kereskedők, szónokok, tolvajok védője, a védelmező istene. (Mecurius)
Athéné: Zeusz fejéből pattant ki. Ő a városvédő istennő, a mesterségek és tudományok védnöke, a bölcsesség, jog, az igazságos háború és a művészetek oltalmazó istennője. (Minerva)
Poszeidón: Kronosz és Rheia gyermeke, a félelmetes természeti erők, a tenger, földrengés, tengeri vihar istene, csak összefoglalva nevezzük a tenger istenének, jelképe a háromágú szigony, jelzője a Földrázó. (Neptunus)
Egyéb Istenek
Gaia: A föld istennője. (Tellus)
Amphitrité: Poszeidón tengeristen felesége, a tenger istennő. (Ampera)
Aiolosz: A szél istene, ő szedi össze a pusztító szeleket és ajándékozza Odüsszeusznak. (Aolos)
Boreasz: Az északi szél istene. (Setis)
Caelus: Minden kezdet és vég istene. (Janus)
Eileithüia: Héra gyermeke, a szülés istennője. (Elitea)
Erósz: Aphrodité és Arész fia, a Szerelem istene. (Amor, Cupido)
Hébé: Zeusz és Héra gyermeke, az ifjúság istennője. (Juventus)
Éosz: A hajnal istennője. (Aurora)
Héliosz: A Nap isten. (Sol)
Seléné: A Hold istennő. (Lunis)
Irisz: A szivárvány istennője. (Iris)
Perszephoné: A tavasz istennője. (Persephoné)
Aszklépiosz: A gyógyítás istene. (Aesculapius)
Airené: A béke istennője. (Pax)
Diké: Az igazság, az igazságosság istennője. (Justitia)
Niké: A győzelem istennője. (Victoria)
Erisz: A viszály, a vitatkozás istennője. (Discordia)
Erünisz: A viszály és veszekedés gonosz istennője. (Furia)
Nüx: Az éjszaka istennője. (Nox)
Hüpnosz: Az éj istennő fia, az álom istene. (Somnus)
Morpheusz: Az alvás istene. (Morphor)
Télia: A növények és virágok istennője, az erdők, a szép és érintetlen természet istenasszonya. (Flora)
Pán: Hermész fia, kecskelábú, szőrös-szarvas pásztoristen, az érintetlen vadonok, a természet istene. (Faunus)
A Görög irodalmi ágak, műnemek, műfajok
Mítosz
Hésziodosz (i.e. 10. század): Az epikus költészet mestere, a görög mitológia rendszerbe foglalója, fő műve: Theogonia, az istenek származása.
Eposz
Homérosz (i.e. 8. század): Életéről semmit nem tudunk, már a görögök is legendákkal vették körül, vak énekesként ábrázolták. Neki tulajdonított, bár vitatott – homéroszi kérdés művek: az Iliasz és az Odüsszeia.
Mese
Aiszóposz (i.e. 6. század): A meseirodalom egyik legismertebb alakja, az állatmese műfajának folytatója, a fabula kidolgozója.
Regény
Longosz (3. század): Görög regényíró, fő műve: Daphnisz és Chloé.
Héliodórosz (3. század): Görög regényíró, fő műve: Aithiopika, amely egy szerelmi történet
Természettudomány
Hippokratész (Kos, i.e. 460-375): Görög orvos, a Kószi orvosi iskola vezetője, természettudományos író, antropológus. Az orvostudomány megalapítója, művea „Corpus Hippocraticum” - Hippokratészi gyűjtemény. Az orvosok rá esküsznek ma is.
Történetírás
Hérodotosz (i.e. 484-425): Görög történetíró, fő műve: A görög – perzsa háború. Cicero szerint ő volt a pater historial, azaz a "történetírás atyja".
Thuküdidész (i.e. 460-396): Athéni görög történetíró, fő műve: A peloponésszoszi háború története, melyet az antik történetírás csúcsteljesítményeként ismernek.
Xenophón (i.e. 440-355): Az arisztokratikus eszmények védelmezője, a legkorábbi görög regény megalkotója, melynek címe: Kürosz neveltetése.
Polübiosz (i.e. 200-118): A Római Birodalom felemelkedésének történetét mutatja be "Történeti könyvek" vagy "Történet" című művében
Plutarkhosz (46-120): A párokba rendezve mutatta be a hasonló jelentőségű görög és latin személyiségeket a Párhuzamos életrajzok: Bioi paralellói című könyvében.
Héródianosz (178-250): Marcus Aurelius halálától mutatja be a Római Birodalom történetét.
Líra
Arkhilokhosz (i.e 7 század): Görög költő, forradalmian újszerű hangon ír. Állatmesék maradtak fenn tőle, disztichonos verseket alkotott elégiák, jambikus versek: gúnyversek, formai újítása: epódosz
Alkaiosz (i.e. 7. század): Görög költő, művei főleg epigrammák. Strófaszerző, tőle származik az alkaioszi strófa.
Szapphó (i.e. 628-562): Görög költőnő, témája: a szerelem, főleg az ún. leszboszi szerelem
Anakreón (i.e. 572-487): Műfajai: iambos, elégia, dal. Az élet apró örömeit, a bor és a szerelem dicséretét írta meg.
Szimónidész (i.e. 566-492): Görög epigramma- és kardalköltő, legismertebb költeménye thermopülai hősök sírfelirata
Bakkhülidész (i.e. 505-430): Görög kardalköltő, a kardalköltészet utolsó klasszikusa. Művei kultikus költemények, győzelmi, szerelmi, magasztaló versek, dithürambuszok.
Dráma
Aiszkhülosz (i.e. 525-456): A görög "tragédia atyja", újítása: ő dolgoz fel először trilógiában tragédiát a drámai versenyeken, főművei: tragédiák. Perzsák, Prométheusz trilógia, Oreszteia.
Szophoklész (i.e. 497-406): Görög tragédiaíró, művei: összesen százhúsz darabot írt, hét tragédiája maradt fenn, a leghíresebbek: Oresztész, Élektra, Antigoné, Oidipusz király, Oidipusz Kolonoszban.
Euripidész (i.e. 480-406): Görög tragédiaíró, művei: Médeia, Élektra, Hippolütosz, Iphigéneia Auliszban.
Komédia
Arisztophanész (i.e. 446-385): Görög komédiaíró, Művei: Lovagok (Hippész), a Felhők (Nephelai), a Béke (Eiréné) és a Darazsak (Szphékesz), valószínűleg az ő műve a Madarak (Ornithész), A nők ünnepe (Theszmophoriazuszai), a Lüszisztraté, a Békák (Batrakhoi), a Nőuralom (Ekklésziazuszai). Tizenegy műve maradt fenn.
Menandrosz (343–290): az "új típusú" apolitikus ógörög vígjáték mestere. Témája a család és a magánélet. Fontosabb művei: A szamoszi nő (Szamia) és Az embergyűlölő (Düszkolosz).
Filozófiai irodalom
Szókratész (Athén, i.e. 470-399): Ókori görög filozófus. Vele kezdődött a görög filozófia klasszikus korszaka, valamint őt tekintjük a nyugati filozófia és az autonóm filozófiai etika megalapítójának.
Platón (Athén, i.e. 427-347): Ókori görög filozófus, iskolaalapító. Hatása jelentős volt az ókori és a középkori filozófiára, művei manapság is viták és filozófiai vizsgálódások tárgyát képezik. Munkásságának irodalmi értéke is nagy jelentőséggel bír.
Arisztotelész (Stagira, i.e. 384-322): Ókori görög tudós és filozófus, a modern európai tudomány atyja és előfutára. Mesterével, Platónnal együtt a nyugati kultúra legnagyobb hatású gondolkodói közé tartozik. Már az ókorban híressé vált nemcsak filozófiai művei miatt, de a kiemelkedő tehetségű makedón hadvezér Nagy Sándor nevelője is.
Thálész (Milétos, i.e. 624-546): A hét bölcs egyike, a matematika és filozófia atyja, a milétoszi iskola első képviselője, a legkorábbi görög természetfilozófus. Ő az első olyan görög matematikus, akinek neve fennmaradt.
Hérakleitosz (Ephesos, i.e. 535-475): Az Égei-tenger partján található Ephesos-ban született preszókratikus filozófus. Hérakleitosz úgy tekintett saját magára, aki e világ felépítésével kapcsolatban olyasmiket is tud, amit a többi ember nem.
Démokritosz (Abédra, i.e. 770-370): Ókori görög atomista filozófus. Leukipossal együtt szokták említeni, mint az atomelmélet megalapítóját. Valószínűleg Szókratész kortársa volt, de őt magát a preszókratikusok közé sorolják.
A Görög Kulturális világörökség
Görögország mai területén virágzott az ókori görög kultúra. A kereszténység kétezer éve is rányomta bélyegét az országra. Így itt nem az a kérdés, hogy mi kerüljön fel az UNESCO kulturális világörökséget számon tartó listájára, hanem az, hol húzzák meg a határt, hogy ez a lista ne váljon szinte végtelenné. A 15. legismertebb és legszebb görög kulturális világörökség a következő. 1. Akropolisz, az 2. Athosz-hegy, 3. Delphoi romvárosa, 4. Meteorák, 5. Thessaloniki emlékei, 6. Olümpia romvárosa, 7. Korfu szigete, 8. Kefalónia szigete, 9. Samos szigete, 10. Ikaros szigete, 11. Amorgos szigete, 12. Rodosz szigete, 13. Délosz szigete, 14. Santorini szigete, 15. Kréta szigete.
1. Akropolisz - Athén
Az Akropolisz a görög fővárosban Athén városában található, az ókorból származó épületegyüttes. Görögország szerte számos hasonló együttes található, de méretei és kivitelezése miatt az athéni Akropolisz kitüntetett helyet foglal el közöttük. Az Akropolisz egy az attikai fennsíkból meredeken kiemelkedő 150 méter magas kékesszürke színű mészkősziklára épült. Az Akropolisz egy meredek, a tetején lapos sziklakő, körülbelül 150 m a tengerszint feletti magasságban. Az i. e. 5. században kezdődtek meg azok a munkálatok, amelyek az Akropoliszt fellegvárrá változtatták. Az Akropólisz tetején a Perthenón építménye van, a szűz Pallas Athéné temploma, a világ egyik legismertebb ókori épülete.
2. Athosz-hegy - Szerzetesi köztársaság
Az Athosz-hegy, görögül: Oros, hegy és félsziget a görögországi Makedóniában, az ország északi részében. Nevezik Szent Hegynek is, görögül: Aigon Oros. Az Athosz-hegy meredek, sűrű erdővel borított emelkedői 2033 méter magasságba nyúlik fel az égbe. A félsziget a nagyobb Kalkidiki-félsziget keleti nyúlványa, amely 7-12 kilométer széles és 60 kilométer hosszan nyúlik be az Égei-tengerbe, területe 390 négyzetkilométer. Az Athosz-hegy mintegy húsz ortodox kolostor otthona, amelyek autonóm teokratikus köztársaságot alkotnak Görögországon belül. Athosz-hegyi Köztársaság. Az Athosz-hegyen csak 21 évet betöltött, keleti ortodox hitű férfiak élhetnek. Nőnemű lény (még állat sem!) nem léphet be a szerzetesi köztársaság területére.
3. Delphoi romvárosa - Apolló-szentélye
Delphoi városa a mitikus Parnasos-hegy délnyugati lejtőjén, 570 méteres magasságban fekszik, Közép-Görögország déli részén, a Korinthosi-öböl közelében, Kirrha kikötővárostól 15 kilométerre. Delphoi, görögül: Delfoi ma régészeti terület és egyben modern város Görögországban. Az archaikus időkben a települést a világ közepének tartották, az Apollón, a jós isten tiszteletére emelt szentély-együttes az ókor legnépszerűbb jóshelye volt. Delphoiban találhatjuk az Omphaloszt – „a világ köldökét” – és a marmariai tholoszt - "a kis kerek templomot", amelynek funkcióját a mai napig nem sikerült kideríteni. Itt, az Apollón-templom szívében Hesztia volt, itt égett az „isteni fény” – az az örökmécses. A delphoi jóshely eredete a Mükénéi korba, az i. e. 1500 körüli időkre nyúlik vissza. Ekkor még csupán egy egyszerű, babérágakból készített kunyhó állt itt – ami a Föld istennőjének, Gaiának szentelt hely volt.
4. Meteorák - Kolostorok megközelíthetetlen sziklákon
A Meteorák a legnevezetesebb látnivalók egyike Görögországban, közép Görögország északi részén található Thessália régióban, a Pindosz hegységben. A vidék és a hegység elnevezése: sajátságos környék tele gigantikus torony- és csipke alakú sziklákkal. Maguk a sziklák egyenként 600 méter magasak. A Meteora görög szó, a "levegőben lebegőt" jelent. A sziklák elnevezése nem véletlen, valóban az égbolt közelében keresendők a csúcsok. A Meteorákon huszonnégy bizánci kolostor található, melyek egyenként 600 évnél idősebbek – a környék ennek köszönhetően igen híres zarándokhellyé vált. A kolostorok közül ma már csak ötöt használnak valójában a szerzetesek. Az épületeket csak létrákon és lépcsőn lehet elérni.
5. Thessaloniki emlékei - Ókeresztény és bizánci műemlékei - Szaloniki városban
A görög Thessaloniké, latinul: Thessalonica városa észak Görögországban fekszik, Görögország második legnagyobb városa és legforgalmasabb kikötője az Égei-tenger partján, a Közép-Makedóniai régió székhelye. Szent Demeter a város védője volt 306-tól. Róla leírtak egy nagy csodát, miszerint hogy ő mentette meg a várost. Ő volt a római proconzul Görögországban és ebben az időben volt császár a keresztényellenes Maximian, és Dimitert kivégezték, ezzel vértanú lett. Az ő tiszteletére emelték a Szent Dimiter templomot. A Bizánci időkben épült később, az 500-as években, az Agios Gorgios - Szent György rotunda, és a tengerparton található Fehér Torony.
6. Olümpia régészeti feltárása - Az olimpiai játékok hagyományos helyszíne
Olümpia városa, más neveken Olympia, Olimpia egy romváros Görögország dél-nyugati részén, a Peloponnésos félszigeten. Világszerte ismert mint az olümpiai játékoknak, az ókor egyik legfontosabb sportversenyének helyszíne. A versenyt minden olimpiászban, azaz négyévente tartották meg. Az eseményt i.e. 776-ban rendezték meg először Zeusz tiszteletére, majd 1170 évvel később, 394-ben törölte el I. Theodosius római császár, mivel a versenyt pogány jellegűnek tartotta.. Az első olümpiai játékok megrendezésére i.e. 776-ban került sor. A görögök ezt az időpontot nevezték ki időszámításuk kezdetének, ebből láthatjuk a játékok iránt érzett tiszteletüket. Bárki is volt az alapító istenség, felépítette az olimpiai stadiont és a környező építményeket, majd megállapította a „stadion - stadium" versenytávját, amelynek nagysága Olümpiában 184,97 méter volt. Először az atlétika szerepelt csak műsoron: futás, ugrás, dobás, majd később a birkózás és ökölvívás is felkerült a versenyszámokba. A győzteseknek nem csak az első helyért járó dicsőség járt, hanem egy olajfaágból font koszorúval is megkoronázták. Az olajág a remény és béke jelképe volt. Az Olümpiai terület egy része ma is lakott hely.
7. Korfu óvárosa - Korfu szigete
Korfu, görögül: Kérkira, olaszul Corfu egy sziget Görögország észak-nyugati része mellett, becenevén a zöld sziget. A Jón-tengerben, a Jón-szigetek egyik tagja, a csoport szigetei közül a második legnagyobb területű sziget. Kisebb, hozzá tartozó szigeteivel együttesen gyakorlatilag Korfu képezi az ország északnyugati határának szélét. Korfu rendkívül népszerű turistacélpont, igen nagy forgalommal rendelkezik ezen a területen. A sziget fővárosa Korfu és annak óvárosa a világ kulturális örökségének tagja. A város fő látnivalói az óvárosban helyezkednek el. A paloták, mellette a parkok és botanikus kertek igéző és csodás szépségben helyezkednek el egymás mellett.
8. Kefalónia emlékei - Kefalónia szigete
A Jón-szigetek legnagyobb szigete, egykori nevén Tetrapolisz, Zákinthosz és Lefkáda között a Patraszi-öböl bejáratánál fekszik, Közép-Görögország tájékán. Kefalónia hegyvidékes sziget, legmagasabb pontja az Énosz hegy: 1628 méter csúcsa. A nagy, de nem túlzsúfolt sziget az itt vakációzóknak sok kirándulásra, túrázásra ad lehetőséget, ezért elsősorban a természetet kedvelő, kirándulni szerető, nyugodtabb nyaralásra vágyóknak ajánlható, de azért a szórakozni áhítók is minden bizonnyal megtalálják a kikapcsolódási lehetőségeket. Partvidéke öblökkel szabdalt, homokos, illetve kavicsos, ezek közül a leghíresebbek a Myrtos, Assos, Makris Gialos, Xi, Skala, Kaminia beach. Itt található a tíz görög nemzeti park egyike. Csak ezen a területen nő a kefalóniai fenyő és egy különleges szőlőfajta is, amelyből a kitűnő minőségű Robola bort készítik.
9. Samos emlékei - Samos szigete
Samos szigete az Égei-tenger északkeleti részén található, Törökország partjaitól mindössze 3 km-re. A szigetet Törökországtól az Eptastadio csatorna választja el keleten. Északra Erythrea félszigete, nyugatra Chios szigete van. A szinte szubtrópikus éghajlatú Szamosz sziget teraszos szõlõivel, ciprusaival, olajfaligeteivel, az idõk viharait túlélõ tömjénfenyõ és kalabriai fenyõerdõivel, strandjaival a tömegtúrizmus kedvelt célpontja. 1986 óta fél tucat tûzvész pusztított a szigeten. A sziget keleti felén sok a túrista, míg nyugaton járhatatlan szurdokvölgyek, az Égeikum második legmagasabb hegycsúcsa, valamint a csak gyalog megközelíthető strandok fékezik meg a turista áradatot. A nyugati oldalon terülnek el Szamosz legjobb strandjai, többek között a részben homokos, részben kavicsos Potami. A szigeten fehér muskotályos likőrbort termelnek, amely több ampelográfus véleménye szerint a világ legrégebbi termesztett szőlőfajtája. A rómaiak annak idején Uva apia néven nevezték.
10. Ikaros emlékei - Ikarosz szigete
Ikarosz utolsó szárnyalása Ikaria szigetén volt. Az Égei-tenger északkeleti részén, Samos mellett található sziget Ikaroszról kapta a nevét, aki a mítosz szerint az itteni partok mellett zuhant a tengerbe, miután túl közel repült az istenekhez, és szárnyait megperzselték a nap sugarai. A vízesésekben, homokos és kavicsos strandokban, valamint festői falvakban gazdag sziget az egyik legérintetlenebb szigeti táj a környéken és a világon. Központi települése Agios Kirikos falva, mely neoklasszicista házaival, szűk utcácskáival és mediterrán hangulatával pillanatok alatt elbűvöli az ideérkezőket, csakúgy, mint a számos különféle, hol öblökkel, hol lélegzetelállító sziklaformációkkal, hol pedig egyszerűen csak kristálytiszta, azúrkék vízzel szegélyezett partszakasza. Mindemellett Agios Kirikosban éjszaka sem áll meg az élet, amiről a hangulatos bárok és a tradicionális görög zene is gondoskodik.
11. Amorgos óvárosa - Amorgós szigete
A nagy kékség Amorgos szigetén van. A Naxos mellett, Athéntól mindössze néhány órányira fekvő Amorgos szigete az Égei-tengeren található Kikládok-szigetcsoport egyik leglátogatottabb tagja. A sziget amellett, hogy kristálytiszta vízzel, számos jellegzetes görög szélmalommal és velencei kastéllyal büszkélkedhet, gyönyörű monostoráról is híres, mely egy hatalmas szakadék falába ékelődik be, csupán háromszáz méterre a tengertől. A sziget központja a bájos halászfalu, a vízmosta házakkal, aprócska templomokkal és labirintusszerű, macskaköves utcákkal tűzdelt Chora, de Amorgos egyedülálló tengerparti színei miatt is érdemes idelátogatni. Nem véletlen, hogy Luc Besson - "A nagy kékség - Le grand bleu" című filmjét is itt forgatta le. A sziget továbbá tökéletes lehetőséget biztosít a kirándulásokra, valamint a Karavostasi kikötőben összpontosuló, bárok, éttermek és klubok által szolgáltatott napnyugta utáni élet is megér néhány álmatlan éjszakát.
12. Rodosz óvárosa - Rodosz szigete
Rodosz szigete az Égei-tenger déli részén helyezkedik el, közel a török szárazföldi határhoz. A sziget fővárosa szintén Rohdosz, a sziget északkeleti csücskén helyezkedik. A több kultúra emlékét hordozó óváros rendkívül jó állapotban maradt fenn; 1988-ban a Világörökség részévé avatták. A középkori városfal teljes hossza kb. 4 km, a fal vastagsága átlagosan 12 méter. Az Amboise-kapu 1512-ben épült, Emery D'Amboise nagymester idején. A Várbeli Miasszonyunk-templom a 13. században épült, ezt a johanniták gótikus katedrálissá alakították át. A törökök minaretként használták a tornyot, majd ismét keresztény templom lett. Jelenleg a bizánci művészet múzeuma.
13. Délos emlékei - Délosz szigete
Délosz kicsiny szigete, görög nyelven: Dilos, a Kükládok szigetcsoport által alkotott kör közepén helyezkedik el, Görögország déli része alatt, az Égei-tenger déli részén, Mükonos szigettől nyugatra.. Szent helyként tartották számon, még mielőtt a görög mitológia ide helyezte volna Apollón és Artemis szülőhelyét. Kultikus helyként Délosz olyan fontosságra tett szert, amilyent a természeti erőforrásai soha nem tettek volna lehetővé. Az 5 km hosszú és 1 km széles sziget közepén a 106 méter magas Künthosz-hegy található. A sziget már Krisztus előtt 3000 évvel lakott volt: Kr. e. 900 és Kr. u. 100 között az egyik legfontosabb szent helynek számított, ahol Dionüszoszt ugyanúgy tisztelték, mint Apollónt, Artemist és Létót. A sziget a Kr. e 478-ban alapított Délosi szövetség tagjainak természetes találkozóhelye volt az amphiktyonia idején. Délosz szigete a később a középkor elején teljesen lakatlanná vált. Jelenleg csak régészek és turisták járnak erre, lakossága a múzeumi személyzetből és ezek családjaiból áll.
14. Santorini emlékei - Santorini szigete
Szantorini szigete, görögül: Thira – egy kör alakú vulkanikus szigetcsoport az Égei-tenger déli részén. Görögország déli része, az Égei-tenger déli részén körülbelül 200 km-re Athéntól délkeletre. A Kükládok szigetcsoport legdélebbi tagja. Szantorini alapvetően egy irdatlan erejű vulkanikus robbanás maradványa, amely megsemmisítette a korabeli településeket az eredetileg egyetlen szigeten és amely a jelenlegi geológiai kaldera kialakulásához vezetett. Látványos szépsége, és az élénk éjszakai élet a szigetet Európa egyik legvonzóbb turisztikai célpontjává tették. A szigeten bolygónk egyik legnagyobb vulkánkitörése látható, a Minószi kitörés, melyet néha Thérai kitörésnek is neveznek, 3600 évvel ezelőtt, a Minószi civilizáció csúcspontján következett be. A gyönyörű vulkanikus hegy csodálatos látványa vonzza az érdeklődőket. A sziget ma Európa egyik legismertebb és legfrekventáltabb turisztikai célpontja. Nevezték már a világ 7 csodája közé is.
15. Iraklion óvárosa - Kréta szigete
A nagy sziget – így becézik a görögök Krétát, amely Görögország legnagyobb és egyben legdélibb szigete. Kréta csodálatos tájakkal, változatos növényzettel, 2500 méter magas hegyekkel, gyönyörű tengeröblökkel és hangulatos városokkal dicsekedhet. Az olajfa- és narancsligetek között fehér falú házikók, teraszos tavernák és csöndes kolostorok húzódnak meg. A sziget partvidéke rendkívül változatos, délen többnyire sziklás, meredek tengerpartok jellemzik, míg strandolásra az északi részek nyitott, lankás öblei alkalmasak.. Iraklion kréta szigetének fővárosa és legnagyobb kikötője. A sziget északi partján fekszik, az ókori Minószi főváros, Knószosz északnyugati szomszédságában. A több ezer éves város korai történetére vonatkozóan csak töredékes emlékek vannak. Emiatt nagyon valószínű, hogy itt már négyezer évvel ezelőtt is volt kikötő.
A Görög Borvidékek
A görög borvidékek a világ legrégebbi bortermelő helyei között vannak. Görögországban ősidőktől fogva a szőlő szent növény és a bor pedig az Istenek itala volt. Görögország az európai civilizáció bölcsője, a mai meghatározó szőlő- és bortermelő országok többségében annak idején a görög telepesek terjesztették el a szőlőt. Görögország az Istenek földje, Európa civilizációs bölcsője rengeteg látni és tapasztalni valót kínál. Olyan gazdagságban hozza felszínre értékeit, hogy az egyszerű utazó csak kapkodja a fejét, nem is beszélve a borról, az Istenek italáról.
1. Makedónia
Makedónia a legészakibb görög borvidék, ahol ősidők óta készítenek bort. A vidék mikroklímája nagyon sajátos, a tenger és a szárazföld is egyaránt hatással van rá szinte ugyanolyan arányban. Az itteni borok így kicsit jobban eltérnek a többi görögtől, egy kissé testesebbek és szárazabbak, földesebb jellegűk van. Termesztett szőlőfajták: Agiorgitiko és a Xinomavro.
2. Epirus
Görögország északnyugati részén található Epirus tartomány és az Epirusi borvidék. A terület egy ősi borvidék, amit keletről a szárazföld, nyugatról pedig a tenger határol. Egyaránt fehér és vörös fajtákat is termesztenek ezen a nagyon ősi területen. Termesztett szőlőfajták: Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Mavrodafni, Moschato Bianco, Moschato Rosso, Xinomavro.
3. Thessalia
Thessalia már Közép-Görögország, északon határos Makedóniával, míg nyugaton Epirusal, délen a Korinthosi csatorna határolja, zárja le ezt a területet. A régió központi része egy fontos magtár ősidők óta a görög bor előállításában, hiszen éghajlata kíváló. Termesztett szőlőfajták: Krasáto, Mandilaria, Mavrodafni, Moschato, Moschofilero, Stavrotó, Xinomavro.
4. Attika
Az Attkai földnyelv, vagy más néven Ellász a Görög szárazföld központi része, a főváros Athén régiója és vonzáskörzete. A borvidék kitűnő adottságokkal rendelkezik, meleg és napfényben gazdag éghajlat uralkodik már itt az egész év folyamán. Termesztett szőlőfajták: Krasáto, Mandilaria, Malvasia, Mavrodafni, Moschato, Moschofilero, Roditis, Stavrotó, Xinomavro.
5. Peloponessos
A Peloponessos félsziget a görög szárazföld déli része, a legősibb terület, nagy múltra tekint vissza itt a szőlőművelés és a borkészítés. Sokan úgy gondolják, legalább 7000 éves hagyománya van itt a bornak. A középkorban a Malvasia fajtáról volt híres e nagyon szép terület. Termesztett szőlőfajták: Mandilaria, Mavrodafni, Malvasia, Moschato, Moschofilero, Roditis.
6. Samos
Samos szigete az Égei-tenger keleti részén található, Törökország partjaitól mindössze 3 km-re. A szigeten fehér muskotályos likőrbort termelnek, amely több ampelográfus véleménye szerint a világ legrégebbi termesztett szőlőfajtája, akár 10 ezer éves is lehet. A rómaiak annak idején Uva apia nevezték. Termesztett szőlőfajták: Moschato Samos, Malvasia.
7. Santorini
Az Égei tengeri szigetet ma Thirának nevezik a görögök. A 2500 éves hatalmas vulkanikus robbanás a sziget bizonyos részeit szétdarabolta és elsülyesztette a tengerben. A vulkán ma is működik. A sziget nevezetes bora a fehér Assyrtico szőlőfajtából készülő aszúbor és az enyhén muskotályos csemegebor az Aidani. Termesztett szőlőfajták: Assyrtico, Malvasia, Moschato.
8. Kréta
Kréta szigete a legdélibb görög sziget, a görög szigetek közül az első helyen áll a szőlő és a bor termesztés mennyiségében. Sok itt a napfény, vannak száraz és édes boraik is egyaránt, a kínálat tehát itt is nagyon sokféle. Termesztett szőlőfajták: Kotsifali, Liatiko, Mandilaria, Mavrodafni, Malvasia Bianco, Moschato Bianco, Moschato Giallo, Moschato Rosso, Romeiko.