A Földet még meg lehet menteni.
A Föld bolygóra jelenleg a legnagyobb veszélyt sajnos a buta és önpusztító emberi faj jelenti, a hatalmas méretű ipari beavatkozásaival és környezet szennyezéseivel. Ha az emberi beavatkozások és szennyezések lecsökkennének majd később pedig megszűnnének, akkor a természet idővel vissza tud állni eredeti állapotába és a klíma regenerálódna. Az idő már kevés, a baj viszont nagy.
A Föld még talán megmenthető lehet
Hatalmas vulkán kitörés hatásának utánzása fényvisszaverő kénsav cseppekkel vagy titán-dioxiddal, az óceánok műtrágyázása, genetikailag módosított tőzegmoha, fényvisszaverő búza és kukorica. A bolygó mérnökök azt ígérik, hogy egy jól célzott intézkedéssel enyhíthető a klímaváltozás, de nem számolnak a politikai és a környezetvédelmi kockázatokkal.
Van egy kellemetlen előrejelzés 2014-re: a Brit meteorológiai szolgálat, a Met Office számításai szerint a Föld átlag hőmérséklete: 0,43–0,71 Celsius-fokkal lesz magasabb az 1961 és 1990 közötti átlagnál. Ez annyit jelent, hogy 2014 valószínűleg bekerül minden idők tíz legmelegebb esztendeje közé.. A minden idők alatt itt a modern meteorológia kezdete, a hőmérséklet méréseinek kezdetét, az 1880-as évek óta eltelt időszakot tekintjük..
A klíma tudomány két legfontosabb 2013-as híre pedig az volt, hogy sosem volt még annyi üvegházhatású gáz a légkörben az emberi történelem folyamán, mint most, és az, hogy a változások 95 százalékát az emberi tevékenység okozta, összegezte az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének öt év alatt elkészült jelentése. Ha az óceánok nem nyelték volna el az üvegházgáz egy részét, akkor valószínűleg a 450 ppm-es koncentrációnál járnánk a 400 ppm helyett. A mértékegység azt mutatja, hogy egymillió légrészecske közül mennyi a szén-dioxid.
Leghamarabb viszont 2015 végén születhet olyan nemzetközi egyezmény az üvegházgázokról, amelyben minden állam kötelezettséget vállal a kibocsátás csökkentésére. A hatályba lépés ráadásul még további éveket igényel, mert meghatározott számú országnak ratifikálnia kell a megállapodást.
Logikus a kérdés, hogy van-e hatékonyabb módszer a felmelegedés kordában tartására, mint az 1992 óta tartó klíma diplomáciai huzavona az ENSZ-ben.?. Igen, több is van, de egyelőre nem találtunk olyat, amelynek ne lennének kellemetlen mellékhatásai. Az eljárások gyűjtőneve bolygómérnökség, és azon az elven alapulnak, hogy valamilyen alapvető légkörfizikai és -kémiai folyamat felhasználásával ellensúlyozzuk az üvegházgázok miatti melegedést.
Az emberi beavatkozások hatásai
Földünk ökoszisztémáit napjainkra az ember uralja. Ma már nincs olyan pontja a Földnek, ahol valamilyen mértékben nem éreztetné hatását az emberi jelenlét. A szén-dioxid-szint növelése például a legérintetlenebbnek tűnő őserdők működését is módosítja. Egyesek számára az ipari forradalom óta napjainkra több mint 30%-kal megemelkedett CO2-szint óriási előnyt jelent, így gyorsabb növekedést vált ki, felborítva ezzel az ökoszisztéma fajainak összecsiszolt rendszerét. Számíthatunk tehát arra, hogy a bioszféra működését eddig bizonyítottan biztosító természetközeli ökoszisztémák is csökkentettebb hatásfokkal tevékenykednek. De mennyi van még egyáltalán belőlük? Már nem sok..
Földünk ökoszisztémáinak kedvezőtlen állapotát jelenleg az ember okozza. Szokás az emberiséget a bioszféra rákos daganatának tekinteni. A hasonlat annyiban jó, hogy a parazita urbán ökoszisztéma gyakran épp úgy növekszik, gyarapodik a bioszféra erőforrásainak rovására, mint a beteg emberben a vidáman osztódó rákos sejtek. Áthelyeződve újabb gócokat alakítanak ki, míg az egész szervezet bele nem pusztul, egyben véget vetve a korlátlan növekedésre programozott rákos sejteknek is. A hasonlat érvényessége azon áll vagy bukik, hogy az emberiség mennyiben tekinthető ugyancsak növekedésre programozottnak.
Az édesvízi és vizes élőhelyi biodiverzitás van jelenleg a legrosszabb helyzetben. Bár első hallásra sokak számára ez nem különösebben aggasztó hír, gondolnunk kell arra, hogy az élővilág, és különösen annak változatossága, az élőhely minőségének legjobb mutatója. A halakban és más élőlényekben gazdag tó vagy folyó az ember számára kedvező „hasznosítási” szempontból is. Ugyanakkor számos egybecsengő szakértői vélemény alapján a 21. század egyik legnagyobb előrelátható környezeti kihívása az édesvízhiány lesz. Már jelenleg a világ népességének 48%-a vízhiányos környezetben él, körülbelül 3 milliárd embernek nem jut megfelelő ivóvíz. A talajvíz szintje az intenzív vízkinyerés miatt szinte mindenütt csökkent. Az UNEP adatai szerint a Föld egyes helyein például a talajvíz szintje 40 métert süllyedt.!.
Éltető ökoszisztémáink összességében nem túl kedvező állapotot mutatnak, különösen, ha a jövőre tekintünk. Bár a mezőgazdaság fantasztikus teljesítmény növekedést ért el. Állati termékek háromszorosra, a növényiek kétszeresre nőttek a 20. század utolsó 30 évében, ez együtt járt a rendszer fenntarthatóságának csökkenésével. Jelenleg a világ szántó területeinek 65%-a talaj degradálódás jeleit mutatja, az öntözővíz jelentős területeken kimerülőben van. A kemizált termelés terheli a környezetet, az embert, a vizeket, az élővilágot egyaránt.* A nagy kérdés az, hogy ilyen romló körülmények között a nemesítés tudja-e tovább fokozni a homogén agrár-ökoszisztéma biológiai produktivitását.
Itt is kitűnik a biodiverzitás legrosszabb helyzete. Önkéntelenül adódik a kérdés: tudták egyáltalán a biodiverzitási egyezményt Rio de Janeiróban 1992-ben aláíró vezető politikusok és kormányaik (174 ország), hogy mire vállalkoztak? Ha igen, ennyire nem veszik komolyan, vagy ennyire képtelenek betartatni az egyezményekben foglaltakat?
A legkézenfekvőbb utánozni a jelentős vulkán kitörések hatását, amikor a hatalmas mennyiségben a légkörbe kerülő por és kénsav cseppecskék (aeroszolok) miatt lecsökken a felszínen mért hőmérséklet, mert visszaverik a napfény egy részét. Utoljára a Pinatubo-vulkán 1991. június 15-16-i kitörésének volt globális következménye. A geomérnöki beavatkozás úgy valósulna meg, hogy repülőgépekről, léggömbökről szándékosan oszlatunk szét kénsav cseppeket a magas légkörben. Az aeoroszol néhány év után kitisztulna, mint ahogy a vulkáni eredetű szennyezéssel is történik.
A módszer legnagyobb nemzetközi tekintélyű híve David Keith kanadai klímakutató, fizikus, a Harvard Egyetem közpolitika-professzora. 2013-ban megjelent könyvében amellett érvel, hogy több évtizeden át kellene folytatni a műveletet, finoman adagolva a kénsavat. Ezzel biztosíthatnánk magunknak több időt a fosszilis tüzelő anyagokról való lemondásra, és az egész ökoszisztéma számára az alkalmazkodásra.
A globális klíma változás, a felmelegedés és lehűlés természetesen ettől még nem állna le, viszont kisebb valószínűséggel következnének be extrém időjárási események. A szén-dioxid kibocsátással: 2070-ben kellene leállni Keith elképzelése szerint, majd a beavatkozást is meg kellene szüntetni, így a kénsav: 2120 körül tisztulna ki a légkörből.
A geomérnökség évtizedek óta ismert határterülete a klíma kutatásnak és a mérnöki tudományoknak, az első ilyen jelentés az 1960-as években került Lyndon Johnson amerikai elnök asztalára. Az akkori ötlet szerint fényvisszaverő részecskékkel kellett volna behinteni az óceán egy részét. Az elmúlt fél évszázad, de inkább az utóbbi húsz év alatt számos ötlet felmerült.
Néhány további példa
A sztratoszférába fényvisszaverő titán-dioxid szemcséket is juttathatunk, az anyag a naptejek címkéjéről lehet ismerős. A szén-dioxidot erőművi hűtőtornyokhoz hasonló berendezésekkel vonhatnánk ki a légkörből, majd cseppfolyósítva tárolnánk kimerült földgázlelőhelyeken. A berendezésekből körülbelül tízmillió darab kellene szerte a világon. A legfontosabb üvegházhatású gáz koncentrációját genetikailag módosított tőzegmohával is csökkenteni lehetne.
Szintén gén technológiai eljárás lenne szükséges ahhoz, hogy a haszon növények fényvisszaverő képességét (albedóját) megnöveljük, ha már a szárazföld 11 százalékát beborítottuk velük. Hasznosíthatjuk a tengeri élővilágot is. Az Antarktisz körüli vizekben kevés az oldott vas, emiatt planktonban is szegény. Ha viszont vassal műtrágyázzuk a tengert, beindul az algavirágzás, amely szén-dioxidot von ki a légkörből. A tőzegre visszatérve van egy, a hagyományos természetvédelmi módszerek közül vett ötlet: borítsuk el vízzel a kiszáradt tőzeglápokat, mert egységnyi területen több szén-dioxidot kötnek meg, mint a trópusi esőerdők.
A módszerek többségének az a hátránya, hogy kisebb-nagyobb mértékben a levegő, a világóceán és a földfelszín roppant bonyolult és állandóan változó kölcsönhatásába avatkozunk be, így a következmények gyakorlatilag kiszámíthatatlanok. Például a kénsav cseppes módszer csak nappal érvényesül, éjszaka nem, tehát a nappalok hűvösebbek, az éjszakák melegebbek lennének. Nem ismerjük a kénsavszórás hatásait szélesebb összefüggésben, de valószínű, hogy az ég kék színe sápadtabbá válna. Az óceán mesterséges kivirágoztatása pedig még tovább rombolhatja a tengeri ökoszisztémát.
Klíma háborúk a Földön
A geomérnöki elképzelések végső soron súlyos politikai és etikai kérdéseket is felvetnek: ki és milyen alapon határozza meg a kívánatos átlag hőmérsékletet? El lehetne ezt demokratikus nemzetközi vitában dönteni, tekintve, hogy mennyien elégedetlenek az ENSZ működésével?
A The Verge által megszólaltatott szakértők szerint valószínűleg a legnagyobb üvegházgáz-kibocsátók, az Egyesült Államok, Kína, valamint Oroszország közötti háromoldalú egyezménnyel dőlne el a kérdés. E három állam viszont kényelmes módon a Ráktérítőtől északra terül el, tehát mi a garancia, hogy figyelembe veszik a trópusi országok és a déli félteke, az Afrikai, a Dél-Amerikai államok és Ausztrália érdekeit?
Több elemző szerint a bolygómérnöki beavatkozások lehetősége ugyanúgy megváltoztatja a világpolitikát, mint az atomfegyverek elterjedése. A Földön bárhol kialakulhatnak háborúk, ahol felüti a fejét: természeti katasztrófa, éhínség, vízhiány, nyersanyag hiány, élettér csökkenés.
Továbbra is a kénsav cseppecskék példájánál maradva, mi történik, ha egy, a klíma változástól nagyon fenyegetett ország önhatalmúan kezdi el alkalmazni, de ellenállásba ütközik? Az Egyesült Államok vadászgépeket küld például a Maldív-szigetek aeroszol szóró repülőgépeinek elfogására? Vagy tegyük fel, hogy Kína kiterjedt felhő magvasító műveletbe kezd, olyan szemcséket juttatva a levegőbe, amelyeken kicsapódik a pára, majd elered az eső, de ezzel legyöngíti az indai monszunt? Kitör a klímaháború a Föld két legnépesebb állama között?
Továbbá mi történik akkor, ha túllövünk a célon? A klíma változással melegebbé és nedvesebbé válik a Föld, míg a geomérnöki beavatkozás nyomán hűvösebbé, de kockázatosan szárazabbá is válhat az éghajlat. Még mielőtt alkalmazni kezdenénk bármelyiket is, az egész bolygóra nézve modelleznünk kell az átlaghőmérséklet, a légáramlás, a csapadékmennyiség és az időjárás változást hozó ciklonok erejének egyensúlyát. Ehhez pedig nem elegendő a most elérhető szuper számítógépes kapacitás sem.
Aprónak tűnő lépések
Az ipari forradalom óta végbement folyamatokból is az a tanulság, hogy egyszerűnek tűnő dolgoknak, például mint a gőzgép feltalálása, milyen roppant horderejű következményei lesznek, ám ezek a következmények hosszú távon, sok kis lépés során érvényesülnek. Ha legalább részben vissza akarjuk csinálni a klímaváltozást, akkor valószínűleg nem lehet megtakarítani az aprómunkát, abban bízva, hogy majd lesz egy varázslatos módszer, ami mindent megold.
Mi értendő aprómunka alatt? Számos olyan dolog van, amit egy átlagember is megtehet. David MacKay, a brit energiaügyi minisztérium tudományos főtanácsadójának számítása szerint egy Európai átlagember 125-180 kilowattóra/nap energiát használ. Az üvegház gázok nagyobbik részét az energia szektor termeli, tehát minél inkább csökkentjük az energia fogyasztásunkat, annál több szén- és gázerőművet lehet lekapcsolni.
Mit tehetünk? Ha pulóverben ülünk, és csak 15-17 fokra fűtjük a lakást, 20 kWh/nap energiát takarítunk meg. Ha nem utazunk repülőgéppel, 35, kevesebb, lassabb tempójú autózással, az autónk megosztásával 20 kWh/nap energiával kevesebb fogy. Ha egy héten át csak egyszer fogyasztunk húsféléket, vagyis hat napon át vegetáriánus módon étkezünk, 10 kWh/nap a megtakarítás.
A fentiek kizárólag az egyéni elhatározáson múlnak – hangsúlyozza MacKay Megújuló energia – mellébeszélés nélkül című könyvében. Más beruházásokhoz már pénz (lakástakarék, kedvezményes hitel, állami támogatás stb.) is kell, ilyen a teljes körű épület szigetelés vagy a fűtési rendszer átállítása hőszivattyúra. A jó hír az, hogy többek között a javasolt módszerekkel el lehet érni a 150-160 kWh/nap energia megtakarítást. Mindez nem látványos, és nem is újdonság, de ha egyénenként sokkal kevésbé terheljük a környezetet, akkor az ország és az egész földrész is sokkal kevésbé fogja.
Egy kicsi esélyünk tehát még maradt a túlélésre, de ne kergessen senki sem rózsaszínű álmokat, délibábokat, mert már nagyon sok időt elfecséreltünk tétlenül és így pedig nagyon kevés esélyünk maradt. Bízhatunk az Isteni erőben, a pozitív energiákban, a jótékony tudományban, a jó emberekben, az összefogásban, egyszóval önmagunkban..
Megúsztuk a katasztrófát - klímajelentés 2100-ból
Ha a jelenlegi felelőtlen és kártékony emberiség túléli az iszonyatosan szennyező és pusztító életmódjának utóhatásait, akkor egy kicsi esélye lehet a jövőre nézve. Most pedig következzen egy pozitívan elképzelt jövő, a Föld állapota 2100-ban. Milyen lehet majd a Föld nevű bolygónk szűk egy évszázad múlva, 2100-ban. Az elképzelt jövő, a bolygómérnökség munkája, a globális klímaváltozás mérséklése.
2100. Október 14., Csütörtök, Helén napja.
A 2100-as évet írjuk, ez egy szép kerek szám, egy újabb centenáriumi esztendő. Az emberiség létszáma 9 milliárd fő. A világszerte üzemelő bolygómérnöki technológiák miatt a Föld hőmérséklete folyamatosan csökken.
A szén-dioxid koncentrációja ismét 400 ppm alatt, és tovább csökken. Nem volt könnyű ezt elérni, de a 21. század első felében rájöttünk, hogy a megújuló energiaforrások mellett olyan bolygómérnöki technológiákba kell befektetni, amelyek kivonják a szén-dioxidot a légkörből. Az emberiség energia fogyasztása ugyanis nem változott a remélt mértékben.
Az egész Földre kiterjedő bolygómérnöki rendszer kiépítése a teljes GDP 4%-át vitte el ebben az évszázadban. Az első években ennek zömét a kutatás-fejlesztésbe fektettük, így viszonylag gyorsan megszülettek azok a gépek, amelyek kiszivattyúzták a légkörből a szén-dioxidot.
A Föld száraz és szeles területein közel 100 millió, konténer nagyságú szerkezetet telepítettünk, amelyek valósággal magukba szívták az üvegházhatású gázt. A szélnek köszönhetően sok levegő áramlott át a berendezéseken. Az így megkötött szén-dioxidot aztán föld alatti tározókba pumpáltuk.
Nem nagy ár az sem, hogy a Föld felszíne egy kicsit unalmasabbá vált: a szárazföldek nagy részét genetikailag módosított ültetvények borítják. A nagy energia tartalmú növények rengeteg szén-dioxidot vonnak ki a légkörből, ám amikor elégetjük őket, a szén-dioxidot nem engedjük vissza a levegőbe, hanem egyből a tározókba vezetjük.
Mindezek miatt megúsztuk a kezelhetetlen, 2 Celsius-fokos felmelegedést, sőt a hőmérséklet emelkedése már 2050 körül megállt. Véget ért a jégtakarók fogyása is, és lassult az óceánok savasodása. Sajnos a tengerszint kismértékben még mindig emelkedik, a víz által korábban elnyelt hő miatt, így a tengerparti kísértet városok száma még mindig gyarapodik.
Nem voltak könnyűek szüleink és nagyszüleink számára az elmúlt évtizedek, sokan nem bírták ki az elviselhetetlenül hosszú hőhullámokat. Ezekbe a gondatlan emberiség által előidézett hatalmas és drasztikus környezeti változásokba sajnos nagyon sokan belehaltak.
Mostanra azonban túl vagyunk a nehezén, és a jövő is biztató: a fizikusok szerint néhány évtizeden belül beindulhat az első igazán hatékony fúziós erőmű. Van jövőnk, élhetünk tovább és még talán majd az utódaink is folytathatják a Földi életet..