Televiziózás korszakos műsorai és alakjai.
A magyar televízió hőskorában, a régi szép időkben, a 20 század végén, az 1970-es, 1980-as, 1990-es években, amikor a tévé még színvonalas volt, sokat jelentett, értéke volt, olyan nagy sikerű: közéleti, külpolitikai, tudományos, szórakoztató tévé műsorokat sugároztak hetente rendszeresen, mint a -- Hét, Panoráma, Delta, Szeszélyes Évszakok. Ezek mind legendás, korszakos televízió műsorok voltak, amelyeken generációk nőttek fel, amelyeket milliók néztek.
A Hét -- 1970--2000
-- A Hét, a Magyar Televízió 1970-ben indított korszakalkotó jelentőségű külpolitika műsora, 1 órás időtartamú hírmagazinja volt, mely minden héten vasárnap este 19 órakor jelentkezett az akkor még jórészt egyetlenként sugárzott MTV 1-es műsorán. A műsor 30 esztendőn át nagy sikerrel ment.
-- Noha a program már 1970-ben elindult, a műsor igazi atyja, Polgár Dénes meghatározó jelentőségű külpolitikai újságíró lett: munkatársaival az általa kitalált koncepció szerint, sokszor a szocialista pártállam határait feszegető, rendkívül népszerű magazint hozott létre.
-- Eredetileg jórészt külpolitikai témájú riportok alkották a hírműsort, de a műsoridő második fele néha fontos belpolitikai témákat is felvetett. A műsornak több korszaka volt, egy idő után valamelyest eltért az eredeti, Polgár Dénes-féle elképzeléstől, és a hatalom, főleg a szerkesztő-műsorvezetők kiválasztása és lecserélése által igyekezett befolyásolni a műsor karakterét.
-- A Hét műsorában szereplő témák mindig különös jelentőséggel bírtak. A külpolitikai tudósítások között gyakran olyan témákról esett szó, illetve olyan helyekről tudósítottak, amelyekről más műsorokban elképzelhetetlen lett volna. Ez Polgár Dénes szervezőkészségének és kifinomult politikai érzékének volt köszönhető, hiszen a legtöbb témát engedélyeztetni kellett.
-- A Hét műsorának népszerűségére jellemző, hogy az 1970-es, 1980-as években nyáron, vasárnap az M7-es autópályán a Balatonról Budapest irányába tartó nyaraló forgalom sűrűségét is befolyásolta, ugyanis a legtöbben igyekeztek még a műsor előtt hazaérni, este 19 órára, mert ekkoriban kevesen engedhették meg maguknak, hogy a nyaralójukban is legyen egy tévé.
-- A Hét műsora az 1980-as években is tudott újat, formailag korszakosat hozni. Hajdú János főszerkesztővé való kinevezésével új, akkor szokatlan vizuális megjelenést vezettek be: nemcsak új főcímzenét kapott a műsor Vangelis zenéjével, de a főszerkesztő-műsorvezető állva vezette az adást, és a műsor elején – akkoriban igen meglepően – jellegzetes meghajlással köszöntötte a nézőt.
--------------------------------------------------------
A Hét főszerkesztői, műsorvezetői
--------------------------------------------------------
Polgár Dénes 1971–77,
Hajdú János 1981–87,
Sugár András 1987–88,
Aczél Endre 1989–90
Pálfy G. István 1990–92
Csák Elemér 1992–1993
Obersovszky Péter 1994–95
Baló György 1995–2000
---------------------------------------------------------
Panoráma -- 1981--1994
-- A Panoráma a Magyar Televízió külpolitikai magazinműsora volt 1981-től 1994-ig sugározták. A műsor számos addig nem látott újdonságot nyújtott kezdetben, gyorsan nagyon jelentős sikert ért el, népszerűvé és nézetté vált. Akkoriban főműsoridőben vetítették, minden péntek este, 20 órakor.
-- A Panoráma szerkesztői sokszor olyan egyedi felvételeket szereztek meg, amelyeket máshol nem lehetett látni, olyan embereket tudtak meszólaltani, akiket máshol nem lehetett hallani. Első kézből tudósítottak az arab világ konfliktusairól, a délszláv háborúból, oknyomozást is folytattak, ami által igen nézetté vált a műsor.
-- A Panoráma műsorában nagyon neves, rendkívül tájékozott, több nyelven beszélő, széles látókörű tudósítók dolgoztak, sokak emlékeznek még rájuk: Chrudinák Alajos, Sugár András, Baló György, Benda László, Járai Judit.
-- A Panorámának nagyon jellegzetes intrója és zenéje volt, amit milliók ismertek fel. Az évtizedekig futó főcím zene a fülekbe mászott, a Nyugat-Berlini: Tangerine Dream nevű zenekar: "Choronzon" című száma volt.
-- A Panoráma fülbemászó taktusát a köztévé az elektronikus zene, a szinti-pop egyik legismertebb európai úttörőjétől, a nyugatnémet Tangerine Dreamtől csaklizta, bár kétség kívül kiváló zenei ízlése volt az akkori szerkesztőnek, hiszen a "Choronzon" című dalt vette kölcsön 1981-ben az ugyanebben az évben megjelent Exit című lemezről.
-- Emlékezetes Panoráma interjúk: Jasszer Arafat, Menáhem Begin, Simon Peresz, Ariel Saron, Abba Ebán, Éhúd Olmert, Joszi Száríd Jichak Rabin, Hailé Szelasszié, Mohamed Reza, Moammer Kadhafi, Akbar Hásemi, Václav Havel, Alexander Dubček, Tőkés László, Makovecz Imre, Csóri Sándor, Sütő András, Antall József.
----------------------------------------------------
A Panoráma főszerkesztői, műsorvezetői
----------------------------------------------------
Chrudinák Alajos 1981--1994
Sugár András 1981--1994
Baló György 1981--1994
Benda László 1985--1994
Szaniszló Ferenc 1985--1994
Járai Judit 1985--1994
-----------------------------------------------------
Delta -- 1964--2012
-- A Delta tudományos híradó a Magyar Televízió egyik legrégebbi ismeretterjesztő műsora volt, 1964 és 1996, illetve 2001 és 2012 között futott.
-- A Delta első műsorát 1964. január 31-én adták le, amely "a Holdra szállás előtt indult, és a Mars-kutatás korában is tájékoztatja a nézőket". A műsor sokáig azon kevés hír források egyike volt, amely a "nyugati világ" tudományos eredményeit, újdonságait ismertette. A sorozat a Magyar Televízió Közművelődési Főszerkesztőségen készült.
-- A Delta műsora a Magyar Televízió negyedik tudományos műsora volt, ez is befolyásolhatta azt, hogy a Delta nevet kapta, mely a görög ábécé negyedik betűje. Az új műsor az elmúlt hónapok hazai és külföldi tudományos-technikai érdekességeiről számol be, filmrészletek és híradóképek segítségével.
-- A műsor az elsők között váltott színes technikára (1976-tól). 2009-ig több mint 1500 adás 40 000-nél több percét őrizte a televízió archívuma.
-- A Deltát 1965-től 1996-ig Kudlik Júlia vezette, akit a műsorral szinte teljesen azonosítottak. Ezt követően még egy rövid ideig visszatért a Delta műsorvezetéséhez; a 45. jubileumi műsoron és rendezvényen azonban nem vett részt.
-- A Delta indító képsorai közismertek. A Himalájáról készített légifelvételekből. Scottról és három társáról, a hóban gázoló szánhúzó emberekről. Az Antarktiszi expedíción hóban gázoló lánctalpasról, amely egy 1955-ös gyártású Tucker. Az 1958-as Nemzetközösségi transzantarktiszi expedícióról.
-- A Delta zenéje a "Song of the Second Moon", mely Tom Dissevelt és Kid Baltan műve, ami egyben az egyik legelső elektronikus szintézissel előállított zene. Erre az akkor ritkaságnak számító elektronikus zenére Belohorszky Károly, a Rádió technikai rendezője bukkant rá egy 1957-es lemezen, amelyet Csehszlovákiából hozott.
---------------------------------------------------
A Delta műsorvezetői
---------------------------------------------------
Lénárd Judit 1964–1965
Kudlik Júlia 1965–1996
Fiar Sándor 2001–2012
--------------------------------------------------
Szeszélyes Évszakok -- 1981--2004
-- A Szeszélyes évszakok egy 1981. március 7. és 2004. december 31. között sugárzott kultikus magyar szórakoztató televíziós sorozat. Műsorvezetője: Antal Imre, és Kudlik Júlia volt. A magyar kabaré történelem egyik legjelentősebb televíziós sorozata, a köztévé egyik leghosszabban futó műsora.
-- A szeszélyes évszakok több korszakát is megkülönböztethetjük. Összesen 193 epizódot ért meg ez a nagy sikerű tévés széria. Antal Imre, a zongora művészből lett fanyar humorú tévés, és a Delta műsorvezetőjeként megszeretett Kudlik Júlia kultikus varieté show-ja volt a Szeszélyes évszakok.
-- A hazai televíziózás egyik méltán legnépszerűbb produkciója 1980-ban indult el, és kisebb-nagyobb megszakításokkal még Antal Imre életének utolsó éveiben is készültek hozzá újabb részek. Villám tréfák, kiváló kabaré jelenetek, bohózatok: Körmendi Jánossal, Mikó Istvánnal, Szombathy Gyulával, Balázs Péterrel, Tábori Nórával, Ayalával és a korszak többi nagy nevettetőjével, Tücsök és Bogár Peterdi Pállal, Defekt Duó-dalok, Kató néninek beöltözött Ihos József, Nyomasek Bobó kínrímei.
-- Benny Hill-szkeccsek, Tahi-Tóth László begyorsított burleszk jelenetei, Droopy kutya rajzfilmje, artisták, bűvészek, táncosok, Mr. Bean, Maksa Híradó, napestig lehetne sorolni, miért imádta a fél ország a Szeszélyes évszakokat..
-- Ami viszont talán kevésbé közismert, az a főcímzene eredete: a Magyar Televízió egyik jó zenei ízléssel megáldott munkatársa ugyanis a progresszív rockot a klasszikus zenével kiválóan összeházasító Rick Wakeman "Pedra da Gavea" című számát csaklizta el az 1979-es Rhapsodies című albumról.
--------------------------------------------------
Szeszélyes évszakok műsorvezető
---------------------------------------------------
Antal Imre 1981--2004
Kudlik Júlia 1990--1996
--------------------------------------------------
A Magyarországi televíziózás korszakos alakjai, személyiségei.
Polgár Dénes (Győr, 1912. április 14. – Budapest, 2009. január 13.)
-- Polgár Dénes magyar újságíró, éveken keresztül a Magyar Televízióban sugárzott -- "A Hét" című műsor főszerkesztője. Talán az első nagy formátumú tévés személyiség a külpolitikai műsorok atyja.
-- A Pécsi Tudományegyetem Jogi Karán hallgatott jogot, majd 1945-től a győri szociáldemokrata helyi újság alapítójaként kezdte pályafutását. Később az írott sajtónál helyezkedett el, dolgozott a Világosság, az Esti Budapest, a Szabad Nép és az Esti Hírlap című lapoknál, utóbbinak helyettes főszerkesztője is volt.
-- 1958-tól a Magyar Távirati Iroda tudósítója lett. Kairóban (1958-1959), majd Washingtonban (1960-1964), Bonnban (1966-1971) és Brüsszelben (1977-1981) dolgozott, közben pedig az 1970-es években (1971-1977) valóságos forradalomnak számító műsort készített a Magyar Televízióban
-- A Hét című 1970-ben indult nagy sikerű műsorral ablakot nyitott a Nyugati külvilágra, a Vasfüggönyön túlra egy kis bepillantást engedett a nézőknek, az elzártság évtizedei után. 1981-ben nyugdíjba vonult. 1997-től haláláig az Aranytollas Újságírók Társaságának elnöke volt.
-- Vérbeli riporter, igazi tudósító volt, a magyar televíziózás klasszikus nagy riportereinek egyike, több éven át a Magyar Televízió akkori legsikeresebb "A Hét" című műsorának főszerkesztője. Korának szinte minden nagy politikai egyéniségét személyesen ismerte: John Kennedy-től Willy Brandt-ig. Talán a legtöbbet tette a hazai sajtóban azért, hogy a magyar közönség még a rendszerváltás előtt bepillantást nyerhessen a Vasfüggöny mögötti világba.
-- Polgár Dénes 96 éves korában írta meg "Egy Polgár a nagyvilágban" című könyvét, melynek kiadását nem véletlenül bízta volt tanítványára és Washingtoni utódainak egyikére, Bokor Pálra. A könyv a 2008-as karácsonyi könyvvásár egyik szenzációja lett. Polgár Dénes még megérhette a könyv sikerét, fogadhatta a gratulációkat, de tudta, hogy a földi lét véges. Polgár Dénes 2009 januárjában békében, méltósággal, abban a tudatban búcsúzott el e világtól, hogy minden földi feladatát elvégezte.
Hajdú János (Budapest, 1934. december 17. –)
-- Hajdú János magyar újságíró, televíziós műsorvezető, később országgyűlési képviselő. A Hét című műsorral lett közismert és népszerű az 1980-as években. A Hét korszerű volt, egy világlátott, művelt ember képi és stílusbéli elképzeléseit tükrözte.”
-- Hajdú jános, a meghajló ember, a nézők így ismerték, így maradt meg az emberek emlékezetében. "Ez volt a Hét, mondta a kamerába egy elegáns, öltönyös, angol lord tartású ember, dísz zsebkendővel a zsebében és az adás végén mindig meghajolt.
-- Hajdú János 1981-ben nagy feltűnést keltett, ő lett a meghajló ember. Nem túlzás, a játszótereken is utánozták a gyerekek. Szokatlan volt, nagyon szokatlan. A Hét is, amelyet főszerkesztőként megújított. Vasárnap esténként izgalmas elemzésekkel, riportokkal, háttér anyagokkal találkozhattak a nézők.
-- A dísz zsebkendős, kimért, megfontoltan beszélő Hajdú János sokakat meglepett. A műsor friss volt, a korábbihoz képest sokkal izgalmasabb. Kellettek hozzá az elemző riportok, no meg a főcím alatt - Vangelis zenéje és maga Hajdú János, aki az eleganciájával és a műsor végén már-már várt meghajlásával nagy feltűnést keltett.
-- A Hét népszerűsége egyre csak nőtt, Hajdú pedig arra is magyarázatot adott korábban, miért is viselkedett így a képernyőn? „Ez részben velem született, részben neveltetésem következménye.” Majd elmesélte, hogy az ügyvédként dolgozó nevelőapja is ilyen volt, stílusos és imádta a logikus érveléseket.
-- Hajdú János egészen 1987-ig vezette és szerkesztette: "A Hét" műsorát, majd svájci nagykövet lett belőle. Bizalmi állást kapott. Mikor már régen nem volt tévé képernyőn, megvádolták, hogy kiküldetései idején a magyar katonai hírszerzésnek is dolgozott, ám idővel már ez sem volt téma.
-- Hajdú János később nyugdíjas lett és csak elvétve jelent meg a nyilvánosság előtt. A szokatlan stílusú, az 1980-as években abban a szocialista átmeneti korban újdonságként ható meghajló ember visszavonultan él. És ma 88 éves. Nagyon szép életkor, gratulálok neki hozzá, nagyon szép életút.
Chrudinák Alajos (Budapest, 1937. március 29. – 2020. március 11.)
-- Chrudinák Alajos, magyar újságíró, televíziós, a Magyar Televízió külpolitikai műsorainak egykori riportere, tudósítója, főszerkesztője. A Budapesti Berzsenyi Dániel Gimnáziumban érettségizett 1955-ben, majd Moszkvában a Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében tanult 1955–56-ban.
-- Ezután beiratkozott az ELTE BTK sémi filológia szakára. 1957 és 1962 között óraadó, nyelvtanár volt a TIT József Attila Szabadegyetemen, majd dolgozott az Országos Fordító Irodában is. 1963-tól a Magyar Rádió munkatársa volt, egészen 1972-ig, majd innen a Magyar Televízióhoz került.
-- Chrudinák Alajos igazán ismertté a Panorámával vált, akkoriban nálunk nagyon újszerű, oknyomozó stílusú újságíróként ismerték. Még a szocializmus idején bátran szembe ment az akkori irányzattal, bírálta a rendszert, illetve politikusait. 1968-tól 2004-ig több mint 200 riport-dokumentum filmet készített az erdélyi magyarok szenvedéseiről, a közel-keleti háborúkról, az izraeli megszállásról, Trianon tragikus következményeiről, a kommunista diktatúrák embertelenségéről.
-- Chrudinák Alajos kiállásának volt köszönhető, hogy a Magyar Televízió 1989-ben leadta az erdélyi falu rombolások bírálatát Tőkés Lászlótól. Majd az 1989-es romániai forradalom idején is közvetítettek, elsőként megszerezve a Ceauşescu-per film felvételeit. A Panoráma főszerkesztője lett, de saját műsorából is eltiltották, jobbnak látták a távoli Jordániába helyezni.
-- Chrudinák alajos beszélt: magyarul, arabul, oroszul, angolul. Ám legnagyobb sikereit és nézettségét az arab nyelvvel érte el, hiszen a hatalmas arab világban, egészen Szaud-Arábia-tól Marokkó-ig tudott vele érvényesülni, kiváló riportokat készíteni
-- A szocialista érában készült filmjeit az akkori nyugati világ is megvásárolta, 35 ország vásárolta meg izraeli útifilmjét. Monte-Carlóban pedig Arany Nimfa díjjal ismerték el "Háború a Szaharában" című filmjét. 67. éves korában nyugdíjazták.
-- Chrudinák Alajos életművét: Chrudinák Alajossal olyan újságíró-nemzedék ment el, amely világszerte megteremtette az igazságon alapuló, objektív, minden részletre kiterjedő tömeg tájékoztatást. Ahogy ő maga is nyilatkozta többször: A tájékoztatásnak egyetlen kritériuma lehet: az igazság.
Sugár András (Budapest, 1933. május 7. – 2021. augusztus 9.)
-- Sugár András volt a magyar televízió első utazó tudósítója. 1933 május 7-én született Budapesten. 1958-tól 1994-ig, nyugdíjazásáig volt a televízió munkatársa. Az utazó riporter volt negyedszázadon át: 25 esztendőn át több mint 100 országból tudósított és mutatta meg az ezerszínű világot a vasfüggöny mögött élő magyaroknak.
-- A nyelvtudásának, közvetlenségének, műveltségének köszönhetően kinyílt előtte a világ és szinte minden ajtó. Életében a 12-es szám volt a főszereplő, 12 nyelven beszélt és 12 könyve jelent meg, életéről, munkájáról, kalandjairól írt. Generációk nőttek fel rajta, ámulattal nézték, hallgatták a televízióban.
-- Okosan, kimérten, érthetően beszélt, és olyan összefüggésekre is rávilágított, amelyekre az átlagember nem is gondolt. Tanultunk tőle intelligenciát, közvetlenséget, kultúrát, szenvedélyt. Mert az volt, szenvedélyes televíziós, és még szenvedélyesebb nyelv zseni. Egészen hihetetlen a lista, hány nyelven is tudott beszélni.
-- Akik közelről ismerték, azt mesélték vele kapcsolatban, ha gyorsan szüksége volt rá, akkor képes volt néhány hónap alatt elsajátítani egy új nyelvet. András egy zseni volt a maga módján, és ez nem túlzás. Poliglott, sok nyelven beszélő ember volt, egy igazi nyelv zseni. Beszélt nyelvei voltak: magyar, angol, német, latin, francia, olasz, spanyol, portugál, román, orosz, bolgár, szerb, horvát.
-- Ám nemcsak itthon adták ki a könyveit, hanem: Londonban, New Yorkban, Torontóban is. Tiszteletet parancsoló, elismert közéleti személyiség volt a maga idejében. A sikeréhez kellett a háttér, kellett a társ, a szerető feleség, Novák Henriette újságíró, televíziós műsorvezető, aki egy fiúval ajándékozta meg 1975-ben a férjét.
-- Sugár András élete sikerektől volt hangos, ám a sors őt sem kímélte, 1994-ben egyik napról a másikra nyugdíjazták és elköszöntek tőle a Magyar Televíziónál. Szép kort ért meg, 88 évesen távozott egy ettől sokkal szebb világba. 2021 augusztusában egy Dunai hajón tette meg utolsó útját, hogy aztán elinduljon a Fekete-tenger és a végtelen felé.
Antal Imre (Hódmezővásárhely, 1935. július 31. – Budapest, 2008. április 15.)
-- Antal Imre, Erkel Ferenc-díjas magyar zongora művész, televíziós személyiség, színész, humorista, érdemes művész, a Magyar Televízió örökös tagja. Zongoristaként – mint az Országos Filharmónia szólistája – a világ minden szegletében fellépett. Számos nemzetközi versenyt megnyert világszerte.
-- A Zeneművészeti Főiskolán 1959-ben végzett, majd zongoristaként beutazta a világot. 1966-ban második helyezést ért el a budapesti Liszt–Bartók Zongoraversenyen. A jobb kezének hirtelen fellépő ízületi gyulladása miatt azonban ezt a pályát nem folytathatta, s élete a hetvenes évek elején egzisztenciális válságba jutott.
-- Antal Imre országos ismertséget azonban a televíziós pálya hozott számára. Első nagy sikerét a "Halló fiúk, halló lányok!" műsorvezetőjeként aratta. Ezt követően a szilveszteri műsorok, Ki mit tud?-ok, Röpülj pávák és a – MTV égisze alatt megrendezett – Nemzetközi Karmesterversenyek állandó konferansziéja lett,
-- Antal Imre és Vitray Tamással hosszú ideig közösen vezették a szilveszteri műsorokat. 1980-ban elindult a magyar televíziózás egyik legnépszerűbb sorozata, a Szeszélyes évszakok, amelyet eleinte Kudlik Júliával közösen vezetett. Több filmszerepet is játszott, legjelentősebb alakítása Dániel Ede a "Bors" című sorozatban.
-- A Szeszélyes évszakok évtizedeken át futó, rendkívül népszerű műsor emblematikus műsorvezetője volt: 1981-től 2004-ig. Ez a nagyon népszerűvé vált szórakoztató műsor bizonyult élete legnagyobb sikerének, fény pontjának, ami egyben a magyar televíziózás történetének is mérföldkő volt.
-- A Szeszélyes évszakok több korszakát is megkülönböztethetjük. Összesen: 193. epizódot ért meg ez a nagy sikerű tévés széria. Antal Imre, a zongora művészből lett fanyar humorú tévés, és a Delta műsorvezetőjeként megszeretett Kudlik Júlia kultikus varieté show-ja volt a Szeszélyes évszakok máig felejthetetlen.
-- A Szeszélyes évszakok a hazai televíziózás egyik méltán legnépszerűbb produkciója 1980-ban indult el, és kisebb-nagyobb megszakításokkal még Antal Imre életének utolsó éveiben is készültek hozzá újabb részek. Villám tréfák, kiváló kabaré jelenetek, bohózatok: Körmendi Jánossal, Mikó Istvánnal, Szombathy Gyulával, Balázs Péterrel.
Kudlik Júlia (Budapest, 1945. július 14. –)
-- Kudlik Júlia a magyar újságíró, televíziós műsorvezető, bemondó, a Magyar Televízió örökös tagja. Budapesten, a Kossuth Zsuzsa Gimnáziumban érettségizett, 1963-ban. Mindenesként kezdett dolgozni a Magyar Televízió ifjúsági osztályán, volt ügyelő, majd rendező asszisztens is.
-- Kudlik Júlia bemondóként 1964. február 29-én szerepelt először a Magyar Televízió képernyőjén, a Magyar Rádióban is dolgozott három hónapon keresztül mint bemondó. 1971-ben szerzett középiskolai magyar tanári diplomát. 1976-ban tett angol, 1984-ben pedig spanyol középfokú nyelvvizsgát.
-- A Delta című tudományos híradó vezetésével 1965-ben bízták meg, e munkáját egészen 1996-ig végezte folyamatosan. Kisebb szünet következett, majd újra ő volt a műsor vezetője. Fiatal stábjával megújították, ám a műsort indok nélkül elvették tőlük egy év után. Alapító tagja volt az Iskola televíziónak az orosz nyelvleckéknek.
-- Műsorvezetője volt 1971-ben, 1972-ben, 1981-ben a Táncdalfesztiválnak, később a Kodály-énekversenynek, Tamási Eszterrel felváltva, számos népdal- és népzenei vetélkedőnek: Nyílik a rózsa, Fölszállott a páva, Repülj, páva, utóbbi kettő már Antal Imre társaságában. A Tapsifüles című könnyűzenei műsort hosszú ideig vezette.
-- Képviselte a Magyar Televíziót nemzeti esteken, számos országban járt: Bulgáriában, Romániában, Lengyelországban, Svédországban, Csehszlovákiában, Kubában, Vietnámban és Norvégiában. Antal Imrével a magyar VIT-küldöttség tagjaként, a kulturális delegáció műsorait konferálták Berlinben és Havannában.
-- 1988-ban szerkesztette a Hei Norge c. egész estés, Norvégiát bemutató koprodukciós műsort, amit angol nyelven, magyar felirattal sugárzott a Magyar Televízió. Ugyanebben az évben a 100 tagú cigányzenekarral járt Új-Zélandon és Ausztráliában; háromhetes koncert körútjukon angol nyelven konferálta a műsorukat.
-- 1993. július 3-ától 1997. szeptember végéig futott hétvégenként, az akkori TV2-n a Juli-suli, amely eleinte hetente, később kéthetente jelentkezett, vasárnap reggelenként 8 órától, fél órában. Ez a műsor főleg a háziasszonyok számára készült. Sikerét bizonyította, hogy korra és nemre való tekintet nélkül a fél ország nézte.
-- Antal Imrével szerepelt a Szeszélyes évszakok című szórakoztató műsorban mint műsorvezető, ők voltak a porond mesterei a Kész cirkusz kétrészes show-műsornak. Vele együtt készítette a Táncoló nagyvilág című. táncparódiát, valamint számtalan szilveszteri műsort, melyekben Kudlik Júlia több műfajban is szerepelt.
Vitray Tamás (Budapest, 1932. november 5. –)
-- Vitray Tamás Kossuth-díjas magyar újságíró, főszerkesztő, riporter, kiváló művész, a Magyar Televízió örökös tagja, 62 éven át folyamatosan a tévében szerepelt, ő maga a tévé. Budapesten született 1932. november 5-én. A fővárosban bujkálva élte végig a világháborút, a vészkorszakban, családtagjai valamennyien meghaltak.
-- Vitray Tamás 1958-tól egészen 2020-ig, 62 éven át folyamatosan tévé képernyőn volt. 1952-ben végzett a Kölcsey Ferenc Gimnáziumban. Az Idegen Nyelvek Főiskoláján angol–sajtó szakon tanult és a Honvédelmi Minisztériumban fordítóként dolgozott, majd rövid ideig a Magyar Rádiónál, a Kínai Népköztársaság nagykövetségén.
-- Első televíziós szereplése 1958. augusztus 5-én volt, amikor angol tudása miatt kérték fel amerikai atlétákkal való interjú készítésére. Minden előzetes ismeret nélkül, nem is látott tévé készüléket addig, interjúja máig emlékezetes maradt: a világhírű, kétméteres atlétát, Rafer Johnsont, sámlira állva interjúvolta meg,
-- Vitraynak fogalma sem volt, hogy élő adásban szerepel, a rádióban addig mindent szalagra vettek. 1959. december 1-jén a Magyar Rádió és Televízió Televíziós főosztálya Agitációs Propaganda Osztályán a sportrovat belső munkatársa lett. 1963-ban a Testnevelési Főiskolán sportszervezői oklevelet szerzett.
-- Első külföldi közvetítése: 1960 januárjában Prágából a Csehszlovákia – Brighton-Tigers profi együttes jégkorong mérkőzése volt. Első sport kommentátori sikerét ugyanebben az évben a Garmisch-Partenkirchen-i Műkorcsolya Európa-bajnokság közvetítése hozta meg. 1968. július 1-jétől főmunkatárs. A sporton kívül vezetett vetélkedőket is, amelyeket szintén nagyon népszerűek voltak.
-- 1970-ben az első Hétnek, valamint az első Fórumnak is ő volt a műsorvezetője. Szerepelt a Gyula vitéz télen-nyáron című filmben, ahol egy riportert alakított. 1975. december 1-jétől a Szórakoztató és Zenei Főosztály osztályvezetője. 1981. július 1-jétől a Drámai Főszerkesztőség Dokumentum Dráma osztályvezetője.
-- Vitray Tamás összesen: 21. téli- és nyári- olimpiáról közvetített, ez páratlan dolog a televizíó történetében. Nem egy sportágat a közönség az ő közvetítéseiből ismert meg. A Magyar Televízió archívumában 4000 műsora van. Alig van olyan sportág, amit ne közvetített volna a televízióban. Az évek során megszámlálhatatlan Telesport és helyszíni közvetítés, számtalan világverseny riportere volt.
-- 1997-től aktív nyugdíjas. 1999-től a Danubius Rádióban vezetett sporttal foglalkozó telefonos beszélgető műsort Ötfülközt címmel. Állandó vendége volt Gyulay Zsolt olimpiai bajnok kajakos. A műsor 2001 őszén átkerült a Klubrádióra. 2002. október 21-étől ismét kinevezték a Sport főszerkesztőség élére.
-- A 2008-as olimpia volt az első, 1960 óta, amelyet már nem a Magyar Televízióban közvetített, a kajak-kenu versenyek kommentátora volt a Eurosporton, valamint foglalta össze az olimpia aznapi fejleményeit. A regényes önéletírása "Kiképzés" címmel jelent meg, ami gyermekkorát és ifjúságát dolgozza fel, szépirodalmi igénnyel.
-- Vitray Tamás ő maga a tévé, a kezdetektől: 1958-tól egészen 2020-ig, 62 éven át folyamatosan tévé képernyőn volt. Műsorai: 12 szék (1967), Fekete-fehér (1972), Ötszemközt (1973–1997), Csak ülök és mesélek (1975–1984), Sok van mi csodálatos (1979–1980), Kapcsoltam (1979–1980), Siker (1980–1981), Tengerre magyar (1981), Teleráma (1982), Telefere (1985–1989), Apád, anyád ide jöjjön (1990–1991), VT-TV (1991), Töltsön velem egy órát! (1993–1994), Hogy is van ez? (1996–1997), Az én olimpiáim (2000), Az ideális család (2002), Hoztam egy milliót! (2003), Kibicek (2009-).
-- A Hét, a Magyar Televízió 1970-ben indított korszakalkotó jelentőségű külpolitika műsora, 1 órás időtartamú hírmagazinja volt, mely minden héten vasárnap este 19 órakor jelentkezett az akkor még jórészt egyetlenként sugárzott MTV 1-es műsorán. A műsor 30 esztendőn át nagy sikerrel ment.
-- Noha a program már 1970-ben elindult, a műsor igazi atyja, Polgár Dénes meghatározó jelentőségű külpolitikai újságíró lett: munkatársaival az általa kitalált koncepció szerint, sokszor a szocialista pártállam határait feszegető, rendkívül népszerű magazint hozott létre.
-- Eredetileg jórészt külpolitikai témájú riportok alkották a hírműsort, de a műsoridő második fele néha fontos belpolitikai témákat is felvetett. A műsornak több korszaka volt, egy idő után valamelyest eltért az eredeti, Polgár Dénes-féle elképzeléstől, és a hatalom, főleg a szerkesztő-műsorvezetők kiválasztása és lecserélése által igyekezett befolyásolni a műsor karakterét.
-- A Hét műsorában szereplő témák mindig különös jelentőséggel bírtak. A külpolitikai tudósítások között gyakran olyan témákról esett szó, illetve olyan helyekről tudósítottak, amelyekről más műsorokban elképzelhetetlen lett volna. Ez Polgár Dénes szervezőkészségének és kifinomult politikai érzékének volt köszönhető, hiszen a legtöbb témát engedélyeztetni kellett.
-- A Hét műsorának népszerűségére jellemző, hogy az 1970-es, 1980-as években nyáron, vasárnap az M7-es autópályán a Balatonról Budapest irányába tartó nyaraló forgalom sűrűségét is befolyásolta, ugyanis a legtöbben igyekeztek még a műsor előtt hazaérni, este 19 órára, mert ekkoriban kevesen engedhették meg maguknak, hogy a nyaralójukban is legyen egy tévé.
-- A Hét műsora az 1980-as években is tudott újat, formailag korszakosat hozni. Hajdú János főszerkesztővé való kinevezésével új, akkor szokatlan vizuális megjelenést vezettek be: nemcsak új főcímzenét kapott a műsor Vangelis zenéjével, de a főszerkesztő-műsorvezető állva vezette az adást, és a műsor elején – akkoriban igen meglepően – jellegzetes meghajlással köszöntötte a nézőt.
--------------------------------------------------------
A Hét főszerkesztői, műsorvezetői
--------------------------------------------------------
Polgár Dénes 1971–77,
Hajdú János 1981–87,
Sugár András 1987–88,
Aczél Endre 1989–90
Pálfy G. István 1990–92
Csák Elemér 1992–1993
Obersovszky Péter 1994–95
Baló György 1995–2000
---------------------------------------------------------
Panoráma -- 1981--1994
-- A Panoráma a Magyar Televízió külpolitikai magazinműsora volt 1981-től 1994-ig sugározták. A műsor számos addig nem látott újdonságot nyújtott kezdetben, gyorsan nagyon jelentős sikert ért el, népszerűvé és nézetté vált. Akkoriban főműsoridőben vetítették, minden péntek este, 20 órakor.
-- A Panoráma szerkesztői sokszor olyan egyedi felvételeket szereztek meg, amelyeket máshol nem lehetett látni, olyan embereket tudtak meszólaltani, akiket máshol nem lehetett hallani. Első kézből tudósítottak az arab világ konfliktusairól, a délszláv háborúból, oknyomozást is folytattak, ami által igen nézetté vált a műsor.
-- A Panoráma műsorában nagyon neves, rendkívül tájékozott, több nyelven beszélő, széles látókörű tudósítók dolgoztak, sokak emlékeznek még rájuk: Chrudinák Alajos, Sugár András, Baló György, Benda László, Járai Judit.
-- A Panorámának nagyon jellegzetes intrója és zenéje volt, amit milliók ismertek fel. Az évtizedekig futó főcím zene a fülekbe mászott, a Nyugat-Berlini: Tangerine Dream nevű zenekar: "Choronzon" című száma volt.
-- A Panoráma fülbemászó taktusát a köztévé az elektronikus zene, a szinti-pop egyik legismertebb európai úttörőjétől, a nyugatnémet Tangerine Dreamtől csaklizta, bár kétség kívül kiváló zenei ízlése volt az akkori szerkesztőnek, hiszen a "Choronzon" című dalt vette kölcsön 1981-ben az ugyanebben az évben megjelent Exit című lemezről.
-- Emlékezetes Panoráma interjúk: Jasszer Arafat, Menáhem Begin, Simon Peresz, Ariel Saron, Abba Ebán, Éhúd Olmert, Joszi Száríd Jichak Rabin, Hailé Szelasszié, Mohamed Reza, Moammer Kadhafi, Akbar Hásemi, Václav Havel, Alexander Dubček, Tőkés László, Makovecz Imre, Csóri Sándor, Sütő András, Antall József.
----------------------------------------------------
A Panoráma főszerkesztői, műsorvezetői
----------------------------------------------------
Chrudinák Alajos 1981--1994
Sugár András 1981--1994
Baló György 1981--1994
Benda László 1985--1994
Szaniszló Ferenc 1985--1994
Járai Judit 1985--1994
-----------------------------------------------------
Delta -- 1964--2012
-- A Delta tudományos híradó a Magyar Televízió egyik legrégebbi ismeretterjesztő műsora volt, 1964 és 1996, illetve 2001 és 2012 között futott.
-- A Delta első műsorát 1964. január 31-én adták le, amely "a Holdra szállás előtt indult, és a Mars-kutatás korában is tájékoztatja a nézőket". A műsor sokáig azon kevés hír források egyike volt, amely a "nyugati világ" tudományos eredményeit, újdonságait ismertette. A sorozat a Magyar Televízió Közművelődési Főszerkesztőségen készült.
-- A Delta műsora a Magyar Televízió negyedik tudományos műsora volt, ez is befolyásolhatta azt, hogy a Delta nevet kapta, mely a görög ábécé negyedik betűje. Az új műsor az elmúlt hónapok hazai és külföldi tudományos-technikai érdekességeiről számol be, filmrészletek és híradóképek segítségével.
-- A műsor az elsők között váltott színes technikára (1976-tól). 2009-ig több mint 1500 adás 40 000-nél több percét őrizte a televízió archívuma.
-- A Deltát 1965-től 1996-ig Kudlik Júlia vezette, akit a műsorral szinte teljesen azonosítottak. Ezt követően még egy rövid ideig visszatért a Delta műsorvezetéséhez; a 45. jubileumi műsoron és rendezvényen azonban nem vett részt.
-- A Delta indító képsorai közismertek. A Himalájáról készített légifelvételekből. Scottról és három társáról, a hóban gázoló szánhúzó emberekről. Az Antarktiszi expedíción hóban gázoló lánctalpasról, amely egy 1955-ös gyártású Tucker. Az 1958-as Nemzetközösségi transzantarktiszi expedícióról.
-- A Delta zenéje a "Song of the Second Moon", mely Tom Dissevelt és Kid Baltan műve, ami egyben az egyik legelső elektronikus szintézissel előállított zene. Erre az akkor ritkaságnak számító elektronikus zenére Belohorszky Károly, a Rádió technikai rendezője bukkant rá egy 1957-es lemezen, amelyet Csehszlovákiából hozott.
---------------------------------------------------
A Delta műsorvezetői
---------------------------------------------------
Lénárd Judit 1964–1965
Kudlik Júlia 1965–1996
Fiar Sándor 2001–2012
--------------------------------------------------
Szeszélyes Évszakok -- 1981--2004
-- A Szeszélyes évszakok egy 1981. március 7. és 2004. december 31. között sugárzott kultikus magyar szórakoztató televíziós sorozat. Műsorvezetője: Antal Imre, és Kudlik Júlia volt. A magyar kabaré történelem egyik legjelentősebb televíziós sorozata, a köztévé egyik leghosszabban futó műsora.
-- A szeszélyes évszakok több korszakát is megkülönböztethetjük. Összesen 193 epizódot ért meg ez a nagy sikerű tévés széria. Antal Imre, a zongora művészből lett fanyar humorú tévés, és a Delta műsorvezetőjeként megszeretett Kudlik Júlia kultikus varieté show-ja volt a Szeszélyes évszakok.
-- A hazai televíziózás egyik méltán legnépszerűbb produkciója 1980-ban indult el, és kisebb-nagyobb megszakításokkal még Antal Imre életének utolsó éveiben is készültek hozzá újabb részek. Villám tréfák, kiváló kabaré jelenetek, bohózatok: Körmendi Jánossal, Mikó Istvánnal, Szombathy Gyulával, Balázs Péterrel, Tábori Nórával, Ayalával és a korszak többi nagy nevettetőjével, Tücsök és Bogár Peterdi Pállal, Defekt Duó-dalok, Kató néninek beöltözött Ihos József, Nyomasek Bobó kínrímei.
-- Benny Hill-szkeccsek, Tahi-Tóth László begyorsított burleszk jelenetei, Droopy kutya rajzfilmje, artisták, bűvészek, táncosok, Mr. Bean, Maksa Híradó, napestig lehetne sorolni, miért imádta a fél ország a Szeszélyes évszakokat..
-- Ami viszont talán kevésbé közismert, az a főcímzene eredete: a Magyar Televízió egyik jó zenei ízléssel megáldott munkatársa ugyanis a progresszív rockot a klasszikus zenével kiválóan összeházasító Rick Wakeman "Pedra da Gavea" című számát csaklizta el az 1979-es Rhapsodies című albumról.
--------------------------------------------------
Szeszélyes évszakok műsorvezető
---------------------------------------------------
Antal Imre 1981--2004
Kudlik Júlia 1990--1996
--------------------------------------------------
A Magyarországi televíziózás korszakos alakjai, személyiségei.
Polgár Dénes (Győr, 1912. április 14. – Budapest, 2009. január 13.)
-- Polgár Dénes magyar újságíró, éveken keresztül a Magyar Televízióban sugárzott -- "A Hét" című műsor főszerkesztője. Talán az első nagy formátumú tévés személyiség a külpolitikai műsorok atyja.
-- A Pécsi Tudományegyetem Jogi Karán hallgatott jogot, majd 1945-től a győri szociáldemokrata helyi újság alapítójaként kezdte pályafutását. Később az írott sajtónál helyezkedett el, dolgozott a Világosság, az Esti Budapest, a Szabad Nép és az Esti Hírlap című lapoknál, utóbbinak helyettes főszerkesztője is volt.
-- 1958-tól a Magyar Távirati Iroda tudósítója lett. Kairóban (1958-1959), majd Washingtonban (1960-1964), Bonnban (1966-1971) és Brüsszelben (1977-1981) dolgozott, közben pedig az 1970-es években (1971-1977) valóságos forradalomnak számító műsort készített a Magyar Televízióban
-- A Hét című 1970-ben indult nagy sikerű műsorral ablakot nyitott a Nyugati külvilágra, a Vasfüggönyön túlra egy kis bepillantást engedett a nézőknek, az elzártság évtizedei után. 1981-ben nyugdíjba vonult. 1997-től haláláig az Aranytollas Újságírók Társaságának elnöke volt.
-- Vérbeli riporter, igazi tudósító volt, a magyar televíziózás klasszikus nagy riportereinek egyike, több éven át a Magyar Televízió akkori legsikeresebb "A Hét" című műsorának főszerkesztője. Korának szinte minden nagy politikai egyéniségét személyesen ismerte: John Kennedy-től Willy Brandt-ig. Talán a legtöbbet tette a hazai sajtóban azért, hogy a magyar közönség még a rendszerváltás előtt bepillantást nyerhessen a Vasfüggöny mögötti világba.
-- Polgár Dénes 96 éves korában írta meg "Egy Polgár a nagyvilágban" című könyvét, melynek kiadását nem véletlenül bízta volt tanítványára és Washingtoni utódainak egyikére, Bokor Pálra. A könyv a 2008-as karácsonyi könyvvásár egyik szenzációja lett. Polgár Dénes még megérhette a könyv sikerét, fogadhatta a gratulációkat, de tudta, hogy a földi lét véges. Polgár Dénes 2009 januárjában békében, méltósággal, abban a tudatban búcsúzott el e világtól, hogy minden földi feladatát elvégezte.
Hajdú János (Budapest, 1934. december 17. –)
-- Hajdú János magyar újságíró, televíziós műsorvezető, később országgyűlési képviselő. A Hét című műsorral lett közismert és népszerű az 1980-as években. A Hét korszerű volt, egy világlátott, művelt ember képi és stílusbéli elképzeléseit tükrözte.”
-- Hajdú jános, a meghajló ember, a nézők így ismerték, így maradt meg az emberek emlékezetében. "Ez volt a Hét, mondta a kamerába egy elegáns, öltönyös, angol lord tartású ember, dísz zsebkendővel a zsebében és az adás végén mindig meghajolt.
-- Hajdú János 1981-ben nagy feltűnést keltett, ő lett a meghajló ember. Nem túlzás, a játszótereken is utánozták a gyerekek. Szokatlan volt, nagyon szokatlan. A Hét is, amelyet főszerkesztőként megújított. Vasárnap esténként izgalmas elemzésekkel, riportokkal, háttér anyagokkal találkozhattak a nézők.
-- A dísz zsebkendős, kimért, megfontoltan beszélő Hajdú János sokakat meglepett. A műsor friss volt, a korábbihoz képest sokkal izgalmasabb. Kellettek hozzá az elemző riportok, no meg a főcím alatt - Vangelis zenéje és maga Hajdú János, aki az eleganciájával és a műsor végén már-már várt meghajlásával nagy feltűnést keltett.
-- A Hét népszerűsége egyre csak nőtt, Hajdú pedig arra is magyarázatot adott korábban, miért is viselkedett így a képernyőn? „Ez részben velem született, részben neveltetésem következménye.” Majd elmesélte, hogy az ügyvédként dolgozó nevelőapja is ilyen volt, stílusos és imádta a logikus érveléseket.
-- Hajdú János egészen 1987-ig vezette és szerkesztette: "A Hét" műsorát, majd svájci nagykövet lett belőle. Bizalmi állást kapott. Mikor már régen nem volt tévé képernyőn, megvádolták, hogy kiküldetései idején a magyar katonai hírszerzésnek is dolgozott, ám idővel már ez sem volt téma.
-- Hajdú János később nyugdíjas lett és csak elvétve jelent meg a nyilvánosság előtt. A szokatlan stílusú, az 1980-as években abban a szocialista átmeneti korban újdonságként ható meghajló ember visszavonultan él. És ma 88 éves. Nagyon szép életkor, gratulálok neki hozzá, nagyon szép életút.
Chrudinák Alajos (Budapest, 1937. március 29. – 2020. március 11.)
-- Chrudinák Alajos, magyar újságíró, televíziós, a Magyar Televízió külpolitikai műsorainak egykori riportere, tudósítója, főszerkesztője. A Budapesti Berzsenyi Dániel Gimnáziumban érettségizett 1955-ben, majd Moszkvában a Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében tanult 1955–56-ban.
-- Ezután beiratkozott az ELTE BTK sémi filológia szakára. 1957 és 1962 között óraadó, nyelvtanár volt a TIT József Attila Szabadegyetemen, majd dolgozott az Országos Fordító Irodában is. 1963-tól a Magyar Rádió munkatársa volt, egészen 1972-ig, majd innen a Magyar Televízióhoz került.
-- Chrudinák Alajos igazán ismertté a Panorámával vált, akkoriban nálunk nagyon újszerű, oknyomozó stílusú újságíróként ismerték. Még a szocializmus idején bátran szembe ment az akkori irányzattal, bírálta a rendszert, illetve politikusait. 1968-tól 2004-ig több mint 200 riport-dokumentum filmet készített az erdélyi magyarok szenvedéseiről, a közel-keleti háborúkról, az izraeli megszállásról, Trianon tragikus következményeiről, a kommunista diktatúrák embertelenségéről.
-- Chrudinák Alajos kiállásának volt köszönhető, hogy a Magyar Televízió 1989-ben leadta az erdélyi falu rombolások bírálatát Tőkés Lászlótól. Majd az 1989-es romániai forradalom idején is közvetítettek, elsőként megszerezve a Ceauşescu-per film felvételeit. A Panoráma főszerkesztője lett, de saját műsorából is eltiltották, jobbnak látták a távoli Jordániába helyezni.
-- Chrudinák alajos beszélt: magyarul, arabul, oroszul, angolul. Ám legnagyobb sikereit és nézettségét az arab nyelvvel érte el, hiszen a hatalmas arab világban, egészen Szaud-Arábia-tól Marokkó-ig tudott vele érvényesülni, kiváló riportokat készíteni
-- A szocialista érában készült filmjeit az akkori nyugati világ is megvásárolta, 35 ország vásárolta meg izraeli útifilmjét. Monte-Carlóban pedig Arany Nimfa díjjal ismerték el "Háború a Szaharában" című filmjét. 67. éves korában nyugdíjazták.
-- Chrudinák Alajos életművét: Chrudinák Alajossal olyan újságíró-nemzedék ment el, amely világszerte megteremtette az igazságon alapuló, objektív, minden részletre kiterjedő tömeg tájékoztatást. Ahogy ő maga is nyilatkozta többször: A tájékoztatásnak egyetlen kritériuma lehet: az igazság.
Sugár András (Budapest, 1933. május 7. – 2021. augusztus 9.)
-- Sugár András volt a magyar televízió első utazó tudósítója. 1933 május 7-én született Budapesten. 1958-tól 1994-ig, nyugdíjazásáig volt a televízió munkatársa. Az utazó riporter volt negyedszázadon át: 25 esztendőn át több mint 100 országból tudósított és mutatta meg az ezerszínű világot a vasfüggöny mögött élő magyaroknak.
-- A nyelvtudásának, közvetlenségének, műveltségének köszönhetően kinyílt előtte a világ és szinte minden ajtó. Életében a 12-es szám volt a főszereplő, 12 nyelven beszélt és 12 könyve jelent meg, életéről, munkájáról, kalandjairól írt. Generációk nőttek fel rajta, ámulattal nézték, hallgatták a televízióban.
-- Okosan, kimérten, érthetően beszélt, és olyan összefüggésekre is rávilágított, amelyekre az átlagember nem is gondolt. Tanultunk tőle intelligenciát, közvetlenséget, kultúrát, szenvedélyt. Mert az volt, szenvedélyes televíziós, és még szenvedélyesebb nyelv zseni. Egészen hihetetlen a lista, hány nyelven is tudott beszélni.
-- Akik közelről ismerték, azt mesélték vele kapcsolatban, ha gyorsan szüksége volt rá, akkor képes volt néhány hónap alatt elsajátítani egy új nyelvet. András egy zseni volt a maga módján, és ez nem túlzás. Poliglott, sok nyelven beszélő ember volt, egy igazi nyelv zseni. Beszélt nyelvei voltak: magyar, angol, német, latin, francia, olasz, spanyol, portugál, román, orosz, bolgár, szerb, horvát.
-- Ám nemcsak itthon adták ki a könyveit, hanem: Londonban, New Yorkban, Torontóban is. Tiszteletet parancsoló, elismert közéleti személyiség volt a maga idejében. A sikeréhez kellett a háttér, kellett a társ, a szerető feleség, Novák Henriette újságíró, televíziós műsorvezető, aki egy fiúval ajándékozta meg 1975-ben a férjét.
-- Sugár András élete sikerektől volt hangos, ám a sors őt sem kímélte, 1994-ben egyik napról a másikra nyugdíjazták és elköszöntek tőle a Magyar Televíziónál. Szép kort ért meg, 88 évesen távozott egy ettől sokkal szebb világba. 2021 augusztusában egy Dunai hajón tette meg utolsó útját, hogy aztán elinduljon a Fekete-tenger és a végtelen felé.
Antal Imre (Hódmezővásárhely, 1935. július 31. – Budapest, 2008. április 15.)
-- Antal Imre, Erkel Ferenc-díjas magyar zongora művész, televíziós személyiség, színész, humorista, érdemes művész, a Magyar Televízió örökös tagja. Zongoristaként – mint az Országos Filharmónia szólistája – a világ minden szegletében fellépett. Számos nemzetközi versenyt megnyert világszerte.
-- A Zeneművészeti Főiskolán 1959-ben végzett, majd zongoristaként beutazta a világot. 1966-ban második helyezést ért el a budapesti Liszt–Bartók Zongoraversenyen. A jobb kezének hirtelen fellépő ízületi gyulladása miatt azonban ezt a pályát nem folytathatta, s élete a hetvenes évek elején egzisztenciális válságba jutott.
-- Antal Imre országos ismertséget azonban a televíziós pálya hozott számára. Első nagy sikerét a "Halló fiúk, halló lányok!" műsorvezetőjeként aratta. Ezt követően a szilveszteri műsorok, Ki mit tud?-ok, Röpülj pávák és a – MTV égisze alatt megrendezett – Nemzetközi Karmesterversenyek állandó konferansziéja lett,
-- Antal Imre és Vitray Tamással hosszú ideig közösen vezették a szilveszteri műsorokat. 1980-ban elindult a magyar televíziózás egyik legnépszerűbb sorozata, a Szeszélyes évszakok, amelyet eleinte Kudlik Júliával közösen vezetett. Több filmszerepet is játszott, legjelentősebb alakítása Dániel Ede a "Bors" című sorozatban.
-- A Szeszélyes évszakok évtizedeken át futó, rendkívül népszerű műsor emblematikus műsorvezetője volt: 1981-től 2004-ig. Ez a nagyon népszerűvé vált szórakoztató műsor bizonyult élete legnagyobb sikerének, fény pontjának, ami egyben a magyar televíziózás történetének is mérföldkő volt.
-- A Szeszélyes évszakok több korszakát is megkülönböztethetjük. Összesen: 193. epizódot ért meg ez a nagy sikerű tévés széria. Antal Imre, a zongora művészből lett fanyar humorú tévés, és a Delta műsorvezetőjeként megszeretett Kudlik Júlia kultikus varieté show-ja volt a Szeszélyes évszakok máig felejthetetlen.
-- A Szeszélyes évszakok a hazai televíziózás egyik méltán legnépszerűbb produkciója 1980-ban indult el, és kisebb-nagyobb megszakításokkal még Antal Imre életének utolsó éveiben is készültek hozzá újabb részek. Villám tréfák, kiváló kabaré jelenetek, bohózatok: Körmendi Jánossal, Mikó Istvánnal, Szombathy Gyulával, Balázs Péterrel.
Kudlik Júlia (Budapest, 1945. július 14. –)
-- Kudlik Júlia a magyar újságíró, televíziós műsorvezető, bemondó, a Magyar Televízió örökös tagja. Budapesten, a Kossuth Zsuzsa Gimnáziumban érettségizett, 1963-ban. Mindenesként kezdett dolgozni a Magyar Televízió ifjúsági osztályán, volt ügyelő, majd rendező asszisztens is.
-- Kudlik Júlia bemondóként 1964. február 29-én szerepelt először a Magyar Televízió képernyőjén, a Magyar Rádióban is dolgozott három hónapon keresztül mint bemondó. 1971-ben szerzett középiskolai magyar tanári diplomát. 1976-ban tett angol, 1984-ben pedig spanyol középfokú nyelvvizsgát.
-- A Delta című tudományos híradó vezetésével 1965-ben bízták meg, e munkáját egészen 1996-ig végezte folyamatosan. Kisebb szünet következett, majd újra ő volt a műsor vezetője. Fiatal stábjával megújították, ám a műsort indok nélkül elvették tőlük egy év után. Alapító tagja volt az Iskola televíziónak az orosz nyelvleckéknek.
-- Műsorvezetője volt 1971-ben, 1972-ben, 1981-ben a Táncdalfesztiválnak, később a Kodály-énekversenynek, Tamási Eszterrel felváltva, számos népdal- és népzenei vetélkedőnek: Nyílik a rózsa, Fölszállott a páva, Repülj, páva, utóbbi kettő már Antal Imre társaságában. A Tapsifüles című könnyűzenei műsort hosszú ideig vezette.
-- Képviselte a Magyar Televíziót nemzeti esteken, számos országban járt: Bulgáriában, Romániában, Lengyelországban, Svédországban, Csehszlovákiában, Kubában, Vietnámban és Norvégiában. Antal Imrével a magyar VIT-küldöttség tagjaként, a kulturális delegáció műsorait konferálták Berlinben és Havannában.
-- 1988-ban szerkesztette a Hei Norge c. egész estés, Norvégiát bemutató koprodukciós műsort, amit angol nyelven, magyar felirattal sugárzott a Magyar Televízió. Ugyanebben az évben a 100 tagú cigányzenekarral járt Új-Zélandon és Ausztráliában; háromhetes koncert körútjukon angol nyelven konferálta a műsorukat.
-- 1993. július 3-ától 1997. szeptember végéig futott hétvégenként, az akkori TV2-n a Juli-suli, amely eleinte hetente, később kéthetente jelentkezett, vasárnap reggelenként 8 órától, fél órában. Ez a műsor főleg a háziasszonyok számára készült. Sikerét bizonyította, hogy korra és nemre való tekintet nélkül a fél ország nézte.
-- Antal Imrével szerepelt a Szeszélyes évszakok című szórakoztató műsorban mint műsorvezető, ők voltak a porond mesterei a Kész cirkusz kétrészes show-műsornak. Vele együtt készítette a Táncoló nagyvilág című. táncparódiát, valamint számtalan szilveszteri műsort, melyekben Kudlik Júlia több műfajban is szerepelt.
Vitray Tamás (Budapest, 1932. november 5. –)
-- Vitray Tamás Kossuth-díjas magyar újságíró, főszerkesztő, riporter, kiváló művész, a Magyar Televízió örökös tagja, 62 éven át folyamatosan a tévében szerepelt, ő maga a tévé. Budapesten született 1932. november 5-én. A fővárosban bujkálva élte végig a világháborút, a vészkorszakban, családtagjai valamennyien meghaltak.
-- Vitray Tamás 1958-tól egészen 2020-ig, 62 éven át folyamatosan tévé képernyőn volt. 1952-ben végzett a Kölcsey Ferenc Gimnáziumban. Az Idegen Nyelvek Főiskoláján angol–sajtó szakon tanult és a Honvédelmi Minisztériumban fordítóként dolgozott, majd rövid ideig a Magyar Rádiónál, a Kínai Népköztársaság nagykövetségén.
-- Első televíziós szereplése 1958. augusztus 5-én volt, amikor angol tudása miatt kérték fel amerikai atlétákkal való interjú készítésére. Minden előzetes ismeret nélkül, nem is látott tévé készüléket addig, interjúja máig emlékezetes maradt: a világhírű, kétméteres atlétát, Rafer Johnsont, sámlira állva interjúvolta meg,
-- Vitraynak fogalma sem volt, hogy élő adásban szerepel, a rádióban addig mindent szalagra vettek. 1959. december 1-jén a Magyar Rádió és Televízió Televíziós főosztálya Agitációs Propaganda Osztályán a sportrovat belső munkatársa lett. 1963-ban a Testnevelési Főiskolán sportszervezői oklevelet szerzett.
-- Első külföldi közvetítése: 1960 januárjában Prágából a Csehszlovákia – Brighton-Tigers profi együttes jégkorong mérkőzése volt. Első sport kommentátori sikerét ugyanebben az évben a Garmisch-Partenkirchen-i Műkorcsolya Európa-bajnokság közvetítése hozta meg. 1968. július 1-jétől főmunkatárs. A sporton kívül vezetett vetélkedőket is, amelyeket szintén nagyon népszerűek voltak.
-- 1970-ben az első Hétnek, valamint az első Fórumnak is ő volt a műsorvezetője. Szerepelt a Gyula vitéz télen-nyáron című filmben, ahol egy riportert alakított. 1975. december 1-jétől a Szórakoztató és Zenei Főosztály osztályvezetője. 1981. július 1-jétől a Drámai Főszerkesztőség Dokumentum Dráma osztályvezetője.
-- Vitray Tamás összesen: 21. téli- és nyári- olimpiáról közvetített, ez páratlan dolog a televizíó történetében. Nem egy sportágat a közönség az ő közvetítéseiből ismert meg. A Magyar Televízió archívumában 4000 műsora van. Alig van olyan sportág, amit ne közvetített volna a televízióban. Az évek során megszámlálhatatlan Telesport és helyszíni közvetítés, számtalan világverseny riportere volt.
-- 1997-től aktív nyugdíjas. 1999-től a Danubius Rádióban vezetett sporttal foglalkozó telefonos beszélgető műsort Ötfülközt címmel. Állandó vendége volt Gyulay Zsolt olimpiai bajnok kajakos. A műsor 2001 őszén átkerült a Klubrádióra. 2002. október 21-étől ismét kinevezték a Sport főszerkesztőség élére.
-- A 2008-as olimpia volt az első, 1960 óta, amelyet már nem a Magyar Televízióban közvetített, a kajak-kenu versenyek kommentátora volt a Eurosporton, valamint foglalta össze az olimpia aznapi fejleményeit. A regényes önéletírása "Kiképzés" címmel jelent meg, ami gyermekkorát és ifjúságát dolgozza fel, szépirodalmi igénnyel.
-- Vitray Tamás ő maga a tévé, a kezdetektől: 1958-tól egészen 2020-ig, 62 éven át folyamatosan tévé képernyőn volt. Műsorai: 12 szék (1967), Fekete-fehér (1972), Ötszemközt (1973–1997), Csak ülök és mesélek (1975–1984), Sok van mi csodálatos (1979–1980), Kapcsoltam (1979–1980), Siker (1980–1981), Tengerre magyar (1981), Teleráma (1982), Telefere (1985–1989), Apád, anyád ide jöjjön (1990–1991), VT-TV (1991), Töltsön velem egy órát! (1993–1994), Hogy is van ez? (1996–1997), Az én olimpiáim (2000), Az ideális család (2002), Hoztam egy milliót! (2003), Kibicek (2009-).