Erőss Zsolt a híres magyar Hópárduc.
Erőss Zsolt székely-magyar hegymászó, a Hópárduc, aki első magyarként mászta meg a Föld legmagasabb hegyét, a 8848 méteres Csomolungmát. Ő Magyarország legeredményesebb magashegyi hegymászója; tíz: 8000 méter fölötti csúcsot hódított meg, amivel bekerült a nemzetközi élmezőnybe. Tiszteletére: 2013. május 21-től a magyar hegymászók jelszava: „Gyorsabban, Magasabbra, Erőssebben".
Erőss Zsolt - a Hópárduc
-- Erőss Zsolt 2002-ben vált országszerte ismertté, amikor első magyarként jutott fel a Föld legmagasabb csúcsára, a Mount Everestre. Hegymászó karrierje azonban évtizedekkel korábban kezdődött, még Erdélyben, ahol fiatal szikla mászóként tett szert ismertségre. Az 1968-as születésű Erőss már fiatalon kitűnt elhatározottságával és hegymászó tehetségével. Komolyabb hegyeket azonban akkor kezdett mászni, amikor 1988-ban családjával áttelepült Magyarországra, és hirtelen belekerült a magyar hegymászó élet középpontjába..
-- Erőss Zsolt részt vett az olcsóságuk miatt akkoriban népszerű, az egykori Szovjetunió területére vezető expedíciókon, ahol fény derült különleges tulajdonságára: rendkívül jól bírta a nagy magasság jelentette megpróbáltatásokat. 1990 és 1994 közt megmászta az egykori Szovjet terület összes jelentős csúcsát, az Elbrusz nyugati csúcsát (5642 méter), az Usbát (4710 méter), a Han-Tengrit (6995 méter), a Pobedát (7439 méter), a Lenin-csúcsot (7134 méter), a Korzsanyevszkaját (7106 méter) és a Kommunizmus csúcsot (7495 méter). Ezek alapján kapta meg a Hópárduc címet, ami a volt Szovjetunió mind az öt: 7000 méter feletti csúcsát meghódító mászóknak jár..
-- Első Himalájai útja a Mount Everestre vezetett. 1996-ban egy nagy magyar expedícióval ment ki a hegyre, hogy a csoport legsikeresebb csúcskísérletét mutassa fel. Két próbálkozása is volt, amelyek részben a kedvezőtlen körülmények, részben tapasztalatlansága miatt nem sikerültek. Erőss ugyanis a 8300 méteres táborban igyekezett erőt gyűjteni, hogy rákészüljön a csúcstámadásra, pihenni ilyen magasságban azonban lehetetlen. Az egyik kísérlet közben, a sátorban halt meg társa, az osztrák Reinhard Wlasich.
-- 1999-ben jutott fel első nyolcezres csúcsára, a gyilkos hegyként is emlegetett: Nanga Parbatra. A kis expedíciónak még csúcs engedélyre sem volt pénze, így Erőss Zsolt egyedül, serpák és segítség nélkül vágott neki a hegynek, és nemzetközi szinten is egyedülálló sikert ért el. Egy új úton jutott fel a a 8125 méteres csúcsra. Eredményét azonban évekig titokban kellett tartania, mert tartott attól, hogy kitilthatják őt Pakisztánból, és így nem lesz módja a Karakoram többi jelentős csúcsát megmászn
-- 2002 után szinte minden évben részt vett egy expedíción, és sorban gyűjtötte a nyolcezres csúcsokat. 2003-ban Kollár Lajossal és Mécs Lászlóval megalapították a "Magyarok a világ nyolcezresein" expedíció sorozatot, amelynek első útja a Gasherbrum II: 8035 méteres csúcsára vezetett.
-- ""Az Alpinisták éppen emiatt mennek a magas hegységek világába. A Földön már csak a magas-hegycsúcsok az utolsó tiszta és érintetlen helyek. Ezek azok a mára megmaradt kis szent helyek, ahol még a globalizált civilizáció előtti törvények uralkodnak: a természet az erősebb, az ember döntéseinek pedig minden esetben súlya van.""
A Mount Everest tette híressé
-- Erős Zsolt hegymászó karrierjének az adott egy nagy lökést, amikor 2002-ben egy államilag támogatott, nagy expedíció tagjaként feljutott a Mount Everestre. Az előző évi kudarc után akkora nyomás volt a csapaton, hogy a legfölső tábor felett szinte parancsba adták neki, hogy ha kell, használjon mesterséges oxigént, de fel kell jutni.
-- Ez volt az egyetlen alkalom, hogy Erőss nem tiszta módszerekkel mászott, és nem is volt büszke a teljesítményére. Otthon mégis meglepődve tapasztalta, hogy senki nem firtatja, hogyan, milyen áldozatokkal hódította meg a csúcsot.
-- Számára továbbra is a valódi hegymászó teljesítmények jelentették a kihívást, de azért, hogy kijuthasson, hajlandó volt kis engedményt tenni. Már nem ragaszkodott ahhoz, hogy új úton jusson el vágyott csúcsaira, noha ezt tartják a hegymászás magasiskolájának. Éppen ezért ezt a stílust alig néhány ember űzi a világon. A normál utakon akart minél több nyolcezres csúcsot megmászni, de továbbra is oxigénpalackok és serpák segítsége nélkül.
-- 2006-ban megmászták a Dhaulagirit (8167 méter), majd abban az évben újabb nagy sikert ért el: megismerte későbbi feleségét: Sterczer Hildát. Találkozásuk első látásra nélkülözte a romantikát. Erőss egy internetes társkeresőn igyekezett magának partnert találni, de hamar elvesztette az érdeklődését. Egészen addig, amíg egy lány nem írt neki felháborodottan, hogy milyen alávaló dolog visszaélni egy híres hegymászó nevével és arcképével. A lány egészen addig nem hitte el, hogy valóban Erőss Zsolt van a felhasználónév mögött, amíg a férfi el nem hívta őt egy Alpoki hegymászásra. A találkozón derült ki, hogy nem volt a történetben semmi átverés.
-- 2007-ben már párként mentek el a Hidden Peak (8068 m) és a Broad Peak (8047 m) meghódítására szervezett expedícióra. A két csúcsot nemcsak: Erőss Zsolt, hanem párja: Sterczer Hilda is elérte, ezzel egyszeriben az egyik legsikeresebb hegymászónő lett Magyarországon.
-- 2008-ban ismét kettesben vettek részt a Makaluhoz (8463 m) szervezett expedíción, de ezúttal csak Erőss jutott fel a csúcsra. Barátnőjét néhány méterrel a csúcs alatt furcsa hangulat kerítette hatalmába, és úgy érezte, balesetük lesz, ha ő is felmászik. Erőss hiába könyörgött neki, hogy ennek semmi alapja, hajthatatlan maradt. Így hivatalosan csak egyikük mászta meg a 8463 méteres csúcsot, a nő pár méterrel a csúcs alól fordult vissza.
-- A balsejtelemből annyi igaz volt, hogy Erőss Zsolt a mászás során komoly fagyási sérüléseket szerzett, és lábának néhány ujját amputálni kellett. De következő évben is folytatta az expedíciózást, és megmászta a Manaslut (8156 m). Az akkor már feleség Sterczer Hilda ide nem kísérte el, mert első gyereküket, Gerdát várta.
A baleset és talpra állás
-- Erőss Zsolt hegymászó sikereit egy váratlan tragédia szakította félbe. Erőss két kezdő alpinistával mászott a Tátrában, amikor megcsúszott velük a hó, és miközben ő kötéllel igyekezte társai esését megállítani, eltört a lába. A kórházban derült ki, hogy a sérülés súlyos, és soha nem tudják úgy rendbehozni, hogy azt valóban használhassa.
-- Ezután orvosai tanácsára drasztikus döntést hozott. Levágatta lábát, és hamarosan már lábprotézisével tanult járni. Balesete és felépülésének mozzanatai bekerültek a médiába, a közönség hónapokig szinte élőben követte küzdelmét, amelyre mindvégig a derű, és az elhatározottság volt a jellemző. Nem titkolta, hogy nem csak járni, de újra mászni szeretne.
-- 2010-ben még sikertelenül próbált feljutni a Cso-Ojura, igaz, ebben szerepe volt a rossz időjárásnak, amely más mászót sem engedett a csúcsra. 2011-ben viszont megmászta a világ ötödik legmagasabb hegyét, a Lhocét. Időközben született meg fia, Csoma.
A következő évben nem egy újabb siker okozott fordulatot, hanem hogy az Annapurna-expedíció nyilvános szakításba torkollott évtizedes mászó társával: Mécs Lászlóval.
-- A közvélemény ekkor tudta meg, hogy viszonyuk már hosszabb ideje nem nevezhető felhőtlennek, együttműködés helyett inkább csak egymás közelében másznak. A hegymászót jobban megviselte, hogy ezen az expedíción tűnt el: Horváth Tibor, akire a Cso-Oju expedíció óta megbízható mászó társként és barátként tekintett.
A hegyek között maradtak
-- Erőss Zsolt már befutott és népszerű személyiségként indult el 2013-as Himalája túrájára. Boldog életet hagyott hátra maga után. Időről időre kritikák kereszttüzébe került, pályafutása során ugyanis többen életüket vesztették az expedícióikon. Az itthon maradottak, a hegymászást csak hírből ismerők pedig nehezen tudták elfogadni, hogy a hegyekre minden mászó a saját céljai, a becsvágya és szenvedélye miatt megy fel, és a felelősséget nem a legsikeresebb mászó viseli, hanem minden résztvevő saját maga.
-- "Mindig hangoztatta, az Alpinisták éppen emiatt mennek a magas hegységek világába. A Földön már csak a magas-hegycsúcsok az utolsó tiszta és érintetlen helyek. Ezek azok a mára megmaradt piciny szent helyek, ahol még a globalizált civilizáció előtti törvények uralkodnak: a természet az erősebb, az ember döntéseinek pedig minden esetben súlya van.""
-- Ez valóban így is van: Az ember döntéseinek pedig minden esetben súlya van. A kritikánál azonban mindig erősebb volt az elismerés. Erőss Zsolt elszántsága az emberek számára inkább lelkesítő példa volt, amelyet talán nem lerombol, hanem megerősít, hogy élete ott ért véget, ahova ő a leginkább tartozott.
Erőss Zsolt (Csíkszereda, 1968. március 7. – Kancsendzönga, 2013. május 21)
-- Erőss Zsolt, erdélyi születésű székely-magyar hegymászó, aki első magyarként mászta meg a Föld legmagasabb hegyét, a 8848 méter magas Csomolungmát - Mount Everestet... Erős Zsolt Magyarország legeredményesebb magashegyi hegymászója; tíz: 8000 m fölötti csúcsot hódított meg, ebből kettőt már műlábbal, amivel a nemzetközi élmezőnybe is bekerült.
-- Erős Zsolt a Gyergyói-medencében, Orotván, majd a Gyilkos-tónál nőtt fel. Gyergyószentmiklóson érettségizett. A hegymászást 1981-ben kezdte a Békás-szorosban, majd 1983-tól szervezett keretek között mászott a Gyergyói Vasasban, illetve a Kolozsvári Akarat Egyesületben. l.
-- Erőss Zsolt 1988-ban családostul áttelepült Magyarországra és az állampolgárságot 1992-ben megkapta. Családjával együtt sok éven keresztül élt: Pilisvörösvárott, édesanyja ma is ott lakik, ezért a településen élők egy csoportja, az általa elért sport teljesítményére és emberi nagyságára való tekintettel, 2013 májusában kezdeményezte számára posztumusz díszpolgári elismerés adományozását.
-- Első expedíciós hegymászására 1990-ben került sor az Elbruszon (5642 méter). A következő években megmászta a Tien-san és a Pamír több csúcsát: az Usbát (4710 méter), a Han-Tengrit (6995 méter), a Pobedát (7439 méter), a Lenin-csúcsot (7134 méter), a Korzsenyevszkaját (7106 méter) és a Kommunizmus-csúcsot (7495 méter). Mivel megmászta a volt Szovjetunió mind az öt 7000 méter feletti csúcsát, ezért megkapta a hópárduc címet..
-- 1996-ban tagja volt az első magyar Mount Everest expedíciónak, ahol két sikertelen csúcs támadást hajtott végre. Első nyolcezrese a Nanga Parbat (8126 m) volt 1999-ben, amelyet új útvonalon hódított meg. 2002-ben a Csomolungma második csúcs támadása oxigén használatával sikeres lett, ezzel első magyar állampolgárként elérte a csúcsot. Ettől az évtől csak hegymászásból élt.
-- 2003-ban Kollár Lajossal és Mécs Lászlóval létrehozta a Magyar Himalája expedíciók sorozatot. Ennek keretében a következő években hat nyolcezrest mászott meg... 2013. május 20-án Kiss Péterrel együtt elérte a Kancsendzönga: 8586 méteres csúcsát, azonban a feljutás túl sok időt (közel 24 órát) és energiát vett igénybe, és a két hegymászó nem tudott vissza ereszkedni a 4. táborba...
-- Erős Zsolt felesége: Sterczer Hilda szintén hegymászó, két gyermekük született: Gerda és Csoma. Erős Zsolt - Tiszteletére 2013. május 21-től a magyar hegymászók és túrázók jelmondata: „Gyorsabban, Magasabbra, Erőssebben.!.”
Hegymászás a becsvágyért és eufóriáért..
A hegymászó a hegyre mindig a saját becsvágya és szenvedélye miatt megy fel. A hegymászás eufória, az Alpinisták éppen emiatt mennek a magas hegységek világába. A Földön már csak a magas-hegycsúcsok az utolsó tiszta és érintetlen helyek. Ezek azok a mára megmaradt piciny szent helyek, ahol még a globalizált civilizáció előtti törvények uralkodnak: a természet az erősebb, az ember döntéseinek pedig minden esetben súlya van.
A Hegymászás szenvedélye
-- A hegymászás vagy alpinizmus a magashegységi övezetben emelkedő hegycsúcsok megmászására irányuló szabadidős vagy sporttevékenység. Története hajnalán, a 18–19. században az alpinizmus a tűrő- és állóképességük határait megismerni vágyó kevesek nem mindennapi erőpróbájának számított.
-- Nemritkán tudományos kutatással kötötték össze a hegycsúcsok meghódítását. Napjainkra szélesebb tömegek sporttevékenysége, amely kiváló erőnlétet és speciális felszerelést kíván meg e szenvedély hódolóitól. Az időjárási és terep viszonyok, illetve a felszerelés tekintetében az alábbi válfajai ismertek.
Hegymászás Fajtái
-- 1. A puszta kézzel és felszerelés nélkül, vagy hegymászó kötéllel és ékekkel végzett sziklamászás, illetve ereszkedés;
-- 2. A szintén kötéllel, jégcsákánnyal, jégcsavarral jeges vagy havas sziklafelületen, gleccseren végzett jégmászás,
a két ágat ötvözi a magashegyi hegymászás.
-- 3. A síléccel végzett magashegyi túrákat síalpinizmusnak nevezzük.
-- 4. A kisebb sziklákon, technikailag nehéz, szabad mászásokat boulder mászásnak (vagy boulderezésnek) nevezzük.
-- 5. A kiépített pályán végzett gyakorlást vagy sportmászást, falmászásnak hívjuk.
Hegymászás Nehézségi fokozatai
-- A Nemzetközi Hegymászó Szövetség (UIAA) a mászási nehézségeket a hegymászó kalauzokban hatfokozatú skálán sorolta be. A hegymászó kalauzok tartalmazzák az utak nehézségét és a mászóút idejét. A hat fokozatú skála finomítására előbb a IV. fokozattól + - megjegyzésekkel finomították a skálát, majd - hogy a régi VI+ nehézségű utakat ne kelljen leminősíteni.
-- 1973-tól felül nyitott skálát határoztak el, és ez a mászó utak nehézségével folyamatosan bővül. A jelenlegi legnehezebb utak XII. nehézségűek... Területenként más nehézségi osztályozási módok is léteznek.
Hegymászás Magyar Vonatkozásai
-- Kunisch Ádám a Késmárki líceum rektora már az 1590-es években rendszeresen vitte diákjait a Magas-Tátrába. A legelső ismert magyar hegymászó: Frőlich Dávid késmárki geográfus és matematikus, a: "Medula geographie practikae" című könyvében megírja, hogy 1615-ben késmárki diák korában, két osztálytársával megmászta a Tátra legmagasabb csúcsát.
-- Speer Dániel 1683-ban megjelent: "Dacianische Simplicissimus" című művében leírja, hogy 1655-ben a rókusi tanító vezetésével, miután egy hegymászó-tanfolyamon vettek részt a diákok, mászó felszereléssel ellátva, kötél biztosítással egy csúcsra másztak, ahol egy könyv volt, amelybe neveiket beírták.
-- 1873-ban megalakult a Magyarországi Kárpát Egyesület, Magyarország első turista egyesülete. 1885-ben dr. Zsigmondy Emil megírta az azóta is alapműnek számító: "Az Alpok veszélyei" című könyvét.
A Hegymászás Fontos Mérföldkövei
-- A hegymászás első jelentős teljesítményei a Franciaországi: Mont Blanc (4807 méter) meghódításához kötődtek, amelynek csúcsát elsőként 1786-ban érte el Jacques Balmat és Michel Paccard. Az alpinizmus históriájának további fontosabb mérföldkövei:
| Dátum | Hegycsúcs és magassága | Hegység | Hegymászók |
|---|---|---|---|
| 1855. augusztus 1. | Monte Rosa (4634 m)  |
Pennini-Alpok, Európa | John Birbeck, Charles Hudson, Ulrich Lauener, Christophe Smyth, James G. Smyth, Edward Stephenson, Johannes Zumtaugwald, Matthäus Zumtaugwald |
| 1858. augusztus 11. | Eiger (3970 m) |
Berni-Alpok, Európa | Charles Barrington, Christian Almer, Peter Bohren |
| 1864. szeptember 28. | Marmolada (3343 m)  |
Dolomitok, Európa | Paul Grohmann, Angelo Dimai |
| 1865. július 14. | Matterhorn (4478 m) |
Pennini-Alpok, Európa | Michel Croz, Francis Douglas, Dougles Robert Hadow, Charles Hudson, Edward Whymper |
| 1889. október 6. | Kilimandzsáró (5895 m)  |
Kilimandzsáró, Afrika | Hans Meyer, Ludwig Purtscheller, Yohanas Kinyala Lauwo |
| 1897. január 14. | Aconcagua (6962 m)  |
Andok, Dél-Amerika | Edward Fitzgerald, Matthias Zurbriggen |
| 1913. június 7. | Mount McKinley (6194 m)  |
Alaszkai-hegység, Észak-Amerika | Walter Harper, Harry Karstens, Hudson Stuck, Robert Tatum |
| 1950. június 3. | Annapurna (8091 m)  |
Himalája, Ázsia | Maurice Herzog, Louis Lachenal |
| 1953. május 29. | Mount Everest (8850 m)  |
Himalája, Ázsia | Edmund Hillary, Tendzing Norgaj |
| 1954. július 31. | K2 (8611 m)  |
Karakorum, Ázsia | Achille Compagnoni, Lino Lacedelli |
Erőss Zsolt a híres magyar Hópárduc.
-- Erőss Zsolt székely-magyar hegymászó, a Hópárduc, aki első magyarként mászta meg a Föld legmagasabb hegyét: a 8848 méteres Csomolungmát. Ő Magyarország legeredményesebb magashegyi hegymászója,
-- Erőss Zsolt összesen: 10 hegycsúcsot, 8000 méter fölötti csúcsot hódított meg, amivel bekerült a nemzetközi élmezőnybe. Tiszteletére 2013. május 21-től a magyar hegymászók jelszava: „Gyorsabban, Magasabbra, Erőssebben".
Erőss Zsolt - a Hópárduc
-- Erőss Zsolt 2002-ben vált országszerte ismertté, amikor első magyarként jutott fel a Föld legmagasabb csúcsára, a Mount Everestre. Hegymászókarrierje azonban évtizedekkel korábban kezdődött, még Erdélyben, ahol fiatal sziklamászóként tett szert ismertségre.
-- Az 1968-as születésű Erőss Zsolt már fiatalon kitűnt elhatározottságával és hegymászó tehetségével. Komolyabb hegyeket azonban akkor kezdett mászni, amikor 1988-ban családjával áttelepült Magyarországra, és hirtelen belekerült a magyar hegymászó élet középpontjába. Részt vett az olcsóságuk miatt akkoriban népszerű, az egykori Szovjetunió területére vezető expedíciókon, ahol fény derült különleges tulajdonságára: rendkívül jól bírta a nagy magasság jelentette megpróbáltatásokat.
-- Erőss Zsolt 1990 és 1994 közt megmászta az egykori Szovjet terület összes jelentős csúcsát, az Elbrusz nyugati csúcsát (5642 méter), az Usbát (4710 méter), a Han-Tengrit (6995 méter), a Pobedát (7439 méter), a Lenin-csúcsot (7134 méter), a Korzsanyevszkaját (7106 méter) és a Kommunizmus csúcsot (7495 méter). Ezek alapján kapta meg a Hópárduc címet, ami a volt Szovjetunió mind az öt 7000 méter feletti csúcsát meghódító mászóknak jár.....
-- Első Himalájai útja a Mount Everestre vezetett. 1996-ban egy nagy magyar expedícióval ment ki a hegyre, hogy a csoport legsikeresebb csúcskísérletét mutassa fel. Két próbálkozása is volt, amelyek részben a kedvezőtlen körülmények, részben tapasztalatlansága miatt nem sikerültek. Erőss ugyanis a 8300 méteres táborban igyekezett erőt gyűjteni, hogy rákészüljön a csúcstámadásra, pihenni ilyen magasságban azonban lehetetlen. Az egyik kísérlet közben, a sátorban halt meg társa, az osztrák Reinhard Wlasich.
-- 1999-ben jutott fel első nyolcezres csúcsára, a gyilkos hegyként is emlegetett Nanga Parbatra. A kis expedíciónak még csúcsengedélyre sem volt pénze, Erőss egyedül, serpák és segítség nélkül vágott neki a hegynek, és nemzetközi szinten is egyedülálló sikert ért el. Új úton jutott fel a a 8125 méteres csúcsra. Eredményét azonban évekig titokban kellett tartania, mert tartott attól, hogy kitilthatják őt Pakisztánból, és így nem lesz módja a Karakoram többi jelentős csúcsát megmászn
-- 2002 után szinte minden évben részt vett egy expedíción, és sorban gyűjtötte a nyolcezres csúcsokat. 2003-ban Kollár Lajossal és Mécs Lászlóval megalapították a Magyarok a világ nyolcezresein expedíciósorozatot, amelynek első útja a Gasherbrum II. 8035 méteres csúcsára vezetett.
-- "Az Alpinisták éppen emiatt mennek a magas hegységek világába. A Földön már csak a magas-hegycsúcsok az utolsó tiszta és érintetlen helyek. Ezek azok a mára megmaradt kis szent helyek, ahol még a globalizált civilizáció előtti törvények uralkodnak: a természet az erősebb, az ember döntéseinek pedig minden esetben súlya van.""
A Mount Everest tette híressé
-- Erőss Zsolt hegymászó karrierjének az adott lökést, amikor 2002-ben egy államilag támogatott, nagy expedíció tagjaként feljutott a Mount Everestre. Az előző évi kudarc után akkora nyomás volt a csapaton, hogy a legfölső tábor felett szinte parancsba adták neki, hogy ha kell, használjon mesterséges oxigént, de fel kell jutni.
-- Ez volt az egyetlen alkalom, hogy Erőss nem tiszta módszerekkel mászott, és nem is volt büszke a teljesítményére. Otthon mégis meglepődve tapasztalta, hogy senki nem firtatja, hogyan, milyen áldozatokkal hódította meg a csúcsot. Számára továbbra is a valódi hegymászó teljesítmények jelentették a kihívást, de azért, hogy kijuthasson, hajlandó volt kis engedményt tenni. Már nem ragaszkodott ahhoz, hogy új úton jusson el vágyott csúcsaira, noha ezt tartják a hegymászás magasiskolájának. Éppen ezért ezt a stílust alig néhány ember űzi a világon. A normál utakon akart minél több nyolcezres csúcsot megmászni, de továbbra is oxigénpalackok és serpák segítsége nélkül.
-- 2006-ban megmászták a Dhaulagirit (8167 méter), majd abban az évben újabb nagy sikert ért el: megismerte későbbi feleségét, Sterczer Hildát. Találkozásuk első látásra nélkülözte a romantikát. Erőss egy internetes társkeresőn igyekezett magának partnert találni, de hamar elvesztette az érdeklődését. Egészen addig, amíg egy lány nem írt neki felháborodottan, hogy milyen alávaló dolog visszaélni egy híres hegymászó nevével és arcképével. A lány egészen addig nem hitte el, hogy valóban Erőss van a felhasználónév mögött, amíg a férfi el nem hívta őt egy alpoki mászásra. A találkozón derült ki, hogy nem volt a történetben semmi átverés.
-- 2007-ben már egy tökéletes párként mentek el a Hidden Peak (8068 m) és a Broad Peak (8047 m) meghódítására szervezett expedícióra. A két csúcsot nemcsak Erőss, hanem párja, Sterczer Hilda is elérte, ezzel egyszeriben az egyik legsikeresebb hegymászónő lett Magyarországon.
-- 2008-ban ismét kettesben vettek részt a Makaluhoz (8463 m) szervezett expedíción, de ezúttal csak Erőss jutott fel a csúcsra. Barátnőjét néhány méterrel a csúcs alatt furcsa hangulat kerítette hatalmába, és úgy érezte, balesetük lesz, ha ő is felmászik. Erőss hiába könyörgött neki, hogy ennek semmi alapja, hajthatatlan maradt. Így hivatalosan csak egyikük mászta meg a 8463 méteres csúcsot, a nő pár méterrel a csúcs alól fordult vissza.
-- A balsejtelemből annyi igaz volt, hogy Erőss a mászás során komoly fagyási sérüléseket szerzett, és lábának néhány ujját amputálni kellett. De következő évben is folytatta az expedíciózást, és megmászta a Manaslut (8156 m). Az akkor már feleség Sterczer Hilda ide nem kísérte el, mert éppen első gyermeküket: Gerdát várta.
A hegyek között maradtak
-- Erőss Zsolt már befutott és népszerű személyiségként indult el 2013-as Himalája túrájára. Boldog életet hagyott hátra maga után. Időről időre kritikák kereszttüzébe került, pályafutása során ugyanis többen életüket vesztették az expedícióikon. Az itthon maradottak, a hegymászást csak hírből ismerők pedig nehezen tudták elfogadni, hogy a hegyekre minden mászó a saját céljai, a becsvágya és szenvedélye miatt megy fel, és a felelősséget nem a legsikeresebb mászó viseli, hanem minden résztvevő saját maga.
-- "Mindig hangoztatta, az Alpinisták éppen emiatt mennek a magas hegységek világába. A Földön már csak a magas-hegycsúcsok az utolsó tiszta és érintetlen helyek. Ezek azok a mára megmaradt piciny szent helyek, ahol még a globalizált civilizáció előtti törvények uralkodnak: a természet az erősebb, az ember döntéseinek pedig minden esetben súlya van.""
-- Az ember döntéseinek pedig minden esetben súlya van. A kritikánál erősebb volt azonban az elismerés. Erőss Zsolt elszántsága az emberek számára inkább lelkesítő példa volt, amelyet talán nem lerombol, hanem megerősít. Zsolt élete pedig ott ért véget, ahova ő mindig is a leginkább tartozott, a magashegységek világához.
Erőss Zsolt (Csíkszereda, 1968. március 7. – Kancsendzönga, 2013. május 21)
-- Erőss Zsolt, erdélyi születésű székely-magyar hegymászó, aki első magyarként mászta meg a Föld legmagasabb hegyét, a 8848 méter magas Csomolungmát - Mount Everestet... Erős Zsolt Magyarország legeredményesebb magashegyi hegymászója; tíz 8000 m fölötti csúcsot hódított meg, ebből kettőt már műlábbal, amivel a nemzetközi élmezőnybe is bekerült.
-- Erőss Zsolt a Gyergyói-medencében, Orotván, majd a Gyilkos-tónál nőtt fel. Gyergyószentmiklóson érettségizett. A hegymászást 1981-ben kezdte a Békás-szorosban, majd 1983-tól szervezett keretek között mászott a Gyergyói Vasasban, illetve a Kolozsvári Akarat Egyesületben.
-- 1988-ban családostul áttelepült Magyarországra és az állampolgárságot 1992-ben megkapta. Családjával együtt sok éven keresztül élt Pilisvörösvárott, - édesanyja ma is ott lakik, - ezért a településen élők egy csoportja az általa elért sport teljesítményére és emberi nagyságára való tekintettel: 2013 májusában kezdeményezte számára posztumusz díszpolgári elismerés adományozását.
-- Első expedíciós hegymászására 1990-ben került sor az Elbruszon (5642 méter). A következő években megmászta a Tien-san és a Pamír több csúcsát: az Usbát (4710 méter), a Han-Tengrit (6995 méter), a Pobedát (7439 méter), a Lenin-csúcsot (7134 méter), a Korzsenyevszkaját (7106 méter) és a Kommunizmus-csúcsot (7495 méter). Mivel megmászta a volt Szovjetunió mind az öt 7000 méter feletti csúcsát, ezért megkapta a hópárduc címet.....
-- 1996-ban tagja volt az első magyar Mount Everest expedíciónak, ahol két sikertelen csúcstámadást hajtott végre. Első nyolcezrese a Nanga Parbat (8126 m) volt 1999-ben, amelyet új útvonalon hódított meg. 2002-ben a Csomolungma második csúcstámadása oxigén használatával sikeres lett, ezzel első magyar állampolgárként elérte a csúcsot. Ettől az évtől csak hegymászásból élt. 2003-ban Kollár Lajossal és Mécs Lászlóval létrehozta a Magyar Himalája expedíciók sorozatot. Ennek keretében a következő években hat nyolcezrest mászott meg...
-- 2013. május 20-án Kiss Péterrel együtt elérte a Kancsendzönga 8586 méteres csúcsát, azonban a feljutás túl sok időt (közel 24 órát) és energiát vett igénybe, és a két hegymászó nem tudott vissza ereszkedni a 4. táborba. Felesége Sterczer Hilda hegymászó, két gyermekük született, Gerda és Csoma. Erős Zsolt - Tiszteletére 2013. május 21-től a magyar hegymászók és túrázók jelmondata: „Gyorsabban, Magasabbra, Erőssebben.!.”
A 2013-as év Magyar Hegymászó sikerei
-- A magyar hegymászók 2013-ban túléltek lavinát és támadást, volt, akinek a teljesítményét az orvosok sem tudták hova tenni, Erőss Zsolt és Kiss Péter halála azonban megrendítette a sportágat. Cikkünkben áttekintettük az év legfontosabb eseményeit, és Barabás László szakíró segítségével megpróbáljuk megválaszolni, a tragédiával tényleg lezárult-e a magyar hegymászás sikerkorszaka.
-- Álom szerűen indult az idei hegymászóidény, hiszen a Magyarok a világ nyolcezresein expedíciósorozat elérte a tizennégyből a tizenegyedik célpontot: Erőss Zsolt és Kiss Péter május 20-án feljutott a 8586 méteres Kancsendzöngára, kipipálva a sorozat egyik legnehezebb hegyét. A magyarok azonban több mint 24 órás mászáson voltak túl, csak este 6-ra értek fel a csúcsra, és innentől kezdve egyre rosszabb lett a helyzetük.
-- „Zsolt a csúcson még nem panaszkodott, sőt viccelődött, a visszaúton hirtelen és váratlanul lett rosszul” - mondta az Origónak a "4bakancs" szakportál főszerkesztője, Barabás László, aki napi kapcsolatban volt az expedíciót vezető Kollár Lajossal. Két órával a lefelé indulás után, este 8-kor Erőss már azt mondta a rádióba, annyira legyengült, hogy nem tud tovább menni, és lemaradt a többiektől. Végül mindkét magyar a szabad ég alatt éjszakázott, 8300 méteren, -30 fokban. Erőss kedd hajnalban bírt csak tovább indulni, ekkorra Kiss Péter visszament hozzá, és együtt ereszkedtek.
-- Dél körülre Erőss Zsoltnak sikerült 8100 méterig lejutnia, ahol mintegy három órát aludt a hóba lekuporodva, az expedíciót vezető Kollár Lajos jelentése szerint ekkor már újra egyedül volt. Ébredése után elindult a 7600 méteren lévő négyes táborba, ez volt az utolsó hír a két hegymászóról, akiket ezen a magasságon keresni sem lehetett. Néhány nappal később biztossá vált, hogy már nincsenek életben.
-- Barabás László szerint három tényező együttes hatása vezetett Erőss Zsolt és Kiss Péter halálához. „Az egyik a taktika, amiben túlzott kockázatot vállaltak egy ilyen hosszan tartó mászással a legfelső négyes tábor helyett egy lentebbi táborból, 7250 méterről indultak, megnövelve a csúcstámadás hosszát. A másik a serpákkal folytatott viták, amelyek tovább nehezítették a mászást. A serpák a megbeszéltekkel ellentétben nem helyezték ki a csúcstámadást segítő köteleket. A harmadik a szokásos kevés folyadék, amivel a súlyt csökkentve a mászás hatékonyságát növelték, máskor belefért, de most nem.”
-- Bár Erőssék csúcstámadása idején más mászókkal is történt tragédia, volt, aki túlélte az extrém terhelést: a szintén oxigénpalack nélkül mászó olasz Mario Vielmo kevéssel Erőssék előtt indulva a csúcsról sikeresen leért a négyes táborba. Hajnali fél 4-re érkezett meg, összesen 30 órát mászott egyhuzamban fel és le.
-- Kollár Lajos expedícióvezető egyértelműen hibának értékelte az Erőssért visszaforduló Kiss Péter gesztusát, mondván 8000 méter fölött senkinek sem szabad a társával törődnie. Barabás László emberileg és erkölcsileg érthető tettnek, szakmailag hibának nevezte Kiss Péter lépését.
Évtizedekbe telhet, míg utolérik
-- A 45 évesen elhunyt Erőss Zsolt tíz nyolcezrest hódított meg, toronymagasan kiemelkedett a magyar mezőnyből: a második legsikeresebb Ugyan Anita négy, a többiek három csúcsig jutottak. Évtizedekig is eltarthat, míg valaki a nemzetközileg is elismert klasszis helyére lép, Barabás szerint a 26 évesen elhunyt Kiss Péter is nagyon sokra vihette volna.
-- „Péter egy csiszolatlan gyémánt volt. Az első nyolcezresére ment ki, a szerződésében benne volt, hogy 7000 méter fölött, ha nem bírja, visszafordulhat, ezzel együtt csodálatosan teljesített, gyorsabb volt, mint Zsolt. Azzal vádolták az expedíciót, hogy felelőtlenség volt ilyen fiatalon ilyen nehéz nyolcezresre vinni, de ez a hegy volt a soron, a tehetségéről pedig meggyőződtek az alpesi mászásokon.”
-- A történtek hozadékaként a sportág iránti érdeklődés ugrásszerűen megnőtt a sajtó és a közvélemény részéről, ezt Barabás is elismeri. „Fókuszba került a hegymászás, talán mert mindenki sikerélményekre várt a tragédia után.”
Bevállalós taktikával kerülték el a terrort
-- A sikerekre nem kellett sokat várni, július 19-én az erdélyi Török Zsolt több szempontból is bravúros teljesítménnyel hódította meg a 8125 méteres Nanga Parbatot egy román-magyar expedícióval. A mászása közben egy terrorcselekményben kilenc hegymászót megöltek, emiatt mindenkit leparancsoltak a hegyről. „Az volt a szerencséjük, hogy ők nem a hagyományos úton mentek, hanem a másik oldalról érkeztek, ezért maradhattak életben, és ezért hagyta fent őket a hatóság.
-- Így viszont teljesen egyedül voltak a hegyen, az út kitaposása nélkül, serpák hiányában csak magukra számíthattak.” Tovább növelte teljesítményük értékét, hogy a Rupal-oldal rendkívül nehéz terep, nemzetközileg is kiemelkedő teljesítmény kell hozzá, itt magyar korábban még nem jutott fel. „Az egyik legnehezebb hegy, Török nem titkolt célja volt, hogy a hírhedt K2-re készüljön fel vele.”
-- Az aradi Török Zsolt célba érése után három nappal újabb siker következett, ezúttal a Karakorom-hegységben, ahol Varga Csabának köszönhetően jutott fel a magyar zászló a 8035 méteres Gasherbrum II-re. A 31 éves nagyváradi mászó élete első nyolcezresét hódította meg, a csúcstámadásnál nagyot kellett küzdenie. „Az utolsó kétszáz méterre elment az erőm, hiába láttam a végét, csak lépésenként tudtam haladni” - mondta a Duna TV-nek. „Három órát szenvedtem ezen a szakaszon, állandóan elaludtam 1-2 percekre. Úgy el voltam szédülve, hogy azt se tudtam, hol vagyok, csak annyit tudtam, hogy menni kell felfele, és addig mentem, ameddig már nem volt semmi.” Fent olyan kábult volt, szinte nem is tudta, mit kell tennie, és még a hármas táborban se fogta fel, hogy fent volt a csúcson.
-- Hosszú távon neki is a K2 a kitűzött célja, korábban erről így nyilatkozott: „a világ legnehezebben teljesíthető csúcsa, a hegymászás alfája és ómegája. Minden benne van, a szépség, a kegyetlen erő, a sok technika, a magasság, az élet, a halál és a szerencse. Ez maga a hegymászás.”
Lesták Erzsébet sikere
-- A magyar sikersorozatot Lesták Erzsébet folytatta, aki első magyar nőként, hóviharban jutott fel a Sisapangma 8017 méteres központi csúcsára. Mivel csak a helyszínen derült ki számára, hogy a nemzetközi expedíciós csapatban egyedüli palack nélküli mászó lesz, egy helyben fogadott segítővel ment fel.
-- Az akklimatizáció közben, még az alaptáborban székestül felborult, és csak nyolc fejfájás-csillapítóval tudott továbbmenni. Az Origónak adott interjújából az is kiderült, a csúcson orvosilag felfoghatatlan, mindössze 28 százalékos oxigéntartalmat mértek a vérében. Ráadásul a betegsége miatt állandó trombózis veszélyben volt, így naponta kétszer injekciózta magát hasba a -40 fokos hidegben.
-- Végül hóviharban mászta meg a Sisapangma központi csúcsát, a felsőre (8027 méter) nem volt lehetősége az időjárás miatt. Hatalmas harc volt számára a leereszkedés is, hazatérése után hetekig kezelték az orvosok. „Erzsi kitartása és hozzáállása bámulatos, amikor teljesen legyengülve hazajött, rögtön azt kezdte sorolni, milyen tervei vannak jövőre, és célba vette a Manaszlut (8163 méter)”, mondta Barabás László.
Szlankó Zoliék sikere
-- A világ legnehezebb hegyére, az Ama Dablamra induló Szlankó Zoltánék története kis híján újabb tragédiával terhelte meg a szezont, ám a három magyar páratlan szerencsével megúszott egy lavinát. „Zoliék az alaptáborig sem jutottak el, az akklimatizációs túrán, 5200 méteren érte őket a baleset. A teljes expedíciót és az összes serpát elsodorta a lavina, csodaszámba megy a megmenekülésük.” A magyaroknak az volt a szerencséjük, hogy Szlankó Zoltánt valamiért mindössze egy 30-40 centis réteg fedte be. „Ő kimászott, és többórás ásással egyenként szedte elő a társait.
-- Közben folyamatosan havazott, és teljesen rájuk sötétedett.” Csak végkimerültségükben adták fel a társaik keresését, végül három ember, egy serpa, egy szakács és egy hegyi szálláshely üzemeltetője a hó alatt maradt, őket nem tudták megmenteni. Ennek ellenére nem volt lelki törés a katasztrófát túlélő hegymászókban, Szlankó Zoltánban, Demény Gáborban és Horváth Csabában. „Túlélték, kaptak még egy életet, és ezt is a hegymászásnak szentelik” - mondta róluk a szakíró.
Mifelénk nem dívik az oxigénnel etetős csúcsturizmus
-- Bár ezt az expedíciók tálalásánál külön nem jeleztük, valamennyi idén próbálkozó mászónk tartotta azt a magyar hagyományt, hogy oxigénpalack nélkül vágott neki a hegynek. „Ez egyedi a világon, nálunk egyáltalán nincs expedíciós turizmus, ahol oxigénnel etetik, és szinte a hátukon viszik fel a résztvevőket. Nem tudom az okát, de nálunk csak ezt tekintik igazi hegymászásnak: amióta folyik a nyolcezresek magyar meghódítása, csak vészhelyzetben használnak oxigént a mászóink.”
-- Barabás László hangsúlyozta, bár a közvélemény csak az expedíciós hegymászás eredményeit kíséri figyelemmel, a magyar hegymászó sport az alpesi mászásban, a boulderben és a sport mászásban is jól teljesít. Ezt a sokszínűséget tükrözi a 4bakancs szavazása, melyben több kategóriában is versenyt hirdettek, feltámasztva a hazai szövetség által korábban odaítélt Év hegymászója díjat. Jelen állás szerint egyedül a női kategóriában tudott jósolni a szakíró: "A toronymagasan vezető: Lesták Erzsébet győzelme biztos, a többi elsőségért nagy csata folyik."