A Tiszta Energiák Forradalma.
Képzeljünk el egy világot, ahol nincsenek környezet szennyezések, olaj katasztrófák, szén-dioxid felhők, atom hulladékok. Egy olyan világot, ahol nem érezzük magunkat tehetetlennek a klímaváltozással szemben, mivel megtettünk minden tőlünk telhetőt a további felmelegedés megelőzésére. Egy olyan világot, ahol az energia tiszta, biztonságos, és mindenki számára elérhető..
A Tiszta Energiák Forradalma
-- Az éghajlat változás sürgető problémája nem kevesebbet, mint egy forradalmat követel meg az energia rendszerben. Egy olyan átalakulást, amely teljes mértékben az energia hatékonyságra és a megújuló energia forrásokra alapozza jövőnket, miközben kivezeti a piszkos és veszélyes energia hordozókat a rendszerből.
-- A Greenpeace ezért létrehozta a ""Progresszív Energia Forradalom" című forgatókönyvet, amely leírja, hogyan alakíthatjuk teljesen fenntarthatóvá Magyarország energia ellátását. Ma a megújuló energiaforrások Magyarország primerenergia-igényének 7%-át, a fosszilis tüzelőanyagok pedig több mint 80%-át fedezik.
-- A ""Progresszív Energia Forradalom" megmutatja, hogy hogyan emelhetjük a megújulók arányát majd 100%-ra, miközben a fosszilisek aránya minimálisra, a nukleáris energia aránya pedig nullára csökken.
-- A forgatókönyv szerint a század közepére akár 88%-os kibocsátás-csökkentést is elérhetünk Magyarországon az 1990-es szinthez képest, ha az energia hatékonyság és a megújuló energia technológiái mellett tesszük le a voksunkat. Az Energia Forradalom öt fő alapelven alapszik:
Az Energia Forradalom 5. fő alapelve a következő
1.) A megújuló energiára épülő, bizonyított megoldások alkalmazása, decentralizált energiarendszereken keresztül;
2.) A természeti korlátok figyelembe vétele az erőforrások és a kibocsátások tekintetében;
3.) A szennyező, nem fenntartható energiaforrások (atomenergia, CCS technológiát is alkalmazó szénenergia) fokozatos kivezetése;
4.) Az erőforrásokhoz való hozzáférés igazságosabbá tétele;
5.) Az emberi jólét növelése fosszilis energiahordozók használata nélkül.
A Progresszív Energia Forradalom eredményei Magyarországra nézve
-- A nukleáris és a megújuló technológiákkal való áramtermelés nem fér meg együtt, választanunk kell a két út között. A rugalmatlan, alaperőműként termelő atom- és szénerőművek mind gazdasági, mind technikai okokból ellehetetlenítik a tiszta, megújuló áramtermelés nagyarányú rendszerbe illesztését.
-- 2012-ben, amikor még mindig tart a Fukusimai atom katasztrófa és Európa országai sorra távolodnak el az atomenergiától, a megújuló energia ágazata pedig óriási ütemben gyarapodik, itthon is rá kell térjünk arra a nem egyszerű, de lehetséges útra, amelyen haladva kiválthatjuk elöregedett és veszélyes paksi reaktorainkat és a fő szennyező szénerőműveket.
-- A jelenlegi óriási energia hatékonysági potenciál kiaknázása által primerenergia-igények a jelenlegi 1085 PJ/évről (2010) 796 PJ/év-re csökkenthetőek 2050-re, ami azt jelenti, hogy mintegy harmadával javíthatjuk energia hatékonyságunkat.
-- A villamosenergia-ágazat válik a megújuló energiák úttörőjévé. 2050-re az áram körülbelül 78%-ban megújulókból fog származni. Az okos hálózatok bevetésével csökkenni fog az áramtermelés során keletkező felesleg, és kiegyensúlyozottabbá válik az energiaellátás.
-- A hőtermelő szektorban a megújulók részesedése 2050-re 93%-ra emelkedik. A fosszilis tüzelőanyagokat egyre inkább kiszorítják a hatékonyabb, korszerű technológiák, különösen a fenntartható biomassza, a napkollektorok és a geotermikus energia.
-- A kapcsolt hő- és villamosenergia-termelő (CHP) erőművek használatának terjedése szintén javítja az ellátási rendszer energiaátalakítási hatékonyságát, egyre nagyobb arányban megújulókat használva.
-- A közlekedési szektor villamosításának aránya a végső energia felhasználásban 2050-re eléri a 65%-ot. A teherszállításban fokozódik az átállás a közútról a vasútra.
-- A megújuló energia forrásokkal meghajtott elektromos járművek 2020-tól kezdve egyre nagyobb teret hódítanak. A bio üzemanyagok mennyiségét korlátozza a fenntartható nyersanyagok elérhetősége.
-- A 2050-es esztendőre a primerenergia-igények 75%-át a megújuló energiaforrások fogják kielégíteni.
Gazdasági hatások és munkahelyteremtés
-- A Progresszív Energia Forradalom alapján hosszú távon kifizetődőbb lesz az energia hatékonyság és a megújuló energiák felé haladnunk, hiszen így válhatunk teljesen függetlenné az energia ellátásban.
-- A kezdeti beruházások költségei ráadásul sokszorosan megtérülnek majd, mivel a megújulóknak nincsen szükségük üzemanyagokra, ellentétben a hagyományos energiatermelési módokkal.
-- Az energia hatékonysághoz és a megújuló energiákhoz kapcsolódó beruházások ráadásul rengeteg új, zöld munkahelyet is teremtenek. A gazdaság tehát már akár rövid és középtávon is bővülést élvezhet, ha a tisztább megoldásokat választjuk.
A Megújuló Energiákról
-- Képzeljünk el egy világot, ahol nincsenek környezet szennyezések, olaj katasztrófák, szén-dioxid felhők, atom hulladékok. Egy olyan világot, ahol nem érezzük magunkat tehetetlennek a klímaváltozással szemben, mivel megtettünk minden tőlünk telhetőt a további felmelegedés megelőzésére. Egy olyan világot, ahol az energia tiszta, biztonságos, és mindenki számára elérhető.
-- Ez a világ számunkra elérhető és megvalósítható. Itt a bizonyíték: a megújuló energia életképes, megbízható és ugrásra kész – mindene megvan, ami a tiszta energia forradalmához szükséges.
-- Ezen az oldalon összeszedtük a megújuló energiákkal kapcsolatos leggyakoribb tévhiteket, és elmagyarázzuk, miért tévhitek – azaz miért nem felelnek meg a valóságnak.
-- A megújuló energiaforrás olyan közeg, természeti jelenség, melyekből energia nyerhető ki, és amely akár naponta többször ismétlődően rendelkezésre áll, vagy jelentősebb emberi beavatkozás nélkül legfeljebb néhány éven belül újratermelődik.
-- A megújuló energia források: -napenergia, -vízenergia, -szélenergia, stb. jelentősége, hogy használatuk összhangban van a fenntartható fejlődés alapelveivel, tehát alkalmazásuk nem rombolja a környezetet, ugyanakkor nem is fogják vissza az emberiség fejlődési lehetőségeit.
-- Ezzel szemben a nem megújuló energia források: -kőszén, -kőolaj, -földgáz, stb. fosszilis energiák használatával halmozódó káros környezeti hatásokat és szennyezéseket okozunk, mint az üvegházhatás, a levegőszennyezés, vagy a vízszennyezés.
-- A szél- és nap- energia-technológiák alkalmazása lehetőséget ad arra is, hogy az ember saját maga állítsa elő az otthonában használt villamos energiájának, üzemanyagának és vizének egy részét, vagy akár az egészét. A fosszilis tüzelőanyagoktól való elhatárolódás különösen fontos, egyrészt a globális felmelegedés megállítása végett, másrészt a közelgő olajhozam-csúcs fenyegetése miatt.
-- Noha az emberiség által használt energia a kezdetektől fogva többnyire megújuló energia forrásokon alapult, mint a -tűzifa, -faszén, -szélmalom-, -vízimalom, a megújuló energiák használata az ipari forradalmat követően jelentősen visszaszorult, ám a modern megoldásoknak és a globális energiaválságnak köszönhetően a megújuló energiaforrások használata reneszánszát éli.
-- A megújuló energiák 4 nagyon fontos élet területen váltják ki a hagyományos és elavult fosszilis alapú energiákat. Ezek a következők: -1. áramtermelés, -2. fűtés, -3. üzemanyag, -4. hálózaton kívüli (off-grid) áramtermelés.
A Megújuló Energia Források
1. Napenergia
-- A Napenergia a Földet érő nap sugárzásból kinyerhető energia. A Nap energiája hő és fény formájában éri el a Földet, melyet az emberiség ősidők óta hasznosít, egyre fejlettebb technológiák segítségével. A napenergiához kapcsolódó technológiák, mint: -napfűtés, -fotovoltaikus berendezések, -naperőművek, vagy a -napenergiát felhasználó épületek segíthetnek megoldani az emberiség előtt álló legnagyobb kihívásokat. A napenergia hasznosításának két formája a passzív -épületek tájolása, építőanyagok megválogatása- illetve az aktív -naperőművek, napkollektorok napelemek- felhasználása.
-- A napenergia használata történhet fotovoltaikus elektromosság generálásával vagy a hőenergia felhasználásával. A napenergia használata történhet aktív módon, mint a naperőmű vagy a napelem, illetve passzív módon, mint például az épületek tájolása segítségével elért hőmegtakarítás. Földre 174 petawattnyi energia érkezik a napból az atmoszféra felső részeibe. Ennek körülbelül 30 %-a visszatükröződik az űrbe, a maradékot a felhők illetve a földfelszín és az óceánok nyelik el. A napfény spektruma az infravöröstől a látható fényen keresztül az ultraibolyáig terjed.
2. Szélenergia
-- A Szélenergia kitermelésének modern formája a szélturbina lapátjainak forgási energiáját alakítja át elektromos árammá. Ennél sokkal öregebb technológia a szélmalom, amelyben a szélenergia csak mechanikus szerkezetet működtetett és fizikai munkát végzett, mint a gabonaőrlés, vagy a vízpumpálás. A szélturbinákat ma már ipari méretekben, nagy csoportokban is felhasználják szélfarmjaikon a nagy áramtermelők.
-- A szélenergiánál nem ritkák a kis egyedi turbinákat működtető telepek sem, amelyeknek különösen olyan környezetben veszik nagy hasznát, amelyek távol vannak a nagyfeszültségű elektromos hálózattól, ezért költséges lenne a felhasználás helyéig kiépíteni a vezetékeket. A Szélenergia az egyik leggyorsabban fejlődő és az utóbbi időben a legnagyobb kapacitás bővülést elérő megújuló energiaforrás. A szél segítségével termelt energia jelenleg évi 20%-kal növekszik, és rendkívül népszerű Európában és az Egyesült Államokban.
3. Vízenergia
-- A Vízenergia olyan megújuló energiaforrás, amelyet a víz eséséből vagy folyásából nyernek tengereken és folyokón vízerőművek által. Nagy történelmi múltra tekint vissza; kiszámíthatósága és folyamatossága folytán már az ókortól kezdődően előszeretettel alkalmazták mezőgazdasági (öntözés, malmok) és ipari (textilgyártás) célokra. Jelenleg a vízenergia primer energia forrásként való hasznosítása a világ villamosenergia-termelésének ötöd-hatod részét teszi ki
-- A Vízenergia megújuló energia és nem szennyezi a környezetet, nem termel sem szén-dioxidot, sem más, üvegház hatást kiváltó gázt. A világ víz erőműveinek összteljesítménye mintegy 715 000 MW, a Föld elektromos összteljesítményének 19%-a. A hatalmas teljesítményt szolgáltató vízerőművek mellett más lehetőség is van a víz energiájának felhasználására. Egy Floridai mérnökcsapat most az óceán hullámainak kiaknázásán dolgozik. Amerikai mérnökök egy olyan újfajta turbinát fejlesztettek ki, amely az óceán hullámai által gerjesztett energiát hasznosítaná.
4. Ár-Apály energia
-- Az Ár-Apály energia a tengerszint emelkedése és csökkenése által keletkező hatalmas erejű természeti jelenség. Az ár-apály jelenség energia termelésre való hasznosításának hosszú története van a kis vízi malmoktól kezdve amelyeket a gabona őrlésére használtak egészen a tengerpartokig. A középkorban kis ár-apály malmokat építettek az alkalmas folyó torkolatokba gabona őrlésre és fa fűrészelésre.
-- Az ár-apály erőmű a Földet körülvevő vízburok napi kétszeri szint változásából eredő energia kiaknázására létrehozott erőmű. Az utóbbi időkben azonban az árapály jelenség elektromos áram termelésére való hasznosítása került előtérbe. Ezt hatalmas duzzasztó gátakban lévő turbinák segítségével lehet megoldani, illetve a folyó torkolatokba épített gátakkal. Legjelentősebb árapály erőművek a következők:bretagnei árapály erőmű (Franciaország), annapolis royal-i erőmű (Kanada).
5. Biomassza
-- A Biomassza kifejezés alatt tágabb értelemben a Földön lévő összes élő tömeget értjük. A mai elterjedt jelentése:energetikailag hasznosítható: -növények, -termés, -melléktermékek, -növényi, -állati hulladékok. A biomassza segítségével fosszilis tüzelőanyagok válthatóak ki és ideális esetben az elégetett növényi anyag 1 éven belül újratermelődik, megteremtve ezzel a fenntartható fejlődés és energiagazdálkodás lehetőségét. A biomasszából, pl. bioetanolként üzemanyag is készíthető.
-- A biomassza: -szén, -hidrogén, -oxigén alapú. A biomasszaként felhasználható energia 5. forrásból eredthet, ezek: -szemét, -fa, -hulladék, -biogáz, -alkohol alapú üzemanyagok. A fa energiája származhat közvetlenül annak elégetéséből, de a fakitermelés során keletkező hulladékból, illetve a papírgyártás során keletkező rostosító vagy fekete likőrből. A hulladék is fontos szerepet tölt be a biomasszával történő energiatermelés során, vagy közvetlen égetés vagy biogáz létrehozásának segítségével.
6. Geotermikus energia
-- A geotermikus energia a Föld belső hőjéből származó energia. A Föld belsejében lefelé haladva kilométerenként átlag 30 °C-kal emelkedik a hőmérséklet. Magyarországon a geotermikus energiafelhasználás 1992-es adat szerint 80-90 ezer tonna kőolaj energiájával volt egyenértékű. A geotermikus energia korlátlan és folytonos energia nyereséget jelent. Termálvíz formájában nem kiapadhatatlan forrás. Kitermelése viszonylag olcsó, a levegőt nem szennyezi.
-- A geotermikus energia egy megújuló energiaforrás, ami a legolcsóbb energiák közé tartozik. Mára Spanyolország a legnagyobb zöldenergia felhasználó. Magyarországon sok geotermikus energiát használnak fel, sok híres termálfürdő van. A geotermikus fűtés körülbelül 5 év alatt térül meg. Magyarországon a termálvíz 2 kilométernél 120 fok is lehet.
----------------------------------------------------------------
7. Tévhit a Megújuló Energiákról
1. Számú Tévhit
A Megújuló energia túl drága
-- Az elmúlt években a szél- és a nap- energia ára drasztikusan csökkent. Napjainkban egyre több országban és régióban a megújuló technológiák jelentik a leggazdaságosabb megoldást. Az újonnan telepített kapacitást illetően általában is a legköltséghatékonyabbak ott, ahol megfelelő energiaforrások állnak rendelkezésre.
-- Citigroup: A megújuló energia kora most kezdődik. A költségek terén egyre versenyképesebb a szénnel, gázzal és az atomenergiával összevetve az Egyesült Államokban.
-- HSBC: A szélenergia a költségeket tekintve ma már versenyképes az újonnan épített szén alapú erőművekkel Indiában. A napenergia költségei 2016-18-ra szintén egyenértékűvé válnak a szénével.
-- Deutsche Bank: A napenergia mostanra támogatások nélkül is versenyképes a világ legalább 19 piacán. 2014-ben az árak tovább csökkennek.
-- Ausztráliában mára a támogatások nélküli megújuló energia is olcsóbb, mint az új, szenet és földgázt égető erőművekből származó elektromos áram.
-- Azonban itt még nincs vége. A szél- és a napenergia esetében nincs üzemanyagköltség. Míg a szénerőművek esetében szenet kell beszerezni az elektromos áram előállításához, és a szénbányászat önmagában is óriási környezeti terhelést okoz.
-- A nap- és szél- energiánál nem kell számolni ilyen költségekkel – a napfény és a szél ingyen van. Ennek eredményeképpen a drága termelőket kiváltják a villamos energia piacán, csökkentve az áram nagykereskedelmi árát. Ez jó a fogyasztóknak, azonban – nem meglepő módon – bosszantó a piszkos energia előállítói számára.
-- A piaci áron felül a szén- és atomenergiának óriási rejtett költségei vannak, amelyeket nem tartalmaz az az ár, amit te vagy én az áramért fizetünk. Rejtett költségek alatt az egészségre gyakorolt hatásoknak, az erőmű hatalmas vízigényének és vízszennyezésének, valamint a klímaváltozásnak a költségeit értjük.
-- Ha figyelembe vesszük ezeket a rejtett költségeket, az az Egyesült Államokban például két-három szorosára emeli a szénből nyert elektromos áram kilowattóránkénti árát. Dél-Afrikában az Eskom energiacég egy szenes erőművet épít: a becslések szerint az erőműtöbb mint 5,7 milliárd dollárnyi kárt okoz majd működésének minden évében. Ezekkel a hatalmas költségeket nem számolnak, amikor a szénenergia árát kalkulálják – de attól még ezek nagyon valóságosak!
2. Számú tévhit
A Megújuló energia szép ha van, de nem elegendő a költségek fedezésére
-- A megújuló technológia rendelkezésre áll, és megbízhatóan működik a világ számtalan országában.
-- 1. Nemzetközi Energiaügynökség: Bármely ország képes a szél- és a napenergia nagy arányú felhasználására, költséghatékony módon.
-- 2. 2050-re a világ majdnem teljes energia szükséglete fedezhető lesz megújuló energiaforrásokból.
-- 3. Németország, Európa legnagyobb gazdasága már ma is villamos energiájának 25%-át a megújulókból nyeri, és 2050-re 80%-os célt tűzött ki.
-- 4. A szélenergia volt Spanyolország legnagyobb villamosenergia-forrása 2013-ban, megelőzve az atomot, a szenet és a gázt.
-- 5. A megújuló energiaforrások Spanyolország szárazföldi áramigényének 42%-át fedezték 2013-ban.
-- 6. 2012-ben Kína szélenergia-termelése gyorsabban növekedett, mint a szénalapú termelése.
-- 7. 2013 első negyedévében Portugália elektromos energiájának több mint 70%-át megújuló forrásokból állította elő.
-- 8. Az Egyesült Államok kilenc államában az áram legalább 12%-át szélenergiából nyerik. Iowában és Dél-Dakotában ez az arány több mint 25%.
-- 9. A Fülöp-szigeteken az elektromos áram 29%-át megújuló energiaforrásokból állítják elő. A cél 2020-ig az arány 40%-ra növelése.
-- 10. Dánia 2035-re a hő- és áramigényének 100%-át, 2050-re pedig teljes energiaigényét megújuló energiaforrásokból fogja fedezni.
3. Számú tévhit
A Megújuló energia nem képes folyamatos áram ellátását biztosítani
-- A megújuló energia teljes energiaszükségletünket képes biztonságos és megbízható módon fedezni. Amíg a megújulók aránya alacsony, a kínálat és kereslet kiegyensúlyozása nem okoz problémát, a hálózatirányítási napi rutin keretében kezelhető. Amikor viszont a szél- és a napenergia aránya átlépi a 30%-ot, az okos hálózati megoldások nagy jelentőségűvé válnak.
-- A kulcs az, hogy sok különböző energiaforrás minél szélesebb területen szétszórva álljon rendelkezésünkre. Ehhez a nap- és a szélenergia, a biogáz, a biomassza és a geotermikus energia mellett a jövőben az óceáni energia: a hullám- és hőenergia, az árapály-energia is hozzájárulhat.
-- Az intelligens technológiák képesek nyomon követni és irányítani az energiafelhasználást, és olyan rugalmas energiát biztosítanak, amely folyamatosan követi az igényeket, jobban hasznosítja a tárolási lehetőségeket, és az energiatermelőket virtuális erőművekbe csoportosítja.
-- Ezekkel a megoldásokkal biztosíthatjuk a megújuló energia jövőjét – a jövőt, amelyre szükségünk van. Csupán okos hálózatokra van szükségünk ezek megszervezéséhez, és az igények hatékony, folyamatos kielégítéséhez.
4. Számú tévhit
A Villamos energia-hálózat nem tudja kezelni a megújuló energiát
-- A villamosenergia-hálózat - az a rendszer, amely összekapcsolja az erőműveket a fogyasztókkal, képes nagy arányban kezelni a változatos összetételű megújuló forrásokból származó energiát, ha erre tervezik. Ez azonban nem úgy működik, hogy egyszerűen hozzáadjuk a szél- és a napenergiát a rendszerhez, egyébként pedig minden maradhat a régiben. A teljes energiarendszer fokozatos átalakítására van szükség, hogy az megfeleljen a korszerű energiatermelés és -fogyasztás követelményeinek.
-- Akik azt állítják, hogy a szél- és napenergia problémákat okoz majd a hálózatban, általában azok a régi piaci szereplők, akik nem vették komolyan a megújuló energiát, és túlságosan sokat fektettek fosszilis energiahordozó-kapacitásokba. A megújulók most felemésztik a profitjukat, és régi típusú üzleti modelljüket elavulttá teszik. Forrás
-- Valójában Európa például 2030-ra képes 77%-ban megújuló energiaforrásokra váltani, megfelelő szintű ellátásbiztonság mellett.
-- Az okos hálózat olyan rendszer, amely képes sok, különböző helyen lévő energiaforrást: napenergia, szélenergia stb, összekapcsolni – vagy éppen váltogatni közöttük –, és így biztosítani folyamatos energia ellátást a felhasználóknak. Lehetővé teszi, hogy olyan áramtermelő üzemeket kapcsoljunk össze egy hálózatba, amelyek nagy területen, egymástól távol helyezkednek el.
-- Így elérhetővé teszi számodra is, hogy napenergiát termelj a saját tetődön, és a felesleget visszatáplálhasd a hálózatba. Ettől lesz a hálózat „okos”, mivel a komponensek képesek „kommunikálni” egymással; ezáltal rugalmasabbá, megbízhatóbbá és hatékonyabbá téve az áramellátást. Az okos hálózati megoldásokkal nem vagyunk többé csupán passzív fogyasztói az energiának, hanem aktív termelőkké, és a tiszta energia fogyasztóivá válunk.
5. Számú tévhit
A Megújuló energia káros a környezetre
-- Madarak és denevérek: Gyakori érv a szélerőművek ellen, hogy megöli a madarakat és a denevéreket. Azonban ha végeznek környezeti hatásvizsgálatot, és az építés előtt felmérik a vándormadarak és helyi madarak populációinak területi eloszlását, ez teljes mértékben elkerülhető. Ezen vizsgálatok elvégzése elengedhetetlen a madarak és denevérek biztonsága érdekében, csakúgy, mint bármilyen más fejlesztési projekt esetében is.
-- Zaj: A tanulmányok szerint a zajjal kapcsolatos panaszok, különösen a szélerőművek esetén, gyakran függetlenek a valódi zajtól. A legtöbb esetben kiderült, hogy az emberek esztétikai szempontok miatt kifogásolták az erőműveket – ami a szén- vagy atomerőművek esetén is fennállna. Emellett arra is fény derült, hogy a zajjal kapcsolatos panaszok gyorsan megszűntek, amikor a helyi közösségek bevételre tettek szert a kérdéses megújulóenergia-projektekből.
-- Földhasználat: A megújulóenergia-projektek, például a szélerőművek által igénybe vett földterület továbbra is használható gazdálkodásra és szarvasmarha-legeltetésre. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy az állatokat semmilyen mértékben nem befolyásolja a szélerőművek közelsége, és gyakran egészen a szélturbinák tövénél legelésznek.
-- A megújulók szén-dioxid-lábnyoma: A szén- és az atomenergiával szemben a megújulók szén-dioxid-lábnyoma megtérül (azaz legalább annyi CO2-kibocsátást spórolunk meg velük, mint amennyi a használatukhoz kötődik), ráadásul viszonylag gyorsan. A napelemek (gyártási helyüktől függően) körülbelül négy év alatt kiegyenlítik a lábnyomukat.
6. Számú tévhit
A Greenpeace az összes szén és atomerőművet most azonnal le akarja állítani
-- A Greenpeace Energia Forradalom modellje a megújuló energiaforrásokra való fokozatos átállásról szól. Több mint harminc országra és régióra készült forgatókönyv a széntől, kőolajtól, földgáztól és atomenergiától való függésünk folyamatos csökkentésére, illetve ezzel párhuzamosan a megújulós befektetések lépcsőzetes növelésére.
-- A teljes átállás a megújulókra az alábbi három lépésből áll:
-- 1. Az energiahatékonyság növelése. Ez a legfontosabb. Arról szól, hogy az energiát bölcsen használjuk fel, hogy több feladatot végezhessünk egyre kevesebb energia felhasználásával (vagy elpazarolásával).
-- 2. A befektetések átterelése a megújulóenergia-projektekbe; a befektetések mértékét idővel folyamatosan növelni kell.
-- 3. Az új fosszilis energiahordozókba és atomerőművekbe történő befektetések leállítása. Emellett be kell zárni a régi erőműveket is, amikor azok elérik élettartamuk végét.
7. Számú tévhit
Magyarországon nem nélkülözhető az atomenergia
-- A megújulók, és az azokat rendszerbe fogadó technológiák fejlődésével és gazdaságosságuk javulásával mára egyértelművé vált, hogy Magyarország energiaellátása Paks nélkül is megoldható a jövőben.
-- „A paksi erőmű bővítése nem kizárólagos opció, csak egy változat a lehetséges energiaellátási megoldások közül. A 2030-ig előre jelzett hazai villamosenergia-igény a nukleáris kapacitások bővítése nélkül is biztosítható a megújuló energiaforrások aktívabb bevonásával a hazai villamosenergia-termelésbe.”
Innen hová tovább
-- A jó hír az, hogy a tiszta energia forradalma már elkezdődött – azonban fel kell ezt gyorsítanunk. A világ hihetetlen mértékű megújuló energia-potenciálját figyelembe véve világszinten munkahelyek millióit lehet ezáltal létrehozni, és életek millióit megmenteni a légszennyezéstől és a jelenlegi energiarendszer más veszélyeitől. A tiszta energián alapuló jövő előnyei vitathatatlanok.
-- Készítettek tehát egy jó forgatókönyvet arról, hogy hogyan zajlana le egy ilyen forradalom: a globális, regionális, és nemzeti szintű tervek között Magyarországra vonatkozóan is. Az Energia Forradalom hatásait vedd komolyan – és ne felejtsd el megosztani ezt az oldalt, hogy tényleg betölthesse tévhit oszlató feladatát.