Kék Zónák a hosszú élet oázisai - Bíró Csaba

Kék Zónák

-- A Kék Zónák felfedezése világszerte milliókat indított el az egészségesebb és hosszabb élet felé vezető úton. A hosszú, egészséges élethez szerencse, jó gének, de legfőképp jó szokások kellenek. A megfelelő életvitellel és étrenddel akár egy évtizeddel is meghosszabbíthatjuk életünket. De vajon miért nyolc, jól körülhatárolható helyszínen él a legtöbb 100 évesnél idősebb ember a világon.
-- A Kék Zónáknak nevezzük azokat a földrajzi helyeket a világon, ahol az emberek mindenféle speciális étrend, izzasztó testedzés vagy egyéb külső beavatkozás nélkül az átlagosnál jóval tovább élnek, mindezt betegségek nélkül, jó életminőségben.
-- Dan Buettner és munkatársai felkeresték Földünk Kék Zónáit, hogy utána járjanak a hosszú élet titkainak. Azóta már a Földön összesen: 8. Kék Zónát tartunk számon.

(1. California, Loma-Linda, USA
(2. Costa Rica, Nicoya-félsziget
(3. Ikaria-szigete, Görögország
(4. Szardínia-szigete, Olaszország
(5. Abházia, Grúzia
(6. Pakisztán, Hunza-völgy
(7. Okinawa-szigete, Japán
(8. Szingapúr

A Kék Zónák - 8. területe, régiója

-- A Kék Zónák olyan, térképen kék körökkel jelölt, demográfiai szempontból rendkívüli földrajzi területek, ahol különösen magas az idős, akár 100 évet is megélő és ezzel együtt jó egészségnek örvendő emberek aránya.
-- A 2000-es évek elején Dan Buettner a National Geographic újságírójaként szakemberekből és tudósokból álló csapatával annak járt utána, van e valamilyen "titok”, ami ezeken a helyeken konzerválja az embert.
-- A Kék Zónákban semmi titkos receptre nem bukkantak, viszont az ott élők életmódjában sok közös dolgot találtak.

(1. California, Loma-Linda, USA 
Földünk kék zónái – A hosszú élet oázisai

(1. California, Loma Linda
(2. Costa Rica, Nicoya fennsík
(3. Ikaria-szigete, Görögország
(4. Szardínia-szigete, Olaszország
(5. Abházia, Grúzia
(6. Pakisztán, Hunza-völgy
(7. Okinawa-szigete
(8. Szingapúr

Kék Zónák, a hosszú élet titkai: 8. Kék Zóna.

-- A Kék Zónák jó éghajlati, terüületi, genetikai adottsága mellett a tudatosság is szerepet játszik. Az ott élő emberek optimista életszemlélete, a céltudatos élete, az aktívan tartás és az egészséges táplálkozás szemlélete.
-- A Kék Zónákban élők közös tulajdonsága, hogy harmóniában élnek a természettel, értékelik a szabadidőt és a pihenést, de emellett keményen dolgoznak, sokat gyalogolnak és van életcéljuk, azaz tudják minden reggel, hogy mire ébrednek.
-- Okinawában az "ikiagi", Costa Ricában "pura vida" illetve a "plan de vida" kifejezéseket használják rá. Ezek a népcsoportok abban hisznek, hogy a világunk életközpontú, természetközeli, család, társaság és munka alapú.

(1. California, Loma-Linda, USA
-- Loma Linda városa az Amerikai Egyesült Államok dél-nyugati részén, California államban, Los Angeles-től és a Csendes-Óceántól 50 km-re keletre található, San Bernardino megyében. Loma Linda egy 25 ezer lakosú bájos kisváros, itt található a világ egyik legintenzívebben működő Adventista vallási gyülekezete, közössége.
-- A Loma Lindai adventisták, a hét hetedik napján – ami nekik a szombat – tartják az istentiszteleteiket, ezt a napot pihenéssel, a közösséggel együtt töltik. Talán az erős közösségi életből is fakad, hogy Loma Lindán nem érzik magukat egyedül az emberek, ha gondjuk támad nem kell aggódni, mindig számíthatnak valakire.
-- A Hetednapi Adventista protestáns egyházat az 1800-as évek közepén az USA-ban alapították, híveinek lélekszáma ma világszerte 20 millióra tehető. A hívek pénteken este és szombaton gyűlnek össze istentiszteletre. Hitük szerint a hét hetedik, azaz a pihenés napja a szombat. Az adventisták főként vegetáriánus életmódot folytatnak.
-- Loma Lindai adventisták konyhájában alap élelmiszer a zab, a bab, mogyoró vaj és mindenféle diófélék. Ezeket friss vagy párolt zöldségekkel és gyümölccsel gazdagítják. Gyakran készítenek ízletes turmixokat, gabona tálakat, babos ragukat. Naponta fogyasztanak dióféléket, ami bizonyítottan segít a hosszabb élettartam elérésében.
-- Az adventistáknál találhatók meg leginkább a hagyományos nyugati konyha "veganizált" fogásai: a babos burger, a húsmentes húsos kenyér, a zöldséges golyó vagy az adventista taco-saláta. A stresszmentes életmódhoz ezen kívül biztosan hozzájárul a közösségben rendszeres szabad levegőn, mozgással eltöltött idő is.
-- A szigorúan vegetáriánus adventisták átlagosan 10 évvel élnek tovább, mint más amerikai társaik, és sokkal kisebb mértékben szenvednek a szív és érrendszeri betegségektől, cukorbetegségtől, rákbetegségektől. Az adventisták átlagosan 10 kilogrammal könnyebbek is az amerikai húsevő társaiknál.
-- Az Adventista felekezet az egészséges vegetáriánus életmódot várja el híveitől, mert hisznek abban, hogy ez segít a hitük megerősödésében. Az adventisták szerint napi 10-12 pohár víz 60-70 %-kal csökkenti a szívinfarktus kockázatát. A víz mellett viszont semmilyen alkohol fogyasztása nem elfogadott Loma Lindán.

(2. Costa Rica, Nicoya-félsziget
-- Costa Rica nyugati szélén, a Csendes-Óceán partján fekszik a Nicoya-félsziget, itt található a híres Karibi-parti - Kék Zóna. Nicoyát mint Kék Zónát a National Geographic 2004-es cikkében mutatta be Dan Buettner. Nicoya egy kis 25 ezres, vidéki tengerparti közösség, amely a Costa Rica nyugati Óceán-partján található.
-- Nicoyán a kutatók szerint a legtöbb lakos legalább 90 éves koráig él. A nicoyaiak gyakran 100 évnél is tovább élnek, és Nicoya büszkélkedhet a világon a legtöbb 100 éves emberrel. Ahogyan a Nicoyaiak az életüket élik, olyan mintát ad nekünk, amelyből mi is tanulhatunk egészségünk javítására és tudatosságunk megtalálására.
-- Nicoyán mindig egészséges reggelivel kezdik a napot. A napi reggeli "gallo pinto" (rizs és bab), egy kosár házi készítésű kukorica tortillával és forró kávéval. Az egészséges reggeli biztosítja számukra a szükséges tápanyagokat a naphoz. A reggeli kulcsa a fehérjében, összetett szénhidrátokban és antioxidánsokban gazdag táplálék.
-- Nicoyán naponta fogyasztanak fekete babot és vad rizst, kukoricából készült tortilla lepénnyel, végül pisztáciát ropogtatnak és erős kávét isznak. A fehérje segít a szövetek javításában, az ember jóllakottnak érzi magát. Az összetett szénhidrátok biztosítják az energiát, amelyre az embernek szüksége van ahhoz, hogy átvészelje a napot.
-- A Nicoyaiak minden reggel egészséges reggelivel kezdenek, és egész nap tápláló ételeket fogyasztanak. Sok gyümölcsöt és zöldséget esznek, amelyeket gyakran a saját földjeiken termesztenek, és általában nem fogyasztanak sok húst. Az antioxidánsokban gazdag étrendjük pedig segít megvédeni a sejteket a betegségektől.
-- Egyszer egy 100 éves nicoyai azt mondta, hogy tudja, hogy a halál egyszer eljön érte, de a családja iránti szeretet az, ami motiválja, hogy minden nap tovább lépjen. A hosszú élethez való jó hozzáállás nem azt jelenti, hogy nagyon öreg korunkig akarunk élni, hanem azt, hogy a lehető legjobb életminőséget élvezzük az utolsó éveinket.
-- A Nicoyai emberek titkai a "Plan de vida", ami egy erős életcélt jelent, ami segít túlélni a nehézségeket. A tudat, hogy szükség van ránk, és hozzá tudunk járulni egy jobb világ megteremtéséhez, ez az egyik kulcsa a 100 egészséges év megélésének. A tradíciók megőrzése, az étrend, a szokások és kapcsolatok vezetnek a hosszú élethez.

(3. Ikaria-szigete, Görögország
--Ikaria-szigete egy apró Görög sziget az Égei-tenger keleti medencéjében, Samos-szigete és a Török partok közelében. Ikaria területe: 255 km², lakossága 8 ezer főből áll. Akár a béke és nyugalom szigetének is nevezhetnénk, ugyanis tökéletes választás azoknak, akik egy csendes helyet keresnek, ahová elvonulhatnak a világ zaja elől.
-- Ikaría egy gyönyörű, ám kevésbé ismert görög sziget, azonban híressé vált a hosszú életkort megélt lakóiról. Ikaria lakói átlagosan 10 évvel tovább élnek, mint a többi európai ember. emellett életük végén is remek egészségügyi állapotnak örvendenek. Ikariát csak úgy is szokták emlegetni, mint "A sziget, ahol az emberek elfelejtenek meghalni".
-- Ikaría lakói még a hagyományos mediterrán étrendhez viszonyítva is sok halat, valamint zöldséget esznek, és viszonylag kevés húst fogyasztanak. A 90 évnél idősebb szigetlakók esetében 10-ből 6-an még mindig nagyon aktívak fizikailag, amíg Európa többi részén ez az arány csak csupán mindössze 20 százalék.
-- A helyiek olíva olajban készítik az ételeket, sok zöldséget és gyümölcsöt esznek, jó borokat isznak. A vadon termő zöldségeket, gyógyfüveket táplálkozási és gyógyászati célokra használják. Az idősek kedvelt napi itala a szárított zsályából, kakukkfűből, mentából és kamillából főzött tea, amelyet helyi mézzel édesítenek.
-- Ikarián viszonylag alacsony a dohányzók aránya, bevett szokásnak számít a szieszta, a délutáni szunyókálás, a helyiek életritmusa kellemesen lassú. Az emberek szoros kapcsolatot ápolnak a családjukkal, barátaikkal és mérsékelt mennyiségű bort fogyasztanak. A kiterjedt család fontos társadalmi szerepet biztosít az időseknek.
-- Ikaria szigetén a zöld dombokkal, sziklás hegyekkel, csendes tengerpartokkal rendelkező helyszínen megtapasztalhatjuk a valódi görög hangulatot. A sziget alapvetően nyugodt, a főváros és környéke azért tartogat izgalmas programokat, többek között hagyományos ünnepeket. A szigeten évente több mint 80 fesztivált tartanak.
-- Ikarián mindenképpen érdemes ellátogatni, a helyi emberek vendégszeretete és tájai miatt. A két legnépszerűbb tengerparti helyszínre is, ezek: Livadi és Messakti. Itt nemcsak a hangulat, hanem a látvány is egészen lenyűgöző. Gyönyörű kék tengervíz és fehér homokos tengerpart várja a látogatókat a nyugatom szigetén.

(4. Szardínia-szigete, Olaszország
-- Szardínia-szigete a Földközi-tenger második legnagyobb szigete, Olaszország és Spanyolország között a Földközi-tengerben fekszik, Olaszország autonóm régiója. Az Itáliai-félszigettől: 200 km-re nyugatra fekszik, a Tirrén-tenger választja el őket egymástól. Északon: Korzika-szigete, a Bonifaciói-szoros választja el, ami: 11 km.
-- Szardínia területe: 24 ezer km², lakossága: 1,6 millió, fővárosa: Cagliari: 170 ezer fő. Szardínia területének: 80%-a hegyvidék, legmagasabb hegye a Punta La Marmora (1834 m). Szardínia népe a szárd, a beszélt nyelvek: szárd és olasz. Szardínia tengerpartja európában a legszebb, kék-zöld-türkiz-smaragd színű, a turisták paradicsoma.
-- Szardínia történelme az ősidőkbe nyúlik vissza, a "Nurági civilizáció": i.e: 1800-ra datálható, megalitikus építményeket emeltek itt. Szardínia titkait hosszú évek óta próbálják már megfejteni, ami nem csupán a gyönyörű környezetben rejlik, néhány tényező egyértelmű szerepet játszhat a helyiek hosszú, egészséges életében.
-- Szardínia egész szigetét kék zónának tekintik, hiszen az életmód mindenhol hasonló. Azonban a központi Kék Zóna, ahol a legidősebbek élnek az Szardínia észak-keleti része, Nuoro megyében. Nuoro városa és annak környéke, a várost körülvevő falvak: Arzana, Baunei, Gavoi, Fonni, Mamoiada, Oliena, Orgosolo, Ollolai, Ovodda.
-- Szardínia titka a kiegyensúlyozott, mértékletes étrend, a helyi: olíva olaj, vaj, sajtok, így a híres pecorino juh sajt, ami 100% juhtejből készül, valamint rengeteg gyümölcs és zöldség. A gabona félékből főleg árpát fogyasztanak, illetve kisebb mennyiségű húst és halat, valamint mértékkel a lokáció híres vörösborát, a Cannonau-t.
-- A másik titkuk a testmozgásban és a családi kötelékekben rejlik. A szigeten élők elsősorban szárd származásúak, akik hagyományosan pásztorkodással és halászattal foglalkoztak az idők során. Komoly juh és kecske állomány köthető ma is a területhez, továbbá szőlőt, citrusféléket, olívabogyót, articsókát is termesztenek.
-- A Nuoro régió a lenyűgöző szépségű tengerparti részei miatt is jó választás nyaralásra. Szardínia keleti felének gyönyörű strandjai várják a látogatókat, sok természeti kincs vár felfedezésre, mint a lenyűgöző szépségű Su Gorropu szurdok. A Kék Zónák közül Nuoro ideális választás nyaralásra, a hosszú élet titkára.

(5. Abházia, Grúzia
-- Abházia a Fekete-tenger partján, a Kaukázus-hegység vidékén, Grúzia nyugati részén fekszik. Abházia területe: 8 ezer km², lakossága: 245 ezer, fővárosa: Szuhumi: 65 ezer. Abházia 1992-óta független de facto állam, Grúzia autonóm régiója. Grúzia és Oroszország határolja, legmagasabb pontja a Dombaj Ulgen (4046 m).
--Abházia éghajlata a Fekete-tengeri vidéken nedves szub-trópusi, a hegyekben hegyvidéki. A csapadék egyenletes, évi 2000-2500 mm, a levegő tiszta. A nyár kellemesen meleg, az óceáni éghajlathoz közelítő, 25°C. A tél enyhe és csapadékos, 12°C. A tavasz már februárban beköszönt. A fürdőidény május-tól november-ig tart.
-- Abházia főbb települései: Szuhumi, Gagra, Gali, Ocsamcsira, Tkvarcseli. A lakosság etnikailag: Abház (50%), Grúz (17%), Örmény (17%), Orosz (10%). A lakosság: 60%-a keresztény, 16%-a muszlim, 8%-a újpogány vallású. A hagyományos abház pogány vallását soha nem tudták kiirtani, a vallás rituáléit titokban mindig tovább adták.
-- Abházia termő talaja kimondottan jó minőségű. A mezőgazdaságban főleg dohányt, teát, mandarint, szőlőt termesztenek. A Fekete-tenger nyújtotta kedvező klíma miatt igen jelentős a bortermelés, miként a szomszédos Grúziában is. A szőlészet és borászat őshazája ez a Transzkaukázusi térség, 5-10 ezer éves múltja van.
-- Szuhumi Abházia fővárosa, Fekete-tengeri kikötőváros, üdülőváros, egy széles öböl partján. A fél-trópusi éghajlatú Szuhumi messze földön híres, ismerik strandjairól, gyógyvizeiről, szanatóriumairól, ásványvizes fürdőiről. A egykori Szovjetunió egyik legnépszerűbb üdülőhelye volt és ma is előszeretettel látogatják az orosz turisták.
-- Abházok Grúzia területén élnek és az egészséges 100 éves emberek magas számáról ismertek. A "Matzoni" nevű birka-, kecske-tejből erjesztéssel készült főzetből isznak naponta egy-két pohárral. A zöldség és gyümölcs ételek nagyon gyakoriak, a hagyma, paprika, paradicsom, káposzta, uborka salátákat élőszeretettel fogyasztják.
-- Abházok általában igen erős, szikár emberek, súlyfelesleg nélkül. Lassan esznek, az étkezés minden percét élvezve, alaposan megrágják az ételt, és szeretik egymás társaságát. A tenger közelsége miatt ételeikben szinte mindig jelen van a friss hal és a zöldség. A desszertek, édességek alapanyagai a méz, dió, olajos magvak.
-- Az Abház-Grúz konyha rendkívül gazdag, sokszínű, fűszeres, csípős, egzotikus ízvilággal. Az abházok ebédre és vacsorára levest, kenyeret, halat, birka, kecske húst, zöldségeket szeretnek enni, és egy pohár bort inni. A "Tamada" a grúz lakoma, sok fogásból álló, közte egy pohár bor mindig az újabb pohár köszöntő.
-- Abház-Grúz ételek "Ajika", halból és húsból készült étel. A "Khachapuri" a grúz klasszikus kerek lepény kenyér. A "Mtsvadi" ízletes nyárson sült hús. A "Pkhali" hideg zöldséges előétel, tapas. A "Khinkali" gombóc töltelékekkel. A "Csurcsela" szárított, aszalt gyümölcs-rúd, szőlőből és dióból. A "Tklapi" szárított, aszalt gyümölcs lap.

(6. Pakisztán, Hunza-völgy
-- A Hunza-völgy Pakisztán legészakibb csücskénél a Pakisztáni-Afgán-Kínai határvidéknél fekvő Karakorum-hegységben található. Fekvése lélegzetelállító: nem kevesebb, mint hat hegylánc húzódik ezen a területen. A Hunzák egy különlegesen termékeny völgyben élnek, mely a sziklás vonulatok közé ékelődik.
 -- A Hunza-völgyet három magas hegy, a Himalája, a Karakoram és a Pamír veszi körbe, de maga a völgy is 2400 méter magasan fekszik. A kristálytiszta levegő, a gyönyörű kék ég, a csodás táj jó hatással van az egészségre. A Hunzák a több ezer éves földrajzi elszigeteltségük miatt természetes életmódot követnek.
-- A Hunza-völgy idegenforgalmi szezonja általában májustól októberig tart, mert télen a Karakorum magaslati út gyakran járhatatlan a hó miatt. A Hunza-völgyet transz-út köti össze Pakisztán és Kína között. A hőmérséklet májusban maximum 27 °C, és minimum legalább 14 °C, az októberi maximum 10 °C, és a minimum -10 °C.
-- A Hunzák nem ismerik a szív-és érrendszeri betegségeket, magas koleszterinszintet, magas vérnyomást, cukorbetegséget, daganatos megbetegedéseket. A 100 éves kort megélő Hunzákra a betegségektől mentes életmódjuk miatt figyeltek fel a kutatók az 1960-as években. Titkot nem találtak, csak természetes, egészséges életmódot.
-- A kutatók a magas életkort eleinte genetikai örökségnek gondolták, azonban később összefüggést találtak az étkezési szokásaik, a sok testmozgással járó életmódjuk, az élénk társasági élet, a klíma és a hunzák egészségi állapota között. A hosszú életük titka a munka, s az örökös mozgás mellett a mértékletes táplálkozás.
-- A napfényes Hunza-völgyben élő, a hagyományaikat még követő lakosok teraszos gazdálkodást folytatnak, gyümölcsöket és gabonaféléket termesztenek, sokat mozognak. A Hunza-völgyben sokféle gyümölcs terem, sárgabarack, őszibarack, alma, körte, szilva, szőlő, cseresznye. Sok gyümölcsöt, főleg sárgabarackot és dinnyét esznek.
-- Amikor amerikai tudósok meglátogatták a népcsoportot, megfigyelték, hogy a gyümölcsöket nemcsak frissen, hanem szárított formában is fogyasztják, aszalják, szárítják, valamint sok zöldséget, olajos magvat, gabonát, árpát, kölest esznek. A legfontosabb gyümölcsük a sárgabarack, amit egy fontos élet elixír-nek tartanak.
-- A Hunzák a zöldségeket és gyümölcsöket, gabonaféléket, a tejet és tejtermékeket fõzés nélkül fogyasztják, húst pedig csak ritkán esznek. Egyáltalán nem használnak hántolt fehér rizst, cukrot és sót, a szintetikus táplálékokról még csak nem is hallottak. A hunzák egyik jellegzetessége a ténylegesnél 20 évvel kevesebbnek látszó életkor.

(7. Okinawa-szigete, Japán
-- Okinawa szigete a világ leghíresebb és legismertebb Kék Zónája. Okinawa egy Japánhoz tartozó sziget, a halhatatlanok szigetének is nevezik, az ott élő magas életkorú emberek miatt. A kutatók már a második világháború alatt azt tapasztalták, hogy a helyi lakosok körében megszokott a magas, a 100 évet meghaladó életkor.
-- Okinawa szigetei a Csendes-Óceánon, Japántól keletre találhatóak, területük: 1200 km², lakossága: 1,2 millió, fővárosa: Naha: 325 ezer. Okinawa éghajlata szubtrópusi, így forró, meleg, esős nyarak és telek jellemzik. A nyár, mint Japán legtöbb más részén forró, a tél langyos, a nyári átlag hőmérséklet: 30°C, a téli 20°C.
-- Okinawa lakossága a növényi étrendet követte mindig, azaz a fő táplálék forrást a zöldségek, a gyümölcsök és a gabonafélék biztosították. Egyik fő eledelük az édesburgonya, a teljes kiőrlésű gabonafélék, a leveles zöldségek, az Omega-3 zsírsavban gazdag halak, de a rizs, a szója is az étrendjük szerves része.
-- Okinawa lakosaira nem jellemző a nyugati világban megszokott lakmározás: pont annyit esznek, amennyire szükségük van. A kutatók megfigyelték, hogy a lakosok körében megszokott volt a 100 évet meghaladó életkor, és a szívproblémák, a stroke és a daganatos megbetegedések aránya itt volt a legalacsonyabb a világon.
-- Okinawai emberek alap ételei a szójababból készült tofu, mizo, rizs és az édesburgonya. Jellegzetes umami ízvilágukat a dasi alaplével érik el, mely legtöbb ételük alapja és szárított tonhal-pehelyből és kombu algából készül. Egzotikus zöldségük a balzsam körte. Jellegzetes fűszereik a gyömbér és kurkuma, ezeket teának iszák.
-- Az elfogyasztott kalóriák körülbelül: 60%-a egyetlen egészséges hozzávalóból származott, az édesburgonya lila színű változatából, amit a helyiek "beni imó"-nak hívnak. Ennek az egyszerű oka a szigeten évente többször végigsöprő tájfunokban keresendő, melyek mindent elpusztítottak, ami nem a föld alatt volt.
-- Az ember életcélja fontos, amelyet az Okinawaiak "ikiagi-nek" neveznek, ez lényegében azt jelenti: "miért kelek fel reggel”. Az életcél, a motiváció hozzájárul az emberi élettartam növeléséhez, valamint az általános egészséghez és jólléthez. Az életcéllal rendelkező embereket önbecsülés, hála és pozitív életszemlélet jellemzi.
-- Okinawai ősi világnézet szerint az élet természetes állapota a boldogság. Az Okinawaiak különösen erős társadalmi és szociális kapcsolatokat tartanak fenn a "Moaikon" keresztül, amelyek a gyermekkorban létrejött és az ember egész élete során fenntartott baráti csoportok. Mindez nagyban hozzájárul a boldogságuk állapotához.

(8. Szingapúr
-- Szingapúr egy törpeállam, egy városállam 6 millió lakossal, Ázsia Dél-Keleti részén, a Johori-szoros választja el Malajziától. Szingapúr egyenlítői éghajlaton fekszik, 2400 mm az éves csapadék mennyiség. Szingapur toleráns sok nemzetiségű, a buddhista, keresztény, iszlám, hindu, taoista vallás egyaránt jelen van az országban.
-- Szingapúr stratégiai jelentőségű kikötője a világ egyik legfejlettebb államává tette a várost. Nemzetközi felmérések szerint ez a városállam az egyik legkevésbé korrupt a világon. Szingapúr lényegében városállam. A városban tudatos várostervezés folyik, szép városi parkokat alakítottak ki. A botanikus kert trópusi gyűjteménye páratlan.
-- Szingapúr gazdag és fejlett ország, ami az emberek életminőségén és egészségén is meglátszik. Az országban a születéskor várható élettartam az utóbbi 60 évben 20 évvel növekedett, ez jelenleg 85 éves kort jelent, ami az egyik legmagasabb az egész világon. A nők és férfiak egyaránt magas életkorra számíthatnak.
-- Szingapúr nagyon jól teljesít a várható élettartam kategóriájában, aminek számos oka van. Egyrészt az országban támogatják az egészséges ételek gyártását. Itt ezek kapnak kormányzati támogatást a feldolgozott élelmiszerek helyett. Az élelmiszerek tiszta és ellenőrzött alapanyagokból készülnek, ezek mind magas minőségű termékek.
-- Szingapúr kórházai luxus szállodákhoz hasonlítanak, tágas terekkel, éttermekkel, ingyenes szűrési programokkal és a betegségek megelőzésére irányuló fókusszal. Ráadásul adó kedvezményben részesül az, aki idősödő szüleit magához veszi vagy hozzájuk közel él. Emiatt sokkal kevesebben kényszerülnek idős otthonba.
-- Szingapúrban a piaci árusok által árult legnépszerűbb ételek a kókuszdió lekváros pirítós, chilis rák, currys hal, a roti prata indiai tésztaféle, amit curry mártással esznek, hainani csirke rizzsel. Alapvetően nagyon egészségesen táplálkoznak, sok hal, csirke, rizs, zöldség, gyümölcs szerepel az emberek étrendjében.
-- Szingapúri gasztronómia a maláj, kínai, indiai, indonéz, japán, koreai, thai, angol, portugál konyhák keveréke. Az ételek sokszínűségét a nemzeti identitás kulcsfontosságú tényezőjének tekintik. A beszélgetések gyakori témája az étkezés és ételkészítés. Az egészséges életmód és életszemlélet meglátszik az emberek egészségén.

A Kék Zónák: 9. életmódbeli, életvezetési tanítása

1.) Természetesen aktívan
Mozogjunk anélkül, hogy külön rákészülést, tervezést igényelne. Legyen az alacsony intenzitású, rendszeres mozgás a mindennapjaink része. Gyalogoljunk, végezzünk házi- vagy kerti munkát elektromos készülékek nélkül. Hiszen a centenáriók sem kondi terembe jártak, hanem az életmódjuk, pásztorkodás, kertészkedés, sétálás.

2.) A 80%-os szabály
Mértékletesség az evésben. Ahogy az Okinawa-i mondás a "Hara hacsi bu" tartja, álljunk meg az evéssel, ha a gyomrunk már 80%-a tele van. Addig együnk csak, amíg már nem vagyunk éhesek, és ne a teljes jóllakotság-ig, hanem csak úgy 80%-ig. Ez a 20% különbség segíthet a hízás elkerülésében. Fogyasszunk kisebb kalória sűrűségű, teljes értékű, növényi ételeket, kerüljük a nassolást. Az étkezés különleges alkalom legyen, adjuk meg a módját: együnk együtt, ülve, lassan. Vegyük észre mit eszünk, adjunk hálát érte. Rágjuk meg jól az ételt, élvezzük az ízeket és textúrákat. Ezek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy jobban esik az étel és testileg-lelkileg is teltebbnek érezzük magunkat.

3.) Teljes értékű növényi étrend
A vizsgált idősek legtöbbje a 20. század közepén élte felnőtt korát, így gyors-éttermi, erősen feldolgozott ételek és italok nem szerepeltek az étrendjükben. Egyszerű, feldolgozatlan, növényi ételeket ettek, alkalmanként, ünnepekkor, állati eredetű ételekkel egészítettek ki. Kevésbé ideológiai megfontolásból (kivétel az adventisták). Az étrend alapját a hüvelyesek, teljes értékű gabonák, olajos magvak, zöldségek és gyümölcsök adták. Mellette a sokszínű és változatos fűszerezés. A kék zónákban a babfélék a vezető alapanyag, melyet naponta fogyasztanak, és igen változatosan készítenek el. Ezek igazán kiváló fehérje források, a hússal ellentétben rostban és szénhidrátban gazdagok.

4.) Mértékletes borfogyasztás
A Kék Zónában jellemző a mértékletes és rendszeres alkohol fogyasztás, napi 1-2 pohár vörösbor, Szardínián Cannonau fajta, melynek magasabb a flavonoid tartalma összehasonlítva más vörösborokkal, vagy napi egy pohár szaké Okinaván. Az egészségügyi előnyök részben a kardiovaszkuláris halálozás csökkentésének, részben az antioxidáns-tartalomnak, részben pedig a baráti, családi körben történő italozásnak tulajdoníthatók. A hangsúly azonban a mértékletességen és a rendszerességen van. Tehát tényleg csak 1-2 pohárral, ami jólesik és egészséges.

5.) Amiért érdemes felkelni reggel.
Az Okinawa-iaknak "Ikigai”, míg Nicoyán "Pland de Vida”, "Pura Vida". Amiért érdemes élni, mi motivál, mi tölt el flow-élménnyel. A kisebb vagy nagyobb, rövidebb vagy hosszabb távú életcéljaink felismerése, az eléréséért való munkálkodás bizonyítottan tartalommal, élményekkel tölti meg a napjainkat, és meghosszabbítja az életünket.

6.) Lassítsunk az életmódunkon, életvitelünkön.
Lassítsunk, nyugodjunk meg, ne kapkodjunk, szépen komótosan éljünk, a stressz enyhítésének képessége jóllétünk kulcsa. Ez az életmód orvoslás alappillére, mindenek az alapja. Az olaszországi Szardínián és a görögországi Ikarián a nők viselik a mindennapi élet terheit, és ezzel lehetővé teszik a férfiak számára, hogy több időt töltsenek dominózással vagy fontosnak tetsző eszme cserékkel. A stressz egyenlőtlen eloszlásával is magyarázható, hogy a szokásostól eltérően a férfiak és nők mindkét szigeten nagyjából ugyanolyan hosszú életet élnek.

7.) Spiritualitás fontossága és ereje.
A Kék Zónák lakói mindenhol hívőnek bizonyultak és rendszeresen gyakorolták vallásukat. A vallási felekezettől függetlenül az imádság és a vallásos összejöveteleken való részvétel bizonyítottan csökkenti az elhalálozás mértékét. Ennek mechanizmusa komplex és több tényezővel is összefüggésbe hozható, mint pl. a kevesebb önkárosító és több egészséges szokás kialakításával, éppúgy, mint kiterjedt szociális háló kialakításával, pozitív jövőképpel vagy a „nagyobb jó”-ba vetett bizalommal.

8.) Család összetartó ereje.
A Kék Zónák centenáriói életében a család és a vele járó feladatok, szertartások és együttlét központi jelentőségű. A gyerekekbe fektetett szeretet és idő meghozza gyümölcsét, hiszen felnőve viszonozzák ezt a törődést. Generációk élnek egy fedél alatt, vagy legalábbis egymáshoz közel, gondoskodva a másikról. Érdekes, hogy az időseken ennek mérhető egészségügyi hatásai vannak úgy, mint kevesebb elesés, kevesebb aggódás, szociális és mentális éberség, illetve kevésbé hajlamosak megbetegedésekre.

9.) Közösség pozitív ereje.
A Kék Zónákra jellemző emberek nyugodtak, kedélyesek, vidámak. A könyvben szereplő 100 évesek részben a történelmi és földrajzi elszigeteltség, részben saját vagy családjuk döntése mentén lettek részei olyan közösségnek, amely segített nekik jó szokások elsajátításában és megtartásában. Összetartó közösségek, megtartó szociális háló- az erősebb kötődés hosszabb élettartamhoz vezet.

A Kék Zónák lakóitól sok mindent tanulhatjuk.

1 ⦁ Első a család, koncentráljunk a családra
A szoros családi kötelékben élők biztosak lehetnek benne, hogy megfelelő törődésben lesz részük. A biztos családi háttérrel rendelkező emberek kevésbé depressziósak és stresszesek, körükben kisebb arányban fordul elő az öngyilkosság. A gyerekek, az unokák segítségükre is vannak, de egyben hovatartozást és életcélt is jelentenek.

2 ⦁ Tiszteljük az időseket!
A nagyszülők szeretetet, a gyermekek körüli segítséget, bölcsességet, reményt adnak, biztosítják a tradíciók fennmaradását, ösztönzik az unokákat a boldogulásra. Feltehető, hogy így a gyermekek egészségesebbek lesznek, ügyesebben eligazodnak majd a világban, no és magasabb kort élnek majd meg.

3 ⦁ Sétáljunk!
A szardíniai pásztorok által megtett napi 8 vagy több kilométeres gyaloglás a szív- és érrendszernek rendkívül jót tesz, de pozitív hatással van az izmok és csontok anyagcseréjére is.

4 ⦁ Igyunk egy-két pohár vörösbort naponta!
A visszafogott borfogyasztás magyarázattal szolgálhat a férfiak kevésbé stresszes életére is.

5 ⦁ Nevessünk egy jót barátainkkal!
A nevetés csökkenti a stresszt és a szív-és érrendszeri megbetegedések kockázatát.

6 ⦁ Étrendünk alapja a zöldség legyen!
Az okinavaiak életük nagy részében zöldség alapú étrenden élnek, melyek tápanyagban gazdagok, de kevés kalóriát tartalmaznak.

7 ⦁ Kertészkedjünk!
Ez egyfajta napi fizikai munka, mely széles körben megmozgatja a testet, és távol tartja a stresszt. Ugyanakkor majdnem egész évben fellelhető friss zöldség forrást is jelent.

8 ⦁ Legyen "moaink"!
A tradicionális okinavai "moai" biztonságos szociális hálót jelent. Szükség esetén anyagi és érzelmi támogatást nyújt, hiszen tudják, hogy mindig ott van valaki a számukra.

9 ⦁ Legyen ikiagink!
Fontos, hogy legyenek céljaink, ez az ikiagi – amiért mindig érdemes felkelni. Az ikiagi egyszerre jelenti azt, amit szeretsz csinálni, amiben jó vagy, amiért megfizetnek és amire a világnak szüksége van. Azaz a szenvedély, a küldetés, a hivatás és a szakma metszéspontja.

10 ⦁ Élvezzük a napsütést!
A rendszeres napsugárzás hatására a szervezetben kialakuló D-vitamin erősebb csontokat és egészségesebb testet eredményez. Az "okos" napfürdőzés, 15 perc a karokon és lábakon, az étrendünk megfelelő kiegészítője.

11 ⦁ Maradjunk aktívak!
Az idős lakosok sokat sétálnak és kertészkednek. Az otthonaikban kevés a bútor, a lakók a földön, tatamikon ülve költik el ételeiket és pihennek meg. Az idősek sokszor leülnek és felállnak naponta, ezzel erősödik testük izomzata és egyensúly rendszerük.

12 ⦁ Neveljünk gyógynövényeket!
A fekete üröm, a gyömbér és a kurkuma az okinavai kertek alappillérei, mindegyik bizonyítottan gyógyító hatású. Rendszeres, napi fogyasztásuk például az Okinavaiak-tól távol tartja a betegségeket.

13 ⦁ Értékeljük azt, amink van!
Képesek a gondokkal teli kezdeti éveiket a múltban hagyni, miközben élvezik a ma egyszerű örömeit. Megtanultak szeretetre méltóak lenni, és a fiatalokat társaságukba vonzani.

14 ⦁ Találjunk az időben egy menedéket
Heti egy nap szakítsuk meg a mindennapi rutint. Találjunk egy napot, amit a természetben a családdal, barátokkal töltsük időnket.

15 ⦁ Tartsuk meg egészséges testtömeg indexünket (BMI)
Az egészséges BMI-vel (vagyis ha az egyén magasságához a megfelelő testsúly párosul) rendelkezők, akik aktív életet élnek, és ritkán vagy egyáltalán nem esznek húst, kevésbé hajlamosak a megbetegedésre.

16 ⦁ Mértéktartóan és rendszeresen mozogjunk
A rendszeres, kisebb intenzitású mozgás, mint például a séta, csökkentheti a szívbetegségek és bizonyos rákbetegségek kialakulásának esélyét.

17 ⦁ Hasonlóan gondolkodó barátokkal töltsük időnket 
Jó érzéssel tölti el őket, hogy értékrendjük azonos, és támogatják egymás szokásait. Az embereket messziről elkerüli a depresszió, ha mások megsegítésére is koncentrálhatnak.

18 ⦁ Nassoljunk magvakat
Eddig legalább négy nagyobb tanulmány igazolta az olajos magvak egészségre és élettartamra pozitív hatását.

19 ⦁ Vacsoránk legyen korai és könnyű
Egy könnyű, korai vacsorával elkerülhető, hogy az inaktív, pihenő napszakban kalória bombákkal romboljuk testünket. Az alvás minőségére is kedvezően hat, és a BMI-t is alacsonyabban tartja.

20 ⦁ Rengeteg vizet igyunk
A napi plusz 5-6 pohár vizet fogyasztó férfiak jelentősen csökkentették esélyüket a halálos kimenetelű szívinfarktusra.

21 ⦁ Legyen egy "Pura Vida"
A szerencsés 100 évesek erős élet céllal rendelkeznek. Érzik, hogy szükség van rájuk, és hozzá szeretnének járulni egy jobb világ megteremtéséhez.

22 ⦁ Ápoljunk széleskörű emberi kapcsolatokat
A Nicoya-i 100 évesek gyakran látogatják szomszédjaikat. Megtanulták, hogyan kell hallgatni, nevetni és megbecsülni értékeiket.

23 ⦁ Dolgozzunk keményen
Úgy látszik, a 100 évesek mindig élvezettel végezték a fizikai munkát életük során. Örömüket lelik a mindennapi feladatokban.

24 ⦁ A közös múlt ereje
A Chorotega benszülöttekhez és tradíciókhoz való tartozás érzése enyhíti és valamelyest stressz mentesíti a modern Nicoyaiak életét.

A Kék Zónák lakóiról

-- A Föld legegészségesebb és leghosszabb életű népeinek étrendjében és életmódjában számos közös vonás figyelhető meg
-- Elsősorban vegetáriánus táplálkozást folytatnak, húst keveset esznek. Halat csak az Okinawai emberek fogyasztanak. Étrendjük - a nyugati standardokhoz viszonyítva – kalória szegénynek mondható. Nem fogyasztanak iparilag módosított élelmiszert, cukrot, kukorica szirupot, tartósítószert, mesterséges aromát és egyéb vegyi eredetű anyagot.
-- Étrendjük elsődlegesen friss, tehát nyers zöldségekre és gyümölcsökre épül. Azt eszik, ami az adott időszakban helyben megterem, ahelyett, hogy messziről szállított konzerveket fogyasztanának. A hosszú életű népek mindegyikére jellemző az élethosszig tartó aktív mozgás. Mindnyájan derűs, megelégedett életet élnek.
-- Míg a nyugati társadalmakban az egyén folyamatos elszigeteltsége figyelhető meg, ezeknél a népcsoportoknál megbecsülik az öregeket, s halálukig a családban maradnak. Nagy családokban élnek együtt a különböző generációk és gondoskodnak egymásról.