"A világon azért vagyunk, hogy valahol otthon legyünk benne" -- Tamási Áron

Déli Nap Krónika

"Az ember hasonlóvá válik ahhoz, mint amiben gyönyörködik."
--Platón--

"Minden jó helyen és minden ember szívében megleled Istent."
--Seneca--

"A természet mindig tökéletes és soha nem szegi meg törvényét."
-- Leonardo da Vinci --

Buddhizmus, Buddha a megvilágosodott mester - Bíró Csaba

2022.07.28 19:32

 

Buddha a megvilágosodott mester..

A Buddhizmus filozófia és vallás, ami az: i. e. 6. században jött létre a mai India és Nepál területén. Buddha "Megvilágosodott embert" jelent szanszkrit és páli nyelven. Buddha, eredeti nevén: Gautama Sziddhártha, páliul: Gótama Sziddhattha i.e. 563 – i.e. 483, a világ egyik legnagyobb vallásának, a Buddhizmusnak a megteremtője. Az Észak-Indiában és Nepál határa közelében lévő Kapilavasztu városában uralkodó király fia volt, a mai Nepál területén született a nagy tanító.

       


Buddhizmus a filozófia és vallás

-- A Buddhizmus filozófiai, gyakorlati alapú világnézet és vallás, amely bizonyos országokban vallási irányzatok kialakulását eredményezte. Az i. e. 6. században jött létre Indiában, s elsősorban azoknak a körében terjedt, akik a hinduizmus által szentesített kasztrendszer ellen tiltakoztak.
-- A Buddhizmus nagy mértékben: Gautama Sziddhártha, közismertebb nevén: Buddha, páli-szanszkrit nyelven "Megvilágosodott”, tanításain alapszik, aki az indiai szubkontinens északkeleti részén élt és tanított. Buddha valamikor az i. e. 6. század idején élt és alkotott.
-- Buddha alakját Megvilágosodott tanítóként ismerték, aki igyekezett megosztani másokkal saját tapasztalatait, azzal a céllal, hogy megszabaduljanak a szenvedéstől, elérjék a "Nirvána" állapotát, és kiléphessenek az újjászületés és szenvedés örökös körforgásából.
-- A Buddhizmusra hagyományosan úgy tekintenek, mint a megszabadulás útjára, melyet a valóság legvégső természetének megismerésén keresztül lehet elérni.
-- A Buddhizmus három fő ága a Hínajána ("Kis út"), a Mahájána ("Nagy út"), a Vadzsrajána ("Gyémánt út”).
-- A Hínajána a Buddhizmus egyik legősibb, máig fennmaradt alága a Théraváda Buddhizmus, amelyet sokan követnek: Srí Lankán és Délkelet-Ázsiában. A Mahájána ág Kelet-Ázsia-szerte terjedt el, melyhez a Zen Buddhizmus, a Nicsiren Buddhizmus, a Tibeti Buddhizmus, a Singon Buddhizmus, a Tendai Buddhizmus hagyományai tartoznak.
-- A Vadzsrajána a harmadik ágú Buddhizmus, amely egyesek szerint a Mahájána egyik ága. Számos forrás szerint a Buddhisták száma ma a világon: 250 és 500 millió között van.

Buddhizmus története és kialakulása

-- Buddhizmus vallása a történelmi: Buddha, Gautama Sziddharta személyétől ered, aki körülbelül: i. e. 563–483 között élt, a Sákja vagy Szkíta nemzetség harcos kasztjához tartozó uralkodó család fiaként. Sziddhárta csodás körülmények között született a mai Észak-India és Nepál területén, és egy uralkodó család fiatal hercegeként nevelkedett.
-- Buddha számára azonban megrázó élményt jelentett harminc éves kora körül az a felismerés, hogy a betegség, az öregség és a halál, vagyis a szenvedés minden érző lény osztályrésze. E felismerést követően elhagyta a családját, lemondott a gazdagságról, és a megvilágosodás keresése érdekében remetének állt.
-- Buddha harmincöt évesen, egy éjszakai elmélkedése alatt döbbent rá arra, hogy a szenvedés, azaz a lét alapvetően nem kielégítő volta a tudatlanságból fakad, és a szenvedés oka a mohó vágy, mely viszont a tudatlanságból fakad. A szenvedéstől való megszabadulás ezzel együtt lehetséges, ha megszüntetjük annak okát.
-- Buddha alapján ennek módszere pedig a nemes nyolcrétű ösvény. Az, aki legyőzte a tudatlanságot, képes megszabadulni a vágytól, így elérheti a "Nirvánát". A Nirvána jelentése: megvilágosodás, felemelkedés, ellobbanás, a szenvedés gyökerének okai lobbannak el. Buddha hátralévő életét tanítással töltötte.
-- Buddha nem isten, nem is egy isten földi megtestesülése, hanem ember, aki ki van téve a betegségeknek, megöregedésnek, s akinek az élete szintén halállal végződik. De megkülönbözteti a többi embertől, hogy minden szenvedélyt és elvakultságot legyőzött, azaz: megvilágosodott, megvalósította a Nirvánát.
-- Buddhista tanítások szerint és a különböző buddhista írások szerint: Gautama Sziddhártát már előtte több Buddha előzte meg és fogja még követni.

Buddha "Buda" alakja és hatása

-- Buddha, Buda, eredeti nevén: Gautama Sziddhártha, páliul Gótama Sziddhattha i.e. 563 – i.e. 483, a világ egyik legnagyobb vallásának, a Buddhizmusnak a máig meghatározó alakja. Az Északkelet-Indiában és Nepál határa közelében lévő Kapilavasztu városában uralkodó király fia volt, s a mai Nepál területén, Lumbiniben született. Buda: Páli nyelven beszélt.
-- Buddha gazdag családból származó ifjú volt, apja király és uralkodó volt, így minden megvolt amit csak szeretett volna. Ám Buddha látva az emberek szegénységét és nélkülözését, 29. évesen családját, feleségét és csecsemő fiát elhagyva az igazság keresésének szentelte magát.
-- Buddha több évi aszkézis után rájött, hogy testének kínzásával csak elhomályosítja az agyát és nem jut közelebb az igazi bölcsességhez, s ezért felhagyott az önsanyargatással. Végül az emberi létezés nagy kérdéseivel viaskodva, egy fügefa alatt meditálva rátalált a megoldásra, és "Buddhává", vagyis „Megvilágosodottá” lett. Ekkor 35. éves volt. el.
-- Buda mester életének hátralévő idejében sokat vándorolt és tanított. A fáradságot nem ismerve mindenhová eljutott, és mindenkivel beszélgetett, értekezett. Buda egész Indiát bejárva terjesztette életfilozófiáját és haláláig ezreket térített meg. Legfőbb tanításait a „négy nemes igazság” foglalja össze...
-- Négy nemes igazság: -1. Az emberi élet lényegében szenvedéssel teli. -2. A szenvedés oka az emberi önzés és vágyakozás, -3. Egy út van, amellyel megszabadulhatunk az önzéstől és vágyakozástól,  -4. A megszabaduláshoz, „nemes nyolcrétű ösvény” vezetel.
-- Nyolcrétű nemes ösvény: -1. A helyes szemlélet, -2. A helyes gondolkodás, -3. A helyes beszéd, - 4. A helyes cselekvés, -5. A helyes élet, -6. A helyes törekvés, -7. A helyes vizsgálódás, -8. A helyes elmélyedés.        

Buddha "Buda" élete és tevékenysége

-- Sziddhártha Gautma a Sákja törzsből származott, akik a Himalája déli lankáin éltek. A család királyi rangnak örvendett. Egy öreg látnok megjósolta, hogy a gyermek vagy világuralkodó, vagy „Buddha” lesz, amely azt jelenti: „Felébredt.!” Apja inkább azt szerette volna, ha örökli tőle a trónt. Többször kért apjától elbocsátási engedélyt, hogy remeteségbe vonuljon. Apja nem tágított, és nagyon örült, amikor fia 16 éves korában megnősült..
-- Sziddhártha azonban nem talált örömet a fényűző semmittevésben, ezért 29 évesen hátat fordított családjának, és elindult az megszabadulás keresésének útján. Több éves remeteség, aszkézis, vándorlás után egy fügefa alatt ülve, Bodh-Gayaban úgy döntött, nem mozdul el onnan, amíg meg nem találja a lét szenvedő mivoltának feloldását, azaz amíg el nem éri a megszabadulást. Mivel remetesége előtt pazar kényelemben élt, az aszkézis idején pedig veszélyes önsanyargatásig vitte a gyakorlatokat, elhatározta, hogy egyiket sem fogja követni, hanem a középutat kell kipróbálnia. Rendszeres étkezéssel és tisztálkodással újraerősítette a testét. el.
-- Buddha megvilágosodása akkor jött el, amikor egy új meditációs gyakorlatba kezdett, amely a légzés és a testi funkciók, érzetek figyelésére alapult. Mígnem április-május, a vészakha hó teliholdas hajnalán: "Megvilágosodott". Ekkor kezdett el vissza emlékezni előző életeire, majd ráébredt a halál és az újjászületés lényegére. Rájött, hogy az új születések ciklusát csak az aszkéta életmód és a világi örömök közötti középúttal lehet megtörni, így érheti el a hívő a Nirvánát, ami egy állapot, nem pedig hely, ahogy tévesen hiszik. 49 napig tartózkodott a megvilágosodás helyszínén, amikor kidolgozta tanításának alapjait.
-- Már Buddhaként -Benáreszbe ment, ahol korábbi remetetársainak kifejtette nézeteit. A Tan kerekének megforgatása tanító beszéd majd további 45 éven át tanított... A tanításait mindenkinek elmondta, aki érdeklődését fejezte ki iránta. Tanításait soha sem tartotta abszolútnak. Mindenkinek a saját útját kell járnia. Buddha kifejtette, hogy ő személyesen miként jött rá a dolgokra, és hogyan érte el a megszabadulást. Követőket nem toborozott. Mindenki önszántából csatlakozhatott tanítványául. A leírások szerint békés, derűs férfi volt. Számos tanítványát gyűjtötte maga köré, akik később létrehozták az első Buddhista közösséget, de a Buddhizmus csak: 100. körül kezdett el igazi vallássá válni...
-- Buddha 80 éves korában hunyt el. A legendák szerint mérgezett gomba került az ételébe, amikor egy kovács, egy aranyműves ebédre hívta Buddhát és néhány tanítványát. Újabb kutatások és elméletek szerint  valószínűleg már korábban gondjai voltak az emésztéssel és bélfodor infarktus vezetett a halálhoz. Elhamvasztották, majd ereklyéit: 8 részre osztották. Ezen ereklyék egy jelentős része Srí Lankán található. A jobb kulcscsontja nem látható, mert egy tömör ereklye építményben helyezték el, a dagoba sztúpa belsejébe, bal szemfoga, melyet Kandy városban a Szent Fog Templomában őriznek.
-- A fogat egy elefántcsontból készült tokban tartják – másolata a múzeumban látható, és így csak jókora darab fognak látszik, mert ez a tok és nem maga a fog másolata, majd ezt a tokozott fogat aranyból készült 25–30 cm magas hordozható arany dagoba-sztúpában tartják bezárva. Nem nyitják fel, az angol gyarmatosítók egyszer felnyitották, meg szerettek volna győződni az ereklye létéről. Az ereklye tartót évente egyszer július hó teliholdjának napján körbe hordozzák a városban.
-- Az ősi tanok szerint minden ötezredik évben megjelenik egy Buddha azaz „Megvilágosodott”, a következő világkorszak Buddhája Maitréja lesz, kb. Kr. u. 4500 körül.. Bernardo Bertolucci olasz rendező „A Kis Buddha” című filmje művészien mutatja be Buddha életét és történetét..

Buddha Tanításai: "A Négy Nemes Igazság" - "Csattári Arija Szaccsáni"

-- I. Dukkha Arija Szaccsa:
-- A szenvedés nemes igazsága – az élet szenvedésekkel teli (lásd: „stressz”), ami az életvágytól függ, szenvedéssel teli mindaz, ami a tanhá-tól (taṇhā, létszomjtól) függ, maga a bhava (létezés) szenvedés – a szenvedés gyökerei: káprázat/ámítás (móha), sóvárgás/vágyakozás (lobha), düh/ellenszenv/gyűlölet (dósza). A szenvedések típusai: magából az életből adódóan (dukkha dukkhata) az állandótlanságból (viparináma dukkhata), összetettségből (szankhára dukkhata)
-- II. Dukkha Samudaja Arija Szaccsa:
-- A szenvedés oka a vágy és a sóvárgás, az érzetek igénylése a tudat által, a vágy és a sóvárgás az oka a szenvedésnek; káma-újabb élményt megszerezni/tapasztalni, bhava-megtartani, vibhava megszabadulni, elhagyni. Keletkezése: indrija – a 6 érzékszervi apparátus/képesség → ájatana – kapcsolatba lépés az objektumokkal (12 szerv-tárgy-tudatosítás) → amelyek lehetnek közömbös, örömteli, szenvedésteli.
-- III. Dukkha Niródho Arija Szaccsa:
-- A szenvedés megszüntetése a vágyaktól való megszabadulás segítségével történik.
-- IV. Dukkha Niródha Gáminí Patipadá:
-- A szenvedés megszüntetéséhez vezető Nemes Nyolcrétű Ösvény – arija atthangika magga.

Buddhizmus vallása és változatai

-- A Buddhizmus tipikusan Ázsiai vallás. Ázsiában keletkezett, és ma is Ázsiában találjuk a hívők döntő többségét. A buddhista gondolkodás alapja tulajdonképpen nem is vallásos, hanem inkább bölcseleti, filozófiai. Buddhista lehet valaki akkor is, ha nem hisz semmiféle természetfeletti, felsőbb hatalom létezésében, de ez nincs is tiltva. A lényeg a buddhisták szerint nem ebben van. A Buddhisták szerint a végső cél a Megvilágosodás, a Nirvána elérése lehet. Ezt az állapotot, a vallásalapító történelmi személyiségnek, Sziddhárta Gautáma Buddhának, sikerült először elérnie....
-- Sziddhártha Gautama életéről jobbára csak legendás adatok állnak a rendelkezésünkre. Apja (Suddhódana) a Sákják választott fejedelme volt, anyja (Májá), aki belehalt a szülésbe szintén előkelő származású. A gyermeket anyja húga nevelte. Előkelő, uralkodásra méltó nevelésben részesült, tanulmányait befejezve megházasodott, majd fiú gyermeke (Ráhulá) született. Huszonkilenc évesen elhagyta családját, aszkétává vált, hogy lelke nyugalmát megtalálja. el.
-- Buddha lemondásteli bolyongásainak hetedik esztendejében Gaja városában, egy fügefa alatt, éjszakai elmélkedés folyamán elérte őt a: "Megvilágosulás".... felismerte a dolgok végső összefüggését, a "négy nemes igazságot", s ezzel Buddhává "Megvilágosodott emberré" vált. Prédikátorként 43 éven keresztül hirdette tanítását az indiai tájakon vezető vándorlásai alatt, egészen a 80. életévében bekövetkezett haláláig.
-- Buddha volt az egyetlen olyan vallásalapító, aki nem igényelte, hogy másvalakinek tartsák, mint embernek. Tökéletesedését, eredméyneit, bölcsességét emberi törekvésnek és az emberi intelligenciának tulajdonította. Tanítása szerint az ember a legmagassabb rendű lény, önmaga ura, aki sorsát irányítja. Tanainak alapját öt aszkétával ismertette meg először, ezzel elindítva a "Tan kerekét".

Buddha tanításának főbb részei

-- Sem az érzéki élvezetek hajhászása, sem pedig a túlzásba vitt önsanyargatás nem vezet az üdvösséghez;
-- Minden élőlény akadályba ütközik önnön kibontakozásában, ezt szenvedésnek érzi, az élet szenvedés;
-- A szenvedés a vágyakozásból, az élvhajhászásból, az alkotásvágyból és a hatalomvágyból fakad;
-- Meg kell szüntetni az olthatatlan szomjúságot és vágyakozást, le kell mondani a földi hiábavalóságról - ez az út vezet a szenvedés megszüntetéséhez.
-- A Buddhista vallású ember nem hisz a sorsban, sem a teremtő Istenben. Arról van meggyőződve, hogy minden szándékos cselekvése gondolatban, szavakban és tettekben visszahat önmagára és jellemének alakulására. Buddha követőjének harmóniában kell lennie önmagával és környezetével. el.
-- A Buddhista ezért naponta öt erkölcsi gyakorlatot vállal magára. Úgy él, hogy ne sértsen meg másokat. Nem veszi el azt, amit nem adnak oda neki. Erkölcsös, tiszta életet él. Nem hazudik, és durva szavakat nem használ. Nem részegíti le magát. A szerzetesek számára további öt szabály betartása kötelező: napjában csak egyszer étkezhetnek, énektől és mulatságtól tartózkodniuk kell, ékességet nem viselhetnek, ágyban nem alhatnak, pénzt és értéktárgyat nem fogadhatnak el.
-- A Hinajána vagy "Kis-Szekér" követői, a Buddhizmus ortodoxabb, a Buddha korabeli szabályokhoz jobban ragaszkodó vonalát képviselik. Véleményük szerint a nirvánát csak a szerzetesek, a szigorú szabályokat betartó közösségek tagjai érhetik el.
"Kicsi a szekér", tehát "kevesen férnek fel" erre a szimbolikus járműre, amivel el lehet jutni az örök bölcsesség birodalmába. Ilyen képletes üzenet rejlik a név mögött. Többféle Hinajána iskola létezett, de ma a théra-vádin ("öregek tana") a legelterjedtebb.
-- A Mahajána vagy "Nagy-Szekér" vagy mahajána buddhizmus szerint a megvilágosodást bárki elérheti, feltéve, ha végigjárja a buddhisták által javasolt utat. A lehetőség tehát mindenki számára adott, a "szekér nagy", azaz erre a járműre sokan "felférnek". A harmadik irányzat a vadzsrajána , vagy " gyémánt-szekér ", ahol a gyémánt a tökéletesség, a tisztaság és az állhatatosság szimbóluma.
-- A Mahajána Buddhizmusnak több irányzata is van Indiában és Kínában. A legismertebb is Kínában alakult ki: ez az ún. Csan-Buddhizmus. Kínából eljutott Koreába (Seon-Buddhizmus) és Japánba is, ahol már Zen a neve. A Buddhizmusnak ma Ázsián kívül ez talán a legnépszerűbb ága. A meditációra, az elmélkedő gyakorlatokra óriási hangsúlyt fektető buddhista iskola még a szertartásokat sem tartja túl fontosnak, csak a "Buddha-tudat" elérését. A különböző zen iskolák ma nagyon népszerűek Észak-Amerikában, Európában, Ausztráliában és Új-Zélandon is, de megtaláljuk Latin-Amerikában és elvétve Afrikában is.
-- A Zen-Buddhizmus csak a 12. században szilárdult meg Japánban és a Sintoizmus mellett kellett tovább fejlődnie. A Sintoizmus ősi japán vallás, egyfajta szellemhit. Japánban a vallásos emberek többsége mind a Buddhizmussal, mind a Sintoizmussal lelki közösséget vállal , hisz azokat nem ellentét párként, hanem egymás kiegészítőinek fogják fel. A Sintoizmus igazán csak Japánban jellemző. A Japán kivándorlókkal természetesen eljutott más kontinensekre is, de az eredeti környezetéből kiragadott sintoizmus ereje jóval kisebb. Képen: Torii, a sinto templomok kísérője.
-- A Vadzsrajána, Lámai Buddhizmus kialakulása Tibethez és a Himalájához köthető. Magába olvasztotta a területen korábban uralkodó, sámánista elemeket sem nélkülöző ősi hitet. Így jött létre a buddhizmus jellegzetesen tibeti vállfaja , a lámaizmus. Lámáknak a kolostorban élő, tibeti papokat nevezik. A Lámaizmus Tibeten kívül is elterjedt. Ma leginkább Ázsia közepén, hatalmas, de igen alacsony népsűrűségű területeken jellemző, a Tibeti-fennsíkon és a hozzá kapcsolódó területeken egyaránt.
-- Kína nyugati részén, Tibetben természetesen ez az uralkodó vallás, de a Himalája magasabb vonulatai között majdnem mindenütt: India, Nepál és Bhután területén. Lámaisták élnek Mongóliában is, és kevésbé ismert, hogy Kelet-Oroszországban, a Bajkál-tó környékén, Burjátföld, Tuva is megtalálható a Buddhizmus Tibeti változata. A Lámaizmus ma már ismert az egész világon, kisebb közösségeket minden földrészen találni Ázsián kívül is, sokfelé. Bizonyára nagy szerepe van ebben a Nobel béke-díjas, hazájából elüldözött vallási vezető, a XIV. Dalai Láma népszerűségének is.
-- A Buddhizmus filozófiai, illetve gyakorlat-alapú világnézet, amely bizonyos országokban vallási irányzatok kialakulását eredményezte. Az i. e. 6. században jött létre Indiában, s elsősorban azoknak a körében terjedt, akik a hinduizmus által szentesített kasztrendszer ellen tiltakoztak. A Buddhizmus nagy mértékben: Gautama Sziddhártha, közismertebb nevén a történelmi: Buddha, páli-szanszkrit nyelven: "Megvilágosodott”, tanításain alapszik, aki az indiai szubkontinens északkeleti részén élt és tanított.
-- Buddha valamikor az: i. e. 6. század környékén élt. Megvilágosodott tanítóként ismerték, aki igyekezett megosztani másokkal saját tapasztalatait, azzal a céllal, hogy megszabaduljanak a szenvedéstől, elérjék a nirvána állapotát és kiléphessenek az újjászületés és szenvedés örökös körforgásából. A buddhizmusra hagyományosan úgy tekintenek, mint a megszabadulás útjára, melyet a valóság legvégső természetének megismerésén keresztül lehet elérni.
-- A Buddhizmus három fő ága: -1. Hínajána („Kis út”), -2. Mahájána („Nagy út”), -3. Vadzsrajána („Gyémánt út”). A buddhizmus egyik legősibbnek tartott, a hínajána buddhizmus egyik máig fennmaradt al-ágát, a théraváda buddhizmust sokan követik Srí Lankán és Délkelet-Ázsiában. A mahájána ág Kelet-Ázsia szerte terjedt el, melyhez a zen buddhizmus, a nicsiren buddhizmus, a tibeti buddhizmus, a singon buddhizmus, a tendai buddhizmus és sinnjo-en hagyományai tartoznak. A harmadik ág a vadzsrajána buddhizmus, egyesek szerint a Mahájána egyik ága.
-- Számos forrás szerint a Buddhisták száma a világon 230 és 500 millió között van. Magyarországon a gyakorló Buddhisták és a buddhizmussal szimpatizálók száma 5 és 10 ezer között van. A buddhista iskolák olykor különböző módon tekintenek a megszabaduláshoz vezető útra, illetve a szent szövegekre és tanításokra. A buddhista gyakorlat alapja a három drágaságban való menedékvételen alapszik: a Buddha, a Dharma (a tanítások) és a Szangha (a közösség).
-- Buddha nem fektette írásba tanait, azok megismerése közvetítők útján terjedt. A Tan folyamatosan változik a mai napig, kanonizálása a különféle iskolák által tartott zsinatok során történt. A legrégebbi iskolák páli nyelven írott kánonja, a Tipitaka sem tekinthető a Magasztos beszédei közvetlen lejegyzésének, hiszen ezen addig csak szóban áthagyományozott szövegek Asóka (i. e. 272-232) korában keletkeztek, tehát bő két évszázaddal a Buddha halála után. Ennek ellenére meglehetősen konkrétan támaszkodhatunk e szövegek tartalmi egységére, a visszatérő formulákra, így például a „négy nemes igazság, a „függő keletkezés”, az „állandó én nemléte”, a „nemes nyolcrétű ösvény”, és a „Nirvánáról, az újraszületések sorozatának megszüntetéséről mint végső célról” szóló tantételek.
-- Buddha a megváltás tanának lényegét a Dharmákra vonatkozó elméletben látja, akkor a buddhizmus koherens filozófiai rendszerként értelmezhető. A létezés folyamatait racionalitással vizsgálja, és megpróbálja feltárni a folyamatok közötti oksági kapcsolatokat. Eltekint az olyan örök szubsztanciák feltételezésétől, mint isten, lélek, anyag, ezzel együtt metafizikus szemléletű rendszer, karmikus következményekről és megváltásról beszél, elismeri a mulandó túlvilági lények létezését a mennyekben és az alvilágban. A szent dolgok iránti elkötelezettsége, erőteljes etikai tartalma, szervezeti felépítése miatt a buddhizmust azonban vallási rendszerként is tárgyalhatjuk. A Hagyományos Tibeti tanka (thangka), azaz festett vagy rajzolt vallási tárgyú kép, mely az "élet kerekét" ábrázolja a hat birodalommal.
-- Buddha abból a felismerésből indult ki tanításai során, hogy a világi jelenségek, amelyek körbevesznek bennünket, átmenetiek. A keletkezés és pusztulás örök körforgásában változó jelenségek mélyebb okait kutatva megállapította, hogy az ember és világa független alkotórészek összessége, a testi dolgok, érzések, észlelések, elképzelések, ösztönök és tudatos cselekedetek kombinációi, amelyek szintén ki vannak téve a változás örökös körforgásának. Az átmeneti kapcsolatok új, minőségileg egyedi jelenségeket alkotnak, majd ezek felbomlása után a szintén változásnak kitett alkotórészek másfajta kapcsolatokra lépnek.
-- A materializmussal ellentétben tehát azt állítja, hogy nincs egy végső, megbonthatatlan anyagi atomszerűség, amely szervezettségével létrehozza a testeket, és gondolkodó szerveket, hanem ezek a független alkotórészek maguk is állandóan változnak. Egyúttal tagadja a halhatatlan lelkek, vagy szellem-monádok létezését, amelyek a test elpusztulása után tovább élnek. Nem ismeri el az örök ős szubsztancia létét sem, amelyből minden szellemi és anyagi keletkezett. (lásd. upanisadok Minden-Egy tana).
-- Az elemeket, melyek már nem tevődnek össze másokból, véglegesen különálló egységek, „dharmának” nevezik. A föld, víz levegő, tűz ilyen dharmák, de a különböző képességek, mint látás, hallás, érzékelés, az öntudat, a nem tudás, a gyűlölet, a vágy, az óvatosság, a dicsőség, a szépség, a gazdagság, az igazság, a hamisság, a nemi hovatartozás, az alvás, az éhség, a betegség, a születés, a keletkezés, öregedés, halál és sok-sok más is.
-- Az élőlények és tárgyak konkrét dolgai kivételével a régi szövegek mindent dharmának neveznek, amiből hatás indulhat ki. A karma maga a cselekvési kényszer. A dharma hindu "világtörvény" szerinti felfogása itt egy szűkebb értelmezést kapott, amelyet a buddhizmusban alapvető, vagy végső lételemeknek is fordíthatunk. Ami számunkra egységes személyiségnek látszik, az Buddha szerint különböző dharmák összessége, szuperpozíciója, amelyek látszólag egységes egésszé fonódnak össze. A dharmák együttműködése olyan harmonikus, elmúlásuk és keletkezésük olyan gyorsan történik, hogy képtelenek vagyunk ennek tudatára ébredni.
-- A tapasztalat világában a dharmák állandó mozgásban vannak, más dharmáktól függően keletkeznek, majd megsemmisülnek, hogy újaknak adják át a helyet. Létrejöttük előfeltétele más dharmák sokaságának létezése, mint ahogy a növény létrejötte a legkülönfélébb környezeti hatások függvénye (mag, talaj, levegő, napsütés). Ha egy dharma hatóereje kimerül, az őt létrehozó okok ugyanolyan másik dharmát teremtenek, és ez lép a kiesett helyébe.
-- Az ember tehát, egy folyamatosan változó dharmák alkotta folyamat, amely a halállal sem szakad meg, mivel azok a dharmák, amelyek együttesen alkotják az egyént (természeti, fizikai, erkölcsi dharmák) a halál után sem szűnnek meg, hanem működnek tovább, létrehozva az alapfeltételeket egy új individuum megjelenéséhez. Ez az új individuum örökli az elpusztult test valamennyi jó és rossz tettének következményeit.
-- Az egyszerű elemek, amelyek az egyén külső és belső világát meghatározzák, folyamatos mozgásban vannak, azonban nem összefüggés nélkül, egymástól függetlenül lépnek fel, és nem ok nélkül enyésznek el, hanem szigorú törvényszerűségek alapján. Buddha tanítása szerint ezek az alapelemek a világtörvény (dharma) végtelen sokaságú megnyilvánulásai, amelyek jelen vannak az univerzum rendjében, a karma következmény-okság elvén alapuló erkölcsi világrend kialakításában.
-- A Brahmanizmussal és Hinduizmussal ellentétben, amelyek szerint a halott testéből egy önálló szellemi-monád szakad ki, és hatol be az új anyatestbe, és mintegy birtokba veszi a létéhez szükséges fizikai környezetet, addig Buddha egy olyan újramegtestesülést tanít, amelyben egy szüntelenül változó és mozgásban levő öntudatáramlás hozza létre, a véget ért létezésben felgyülemlett erők hatása révén, az új individuumot.
-- Ennek megfelelően a lélekvándorlás kifejezés csak akkor alkalmazható a buddhizmusra, ha "lelken" valami teljesen mást értünk, mint a bráhmanák, vagy mint a legtöbb ókori, keresztény, vagy iszlám filozófus. A halott, és az, aki a tőle öröklött karmikus erők révén újjászületik, két különböző lény, de mégsem az, mivel az új szükségszerűen következik a régiből, mint őrségváltáskor az őrtüzek is folyamatosságukban követik egymást. A két lét közötti összekötőkapocs az akaratmegnyilvánulások és hajlamok összessége, amelytől az új létezés elemeinek (dharmák) összefonódása függ, mindenekelőtt a vágy az élet akarására (trisná).
-- A sokszoros újjászületés során, egyre inkább közelítünk a szenvedélyektől mentes élethez, míg csaknem végtelen újjászületés és megszámlálhatatlanul sok létformák megélése után elérjük a tökéletesen szenvedély- és szenvedésmentes létezést, és világi vándorlásunk véget ér. Megszűnik a karmánk által előírt és kikényszerített újjászületési folyamatsor, eljutunk a nirvána örök nyugalmába. Ez maga is dharma, a világtörvény realitása, de ez abban különbözik minden más dharmától, hogy ezt nem a hajlamok (szanszkára) idézik elő, tehát nem is enyészhet el.
-- Az élet szenvedés, mivel mulandó, és még a legboldogabb egyén is ki van téve a betegségeknek, öregségnek, halálnak. Ez a szenvedés csak akkor szűnhet meg, ha a trisná és a szenvedélyek, amelyek az újra megtestesülést előidézik, azok megszűnnek. Ez azonban csak fokozatosan, sok újjászületés után lehetséges.

A Nemes nyolc rétű ösvény

-- 1. Helyes szemlélet – Buddha szerint ez a négy nemes igazság belátása. A világ elfogulatlan szemlélete, mely feltárja, hogy a lét szenvedés, a szenvedés oka a vágyakban rejlik, a vágyak megszüntetése a szenvedést is megszünteti.
-- 2. Helyes szándék – Buddha egyszerűen azt mondja, határozzuk el a lemondást, a jóakaratot és az ártó szándék elkerülését.
-- 3. Helyes beszéd – Buddha négy dolgot említ: tartózkodás a hazugságtól, rágalmazástól, durva beszédtől és az üres fecsegéstől.
-- 4. Helyes cselekvés – A testtel elkövethető káros tettektől, érző lények elpusztításától, ártástól, nem adott dolog elvételétől és helytelen szexuális viselkedéstől, a vágyak mértéktelen kiélésétől való tartózkodás.
-- 5. Helyes életmód – Olyan életvitel, melyben javainkat békés úton, tisztességesen és másoknak szenvedést nem okozva szerezzük meg.
-- 6. Helyes erőfeszítés – Buddha négy elvet említ: 1. megsemmisíteni mindazt a rosszat, ami már felmerült bennünk, 2. a még meg nem született rossz létrejöttét megakadályozni, 3. a még meg nem született jó létrejöttét elősegíteni, 4. a már meglévő jót megtartani, ápolni.
-- 7. Helyes éberség – A megfelelő jelenlét, figyelem, tanulás az élettől
-- 8. Helyes elmélyedés – A meditáció a Buddhánál a kényszerű gondolatoktól való függetlenség állapotát, vagy egyes megfogalmazások szerint a tudat v. elme teljes kiüresítését jelenti.