"A világon azért vagyunk, hogy valahol otthon legyünk benne" -- Tamási Áron

Déli Nap Krónika

"Az ember hasonlóvá válik ahhoz, mint amiben gyönyörködik."
--Platón--

"Minden jó helyen és minden ember szívében megleled Istent."
--Seneca--

"A természet mindig tökéletes és soha nem szegi meg törvényét."
-- Leonardo da Vinci --

Biblia története, kialakulása és hatása - Balla Attila

2022.07.28 18:58

 

A Biblia története és kialakulása.

A Biblia a legnagyobb hatású mű ami eddig született az emberi történelem folyamán, ez gyakorolta a legnagyobb hatást a világtörténelem alakulására. A Biblia a legtöbb nyelvre lefordított, a legtöbb példányszámban megjelent könyv a világon. A Biblia egy 4000 éves mű, amiben proféták és apostolok jegyezték le a világi és szent történeteket, Jézus Krisztus tanításait, csodáit, megváltását. 

BibliaBiblikus figurák

-----------------------------------------------------------------------------
Biblia
------------------------------------------------------------------------------
Biblia keletkezése:. -Kr. e. 2. évezred – Kr. u. 1. század
Biblia nyelvei:.         -Arámi, Héber, Ógörög
Biblia témái:.           -Zsidó és Keresztény vallás tanításai
Biblia részei:.          -Ószövetség, Újszövetség
Biblia szerzői:.        -Ószövetség: 33, Újszövetség: 7
Biblia könyvei:.       -Ószövetség: 39, Újszövetség: 27
Biblia fejezetei:.      -Ószövetség: 929, Újszövetség: 260
Biblia versei:.          -Ószövetség: 23.000, Újszövetség: 7900
---------------------------------------------------------------------------------

A Biblia története és kialakulása

A Biblia azoknak a könyveknek a gyűjteménye, összesen: 66 darab könyvnek, amelyeket a Zsidóság és a Kereszténység Istentől sugalmazottnak és ennek okán szentnek fogad el. A Kereszténység két részre osztja a Bibliát: a Zsidó Bibliát magában foglaló, héber nyelvű:, 39. könyvből álló:, Ószövetségre (Ótestamentum) és az Apostoli írásokat tartalmazó, görög nyelven íródott:, 27. könyvből álló:, Újszövetségre (Újtestamentum).

Az Ószövetséget Krisztus előtt 1513-ban kezdték megírni héber nyelven, és Krisztus előtt: 443 körül fejezték be. Ezzel szemben az Újszövetség írása: Krisztus után: 41-ben kezdődött és Krisztus után: 98-ban fejeződött be. Tanait görög nyelven jegyezték le. Elsősorban Jézus földi működéséről és az apostoli egyház életéről, a tanítványok működéséről ad számot és a keresztény tanítás alapjául és kiinduló pontjául szolgál.

A Bibliát sokan írták és időrendben hosszú időintervallumban, nagy idő skálán született. Az Ószövetséget összesen:, 33-an írták meg, folyamatosan, egymás után. Az Újszövetséget: 7. ember írta, Kr.u. 41-98 között:, Máté, Lukács, János, Pál, Jakab, Péter, Júdás.

A Biblia azoknak a könyveknek a gyűjteménye, amelyeket a Zsidóság és a Kereszténység Istentől sugalmazottnak és ennek okán szentnek fogad el, tehát a hit és az erkölcs területén általános mércének tekint. A Bibliát a hívők szent jellegűnek tartják, s ebből adódóan: Keresztény Szentírásnak is nevezik. 

A zsidó és a keresztény Biblia terjedelme nem azonos, mert a Biblia könyveit meghatározó kánont nem egyformán határozták meg. Így a héber Biblia, a Tanakh azokat az Izrael népének adott isteni kinyilatkoztatásnak tartott írásokat tartalmazza, amelyek a kereszténység előtti időben, Izrael vallási közösségében keletkeztek.

A Kereszténység is szentnek és sugalmazottnak vallja a Zsidóság Bibliáját, de mellettük ugyanilyen isteni tekintélyt és kötelező mércét tulajdonít azoknak az 1. században keletkezett írásoknak, amelyek Jézus Krisztus életéről és tanításáról szólnak, amelyeket a hagyomány szerint az Apostolok tanítványai írtak. 

A kereszténység két részre osztja a Bibliát: a zsidó Bibliát magában foglaló Ószövetségre (Ótestamentum) és az apostoli írásokat tartalmazó Újszövetségre (Újtestamentum). Gramatának, (Írásoknak) nevezték az Ószövetségi és Újszövetségi könyvek együttesét.

A Biblia könyve a legnagyobb hatású mű ami eddig született a történelem folyamán, ez gyakorolta a legnagyobb hatást a világtörténelem alakulására. Ez a legtöbb nyelvre lefordított, legtöbb példányszámban megjelent könyv. A vallási tartalmon kívül, főleg a Tóra, a társadalmat irányító parancsokkal: táplálkozás, higiénia, születés, házasság, gazdasági ügyekkel: pénz, kamat, büntetésekkel is foglalkozik.

A Biblia története szempontjából kulcsfontosságú volt, a Nicaeai zsinat, Krisztus után: 325 -ben: I. Constantinus császár a Nicaeai zsinaton, az akkori keresztény egyház: 300 összehívott vallás vezetője, püspöke segítségével "fogadta el" a „hivatalos” Evangéliumokat, melyek később a ma ismert Biblia anyagát jelentették.

A Niceai zsinaton egyeztek meg az egyház dogmáiban, kitűzték az egyház fő irányvonalát, kimondták az Atya, a Fiú és a Szentlélek szentháromságát, Jézus Krisztus Isteni lényegét. Az alternatív nézeteket vallókat elítélték, a szentként tisztelt evangéliumoktól eltérő mondanivalójú írásokat pedig betiltották. Innentől az el nem ismert evangéliumokat gnosztikus iratoknak nevezték.

A Gnosztikus szó töve, a Gnózis görögül tudást jelent. A Gnózis az igazi tudás tana. A zsinat rendelkezéseivel egyet nem értők, a dogmák kihirdetése után elrejtették ezeket a dokumentumokat, mert azok eretnekséget hordoztak a püspökök szerint. A mai modern történet tudomány összesen: 4. Gnosztikus írás gyűjteményt tart nyilván, melyek mindegyike az ókori Egyiptomból származik, a Krisztus utáni 2. és 4. század közötti időkből: 1. Codex Askewianus, 2. Codex Brucianus, 3. Codex Berolinensis, 4. Nag Hammadi-i Apokrif iratok.


A Biblia elnevezései

A Biblia szó az Ógörög: Biblion többes száma, jelentése "Könyvek". A "Könyvtekercs" jelentésű: Biblion szó pedig a Büblosz szóból származik, amely eredetileg az Egyiptomi papiruszt, az ókorban íráshoz használt anyagot jelölte és Büblosz városáról neveztek el, amely az a Föníciai kikötő volt, ahol a papiruszt hajóra rakták és szállították az akkor ismert világ minden tájára.

A Héber Bibliában egyedül Dániel próféta nevezi "Könyvek"-nek a szent iratok gyűjteményét (Dániel könyve 9,2). A keresztények a Kr. u. 2. századtól fogva kezdték ezt a nevet az Istentől származónak vallott irat-gyűjteményükre alkalmazni. Ez az egyszerű név találóan fejezi ki, hogy e műnek a rendkívülisége nem külső formájában van, hiszen csak könyveket, látszatra más emberi művekhez hasonló írásokat tartalmaz.

A Bibliát gyakran egyszerűen „Írásnak”, „Írásoknak” nevezik. Jézus és az Apostolok is használják ezt az elnevezést, mint Márk evangélista és Pál apostol, továbbá „Isten Igéjének”, „Szentírásnak”, „Könyvek Könyvének” is hívják. Az „Isten Igéje” elnevezés a Bibliából származik: Isten prófétákon keresztül közölt kinyilatkoztatásának megkülönböztető jelölésére szolgál. Ezenkívül Ézsaiásnál az „Úr könyve” néven szerepel. Eszerint tehát a Biblia Isten könyve az emberek számára.


A Biblia Könyvei

A Biblia két fő részből áll: Ószövetségből és Újszövetségből, más néven: Ótestamentumból és Újtestamentumból. Az Ó- és Újszövetség megjelölés Isten Izraellel és a keresztény egyházzal kötött szövetségére utal (Máté 26,28 szerint), a latin "Testamentum" (Végrendelet) szó pedig azt fejezi ki, hogy ezek az írások szent hagyatékok, amiket a keresztények hite szerint Isten Izraelre és az Őskeresztény egyházra hagyott. A "Testamentum” elnevezést a Vulgata, a Biblia latin nyelvű fordítása nyomán használják.

Míg az Ószövetség az Izrael népével kötött szövetség keretén belül adott kinyilatkoztatásokat, Isten cselekedeteit és prófétái által közölt üzeneteit örökíti meg, addig az Újszövetség a Keresztény egyházzal kötött szövetség keretén belül közölt kinyilatkoztatásokat. Jézus életét, az ősegyház tapasztalatait, az Apostoli tanításokat, az egyház további útjára vonatkozó jövendöléseket tartalmazza. 

Egyes történetek, próféciák többször is, esetleg különböző nézőpontból és írótól szerepelnek a Biblia különböző könyveiben. Egyes részek a lehető legnagyobb tömörségre törekedve adnak információt a történelmi eseményekről, míg más részek művészi rajzolatot nyújtanak az ember és kor természetéről, például: szerelemről.

Az Ószövetség: 39 könyvet tartalmaz. A katolikus fordítás tartalmazza a Makkabeusok I-II. könyvét, Tóbiás könyvét, Judit könyvét, a Bölcsesség könyvét, Jézusnak, Sirák fiának könyvét és Báruk könyvét, amelyek a protestáns fordításban nincsenek meg; Jeremiás könyvét és Jeremiás siralmainak könyvét pedig néha egynek, néha kettőnek számítják.

Az Újszövetség: 27 iratot tartalmaz. A Biblia könyvei mintegy 1500 esztendő folyamán, a Kr. e. 2. évezredtől a Kr. e. 4. századig Izrael népe körében, a Kr. u. 1. században pedig az őskeresztény egyház körében keletkeztek. A hagyomány szerint körülbelül: 40. személy írta a Biblia könyveit; voltak közöttük papok, királyok, orvosok, egyszerű közemberek is.

A Bibliai könyvek régebben folyamatos szövegét az áttekinthetőség érdekében szerkezetileg tagolták. Ez első lépésként azt jelentette, hogy az egyik canterbury érsek, az 1228-ban elhunyt: Stephen Langton az iratokat fejezetekre, részekre osztotta. Majd századokkal ezt követően az egyes fejezeteket versekre bontották. Az Ótestamentum kapcsán ezt a munkát az 1541-ben meghalt Santes Pagnino, az Újszövetséget illetően pedig 1551-ben Robertus Stephanus végezte el.

A Biblia könyveit a 16. században, az első nyomtatott Biblia kiadások idején számozott fejezetekre és úgynevezett versekre osztották, amelyeket szintén számok jelölnek. Például:, Máté evangéliuma 26,28; azaz Máté evangéliuma 26. fejezet, 28. vers. A fejezetek általában a Bibliai könyvek tartalmilag elkülönülő nagyobb egységeit választják szét, míg a versek általában mindenféle tartalmi szempont nélkül megállapított néhány mondatos szakaszok, amelyek a mondatok könnyebb vissza kereshetőségét és a különböző bibliai részek közötti kereszt hivatkozások készítését szolgálják.


A Biblia Kanonizáció

A Kánon szó a Bibliai iratokra alkalmazva a hit szabályát tartalmazó, az Istentől ihletett iratok együttesét, gyűjteményét jelenti. A Kanonizáció kifejezés azt jelenti, hogy az egyház elismerte az egyes iratok Isteni ihletettségét, Isteni eredetét és ezzel a Kánonhoz való tartozását. Ha a kanonizáció folyamatáról beszélünk, akkor arról van szó, hogy mikor, miként ismerték fel, vagy ismerték el az egyes iratok kanonikus voltát és csatolták véglegesen a kánonhoz.

A 2. század második fele előtt még nem határozták meg pontosan, hogy melyek a "Szent könyvek", és melyek "Elvetendő könyvek". Pedig erre az időre már megszámlálhatatlan mennyiségű olyan írott mű keletkezett, amelyeknek a hívők isteni tekintélyt tulajdonítottak. A ma ismert Újszövetségbe az egyházatyák által kiválasztott: 4. Evangélium (Máté, Márk, Lukács, János) került.

Ezekkel együtt közel: 30. különböző Evangélium is létezett, amely közül sok a keresztény szemléletnek ellentmondó, gyakran gnosztikus tartalmú volt. A jelenések könyve, amely nem beszél Jézus földi életéről és az egyházi szervezet isteni eredetéről. A népszerűsége ellenére hosszú ideig nem kerülhetett a kánonba, sőt még a 4. században is a "gyanús" könyvek között tartották számon.

A Biblia Kanonizációja a 382-es Római zsinaton, vagy a 397-es Karthágói zsinaton zárult le. Amit biztosra állíthatunk, hogy az 5. századra alakult ki a mai Újszövetségi kánon. A Biblia könyveihez hasonló, de az egyház által hamisítványnak, vagy nem Isten által sugalltnak ítélt, és ezért a Kánonból kihagyott könyveket: Apokrifoknak nevezik; ezek egy részét, a régebbi kánon részeiként a Bibliában szereplő, de később abból eltávolított könyveket pedig deuterokanonikus könyveknek.

Ószövetség történelme

(1. Teremtés, (2. Bűneset, (3. Özönvíz, (4. Noé, (5. Pátriárkák, ( 6. Ábrahám, (7. Izsák, (8. Jákob, (9. Exodus, Kivonulás Egyiptomból, (10. Izraeli törzsek, (11. Mózes, (12. Áron, (13. Léviták, (14. Tízparancsolat, (15. Szent sátor, (16. Honfoglalás, (17. Józsué, (18. Bírák kora, (19. Sámuel próféta, (20. Királyság kora, (21. Saul király, (22. Dávid király, (23. Salamon király, (24. Első templom megépítése, (25. Izrael szétszakadása, (26. Júdai Királyság, (27. Izraeli Királyság, (28. Zsidó királyok listája, (29. Illés próféta, (30. Elizeus próféta, (31. Ézsaiás, (32. Jeremiás, (33. Kispróféták, (34. Babiloni fogság, (35. Dániel próféta, (36. Második templom, (37. Makkabeusok.

Újszövetség történelme

(1. Máté evangéliuma, (2. Márk evangéliuma, (3. Lukács evangéliuma, (4. János evangéliuma, (5. Apostolok Cselekedetei, (6. Pál levele a Rómaiakhoz, (7. Pál első levele a Korinthosziakhoz, (8. Pál második levele a Korinthosziakhoz, (9. Pál levele a Galatákhoz, (10. Pál levele az Epheszosziakhoz, (11. Pál levele a Filippiekhez, (12. Pál levele Kolosszéiekhez, (13. Pál első levele az Thesszalonikiakhoz, (14. Pál második levele a Thesszalonikiakhoz, (15. Pál első levele a Timóteuszhoz, (16. Pál második levele Timóteuszhoz, (17. Pál levele Titushoz, (18. Pál levele Filemonhoz, (19. Zsidókhoz írt levél, (20. Jakab levele, (21. Péter első levele, (22. Péter második levele, (23. János első levele, (24. János második levele, (25. János harmadik levele, (26. Judás levele, (27. Jelenések könyve.

Jézus Krisztus tanításai

Jézus tanítása és beszédei körülbelül: i. sz. 26-tól legkésőbb 33-ig hangoztak el, az akkori: Judea, Palesztina, a mai: Izrael területén. Mivel népszerűsége főleg csodáinak köszönhető, hallgatósága leginkább gyógyult és gyógyulni vágyó követőiből tevődött össze.

Jézus azokra a jó tulajdonságokra tanított, melyek szerinte hiányoztak a Mózesi törvény korabeli tanításából, magyarázatából, de főleg annak tanítói, írástudók, farizeusok életéből. Határozottan tudta és vallotta, hogy beteljesíteni jött a régi törvényeket, nem megszüntetni. Az ilyen törvények alapja néhány emberi tulajdonság, többek között a feltétlen szelídség, az embertársi szeretet, a szerénység és a béketűrés, amelyekről gyakran prédikált.

Jézus tanított arról is, hogy ne legyenek az emberek kishitűek, hanem bízzanak abban, hogy természetfeletti dolgokra is képesek lehetnek a hit segítségével. Tanítványait el is küldte, felhatalmazva őket, hogy ördögöket űzzenek és gyógyítsanak, ahogyan ő is tette.

Jézus beszédeinek célja az emberek gondolkodás módjának és életvitelének megváltoztatása. Az evangéliumok gyakran csak annyiban összegzik egy-egy fellépését, hogy megtérésre és az evangéliumban később leírt hitre szólított fel, mert „közel van az Isten országa”. Példa beszédeiben hasonlatokat is hozott a Mennyek országáról. Ezek új szemléletet adtak tanítványainak a túlvilágról és az örök élet, az üdvösség elnyeréséről.

 
Jézus Krisztus a boldogságról

--"Boldogok a lelki szegények: mert övék a mennyeknek országa. (Mt 5:3)
--"Boldogok, akik sírnak: mert ők megvigasztaltatnak. (Mt 5:4)
--"Boldogok a szelídek: mert ők örökségül bírják a földet. (Mt 5:5)
--"Boldogok, akik éhezik és szomjúhozzák az igazságot: mert ők megelégíttetnek. (Mt 5:6)
--"Boldogok az irgalmasok: mert ők irgalmasságot nyernek. (Mt 5:7)
--"Boldogok, akiknek szívük tiszta: mert Ők az Istent meglátják. (Mt 5:8)
--"Boldogok a békességre igyekezők: mert ők az Isten fiainak mondatnak. (Mt 5:9)
--"Boldogok, akik háborúságot szenvednek az igazságért: mert övék a mennyeknek országa. (Mt 5:10)
--"Boldogok vagytok, ha szidalmaznak és háborgatnak titeket és minden gonosz hazugságot mondanak ellenetek én érettem. (Mt 5:11)
 
Jézus Krisztus tanításai  

--"A szűk kapun át menjetek be, mert széles a kapu és tágas az út, amely a pusztulásba vezet, és sokan vannak, akik bemennek rajta. S milyen szűk a kapu és szoros az út, amely az életre visz, és milyen kevesen vannak, akik megtalálják azt!" (Mt 7:14)
--"Aki azt mondja nekem: Uram, Uram! ki jut be a mennyek országába. Csak az, aki a mennyei Atyám akaratát teljesíti. " (Mt 7:21)
--"Amit akartok, hogy veletek tegyenek az emberek, ti is azt tegyétek velük!" (Mt 7,12)
--"És mikor imádkozol, ne légy olyan, mint a képmutatók (Mt 6:5)
--"Gyűjtsetek kincseket a mennyben"... ahol az örökre megmarad. "Ahol a ti kincsetek, ott van a ti szívetek." (Mt 6:20)
--"Ha megbocsátjátok az embereknek az ő vétkeiket, megbocsát nektek is a ti mennyei Atyátok. Ha pedig meg nem bocsátjátok az embereknek az ő vétkeiket, a ti mennyei Atyátok sem bocsátja meg a ti vétkeiteket”. (Mt 6:7)
--"Kérjetek és kaptok, keressetek és találtok, zörgessetek és ajtót nyitnak nektek! Mert aki kér, az kap, aki keres, az talál, s aki zörget, annak ajtót nyitnak". (Mt 6:24)
--"Mert a világ elmúlik, és annak kívánsága is; de aki az Isten akaratát cselekszi, megmarad örökké”. (Mt 6:22)
--"Miért látod meg a szálkát embertársad szemében, amikor a magadéban a gerendát sem veszed észre." (Mt 7,16)
--"Minden jó fa jó gyümölcsöt terem, a rossz fa pedig rossz gyümölcsöt. Nem hozhat a jó fa rossz gyümölcsöt, sem a rossz fa jó gyümölcsöt. Kivágnak és tűzre vetnek minden fát, amely nem terem jó gyümölcsöt. Tehát gyümölcseikről ismeritek fel őket. (Mt 7:18)  
--"Ne aggodalmaskodjatok a ti életetek felől a holnap felől.. Elég minden napnak a maga baja" (Mt 6:25)
--"Ne adjátok azt, ami szent az ebeknek, se gyöngyeiteket ne hányjátok a disznók elé, hogy meg ne tapossák azokat lábaikkal, és néktek fordulván, meg ne szaggassanak titeket.
--"Ne álljatok ellene a gonosznak, hanem aki arcul üt téged jobb felől, fordítsd felé a másik orcádat is." (Mt 5:6)
--"Ne gyűjtsetek magatoknak kincseket a földön!" (Mt 6:19)
--"Keressétek először az Isten országát és a többi szükséges dolgok mind megadatnak nektek." (Mt 6,33)
--"Ne ítéljetek, hogy ne ítéltessetek!" (Mt 7:1)
--"Őrizkedjetek pedig a hamis prófétáktól, akik juhoknak ruhájában jönnek hozzátok, de belől ragadozó farkasok. (Mt 5:25)
--"Senki sem szolgálhat két úrnak: vagy gyűlöli az egyiket, a másikat pedig szereti, vagy ragaszkodik az egyikhez, a másikat pedig megveti. Nem szolgálhattok az Istennek is, a Mammonnak is" (Mt 6:24)
--"Szeressétek ellenségeiteket, áldjátok azokat, akik titeket átkoznak, jót tegyetek azokkal, akik titeket gyűlölnek, és imádkozzatok azokért, akik háborgatnak és kergetnek titeket. Hogy legyetek a ti mennyei Atyátoknak fiai (Mt 5:5)
--"Te pedig amikor böjtölsz ne lássák rajtad az emberek, hogy böjtölsz, hanem csak Atyád, aki a titkon is ott van! Atyád, aki a titkon is lát, megjutalmaz téged." (Mt 6:18)
--"Ti azért legyetek tökéletesek, miként a ti mennyei Atyátok tökéletes!" (Mt 5:48)

Jézus Krisztus önmagáról

--Én vagyok a Krisztus, az áldott Isten Fia. Én vagyok a Messiás. (Jn 8,10)
--Én vagyok a világ világossága. Aki követ engem, nem jár sötétben, hanem övé lesz az élet világossága. (Jn 8,12)
--Én felülről vagyok, nem vagyok ebből a világból. (Jn 8,23)
--Én vagyok a juhok ajtaja. Én vagyok az ajtó: aki rajtam keresztül megy be, üdvözül. (Jn 10,7-9)
--Én vagyok a jó pásztor. A jó pásztor életét adja a juhokért. (Jn 10,11-14)
--Én és az Atya egyek vagyunk. (Jn 10,30)
--Én vagyok a föltámadás és az élet. Aki hisz bennem, még ha meghalt is, élni fog. (Jn 11,25)
--Én vagyok az út, az igazság és az élet. Senki sem jut az Atyához, csak általam. (Jn 14,6)
--Én vagyok az igazi szőlőtő, ti pedig a szőlővesszők. Aki bennem marad, és én őbenne, az bő termést hoz, mert nálam nélkül semmit sem tehettek. (Jn 15,1-5)
--Én vagyok az Alfa és az Ómega, az első és az utolsó, a kezdet és a vég. Mielőtt Ábrahám lett volna, én vagyok. (Jel 1,8.17; 21,6; 22,13; Jn 8,56-58)
--Én vagyok az élő, bár halott voltam; de íme élek örökkön-örökké. (Jel 1,18)
--Én vagyok Dávid gyökere és új hajtása, a fényes Hajnalcsillag! (Jel 22,16)
--Én vagyok az élet kenyere. Én vagyok az élő kenyér, amely a mennyből szállt alá. Ha valaki ebből a kenyérből eszik, örökké él. A kenyér pedig, amelyet majd én adok, az én testem a világ életéért. Az én testem valóságos étel, és az én vérem valóságos ital. Aki eszi az én testemet, és issza az én véremet, annak örök élete van, és én feltámasztom őt az utolsó napon. (Jn 6,35)

Jézus Krisztus csodái

Jézus csodatételeit a Bibliában:, Máté, Márk, Lukács, János evangélisták írják le. A csodák egy része gyógyítással, másik része természetfeletti jelenségekkel kapcsolatos. Jézus tanítása és beszédei alapján úgy véli, mindenki képes lenne ezekre a csodákra, de a legtöbb ember kishitű, ezért nem képesek azokra, amiket ő véghez vitt. Példa erre az, amikor Jézus vízen járva közelít az apostolok csónakja felé, látva ezt Péter, a tanítványa, megpróbál Jézus elé menni a vízen, és egy pillanatra sikerül neki is.

Jézus a gyógyításait sokszor egy mondattal végezte úgy, hogy nem is látta a beteget, hanem aki kérte tőle annak mondta, hogy: "Menj, már meggyógyult", vagy "Menj, legyen úgy, ahogy hitted". Sok esetben leírják az evangélisták, hogy szigorúan megtiltotta, hogy terjesszék gyógyulásuk hírét (Mt 12,16). Azonban legtöbb esetben kitudódtak a csodálatos gyógyulások, és Jézust mindenfelé kíváncsiak, hívők és gyógyulni vágyók tömege kísérte. A keresztény hívők a csodákra úgy tekintenek, mint Isten kinyilatkoztatására és dicsőségére.

Jézus Krisztus csodáinak listája

--A víz borrá változtatása a kánai menyegzőn (Jn 2,1-11). János szerint ezzel kezdte meg Jézus csodajeleit. A kánai menyegző megszentelt bora a megszentelt emberi szeretet, az utolsó vacsora bora pedig a megszentelt isteni szeretetet jelképezi.
--A csodálatos halfogás (Lk 5,1-11). Simon: „Mester, egész éjszaka fáradoztunk, s nem fogtunk semmit, de a te szavadra, kivetem a hálót”. Péter ekkor határozza el, hogy végleg csatlakozik Jézushoz. Példázat a kishitűség legyőzésére.
--A második csodálatos halfogás (Jn 21,1-14). Ez már Jézus feltámadása után történik. Simon Péter és más tanítványok egész éjszaka nem fogtak semmit, de Jézus szavára ismét kivetik a hálót, bár ekkor még nem ismerik fel. A csoda láttán elsőként János („az a tanítvány, akit Jézus kedvelt”) ismeri fel. „Ez volt a harmadik eset, hogy a halálból való feltámadása után Jézus megjelent nekik.” (János 21,14) Példázat a hitehagyás legyőzésére.
--A vihar lecsendesítése (Mt 8,23-27), (Mk 4,35-41), (Lk 8,22-25). Jézus a bárkában elalszik, vihar tör ki, és a vihartól megrettenő tanítványok felkeltik Jézust. Ő felkel és lecsendesíti a vihart. „Vajon ki lehet ez, hogy még a szeleknek és a víznek is parancsol, s azok engedelmeskednek neki?” (Lukács). Az elementáris világ feletti uralom szimbolikus magyarázata, hogy aki kér Jézustól az kaphat olyat is amit nem is gondolhatna, és előzetes utalás Jézus halálára és feltámadására,[5] vagy Jézus Második Eljövetelére. A bajok elhárításának csodája.
--Kenyérszaporítás (Mt 14,13-21), (Mk 6,30-44), (Lk 9,10-17), (Jn 6,1-14). Az egyik csoda, az ötezer ember megvendégelése, melyet - egybehangzóan -, mind a négy evangélista megemlít. A világi dolgok aggodalma elleni csoda.
--Második kenyérszaporítás (Mt 15,32-39), (Mk 8,1-10). Hét kenyérből és egy kevés halból négyezren laktak jól.
--Vízen jár (Mt 14,22-33), (Mk 6,45-52), (Jn 6,15-21). Péter: „Uram, ha te vagy, parancsold meg, hogy odamenjek a vízen” (Máté). Az akarat, és hit csodája.
--Jézus színeváltozása (Mt 17,1-13), (Mk 9,2-13), (Lk 9,28-36). „Ott elváltozott előttük: arca ragyogott, mint a Nap, ruhája meg olyan fehér lett, hogy vakított, mint a fény.” (Máté). Mózes és Illés megdicsőülten jelentek meg, és a haláláról beszélgettek, amelyet Jeruzsálemben kell elszenvednie.” (Lukács). Betekintés az üdvtörténet egy részébe.
--Hal szájában talált érme (Mt 17,24-27). A csoda beteljesüléséről nincs szó. Adófizetési kötelezettségről kérdezik Pétert: „Mesteretek miért nem fizet adót?” Jézus utasítja Pétert, hogy vessen horgot, és az első hal szájában talál egy sztátért, amit vegyen ki és adja oda nekik értük.
--A fügefa megátkozása (Mt 21,18-22), (Mk 11,12-14; 11,20-25). Tanítványok: „Hogyan száradhatott ki így egyszerre a fügefa?” Jézus: „Bármit kértek hittel az imádságban, megkapjátok.” (Máté). Továbbá annak a jele, hogy a templomon Isten átkának kell beteljesülnie, mert nem hozta meg a kívánt gyümölcsöt.[6]
--Jézus halála pillanatában a nap elsötétedik és a templom függönye középen kettéhasad (Mt 27.51), (Mk 15.33-39), (Lk 23,44-47). Isteni jel arra, hogy az Atya megvédi Fiát, és megfenyíti azokat, akik nem fogadják el.
--Feltámadása (Mt 28,1-7), (Mk 16,1-8), (Lk 24,1-12), (Jn 20,1-9). „...sok elhunyt szentnek feltámadott a teste. Feltámadása után előjöttek a sírokból, bementek a szent városba, és többeknek megjelentek”. (Máté). Többek közt az örök élet ígéretének csodája.[7]
--Jézus megjelenik Mária Magdolnának és a tanítványoknak feltámadása után (Mt 28,8-10 és 17-20), (Mk 16.9-18), (Lk 24,10 és 15-32; 36-50), (Jn 20,11 és 21). Jézus: „A szellemnek nincs húsuk és csontjuk, de mint látjátok nekem van” (Lukács); Tamás: „Hacsak nem látom kezén a szegek nyomát, ha nem helyezem ujjamat a szegek helyére, és oldalába nem teszem a kezem, nem hiszem”. (János).
--Jézus mennybemenetele (Mk 16,19), (Lk 24,50-53). Áldás közben megvált az apostoloktól és felemelkedett az égbe.
--Jézus és a szamáriai asszony (Jn 4,5-29). Jézus elfáradt és leült Jákob kútjánál. Egy szamáriai asszonytól inni kér. Ő elcsodálkozik, mert a zsidók nem szoktak érintkezni szamáriakkal. Beszélgetni kezdenek és Jézus megkéri hívja ide az asszony a férjét. „Nincs férjem”, mondta a nő, és Jézus válaszol: „Jól mondtad, hogy nincs férjed, mert volt ugyan öt férjed, de akid most van, az nem férjed. Így igazat mondtál.” Jézus belelát a lelkekbe és mást is megjósol az asszonynak: "Hidd el nekem, asszony, elérkezik az óra, amikor sem ezen a hegyen, sem Jeruzsálemben nem fogják imádni az Atyát.” Ezután Jézus elmagyarázza milyen imádókat szeret az Atya.

Jézus Krisztus gyógyítása

--Ördögűzés Kafarnaumban (Mk 1,21-28), (Lk 4,31-37). A gyógyítás a zsinagógában történik, ahol hangosan kiabált a megszállott: tudom ki vagy, az Isten Szentje. Jézus csendet parancsolt, mire kiment a megszállottból a démon.
--Jézus nevében ördögöt űzni, és csodákat tenni (Mt 7,22), (Mk 9,38-40; 16,17), (Lk 9,49-50; 10,17), (Jn 1,12-13; 2,23; 3,18; 14,13-14; 17,11-12).
--Mária Magdolnából hét ördögöt űz ki (Mk 16,9), (Lk 8,2). Majd később, Jézus a feltámadása reggelén neki jelenik meg először.
--A Gadarai ördöngösök (Mt 8,28-34,) (Mk 5,1-20), (Lk 8,26-39). Gadara lakói pogányok voltak, és két ördöngös, egyikük az aki Isten fiának nevezte Jézust. Jézus a közeli sertéskondába küldi az ördögöket, mire a konda megvadul és nekirohan a tónak, és odavész. Ez jóslat is arra, hogy a tisztátalan pogányok ismerik majd először el őt Isten Fiának.
--A néma ördöngös (Mt 9,32-35). Mihelyt kiűzi belőle az ördögöt, a néma megszólalt. A nép azt mondja, ilyet még nem látott Izrael, de a farizeusoknak ez a csodatétel adott okot arra, hogy megrágalmazzák: Az ördögök fejedelmének segítségével teszi.
--A vak és a néma ördöngös (Mt 12,22-32), (Mk 3,20-30), (Lk 11,14-23; 12,10). Miután a gyógyítás megtörtént, a nép ámul: Csak nem ő a Dávid fia? Erre a farizeusok válaszában újra megvádolják, hogy az ördögök fejedelmének segítségével teszi. Jézus avval utasítja vissza, ha úgy lenne, akkor a sátán saját maga ellen tenne, meghasonlott önmagával, és Jézus azt ígéri mindenki számot ad majd minden felesleges szóért, és nem lehet megbocsátani a Szentlélek elleni káromlást sem ezen, sem a túlvilágon.
--Egy asszony gyógyítása szombaton, akit 18 éve megkötözve tartott a sátán (Lk 13,10-17). Jézus szembekerül a zsinagóga vezetőjével, mert az megfeddi, amiért szombaton gyógyított. Jézus képmutatást vet a szemére, és megkérdi: Vajon nem oldjátok-e el mindnyájan a szombaton is az ökrötöket vagy szamaratokat a jászoltól, hogy megitassátok?
--Holdkóros, ördögtől megszállott fiú meggyógyítása (Mt 17,14-21), (Mk 9,14-29), (Lk 9,37-43). Jézus a gyógyítás előtt felkiált: Hitetlen és romlott nemzedék! Meddig kell még veletek maradnom. Tanítványai megkérdezik, ők miért nem tudták kiűzni? A gyógyítás után megmagyarázta tanítványainak, hogy ha akárcsak annyi hit lenne bennük, mint egy mustármag, akkor hegyeket tudnának mozdítani, másképp ezt a betegséget csak imával és böjttel lehet kiűzni.
Ördögöket űz Galileában (Mk 1,39). Tanítványai hívják Jézust, mert a gyógyítások hatására mindenki őt keresi. Jézus viszont imádkozik és Galilea más településeire megy, ahol tovább tanít, hirdeti az evangéliumot és ördögöket űz ki emberekből.
--Leprás gyógyítása (Mt 8,1-4), (Mk 1,40-45), (Lk 5,12-16). A leprás a gyógyítás alatt azonnal meggyógyult. Jézus megkérte, hogy Mózes által előírt áldozatot mutasson be bizonyságul a papoknak. Arra is megkérte, csak a papoknak mondja el tisztulását, de nem így lett, elterjedt a hír és Jézust többen követték.
--Tíz leprás meggyógyítása (Lk 17,11-19). Jézus elküldi a tíz leprást a papokhoz, hogy mutassák meg magukat. Útközben megtisztultak, és csak egy szamáriai - azaz idegen -, ment vissza közülük Jézushoz dicsőíteni Istent, amin Jézus elcsodálkozik.
--Béna meggyógyítása (Mt 9,1-8), (Mk 2,1-12), (Lk 5,17-26). Egy ház tetejét kibontva eresztik Jézus elé a gyógyulni vágyót. Jézus azt mondta: „Bízzál fiam, bocsánatot nyernek bűneid”. A jelenlévő írástudók azt mondják, „ez káromkodik”. Jézus válaszában közli, az Emberfiának van hatalma a földön a bűnök megbocsátására, és rászól a betegre: „Kelj föl, fogd az ágyadat, és menj haza!” Az felkelt és hazament.
--Egy béna meggyógyítása a Beteszda-fürdőnél szombaton (Jn 5,1-18). A 38 éve beteg, bénult ember nem tudott elsőként a vízhez menni, amikor az Úr angyala felkavarja a vizet és aki elsőként fürdik, mind meggyógyult. Jézus felszólítására viszont feláll, és elviszi hordágyát is. A szombaton történő gyógyítás kiderül, Jézus saját Atyjának nevezi Istent, ezért a zsidók még inkább az életére törtek, mert nemcsak szombaton gyógyít, hanem egyenlőséget tett maga és Isten közt.
--Béna kezű ember gyógyítása szombaton (Mt 12,9-13), (Mk 3,1-6), (Lk 6,6-11). A templomban, a farizeusok figyelő szemei előtt gyógyít Jézus, de előtte kérdőre vonja őket, szabad-e szombaton gyógyítani? A farizeusok nem válaszolnak. Mindezek előtt a szombati kalászszedés példabeszédben válaszol: a szombat van az emberért, nem az ember a szombatért, és az Emberfia ura a szombatnak is.
--Két vak (Mt 9,27-30) kérleli: „Dávid fia könyörülj rajtunk!” Jézus megkérdezi hiszik-e hogy meg tudja tenni. Ők igennel válaszoltak, mire Jézus megérintette szemüket és rögtön megnyílt a szemük. Rájuk parancsolt: „Vigyázzatok, ne tudja meg senki!” De ők az egész környéken elhíresztelték.
--Betszaidai vak gyógyítása (Mk 8,22-26). Vakot hoztak eléje, hogy érintse meg. Megfogta a vak kezét és kivezette a faluból. Itt nyállal megkente a szemét, rátette a kezét, s megkérdezte tőle: „Látsz valamit?" Embereket látok, olyan, mintha a fák járkálnának.” Ezután ismét a szemére tette a kezét, erre tisztán kezdett látni, és úgy meggyógyult, hogy élesen látott. Jézus megkérte a faluba ne menjen be.
--Két vak meggyógyítása (Mt 20,29-34). A történet megegyezik Márk jerikói vak történetével, Máté két vakot ír le.
--Jerikói vak (Mk 10,46-52), (Lk 18,35-43). A vak így szólongatta Jézust: „Dávid fia, Jézus könyörülj rajtam.” A zsidó hagyomány szerint Dávid fiának lehet szólítani a vér szerinti leszármazottakat, akikből királyok lehettek, vagy a Megváltót, a Messiást, akit ugyancsak Dávid leszármazottjaként vártak.[8] Jézus így válaszolt: „Láss! Hited megmentett.”
--A vakon született meggyógyítása szombaton (Jn 9). „Mester ki vétkezett ez vagy a szülei, hogy vakon született?" kérdezték tanítványai. „Sem ez nem vétkezett, sem a szülei, hanem az Isten tetteinek kell rajta nyilvánvalóvá válniuk” - felelte Jézus. Míg tovább beszélt a földre köpött, nyálával sarat csinált, és a sarat a vak szemére kente. Majd elküldte hogy a Siloe tavában mosakodjon meg. Az elment, megmosdott és látott. A meggyógyultat a farizeusok részletesen kikérdezték később, végül avval dobták ki: „Te akarsz minket tanítani, aki mindenestül bűnben születtél?”
--Naimi ifjú feltámasztása (Lk 7,11-17). Halottat hoztak ki a város kapuján, amikor Jézus Naim városához érkezett. Jézus megérintette, és szólt az ifjúhoz. Az felült és beszélni kezdett. A sirató népet elfogta a félelem és azt mondták: "Nagy prófétánk támadt" és „meglátogatta népét az Isten” és a hír elterjedt.
--Jairus leányának feltámasztása (Mt 9,18-26), (Mk 5,21-43), (Lk 8,40-56). Jairus a zsinagóga vezetője Jézus lába elé borul, segítsen lányán aki haldoklik. Jézus biztatja, de közben időt vesztenek, - mert a vérfolyós asszony megérinti -, és hírt kapnak a leány meghalt. A szobába érve kijelenti, nem halt meg csak alszik. Kinevették. De ő megfogta a lány kezét és hangosan felszólította: Leány kelj fel! Ezután visszatért lélegzete és rögtön felkelt. A szülőknek pedig megparancsolta, ne szóljanak senkinek.
--Lázár feltámasztása (Jn 11,1-44). Jézust figyelmeztették tanítványai, ne menjen vissza Júdeába, hiszen most akarták megkövezni a zsidók. Mire odaértek Lázár már négy napja halott volt. Jézus nyugtatta Lázár testvérét Mártát: „Feltámad testvéred.” Márta ezt az utolsó időkre értette. Jézus így válaszolt mielőtt imádkozott Istenhez, és a sírkő elhengerítésre szólított fel: „Én vagyok a feltámadás és az élet. Aki hisz bennem, még ha meghal is, élni fog. Az aki úgy él, hogy hisz bennem, nem hal meg örökre.” Az ima után hangosan beszólt: „Lázár jöjj ki!” És a halott bepólyázva kijött. Sok vigasztalásra összegyűlt zsidó látta, és hittek benne. De némelyek elmentek a farizeusokhoz hírt vinni. Erre mondta Kaifás, a főpap: „...jobb ha egy ember hal meg a népért, mintsem az egész nép elpusztuljon”. Ettől a csodatételtől kezdve döntötték el, hogy megölik.