Balaton és Balaton Felvidék csodás világa - Bíró Csaba

A Balaton és a Balaton Felvidék.

A Balaton, a "Magyar Tenger”, becenevén: 'Balcsi, németül: 'Plattensee, latinul: 'Lacus Pelso, horvátul: 'Blatno jezero. A Balaton Magyarország legnagyobb tava és vize, Közép-Európa legnagyobb tava, Magyarország vízrajzának meghatározó eleme. A Balaton könnyen felmelegedő, sekély vize kiválóan alkalmassá teszi a fürdésre és sportolásra, élővilága rendkívül gazdag, a táj változatos és egyedi.

>>> A Balaton Jellemzői <<<

-- A Balaton, becenevén a „magyar tenger”; latinul: "Lacus Pelso", németül: "Plattensee".. Közép-Európa legnagyobb tava, Magyarország vízrajzának meghatározó eleme. Típusa a Fertő-tóhoz és a Velencei-tóhoz hasonlóan szikes tó, ezek Eurázsia legnyugatabbra fekvő ilyen jellegű tavai. A Balaton: 77 km hosszú, szélessége: 1,5–14 km között ingadozik, átlagosan: 7,8 km, felülete: 590 km². Keleti medencéjét a Tihanyi-félsziget választja el a tó többi részétől.
-- A Déli partjánál medre sekélyebb. Északi oldalán található a Badacsonyi borvidék és a Tapolcai-medence, jellegzetes vulkáni tanú hegyeivel. A tó egyes részein halászat folyik. A Balaton és környéke Budapest mellett az ország turisztikailag leglátogatottabb területe. Környékén gyógyfürdők, termálforrások találhatók. A tavon minden évben megrendezik a 'Kékszalag Nemzetközi Vitorlás' versenyt.

>>> A Balaton Nevének eredete <<<

-- Magyar elnevezése a szláv "Blato"= mocsár, láp, sár szóból ered. Latin neve: 'Lacus Pelso' magyarul sekély tavat jelent. Olasz neve: 'Lago Balaton', Balaton tó. A szlovén, szerb, horvát nyelven: 'Blatno jezero', szlovákul: 'Blatenské jazero', azaz szintén mindegyik jelentése: Balaton tó.
-- Német elnevezése: 'Plattensee', kicsit hasonlóképpen "lapos", azaz sekély tavat jelent, egyben hangzásában közel áll a szláv névhez, ezért lehetséges, hogy kialakulásában a népi etimológia is szerepet játszott, azaz a német anyanyelvűek értelmet adtak a számukra idegen hangzású névnek, Blatno – Platten.

>>> A Balaton Földrajza <<<

-- A Balaton a Dunántúl közepén terül el, északon a Balaton-felvidék, nyugaton és délen a Zalai- és a Somogyi-dombság, keleten pedig a Mezőföld határolja. A Balaton Európa-hírű természeti kincsünk, Magyarország legnagyobb tava. Legnagyobb mélysége: 11 méter, átlagos mélysége: 3-4 méter.
-- A Balaton déli partján sekélyebb a víz mint az északin, ezért nyáron hamar felmelegszik. Az északi partján a Bakony erdő-borította hegyei emelkednek. A Balaton-felvidék napsütötte lejtőin sok szőlőt és gyümölcsöt termesztenek.
-- A Balaton geológiailag a földtörténeti középkorban, a mezozoikumban lerakódott üledékes kőzeteken jött létre, amelyek kapcsolatban vannak az Alpok anyagát adó formációkkal. A Balaton medencéje a Dunántúli-középhegység délkeleti előterében húzódó, északkelet–délnyugati irányú süllyedék sorozat része. A tó medre térben és időben szakaszos süllyedés eredményeként kialakult poligenetikus medence.
-- A Balaton típusa geológiailag a Velencei-tóhoz hasonlóan tektonikus eredetű, sekély vizű árok-tó. A Balaton: 77 km hosszú, legkisebb szélessége Tihanynál: 1,3 km, legnagyobb szélessége: 12,7 km Balatonvilágos és Balatonalmádi között, átlagos szélessége: 7,7 km, felülete: 590 km². A legmélyebb pontja a Tihanyi-szoros legmélyebb árkában az úgynevezett a "Tihanyi-kút", ahol a tó medre: 11-12 méter mélyen van. A Tihanyi parttól körülbelül: 300 méterre van.
-- A Balaton: 59.800 hektár területen fekvő vizes élőhely keleti medencéjét a Tihanyi-félsziget választja el a tó többi részétől. Déli partjánál medre sekélyebb. Északi oldalán található a badacsonyi borvidék és a Tapolcai-medence, jellegzetes vulkáni tanúhegyeivel.
-- A környező vulkanikus maradványok,  többek között a Badacsonyi: Bazalt-orgona, a Tihanyi: Gejzír-kúpok, a Hévízi: Hő-források, a Gulácsi, Csopaki, Füredi: Savanyúvíz-forrás – egy korábbi földtörténeti szakasz emlékei.
-- A Bakony–Balaton Geopark: 3244 km²-es területe a Balaton-felvidék és a Bakony térségében található. A Kis-Balaton tájegység kivételével magában foglalja a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területét, valamint a Magas-Bakonyi Tájvédelmi Körzetet, a Somló Tájvédelmi Körzetet, a Fonyód térségét. A Geopark területén egyedülálló természeti szépségek és látványosságok találhatóak.

>>> A Balaton Vízrajza <<<

-- A Balaton-víz minőségi követelményei alapján speciális fürdővíz minőségi kategória. A Balaton-víz úgy jön létre, hogy a sok kalciumot, hidrogén-karbonátot és szén-dioxidot tartalmazó befolyó vizek a levegő széndioxid-tartalmával csak a tóban kerülnek egyensúlyba: a felesleges Ca- és CO2-mennyiség a tóban csapódik ki kalcium-karbonát formájában. Ha szabad szén-dioxid kerül a tóba, az a CaCO3-ot feloldja, ezért a víz nem tud savanyodni.
-- Ez a jelenség folyamatosan pótolja a víz lebegőanyag-tartalmát, opálossága természetes állapot. A sekély vizének átlátszósága nagymértékben változik a szél erősségétől függően. Csendes időben a napfény lehatol a fenékre viharos időben az átláthatóság kevesebb mint fél méter.
-- Cholnoky Jenő földrajztudós szerint, ha a víz nem egészen tiszta és áttetsző, akkor nem kék, hanem zöldeskék színűnek látszik. Ez egyáltalán nem jelent szennyezettséget, az üledék: 98%-a ásványi anyag.
-- A nyári kellemes időjárás, az észak-nyugati szelek által terelgetett vitorlások, a harmonikus szépségű táj megnyugtató hatással van a pihenő emberekre.. A tó vízmennyisége: 1800 millió m³, a tó vize: 2,2 év alatt cserélődik ki. Vízgyűjtő területe: 5180 km², fő táplálója a Zala folyó, de számos kisebb patak is folyik bele.
-- A víz szintje nyaranta a párolgás miatt csökken, ősszel és télen a csapadék miatt pedig emelkedik. A Siót elzáró turzásokat mesterségesen először: Galerius római császár törette át. A tó mai víz-szintjét alapvetően a 19. század derekán, a déli parton haladó: Déli Vasút építésekor végrehajtott jelentős vízszint csökkentés határozta meg.
-- A tó sekélysége és a nyári meleg víz viszonylag alacsony viszkozitása miatt szél esetén gyorsan alakulnak ki rajta hullámok. Az uralkodó szélirány a tóra merőlegesen, északnyugati irányból fúj. A Balaton-felvidék hegyei-völgyei lüktetést idéznek elő a szélben, ami a tavon hirtelen hullámzást, illetve hullám mentes időszakokat okoz.
-- A hullámok szokatlanul meredekek, amit a viszonylag sekély vízmélység, a meder interferenciája idéz elő. Az eddig legmagasabb hullámokat part közelben: 1,82, a meder közepén: 1,95 méternek mérték. A hullámok hossza: 2-12 méter között mozog. A szél elülte után: 2 óra szükséges a hullámok elcsendesedési állapotához.
-- A Balatont télen rendszerint: 30-60 napon keresztül jég borítja. A jéggel fedett Balaton vizéből a lebegő ásványi részecskék ülepednek, ezért az kristálytiszta megjelenésű. A fagypont körüli hőmérsékletű vízben az élővilág működése nem szünetel, az algák fotoszintézise miatt a víz túltelített oxigénben.
-- 2018. augusztus közepén keresztirányban, két méter mélységben végig mérték a Balaton keleti medencéjének víz hőmérsékletét, ami mindenütt: 27,4 fok felett volt, ami abszolút rekord.

>>> A Balatoni Gasztronómia és a Bor <<<

-- A Balaton tava sokféle hallal, a térség erdői pedig vadakkal, a jó talajú kertek a kiváló zamatú gyümölcsökkel járulnak hozzá a jó vendég közérzethez. A kedvező talaj összetétel és a napsütéses órák magas száma elsősorban a csonthéjas gyümölcsöknek ad rendkívül zamatos ízt. A -cseresznye, -meggy, málna, -eper, -ribizli,-őszibarack, -szilva, számít kedvelt helyi gyümölcs desszertnek. A Balatonban található leggyakoribb hal-fajok a következők:. -Ponty, -Keszeg, -Kárász, Fogas-Süllő, -Busa, -Balin, -Harcsa, -Csuka, -Sügér, -Garda, -Amur, -Angolna..
-- A Balatoni ételek között elsőbbség illeti meg a halakat, közöttük is a „királyt”, a balatoni fogas süllőt. Klasszikus elkészítési módja szerint egyben sütik meg, és valamely semleges ízű körettel tálalják, hogy a fogas egyedülállóan nemes íze érvényesülhessen. A hal ételek között külön említést érdemel a balatoni halászlé. A klasszikus halászlé írásos említésével az 1800-as években találkozunk először, és éppen a Balatonnál. Több településen étel főző verseny keretén belül mérik össze tudásukat a halászlé főzésében legjáratosabb mesterek.
-- A Balatonnál a vad ételeket is érdemes megkóstolni. A Bakony, a Keszthelyi-hegység és a Somogyi-dombság hatalmas erdeiből őz, szarvas, vaddisznó, a tágas rétségekből pedig nyúl, fácán, fogoly kerül az éttermek asztalára. Ugyancsak országos hírre tett szert már a Jókai személyéhez kötődő különleges bableves, amely neves írónk Balatonfüredi tartózkodása alatt vált kedvenc ételévé.
-- A Balaton régióban a szőlő és a bor már a Rómaiak óta mindennapos része volt az itt élő népek életének. A Balatont szinte teljes hosszában, körben teljesen körülveszik a szőlő ültetvények. A Balaton környékén termő borfélék sajátos karakterrel bírnak. Egy borospince előtt múlatva időnket az összes érzékszervünknek gyönyörűséget szerezhetünk, hiszen a borok jó zamata a táj szépségével párosul. A poháron át nézve még kékebb a tó, még zöldebbek a szőlőhegyek és még szebbek a fehér falú présházak és a hegyek lábához húzódó kis falvak..
-- A Kéknyelű és Zeus szőlő fajták kizárólag a Badacsonyi borvidéken termelhetőek. A Balatonboglári borvidék kuriózuma a Csaba Gyöngye fajta, amelyből Európa legelső, legkorábban palackozott bora készül. Keszthelyen nemesítették az újabb kor egyik kedvelt borszőlő-fajtáját, a „Cserszegi fűszeres”-t, amely az utóbbi évtizedekben országos elterjedtségre tett szert.
-- A régió borvidékei: 1. Badacsonyi borvidék, 2. Balatonfüred-Csopaki borvidék, 3. Balaton-felvidéki borvidék, 4. Balatonboglári borvidék, 5. Balaton-melléke borvidék. A fenti régiók legjellemzőbb szőlőfajtái: Fehérek:. Olaszrizling, Rizlingszilváni, Ottonel Muskotály, Szürkebarát, Chardonnay, Tramini, Kéknyelű, Zeus, Csaba Gyöngye, Cserszegi Fűszeres, Bakator.. Vörösek:. Cabernet Franc, Cabernet Sauvignon, Kékfrankos, Kékoportó, Merlot, Zweigelt.

>>> A Balatoni Vízi Turizmus <<<

-- A Balaton: 596 km² víz felülete a vitorlások paradicsoma. A parton közel: 100 kikötő várja Önöket. A vitorlázás talán a legnépszerűbb vízi sport a Balatonnál – természetesen az úszás után. A Balatoni vitorlás versenyeket elsősorban a „technikás” sport hajósok kedvelik.
-- A tó bonyolult széljárása még az ő tudásukat is próbára teszi. A déli parton található kikötők elsősorban a vitorlás csónakok és a kisebb merülésű hajók számára ideálisak, míg az északi parti kikötők mély merülésű hajók befogadására is alkalmasak.
-- A Balaton a vízi sportok minden szerelmesének páratlan kikapcsolódást nyújt. A fürdőzés, vitorlázás, szörfözés mellett a legkedveltebb sport a vízisí és a wakeboard, amelyre a Balatonfüreden, Siófokon és Vonyarcvashegyen nyílik lehetőség az elektromos vízisí pályákon.

>>> A Balaton Települései <<<

Ábrahámhegy – Alsóörs – Aszófő – Badacsonytomaj – Badacsonytördemic – Balatonakali – Balatonaliga – Balatonakarattya – Balatonalmádi – Balatonberény – Balatonboglár – Balatonederics – Balatonendréd – Balatonfenyves – Balatonföldvár – Balatonfüred – Balatonfűzfő – Balatongyörök – Balatonkenese – Balatonkeresztúr – Balatonlelle – Balatonmáriafürdő – Balatonőszöd – Balatonrendes – Balatonszárszó – Balatonszentgyörgy – Balatonszepezd – Balatonszéplak – Balatonudvari – Balatonvilágos – Csopak – Fonyód – Gyenesdiás – Káptalanfüred – Keszthely – Örvényes – Paloznak – Révfülöp – Siófok – Szántód – Szigliget – Tihany – Vonyarcvashegy – Zamárdi – Zánka.

>>> A Balaton az Őskori világban <<<

-- A Balaton létrejötte a Pannon (Miocén) korra nyúlik vissza, amikor hazánk területének nagy részét a Pontusi-tenger, majd ennek maradványa, a Pannon-tenger borította. A Pannon-tavat a beömlő vizek hordaléka lassan feltöltötte, és ez az agyagos-homokos üledék lett később a Balaton teknőjének vízzáró rétege.
-- A Balatonon a (Pliocén) korban Vulkáni tevékenység kezdődött, majd a felszínre ömlő láva kihűléséből keletkezett a tanúhegyek Bazalt-kőzete. Az egykori Bazalt-takaró nyomai ma is megtalálhatók a Balaton-felvidéken: Badacsony, Káli-medence, Tihanyi-félsziget, Fonyód, Balatonboglár.
-- A Balaton mintegy: 22.000 évvel ezelőtt kialakult a maihoz hasonló formájára. Kezdetben a Balaton vízállása mintegy: 12 m-rel volt magasabb, mint ma, a magas vízállást a Sió vezette le. Mintegy: 12.000 évvel ezelőtt a víz szintet a felmelegedő, csapadék szegényebb klíma csökkentette a kőkor idején
-- A Balaton az Őskorban (Archaikum) is jelentős szerepet játszhatott az akkoriban ott élő, az ott megforduló emberek életben centrális fekvése miatt. A Balaton ősi művelődési, művelési és halászati jelentőségét számos őskori lelet is bizonyítja.
-- A Balaton az Őskort követő: Előkorban (Proterozoikum) életében tovább folytatódott a halászó és gyűjtögető életmód. A hullámok alámosták a partot, kimosták a rétegekből a Congeria-kagyló héját, mely a hullámzás koptató hatása révén felvette a sajátos "kecske-köröm” formát, ezeket a formákat ma is ismerjük.

>>> A Balaton a Római ókori világban <<<

-- A Balaton területe a Római Birodalom idején: Pannonia provincia része lett. A Pannonia provinciát: Északról és Keletről a: Duna, Nyugatról: Noricum: Római provincia határolta, Déli határa a Száva folyótól délre húzódott. Nyugati határa a "Borostyánkő-út" védelmi igénye miatt idővel nyugatabbra tolódott.
-- A Pannónia provincia egykori: Római Birodalmi területe a mai: Magyarország nyugati felét, a Dunántúlt foglalta magában, mellette pedig még a mai: Ausztria, Szlovénia, Horvátország északi, keleti, szélső részeit olvasztotta magába.
-- A Pannonia területén eredetileg: Pannon és Illír illír törzsek éltek, majd az i. e. 4. századtól Kelta hódítók érkeztek. A Kelták uralma után az: i. e. 1. században a Rómaiak következtek. Pannonia a "Borostyán-útnak" köszönhetően szárazföldi hidat képzett: Itália, a Balkán, és Észak között.
-- A Római ókori írók gyakran emlékeznek róla, mivel: Galerius császár mocsaras partjait lecsapoltatta, hogy területét művelés alá vehesse. A Római írók: "Peiso és Pelso" név alatt említik, mely nevet azonban a Fertőre is alkalmaztak. Egy Római kori felirat szerint pedig már hajózás is folyt rajta az ókorban.
-- A Balaton területe a Pannonia-i provincia középső részén helyezkedett el, egy nagyon központi helyen, kereskedelmi utak mentén. Probus római császár (232-282) idején nagy arányú szőlő telepítéseket rendelt el a Balaton környékén, megalapozva és kialakítva egy újabb szép: szőlő és bor kulturát.
-- A Balaton északi partján, a parttól néhány száz méternyire, olykor: 1-2 kilométernyi távolságban húzódott egy Római kori közlekedési útvonal, amelyet jelenleg is: Római utnak neveznek, ami fontos szerepet tölt be az érintett települések közlekedésében.

>>> A Balaton a Népvándorlás korában <<<

-- A Balaton a Népvándorlás korában eléggé változatos életet élhetett, a különböző népek, törzsek vándorlásának időszakában. A népvándorláskor vagy a népvándorlás kora körülbelül a 4-6. század közötti korszak Európában, az: Ókorból a Középkorba való átmenet időszakát jelentette.
-- A Népvándorlás kora és folyamata mindenekelőtt az akkori jelentősebb népek és törzsek vándorlásait jelentette:. Alánok, Avarok, Gótok, Hunok, Frankok, Kelták, Szlávok, Vandálok különböző irányú mozgását foglalta magában.
-- A Népek elvándorlását okozhatta a különböző Nomád népek Közép-Ázsiából kiinduló terjeszkedése, és még emellett a túlnépesedés, az élelem hiány, vagy a korabeli éghajlatváltozás is okozhatta ezeket a vándorlási folyamatokat.
-- A népek mozgása ezt követően is folytatódott, még jóval a 8-9. században is: Magyarok, Besenyők, Kunok, Tatárok, Vikingek egymást követő hullámaival, amelyek gyökeresen megváltoztatták Kelet-Európa etnikai összetételét és térképét.
-- Ahogy a Hunok kelettel kapcsolták össze a Kárpát-medence területét, úgy a Kelták nyugattal kapcsolták össze. Tovább építették a korábbi népek: földvárait, épületeit, útjait. A Kelták és a helyi őslakosság keveredése kitűnik a régészeti leletekből, ez változatos színezetet adott az egységes Kelta műveltségnek.
-- A Dunántúlon Illír-Pannon törzsekkel, az Alföldön a Szkíta műveltséggel, Erdélyben a dák néppel keveredtek. A Kelta népek Kárpát-medencei hatalmának a Dunántúlon a Rómaiak, az Alföldön a Szarmaták, Erdélyben a Dákok vetettek véget. Egyes törzseik azért a Római uralom alatt is megőrizték hagyományaikat.
-- A Balatoni régészeti emlékek az Avar korban a Vörs melletti: Pogányvár, a Tihanyi: "Óvár, a Zánkai: "Pogányvár, a Zamárdi, Fajszi, Alsógulácsi, Keszthelyi, Kővágóörsi, Tihanyi, Zánkai: "Tumulusok. És számos: Őskori temető, köztük avar sírmező.

>>> A Balaton a Középkorban <<<

-- A Balaton a Középkorban a mainál nagyobb kiterjedésű volt, főleg a szélessége volt nagyobb, a déli parton: 2-3 kilométerrel terjedt ki jobban. A 13-17. századi térképeken látható a szélesebb partvonala. Látható rajta, hogy a víztükör felülete, szélessége nagyobb volt a mainál.
-- A Balatont jelenlegi ismereteink szerint először térképen egy: 1339-ben készült térképen tüntették fel, amely a Földközi-tengeri hajózást segítette. A térkép szerzője: Dalorto Angelo olasz származású térképész-csillagász volt. A Balaton tó nevét azonban csak egy ismeretlen szerzőtől származó, Németországban kiadott: 1507-es évben készült térkép tünteti fel.
-- A 16. század első negyedében a kor térképészeti színvonalát messze meghaladó térkép jelent meg hazánkról. A térképet az 1500-as évek elején: Lázár deák készítette, aki: Bakócz Tamás Esztergomi érsek titkára volt. Munkásságáról egyébként nagyon keveset tudni. A Lázár deák készítette térképen a Balaton a körülötte elterülő települések gyűrűjében a valóságosnál nagyobb víz felülettel jelenik meg.
-- A Balaton fejlődése a Török korban kissé visszaesett, számos okból kifolyólag. A mohácsi csatavesztést követő időkben, a három részre szakadt országban nem volt lehetőség térképészeti munkákra sem.
-- A Balaton a Középkor vége felé, az 1750-es évek tájékán, az Osztrák-Magyar monarchia alatt, a Habsburgok idején ismét fellendült és kezdte visszanyerni régi hírét. Mária Terézia, a Habsburg Birodalom egyetlen női uralkodója jelentős változásokat hozott, új rendeleteket, amelyek sokat javítottak az addigi állapotokon.

>>> A Balaton a 19. században <<<

-- A Balatoni vízparti pihenés a 19. század végén jött divatba, azonban a Balaton környéke igen rossz infrastruktúrájú terület volt, így a turizmus csak később, a századelőn lendülhetett fel. Azonban már akkor is voltak rajongói a mi kedves tavunknak, közülük talán Jókai Mór volt a leghíresebb, villája még ma is Balatonfüred egyik látványossága.
-- A Balaton vízszintje a 19. században folyamatosan csökkent, először 1824-ben a foki malom gátjának lebontásakor, 1,20 méterrel, majd amikor: 1847-ben a Balatoni Anyavíz szabályozási Lecsapoló Társulat megszüntette a Kiliti malmot: 1,35 méterrel, végül amikor: 1863-ban Siófokon fa zsilipet építettek és a közérdekre való tekintettel: Eszterházy Pál lebontatta az Ozorai malmát: 1,1 méterrel.
-- Az 1827-es évben elrendelték a Balaton árvízi szabályozását és az ehhez nélkülözhetetlen Sió és Kapos folyók csatornázását. A feladat tervének elkészítését Beszédes József vízépítő mérnök kapta meg. Beszédes 1834-ben készült el a tervezetével és elképzelései szerint: 3,8 méterrel akarta a víz szintet csökkenteni. A megalakult lecsapoló társulatok közötti nézetkülönbségek miatt végül a lecsapolókkal szemben, a vízszint szabályozását pártolók gyõztek.
-- Az első komolyabb szabályozás a Budapest-Fiume közötti: Déli Vasút szakasz építéséhez kötődik. Az 1858-ban épített vasút vonalat a déli parton építették meg. 1873-tól a Budapest-Fiume vasútvonal biztosította: a Főváros, az Alföld, a Tenger közötti közvetlen személy és áruforgalmi kapcsolatot.
-- A 19. század végéig a Balatonon élénkebb élet még nem fejlődött. Egyes fürdők és nyaralóhelyek: Balatonfüred, Siófok, Balatonalmádi, Révfülöp ekkortájt virágzásnak indultak ugyan, de egészben véve, talán  - Balatonfüredet és Siófokot kivéve - sehol nem lehetett megtalálni a kor igényeinek megfelelő viszonyokat.
-- A Balaton parti nyaralóhelyek legnagyobb része a legszerényebb igényeket is alig elégítette ki; a 19. század végén történt filoxéra vész miatt a Balaton-felvidék szőlőinek elpusztultával kopárrá vált a vidék nagy része, erdő még Balatonfüreden is alig volt. Az egész parton nem fejlődött valamire való város s a páratlan pannóniai víztükör a közlekedés szempontjából teljesen parlagon hevert. Gőzhajó csak: 1847-től járt a tavon.

>>> A Balaton a 20. században <<<

-- A Balaton környéke igazán a 20. században indult fejlődésnek, amiben az iparosodás is fontos szerepet játszott. Ekkor kezdtek megjelenni az első komolyabb magán: villák a part mentén és a korszerűbb nyaraló épületek is. Megkezdődött a Balaton tó gáláns fürdő életének fejlődése.
-- Az 1920-as évektől kezdve a Tihanyi Biológiai kutatóintézetben megkezdődtek a modern tudományos színvonalon folyó kutatások a Balatonról. A fürdő élet, a nyaraló kultúra főleg az 1950-es évek végétől kezdve alakult ki, ekkor: 15 ezer különféle nyaraló, üdülő és szálloda épült a part menti településeken.
-- A Balatonon ebben az időszakban sok állami vállalat és intézmény saját üdülőket létesített és üzemeltetett, de ugyanígy jött létre a Zánkai Úttörőtábor is gyerekek részére. A Pártállam is létesített üdülőt a Balatonon, az egyik: Balatonőszödön található, a másik nagyobb: Balatonaligán létesült.
-- A Balaton a 20. századi, modernkori aranykorát az 1960-1980-as években élte, egyértelműen ez volt a "magyar tenger" legforgalmasabb és legfelkapotabb időszaka. Ez köszönhető volt a szocialista rendszer által épített állami vállalatok nyaralóinak, ahová vállalati beutalóval, kedvezménnyel lehetett menni, ahol a szélesebb néprétegek, a munkásosztály tagjai is hozzá tudtak jutni a Balatoni nyaralás lehetőségéhez.
-- A Balaton az 1960-as évektől az 1980-as évek végéig élte virágkorát. A Balaton retró jellegzetes hangulatának felidézése ma is érezhető. A ma is látható régebbi üdülő létesítmények az idősebb generációkban szép emlékeket idéznek fel. A Balaton retró akkori hangulata megjelenik az akkori lángos sütök és fagylalt árusok képében, hogy milyen volt az egykori élet a "Zimmer Frei" feliratok előtt.
-- Az 1970-es és 1980-as években egyre több nyugati, főleg Német turista is megfordult a Balatonnál, mert számukra könnyen és olcsón elérhető nyaralási lehetőséget nyújtott. Ekkor élték virágkorukat a „Zimmer Frei” (szoba kiadó) feliratokkal, táblákkal „dekorált” magánnyaralók, amiknek tulajdonosai szobákat adtak bérbe a külföldi vendégek számára. Mások büfét, lángossütőt, vagy egyéb szolgáltatói vállalkozást üzemeltettek.
-- Az 1990-es "rendszerváltás" után a megváltozott gazdasági szerkezetben is a turizmus ezen formája maradt a Balaton meghatározó szerepköre, ahova hosszabb-rövidebb időre nyaralni és fürdőzni érkeznek az emberek. Ennek megfelelően a Balaton elsősorban a nyári szezon hónapjaiban, kedvező időjárási körülmények között számíthat magas látogatottságra. A téli befogyott jég hangulata is kínál lehetőségeket, ez azonban kisebb jelentőséggel bír.