Bakony hegység a Dunántúl koszorúja - Detre Attila

Bakony hegysége a Dunántúl koszorúja.

A Bakony hegysége erdőkkel gazdagon borított területével a Dunántúl koszorúja. A hegyekben, erdőkben, növényekben, állatokban gazdag terület nagy természeti értékekkel rendelkezik. A túra utakban és barlangokban gazdag terület nagyszerű kikapcsolódást nyújt a természet szerető emberek számára.

A Bakony hegységről

-- A Bakony hegység mintegy: 4000 négyzetkilométer kiterjedésű karsztos röghegység, a Dunántúl-középső részén fekszik. A Bakony, a Bakonyerdő a Dunántúli-középhegység legnyugatibb és legnagyobb tagja, talán a legszebb koszorúja.
-- A Bakony hegység: triász és jura időszakból származó tengeri üledékekből:. mészkő, dolomit, márga épül fel. Déli területein vulkáni eredetű bazalt is felbukkan. A hegység jelenlegi formája a harmad időszakban, mintegy: 45 millió évvel ezelőttől kezdődően alakulhatott ki.
-- A Bakony hegységet minden bizonnyal első erdő ispánjáról:. Comes de Bacon-Gug  nevezték el. Nevéből ítélve, szász-német származású lehetett. Az elnevezés végső forrása pedig a Bükk, illetve a Bükköt jelentő kifejezés. A Bakony név jelentése tehát: Bükk, Bükkös.
-- A Bakonyt hegység beteríti a Dunántúl középső részét, határai egészen szélesre terjednek, kinyúlnak más tájegységek határáig. A Bakonyt északról a Kisalföld, délről a Balaton határolja. A Bakonyt nyugatról a Zirci-medence, keletről a Móri-árok határolja.
-- A Bakony két részre osztható: az Északi-Bakonyra és a Déli-Bakonyra. A Devecser és Várpalota között húzódó, nyugat–keleti irányú törésvonal osztja szét a 8-as út mentén. A Bakony részének tekintik a Déli-Bakonytól délre húzódó: Keszthelyi-fennsíkot és a Balaton-felvidéket is.


A Bakony éghajlata

-- A Bakony éghajlata ideális hőmérsékletű, közepes átlagú, kiegyenlített hatású. Az évi középhőmérséklet az Északi-Bakonyban: 8 °C, a Déli-Bakonyban megközelíti: 10 °C-ot. Az északi rész kicsit hűvösebb és csapadékosabb, a déli melegebb és szárazabb. A Balatonra néző déli lankákon már mediterrán hatások is érvényesülnek, így itt a nyár melegebb, a tél pedig enyhébb.
-- A Bakony hegység vonulata a leggyakoribb, észak-nyugati szélirányra éppen merőlegesen fekszik. Ennek következtében a legtöbb csapadék a Bakony észak-nyugati területein jellemző. Egyes helyeken az évi: 800 millimétert is meghaladja, míg a dél-keleti rész, különösen a Veszprémi-fennsík, száraz: 600 milliméter alatti csapadékkal rendelkezik.


A Bakony csúcsai, magasabb pontjai

-- A Bakony hegység legmagasabb pontjai az Északi-Bakonyban, a hegység belső részén húzódnak. A neve: Magas-Bakony vagy Öreg-Bakony, e rész: Zirc és Várpalota környéke. Itt találhatók a hegység legmagasabb csúcsai:. Kőris-hegy: 710 m, Kék-hegy: 661 m, Som-hegy: 649 m, Középső-Hajag: 646 m, Papod: 644 m.
-- A Déli-Bakony legmagasabb pontjai keleten és nyugaton találhatóak. A keleti rész magaslatai, a Móri-ároknál találhatóak, a legmagasabb pontja ezen a részen:. Öreg Futóné: 574 m. A Déli-Bakony legmagasabb pontjai nyugaton, Ajka városa alatt találhatóak: Kab-hegy: 599 m, Agár-tető: 511 m.


A Balaton-felvidék

-- A Bakony egyik legszebb része a Balaton-felvidék, amely déli felén lejtősen ereszkedik le a Balatonra. A Balaton-felvidék egy komplett természeti érték. Az észak-nyugati széltől védett táj: régi falvaival, szőlő ültetvényeivel a Földközi-tenger mediterrán partjait idézi. Ezért nevezik: "Balatoni Riviérának" is.
-- A Balaton-part fölé emelkedő déli vonulat hegyei: Badacsony-hegy: 437 m, Megye-hegy: 307 m, Csákány-hegy: 327 m, Felső-hegy: 315 m, Keresztfa-hegy: 349 m, Nagyles: 317 m, Hegyestű: 337 m, Őrsi-hegy 304 méter. A Balaton-felvidék legszebb városai: Veszprém, Balatonalmádi, Balatonfüred, Kékkút, Badacsonytomaj, Vonyarcvashegy, Szigliget, Keszthely.
-- A Balaton-part szegélyén több helyen: Balatonfüreden és Kékkúton szénsavas források fakadnak, mint a hajdani vulkáni működés emlékei. Vulkáni terület volt a tóba nyúló: Tihanyi-félsziget is. A vulkáni működés nyomát a félszigetre rakódott vastag bazalt-tufa rétegek és a régi hő-források (gejzírek) által épített forrás-kúpok (gejzírkúpok) igazolják.


Bakonyi Barlangok

-- A Bakony vidéken: 15 fokozottan védett barlang található. A Bakonyban túrázva számos barlang rejtett kincsét fedezhetjük fel. Lefolyástalan területek, látványos oldásformák, kagylók, denevérek, két kőzet típus közé települt idegen kőzet fajták. Mivel a látogatható barlangokhoz turista utak is vezetnek, izgalmas és nem mindennapi kikapcsolódást ígér a túrázóknak.
-- A 15 fokozottan védett barlang a következő: Alba Regia-barlang, Bongó-zsomboly, Csengő-zsomboly, Csodabogyós-barlang, Döme-barlang, Hajszabarnai Pénz-lik, Háromkürtő-zsomboly, Jakucs László-barlang, Kessler Hubert-barlang, Jubileumi-zsomboly, Lóczy-barlang, Odvas-kői-barlang, Szentgáli-kőlik, Tihanyi Forrás-barlang, Tűzköves-hegyi-barlang.


Bakonyi növényvilág, flora

-- A Bakony nagy erdő területei, bükkös erdőkkel borított tájegysége: 1991-ben került védelem alá. A természetvédelmi oltalmat a terület viszonylagos érintetlenségének, kiterjedésének, 80%-át borító erdeinek, szinte teljes mértékű eredetiségének köszönheti. Az erdők területe: 140 000 hektár. Mai képe hosszú földtörténeti, gazdasági és kultúrtörténeti folyamatok eredőjeként alakult ki. A bükkös erdők fő fa fajtái:. magas kőris-, hegyi juhar-, korai juhar-, nagylevelű hárs-, kislevelű hárs-, madárcseresznye-. A magasabban fekvő részeken: hegyi szilfákkal-, hegyi juharral-, és magas kőrissel- találkozhatunk. A magashegységi jellegű erdő típusnak sajátos és ritka fészkelő madara a fehérhátú fakopáncs, a feketególya, és a holló.
-- A mélyebb párás völgyekben találhatók szurdokerdők és páfrányok, a sziklás oldalakon: kőrises-hársas szikla erdők, a patak völgyekben pedig hegyvidéki éger-ligetek. Számos ritka növény nő a Fekete-Séd völgyében a Tisztavíz-forrás környékén, a Nagy-Somhegy déli, fátlan, sziklás tisztásain. A Vörös János-Séd patakjában még él kövi rák, a hűvös bükkösökben havasi cincérrel és alpesi gőtével is lehet találkozni. A dolomitgerincek északi oldalain él a bakonyi hegyek legkülönlegesebb erdő társulása, az elegyes karszterdő, bükk és virágos kőris valamint lisztes-berkenye és barkóca-berkenye fákkal, gyepszintjükben számos ritka növénnyel. Az Odvaskőhát molyhos tölgyesében él a rozsnok képű árvalányhaj.


Bakonyi állatvilág, fauna

-- A Bakony hegység az azonos nevű fauna tájjal egyezik meg. A Dunántúli-középhegységi fauna járásába tartozik. A hegység elhelyezkedése, domborzati és mikroklimatikus viszonyai, valamint élőhelyeinek mozaikos felépítése miatt az állatvilágában sok érdekességet találunk. A becslések szerint a körülbelül: 32 ezres magyar faunából: 20-25 ezer faj fordulhat itt elő. A hegység déli részén mediterrán, az Öreg-Bakonyban magashegységi fajok találhatók, amelyek a kis távolságok és a mozaikos élőhelyek miatt sokszor keverednek. Ennek a sokszínűségnek köszönheti a csodálatosan szép Bakonyi ökoszisztéma a stabilitását.
-- A Bakony nagy, összefüggő erdő területeinek köszönhetően az emlős fauna is igen gazdag. A nagyvadak közül találkozhatunk itt:. vaddisznóval-, őzzel-, gímszarvassal-. A cickány félék közül itt él a hűvös, nedves klímát kedvelő erdei cickány-. A denevérek közül a korai denevér-, a nagyfülű denevér-, a barna hosszúfülű denevér-, valamint a ritka durvavitorlájú denevér-. Az erdők eldugott részeiben él a félénk vadmacska-, a róka- viszont a tanyákra is beóvakodik, hogy a legelőkön, gyümölcsösökben vadásszon. Az elhagyott tanya épületek, istállók jó rejtekhelyet biztosítanak a nagy peléknek-, a házi egérnek-, az erdőből ideköltöző erdei egérnek-, valamint a rájuk vadászó nyesteknek-.
-- A Bakonyi madárvilág is gazdag, megtalálható itt mindenféle ismert madár faj. A magashegységi jellegű erdő típusnak sajátos madarai a: sas-, sólyom-, bagoly-, gólya-, fecske-, holló-, fakopáncs-.
 

Túra a Bakony csúcsára, a Kőris-hegyre

-- A Bakonyi kirándulásunk alatt, a Kőris-hegyet nem szabad kihagyni. A Bakony legmagasabb csúcsa a Kőris-hegy: 710 méteres magasságával. Kalandos úton, gyönyörű, erdős vidékeken juthatunk a tetejére, odafönt pedig a panorámán kívül egy gigantikus golflabda vár ránk. Ráadásul a végén elmondhatjuk, hogy jártunk a Bakony legmagasabb pontján.
-- A Kőris-hegyre elég sok helyről fel lehet jutni. Van, aki a Bakonybélből, mások a Fenyőfőről induló túra útra esküsznek. Mi a Borzavári kiinduló pontot választottuk, mert a térkép alapján a terep igen változatosnak ígérkezett. A település katolikus temploma mellett, a kék jelzésen vágtunk neki a túrának, ahol egy rövid, bozótos ösvény után a Porva felé vezető murvás úton találtuk magunkat.
-- A Kőris-hegyre vezető úton már messziről jól látszott a hegy csúcsa, egyben mutatta is az utat a Kőris-hegy zöld tetejére, az ott csücsülő jókora: Golf-labda, Foci-labda. Ez a nagy gömb valójában a Vajda Péter-kilátó melletti polgári légtér ellenőrző: radar állomás hatalmas, fehér gömb-kupolája.
-- A murvás útszakaszt erdős vidék követte, fejünk fölött összeborultak a lombok, szürke árnyékot terítve mindenre. A nyár eleji, özönszerű záporoknak köszönhetően pocsolyás dagonyák nehezítették a haladást, az aljnövényzet viszont vadul burjánzott, ami vadregényesebbé tette az utat.
-- Kezdetben lassan, a Kuruc-rét és Kis-szépalmapuszta után azonban egyre meredekebben emelkedett az ösvény. Néhol megszakadt a sötét törzsű, égig érő fák sora. Megnyílt a tér, tenyérnyi tisztásokon magasra nőtt, sűrű aljnövényzet és derékig érő csalán között törtettünk. Olykor még a bozótvágó kés is elkelt volna.
-- A csúcs előtti utolsó ötven méteren igazán neki kellett rugaszkodnunk a kaptatónak. Rendesen megdolgoztatja az izmokat ez a rövid, ám annál keményebb szakasz. Viszont ha ezt leküzdjük, ripsz-ropsz fent is vagyunk a Kőris-hegy tetején, amely: 710 méteres tengerszint feletti magasságával a Bakony legmagasabb pontja.
-- A hegytetőn áll az 1920-ban épített, majd 1962-ben és 2002-ben felújított, fa szerkezetes: Vajda Péter-kilátó, amelynek harmadik szintjéről csodás panoráma nyílik a Bakonyaljára, a Pannonhalmi-dombság apró falvaira, a Kab-hegyre, ráadásul a Balatonig, a Somlóig és a Pannonhalmi bencés apátságig is ellátni.