Arvisura, Igazszólás, Hun-Magyar Őstörténet.
Az Arvisurák a Paál Zoltán ózdi vaskohász által lejegyzett hun-magyar őstörténet összefoglaló neve. Paál Zoltán állítása szerint a mű, melynek tartalmát részben Szalaváré Tura elmondásai alapján, illetve további kinyilatkoztatás és kollektív tudattalannal való kapcsolata révén ismert meg, a Hun-Magyar törzsek sok ezer éves történelmét és világnézetét foglalja magába.
Arvisura - Igazszólás - Hun-Magyar Őstörténet
Az Arvisurák a Paál Zoltán ózdi vaskohász által lejegyzett hun-magyar őstörténet összefoglaló neve. Paál Zoltán állítása szerint a mű, melynek tartalmát részben Szalaváré Tura elmondásai alapján, illetve további kinyilatkoztatás és kollektív tudattalannal való kapcsolata révén ismert meg, a hun-magyar törzsek sok ezer éves történelmét és világnézetét foglalja magába. Az Arvisura szó eredetére nézve Paál Zoltán azt írja, hogy e szó egy sok ezer éve élt nagy tudású asszony, a magyarok Nagyboldogasszonya, Ardvisura Anyahita neve után maradt fenn, aki bölcsességet, tanítást hagyott az akkor élt emberiségre. Ez a mű szerint még az özönvíz előtt történt, a magyarok ősei által lakott csendes-óceáni Ataiszon - mely nem azonos a közismertebb Atlantisz szigetével. Az Arvisura szó jelentése "igaz szólás", vagy igazat mondott szó. Az ő szellemi hagyatékának lett a neve az "Arvisurák"; a későbbi korokban az elnevezés rajtamaradt minden olyan szellemi és történelmi leiraton, amelyet az Anyahita által tanított törzsek írtak. Az Arvisura-Anyahita és az őt követő "rovósámánok" által lejegyzett szöveg történeti létezésére elfogadott bizonyíték, így az Arvisurákra és tartalmukra vonatkozóan Paál Zoltán kohász közlése az egyetlen forrásunk.
Paál Zoltán - Az Arvisurák írója
Paál Zoltán (Sajóvárkony, 1913. március 3. – Ózd, 1982. szeptember 29.) ózdi vaskohász, író, az Arvisurák szerzője. Felmenői palóc kézművesek, anyai ágon pedig a Felvidéken egykoron megtelepedett Sturman családnak a leszármazottja. Paál Zoltán össze ismerkedett egy munkaszolgálaton Szalaváré Turával, akinek nagyapja a manysi fősámán unokája volt. Szalavé Tura mesélt először Paál Zoltánnak az Arvisurák létéről a Szlovákiai hegyek közötti bujdosás során. Átadta az Arvisurák világlátását, majd egy rögtönzött medvetoron ősi hagyomány alapján beavatta. Tura kiválasztottnak nevezte Paál Zoltánt, aki először hevesen tiltakozott. Később mindketten német fogságba estek, fogságban átélték Drezda bombázását. Tura a háború vége előtt nem sokkal Szombathelynél egy bomba támadásban meghalt. Tíz évvel a háború után Paál Zoltán már rendszeresen írni kezdett, szinte állandóan írt... Munkáiból, melyek a Hun Törzsszövetség hatezer éves krónikáját örökítik meg, 1972-ben kiadásra került a történetek első kisebb gyűjteménye, majd a nyolcvanas években több bővített kiadása is megjelent szamizdatok formájában. Legteljesebb változata 1998-ban jelent meg a Püski Kiadó gondozásában.... Paál Zoltán egyszerű munkás ember volt, aki harminc éven át szakadatlanul írta e történeteket, melyek összesen 10 ezer oldalra rúgnak. A teljes hagyaték tanulmányozása olyan összefüggéseket tár fel az emberiség történelméről, azon belül hangsúlyosan az úz nép életéről, amely összefüggéseket még egy tanult ember is csak nehezen térképez fel egy tudatban. Ez a könyv tízezer éveket ölel fel és leírja benne a magyarok és a hunok őstörténetét, igaz történetét. És a Föld történetében is bemutat pár olyan dolgot ami ezt az egészet megváltoztathatja.
- Arvisura vázlatok - 1.
1/A ARVISURA. Ie. 4040-4020. között történt
- Az úz nép a Sárga folyó bal partjának közelében, Oroszban (Farkasverem) élt.
- Az agabák a kínaiak elõl - tengerpartról- hozzájuk menekültek.
- Mivel ebben az idõben télen idõnként az éhség is uralkodott, kitalálták az ordoszi téli vásáron a már megalakult 24 Hun Törzs szövetség vezetõi (fejedelmek, fõsámánok) hogy a szent állatnak tartott medvét is megszabad enni.
- A medvéket - mondták a sámánok- rossz magaviseletükért így büntette meg NUMI TÓREM, az Öregisten.
- Ordoszban ebben az idõben a sámánokból és a törzsi vezetõkbõl megalakult az Öregek Tanácsa.
- Õk alakították meg a 24 Hun Törzsszövetséget. Megszervezték a törzsi rendet, ezek elhelyezkedését, jogait, kötelességeit is meghatározták. Egyesítették a monda világukat is.
- Fejedelmükké, fõsámánjukká AGABÁT (Agg-Aba=Öreg Medve) választották, aki egységesítette az írásukat is, mely rovásokból állt, a hangokat jelölõ: 22 betűt tartalmazta. Ez nem volt egyszerû, a törzsek nem teljesen azonosan beszéltek.
- Ekkor kialakult még - a késõbb már elhalványult- Tórem hit egységes arculata.
- A törzsszövetség megalakulása ie. 4040.-ben történt. Ez meglehetõsen pontos meghatározás, mert a csillagokat ismerõ sámánok fontosnak tartották a Föld forgásának idejét pontosan meghatározni, már korábban is. Természetesen a Nap körüli egyszeri út (pálya) megtételét tartották egy évnyi idõnek.
- A tanács tervbe vette a földmûvelés meghonosítását is.
- A medvetort egyedül az Ajnók törzse nem fogadta el, Õk ezért észak felé hagyták el a területet, elköltöztek.
- Agaba létrehozta a már Ataiszon is régen mûködött képzési formákat Ordoszban is: a törzsek kötelesek öt évenként egy ifjút küldeni az ordoszi iskolába. Írást (rovást) kereskedelmet, orvoslást, ipari tevékenységet és tórem hitet tanítottak.
- Néhány ekkor élt törzsi sámán: a kaza-hunoké Batour (Bátor), az avaroké Böllér volt.
- A Tórem hit Agaba-féle vázlata: ATA ISIS 7 eget teremtett, Õ a legfelsõben élt Éda asszonnyal, a legnagyobb fiuk, Sis Tórem egy éggel alattuk uralkodott, Sis Tórem fia, Numi Tórem pedig az ötödik égben élt Joli Tóremmel. Joli Tórem a Földanya, Õ kapta a bolygónkat.
- A negyedik égen Numi Tórem és Joli Tórem legkisebb fia, a Világfelügyelõ Aranyfejedelem élt. A harmadik ég a jó szellemek birodalma volt, a másodikban a rossz szellemek éltek, õket a vas ég választotta el az elsõ égtõl, ahol az emberek, állatok laknak. - Minden eget teremburák választanak el a Tórem hit szerint. Nagyon röviden így írható le a Tóremhit, mely késõbb elhalványul, volt még a Tóremeknek Szélasszonyuk, Kemi asszonyuk és más kisebb feladatokat ellátó égi alakjuk.
- Joli Tórem sógornõje Kaltes asszony (Életanya), aki a szárazföldet, majd az életet teremtette.
- Az égiek kovácsa Rudi Tórem volt, aki Kemivel, a feleségével élt valamelyik égben.
- Sis Tórem felesége Hárpia Tórem volt, a boszorkány, aki mindig uszított a menye Joli Tórem ellen.
- Ata Isis parancsolta meg a nagy cetnek, hogy -a gazdagok dölyfössége miatt- süllyessze el az Ataiszt, a nagy (vulkanikus) óceáni szigetet, ahová a nép az eljegesedés elõl menekült és ie. 5038.-ban el is süllyedt. Ennek elsüllyedése elõtt a jó és hívõ embereket behajózták (a sziget kb. 30 év alatt süllyedt el, más népek, kutatások szerint Mu volt a neve).
- Agaba vezette be a bolygónk mozgásán alapuló évek számlálását.
- Arvisura vázlatok - 2.
1/A Arvisura, második része
- A hunokat az agabák tanították meg kölest termelni (a hunok és az agabák külön törzsekben éltek az Ataiszon), nyilazni és kutyákat tartani.
- A közös szigetük -Ataisz- elsüllyedésekor az agabák a kínai tengerparton telepedtek le, míg a hunok beljebb jöttek Ázsiába (kb. 1000 km-el), a Sárga folyó környékére.
- Agaba véleménye szerint vissza kellene foglalniuk a tengerpartot, a termékeny síkságot, ahonnan a kínaiak elûzték õket.
- Az Öregek tanácsa Ordoszban minden télen összeült megbeszélni az aktualitásokat és itt választották meg általában a fejedelem halála után- a következõ fejedelmet, a vezért és a fõsámánt, fõtárkányt is. Eldöntötték, hogy tavasszal merre menjenek felderítõútra (kalandozásra) az ifjak. A letelepedett fekete hunok kelet felé, míg a fehér hunok nyugatra terjeszkedtek.
- Öt évenként minden törzs 1 ifjút küldött Ordoszba tanulni (sámánságot, tárkányságot).
- Ordoszban a fõsámáni palota kõbõl készült. Itt voltak elhelyezve az Arvisura lapok (aranylemezek) is, továbbá Ata Isis (Atyaisten) törvényei.
- Az Arvisurákat mindig tíz évvel az elõzõ fõsámán halála után lehetett leróni, ill. ezt elkezdeni.
- Ordoszban kegyhelyeket létesítettek a Tóremeknek és az aranyasszonyoknak. A kegyhely építése az elsüllyedt ataiszi, illetve az uruki mintájára történt.
- Agaba felesége, RIMA asszony gyógyítással foglalkozott és a kegyhelyet Õ tartotta rendben.
- A tárkányképzést (mesterségek tanítását) Uzon vezér szervezte meg, ez a képzés 4 éves volt.
- A birodalom közös nyelve az úz (=palúz vagy palóc) lett.
- A megszületett gyermekek nevét még aznap kikereste a sámán a születési dátum, a még életben lévõ nagyszülõk száma (teljes lelkû akkor volt, ha minden nagyszülõje élt) és a törzse szerint, a FÉRAN névadóból.
1/B Arvisura, ie. 4040-4000. Agaba és Rima rovása, tanítása.
- ÉDA arany és ezüst tojásából a Nap és a világosság keletkezett. Ata Isis a Nap és a Hold forgását szabályozta. Éda minden 4. héten került elõ, amikor is egy aranytojást tojt. Õ az Õszi Szelek Asszonyának lánya volt és szárnyai voltak, melyet késõbb Ata Isis letört, hogy ne csavarogjon el. Hét fiuk és ugyancsak ennyi lányuk született. Az Õszi Szele Asszonyának a többi lányát a Tóremek vették feleségül. Sis Tórem legifjabb fiának, Numi Tóremnek a Szélasszony hozott feleséget, Joli Tóremet.
- Sis és Numi Tóremek akaratából lettek a csillagok, égitestek. A Föld is, melyet Joli Tóremre bíztak. A Földet a keletkezésekor víz borította. A fenékrõl felhozott iszapban - melyet cet tartott- keletkezett az élet. A cet pedig alszik. Joli Tóremnek is 7-7 fia és lánya született, mint Kaltes asszonynak.
- A Világfelügyelõ felfedezte, hogy Kaltes égitestjén (Szíriuszon) az emberek sokkal okosabbak, mint a Földön. Késõbb a Kaltes égistestjérõl a Földre látogatók érkeztek, sok alkalommal volt eset, hogy a látogatók ittmaradtak, mert elromlott a jármûvük. Ekkor kevert házasságok jöttek létre. Keltes asszony földjérõl növényi magvakat is hoztak az érkezõk.
- A Földet azonban a Szélasszony elmozdította a helyérõl (pályájájáról) és így lehûlés következett be.
- AZ ÉGIEKKEL KEVEREDETTEK A MELEGEBB VIDÉKEK FELÉ, ÍGY ATAISZ FELÉ IS INDULTAK.
- Túl akarták élni a jegesedést ugyanis. Kaltes asszony földjérõl is látták a jelenséget, megfigyelték azt is, hogy a Hold mozgásba hozza a vizeket (árapály).
- Arvisura vázlatok - 3.
1/B Arvisura második rész
- A beavatottak az égi származásúak lettek. A folyamisten Dunna asszony lett.
- Az Ataisz déli részén, egy zivatar után MISKOLC fogta be a tüzet, lényegében egy villámtól kigyulladt fától (kb. 13 500 éve). Ezt a bálványhegyi szentélybe juttatta el Miskolc, ahol éjjel-nappal õrizték. Talán a legrégebben a szavárdok használják fémmegmunkálásra, fõzésre, fûtésre.
- Nippur pateszi (pap) rakta le az elsõ Uruk törzsbeli város alapjait, utána Lagas pateszi 12 várost alapított, mindketten az Ataiszon éltek, a hunok közelében letelepedett Uruk törzsben.
- A jégkor elmúltával olvadtak a gleccserek és a tengerszint emelkedni kezdett, sok város a parton így víz alá került. Gilgames (nem a suméria, késõbb élt Gilgamesrõl van szó, csak névrokonáról) törzsfõ a síkság népét magasabbra telepítette.
- A társbolygóról -Kaltes asszony népeitõl- érkezõk megszüntették az emberevést. Ez akkor történt, amikor egy érkezõ csoport Anyahitáék- ûrhajója elromlott. Anyahita azt hirdette az embereknek, hogy szeressék egymást, a gyilkosságok helyett.
- Az égiek az otthonmaradottakkal gondolatrezgésekkel kommunikáltak, mely nagyobb sebességû, mint a fény.
- Anyahita az Ataiszon a sziget nevével azonos elnevezésû hegyen élt. Férje Armogúr volt, akivel egy jármûvön érkezett.
- Az ataisziaknak térképvázlatuk volt, mely az eljegesedés elõtti õshazájuk helyét tartalmazta.
Csillagászaik is voltak.
- Anyahita hegye a szigeten élõ törzsekkel határos volt (Uruk törzs, Agabák, Indijók, Hunok törzsei, és a Maják).
- Anyahita hegyén a "tudományok városa", vagyis iskolaváros mûködött. Vallásoktatás Kosztromában (hun fõváros) és a Bálványhegyen volt. A Bálványhegy hírközpont is volt (hajósok, lovasok stb. jelentettek itt), és a társbolygó utasait is itt fogadták.
- Fokozatosan -360 napról- 365 napra nõtt az év hossza a csillagászok megfigyelései szerint, mert bolygónk forgása lassult, fõleg az ár-apály okozta súrlódás miatt.
- Az idegenek látogatásai a jégkor után ritkultak.
- Anyahita hegyérõl irányították a gyarmatok megszerzését, a kolóniák alapítását is.
- Innen indult Urruk (suméria), Indijó (Peru), a Maja, az Agaba (Csendes óceán kínai partja) és a Hikszosz (Egyiptom) ómok benépesítése.
- Ezek jelentéseket küldtek az Anyahita hegyre (persze némelyik 1-3 év alatt érkezett meg).
- A legmagasabb tudással az Uruk törzsbeliek rendelkeztek.
- Az Anyahita kegyhely környékén Magya népe élt. Nem háborúskodtak, egyistenhívõk voltak a szeretetet hirdették. Anyahita is egyistenhitû volt, ezt hirdette.
- A népek többsége több istenben hitt.
- Anyahita a 3 fia - Aton - születésekor megbénult. Aton felnõttként felállította az Anyahita tanításait tartalmazó emlékoszlopot, vagyis az Igazmondó Emlékoszlopot. Ezt késõbb innen a Zagrosz hegységbe menekítették (amikor a sziget süllyedni kezdett).
- Arvisura vázlatok - 4.
1/B Arvisura, harmadik rész
- Az agabák még az Ataiszon kezdték az Arvisurákat írni (róni) aranylapokra és a nagy szigetrõl elhozták, ennek süllyedése idején, az Agaba ómba (kínai óceánpartra), majd Ordoszba.
- Aton emlékoszlopa a világ teremtésérõl, az isteni hitrõl és a földmûvelési szokásokról tartalmazott szövegeket.
- A 24 Hun Törzsszövetség hite Ordoszban alakult ki. Egyistenhitet hirdettek.
- A puli és a delfinek Kaltes asszony földjérõl kerültek a Földre.
- Ataisz elsüllyedése után (ie. 5038-ban süllyedt el, 30 évig tartó folyamat befejezéseként).
- Zagroszban, Ordoszban, Nippurban (Suméria) és Karnakban (Egyiptom) a világ létezésével, mûködésével kapcsolatos tudást leírták.
- Urukban nem az egyistenhit dominált. Ataisz utolsó 12 fejedelmei az Armogúrok voltak.
- Kosztroma fölötti hegyen a Napisten -Rá-ten-kegyhelye állt. A felmelegedés fokozódása következtében a tengerszint emelkedett, sok volt a földrengés. Az ataiszi fejedelem ekkor parancsot adott Hajósnak, hogy derítse fel Uruk ómot. Ha pedig ott lehetséges a megfelelõ emberi élet, akkor Eridu építsen ott kereskedõvárost. A visszaérkezõ Hajós jelentette, hogy erre a terület alkalmas, így újabb csapat indult ide, Buda fejedelemfi vezetésével, õk megalapították ÚR városát. Szevan örmény fejedelem fia Buda idején a Mezopotámiai tavakat derítette fel. Az elsõ kolóniákat már korábban alapították, az alapítók szintén ataisziak voltak.
- Buda a Kosztroma fölötti Bálványhegyrõl faragott köveket hozatott - hajósaival, hogy ebbõl itt Anyahita kegyhelyet építtessen. Kisebb csónakokat is kért Ataiszról, a hunok csónak készítõitõl, hogy a folyókon (fõleg az Eufráteszen) hajózhassanak.
- A letelepedõk között Góg és Magóg népe (ataiszi fehér és fekete hunok) a Tigris nyugati partján telepedett le (Tigris folyó Ataiszon is volt).
- GÓG legidõsebb fia MAGYA volt.
- Az Anyahita kegyhely avatásán lovasversenyeket is rendeztek, továbbá szellemi vetélkedõt.
- A lovasversenyek központja Urban az Ildu városrészben, mint Ataiszon volt, maga a verseny pedig a mellette lévõ pusztaszeri mezõn.
- A gyõztes fiú, ill. lány 1 évre lugal ill. lugalnõ, király, királynõ lett, ezt hívták pünkösdi királyságnak.
- Ataisz különben az eljegesedés kezdete körül (14-15 000 éve) emelkedett ki a Csendes óceánból, óriási (nagyobb, mint Ausztrália) vulkánikus szigetként. Rendszeres rengések, vulkánkitörések fordultak elõ a szigeten. A sziget helyét a könyv tartalmazza, északi vonalában a Hawaii maradt meg mára).
- A felmelegedés kezdetétõl a sziget népe és fejedelmei alig várták a visszatérést az ázsiai területre. Ezért is voltak a kolonizációk és a felderítõ utak elrendelve.
- Az Úr városát (a Biblia özönvíz elmosta) alapító Buda felesége Suhan volt, lányaik Aran és Enéh voltak. Az Anyahita kegyhely avatását nagy esõzés és kisebb özönvíz, továbbá földrengés is kísérte. Úr mellett Uruk város létesült (kb. 30 km-re). Az ataiszi újabb bevándorlók ebben az idõben a mordvinok, csuvaszok, lettek, úzok (=palúz=palóc) és kabarok voltak.
- Buda huga, Mari Sumériából északra ment (jóval a mai Bagdad fölé) és Magya fejedelem felesége lett. (Késõbb ezt a területet Marinának nevezik)
- Mari északon megalapítja a róla elnevezett Mari városát. Uruk népe - járványok miatt- (mocsaras, meleg terület) késõbb sokszor északabbra vándorolt, Mari felé, ill. egészen Magyarkáig (Kaukázus északnyugati elõtere, a Kubán folyónál).
- Amikor az idõjárás tartósabban normalizálódott, akkor SZUMÍR
fejedelem (róla nevezték Szumírnak, vagy sumérnak a népét) elment értük és megtörtént a visszatelepítés. Szumír népét vezérükrõl nevezték el.
- Az agabák Ordoszban összeolvadtak a hozzájuk közelálló hunokkal.
- Agaba Ordoszban úgy rendelkezett, hogy minden 20. évben innen kalandozásokat (felderítõ utakat) indítanak különbözõ irányokba.
- Batour (Bátor) fõsámán is így jutott el Magyarkára, Kerka fõsámán, majd Balog Erdélybe
- Viroláj pedig a nyugati nagyvízhez.
- Ebben az idõben tudtak már - füstöléssel - húst tartósítani. Az Ordosz környéki településeken kis õrtorony volt, általában vályogból. Léteztek asszony és férfiuralmi területek. Gyakori volt a települések átépítése, a házak legfontosabb része a
lakógödör volt. Agyagedényben tárolták a szemes terményeket. Késõbb szitásfürdõk, kõizzasztók, gyakoribbá vált a ruhamosás.
- Ebben az idõben 30-35 év volt az átlagos életkor. A növényi élelmiszerekkel, a halakkal táplálkozók éltek tovább. Általában az unokák építették át az öregek faluját, a gyenge építõanyagok miatt volt szükséges. Lakodalmi ajándék sokszor a fõzõkõ volt, a felforrósított követ dobták a vízbe, fõzéshez, amely a pusztákon nagyon értékes volt. Már létrejött ún. búbos kemence is. Külön mester készítette a nyilat, íjat, szerszámokat, dárdákat.
- Mariban is volt õrtorony és éjszakai õrség is. Itt sámánképzõ is mûködött. Szükség esetén a gyógyítók kimentek a beteghez, pl. gyomorbántalmakkor kiéheztették a beteget és gyógyteával itatták. Jóspapok, jövendõmondók is léteztek. Az állatokat is gyógyították a sámánok. gyógyítással, bábáskodással nõk is foglalkoztak.
- Arvisura vázlatok - 5.
1/B Arvisura negyedik rész
- A faluszerkezet a Tíz Nyíl Szövetségben: a falu középpontjában a faluház állt, benne a bíró, a bába a sámán és az õrparancsnok szobájával. Az õrtoronyba figyelõ õrök egyben tûzoltók is voltak.
- Mari fejedelemasszony (kb. 7000 évvel ezelõtt) gerendavárban lakott (még Atilla hunjai is építettek ilyet!). Lovasok kiképzésével és lóidomítással is foglakoztak itt az emberek.
- Ie. 4030.-ban erõs Napfolttevékenység kezdõdött, mely hosszabb ideig tartott. Agaba ie. 4020.-ban elrendelte a sumér és az erdélyi felderítést, kalandozást. Ekkor északról még Viroláj is küldött jelentést Ordoszba.
- A Magya feleségérõl, vagyis Buda húgáról elnevezett északi Mari városának (Tigris mellett volt) a létszáma ebben az idõben meg, sokan telepedtek le ide a Marja törzsbõl (Murony vezetésével).
- Késõbb, ie. 3900.-ban a Zab folyó (a mai arab Zábnak mondja, a Tigris mellékfolyója az északon, Mószul közelében) mellõl is érkeztek menekülõk Mari nevû vezetõjükkel.
- Kerka (Erdélybe lovagolt Ordoszból) és Viroláj jelentései azt is tartalmazták, hogy a tengeri népek (Atlantisziak) a harcaikban elesetteket megették, az agyukat is beleértve. Ezt Erdélyben és a Földközi tenger partjain tapasztalták.
- Ekkor Urukban viszonylagos jólét volt.
- Amikor a felmelegedés miatt a jég az Északi tengerhez húzodott, akkor ebbõl az irányból is jöttek délre emberevõk. Ellenük a magyarkaiak erõs csapata jól tudott védekezni.
- Viroláj 100 sámánt és a 48 tárkányt és pár rimalányt vitt magával a feladaihoz.
- Néhány sámán közülük: Arszek, Kazimír, Dakota (!), Turu, Turgály, Ágid arbag, Csád, Galac, Penza, Narva, Tengelic. Néhány rimalány neve: Meszil, Gilda, Biron, Gilfa.
- Magyarkától északra három kistelepülés létesült: Csádvárhely, Muromavárhely és Kazánvásárhely. Ezeket az Etil kötötte össze.
- Ekkor még az Ural (elnevezése a környéket uraló hegységre utal) és a Balhas (Bolhás) tó közötti terület ismeretlen volt. Felderítésére 310 lovas indult Kazánvásárhelyrõl és Marinából.
- A felderítés célja, hogy letelepedés szempontjából értékelje a területet.
- Elõször Turgályék telepedtek le (Turgály szoros) majd Isim (ez ma folyónév) és az Irtis (ma folyónév) ez utóbbiak együtt alapítottak települést itt. Isim felesége Irtis lett késõbb.
- A Bajkál tó környékére is felderítõk indultak.
- A törzsszövetség 20 évenként tartott népszámlálást.
- Az ordoszi nép 2 és 4 kerekû szekereket használt ie. 4000. körül. A megsérült lovakat levágták, megették.
- A Bolhás (Balhas) tónál létezett a Pusztaszer torony.
- Az ajnók - akik elköltöztek északra a törzsszövetségbõl- bujkáltak a felderítõk (kb. 50 fõ) elõl, ezért a tavat Bujkál (ez ma a Bajkál) tónak nevezték el. A felderítõk vezetõje Ditró és Bereck voltak, Szelenga pedig kisebb feladatokat kapott.
- Tungúz vezér fiai azonban nem bujkáltak, elmondták, hogy sok úz is idejött a déli járványok elõl. A tó körül, avar, ajnó, tungúz, török és mandzsu telepek létesültek.
- Jégbefagyott emberek is elõkerültek, még a jégkor idejébõl.
- A pusztákon sok farkascsorda élt.
- Ekkor még többen költöztek a törzsszövetség területérõl ide, a hatalmaskodók elõl is.
- Az ajnók között voltak méhészek is.
- Sok embernek nemcsak lova, hanem szamara is volt.
- Az Ordoszba érkezõ jelentéseket Agaba felesége, Rima asszony rótta le, az elsõ arvisura aranylapjára.
- Kerka erdélyi jelentését Batour fõsámán, Uzapaniét pedig Ibolya aranyasszony rótta le aranylapokra.
- Arvisura vázlat - 6.
2/A Arvisura, Uzapani fõsámán rovása alapján. Ie. 4040-4018.
- A Hun Törzsszövetség elsõ fõsámánja -Ordoszban- Batour volt, aki többször járt Kínában és Ur városában is. Õ Agabától sok ismertet szerzett.
- Az Ataisz (Ata Isis) nevû nagy vulkanikus sziget a csendes óceánban volt, és ie. 5038-5000 között pusztult el. Az utolsó fejedelem a szigeten Armogúr volt, akinek tíz fia született. A legidõsebb fiát Magyának hívták.
- Az Õ fia volt Úr város alapítója, Buda is és a süllyedéskor menekülõk között volt Suva (ma a Fidzsi sziget. fõvárosának neve) és Cuscó nevû fia is (Peru). Suva délre, Cuscó keletre menekült innen a hajósaival.
- A nagy szigeten Dorozsma volt a hunok törzsi fõvárosa, ennek az Ildu városrészét pedig Magóg fejedelem lányáról nevezték el.
- (Gógot és Magógot a Biblia mint Noé unokáit említi!!)
- Magya alapította Mezopotámiában (északon, Mari közelében) a Dabósa és Paripa városokat.
- Magya Ur város alapítására érkezett lovasaival Mezopotámiába, Budához, azonban az Ataisz elsüllyedése miatt már nem tudott oda visszatérni. Ezért Õ Úrból - az alapítási ünnepet követõen- észak felé indult, új hazát keresni.
- A Magya fiai pedig már felnõttek voltak így önállósodtak. Kurd nevû fia északra ment (ma is ott élnek a kurdok), Hun nevû fia keletre távozott a gazdagabbakkal a Hun tóhoz (régen kiszáradt) és Magyar nevû fia megalapította Magyarka városát a Kaukázus elõtt, az öthegy közelében. (Magyarka romjait Zichy gróf még vagy 100 évvel ezelõtt megtalálta).
- Az Ataiszon az agabák törzsében - fejedelmi temetésekkor-szokás volt a szolgák megölése, uruk vagy asszonyuk mellé történõ temetése. (ilyen sírokat többet feltártak már Ázsiában is).
- A hunok két törzse (Góg és Magóg) csak állatáldozatot mutatott be ilyen temetéskor.
- Az Ataiszon a Hun tó melletti hajóépítõ mûhelyben eleinte 12 evezõs, majd 24 evezõs vitorlás hajók készültek. A Hun tónak kapcsolata volt a tengerhez.
- A szigetrõl indított elsõ nagyobb kalandozás (felderítés) a jégkor után arra irányult, hogy felderítsék a jegesedést megelõzõ lakóhelyeik állapotát, illetve azt, hogy letelepedésre alkalmas helyeket keressenek. Erre azért volt szükség, mert a tengerszint emelkedett, továbbá igen sok volt a tûzhányókitörés és a földrengés, tehát arra gondolhattak a vezetõk, hogy a szigetrõl majd biztonságos helyekre kell elmenni.
- A kolóniák létesítésével is egybekötött kalandozást - felderítést - a fejedelem rendelte el, a következõ helyekre: Anina ón (a késõbbi Suméria), Hikszosz óm (Egyiptom), Parszi óm (Észak-India az Indusnál) és Indijó óm, ahová Cuscó ment el.
- A felderítõk általában többségükben a felderített helyen maradtak, csak a jelentéstevõket küldték vissza a szigetre.
- Településeiknek ataiszi neveket adtak.
- A hunok õsi kutyafajtái a puli, a kuvasz és a komondor voltak.
- Ataiszban a lovas versenyek a Hun tónál és a fölötte lévõ síkságon, Pusztaszeren (tengerparton) zajlottak.
- Ataiszon jó legelõk voltak. A Kékleny - vulkanikus- hegység gerince a jégkorban havas volt. Ataiszon általános volt a kölestermelés. Gógnak 12 törzse volt.
- Sok birkájuk volt, Dorozsmán dolgozták fel a birkabõröket ruháknak.
- Ataiszon még holdévekben számoltak.
- A szavárdok között sok volt a kézmûves, de a kabarok is készítettek nyílvesszõt.
- Egy jégkori idõpontban a kabarok nyílhegy kovácsa pl. KECSÕ volt,
neki és a feleségének -ARTUPINAK- Ragyolc, Miskolc, Rohonc és Tiszolc voltak a fiaik. A tüzet a bálványhegyi szentélybe Miskolc vitte el, ahol ezt õrizték.
- A szentélyben egy kõgömb is volt (a Föld) amelyen az Ataisz helyét bejelölték.
- Arvisura vázlatok - 7.
2/A Arvisura, második rész - Arvisura, ie. 4020-4002. Batour fõsámán rovása.
- Az ataiszi Bálványhegyen, a szentélyben egy edényben illatos folyadék is volt, ebbe mártották az ujjaikat a belépõk, hogy homlokukat ezzel bekenjék.
- A Bálványhegyet a nagyfejedelem õrsége vigyázta.
- Amikor a volt kolóniák keresésére indult Ataiszból több csapat, éppen akkor itt nagy vulkánikus tevékenység kezdõdött. Nádcsónakosok is süllyedtek el a vulkanizmus hatására a tengerben. A nagy fából készült csónakok is alig tudták elkerülni a felborulást a nagyon hullámzó tengeren.
- Az Ataiszon a tûz használata elõtt még nyershúst ettek, amely nagyon lerövidítette az emberek életét (átlag 30 év volt). Ataiszon szõlõt is termeltek, bort azonban csak késõbb készítettek, a bort nem sokkal a nagysziget süllyedését megelõzõen kezdtek készíteni a szõlõbõl.
- A jégkor végefelé kezdték a tüzet általánosan használni az Ataiszon (kb. 12 000 évvel ezelõtt).
- Mezopotámiában Uruk város elsõ királyát Samasna Pistinek hívták (!). Ez a sámán név ataiszi eredetû. (a Biblia Õt Noénak nevezi).
- Ebben az idõben használatos hun hosszúsági mérték az öl volt, mely kb. 1,8 m.
- Batour fõsámán rovása. Melegforrások nyomában. Kerka jelentése. (Kerka M. o.-n egy Zala megyei patak neve)
- KERKA rovó is ifjúsági fõsámán volt. Kijelölése következtében Ordoszból eljött a Kárpát- medencébe a jégkor elõtti õshazába, annak állapotát megtekinteni és errõl Ordoszt tájékoztatni.
- Az elsõ nagyszalát (törzsi és központi vezetõk százévenkénti tanácskozását) ie. 4020.-ban Ordoszban tartották.
- Itt elrendelték a felderítést kalandozást- Uzapani sumérföldre, Viroláj pedig északra kellett, hogy ellovagoljon, onnan információkat gyûjtsön. Kerka ugyanekkor a Melegvizek Birodalmába kellett, hogy elmenjen.
- Itt a könyv -megszakítva Kerka történetét- most a különbözõ sámán és tárkány elnevezéseket írja le. Ezekbõl néhány: harsány=kispap, regõs=tanító, bacsa=ellátó,boksa=tudós, arbag=orvos, bán=õrség- pap, tárkány=kovács, kende=Napisten-pap, kács=vándorpap, horka=bírósági pap, szécs=aranyasszonypap, dalacs=katona-pap, ulcsák=nemzetségi pap, magóc=varázslópap, barus=jóspap, n a z í r= istenidézõ pap (Jézus is ez lett Karnakban!),vajda=kalandozópap.
- A sajó felsõ részén lévõ Hejõ forrást -a Kerkával érkezõ- Harkács látogatta meg, itt egy kis (30 fõs) közösség élte át az eljegesedést, akik szívesen fogadták a látogatókat (úzokat).
- Kõtetõn az összes érkezõ harcos megházasodott, itt nagyobb közösség élt már a jégkor idején is. Itt Cede szécs Nadabult vette el feleségûl, a lányukat Ajnácskõnek nevezték el.
- Az õslakosság-akiket Kerkáék itt találtak- barlangokban és lakógödrös házakban éltek. A Kerka féle letelepülõk állatszelidítésekkel (juh, disznó) is foglalkoztak, a helyi folyócskát pedig Hangonynak neveték el (ez Ózdon -Úzdon- folyik át ma, de Ordosz nagy folyója a Hangun is ugyanez a név.)
- Három kis telepûlést létesítettek és kapcsolatban maradtak egymással. Jól mûködött az állatenyésztés és gabonafélét is termeltek, vadásztak.
- Egy másik csoport -Parajd vezetésével- végzett felderítést, alaptáborukat -Zengõ harsány- Parajdról nevezte el.
- Arvisura vázlatok - 8.
2/B Arvisura, második rész - Batiur és Uzapani rovása, ie. 4028.
- Az Ordoszból hozott szokásokat (esti énekelés, medvetor) az új hazában is megtartották
- Kerka letelepedett emberei. Sok gyermek is született és sokan meghaltak, így Zengõ is a letelepedés utáni 5. évben halt meg.
- Élénken tevékenykedtek a sámánok: az ifjúság nevelése a földmûvelés tanítása stb. volt a legfõbb foglalatosságuk.
- Bodon (egy mátrai község neve) nazír híres istenidézõ pap volt, Gilván sámán a csillagokból jósolt, Lándor vándorsámánévente értesítette Kerkát - aki Magyarkán élt ekkor- a történtekrõl.
- A halottaikat elhamvasztva temették el, Kõrös pateszi emberfejes cserépedényeiben.
- A gyerekeknek hagyományosan Arvisura (FÉRAN) neveket adtak.
- Az arbagjuk Biked volt, a felesége, Tátika pedig rimalány.
- Biked testvére PILIS (elsõ elõfordulás ennek a névnek) sámán volt. Sala özvegy testvéreivel is Biked birodalmában élt, gyermekeivel, akik Somló, Rezi, Zala, Berény és Sümeg voltak.
- A Sajó mellett élõ Tapolc a hegyek közzé költözött, amikor
megözvegyült, mindenét hátrahagyva örökösen veszekedõ anyósának, Perecesnek (Miskolc egyik Bükkszéli részének mai neve Pereces).
- Általában 100 évenként érkeztek Ordoszból új telepesek ide, vérfrissítés és létszámnövelés céljából.
- Kerka elõadásaiban hangoztatta, hogy a melegforrásoktól mentek el az elõdök a jégkor kezdetén, hosszú vándorlással a trópusi-mediterrán Ataiszra.
- Sok utódjuk pedig most visszajött, letelepedett. Kerka késõbb visszament Ordoszba (kb. 10 000 km).
- Kerkát medvetorral búcsúztatták: Léva, Bars, Korpona, Selye, Körmöc, Pöstyén, Csejte, Kubin, Garam, Kosztolány, Zsolna, Semte, Pozsony, Galgóc, Komját, Zsigárd, Zobor, Borostyán, Tapolcsány sámánok és tárkányok.
- Pozsony irányításával Szakolca és Karakó vállalta, hogy Erdélyt védelmezik a nyugati népektõl.(ekkor még ehhez kevés emberre volt szükség).
- Az erdélyi -jégkort itt átvészelõ- kisszámú un tarkós törzs ekkor még emberevõ volt.
- Kerkával 160 fõs lovas csop. ment vissza Ordoszba, 240 fõ (köztük 45 nõ) pedig itt maradt.
- Az ittmaradottak sámán és rimalányképzést indítottak. Hitük az ataiszi hit volt (valószínû tóremhit).
3/A Arvisura. Batiur és Uzapani rovása, ie. 4028.
- AGABA a 24 Hun Törzsszövetség hadrendjét és törvényeit elkészítette és ezt az Öregek Tanácsával elfogadtatta. Elsõ veje Batour volt. Agaba még ezután 25 évig élt, de 12 év mulva a háttérbe vonult. Ekkor Batour lett a fõsámán, aki végigutazta a törzsszövetség 24 törzsét.
- Agaba és népe valaha a kínaiak elõl menekült a tengerpartról Ordoszba, 3 nagy hajóval (a Sárga folyón), ahol Uza sámán fogadta.
- Agabának 2 lánya volt, a kisebbik örökölte az Ataiszból hozott már akkor is õsi- fejdíszt, melyrõl azt mondták, hogy almavirágzáskor megjósolja a jövõt.
- Csak ifjú, esküvõ elõtti pároknak jósol a bogláros fejdísz -így tartották- melyet rejtekhelyen tartottak, a kegyhelyen. Az úzok õrízték.
- Azt is mondták-regélték-hogy a fejdísz népe örökké élni fog, mert Joli Tórem nem engedi kipusztulni.
- A 24 Hun Törzsszövetség vezetõ ereje mindig a legerõsebb törzs volt. Agab idején pl . a kaza (h) és a széki hunok. A törszszövetség legnagyobb ünnepe az aratási ünnep lett.
- Az ötévenként (általában kisebb) kalandozást az ordoszi sámánképzésen legjobban szerepelt és lovaglásban is kitünt ifjú vezette.
- Ordosz a fenntartása érdekében tizedet szedett a törzseitõl. Ordosz körül kb. 1 napi járásra õrségek voltak, cölöpvárakban elhelyezve. A kegyhelyet Ibolya, Agaba kisebb lánya tartotta rendben.
- Batour nemcsak a törzseket járta, hanem megszervezte a harcosok kiképzését is.
- A fõvezért mindíg az Ordosz fölötti Pusztaszeren választották meg.
- A kínaiak ekkor egyre jobban megközelítették Ordoszt, ie. 4009.-ben feldúlták a széki hunok (székelyek) területét.
- Temere, a suomák vezére lett a következõ fõvezér, mert -az esélyes- Torda, a fekete hunok vezére meghalt. Ekkor 2,5 tyumeny (25 000 fõ) volt a hadsereg létszáma. Hídverõik is voltak, ezek a Sárga (Hangun) folyón mûködtek.
- A nyomuló kínaiaktól 15-20 km-re rejtõzött el Temere serege. Elõörsük és csalogatóik a tatárok serege volt. Mindenképpen meg akarták állítani a betörõ kínaiakat. Sikerült is döntõ csapást mérni a kínai csapatokra. A foglyokat fõleg a mongolok és a tatárok kapták, a nagy emberveszteségük okán. A hadisarc inkább a többieké lett, melyet a tatárok kifogásoltak.
- Uzapani ie. 4006.-ban mint süángyõztes lett a fõsámán.
- AGABA ie. 4008.-ban HALT MEG, az ordoszi Bálványhegyre temették el.
- Batourt a fekete hunok ölték meg. Temere kivizsgálta a gyilkosságot, a halott mellett kellett a gyanúsítottaknak elmenni. Végül Karakunt találták bûnösnek és Õt a tatárok megölték.
- Arvisura vázlat - 9.
3/B. Arvisura, Uzapani és Ibolya rovása, ie. 4020-4000.
- Az ordoszi sámánképzést Úr városa 4 pap Ordoszba történõ elküldésével segítette, akiket az odalátogató Batour hozott el.
- Ekkor már észrevehetõen szárazabbak lettek az ázsiai puszták, itt-ott jelentkezett a kiszáradás.
- Két Úrban élõ pateszi ebben az idõben átkutatta a Zagroszt, ahol medvék is éltek még.
- Õk a Zagrosz és Magyarka közötti felderítést is elvégezték. Végignézték a két Zab nevû folyó (a Tigrisbe ömlenek) vidékét is, még az ordoszi útjuk elõtt.
- Ekkor Magyarkán (a Kaukázus elõterében volt) már földmûvelés is folyt, néhol már öntöztek.
- Az Ordosz felé igyekvõk részére -nemcsak az Úrból induló pateszik mentek oda- a gyülekezõ az Urmia tó mellett volt. Így itt kb. 300 sámán találkozott itt. Például: Vadna, Árpád, Arad, Maros, Káldor, Etur, Ada, Marúz, Mikó, Tuza, Isim, Mani stb.
- Rimalányok is mentek innen Ordoszba: Mara, Uzi, Annna, Iriz, Tuli, Haki, Huri.
- Ekkor az Urmia tó keleti oldalán a d a h á k éltek. Az örmény felföldön az örmények már kõházakban laktak és a lakható barlangokban is éltek.
- A gyülekezõhelyen végül kb. 600 lovas jött össze, akik ezután elindultak Ordoszba.
- A Mari városának közelében lévõ Pusztaszeren -ebben az idõben- lovasversenyt is rendeztek a kurdok, a szabírok, és az Úr városából és az Urukból érkezõ lovasok és Uzapani lovasai. A tizenkét napos verseny gyõztese a garúz (grúz) Etúr lett. Az elsõ három befutó (Etúr, Haki és Halpa) ajándékokat kapott, Nippur városa még agyagkönyvekkel is kedveskedett.
- A vesenyeken kb. 10 000 nézõ vett részt. A gyõztesek felvonulásán Etur -garaúz fejedemfi- és menyasszonya, Szente -a szaka fejedelem lánya- lovagolt az élen. Etur a verseny után Mariban telepedett le, menyasszonyával, embereivel. Megérkezésük után Sikila nevû lányuk született, a beavatottak óm jelével. Mariban azonban Õk rödebben tartózkodtak, és innen a tenger mellé mentek (a mai Szíria területére), ahol ADANA nevû fiuk született, majd 1 év mulva TUZA, késõbb pedig ikreik jöttek a világra: Etur és Ida.
- Etúr népét -a környékükön lakók- E T R U S Z K O K N A K nevezték. Eturéknak még két lányuk született: Mile és Szirma (ma Miskolc egyik külvárosa Szirma).
- Etur népe, az ordosziak és az urukiak (sumérok) között sok házasság jött ezután össze.
- Még az Ordoszba indulók is résztvettek a pusztaszeri lovasversenyeken. Árpád sámán a 11. lett, mert a lova lába eltörött és tartaléklóvak folytatta a versenyzést. Árpád itt feleségül vette a Mari nevû fejedelmi lányt. Mari apja -Agadi-gazdag kereskedõ volt. A võfély Urás és Arad voltak az esküvõjükön. Urás pedig Agadi Eszeter nevû lányát vette el, Árpáddal egyidõben. Agadi a tengerig kereskedett , nagy kereskedõháza (raktár) volt a Zab folyónál (a mai Mószul közelében). Agadi két várat is épített Árpádnak: egyiket ott ahol a Yab a Tigrisbe torkollik, a másikat pedig a tengerfelé kb. félúton (pihenés, õrségváltás stb. céljából). Ebben az idõben alpította ARAD vitéz a tengerparton (ma szír terület) Arad városát.
- Etur földjén -a tengerparon- pedig ekkor erõs ország kezdett kialakulni, hajókészítõ mûhellyel. Innen a hikszoszokkal (Egyiptommal)is tartották a kapcsolatot.
- Maros sámánnak a Van tónál lévõ településén Nimród összeveszett Arad vitézzel.
- Arvisura vázlat - 10.
3/B Arvisura, második rész
- NIMRÓD nagy oroszlánvadász volt a dahák és a szkíták birodalmában.
- Ebben az idõben a vadászok állati bõrökkel látták el a népet.
- Az urukiak inkább az igénytelen szamarakat tartották lovak helyett (kevés volt a legelõ).
- Nimród az új városa mellett (Ninive) Asszó-úr városát (un Lóvárost) is birtokolta.
- Itt heti lóvásárokat is tartottak (Nimród ie. 3960 körül halt meg).
- Nimród oszét származású volt, apja KÁM, sokáig Magyarkán lakott, Õ is szeretett vadászni.
- Nimród Ordoszban lett sámán, felesége -Tuli- is Ordoszban tanult, ott lett rimalány.
- Tuli anyja szabír volt, és Tuli sokat volt "szolgálatban" sumérföldön.
- Ebben az idõben az oszétoknál asszonyuralom volt.
- Arad, Árpád és Nimród sokáig jó viszonyban voltak. Nemcsak Árpád, hanem Nimród is kísérte -eleinte- Agadi kereskedõit a tengerpart és Marina között (ez kb. 400 km), hogy megvédje õket a rablóktól.
- Tuli és Nimród sok állatot tartott, vadaskertjük is volt otthonuk mellett.
- Nimród -5 év alatt- 35 oroszlánt ejtett el.
- A sok árvíz miatt sumérföldrõl számosan menekültek északra, Marinába, Nimród földjére.
- Nimród a menekülõknek sok állatot eladott és így meggazdagodott.
- Nimródék egyistenhívõk voltak (Él istenben hittek, Él Anyahita egyik fia volt, az Ataiszon élt).
- Urukban ebben az idõben azonban az volt a jellemzõ, hogy több (ezer) istent dicsõítettek.
- Agadi -Árpád apósa- kereskedõ is meggazdagodott a vállakozásából.
- Ninive alapítása a szír kereskedõkhöz fûzõdik, de Nimród tette központjává, igazi szép várossá, befejezve az építését. Ninive Nimród építésze volt.
- Ebben az idõben a tengeri népek (atlantiszi származásúak) már megkezdték behatolásukat Mezopotámiába. Természetesen tudtak Õk is hajózni.
- Nimród nyáron gyakran vadászott a Fekete tengernél, a Kaukázusban és a keleti pusztákon.
- Marina környékén török népcsoport is élt, Turkud pateszi vezetésével, de Ada nazír és kurd sámánok is éltek erre és kisebb ordoszi származású lovascsoportok is letelepedtek.
- Uzapani amikor idelátogatott, tanácskozott Árpáddal, Suppival, Urással, Halpával és Nimróddal. Nimród és emberei a hikszoszokkal (Egyiptom) is kapcsolatban volt.
- A sumér lugallok (királyok) át szerették volna venni az ordoszi tapasztalatokat a nép élelmezésére, mert ekkor náluk éhínség volt. Érdeklõdtek a medvetorról is.
- Egy idõben Nimród is vendégeskedett Úr városában, a királynál. Nimród és Tuli fia Bábel, ugyanis 3 évig Úrban tanult. Tuli szolgái Úr templom gazdaságában is dolgoztak.
- Nimród itt 24 szabír lovasával vadászott. Az oroszlán vadászat nyíllal és dárdával történt.
- Nem kis bátorság -és erõ- kellett a vadászathoz.
- A hikszoszok Aran tanyája mellett (kb. a mai szuezi csatornánál) egy települést létesítettek, Hétvárat (Hetevarett stb. neveken nevezték a környezõ népek).
- Arvisura vázlat - 11.
3/B Arvisura, harmadik rész
- Az apósa, Buda után -aki Úr város elsõ királya volt - az ataiszból hajóval érkezett- Samasna lett a nagylugal.
- Samasna Pisti a hikszoszokat (egyiptomiakat) észak felé szorította, ahol megalapították Hétvár nevû településüket ( egyes népcsoportok késõbb Hetevarettnek is nevezték), a Nilus (Ibos) delta közelében volt. Õk lettek itt az új telepesek, a 24 Hun Törzsszövetség részérõl.
- Nimród innen indult nyugat megismerésére, 300 lovassal.
- Egy év alatt értek el az Etruszk tenger (Földközi tenger Adana környéki része) partjára, ahol az Atlantiszról érkezett menekültek éltek. Természetesen Atlantisz ekkor még lakott volt.!.
- Az Atlantisz mivel fokozatosan süllyedt és a népének létszáma is nõtt, ezért voltak, akik már ebben az idõben eljöttek onnan.
- A tengerparti etruszkok arról tájékoztatták Nimródot, hogy az atlantisziak szinte folyamatosan érkeznek.
- Ebben az idõben kiszámíthatatlanul sok árvíz is volt, mert ciklikusan nagyfelmelegedések történtek. Ázsiában a kiírtott erdõk helyén sivatagok keletkeztek. Ebben a térségben, vagyis Egyiptom-Uruk-Etruszkok között Marad pateszi mûködött mint összekötõ pateszi.
- Lóvárosban (Marina) a lótenyésztéssel kapcsolatos megbeszélést is tartottak, a lóállomány ebben az idõben jóminõségû volt.
- Nimród felépült városának (Ninive) zászlajára az oroszlán került címerállatként.
- Amikor Nimród Ordoszban elvégezte a sámánképzõt, akor a fõsámán -Uzapani- õt ebbe a térségbe vitte magával, 1 tyumeny emberrel (10 000 fõvel), hogy itt képviseljék Ordosz érdekeit.
- Uzapani a Van tónál lévõ viziünnepen is résztvett, majd innen -medvetorra- Magyarkára lovagolt. A 280 lovasából végül 160 tért vissza Ordoszba, vele együtt, közöttük Nimród is.
- Magyarkán egyistenhitet vallottak ekkor.
- A medvetoron megjelent Nimród apja is, aki oszét fejedelem volt. Magyarkától félnapi útra volt az oszét fejedelmi székhely.
- A magyarkai templomban egy életfa is volt a hátsó szentély mögött. Az életfa szimbólikája a 24 Hun törzsszövetség népeire és
hazájára utal.
- A magyarkai templomot Magya fejedelem fiai (fõleg Magyar nevû fia) építették: Hunor, Kurd és Magyar.
- Ebben az idõben a szaka-szkíták az erdélyig terjedõ területen éltek szétszóródva, a pamír szkíták pedig Észak-Indiában, az Indusnál (Harappa, Mohendzsodáró). A szakák az egyistenhitet vallották.
- Magyarkán Uzapani lovasaiból végül negyvenen maradtak.
- Ebben az idõben az õsi kutyafajok közül a kuvasz és a komondor elterjedt már, a puli még kevésbé.
- Nimród is visszament, azaz Ordoszba tartott Uzapanival. Ordosz fontosnak tartotta -a sok pusztító földrengés miatt is- hogy legyen lehetõség eljönni onnan, ha erre szükség lenne.
- Ordoszból a fenti felderítõk ie. 4020.-ban jöttek el, és 4003.-ban érkeztek vissza.
- Ekkor már a fõembereknek voltak zászlóik, pl. bölényt ábrázolt a Biharé, kecskét Virolájé.
- A sztyeppén még tigrisek is voltak, Baraca egyik igen ritka példányukat terítette le.
- Uzapani ie. 3997.-ben lovasfejedelemmé választatta Nemerét, ettõl kezdve volt ilyen méltóság. A lótenylésztés összes problémája és minden ezzel kapcsolatos döntés a lovasfejedelem kompetenciája volt.
- A fõvezért a nagy süánon választották meg. Az Öregek tanácsa pedig a háború-béke kérdésében döntött, ha felmerült.
- GÚZ regõsnek -sumériából jött Ordoszba- vendéglõnyitását engedélyezték.
- A Nagyút (Selyemút) biztonságát fenntartó lovasokat is a lovasfejedelem irányította.
- Agabát Batour, majd a veje, Uzapani követte a fõsámánságban. Agaba után õk átépítették a Nagytemplomot és a palotát. (A Nagytemplomban a ZIMBERI-ZOMBORI Férfi és Leánykórus énekelt!).
- Batour sok, korábban Urukba szállított Anyahita rovást hozott Ordoszba.
- Nimród amikor visszzatért végleg Ordoszból Marina környékére, itt birodalmat szervezett magának.
- Arvisura vázlatok - 12.
4/A Arvisura, Baratony, Erek, Sikila rovásai, ie. 4000-3981.
- A Samastól született Baratonyt és Ereket a féltestvérük, Sikila nevelte fel.
- Ebben az idõben Uruk városa (Suméria) és Ordosz között otatási kapcsolat is mûködött.
- Már a mezopotámiai -ekkor keletkezett- agyagtáblák írásai tartalmazták, hogy az Atlantisz süllyed, de ez igen lassú folyamat.
- Az ordoszi nagytemplomban lévõ boglárt (ékkövet) használták a tanulók beavatottsági fokának megállapítására. (Részletek erre nincsenek).
- Batourt, az Agaba utáni fõsámánt a tatárok ölték meg. Igazságtalannak találták a kínaiakkal történt gyõztes csata után a zsákmány elosztását. Uzapani az esettel kapcsolatban tetemrehívást rendelt el melyet a Nagy templomban tartottak.
- Temere lett a tanfejedelem, akinek Sikila volt a felesége. Sikila is oktatott.
- Nimród kapcsolatban maradt Ordosszal, miközben saját "birodalmát" építette, Marinában.
- Kaltes asszony földjérõl -ebben az idõben - több hullámban érkeztek ide, akik közül többen itt is maradtak. Õk -eleinte-"gondolatrezgésekke " kommunikáltak.
- Sok Atlantiszi ember is élt már ebben az idõben Mezopotámia környékén.
- Magyarka városa összekötõ kapocs volt a vándorló népek számára, Ordosztól az Ennsig (Duna mellékfolyója, a késõbbi kárpátiai avarok nyugati határánál).
- A szellemi élet Mezopotámiában, Sumérföldön volt a legélénkebb, az Úr-Nippur környéki városokban.
- Ebben az idõben Úr városában is jelentek meg a társ bolygónkról idegenek (részletek az Arvisurában). Ataiszban veszély esetén használható - mentõakció- számára csónak flotta létezett. (vulkánosság).
- Etur is járt Ordoszban, meglátogatta az itt tanuló fiait (kb 6-6500 km). A vallások különbözõségét Ordosz tolerálta, elfogadta.
- Az egyistenhit -ezt gondolták róla- Kaltes asszony földjérõl származik (Anyahita).
- Urukban ie. 3990.-ben már kõtemplom és vályogházak állottak. (A zikkaratjuk is vályog volt, megtévesztésig hasonlít a majáékéhoz, az inkák hasonló építményéhez!).
- Télen Ordosz környékén barlangokban laktak az emberek, nyáron inkább sátrakban.
- Nimród országában ebben az idõben már sülthúst ettek. Urukban fejlett templom gazdaságok is működtek. A visszamaradt ajnók voltak a legfejletlenebbek, farudakkal vadásztak, kõszerszámaik voltak még ekkor.
- A 24 Hun Törzsszövetség vadászai már íjakat használtak ekkor. Árpát és kölest termeltek, mozsártörõket használtak, gabonatárolóik is voltak. Lepényt is sütöttek.
- Sok embernek házikertje volt. Lakó és élelmiszeres gödröket is készítettek. Kaltes asszony földjérõl sok gabonamag érkezett, melyet elvetettek.
- A jégkorban a jéghegyek -észkról- egészen az Atlantiszig leúsztak.
- A jégkor elején kb. a Selyemút mentén vándoroltak a Kárpát-medence törzsei Ataiszig. (12 000 km-re van innen az óceánpart!).
- A vándorlásról az akkori beavatottak döntöttek.
- Anyahita mintegy 13 000 évvel ezelõtt érkezhetett Kaltes asszony földjérõl társaival az Ataiszra. Elromlott a jármûvük, így ottmaradtak. Õk tanították az embereket az egyszerû munkafolyamatokra.
- Nimród országában élt a legtöbb beavatott, egyébként kb. 100 000 fõre esett egy belõlük.
- Arvisura vázlat - 13.
4/A. Arvisura, második rész
- Ordoszban 2 beavatott élt ie. 4000.-ben. Ekkor a Hun Törzsszövetség létszáma 210 ezer fõ körül volt.
- Marinában Ninive volt már Nimród új fõvárosa. Nippurban író-papok éltek. Úr, Suruppak, Uruk.
- Umma és Kis volt a legkultúráltabb városállam sumérföldön. Ezek gazdagok voltak.
- Etúr földjén -a Földközi tenger keleti medencéjében - ebben az idõben sok földrengés volt.
- Nimród parancsára 10 hajónál kevesebb nem indulhatott hosszabb útra. Bariban sok etúr hajós letelepedett.
- Sumérföldön több istenben hittek. Nimród szerint az istenek az emberek agyában születnek.
- Nimród kíváncsi volt melyik hit fog gyõzni, az egyistent vagy a többistent imádóké?
- Az egyistenhit a szeretet vallásaként mûködött. Etúr legidõsebb fia, ADANA -miközben rovásírást tanult- elvette a szabírföldi Agadi fejedelem lányát, Marit. Adana és Mari elkísérte Etúrt az ordoszi látogatására.
- A régebbi idõkben, még Ordoszban Anyahita legkisebb fia, Van megszerkesztette a FÉRAN névadót. Van Dorozsma hun fejedelem lányát, Katikát vette feleségül.
- Kaltes asszony bolygójáról az utolsó fökdreszállás Úr városába történt, egyre távolodott az égitestük!. Az érkezõk ebben a térségben lakókat oktatták ittlétük idején. Például az egyistenhitet és a háborúmentes életet.
- A gazdag állattartó hunok -Nimród idején- ekkor Magyarkától a Hun tóig éltek, nagy területen. (A Hun tó régen kiszáradt már)
- A szegényebb hunok Ordoszban telepedtek le.
- Etúrt Ordoszban Temere lovasfejedelem és felesége, Sikila fogadta. Díszebéd volt: gulyásleves és bírkapörkölt és pampuska, továbbá sör!
- Temere elõször a kegyhely kútjánál a mosakodókat kumisszal kínálta. Temerével együtt 121 fõ volt az érkezõk létszáma, garaúz, hun, szabír, és parszi-szaka (szkíta) lovasok.
- Ebben az idõben KERKA ifjúsági fejedelem egy csoportot készített fel erdélyi látogatásra. Ebben sámánok és rimalányok is voltak. Néhány vitéz közülük: Gál, Máramaros, Sipos, Dudás, Arapa, Izamba, rimalány: Turcsi, Abalán, Csilla, Kata, Zsilla, Akacil..Parajd és Solymoska.
- Az útirányuk szerint elõször Magyarkára mennek, majd -pihenõ után- Erdélybe.
- Ordoszban az asszonyok már ebben az idõben is készítettek csigatésztát!
- Arvisura vázlat - 14.
4/B. Arvisura, Baratony tanfejedelem rovása, ie. 4000-3981.
- Nippurban (Suméria) irnok iskola mûködött, melyet Batour is meglátogatott.
- Baratony is itt tanult. Pestisjárvány tört ki a városban ie. 3984.-ban. Baratony, késõbb Ordoszban lett tanfejedelem.
- Amikor ie. 13507.-ben Kaltes asszony földjérõl Anyahita és társai ( 3 férfi és 5 nõ) megérkeztek, elromlott az ûrhajójuk, ezért az Ataiszon maradtak.
- Anyahita óm jelét az egyik fia örökölte.
- Az Ataiszon ie. 5896.-ban erõs vulkánosság volt, még a tengervíz is felforrt néhol. Hamu felhõket is lehetett látni, és sok volt az utórengés is.
- Anyahita elmondott egy tanulságos mesét is Jóbról, ennek a kitartásáról a hite mellett. De beszélt az Úr és a sátán vitájáról is.
- Buda után -Õ volt az alapító- Samasna Pisti lett Úr fejedelme, Árpád városa ekkor már létezett a Záb folyó partján (a Tigris torkolat közelében). Árpád Ten vezér 3. fia volt.
- Buda özvegye, Mari késõbb Észak-Mezopotámiában megalapította Mari városát.
4/C. Arvisura. Sikila és Töröngöly rovása, ie. 3981-3955.
- Ninive ie. 4000.-ben épült fel, tervezõje Ninive volt, Buda nemzetségébõl. (Mószul külvárosa ma). A város oroszlános kapukkal készült Nimród tiszteletére. A templommal együtt készült el az uralkodó palotája is. Az ordoszi vezetõket a városavatásra meghívta Nimród. Nemere lovasfejedelem (Temere utóda) ment el a meghívásra Ninivébe, Ordoszból.
- Még Erdélybõl is jöttek a szentelésre, ahonnan Tardos és Pilis érkezett lovasaival.
- Az ordosziak húsvétkor érkeztek Ninivébe. Úgy gondolták a vezetõk, hogy a városavatás után az esedékes -100 évenkénti- nagyszalát is megtartják, a nem túl távoli Egyiptomban.
- Így az avatásról Hétvár-Sóstavak irányába indultak al a megjelentek csoportjai, Egyiptom felé, ahol Karum fejedelem várta õket. Karumék elõzõleg felépítették Ont, a Napisten városát a papjaik díszítéseivel. (a Nílus deltánál)
- Ménes (Menésznek mondja ma nyugat) egyik fia, Nap-Kira Amun fõpap lányát vette feleség-l és a városuk Amun-óm lett.
- Ménes másik fia, Narmen, a kis Tébát szellemi központtá alakította át. Ménest is Téba szentélyébe temették el.
- Hór Aba (nyugat Hórusznak mondja) Ménes harmadik fia, egy területet örökölt Egyiptomban, ahol a fõpapja Szakkara lett. Hór Aba feleségét Szalajkának hívták.
- Arvisura vázlat - 15.
4/C. Arvisura, második rész
- Hór Aba legidõsebb fia, Athotisz építette fel Anu (isten) városát, késõbb pedig a Hetevarett (Hétvár) nevû várost. Hétvár uralkodója KADHAFI lett, aki a hajósok parancsnoka volt.
- A Sós tavaknál maradtak -Kapuvár térségében- Aháj tárkány fejedelem szolgálatában Ragyolc, Rohonc, Frenc, Miskolc, Tiszolc és Tapoc ordoszi tárkányok. (Azért volt a település neve Kapuvár, mert ezen a természetes kapun lehetett keletrõl Egyiptomba -a Nílus deltafelé- megérkezni.)
- Nimród egyik fia, Dániel beavatottként született.
- A FÉRAN névadó naptárt -még az Ataiszon- Anyahita és Van fia szerkesztette meg.
- Az ie.3970-ben tartott Havaruti Nagyszalán Árpád arbag -Nimród kortársa- a rákbetegségrõl tartott elõadást. A hosszú élet titkáról is beszélt itt Árpád. Már ebben az idõben elkezdõdött a gyógynövények gyûjtése. A túlzott húsfogyasztás káros hatását ismerték, ezért tiltották. Kaltesék is több zöldség fogyasztását ajánlották.
- A Föld lassulásárol is beszéltek a csillagász-papok, melyet akkor már tudtak.
- Kaltes asszony bolygójának eltávolodásáról is hallottak Tenisuréktól, ezért a késõbbiekben már nem volt várható földönkívüliek érkezése a bolygónkra.
- Reménykedtek a nagyszal résztvevõi, hogy a gyûlölködést és az irígységet a jövõben csökkenteni lehet a népeknél.
- A nagyszala idején arról is tanácskoztak, hogy mi történjen a süllyedõ Atlantiszról menekülõkkel. A menekülõk sok térségben eltüzeltek erdõket is, mert a szigetükön õk a meleg idõjáráshoz szoktak. Növekedtek a futóhomokos területek is (kialakulóban volt a Szahara is!). A menekülõk élelem lopásai egyre gyakoribbá váltak, ezért -Egyiptomban- növelték a raktárak õrzõinek létszámát. A tolvajokkal ledolgoztatták az okozott kárt. A kár ledolgozása után elmehettek a népükhöz.
- Az Anu kegyhelyen összejövetelt tartottak a beavatottak, ahol a Nagy Toth (a kaltesi beavatottak képviselõje) bejelentette, elmagyarázta, hogy az a helyes, ha mindenki dolgozik.
- Aki dolgozik, az nem ér rá lopni, öldökölni.
- Késõbb az egyiptomi fõpapokat Toth-nak, vagy Thot-nak hívták, ill. írják, a görögök pedig -még késõbb-Hermesz Triszmegisztosznak. Ma már nem tudják a név eredetét.
- Ez utóbbi tanácskozásra (elõadásra) 800 lovon és 30 szekéren érkeztek a meghívottak.
- Az útmutatások -a Kaltesiek részérõl- ún. gondolatrezgésekkel történtek. A nagyszalára még az Atlantiszon túlról is jöttek hajókkal.
- A beavatottak szellemi központja -ekkor- NIPPUR volt (sokkal késõbb Jézust is itt avatták mint beavatottat, az uruki koronázását megelõzõen).
- Nippurból azonban Karnakba is "átjárást" terveztek a beavatottakkal kapcsolatosan.
- A nagyszala döntéseit írnokhad jegyezte fel, ezekbõl többet aranylapokra írtak. A Kaltes földjérõl hozott búzakalászok sokkal nagyobbak voltak, mint a Nippúriak. Ezeket a nagy szemeket szétosztották.
- Az állattenyésztésrõl is külön folytattak megbeszélést. Érdekesség, hogy Kaltes földjérõl hozták ide a delfint és a pulit!
- Az építkezésekkel kapcsolatosan a munkát segítõ (egyszerû) gépekrõl és a fémgyártásról is tartottak itt megbeszélést.
- A rovásírást pedig (a sumérok ékírással írtak) Agadiban (Földközi tenger keleti medencéje), Ordoszban, Ninivében és Etúriában tanították, gyakorolták.
- Az öreg Etúr még a nagyszala idején meglátogatta a lányát, a beavatott Sikilát Gizehben.
- Az új Szakkarai kegyhelyen Tenisur (Kaltes földjérõl) mondta el Sikilának: a kegyetlen hatalmaskodókat mindíg túléli a nép és afegyverekbõl földmûvelõ eszköz lesz. Dolgos nép nem hadakozik, saját felemelkedéséért küzd. Aki sokat ígér, annak ne higyjetek! Messzirõl jött embernek sem higyjetek!
- Arvisura vázlat - 16.
4/C. Arvisura, harmadik rész
- A társbolygóról érkezõk szerint, ha belép az emberiség a Vízöntõ világhónapjába, akkor beköszönt az emberekre az örök béke. (Egy világhónap a Zodiákus-ciklus 12-ed része, azaz kb. 2160 év), az ordosziak szerint).
- Szakkarában -a nagyszala idején- 24 fejedelem is jelentkezett, akik atlantiszi menekültek voltak, szigetük egyre jobban süllyedt.
- Kaltesék a küldötteiket vércsoport szerint állították össze, ugyanis két domináns vércsoport létezésérõl volt tudomásuk. Ez azért történt, mert az érkezettek egyben vérfrissítõk is voltak.
- A magvakon kívül facsemetéket is hoztak. Gyorsítani akarták az emberek fejlõdését.
- Kaltes földjén sok volt a rendellenesen születettek és a nyomorékok száma. Ezért õk korlátozták a születési számot.
- A földi beavatottak hozzájárultak a fejlettebb növénytermesztés és állattenyésztés bevezetéséhez, a nemesítéshez. TENISUR elmondta a vele érkezett 3 kaltesi papnõ hûtött emberi szaporítóanyagot is hozott, néhány vállalkozó papnõt ezzel megtermékenyítenek a ciklusuk 15. napján. (3 karnaki, 3 maja, 1 Tigris mellett lakó, és 1 Indus melett élõ nõt).
- A 15. nap azért fontos, mert azt szeretnék, ha fiúk születnének.
- A megtermékenyítés (ez a mesterséges emberi beavatkozás -biztosan- elsõ volt a világon!) a karnaki Ré (Napisten) templomban történt.
- A nagyszala végén az Abod város melletti Pusztaszeren (Egyiptomban is volt Pusztaszer!) a lovas versenyeken -a nagy süánon- 500 lovas vett részt. A selejtezõ után pedig 25 lovas maradt versenyben. Végül egy kaltesi lovas -Harapi- lett az elsõ. (Harapi=Harappa...az Indusnál )
- A nõknél az INDUS nevû lány lett az elsõ, aki Harapit választotta férjéül. Harapi halászlét rendelt ünnepi vacsorára.
- Pusztaszer és a közeli Abod között szép fás út volt, ezen pedig szekér versenyt tartottak.
- Ezen a pamír szkíták között lévõ Kas gyõzött. A kétlovas fogatoknál a gyõztes Árpád lett, a háromlovasoknál pedig Molnár (kaltesi volt) lett az elsõ.
- Az ünnepi ebédet követõen templomi kórusok énekeltek és táncoltak. Ré karnaki papnõ bejelentette, hogy Molnár felesége akar lenni, Sába pedig Berenicéhez (csillagkép!) ment feleségül. Harapi és felesége, Indus ezután kereskedelemmel foglalkozott az Indus melletti településükön.
- Téba környékén - a nagyszala végén- 40 rabló kifosztotta a külsõ élelem raktárakat.
- Tenisúr ezért Tébába repült az ûrhajóján. Az ittlévõ lovasság elfogta a rablókat. A rablók tárgyalásán, Abodban egyikük -Poliszár- arról beszélt, hogy náluk éhinség van.
- A raktárost meggyilkoló 4 fõ börtönbe kerûlt, 30 fõt munkára fogtak, ledolgozni az okozott kárt, a többiekkel pedig élelmet küldtek az éhezõ fajtestvéreiknek.
- A börtönbe kerülõk közül végül 2 fõt kivégeztek, mert õk voltak a gyilkosok.
- Egy beavatott kislány-Mária- is született itt a nagyszala végén, apja egy Agadiból érkezett írnok volt, aki itt meghalt egy vadászaton. Tenisur pártfogolta õket.
- Arvisura vázlat - 17.
4/C. Arvisura, negyedik rész - Erek tanfejedelem rovása, ie. 3965-3947.
- TÉBA ebben az idõben jelentõsen fejlõdött, új kegyhelyek, ligetek, lakóházzal épültek.
- Az agg Nimród is megjelent Tébában (ie. 3970) ahol felvonulással üdvözölték.
- Nimród régebben ezen a vidéken sok oroszlánt ejtett el. A nagy süán gyõztesének Nimród aranykelyhet adott át, fia Dobok (Doboka!) is a gyõztesek között volt.
- Kaltes földjérõl kb. 2000 évenként jöttek családok a Földre.
- Az egyistenhitet ANYAHITA hozta a Földre, akinek hat fia volt, a kisebbek: Úr, Él és Van terjesztették ezt. (Úr városa, Van tó, Él ám..) A kaltesiek beszédét Sikila tolmácsolta a nagyszalán.
- A földiek és a kaltesiek keveredése folytán 4 vércsoport alakult ki.
- Karnak és Téba a nyagyszala idején szabír és aháj település volt. A környezõ falvakban vegyes (hunfajú) lakosság élt.
- A MAGYARABOK TERÜLETÉN (Téba térsége) Nimród vadászatot szerveztetett.
- Sikila pedig -a kaltesiektõl tanult- fõzõ tanfolyamot tartott a nõknek.
- Karnakban a nagyszala végén még 50 önkéntes papnõ mesterséges megtermékenyítését végezték el a kaltesiek.
- Sikilána a megszülettett lánya -Szakkarában- a Gizella nevet kapta (innen a mai "Gizeh"név)
- Sikila innen Agadiba (Földközi tenger északkeleti csücske) majd Sztambulba, végül pedig Erdélybe ment, Tardosra. Tisza nevû unokájának a településén halt meg, 65 évesen.
- Temere és Nemere (lovasfejedelem és tanfejedelem) hamvait az utódaik Tisza birtokán, Kunhalomban földelték el. Sikila férje Temere volt, még Ordoszban házasodtak össze.
- Régebben a törzseknél minden 20. ember kétnemû volt, a kaltesi látogatások alatti házasságok ezt lecsökkentették, kb 1%-os arányúra.
- Az Ibos (Nílus) melletiek már hamar elsajátították a földmûvelést, a folyó áradását követõ vetésekkel. A kaltesiek földjérõl összesen- 15-20 alkalommal érkeztek emberek. Õk értesítették a földieket a jégkorszak várható bekövetkezésérõl is!
- Ataisz tudásának elterjedése.
- Kalandozásokat (felderítéseket) rendeltek el Erek és Töröngöly sámánok javaslatára Ordoszban. Az indulóknál Bene sámán volt a legjobb lovas.
- A kijelölt útirány: Bolhás (Balhas) tó-Káspi tó-Magyarka volt.
- Erek tanfejedelem a Föld mozgásával kapcsolatos csillagászati ismereteiket összegezte, Anyahita tanítása szerint (a Földtengely kúpot ír le, az évek hossza stb.).
- A Tigris folyó õsi neve: Idaglat (Tigris volt az Ataisz fõfolyója is!) az Eufráteszé pedig: Buranum.
- Narmen az apját, Ménes királyt Tébában temette el ebben az idõben. Narmen volt ekkor Téba uralkodója. Hór Aba, Ménes legifjabb fia (Hórusz) is Egyiptomban lett király, a fia, Athotisz pedig követte õt. Szet (Szét) Észak Egyiptomban lett uralkodó.
- A két birodalmat még Ménes egyesítette.
- A Nílus deltában On, délen Ámon fõisten városa létezett ekkor.
- ANYAHITÁTÓL KEZDVE A BEAVATOTTSÁG JELE A KERESZT VOLT!
- Arvisura vázlat - 18.
5. Arvisura, második rész. Szilakszó és Harkály rovása, ie. 3800-3750.
- Az Úr, Uruk és Káld föld királyai kaltesiek voltak a havaruti nagyszala körüli idõkben.
- A földmûvelést kiterjesztették és minden hetedik napon munkaszünetet tartottak.
- Kis, Mari városok és az Indusmenti Léh. majd Ordosz is átvette szokásaikat.
- Eleinte emberáldozatot is bemutattak fejedelmi temetésekkor, a megöltek túlvilági szolgálók lettek hitük szerint. Harapi (ma: Harappa) az áldozati szokások miatt -ezzel nem értett egyet- hagyta el Sumériát és ezért telepedett le az Indus mellett.
- Szagamóni megnyerte a Pusztaszeri versenyt (Ordoszban) és a rimalány képzõt is elvégezte, ekkor elküldték továbbtanulni Karnakba. Õ Karnakban vegetáriánus lett.
- A Karnaki képzés után Ordoszban az ifjúsági fejedelem -Szilakszó- felesége lett.
- Rokonlátogatásra ie. 3780.-ban Magyarkára lovagoltak Szilakszóval. Ordosz környékén ie. 3782.-ben erõs földrengések voltak.
- A falvak ekkori szerkezete: 10 lakóházból, a bíró lakásából és 1 asszonyházból állott a falu.
- Tíz falu volt a századosfalu, ahol századosi udvar is tartozott a faluhoz. Tíz századosfalu alkotta az ezredesfalut, ennek már vásárjoga és kézmûves mûhelyei is voltak.
- Az ezredesfalut a fejedelmi székhely követte.
- Balog és Hanoj csapata Káma fejedelemségéig együtt ment, ahová karácsonykor érkeztek meg. Innen Mariba (Észak Mezopotámia) lovagoltak, és aranyasszony ünnepére (aratási ünnep) érkeztek meg Magyarkára. Itt éppen egy egyistennek épült kegyhelyet szenteltek.
- Itt elváltak útjaik, Balogék Erdélybe indultak tovább.
- Ebben az idõben lezajlott egy özönvíz is, és Úr városától 1 napi járásra volt a tenger mindössze (30-40 km-re, ma viszont kb. 250 km-re van).
- A Volga deltánál ie. 4001.-ben volt jelentõs földrengés. A Volgától északra mocsaras terület volt, erre csak télen, a befagyott vizeken lehetett utazni.
- Balog 136 lovassal indult el az erdélyi útra, a búcsúztatásuk az ordoszi nagytemplomnál volt.
- Tordosig úgy ismerték meg a további útjukat, hogy errõl Marinában tájékozódtak.
- Magyarka városa ekkor a vándorlók "keresztútja" is volt.
- Balog csapatában 4 pateszi, 4 arbag, igricek, nazírok, jósok voltak, továbbá négy rimalány is ( Debcen, Debrecenke, Szamosszeg). A csapat fegyelmezéséhez rendszeres létszámellenõrzés és menetközbeni kiképzés is tartozott.
- A kordélyokat -a téli utazásukkor- szánkókra váltották. Nagy kurgánokban tudtak megpihenni és bekötöttszemû esküvõket is tartottak. Magyarkától északra tartottak egy ideig, majd ezután fordultak nyugati irányba. Feljebb a Ten (Don) folyónál többen megnõsültek. Innem a Tenisúr folyóhoz értek. Almavirágzáskor keltek át a Tiszán. Nyíres térségén túl ekkor -járványok miatt- nem élt ember. Balogék 10 falut építettek. Balognak itt a Semjén névre keresztelt fia született, akit megmutattak a terület fejedelmének, BÉKÉSNEK is.
- Így történt Balogék honfoglalása. Tavasszal már Szabolcs várát ( a földvár nyomai ma is megvannak) avatták fel.
- A tíz falut Tímár tárkány építtette fel, akinek itt születtek a gyermekei. Közülük DEBRECENRÕL egy századosfalut neveztek el.
- Arvisura vázlat - 19.
16/B. Arvisura, Baktra és Bajon rovása. ie. 3775-3760.
- A Magyarka (Kaukázus északi elõtere) és a Hun tó (mongólia) környéki õslakókat a Hun Törzsszövetség leigázta és munkákra használta (a szegényebb hunok az akkor alapított Magyarkára, a gazdag hunok -Hunorral- a Hun tó mellé költöztek az Ataisz elsüllyedését követõen).
- Az õslakosok kecskecsordái ( kecske—métjei ) a Hun tó mellett minden növényt megettek a nagy szárazság idején. ennek következményeként "elindult itt a homok".
- Ekkoriban még a Hold is elsötétedett egy idõre ( vulkánikus tevékenység porától, hamujától), és rossz volt a termés is. Ekkor a leigázottak elköltöztek a Zagrosz hegységbe. (Iránba)
- A jóval messzebb lévõ Ordoszban viszont a termés jó volt.
- Az ordoszi földrengések miatt a beavatott képzéseket innen áthelyezték Magyarkára.
- Az éppen ottlévõ Balogék kézmûvesei kegyhelyet építettek Magyarkán.
- Az araráti örmény vadászok Szilakszót megölték. Szilakszó felesége, Szagamóni terhes volt és sokat imádkozott. Az újszülött fiú, ETANA, 25 karéjos beavatott (mint késõbb Jézus) lett!
- Balog és mások jelentéseit Szilakszó összegezte, rótta le, és elvitette Ordoszba ezeket.
- Ezután 6 beavatott képzési periódus (egy periódus idõtartama 6 év) Magyarkán zajlott.
- Kiderült, hogy a Kárpát-medencében, a Balatonnál is nagy földrengések voltak ekkor és a nép innen ezért Békésbe vándorolt. (a Balaton ma 10 000 éves, de még késõbb is voltak itt rengések)
- Erdélyben ekkor már 3 százados falu létezett. Debrecent ezredes falunak kellett kiépíteni ebben az idõben.
- Ménes birodalmában ekkor általában jó volt a termés a Nílus mellett, csak néha volt éhínség.
- Itt a terménytolvajokat építkezéseken dolgoztatták. Gizerák Egyiptomban -egy idõre- Gizeh falu bírája lett.
- Harappából is küldtek jelentést Ordoszba, Hanojjal. Az Indus völgyében a szárazság és a sok esõ egyaránt elõfordult. Ménes birodalmának bölcsei örökké látható építmények létesítésére törekedtek (piramisok) Egyiptomban.
- A beavatottak vegetáriánusok voltak Harappában.
- Az Erdélybõl küldött jelentés szerint (Balog) ott nagyon lecsökkent a melegforrások száma az eljegesedés elõttihez képest: 120-ról 20-ra. A völgyek hordalékkal betemetõdtek. Erdélyben kialakultak a hatalom központjai és Békésben szintén. Megalakult a 8 törzs területe is, amelyben Baloglett a káll, Békés után.
- Gizerákék 25 lapos (aranylemezre rótt) jelentését -szintén Szagamóni írta- Gizerák vitte el Egyiptomból Ordoszba (visszaköltözött).
- Gizerák átvette az ordoszi fejedelemséget és újra beindította itt a képzéseket (tárkány, sámán, rimalány). Az elsõ tanulók csoportja Magyarkáról és a Pamír felõl érkezett Ordoszba.
- Arvisura vázlat - 20.
29. Arvisura, Buharata, Ködör rovása, ie. 3554-3542.
- Buharata Hunor leszármazott volt, híres lovas és jó verekedõ hírében állott, késõbb õ lett a fõsámán, Ordoszban. Az Amu-darja környékérõl õt küldték Ordoszba tanulni. A tanulmányai végeztekor tartott süánon a lova elbukott és Sorja rimalány lett az elsõ. Sorja (török származású) Buharatát választotta férjül. Buharata anyja a magyarkai fejedelem (Báta) lánya volt.
- Ebben az idõben a területet Dabósától (Marina) Magyarkáig kurd lakosság foglalta el.
- Magyarka alapítójának, Magyarnak (ie. 5000 körül élt) és Szavárd vezérnek a törzsei összeházasodtak.
- A szavárdok egyistenhitûek voltak.
- Magyar (vagy Magya) halála után Mariék a Volga mellett, északabbra kerestek új hazát a felmelegedés miatt (ie. 5000 körül). Az elköltözött sumérok az özönvizek elmúltával telepedtek vissza északról Dél-Mezopotámiába ( kb. ie. 3500-ban). A visszaköltözéskor SZUMÍR volt a fejedelmük és sok istenben hittek. (Ideiglenes elköltözésük idõpontja nem ismert).
- A pateszik (papok) és a lugalok (király) hatalma már a 24 Hun Törzs
szövetség megalakulásakor kettévált. Sumériában a lugalok örségének a templomgazdaságokra is vigyáznia kellett.
- Amikor Buharata fõsámán déli rokonlátogatásra indult (vagyis a sumérokhoz) akkor megállapította, hogy a suméroknál okosabbak az emberek, mint egyéb helyeken.
- A hunok ugyanis a testi ügyességet tartották a legfontosabbnak.
- Buharata idejében Magyarkán már öntözéses növénytermelés folyt. Északabbra viszont az idõjárás hidegebbre fordult.
- A látogatásról 2 év múlva megérkezõ Buharata felderítõutakat szerveztetett Ordosztól nyugatra (Erdélybe) és északra (Bajkál). Erdély irányában kb. 100 fõ indult el.
- Sumériában ekkor a lugalok fiainak kötelezõ volt mesterséget is tanulni. A fejedelmi utódok esküvõje az uruki nagytemplomban volt (ez a város egyik- un. Éanna szentélykörzete volt, a nagytemplomban - jóval késõbb- a hazatérõ Jézust is megkoronázzák, romjai ma is léteznek).
- Ordoszban hétvégéken a nép a templomba ment és a téren vásárokat tartottak. A távol élõ pamír és parszi szkíták is elhozták ide áruikat a Selyemúton.
- Az Erdélybe történõ "kalandozást" vérfrissítésnek is szánták, 25 fõ letelepedését engedélyezte az ordoszi tanács. A vezetõjük Cinegés ifjúsági fõsámán volt, aki Virágos nevû jász feleségével indult Erdélybe. Sumériából is csatlakozott hozzájuk 24 ember, õk szamaras szekerekkel indultak el. (Sumériában -a kevés legelõ miatt- elterjedt volt a szamár).
- A csapattal egyébként 25 sámán is utazott. A 24 Hun Törzsszövetség elsõ századában már (ie. 4040.-3940.) 400 lovas járt a Melegvizek Birodalmában (Erdély), melybõl 240 fõ visszamaradt.
- Így nem volt már ismeretlen az út az egykori (eljegesedés elõtti) õshazába.
- A hun, szkíta, szavárd és sumér csoportok hamar "egynyelvûvé" váltak, nagyjából a kezdetben is megértették ugyanis egymást.
- Arvisura vázlatok - 21.
29. Arvisura, második rész - Bátika aranyasszony rovása, ie. 3180-3165.
- Cinegésék elõször -megérkezésükkor- Sajó-Ordoszba (Ózd környéke) lovagoltak el, majd a TISZA jaku sámánról (összekötõ pap) elnevezett sámánközpontba. Itt átadták a legújabb termesztésre alkalmas magvakat, termesztésre, ez ie. 3560.-ban történt.
- A sámánközpontban Basa sámán fogadta õket, medvetort is rendeztek ekkor.
- Ebben az idõben, a nem messze lévõ Erdélyben asszonyuralom volt. Az elmúlt idõkben ide Hun Törzsszövetségbõl érkezõ emberek létszáma -Basa szerint- 1 tömény (10 000) ember volt. A jégkort itt átvészelõ ún. tarkósoké pedig 4 tömény. Basával megbeszélték az építkezésekkel és a biztonsággal kapcsolatos kérdéseket. Az érkezõk cserepes tárkányai felújították Basáék edényzetét. A biztonsághoz tartozó dolog, hogy a téli éhség idején a tarkósok sokszor megtámadták õket. De Basáéknak jobb fegyvereik voltak.
- Cinegés Sajó-Ordoszban telpedett le és juhtenyésztéssel kezdett foglalkozni.
- Sajó Ordoszban Biringvár ura Berény volt, aki Borsa sámánhoz adtafeleségül a lányát.
- A parszi szkíta lovasok Mátra vitéz vezetésével paticsházakat építettek a családjaiknak.
- Perjés sámán Göncön megnõsült.
- Zagyva a róla elnevezett folyónál mint halász mûködött, Pásztóról nõsült.
- A jász sámánok közül hatan a síkságon -délebbre- telepedtek le.
- Csenger sámán tanítással foglalkozott. A felesége neve Karakó volt.
- Zsibó sámán erdélyi sókereskedõ lett. Hont sámán a feleségével, Ipollyal az Ipoly folyónál élt.
- Hód a Tisza beavatott központban élt, lótenyésztõ lett, õrséget vezényelt, Kökénd is a sámánközpontban élt. Barót (ilyen nevû hegység van Erdélyben) Gyula pateszi területén élt.
- Gara bíró-pap a Duna mellett élt. Lébény Igric Rajka területén mûködött. Simánd a déli síkságra ment, Locsmánd pedig készült visszamenni Ordoszba, a jelentéssel.
- Tordos agyagedényeket készített, Erdélyben élt (a XIX. század végén Tordoson -a Maros mellett- nagyon sok rovásírásos agyegedényt talált Torma Zsófia, az elsõ magyar régésznõ, azonban ezt életében nem publikálta! Errõl ma már egy könyv létezik.)
- A Tisza sámánközponttól mindíg engedélyt kellett kérnie annak, aki a területén leakart telepedni. Így annak a 19 embernek is, akik Magyarkáról visszaérkeztek (talán a jelentésvivõket kísérték).
- Cinegés és Tisza fõsámán Pusztaszeren sámánképzõt indított, elõször 48 tanulójuk volt ebben.
- A képzés végén a vetélkedõ lovasversenyen Tordos -a cserepes- gyõzött.
- Tónusz besenyõ sámán vezetésével kalandozásra indultak ie. 3180.-ban, Ordoszból, melyen a felesége Bátika is résztvett.
- Õk a csapatjukkal (48 fõ) Magyarka-Uruk városokig utaztak, majd visszajöttek. Ez a felderítõút 5 évig tartott. Az út eseményeit Bátika írta le.
- Bami hun vitéz ismerte az utat, így Õ vezette a csapatot.
- Az ie. 3180.-3200. közötti években erõs volt a felmelegedés így alakosság -ahol tehette- a hegyekbe húzódott.
- Az erdõírtásokon, sík helyeken gabonatermelést folytattak, a sumérokhoz hasonlóan. Az erdõtüzek megtanították az embereket amészégetésre.
- Vályogot is készítettek. A házaikat náddal fedték le, melyet állati inakkal kötöztek le.
- Általában szabályos egyenes utcákat alakítottak ki. A házakban a padlóba mélyített tûzgödör volt, a forrraló köveket itt melegítették. Búbos kemence is épült, kûrtõvel. A padláson húsfüstölõk voltak. A jégverem a házak tartozéka volt.
- A földmûvelést a hunok a suméroktól tanulták meg.
- A különbözõ feladatot végzõ sámánok nevei:. abakán (öregtanácsi pap), arbag (gyógyító pap), bacsa (ellátó pap), barus (jövendõmondó pap), bán (õrségpap), boksa (tudóspap), bõd (bõségpap), dalacs (katonapap), duru (szövetségi pap), gyula (szerzõdési pap), harsány (kispap), horka (bírósági pap), igric (éneklõ pap), jaku (összekötõ pap), kács (vándorló pap), kende (Napisten pap), magóc (varázsló pap), nazír (istenidézõ pap), pateszi (öregistenidõ pap), regõs (tanító pap), rimolán (gondozó papnõ), szécs (aranyasszony pap), tárkány (kovács pap), ulcsák (nemzetség pap), vajda (kalandozó pap).
- Jézus nazír pap volt.
- Arvisura vázlat - 22.
55. Arvisura, második rész
- Csagiliban is megtartották az ordoszi törvényeket.
- Új törzsek is létrejöttek, a népszaporulat okán.
- A férfiak legmegterhelõbb feladata a vadászat volt. Tíz falunak egy halászati és egy fakitermelõ telepe volt. Általában 25 századosfalu után volt a fejedélemség székhelye következett. A fõvárosban írni (róni), lovagolni, számolni, harcolni tanultak az ifjak.
- Az aratás kovácsolt, fogazott sarlóval történt.
- Zagroszban, Élámban a ház padlója alá, a hunoknál pedig hamvasztva temettek.
- A vadászok vadkecskét, vadjuhot és vaddisznót ejtettek általában. A befogott farkaskölykökbõl többnyire házörzõk lettek.
- Lova, marhája a tehetõs hunoknak volt. Kölest, búzát és árpát termeltek. A település tejellátását kecskék és tehenek biztosították.
- Komondor, kuvasz és puli kutyáik voltak. Nyulat is tenyésztettek. A legeltetést a bíró irányította.
- Az õrség fegyvere a nyíl, dárda, parittya és a gerely volt.
- A csonttûket (bõrruha, lószerszám) is a fegyverkészítõ állította elõ. A bõrruhákat inakkal készítették. Bõröket, prémeket készítettek. Ebben az idõben még -részben- kõszerszámaik is voltak (balták). A fazekasságuk fejlett volt.
- Tónuszék Csagilibõl Magyarkára lovagoltak, errefelé már nagyobb falvas települések ( 30 ház) voltak. A nõk prémes ruhákban jártak, ékszereik is voltak.
- Magyarkáig váltakozott a nõ-. ill.a férfiuralom. Magyarka közelében a fejedelmi székhelyeket fallal vették körül, a férfiak már nagyállattenyésztéssel is foglalkoztak. A házaknál zöldséges kertek voltak. A nõknek kötelessége volt ebédet fõzni, de -télire- húsport is készítettek.
- Pontosan szabályozva volt a családok gabona és húsadagja. Az asszonyuralmi helyeken nem volt vándorlás, a férfiak -a legeltetés miatt- viszont vándoroltak. Például Csagili 25 év alatt már a harmadik helyen épült fel. Általában egy uruki pateszi tanítgatta az aranyasszony papokat. Az aranyasszonypap -családonként- létszámfüggõ ellátási jegyzéket készített.
- A növényi ill. állati eredetû élelem mennyisége, összetétele az évszakoktól is függött. Volt olyan település, ahol -télen mézfejadag is volt. Asszonyuralmi helyeken ált. Jobb volt az ellátás.
- Egy esztendõ ekkor már 12 hónapos volt. Az év 365 napos volt, de a 4. év 366 napos és a 100. év 367 napos. A világhónap ("állathónap" a Zodiákusban) 2160 év volt, egy fordulót 25920 évesnek gondoltak (a mai, pontosított "állathónap" 2144 éves). A fejedelmek részére a nagyszalákat 100 évenként hívták össze.
- A települések aranyasszonyai pontos, családokra, emberekre lebontott munkabeosztást is készítettek, a tárkány segítségével.
- Almavirágzásra minden házat ki kellett meszelni! Ebben az idõban az Ordosz-Magyarka térségében 576 millió ember élt. A hadsereg létszáma max. 120 000 fõ volt.
- Erõs hadsregük volt, a zagrosziak támadását is viszaverték ENZELI ARANYASSZONY vezetésével.
- Magyarka egyben gyógyhely is volt, ismerték a gyógynövényeket, termesztették, gyûjtötték ezeket. A Zagroszig lakó szavárdok kecskét, birkát legeltettek, a városiaknak csigát tenyésztettek. Kovaköveket is gyûjtöttek, melyeket megmunkáltak. Vadhúst a magyarkai piacon árultak a szavárdok. A vadhúst darával ill. lepénnyel ették. Kerámiamûhelyek is voltak Magyarkán (Zichy gróf, a keleti útján még látta Magyarka romjait a XX. század elején).
- Zanidar örömmel fogadta Magyarkán, Tónusz látogató csoportját. Gyeretyán, a vadászok vezetõje sok vadhúst hozott az aktuális aratási ünnepre. Legényei Galga lovasfejedelem lányai közül akartak feleséget választani. A közeli TURA hegyen volt a leányvásár.
- A város melletti öthegy alján volt a két kupolás kõépületben a fürdõ, itt nagy felforrósított kõ melegítette a vizet.
- A Galga népe a Tura hegyi ünnepre ökrösszekéren, Gyeretyányék pedig sumér lovas szekereken mentek, élelemmel jól megrakodva. Öt napig ünnepeltek, a hatodikon pedig esküvõket tartottak, ezen a szkíták és Enzeli népe is résztvett.Ez volt az évenként esküvõk színhelye, melyek néha 3 napig is tartottak. Az Etilfolyónál ekkor híres szõrmevásárhely mûködött.
- Magyarka az ordoszi beavatott képzésre mindig küldött ifjakat.
- Arvisura vázlat - 23.
65. Arvisura, Báta rovása, ie. 3750-3406.
- Az esedékes nagysüánon Báta lett az elsõ, Õ szervezte meg a déli irányba induló kalandozást, melyen 24 ifjú vett részt.
- Úr Városában Sirgula pateszi fogadta, aki a sumér birodalom egyik esedékes szervezõje volt.
- Bátának Dungi elmondta, hogy Buda úr megalapítója, majd késõbb Samasna (a veje) idején is mindenhol pateszik uralkodtak.
- Nagy özönvíz pusztított a suméroknél ie. 3540.-ben (ez a bibliai özönvíz, Úrt is lerombolta). Az özönvízkor mindenki északra a szavárdokhoz és a kurdokhoz menekült .
- A késõbb visszatelepültekre, vagy utódaikra azonban késõbb újabb kisebb-nagyobb özönvizek vártak.
- A felmelegedések periódikusan elolvasztották a gleccsereket északon.
- Még ie. 3406.-ban és 3208.-ban is nagy özönvizek voltak.
- A terület gyér õslakossága -Buda megérkezésekor- a Van tóhoz húzódott. Az õslakosok késõbb összeházasodtak Buda népével. Közös házasságból származott SZUMÍR vezér is, aki északról megszervezete a visszatelepülést, ökrösfogatokkal,
vagy szamaras szekerekkel.
- A visszatelepülõk öntözéses földmûvelést alakítottak ki. Az épületek faanyagát északról kellett hozniuk. (Buda, mint a kõfaragók vezetõje még az Ataiszról érkezett Úr városába a szentély-kegyhely építéséhez. Ataisz közvetlen kataklizmája elõtt. Visszamenni már nem tudott.)
- Úr város lakossága ie. 3500 körül kb. 350 000 ember volt. Kézmûvesek, árúkísérõk, kereskedõk, hajósok, földmûvesek lakták (városfallal volt körülvévre és kijárata volt az Eufrátesz igénybevételével az öbölre. Úr légifotója a The Times Régészeti Atlaszban is megtalálható).
- Úrt -a fõvárost- 56 település vette körül kb 1, 9 millió lakossal, melyek fele volt sumér.
- Ekkor még létezett emberevés is, melynek megszüntetését akarták a sumérok.
- A leendõ írnokoknak egységes ékírást tanítottak, mely 665 jelbõl állt. ( Az ékírás azért alakult ki, mert a folyamközben az agyag állt rendelkezésre).
- A kegyhelyeket a papok mûködtették. A hét szûk esztendõben is volt élelem a suméroknál, a fejlett gazdálkodás és elõrelátó raktározás miatt.
- A számrendszerük tizes volt, szorozni, osztani tudtak és volt hoszmértékük is.
- A téglelopások miatt bélyegezték a nyerstéglákat. Bronzot és ezüstöt is gyártottak és ezüstpénzük volt. Sokevezõs hajóikon bevezették a vitorlák alkalmazását.
- A hitük a sokistenhit (kb. 3000) volt. Az ég istene An volt, a levegõé Enlil, a Holdisten a Nanar, a Napisten az Utu (Marduk) volt. De az istenneveik eltérõek lehettek más-más településeiken.
- A hét -mint neve is jelzi- hét napból állott. A napot 12 dawá-ra osztották, pergõkkel (homokóra). (Évezredekkel késõbb a hunok Atilla mellé is pergõt tettek a koporsójába!)
- Városaikról fontosabb helyekrõl térképeik is voltak. Például Ménes birodalmába innen Bátáék térképpel indultak, sumér kísérettel.
- Bátáék Úrból elõször északa lovagoltak, Mari városáig, majd innen a Földközi tengerhez (Ugaritba) nyugatra, és innen pedig szabírföldön, a Hírõs Kapun (dombok és tavak közötti "kapu" volt ez a hely) át Egyiptomba érkeztek.
- A vándorúton több fejedelemséget érintettek, ajándékokat is cseréltek. Ekkor már a két Egyiptomban Al-Ménében (Alsó-egyiptomban) és Esthonban tudták, hogy a vörös föld felõl támadás várható (valószínû keletrõl) . Erre a Nippuri Tudó nevû pap
hívta fel a figyelmüket. Bothonban ( a Nílus delta mellett keletre volt) egy új fõváros épült: Meni. A két Egyiptom egyesült. A vörösföldön feketefejû, gyilkos nép élt. A kaltesi égi lakók szintén jövendölték -korábban- már, hogy Alsó Egyiptomot
veszély fenyegeti, ezért a beavatott központot, a sokezeréves feljegyzéseiket és a papságot Karnakba kell áttelepíteni. Az ordoszi Agaba-kori és az egyéb rovásmaradványokat is Karnakban helyeztékel.
- Újra elmondták: A HOLD EGYKOR SZINTE ÉRINTETTE A FÖLDET, majdnem minden eljegesedett, de az érkezõ kaltesiek segítségét elfogadva, megértve, az emberek túlélték a jégesedést. A szellemi fejlõdés és a tudás emberei a magasfokú beavatottak lettek. (pl. Jézus).
- Arvisura vázlat - 24.
65. Arvisura, második rész - Dernõ fõsámán és Bihar rovása, ie. 2806-2790)
- Amikor Báta és csapata Egyiptomba ment a sumérföldrõl, akkor õk Abidosban -a Pokolhasadéknál- áldozatot mutattak be a Napistennek.
- Az Ataisz elsüllyedése (ie. 5038) után erõs felmelegedés kezdõdött Ázsiában.
- Az Atlantisz felõl pedig -Egyiptomra, Mezopotámiára- veszélyes tömegek -a vörösföldiek- érkeztek onnan, a fokozatos, lassú elsüllyedésének végsõ fázisában. (teljes elsüllyedése kb. ie. 1500 körül történt).
- Bátáék a látogatás után a szabírok területén, Marinán, majd Magyarkán át indultak Ordoszba.
- Érintették még a Hunnor (nor=tó) tavat is megérkezésük elõtt. (régen kiszáradt)
- Dernõ úz sámán volt, Bihar pedig jó lovas, aki megnyert egy nagysüánt. Bihart a gyõzelme után a szép Dala Kerülen férjéül választotta, aki Urga Balzsán mongol vezér lánya volt. A dél-nyugati irányban lévõ nagyvíz felé kalandozást szerveztek Biharék -az Öregek Tanácsának jóváhagyásával- elõkészületeiknek pedig egy évet szántak. (Indus felé)
- Dala Kerülennek idõközben 2 fia is született, így Õ nem ment a kalandozásra.
- Biharék -elindulás után- eleinte a Sárga folyó balpartján haladtak. A jeges hegyekhez érve (Himalája) a tárkányok megvasalták a kalandozók lovait. Itt támadás is érte Õket, ahol a támadókat legyõzve megállapították, hogy támadóik részben itt élõ agabák voltak. Bihar tudott arról- Agaba rovásaiból- hogy erre agabák is élhetnek. Éppen Õket szerette volna megtalálni.
- Biharék ezután lassan eljutottak a tengerig és a velük tartó agabákkal már beszélni is tudtak.
- A tengerparton is éltek agabák, akik kb. a Hun Törzsszövetség megalakulásának idején (ie. 4040.) szakadtak el a többségtõl.
- Bihar 1 tyumeny emberrel indult a kalandozásra. Az agabák szerint õk Ataisz süllyedésekor 2 hajóval tudtak elmenekülni a katasztrófából.
- A helyiek vezérének, Hadrabának, ill. családjának az emlékére emlékoszlopot öntöttek , korrózióálló acélból. Hadraba családját meggyilkolták egy támadás során, a közeli idegen népek katonái. Biharék segítettek a fel-fellángoló harcokban Hadrabának és gyõztek is az ellenségen, még a városukat is elfoglalták. (Valószínû Észak-Indiáról van szó a mai Biharról!). Biharék kb. 10 évnyi távollét után indultak el vissza, Ordoszba. A hazamenõk tavasszal indultak, azonban már 6800 fõvel, mert sokan lemaradtak, meghaltak. A hegyekben hazafelé nagy kecskecsordával is találkoztak ( a kecskecsorda neve MET volt) az egyik harcos vette e csordát észre, felkiáltott: NÉ-MET! A csordát egy szõke fiú õrizte, és késõbb a németek elnevezése a német lett.
- Biharék hóeséskor érték el a Sárga folyó forrásait, a felsõ szakaszát. Itt barlangokban kiteleltek, közben vadásztak. Sok állatuk is volt (tehén, kecske) és az erre élõ rokonnépek is segítették õket, fõleg élelemmel.
- Ordoszba nyáron érkeztek meg, kiszámítottan az aratási ünnepre. Nagyon megnõtt a létszámuk, sok rokonnépbõl (fõleg agabák) velük jöttek emberek, így a létszámuk 65 500 fõ volt.
- Sok tehenet is hoztak (4950 db) ezt állományjavítónak szétosztották a törzsek között (200 db/törzs). A velük érkezõ agabák a Hun Síkságon telepedtek le.
- Amikor Imola fõsámán -õsszel- meghalt, Bihar lett az utódja. Bihar érdeme, hogy ie. 2750.-ben bevezethette a marhatenyésztést. Bihar kb. ie. 2780.-ban halt meg, egyik fia -Zsitva Balzsán- a mongolok vezére lett.
- Dernõ Bihar egyik veje volt. A vasgyártást egyébként az Agaba féle rovásokból tanulmányozva rájöttek a korrózióálló acél gyártási módjára alkalmazása: kard, kés stb.
Arvisura vázlat - 25.
95. Arvisura, Gyõri fõsámán és Berény rovása. ie. 2610-2590.
- Gyõri avar származású fõsámán volt, Berény pedig nyomoréklábú, úz származású róvósámán.
- Ordoszból ie. 2615.-ben a tanács rendelésére kalandozásra indultak, mert gyümölcsökre és szolgákra volt szükségük. Ebben az idõben járványok voltak a törzsszövetségben. A legelõkön a kecskék nagyon elszaporodtak.
- A kalandozók egy tóparton lányokra, arrább pedig egy falura bukkantak. Végül a lányok férjeket választottak a kalandozók közül, Bénye vitézt, Aracsot, Taksonyt. Az aratásra a kalandozók sok szolgával, gyümölccsel, élelemmel és állattal érkeztek haza.
- A foglyok új gabonatermesztési eljárást kezdtek alkalmazni a jobb termés érdekében.
- Az avarok, jászok és a kunok szent állata ezután a szarvas lett.
- Ekkor ültettek elõször barackfákat is. Az avar, jász, kazahun és kun törzsek -a nagy népsûrûség miatt- ekkor a Huni folyó mellé költöztek.
- A kínaiak a Hun Síkság népeit lassan Ordosz felé kényszerítették, náluk is szükség volt területekre.
101. Arvisura, Bóta fõsámán rovása, ie. 2480-2465.
- Bóta cserepességet tanult, ezért kényszerbõl ment el Ordoszba a sámániskolába tanulni, a bátyjával.
- Jó lovas volt és Ordoszban egy lovasversenyt megnyert.
- Ordosz ebben az idõben békében élt a kínaiakkal, akik becsülték a tárkányokat (mestereket).
- A kínaiak meghívták Bótát és a kisebb kalandozások megszüntetésére kérték. Megállapodtak a jószomszédságban 200 évre. Bóta a kínai cserepességet is megtanulta és eljegyezte Deb Cent a fejdelmük legifjabb lányát.Ordoszban volt az esküvõjük, majd Úzdra költöztek, mely 1 napi járásra volt Ordosztól keletre. Ebben az idõben sok volt itt a vegyesházasság.
- Doboka után Bóta lett Ordoszban a fõvezér. Ordosz a fénykorát élte, heti vásárokat is tartottak itt. Bóta a fõvezérséget átadta Ongának késõbb és fõsámán lett.
- Ekkor Ordoszból kalandozni csak észak felé lehetett, vadászat céljából.
- Sok prém is kapható volt a vásárokon, északon prémbegyûjtõhelyek is voltak.
- Alma Atától nyugatra is új szálláshely épült Turga sámán elképzelése szerint. Amikor járványok jelentkeztek, akkor sokan mentek északra, de a nyugati irányba a Turgály kapu felé is, hogy ne legyenek betegek.
- Arvisura vázlat - 26.
103. Arvisura, Arnót és Visnyó aranyasszony rovása, ie. 3470-2440.
- Onga azért lett az északra induló felderítõk (kalandozók) vezére, mert Õ lett az elsõ egy lovasversenyen. A csapatával 5 év múlva ért vissza Ordoszba, ahol beszámolt útjáról a vezetõknek. Vadban gazdag folyókról és nagy -vadakban gazdag- erdõkrõl beszélt, melyeket javasolt birtokbavenni.
- Találkoztak egy kutyákkal vadászó, asszonyuralomban élõ néppel is. Ongáék eljutottak az Uralba is, ahol Ongának hosszabb ideig szállása is volt.
- Onga ekkor elindult északra Arnótékkal újra, de most a járvány miatt. Egy erdõtûz lecsupaszította hegyoldalon vasércet talált, melybõl elkezdték a vasgyártást, faszénnel és fújtatóval. Ekkorra már feledésbe merült Biharék indiai vasgyártásának módszere.
- Végül sikerült vasat gyártaniuk és ekkor Arnót fehér csikót áldozott Ruda Tóremnek.
- Így a vasgyártók kabarok lettek. Ekkoriban háziasították a rémszarvast (késõbb -névtorzítással- ezt rénszarvasnak nevezték), Kolama lapp emberei, törzsei. A lappok ekkor még a hunokkal keveredtek. Az erdõk alján gabonát termelték és már vasalták a szánkóikat. A sámánok székhelyein várak épültek és a székvárosokban vezérek uralkodtak, de szellemi központ is volt. Ordosz fölött 3 napi lovaglásra az úzok éltek. A negyedik napon lehetett Munkács várába belovagolni, ez két völgy találkozásánál volt, a kabarok városaként. Hat napig lón kellett lovagolni Kassáig, mely szintén a kabarok városa, vezéri székhelye volt (Verecke a Felvidéki Kassán szintén a kabarok vezére volt Árpád idején!). Ezeket a városokat a fekete himlõ miatt késõbb északabbra építették újjá. A régebbi Munkácsot és Kassát pedig az úzoknak ajándékozták. A régi Kassa fölött a lovasberényi síkság terült el (ma ez a Kelet-Góbi területén lehet) és Abaújvár is erre létesült.
- Híresen jó fegyverkovács volt ekkor ILLMÁR, aki sok fegyvert készített.
- A törzsek egymássl békében éltek. Bóta fõsámán Visnyó nevû lányát Arnót vette feleségül, késõbb õ lett az új fõsámán. Visnyó írni és számolni is tudott. Munkácson nyersvaslerakat is volt, további megmunkálásra tárolták itt az anyagot. Arnót télen Ordoszban, nyáron a kabaroknál élt. Ordosztól északabbra nem voltak járványok. A törzsek között széles gyepük ill. legelõk voltak. Az Altáj (Alsó-Táj) síkságától nyugatra a fehér hunok, keletre a fekete hunok éltek ekkor. Ekkor lett Turga a szokásos lovasverseny gyõztese. Az Altáj és az Ural (uralja a környéket) között díszes kaput emeltetett Turga. Ez a környék lett az új Pusztaszer. Az agabák csak Ata-Isisben hittek. Ebben az idõben Csebokszár lett a lovasverseny gyõztese, egyben a törzsszövetség vezére. Valaha Kemi asszony honosította meg az énekelést, melyet -elõször- Kolamáék vettek át. Kolama egy citerázni tudó lapp fiú volt. Õ nemsokára -Arnót után- fõsámán lett. A kínaiaknál hastífusz tombolt, sokan -az új járványok elõl- az Etilhez menekültek.
- Arvisura vázlat - 27.
125. Arvisura, Csiripula fõsámán és mások rovásai, ie. 3972-1680.
- A kiéhezett sivatagi népek elözönlötték Sumériát. Ibbiszin király védelmében Nippur fõsámánja, Csiripula is hõsi halált halt (így nem Õ fejezte be ezt az Arvisurát).
- Csiripula Ordoszban is tanult és Ummában Azipuran lugalnõt (királynõt) vette feleségül, aki szintén résztvett az ordoszi képzésben.
- A legifjabb lányuk, Kicsiny túlélte a mészárlást és férjével, Ugoljással északra távozott a Záb folyó mellé (erre volt az Árpádok õsi települése is!). Azipurán is velük ment az új hazájukba. Kicsinyéknek két lányuk született: Mari és Lencsi.
Az ezet követõ vándorlásukban Azipurán már nem vett részt. Letelepedett és megalapította Mari városát (a helyén valószínûleg korábbról már voltak városromok). Az új városban a kis Mari ottmaradt (ie. 2015) a kis Lencsit pedig továbbvitték a szülei. Õk Magyarkára mentek, közben Arnót vasgyártó is csatlakozott hozzájuk.
- A támadás után a Záb folyónál letelepedettek megalapították Asszó-Úr (Asszúr) városát.
- Kicsinyék pedig elindultak Sajó-Ordoszba (Ózdra). A Földközi tenger partját követték. Kilenc évnek kellett eltelnie míg odaértek. Találkoztak megérkezésük után itt letelepedett úzokkal, akik Asszó, Szurdok, Hangony, Szilvács és Vajács nevû helyeken laktak (40-40 fõ).
- Susa, Kicsiny bátyja is velük ment Sajó-Ordoszba. Kicsiny egyik fia itt meghalt, róla nevezték el Királdot. Itt, az úzoklakta területen ekkor 250 fõ volt az összlétszám. Úzok, kabarok és sumérok éltek itt.
- Vasgyártással is többen foglalkoztak. A letelepedettek többsége azonban visszament -3 év múlva- Mariba. Mariban ekkor sok sumér élt, akik a második özönvíz elõl jöttek északabbra.
- Az elsõ -nagy- özönvíz által lerombolt Úr várost ezután csak évszázadok múlva építették újjá.
- A város temploma ie. 3972.-ben eliszaposodott az elsõ özönvíztõl, a vályogházak pedig összedõltek. Az öböltõl eltávolodtak a sumér városok a lerakott iszap miatt.
- Mari ie. 2000 körûl virágzó város lett. Délen az arabok ekkor már veszélyt jelentettek.
- Az Asszó vagy az Asszó-úr elnevezés arra utal, hogy a délrõl -asivatagi népek támadásai ill. az özönvizek miatt- északra húzódó sumérokat -tévesen- asszíroknak nevezik manapság.
- Õk a nagy özönvizek után azonban általában visszamentek õshazájukba.
- Arvisura vázlatok - 28.
125. Arvisura, második rész - Kuserbál fõsámán és Karakó rovása, ie. 1770-1745.
- Mari városának építéséhez elõször a Van tó környéki erdõbõl, majd az Eger folyó környékérõl termelték ki a fákat, melyet az Egerfarmos folyón úsztattak ide. Mari lugalnõ leszármazottai ie. 1720-1740 között felépítették Hattusas (Hatsas) városát. Árpád város lakói ie. 3975.-ben részben Úr mellé, részben pedig Marinába vándoroltak, de kb. a harmaduk helyben maradt (a Felsõ Zábnak a Tigris torkolata közelében -Mószulnál- volt Árpád városa).
- Gandás ie. 1749.-ben Hammurabbit -Babilon lugalját- segítette, hogy legyõzze Csiriplát, ie. 1746.-ban is Gandást küldte segítségül a Kasszu vezér, a hettita és az asszír támadók legyõzésére. A Gandás gyõzelme után Kasszu és Gandás társuralkodók lettek.
- A háborús viszálykodás miatt sumér és szavárd terület jött létre Magyarka és a Káspi között.
- Hikszosz szavárd-úz ifjú Gandás utódai segítségével meghódította a fáraók országát.
- Hétvárosban (Nílus deltánál) ie. 1700.-ban nagyszalát tartottak. Ez az esemény 20 évig tartott, az úzokat ünnepelték.
- Gilgames (Arpah, Jób korábbi nevei is voltak) még a második nagy özönvíz (ie. 3406) elõtt született, 2/3 részben égi eredetûnek tartották, 63 évig élt és 25 utóda volt.
- Az EGYIPTOMI BEAVATOTTAK KÖZZÉ JÉZUST MATARIOS NÉVEN VETTÉK FEL. Apja egy kasszu - Gandás féle- harcos volt, Hétvárosban.
- A kettõs Sárga folyó és Ordosz környékén alapította meg a hunok országát a törzsszövetség. (itt éltek, ide telepedtek)
- Itt, Anjangban az alapítás után 16 évvel földrengés volt. A kõházakban 126 ember meghalt.
- Viroláj vezetésével ezért a lakók elvándoroltak és a helyükre manysik települtek le.
- Tola fõsámán a kínai foglyokkal erdõket írtatott ki, ekkor azonban sivatagosodás következett be. A közeli kínaiakkal sokszor összeházasodtak. Az emberi lábszárcsontból történõ jóslás szokását megszüntették. Ekkor már bronz edényeket is öntöttek és háromlábú üstöket, fegyvereket is készítettek. Ismerték a selymet, a hernyóját tenyésztették.
- Hitük szerint a világmindenség a mozgó égbõl, a változó földbõl és a szellemvilágból áll.
- Az úzok nevei, tevékenysé szerint: a magúz a kézmûves, a földmûvesé az ogúz, az állattenyésztõket pedig tungúznak nevezték ( Tungúz meteorit, KövesTunguszka).
- Az ie. 1755-ben tartott lovasversenyeket Gandás nyerte meg. Ezután még 3 évig Gandásék eljártak a kínaiakat sarcolni (Ordoszból, ahol korábban tanult).
- Ordosz környékén ekkor sok volt a tenyésztett állat, nem volt elég legelõ a számukra, ezért belõlük sokat kivágtak, megettek.
Gandás öccse Tola volt, aki Káspirost vette feleségül. Egy ogúz törzs ie. 1760 körül a kurdokhoz távozott és ott letelepedett.
Hammurabbi, babiloni király behatolt a területükre és a kincseiket Babilonba vitte. Az ogúzok bevonásával Hammurabbi legyõzte a sumérokat ebben az idõben. A megmenekültek ezért késõbb Úr városának visszaszerzésére szövetkeztek.
- Úr város és Csirula lakói ekkor hangoztatták, hogy a vezetõik és ezek családjai -kényelmi okokból- sokszor megfolytják újszülötteiket.
- Tola és Káspiros Ordoszból egy csapattal -1 tyumennyel és segítõikkel- indult a sumérok segítségére, Gandás hun sámán vezetésével. A Bolhás (Balhas) tónál már 2 tyumenyre szaporodott Tola csapata. A kasszuk és a kurdok örültek a rokon seregnek, nekik ie. 1762.-ben már 6 tyumeny harcosuk volt.
- Hammurabbit közben Babilonban asszír támadás érte, a kasszuk -vagyis Gandás- segítségével azonban legyõzte a támadóit. Azért, hogy Ordosz felé az összeköttetést biztosítsák Tevel számára tevéket tudtak biztosítani (ezután lett ezeknek az állatoknak a neve teve). A sok állat miátt -a csata után 1 évvel- már Ázsia Selyemút menti területei sivatagosodni kezdtek. Ordoszból és környékérõl ezért sokan elköltöztek, nyugatabbra.
- Gandás a gyõzelem után átvette az uralmat Babilonban!
- Arvisura vázlat - 29.
140. Arvisura, második rész. Szõreg és Csaba rovása, ie. 1705-1680.
- A sivatagosodás ellenére a marúzok Ordoszban maradtak, a tungúzok északra és keletre, az ogúzok nyugatra indultak el az új hazába. Az ogúzok megalapították Aralíz városát (ie. 1740. körül). Káspiros ie. 1690.-ig élt, eddig volt a Káspi tónál lévõ birodalmuk uralkodója.
- Tevel halála után az ogúzok is Káspiros területén éltek. Káspiros fia, Derbent ( ma város õrzi nevét a Káspinál) elsõ lett a sámánképzésen és hamarosan a hirtelen meghalt fõsámán utódja lett.
- Aralíz városa a tó partján volt (jelenleg ismeretlen a helye).
- Derbent Gandással átszervezte a közös kasszu-sumér haderõt. A kasszuk 3 törzse Aralizban, Káliz a Káspi keleti oldalán, míg Káspiros törzsei a tó nyugati oldalán helyezkedtek el.
- Gandás halála után (ie. 1740 után) a Hun Törzsszövetség déli részén 3 kaganátus jött létre: kasszu-kurd, parszi-szkíta és az ogúz-kun.
- Derbent a róla elnevezett városnál várat épített, alsó része avar földmû volt, a felsõt úz kõfaragók építették. A vár neve Káspivár lett.
- Aralízban a fõsámán Barnaburony lett. Káspiros területére változatlanul érkeztek Ordosz felõl, a sivatagosodás miatt a menekülõk. Ekkor Káspivár hadserege nagyobb volt már, mint az ordoszi haderõ. Errõl tudtak a kínaiak és békében is voltak.
- Szõreg Tevel öccse volt, aki a sámánképzésben ie. 1705.-ben elsõként végzett. A tungúzok ekkoriban sárkányos hajóikkal kereskedtek, meggazdagodtak.
- Ebben az idõben kalandozásra is indult egy csoport a Csendes óceánra, melyben fõleg a szívós kunok vettek részt. Csaba kun ifjú vezetésével 3 hajóval indultak el a felderítõk (a Sárga folyón juthattak le a tengerhez).
- Útközben hajótörött mandzsukat vettek fel, akik egy vulkánkitörés miatt menekültek el otthonukból. A kalandozók is -már egynapi hajózás után- egy vulkánkitörést éltek át (ie. 1705.), és a menekülõ kínaiak tanácsára nem folytatták az útjukat, sok hajós pedig innen hazament.
- Az útjukat azonban tavasszal (a következõ évben) folytatták, de Tennó alvezér és több társa helybenmaradt. Csaba újraindulásakor 5 hajóval rendelkezett és 125 fõ hajóssal.
- Céljuk az Ataisz maradványainak megkeresésése volt!
- A tél beálltával már melegebb vizeken hajóztak. Indijó vidékét (talán Perút) ie. 1702.-ben érték el. Itt Bogács jött eléjük, aki korábban hajózott ide és itt élt. Õ agaba törzsbeli volt.
- Bogács települése párszáz fõs hely volt. A kalandozók egyrésze ekkor úgy döntött, hogy ittmarad, a többiek visszaindultak Ordoszba. A visszaindulók a telet egy kis szigeten, barlangban töltötték. Vadakat és madártojást ettek. Találkoztak késõbb Tennóvalis, akinek segítettek abban, hogy legyõzze az ellenségeit. Ezután befutottak Ordoszba.
- Ebben az idõben Ordoszban 24 tyumeny lovas volt, a város 300 000 lóval és 380 000 marhával rendelkezett. Káspiváron már 32 tyumeny katona, 35 tyumeny ló és 10 000 hajó létezett.
- Tengeliznek 6 tyumeny lovasa volt és ehhez 20 tyumeny lova, marháinak száma 24 tyumeny, míg hajója 20 000 db volt.
- Arvisura vázlat - 30.
141. Arvisura, második rész
- A törzsszövetségnek ekkor -öszesen- 62 tyumeny lovasa volt, így ez a szám meghaladja Atilla seregének (45 tyumeny) létszámát.!
- A szövetségnek õrsége volt Szidonban, Káspiváron és még Tengelizben is, Ordosztól kezdve.
- Az Öregek Tanácsa kijelentette, hogy -felkérés esetén- az idegenek harcaiban mindíg az erõsebbet kell támogatni.
- Az Ataiszból fennmaradt szigetek (pl. Hawaii) benépesítésével is foglakozott a tanács.
- Elrendelték, hogy Szõreg építtessen 24 lapátos hajókat a mordvin ácsokkal. Az Ataisz maradványszigetei felé lenyúló szigetláncon pedig halászkolóniák létesítését rendelte el a tanács. Csabát újabb útra küldték a tengerre, hajóit és fegyvereit Ríga fõsámán (!) Barcika és Barnaburony készítette elõ, réz- és vasmûvesek is segítettek a készületben. Végül 24 hajóval és 1200 hajóssal indultak el Csabáék. Az indulásnál tartott búcsúztatáson Káspi asszony és Tennó is jelenvolt, a tengerparton.
- Káspi kérte Tennót, hogy a számára kölcsönözzön mordvin ácsokat a Káspihoz, hajógyártásra.
- A búcsúztatás után 3 hajó vitte vissza az Öregek Tanácsának tagjait -a Sárga folyón, a tengerparttól- Ordoszba. Csaba 3 fiát is Ordoszba vitték, hogy ott nevelkedjenek, míg az apjuk távol van. Csaba uticélja -ekkor- az indijók országa volt (Peru).
- A hajók Tengelizbõl indultak, mely a tengerparton volt, a Sárga folyó torkolatánál, ezt a helyet hamarosan lerombolták azonban a kínaiak ( a mai Po öbölnél volt).
- A felépített új tengelizi várat Csaba legidõsebb fiáról, Tenkesrõl nevezték el.
- Csabáék az indulás utáni ötödik évben futottak be az indijókhoz. Csaba meglepõdött, hogy milyen sok aranyuk van, aranyszerzésre buzdította az embereit. Az Ordoszból hozott árukért aranyat kértek. Kétévi ottlét után indultak haza. Csabával két felnõttlánya LIA és LIM A is elutazott az indijókhoz a férjeikkel. A viszautazók létszáma kb. 50 fõvel kevesebb volt, ennyien az ottmaradást választották. A visszaúton az utirányba esõ szigeteken általában kikötöttek vadászni, elõfordult, hogy megtámadták ezeken õket.
- Ordoszban örültek Csaba aranyszállítmányának és nemsokára újra útbaindították 48 hajóval. A tanács kérte, hogy hozzanak még aranyat az Arvisura feljegyzések számára.
- Ebben az idõben (ie. 1700 körül) tudták meg, hogy -a halászok felfedezéseként- a jeges északon át lehet menni egy másik földre, ahol azonban sokáig kell vándorolni (kb. 12 000 km-t!) az indijókhoz (a Beringrõl van szó, mely télen befagy).
- Tenkes és felesége, Kitti kísérte a hajósokat (még a szárazföldön), majd az ajnókat szorították Micsubicsi mandzsu vezérrel, mert hátba támadták õket.
- Csaba errõl a harmadik útjáról is sok arannyal tért Ordoszba vissza.
- A Bering szorost egyébként ie. kb. 3680.-ban egy földrengés és a vízszintemelkedés okán öntötte al a tenger, tehát Csaba idején már nem volt szárazföldi összeköttetés erre.
- Ordoszban ie. 3680.-ban nagyszalát tartottak. Ebben az idõben sok északról leszakadt jéghegy úszott a tengerben, ezért a hajózás nem volt biztonságos.
- A Földközi tenger nyugati medencéjében ebben az idõben Vizkaja( !) és Euzkadi baskír hajós megfordult, így ismerték ezt a területet.
- Az elsõ kalandozók -az indijóknál- Csabát jóval megelõzve May a Hun fejedelem asszony fiai voltak, akik Mexikó nyugati részein ill. Peruban találtak rokon népeket.
- Arvisura vázlat - 31.
142, Arvisura, Uvacsán rovása, ie. 1760-1700. A Góbi (Góbé) sivatag keletkezése. A hét szûk esztendõ.
- Tola mongol ifjú nyerte a lovasversenyt ie. 1760.-ban, Ordoszban. Õ megtámadta a kínaiak déli településeit szolgákért, javakért. A kínaiak védtelenek voltak, mert hittek egy korábbi, agabai békeszerzõdés betartásában. A szerzett állatoknak legelõre volt szüksége, ezért erdõt írtottak a számukra. Az ie. 1745.-ben bekövetkezett szárazság az erdõk helyén is sivatagosodást okozott.
Megmozdult a homok, majd lépfene is jelentkezett az állatoknál. Uvacsán - rénszarvaspásztor volt- nyerte meg az ie. 1740. évi lovasversenyt.
- Ebben az idõben a kínaiak válaszcsapásra készülõdtek. Uvacsán javasolta az Öregek Tanácsának, hogy kössenek békét a kínaiakkal, azonban Õk ekkor már megtámadták Ordoszt. Legyõzték a mongolokat, de a második védelmi vonalnál elvesztették a csatát.
- A tanács bölcsen járt el, sok kínai fogojt hazaengedett.
- Ebben az idõben jelentkezõ szárazság 7 évig tartott (ez a bibliai hét szûk esztendõ), közben kötelezték a túl nagy állatállománnyal rendelkezõ mongolokat, hogy állataik egyrészét vágják ki, ajándékozzák el. Õk voltak ugyanis a legnagyobb erdõírtók. Az éhinség következményeként a mongoloknak kb. 1 tyumeny harcosuk elpusztult.
- A kínaiakat legyõzõ széki és kaza-hunok 10 000 marhát kaptak a helytállásukért, vezérük Góbé volt. A kabarok, úzok és a baskírok is kaptak állatokat.
- Góbé vezér az embereivel -a szárazság miatt- ie. 1738.-ban a Bolhás (Balhas) tóhoz vándorolt, Kabar vezér pedig az Altáj (Alsó-Táj) vidékére lovagolt a fekete hunokkal.
- A kõmûves ogúzok mentek Kabarék helyére, a tatárok pedig Góbé földjére telepedtek.
- A fenti elrendezõdés javított a legelõ-helyzeten. A tatárok nevezték el az állattartó úzokat tungúzoknak.
- Uvacsán egyik lánya Tura, manysi sámán felesége lett. Turáék ie. 1715.-ben az Uralba költöztek, ahol várost építettek.
- Uvacsán unokái Ordoszban éltek addig, amíg tanultak.
- A "béke és barátság" agabai elv benemtartása miatt (megtámadták a kínaiakat -Tola- a szerzõdés ellenére) úgygondolták, hogy az ebben az idõben jelentkezõ földrengéseket az égiek küldték rájuk.
- Arvisura vázlat - 32.
142. Arvisura, második rész. Csobánka, Galambka és Barcika rovása, ie. 3520-1680.
- Ataisz megkeresése, felderítése egy Mura nevû ember fiait is érdekelte, akik közül tíz egy nagyobb hajót épített és elhajózott ezzel a nagysziget keresésére.
- Egy füstölgõ vulkán szigetén partraszálltak, ahol Mogyorós ment felderíteni a körülményeket, Õ egy bennszülöttel -Tikatával- érkezett vissza. A helyiek kérték vissza azt a fejdíszt, melyet az agabák évezredkkel korábban elvittek a kegyhelyükrõl, mert õk is agabák.
- Az ordoszi Öregek Tanácsa összeült a fejdísz ügyében, a szigetlakók még Mura 4 fiát is elfogták kérésük nyomatékosítására. Hírvivõnek ugyanis csak Mogyoróst engedték el.
- Az Öregek tanácsa úgy döntött, hogy nem küldik el a fejdíszt a szigetlakóknak.
- Uvacsán idejében élénk prém és selyemkereskedés folyt az ismert világgal. Õrtornyok, szállások voltak a kereskedõk útján a Selyemúton.
- A lovasversenyt ie. 1700.-ban RÍGA lett fiú nyerte meg, õ késõbb Tardonát, Uvacsán legifjabb lányát vette feleségül. Amikor Rígáék elsõ fia megszületett, akkor Uvacsán az Urálhoz költözött, a manysik városába, Turára (ma Tura a Tyumenynél -ez manysi város- egy folyó neve). A fõsámánságról lemondott Uvacsán. Turán még sokáig élt.
- Agaba meghagyta az utódoknak, hogy az elsüllyedt földrészrõl származó utódokat meg kell keresni. Tudták, hogy Õk nyugat felé 5 helyen is létesítettek településeket.
- Legjobban a sumérok mentették meg a régi kultúrájukat. A kínaiak miatt azonban velük nem volt hajós öszeköttetés (a Sárga folyó alsóbb szakaszán kínaiak laktak). Ezért Agaba a lovas társadalom kifejlesztését ösztönözte.
- Bihar a parszi szkítákkal, Gandás a sumérokkal teremtett öszeköttetést ( Agaba a Kárpát medencébe is küldött csoportokat, elsõnek Kerkát).
- A lovas kereskedõk tudták, hogy a hikszoszok (egiptomiak) és a magas hegyek (Pamír) népei is ataisziak. A szellemileg legcsiszoltabb népcsoport a suméroké volt.
- Kalandozásoknál a spontaenitást felváltotta a tudatosság, vagyis az éves (ie. 3520.-tól) majd a kétéves (ie. 2708.-tól) felderítés. Ezekrõl az utakról sok új ismerettel tértek haza. (A sokéves, nagytávolságokra kiterjedõ felderítés sem volt mellõzve, csak ezekre ritkán került sor).
- Ríga fõsámán újrafogalmazta a vallásos hiedelmet, Ata Isis jóságot sugározó voltát és a Joli Tóremmel -földanya- kapcsolatosakat.
- Ebben az õsi hitvilágban helye volt az özönvizeknek (rossz cselekedetekért) és Noénak (Samasnát a Biblia nevezi Noénak) is. A Föld teremtése után jelent meg a gonosz és a bûn.
- Enlil fejleszti a tudást ( az uruki egyik szentélykörzetben is volt temploma), a szelek és a villámok ura, az embert segíti, a Hold lánya a felesége (Maya Holdpiramis!).
- Idõszámítást vezettek be és kegyhelyeket építettek. (sumérban pl. sok istenhit volt).
- A Hold kegyhelye félkör, a Napé teljes kör (még a Stone Henge is ilyen ... véletlenül?) volt.
- Ríga lett fõsámán elõkészületeket tett a nyugati nagy kalandozásra Káspivár (Káspiros aranyasszony ) ötlete nyomán.
- Szidonban (Szíria) Derbent káspi fõsámán mordvin ácsokkal hajókat építtetett Isismerja kikötõben a kalandozóknak. Ekkor Szidon volt a törzsszövetség legnyugatibb pontja.
- A lettek törzsébõl Sambe vezetésével a lapp pásztorok északabbra települtek, a többiek a Szaján hegység mellett maradtak.
- Az ie. 1680.-ban tartott nagytanácson -Ordoszban- még Uvacsán is résztvett.
- Ebben az évben a Szahalinon nagy földrengés volt és elsüllyedt az erre élõ ajnók földje.
- Az óceánon sok volt a dél felé tartó jéghegy, a hajózást akadályozva.
- A hajóépítõ mordvinok 50 hajót készítettek el. Isismerjában ekkor -fõleg- BASZKOK éltek.
- Euzkádi baszk hajósvezér a számukra fizetett tizedek egyrészét elrejtette Gandás elõl, ezért kivégezték.
- Vizkája sámánjuk ezért panaszt emelt Gandás ellen Ordoszban. Erre Gandás megtámadta õket, a baszkok pedig az új hajókon elmenekültek. Késõbb a baszkok egy nagy öböl (Vizkája) mellett telepedtek le.
- Arvisura vázlat - 33.
143/B. Arvisura, Dabsa rovása, ie. 1675. Kaltes asszony szekerén, Barcika titkos arvisurája.
- Kemi asszony -a medvék õrzõje, anyja- egy vízbeesett bocsot úgy szárított meg, hogy felgyújtotta az erdõt Ataiszon. MISKOLC akkor innen ellopta a tüzet, és a kegyhelyre vitte.
- Így az Ataisz Kékleny hegységébõl származó ércbõl már vasat is tudtak olvasztani. Rézüst, vasüst, nyílhegyek, szögek stb. is készültek fémbõl.
- Az elõbbi feljegyzésre Barcika talált rá Káspiváron, az ottlévõ relikviák között.
- Mint már szó volt róla, Joli Tóremé a Földünk, Kaltesé -a fiáról elnevezett- Szíriusz lett.
- A két nõ egymás segítését fogadta meg. Kaltes a Földet is meg
látogatta akkor, amikor még víz borította. Megteremtette a szárazföldeket, majd az embert, az utóbbit a Szíriuszon is.
- Az okosabb szíriuszi emberekbõl a bolygónkra is hoztak a tudás és a bölcsesség megteremtésére, tanítására. (sok alkalommal)
- Hárpia Tórem a Földhöz vágta a Holdat és az égi szekér megsérült. Anyahita ekkor érkezett (3 nõ és 5 férfi). Anyahita unokái már a földlakókkal is házasodtak.
- (Anyahita az egyistenhitû, érdeknélküli szeretetvallás alapítója kisebb fiaival. Pontosabb érkezése idõben nem határolható be, talán 13500 évvel ezelõtt történt.)
- Amikor az Ataisz süllyedése már várható volt- a jelekbõl- akkor innen az Élet Templomát Sumerba mentették. Suruppak lett itt az írópapok városa. Anyahita arvisuráinak elhelyezése -ekkor- Suruppakban történt.
- A 24 Hun Törzsszövetség megalapítása (ie. 4040.) az Ataisz elsüllyedése (ie. 5038. után a tengerpart és az ordoszi fennsík között életek a hunfajú népek).
- Az elsõ sumér telepesek -az Ataiszról a fejedelem parancsára- 700 évvel a földrész elsüllyedése elõtt érkeztek.
- A jégkor elején az emberek -állataikkal- menkültek a hideg elõl (nem volt tûz sem!)- igen keserves nagy utat megtéve- Az Ataiszba (lehet, hogy a közelebbi Atlantisz "foglalt volt"?), amely egy mediterrán óriássziget volt. ( a jégkort megelõzve jött létre a sziget az óceában).
- A tengerpart és a sziget közötti hajóúton (kb. 5000 km) rengeteg ember elpusztult.
- Egyiptomban Kaltes asszony fiát, Szíriuszt tartották istennek (Ibos-Nílus áradás). Kezdetben sok sumér is átköltözött Ménes (a nyugati világnak: Menész) birodalmába.
- Az Ataisz süllyedése idején három töltetet (nukleáris bombát) hoztak a Szíriuszról.
- Az elsõt a nagysziget süllyedése idején egy ottmaradt öreg sámán robbantotta fel, a másodikat Kuszkó vitte el (Õ Peruba menekült, hajózott embereivel).
- A harmadikat Buda hozta az Ataiszról Nippurba.
- A tudós csillagászok megállapították, hogy a Föld tengelye 25920 év allatt ír le egy kört (kúpot) ezért 2160 évenként más csillagképben áll. (mai pontos mérések ezt 2144 évre módosítják), egy-egy csillagkép idejét "világhónapnak" nevezték el.
- Ríga fõsámán a Hétváron (Egyiptom) rendezett nagyszalára az unokáját, Barcikát küldte el.
- Péh beavatott elmondta Barcikának az egyistenhit lényegét.
- Amikor -a jégkor kezdeteként- a Hold éppen csak hozzáért a Földhöz, ez az Atlantisznál történt. Itt a tengerben még árok is keletkezett! (Talán a Kanári és a Maldív szigeteknél volt a helye). Az Atlantisz nyugati része azonnal elsüllyedt. Kuszkó hazájában (Peru) ekkor szintén földmozgások voltak, hegylánc keletkezett. Sötétség uralkodott és hatalmasan hullámzott a tenger. A suruppaki bölcsek szerint a királyok az égbõl kapják a hatalmukat. A Nippurban tárolt nukleáris gömböt Barcika Karnakba szállította. Karnak papkézõ hely volt.
- Az év hosszát 365 napban állapítoták meg, 7 évenként 1 napos hoszabbítással és 100 évenként további pontosítással (ie. 1700. körül).
- Arvisura vázlat - 34.
144. Arvisura, Tuliás, Habos, Dongolka, Vizkája Dabsa rovása, ie. 2780-1685.. Az Atlantisz titka.
- Tuliás, Ríga fõsámán fia lett az elsõ ie. 1685.-ben az ordoszi sámánképzésen. Tuliás jó hajós is volt.
- Az Öregek Tanácsa úgy döntött, hogy Szidonnal (ma Szíria) fel kell venni a kapcsolatot a tengereken odahajózva, Úr városának érintésével. Az útra 48 hajó 2400 emberrel indult.
- Tuliást jelölték az útra a hajósok vezetõjének. Jelentkeznie kellett -az emberevõk szigeteit kikerülve- Nippurban és a Híres kapuban (Egyiptom) is, Õrsúrnál.
- Az útvonal fõbb állomásai: Ordosz-Tajvan (Kitaj)-Fanszúr (Fülöp szigetek)-Magadi (Madagaszkár)- Haboshon (Jemen)-Indus torkolat-Úr-Hétvár-Rabat (Atlantisz meglátogatása is)-Vizkája-Ríga.
- Tajvanon kellett élelmet felvenniük és itt csatlakozott hozzájuk Péh beavatott is, akivel Nippurba kellett befutniuk a következõ évben. Az Indus torkolatnál pedig Léh beavatottat kellett felvenniük.
- Egy évig tartózkodtak Nippurban, ahol segítettek az öntözéses gazdálkodást folytató embereknek.
- Amikor Szidonba érkeztek, tanácskozásra hívta az ebben a térségben élõ beavatottakat ( Szidonból, Hétvárról, Árpádvárról, Hattusasból).
- Egész útjukon viharos volt a tenger, de hajójuk nem süllyedt el. Ordosz egy lovascsapatot is mozgósított, mely a száraföldön –a lehetséges mértékig- követte a hajósok állomásait és jelentéseket is továbbított Ordoszba, vagy Tuliásnak. Habos megsértõdött és lemaradt a Vörös tenger déli pontján (Jemen) embereivel.
- Madagaszkáron pedig vetettek és arattak is gabonát a maguk élelmezésére. Rabat felé sikerült Atlantisz déli partjait megpillantani,de a viharban 2 hajójuk elsüllyedt (ie. 1676.).
- A tizedik évben hajóztak be Rabatba, ahová Örsúr élelmet halmozott fel a számukra (Egyiptomból).
- Innen az 5 db legjobb hajóval -a többit javították- körülhajózták az Atlantiszt, amely egyre süllyedt, a tengerszint is nagyon megemelkedett, földrengések is voltak a szigeten, szélei is töredeztek, süllyedtek a tengerbe. Lakosai pedig fokozatosan hagyták el a szigetet.
- (Az Atlantisz maradványai a Kanári és a Madeira szigetek lehetnek). Az Atlantis Tuliás ittlétekor már kb. a réginek 1/3-a volt Rabati alatt a Dél-Atlantiszi népek éltek. A szõke északiakról tudták, hogy Õk a Vizkája felé özönlenek.
- Az Atlantiszon a síkságon törpe népek, a hegység északi oldalán szõkék, a délin barnák éltek.
- Egymással harcban álltak, a legyõzöttek agyvelejét kiszívták, húsát azonban nem ették meg.
- A digó népek nagyon ragaszkodtak az Atlantiszhoz. A törpék asszonyuralomra berendezett ársadalomban éltek. A szigetlakók tisztában voltak azzal, hogy a szigetük lassan süllyed.
- Tuliás eljutatta ATLANTISZ VÁZLATÁT Ordoszba és Hétvárosba.
- Egyiptomban ie. 2780.-ban elhatározták a fejedelmek, hogy egy világépületet (piramist) fognak építeni, Kufud irányításával. A világépület Örs úr idejében (ie. 2688.-2676.) épült fel, 12 év alatt. (Megjegyzés: Az ekkor élt Örsúr nem azonos a Tuliás idejében említettel).
- Tura vezetésével a Turra hegységben 2,3 millió követ faragtak a peremeshez, itt 100 000 ember dolgozott.
- Az építõk vezetõje Hemium volt.
- Ordosz egyeztette idõszámítását az egyiptomiakkal is. A százéves nagyszalákon állapították meg a csillagász-papok az idõbelieltéréseket és ezt kiigazították.
- Berény fõsámán ie. 2600.-ban a Fekete tenger partján élõ szakák nevét (pamír vagy parszi) szkítára változtatta. Származásuk szerint a sumérok is szaka-szkíta nép.
- Az arabokat és a zsidókat sáska népeknek nevezi a könyv.
- A Tigris és az Eufrátesz ie. 1760. körül még külön-külön ömlött az öbölbe. Eridu, Larsza, Ur, Uruk és Suruppak tengerparti települések voltak.
- Lagos, Umma, Nippur és Susa tengerparti kikötõk voltak. Kongó és Luanda a sumérok afrikai gyarmatai voltak.
- Az ie. 1680. évi nagyszalán is felmerült a szuezi csatorna építése.
- Arvisura vázlat - 35.
145. Arvisura. - Béla, - Kuszkó, - Csaba rovása, ie. 1680-1660.
- Csaba tengeri útjai után, ie. 1680.-tól a kereskedelem nyugat felé terelõdött a Selyemúton.
- A Bering szorost elöntötte a tenger és így a szárazföldön próbáltak utat találni Maya asszony fiai az indijókhoz. Béla, Maya unokája sámánképzõbe járt, amikor végzett, kalandozásra indult északra. Öt év alatt érkeztek a Bering szoroshoz (ie. 1665.), mert nehéz útjuk volt, sziklás helyen kellett utatvágni a csoportjával. Végül az itt élõ ajnók átkísérték Béláékat a befagyott szoroson.
- Szintén öt év múlva értek a Mayákhoz (Mexikóba), majd az inkákhoz (Peruba).
- Ordoszba nyolcan indultak vissza, és ie. 1650.-ben hárman érkeztek meg. Béla kinntmaradt 20-30 fõvel. Az õslakókkal még tudtak beszélni, õk is Agaba-töredékek voltak, akik Ataiszról menekültek ide a kataklizma idején.
- Béla 3 évi bolyongás után ért az Aranyvárosba (inkákhoz), ahol korábban már Csaba járt.
- Elmondta a Csaba leszármazottaknak a Bering szoros létrejöttét.
- Az inkáknál kegyhelyeket is építettek. Kuszkó fejedelem bevezettea sámánképzést.
- Béla itt letelepedett és lépcsõs templomokat építettek, olyanokat, mint amilyent Béla Káspiváron látott (ezek döntõen vályogból vannak, mint pl. a suméroknál). Az Ataiszi Bálványhegyen egykor létezett Napisten és más kegyhelyek mását is felépítették.
- Az Öt fõisten kegyhelyét földalatti folyosó kötötte össze.
- Mayának egyébként húsz gyermeke szüetett.
- Már az Ataiszon is voltak képzések: sámánokat, tárkányokat képeztek. A fémmûvesek már ekkor sem hittek a csodákban. Armogur ataiszi fejedelemnek öt törzse volt, a fõváros neve Kosztroma. A Bálvány hegy körül kb. 2-300 km átmérõjû körben, az Uruk törzs élt. Góg a fehérhunok, Magóg a fekete hunok törzséne volt a vezetõje, az õ közös fõvárosuk Dorozsma volt, a tengerbe
ömlõ Tigris nyugati partján volt Kosztroma, Dorozsma a keleti parton épült.
- A hunok a Hun síkságon éltek, egymástól elválasztva, körülbelül 150 x 150 kilométeres területeken.
- A Maják területe kb. azonos volt a hun törzsek területével. Az ataiszi Pamír hegységig -tehát északabbra- kisebb törzsek éltek, kb. 24 napi lovaglással lehetett a területükön átjutni.
- A szkíták területe kb. 400x400 km volt. Az ataiszi Kékleny hegység (vulkánikus) magasabb gerincein jég volt.
- A nagy sziget északi részén az indijók éltek.
- Arvisura vázlat - 36.
145. Arvisura, második rész
- Hajókészítés az Ataiszon az Induson és a Hun tavon folyt. Innenaz óceánba lehetett leengedni az elkészült hajókat. A Kéklenybõl lezúdúló Gara vízesés 500 ölmagasságú volt, ezzel fújtatókat hajtottak a különbözõ kézmûvesek (ötvösök,
kovácsok) részére. (A Hun Felvidék hosza kb. 4000 km lehetett.) A jégkor után egy nagy özönvíz is elõfordult, hajókon menekültek meg az érintettek. Idõnként kitörtek a vulkánok és földrengések is voltak.
- Amikor Ataisz már erõsen süllyedt és alig látszottak ki a vízbõl a Kékleny jeges csúcsai, akkor Kuszkó éppen a jeges csúcsok közelében menekült a népével az új hazáig (Peru).
- A tengeren hajózó idegenek is érezték a hatalmas katasztrófát (hullámzás,döglött halak, melegedõ víz). A katasztrófa elõjeleként már erõsen emelkedett a tengerszint, a víz már Dorozsma halásztelepét is elárasztotta. (A nagy sziget süllyedése 30 évig tartott, ie. 5038.-ban tünt el a sziget a tengerben).
- A felmelegedés folyamán egyszer -hosszabb idõre- beállt a nyugalom is, a tengerszint ekkor nem emelkedett tovább sokáig.
- A szigetlakóknak sok ünnepük volt: a Napfiai medveünnep, az almavirágzás, az aratás stb. ünnepei.
- A szigeten is Pusztaszer volt a lovasversenyek színhelye.
- A sziget fejedelmei az Armogúrok voltak. A versenyeken nõi gyõztesek is elõfordultak, az egyik Armogúr egy nõi gyõztest, Ilgarét vettefeleségül. Tíz gyermekük született.
- A Kékleny hegyeiben is találtak olyan vasércet, melybõl koracélt lehetett készíteni.
- Ataisz végsõ süllyedésekor a sziget közelében szinte fort a víz, ezért sok hal megdöglött.
- A menekülõk részére csak élõhal fogyasztását engedték meg.
- Kuszkó alapította meg a kecsuák országát. A jaguár törzs Kuszkó körül élt, az aztékkal, mely utóbbi As fejedelemasszony tiszteletére létesült.
- Az irokézek is törzset alapítottak, de volt Nahua, Leguán és Hirig-manaj törzs is. A dámszarvast az Elete törzs tisztelte, az Algokunok pedig a kígyót. A Manitu törzsbeliek egyistenhívõk voltak, ide nõsült Béla fõsámán.
- További törzsek: karibok, vótiták, mundánok, a makah és a feketelábúak törzsei, az uzitóknak pedig úz és kabar sámánjaik voltak.
- A MAYA törzsbeliek a Napistent imádták - Nappiramis !...
- Arvisura vázlat - 37.
152. Arvisura, Arnó és Velatri rovása, ie. 3970-800.
- Sok volt a kétnemû újszülött ie. 3970 körül. Anyahitától még ie. 8508.-ban kérték, segítsen ezen változtatni, Õ ekkor beavatkozott. Tenisurt is kérték évezredek múlva ugyanerre. Hoztak is mesterségesen megtermékenyített anyagot . Ezt az egyiptomi papnõknél tervezték elõször alkalmazni Tenisúrék (a havaruti nagyszalán megtették!), ehhez hozzájárult Karun arbag Úr és Uruk városa részérõl, Arpah Lóvárosból és Kadhafi (Ménes fia) Hétvárosból.
Több jelentkezõ volt, mint amennyi számbajöhetett. Kilenc hónap múlva egyetlen kétnemû sem született, ebben a csoportban.
- A Melegvizek Birodalma -az eljegesedést megelõzõ idõ térképvázlata szerint- nagyon megváltozott a felderítõk (Kerka, Balog) szerint. Még a jéghegyek (gleccserek) hordaléka volt a dombokon is, a melegforrások száma (120 volt a jég elõtt) tizedére csökkent.
- A síkságok nagyon feltöltõdtek.
- Dél-mezopotámiában nagyon takarékos földmûvelést folytattak a sumérok és lovak helyett is az igénytelenebb szamarat tartották.
- Az etruszk hajósok nagyrészt Krétán telepedtek le még az õslakók közé (a Szantorin felrobbanásáig). Az etruszkok sok marhát hoztak Nimród földjérõl (Marinából) és földmûveléssel is foglalkoztak. A tengeri népek és a Hun Törzsszövetség errefelé élõ népei számára a Földközi tenger keleti medencéje olvasztótégely volt. Keleten folyamatosan elkezdõdött a sivatagosodás az erdõírtások, túllegeltetés és az éghajlat változásai miatt. Az állatokkal vándoroltak nyugatabbra, például ie. 1775.-ban nagyobb métékû ilyen vándorlás történt.
- A nyugatra vándoroltatott állatokat Káspiros asszony a Káspi tóhoz telepítette.
- Kasszu vezér Nimród egykori birodalmának nyugati részén új birodalmat alapított. Még Nimród után a fiai, Bábel és Tabír hadakoztak a térségben asszír és a sumér maradékokkal (kb. ie. 3950).
- A kasszuk Hammurabbi oldalán harcoltak az asszírok ellen és gyõztek. Gandás ie. 1746.-ban legyõzte a kasszukat ás Babilon ura lett.
- Arvisura vázlat - 38.
152. Arvisura, második rész
- Ebben az idõben (ie. 1500. körül) tört ki a Szantorin, mely nagy távolságig éreztette a hatását (hamuesõ, por, a Napfény csökkenése, földrengések). Még a Káspinál is észlelték a vulkán kitörését. A pelazgok ekkor áthajóztak a Márvány tengeren és nyugat felé kerestek hazát maguknak. Az avarok ie. 1480.-ban indultak el a Káspi déli térségébõl és csatlakoztak a pelazgokhoz a Márvány tengernél és Kercsnél is.
- A Hun Törzsszövetség legnagyobb kalandozói az avarok voltak. Õk már ie. 4018.-ban átvették az Agaba által egységesített rovásírást. Ekkor már kapcsolatba kerültek a zagroszokkal, kurdokkal és a szavárdokkal.
- Földet mûveltek, településeket, várakat építettek, erdõket írtottak.
- Arnó vezérükkel ie. 1480.-ban a róla elnevezett (itáliai) folyónál voltak, ekkor itt 5100-an éltek. Az itt lévõ õslakókat dingónak nevezték. Az avaroknak egy feleségük volt.
- Szervezéseiknél a tized-század-ezred megoldásokat alkalmazták (falvak, katonaság).
- Közöttük szavárd magyarok is éltek. Dingó -a dingók vezére- egy árvíznél halt hõsi halált Itáliában, az avar letelepülés elején.
- Arnó legnagyobb fia, Hidra, Dingó egyik lányát, Lukomót vette feleségül.
- A latinok digóknak hívták a dingókat. Az avarok építették fel Volturnót. (Ma ez egy városka az Arnó alatt).
- Az avarok egyrésze így a Szantorin kitörése után a már korábban érkezett etruszkok (Etur népe) mellett telepedett le. Nemsokára újra érkeztek ide etruszkok az erõs földmozgások elõl menekülve, de jöttek kisszámban a sumér maradék törzsekbõl is ide. A késõbbi meneküléseket az arab elõretörés motíválta, az arabok nem dolgoztak, inkább mindenüket elvették és dolgoztatták a meghódítottakat.
- Egy ereklyeként tisztelt drágakõ (Piroska beszélõ köve) ie. 780.-ban az arnói szentélybe került és az itt élõ etruszkok-avarok számára azt jósolta, hogy 800 év múlva fognak beolvadni az itallicusokhoz.
- A követ az avarok ajándékozták az etruszkoknak. Tehát a beolvadást az idõszámítás kezdete körüli idõkre jósolták. Az Arnó folyó környékén szép kerteket létesítettek.
- A Tirén tenger mellé is telepedtek etruszkok, Türén vezetésével.
- Egy harmadik menekülési hullámban 1100-an érkeztek ahájok és szabírok az arabok elõl menekülve.
- Gondos földmûvelés és gyümölcstermelés folyt az etruszk vidéken, de hajózást (halászat, kereskedelem) is folytattak. Az öszes telepes (etrusz+avar+sumér+szabír) létszáma 14 000 fõ volt ie. 800.-ban, õk szövetséget alkottak, Volturno központtal (Rasna állam).
- A hajósaik a hikszoszokkal és Araddal (ókori város a tengerparon, a mai Szíria területén volt). Az Atlantisz irányából (már ekkor elsüllyedt) is nagyszámban érkeztek menekülõk, akik továbbvándoroltak rendszerint. Ezek mindent kiraboltak, rátörtek –keletebbre - Marinára és Egyiptomra is. III. Ramszesz azonban el tudta õket ûzni Egyiptomból.
- Arnóék megjelenésével (ie. 1475.) jelentõs vasgyártás is beindult a közeli Elba szigetén.
- A rájuktörõ népeket az etruszkok a vasfegyvereikkel legyõzték, ill. elkergették.
- Hidra ellátogatott Ordoszba, ahol megbeszélték, hogy -a Káspitól- elindítanak egy nagyobb csapatot PANNON vezetésével, ie. 800.-ban, hogy megvédje az etruszkokat a beözönlõ geri-beri (görög) népektõl. Megérkezésük után Pannon vezér és öccse, Mecsek Eskülló (etruszk vezér) lányait vették feleségül.
- Pannon továbbmenetelekor 6000 katonát hagyott hátra védelmül.
- Arvisura vázlat - 39.
177. Arvisura, Tárkány és Emõd rovása, ie. 1112-1085.
- Hun - Szkíta szövetség.
- Amikor Emõd ifjúsági vezér nyugaton kalandozott, akkor a kínaiak részérõl támadás következeztt be Ordoszban. Kassa fõsámán Úzdra menekült (Ordosztól nem messze, keletre volt) majd a kabarokhoz (északra). A hunok ie. 1112.-ben meghordozták a véres kardot, majd legyõzték a kínaiakat. Ekkor a teljes hun síkság a hunoké lett, de lakossága vegyes volt.
- A védelmi lánc erõsítése érdekében Kusán jász ifjúsági vezért a törzszövetség népeihez látogatásra küldte el az Öregek Tanácsa (az Ordosz körüli körben helyezkedtek el a hunfajú népek törzsei, a könyv errõl vázlatot közöl). Kusánék
elõbb keletre (óceán felé), majd nyugat felé mentek. Végül nemcsak Ordosz körül látogatták meg a törzseket, hanem elmentek a hikszoszokhoz is, akik a feketéket leigázták. A fáraó is egyetértett a szövetség fenntartásával, Kuszánék innen visszamentek Ordoszba. Kusán viszaútján, szabírföldön megnõsült, elvette Enéhet. Ekkor Kusán megkötötte a szkítákkal a szövetséget is, melynek Emõd fõvezér, ekkor már az volt, is örült..
- Az Egyiptomból hozott búzafajtát is termeszteni kezdték a törzsszövetségben.
- Kevés volt már a legelõ, mert nõtt az emberek létszáma és sokállatot is tartottak. A legelõk miatt sok belsõ csetetepaté volt ekkor, sok úz harcos ezért elvándorolt.
- A suomák pedig északra vándoroltak a tavakhoz és a tengerhez, a földjük a kunoké lett. Így a suomák fémöntõ mûhelyeiben a kabarok tovább dolgoztak. A kínaiakkal folytattak a rezesek cserekereskedelmet, gyöngyökért, selyemért cserélve a réztárgyakat.
- A lappok is eltávoztak ekkoriban a Hosszú Nap Birodalmába, északra. Kemi asszony kedves népe volt a lapp.
- Kusán többször meglátogatta a szkítákat és az Úr városában élõ szüleit. Agaba hunjai ekkor kõlapok alá temetkeztek, a sámánjaik pedig magaslatokon nyugszanak.
- A parszi-szkítákkal is jó volt a kapcsolat, végül a törzsszövetség egyik törzse lettek.
- A Bihar tartományból (Észak-India) elsodródott manysik, mari, udmurt és mordvin töredékekbõl új nép lett, a mundák népe. A hikszoszoktól eltávozott töredék pedig az Etil kétoldalán telepedett le, õk lettek a törzsszövetség 30. népe, KAZÁR néven (ie. 1100. körül). A nagy távolságok miatt a törzsszövetség népeit 3 db 10-10 törzses egységre ostlotta Ordosz, mely megmaradt központnak. Három Pusztaszer mûködött ekkor. Az elsõ Ordosz fölött kb. 100 km-re, a második a Turgaj Kapuban és a harmadik a Kuma folyó mellett (Magyarka közelében lehetett). Kusán ie. 1075.-ben halt meg.
- Arvisura vázlat - 40.
188. Arvisura, Vara és Tilana rovása, ie. 854-40.
- Az Arnó folyó (Itália) mellé sok töredék nép érkezett, avarok, kurdok, szavárdok, pelazgok, ahájok, urukiak, hikszoszok, szabírok, akiket Hidráék befogadtak. Fõleg a Szantorin kitörése indította el ezeket a töredékeket. A letelepedési helyeik: Az etruszkok területe, Vulci, Populóna, Pompei, Bolsena voltak. Arnó elõtt esküt tettek a 12 befogadott nép képviselõi a Rasna szövetségre.
- Hidra és felesége, Lukomó kérést indított, melynek központja Arezzó volt. A kikötõjük Pisina (Pisa) volt. Templomgazdaságaik is voltak (átvett szokás a suméroktól). Arnó itt ie. 1480.-1465. években telepedett le az etruszkjaival. Ezután is nagy népmozgások következtek, fõleg az Atlantisz elsüllyedése miatt. A tengeri népek (Atlantisziak) áradata ie. 1150. körül szünt meg.
- Az elõbbi idõben pedig az etruszkok -szaporodás okán- új településeket is létesítettek.
- Ordoszból 100 évenként látogatták meg a szövetséget (Rasna). A görögök is megjelentek ebben a térségben.
- Kortona városában (Firenze alatt kb. 80 km-re) volt Lukomó asszony papképzõje.
- A kiképzett papok saját népeikhez (12 törzsbe) tértek vissza. A teraszos földmûvelést is tanították (sumérok) és tárkányképzés is létezett. Az Arnó folyón hajóépítõ mûhely is mûködött.
- A Rasna szövetség 800 évig volt mûködõképes. Arnót hamvasztva temették el, Arezzóben ie. 1456.-ban. A kegyhelyük is Arezzóben volt az etruszkoknak.
- Arnó szeretett unokája FIRENZE szobrász lett, a róla elnevezett városban élt.
- A kurd lovasok az Apó (Pó) síkságon érkeztek az etruszkokhoz, avar vezetéssel. Õk észak felõl védték az etruszkokat, Arnó parancsára. Vezérük Marsa volt. Marsabottó volt a székhelyük, a tengerparton.
- Arnó még Káspiváron végezte a sámánképzõt.
- A kudok között sok volt a gyógynövényekkel gyógyító arbag. A szavárdok feladata a fegyverkészítés volt. A fegyvergyártás avasérclelõhely felkutatása után kezdõdött, beindítója Poplun (Populóna!) úz kézmûves volt, régi ataiszi, altáji leírások alapján.
- Az ahájok a nyugati területet biztosították, fõleg a tengeri népektõl. (500 fõ) Tarhun vezetésével, a hozzájuk csatlakozott 25 sumérral építették fel. Õk egy késõbbi idõpontban érkeztek és feladatukat Arnó a mocsarak lecsapolásában jelölte meg. A lecsapolás a digókat is érdekelte, érintette.
- Késõbb 60 templomgazdaság létesült az urukiak (sumérok) tervei szerint.
- Ezek 5 év alatt elkészültek , ebben a digók is segítettek. Az elkészült gazdaságokba 1400 digó is beköltözött.
- Tarhun megfontolt, alapos ember volt, így a lecsapolás jól sikerült.
- Az elsõ itt meghalt uruki gazdát egy kifaragott kõsírba temették el a fiai.
- Amikor egy kisebb csoport -180 fõ- aháj és etruszk érkezett, akkor õket a Garda tóhoz telepítették le.
- A Szantorin kitörés sok hamut szórt szét Krétára (kb. 180 km) és akkor még ott élõ Etur népének földjére, Etúriára.
- A kitörés megsemmisítette a termést. Sokan indultak el akkor a tenger nyugati részébe.
- Itt azonban már ekkor inkább csak a -végsõ süllyedési fázisban lévõ Atlantiszon- barik, digók, latinok, ligúrok, szabitok, szamnitok és umberek éltek ill. keltek útra (a latinok, szlávok, germánok, görögök, arabok stb. már eljöttek innen ekkor).
- Az Arnó folyó közelében kikötõ etruszkok elõl az õslakosok elmenekültek a hegyekbe.
- Az Arnó vezette 5100 fõs csoportot még szívesen fogadták megérkezésükkor a már itt élõ atlantisziak, de, amikor késõbb összesen- 20-20 000 fõ érkezett Arnóékhoz, akkor már hódítóknak tekintették a Rasna szövetségbelieket.
- A betelepülõkkel foglakozó, általuk készített titkos könyvet, a Disciplina Etruscának nevezik.
- Arvisura vázlat - 41.
190. Arvisura, Pejt, Gyömöre, Ilu, Indija rovásai, ie. 2810-iu. 568.
PANNON ARVISURÁJA
- PANNON ifjúsági vezér -Káspivárból- ie. 80.-ban megjelent a Dunántúlon és - a róla elnevezett- Pannonhalmán telepedett le elõször ideiglenesen. (Mielõtt itt megjelent az etruszkoknál járt, segítette õket a tengeri népekkel szemben, lsd. korábban leírtakat).
- Hun települések ekkor már voltak Erdélyben, Aranyosszéken is, Isis kegyhelyekkel.
- Ezeket még Bihar alapította ie. 2810.-ben.
- Itt sok külszini fejtéssel kitermelhetõ arany volt, ekkor még ezt feldolgozták. A második Erdélybe keletrõl beköltözõ csoport ie. 1610.-ben érkezett, a szkíták és újabb hunok csoportjai Paripából és Dabósából (Marina).
- Pannonék is Aranyosszéket érintve jöttek a Dunántúlra, ie. 800.-ban. Itt Pannon õrségeket állított fel a védelmükre (Lajta, Hisba, délen pedig Szerém vezette az õrségeket).
- Délen az ari-beri (görög) telepesektõl tartottak.
- Szerém Isis hívõ szaka-szkíta vitéz volt.
- Mecsek -Pannon öccse- is Pannon avarjaival érkezett és Zengõ sámánnal egy medvét is sikerült elejteniük. Télen a befagyott vizeken Pannon meglátogatta apósát Erdélyben, kevés lovassal. Aranyosszékrõl Pannon visszalovagolt a Dunántúlra, ugyanis elhozta onnan az ideiglenesen ottmaradt 6000 lovasát.
- A dunántúli görögök nagyrésze elvándorolt ebben az idõben délre.
- Alsó és Felsõõrben Anyahita és Anina hívõk telepedtek le. A Szerémségben vegyes telepek voltak, a viszamaradó görögökkel együtt éltek Pannon avarjai. Két szellemi központ alakult ki: Pannonhalmán és a Mecsekben voltak ezek. Kegyhelyek is épültek. (Bizonytja a Szombathelyi feltárt Isis kegyhely is). Pécsen szaka-szkíták telepedtek le (ie. 799.).
- A letelepedési szándékkal érkezõknek ezután Káspiváron és Ordoszban kell taníttatni a sámánjaikat, tárkányaikat.
- Pannon után a legvitézebb fia, CSANAK lett a fejedelem. Mecsek pedig EPLÉNY nevû fiának adta át a fõsámánságot (ie. 773.).
- Késõbb az ordoszi és a Káspivári képzésbõl hazatérõkkel mindig érkeztek kisebb letelepedni akaró csoportok.
- Csanak is Pannonhalmát tekintette székhelyének.
- Csanak után Mecsek másik fia, Devecser lett a fejedelem.
- A kaspivári képzésen gyõztes Veszprém (Pannon unokája) Ordoszban tanult tovább. Csanak Pomógy nevû fia ie. 740.-ben a Fertõnél az idegenek áldozata lett, de õket utolérve megölték. Veszprém ie. 728.-ban új sámánközpontot (és képzõt is) épített a róla elnevezett helyen. Itt ie. 728.-ban megtartották a pannonföldi nagyszalát. A 24 Hun Törzsszövetségbõl minden népcsoport képviselve volt ekkor Pannoniában a szakaszos késõbbi bevándorlások okán.
- Felállították a hõsök oszlopát is, erre a hõsi halottaik nevét vésték. Ezen Horpács és a felesége Ankír (török nõ) is szerepelt. Õk a Lajta õrségben estek el (ie. 730.). Az õ fiaik Kanizsa és Sopron voltak.
- A Balatont -az ázsiai nagy tóról (Balhas)- elõször Balhás tónak nevezték el, majd átkeresztelték.
- Veszprém (Pannon unokája volt õ is) fiai: Pét, Lébény, Baján, Szernye, Búcsú, Arács.
- Arvisura vázlat - 42.
190. Arvisura, második rész. Indija rovásai, ie. 600- 500.
- Ebben az idõben a nagysüánon a Pozsony nembeli Detrekõ lett az elsõ és a rozsnyói Ditró pedig a második helyezett. Õk elkezdték Pozsony és Detrekõ építését a várakkal kiegészítve (ie. 728). Sopron is építkezett. Egyik vitézérõl, Kõszegrõl egy
új települést neveztek el.
- Ebben az idõben rimalányképzés is folyt már, gyógynövényeket, például: csipkebogyót gyûjtöttek.
- Sopron a Duna közelében, az Enns (Encs) folyónál várat épített. Ide õrséget is telepített.
- A nyugati határt erõsen õrizni kellett, onnan sok támadás indult. A szkíták Soprunnak, a kabarok Sopronnak hívták a vezérüket. Sopron kabar település lett.
- Úz nyílhegykovácsok, kabar aranymûvesek, vasasok lettek Kõszegre telepítve.
- A hegyek között talált vasércbõl elkezdõdött a vasgyártás.
- A szkíták Anyahitra vallását gyakorolták. A kabarok és a szkíták egymással békétlenkedtek. Sopron ezért más településekre vezényelte Õket.
- Sopronhoz sok õrtorony tartozott. A sámánok jelentéseit aranylemezekre írták. A marótoktól (morvák) ie. 712.-ben tót menekültek érkeztek, ahol õk a marótok cselédei voltak. A marótok hívták õket tótnak, csúfnevükön pedig Szluváknak.
- Ekoriban már káldorok (kelták) is voltak itt. Megegyeztek a káldorokkal, hogy a Duna mindkét oldalát -egy szakaszon- bírtokbaveszik és itt vasgyártással foglakoznak. Bándor volt a kelták vezére.
- A Lajta kapuban már méhészkedést is folytattak.
- Sopron fia Esztorás, Káspiváron majd Ordoszban is tanult. A káldor-pannon szövetség fejedelme ie. 703.-ban Esztorás lett. Amikor Sopron meghalt, õt Sopron tornyában temették el.
- A szkíták elhagyták Sopront és a Mátrában telepedtek le. Szekérkészítéssel foglalkoztak. Úrnás és harci szekeres temetkezéseik is voltak.
- Az Esztorás vezéri kara: Putnok (szkíta), Bános (kabar), Szeletán (úz) Pellér (Avar), Ségol (vepsze) Samal (hikszosz), Bihal (kazahun), Kerpec (úz), Kasal (szkíta), Tárkonyos (kabar), Abod (jász) Csanád (hun), Budló (szarmata), Melléte (úz), Mike (mordvin), Turi (hun), Pestúr (szarmata), Szalaváré (manysi), Zajon (szkíta-szaka), Kövi, Landa, Képa, Tarzon, Zsuda, Bodon, Bölön, Zsór, Kadisa (török), Gyõzõ, Bucsi, Csoma (hun), Villõ, Izsboldó, Csenge, Csitári, Berény voltak.
- Amikor ie. 185.-ben a rómaiak megerõsödtek, a fõsámánság Veszprémbõl a Mátrába költözött. Itt Vadna kabar sámán élt ekkor.
- Sok volt a harc a Duna vonalában a rómaiakkal, mert Õk nem tartották be a Kövesd és az Augustus közötti megállapodást, békeszerzõdést.
- A rómaiak késõbb elfoglalták az erdélyi Aranyost is (iu. 375), ahol a hunokkal és a gepidákkal aranyat termeltek. Sok pannon katona szolgált a római légiókban.
- Ordosz szerette volna Pannóniát visszahódítani. Udin (Bagamér öccse volt, vagyis Atilla nagybátyja) Pécs és Kanizsa között telepedett le a hunjaival. (Ekkor Róma már meggyengült).
- A hun seregek -Atilla (így írja a könyv a nevét!) vezetésével 433.-tól érkeztek, ekkor a rómaiak harc nélkül feladták Pannóniát, Aranyost. Atilláéknak két központja volt: a vezéri Pusztaszer környékére utal minden adat és a fõsámáni-szellemi Õsbudán.
- A fõsámán Buda volt, Atilla bátyja, aki szintén családjával, Dunna asszonnyal és fiával Aladárral érkezett. (Késõbb részletesebben ismerteti a könyv még Atilla történetét).
- Atilla halála után az ikerfiai, Ellák és Dengizik, továbbá Aladár kimentek az országból. Itt a legkisebb fia, Csaba maradt.
- Az avarok jelentõs része (9 törzse) 568.-ban jött be az országba, az Etiltõl Baján vezérükkel.
- De újgúrok, ogúzok is betelepedtek, majd 575.-ben 1 magyar tyumeny is érkezett, Alpár vezetésével. A pusztaszeri versenyen Alpár lett a gyõztes és feleségül vette Telenát.
- Az avar fejedelmi székhely Gyõrben volt, de az avarok töményének székvárosa Bécs lett.
- (Látható, hogy a hun törzsszövetség törzseinek nagyrésze képviselve volt Pannóniában, még a hikszoszok (Egyiptomiak), vagy az újgúrok is. Ordosz 100 évenként megújított szerzõdést kötött Rómával Pannóniáról. Errõl még lesz késõbb szó.)
- Arvisura vázlat - 43.
214. Arvisura, Maros fõsámán és Kuzum rovása, ie. 496-490.
- Kuzum Ilmen fõsámán lányát, Kollárt vette feleségül, õ a sámánképzés idején megbénult a lábaira.
- Maros sámán az Öregek Tanácsának kívánságára elindult nyugatra, felderítõútra. A Fekete-tengerhez érve látta, hogy itt élénk hajóforgalom létezik, a kereskedõk szállítják áruikat.
- Kiderült, hogy éppen a szkíták hoztak árút Kínából a görög kereskedõk szolgálatában.
- Maros elfogta a kereskedõket és Ordoszba vitte õket, ahol Ilmenhez kisérték a kereskedõket.
- Ordosz célja az volt, hogy az elfogottakkal kiépíti a kereskedelmet kelet-nyugati irányba a Selyemúton.
- Ordoszban szálláshely épült ekkor a kereskedõknek. Maros Ordoszban feleségül vette az egyik görög lányát és egy új házba költözött. A tél folyamán pontosították a Selyemút nyomvonalát. Kínai selyem, kabar üst, úz fegyverek, a hunok prémjeinek szállítása volt a cél a Fekete-tengerig. Új kereskedõváros építését is elhatározták a tenger és Ordosz között, Uzun Aba (Hosszú Aba) néven. Kuzum halála után a felesége, Kollár Uzun Abában maradt.
- Az új fõsámán Maros lett, a Selyemúti közlekedés szabályait Kuzum alkotta meg, melyet Maros megvalósított.
- Pannon az Etruszkok meglátogatása után Erdélybe ment, majd az Erdélyben élõ rokonok kérésére jelent meg itt. Miután õk is fenyegetve érezték magukat. Elsõsorban a görögöktõl tartottak (aranykitermelés!). A rokonokat esklóknak hívták, õk egy nagy járvány elõl menekülve jelentek meg a térségben kb. ie. 2820.-ban. Esklók Erdélyben, Aranyosszéken éltek, régi vezérüket
- Esküllõnek hívták. Pannon miután katonai segítséget nyújtott az esklóknak, a Dubántúlon letelepedett. Szuha-Balzsán aki elsõ lett az ordoszi sámánképzésen Esküllõék meglátogatására kapott parancsot. Szuha-Balzsán 6 év alatt ért Esküllõhöz, majd visszalovagolt Ordoszba jelentéstételre.
- Beszámolt a látottakról, a sok aranyról. Legközelebb ie. 1610.-ben Barca látogatott Erdélybe, ennek a védelmét megszervezte. Az esklók újabb kérésére érkezett ide PANNON az embereivel (1 töménnyel), ie. 800.-ban. Pannon a görögöket dél felé kiszorította innen.
- A kelták is fenyegették Erdélyt és ie. 703.-ban támadásra készültek. A kabarok és az úzok is harcoltak a terület védelmében, Lóbércnél (Leoben), végül Bángor kelta fejedelem lányát elvette feleségül Estorás ifj. fejedelem, és béke lett.
- Pannon érkezése után véglegesen berendezkedett a Dunántúlon.
- A kabarok a Bükk környékén, az úzok a Mátránál telepedtek le. Õk a Dunántúlon kislétszámban voltak jelen.
- A 24 Hun Törzsszövetséget a kínaiak ie. 50.-ben kettészakították. Ekkor Hóhanza volt a fejedelem, a Káspinál pedig Csécsi hun vezér. Ekkor a rómaiak a kelta-pannon Dunántúl ellen készülõdtek. A pannonok kérésére Csécsi kabar, úz és kimmer törzseket küldött erõsítésként ide. Ezek ie. 6.-ig -negyven évig- állták harcban a rómaiakkal. Végül a Dara (dráva) folyónál a rómaiak áttörtek és elfoglalták Pannóniát. (megjegyzés: Ordosz nem tudott segíteni a Pannóniaiaknak, mert háborúzott Kínával).
- Csécsit a kínaiak ölték meg, ezért a gyilkosságért a 4 fia bosszút fogadott.
- Kövesd -csécsi egyik fia- lett az elsõ a sámánképzésen. Õ az
elnyomott kínai és hun földmûvesek élén legyõzte a kínaiakat., ie. 25.-ben és meghódította Kínát.
- (Az eseményeket mindig az idõponttal célszerû egyeztetni, az Arvisura gyakran tesz egymás után idõben távoli történéseket. Nagyon figyelmesen kell olvasni.!)
- Arvisura vázlat - 44.
225. Arvisura, második rész
- A sok lóbérci csatában a szkítákkal nem bírt az ellenség, Gyöngyös vezérük is jó katona volt.
- Gyöngyös Koncsúr fejedelem -a keleti szkíták vezére volt- Solymoska nevû lányát vette feleségül és az õt az esküvõjére kísérõ vitézei pedig felépítették a Mátra lábánál, a kegyhely mellett a házukat.
- A Mátra közelében Aba sámán települése is felépült. Mivel -esõben- sáros hely volt, Abasárnak nevezték el.
- Kövesd, aki késõbb kínai császár is lett, újra kapcsolatot teremtett Ordosz és a Kárpát medencében lévõ letelepedettek között.
- Pannónia -az egyezség szerint- a rómaiak provinciája lett, a Dunáig.
- Kövesd császár Egedet küldte el Ordoszból az egyezség betartásának ellenõrzésére. Eged mongol vitézei építették fel Eger nevû településüket, ez a székvárosuk volt, azonban közülük a többség Szuhán lakott.
- A Dunántúlról (Pannóniából) elmenekült úzok Gyöngyösön telepedtek le és szõlõmûveléssel is foglakoztak.
- Gyöngyösnek 8 fia és 4 lánya született.
- Gyöngyös vitéztársa és barátja Bene sámán ie. 8.-ban meghalt. Bene felesége Mátra egyik lánya volt. Gyöngyös öngyilkos lett bánatában, hogy meghalt a barátja.
- Mindkettejüket Gyöngyösön temették el, hamvasztva.
- Gyöngyös látogatása idején egy sátortáborban lakott Mezõkövesden.?.
- Kövesd amikor visszatért Oroszba ie. 25.-18. között a kínaiakat hódította meg, az öregek Tanácsának elvei szerint politizálva. A kínaiak vezetõ rétegébe benõsítette a saját vezetõit.
- A tébai papok tanácsára elhozták Paszametik fáraótól az ataiszi titkok ládáját, mert Egyiptomot veszélyeztették ekkor már a sáska népek.
- Egyiptomban a peremesek (piramisok) az élet templomai számára épültek.
- Kövesd gyermekei révén sok kínai vezetõ családdal került kapcsolatba. A nagy fal ezért kerülte el Ordoszt (térkép!).
- (Nagyjából Kövesd idejére esik Jézus mûködése is. Ezt az Arvisura mégsem tartotta fontosnak megemlíteni. Ennek nem az az oka, hogy nem tudtak a történetérõl, hanem inkább az, hogy nem tartották igazán fontosnak. Anyahita tanait az egyistenhitet vallók ismerték, és Jézus is ezt hírdette. Jézus története (ennek a lényege) azonban összerakható több Arvisurából.)..
- Arvisura vázlat - 45.
230. Arvisura, Varga Gyõzõ rovása, ie. 216-200.. MATYÓ birodalma
- A páncélos vitézi felszerelések (vértek) készítését az úzok kezdték el. Nehézpáncélos egységük is volt. Ebben az idõben épült fel a nagyfal is.
- Ordosz irányából be-betörtek a kínaiakhoz. Bodó fõsámán fia, Matyó is kalandozásra indult, fegyverkovács volt. Matyót a jürcsikek elfogták és 3 évig a fogjuk volt.
- Bodó a fiát 1 tyumeny hadifogolyért cserélte vissza. Ezt Hunbál fõvezér nem helyeselte, ezért õt -kiszabadulás után- Matyó megölte.
- Matyó -fõvezérként- meg akarta támadni a kínaiakat és ezért 30 tyumeny létszámú hadsereget szervezett néhány év alatt. Matyó eléggé sokat részegeskedett.
- Amikor Matyó áttörte a nagyfalat, akkor egy egésznapos harcban legyõzte a kínaiakat (ie.206). A nagy zsákmány mellet a kínaiakat adófizetésre is kötelezte. Amikor pedig keveselték a rendszeres adót, olyankor betörtek Kínába.
- Matyó Bodó halála után fõsámán is lett. Matyó az általa megölt Hunbál feleségeit és lányait kisajátította. A hun síkságot Matyó a nagyfal újabb áttörése után elfoglalta.
- Li Pang kínai fejedelem tárgyalásokat ajánlott Matyónak. Matyó egy szerzõdést állított össze a tárgyalásra. A tárgyalás kínai nyelven folyt, Li Panggal hosszan egyezkedett Matyó.
- Az egyezkedés végén Matyó megállapodott Livel, elvette az egyik lányát, Cent feleségül, míg Li Hunbál egyik lányát vitte haza. Cen Matyó 25. felesége lett.
- Li hozományként palotát épített Ordoszban Matyónak.
- A kínaiak folyton belsõ bomlasztásra törekedtek Ordosz népei között, fõleg a fehér és fekete hunokat uszították. Matyó tudtaezt és ellene cselekedett.
- Tengeri kereskedelmet és -a Selyemúton- szárazföldi kereskedelmet is folytattak Matyóék.
- A sárkányos hajók Ordoszig feljöttek a Sárga folyón.
- Heti vásárokat is tartottak, szûcsök, tímárok, szabók, ötvösök árúi és vasárúk is gazdát cseréltek ezeken.
- Gazdaságilag ez az egyik fénykora Ordosznak.
- Egy alkalommal a kínaiak romlott húst vittek Ordoszba, melytõl többen meghaltak. A kötelezõ tárkányvizsgálatot megkerülve csempészték be a húst a kínaiak. A bûnösöket Matyó elfogadta és ajövõben Cen és Matyó fiai ellenõrízték a húsárúk minõségét.
- A katonaság ellátását Gyõzõ sámán ellenõrizte. A csapatoknál arbagok is voltak és rimalányok. A kínaiak áruszállításait is a törzsszövetség katonái védelmezték.
- A hunok a szkítákkal is keveredtek, a parszi szkíták hun nyelven beszéltek. Ekkor a hun terület a tengerig terjedt. A legelõterületek nem elõször- kezdtek megint kevésnek bizonyulni.
- A kínaiak újabb romlotthús szállítmányát Matyó megetette a vendégségbe érkezõ kínaiakkal.
- Ettõl sokan meghaltak. Li Peng halála után Matyó lett a kínai császár..
- Arvisura vázlat - 46.
236/A Arvisura, Boszkán és Tarkacs rovása, ie. 802-201.
OSCUS TÁBLÁK, A RÓMAI BIRODALOM MEGALAKULÁSA
- Arnó fejedelem utódait minden 100. évben felkeresték Ordoszból,kapcsolattartási célból.
- Hidra Korton várában évkönyvet kezdett vezetni a fõbb eseményekrõl.
- Az etruszkoknál sámán, tárkány és rimalányképzés is volt, szükség volt a nevezettekre.
- Tizenkét városuk volt az etruszkoknak.
- Amikor egy nagyobb hullámban kabarok érkeztek de, akkor fellendült a vasgyártásuk (ie. 1000 körül). Lóbérc (Leoben), Göröc (Graz) és a Halas nevû településeken éltek a kabarok.
- Az idõnként ide érkezõ rokonnépek között mindig voltak olyanok is, akik itt letelepedtek.
- Amikor például ie. 728.-ban Bugátból hunok érkeztek, belõlük 25 fõ itt maradt, közöttük a Barna és Kék Farkas nevûek. Vejuli lukomó két lánya az elõbbiekhez ment feleségül, Vejuli engedélye nélkül. Vejuli kitagadta õket, ezért õk a hegyekbe költöztek.
- Farkasnak iker fiai születtek, õket RIMUS ÉS ROMUS névre keresztelték. A két kicsi anyja meghalt, a fiúkat egy töröttlábú farkas szoptatta (de csak egy alkalommal). Errõl hallott Vejuli is, aki az unokáit ekkor Veji várába vitette. Az etruszk seregbe pedig felvetette a két vejét. Rimus és Romus a Tiberis partján szeretett játszani. Romus ügyes verekedõ volt, akit a rómaiak ROMULUSNAK neveztek, Rimust pedig RÉMUSNAK....
- Felnõttként egy görögök elleni gyõztes csata után emelték ki a fiúkat magasra, és õk lettek Róma alapítói. (ie. 780 körül születtek).
- Róma alapításával kezdõdött a Római Birodalom fellemelkedése. Az uruki szokás szerint koronázták meg Romulust királlyá, a görögök fölötti gyõzelem után a katonák, és így lett õ Róma elsõ uralkodója (ie. 753). Romulusnak palotát építettek Rómában. Ekkor már a latinok is nagyon szaporodtak Róma környékén. Romulus megszervezte az államot (Curiákat).
- Szenátust is mûködtetett öregek és ifjak tanácsaival. A földeket elkezdték felosztani, kialakult a plebeljusok és a patríciusok kasztja.
- Romulus népi vetélkedõt is bevezetett. Rémus halála után a szabin Titusz Tatiuszt vette maga mellé. Róma területének növelése érdekében háborúzott is, a legyõzöttekbõl pedig rabszolgák lettek. Romulus utóda a veje, Pompilius lett, aki ie. 716-690 között uralkodott.
- Utánna Hostilius lett a király (ie. 690-650), majd Ancus Martinus. Ancus hidat építtetett a Tiberisen, felépítette Ostia kikötõjét, és a mocsarakat is lecsapoltatta.
- Ha a rabszolgák résztvettek a háborúkban, akkor patríciusok lehettek.
- Rómában és környékén ebben az idõben az etruszkok és a latinok háborúztak a királyság ellen. Zûrzavaros idõk következtek, majd a kelták is betörtek a területre. Lerombolták a várost a Capitólium kivételével. Az etruszk hadsereg kisebbségbe került a görögökkel összefogott latinokkal szemben. Megszünt a királyság is.
- A plebeljusok õsei atlantiszi származásúak voltak.
- Az etruszkok Romulus idejében egészen Rómáig lakták a területet.
- Ebben a térségben rendkívül sok nép keveredett, fordult elõ és a latinok hatalomvágya nagyon dominánsan jelentkezett.
- Az etruszk társadalom is bonyolult, sokrétû és tucatnyi testvérnépbõl álló volt, hullámokban újabb érkezõkkel tarkítva.
- Talán a hunfajú népek történetéhez nem minden mozzanat tartozik szorosan, azonban az Arvisurához való hûség érdekében az oscus táblák nem hagyhatóak ki.
- ROMULUS története mindenesetre nem hétköznapi.
- Arvisura vázlat - 47.
236/A. Arvisura, második rész. II. Oscus tábla, Boszkán és Tarkacs rovásai, ie. 1451-133. Minden út Rómába vezet.
- Camillus ie. 396.-ban legyõzte az etruszkokat és Vejibe bevonult. A kelták viszont ie. 387.-ben Rómát lerombolták. Rómában újra a konzulok uralkodtak. Capua-Róma útját ie. 312.-ben Claudius építette fel, ekkor Róma újra virágzott, vízvezeték is épült a városnak.
- Ebben az idõben e t r u s z k és s i k u l betûkbõl megszerkesztették a római abc-t.
- A patríciusok, plebeljusok ellentétei újra kiélezõdtek. Különbözõ területeken jogi szabályokat alkottak: öröklés, magánjog stb. Kartágóval is kereskedtek. Róma szövetségre lépett az etruszkokkal és legyõzte a keltákat (ie.296), viszont ie. 297.-ben Rómát legyõzték a görögök. Egy zavaros csatározásokkal tûzdelt, hosszabb idõszak következett ezután.
- Hannibált Róma ie. 216.-ban gyõzte le. Veji és Volsini etruszk városokat Róma elfoglalta.
- Eleinte az etruszkoknál réz dénár, majd ezüstpénz létezett, késõbb a római-etruszk bronzdénár.
- Tullius szerint minden 17-46 éves férfi hadköteles volt.
- Kartágót ie. 280.-ban foglalták el, majd Szardíniát és Korzikát is.
- Hannibál hikszosz és líbiai katonái sikertelenül gondolták, hogy Rómát kiéheztetik. Nem tudták azt elfoglani.
- Hannibált Kartágóban-véglegesen- iu. 2.-ben gyõzték le.
- Az Apó (Pó) síkságon nagyon jóminõségû legelõ volt a nagylétszámú háziállat számára, az etruszkok éltek is ezzel. Hidra egy vadászaton halt meg, ie. 1451.-ben, valószínû a digók ölték meg.
- Több szavárd-magyar indult ekkor Káspivárra, Nyilas a fiával, Halassal vett részt a kalandozásban. Halas Káspiváron elvégezte a képzõt és sámán lett.
- A visszatérõ kalandozókhoz Magyarkán Oszkusz juhászbacsa is csatlakozott 22 emberével.
- Oszkusz vegetáriánus volt. Amikor megérkeztek Itáliába, akkor kegyhelyet építettek, majd a hegyekbe húzódtak, letelepedtek.
- Ebben az idõben Szicíliától haladt északra a latinosítás az atlantisziak nyomására.
- A megjelenõ illírek az Adriai-tenger felsõ végétõl érkeztek és etruszkföldön letelepedtek. A sok népmozgás miatt, az etruszk terület átjáróház volt ekkor, de nagyon sok nép, néptöredék a Hun Törzsszövetségbõl érkezett.
- Róma az "oszd meg és uralkodj" elvet alkalmazta a latinosítási céljaihoz.
- A rómaiak ie. 524.-ben legyõzték újra az eruszkokat, Superbus (kurd származású volt) engedélyével. Vejit ie. 396.-ban semmisítették meg (nem teljesen) a latinok és az etruszkok egyrésze ekkor csatlakozott hozzájuk. A gályarabság elõl sok etruszk Lóbércre (Leoben) és Sóvárra (Salzburg) menekült.
- A Római-etruszk légió ie. 224.-ben legyõzte a keltákat. Bató, illír fejedelem ie. 230.-ban egy rómaiakkal vívott tengeri csatában halt meg. Az illíreket Róma ie. 228.-ban igázta le.
- Rómának ekkor Athénben követsége volt, a görögökkel együtt rendezett sportvetélkedõket.
- Arvisura vázlat - 48.
236/B Arvisura, második rész
- A latinok és a hellének atlantiszi õslakók voltak, míg a szigetük létezett.
- Macedónia Róma terjeszkedése miatt háborút indított ellenük. Kismértékû gyõzelem született a harcok végén, a macedonok javára, ie. 205.-ben. De ebbe Róma nem nyugodott bele.
- Hispániát ie. 209.-ben foglalta el Róma, melletük harcoltak még ekkor a baszkok is.
- A mecedonok ellen harcot indított Róma, ie. 200.-ban és Filipposzra ie. 197.-ben vereséget mértek. Titus békét kötött a macedonokkal és adófizetésre kötelezte õket.
- Görögországból kivonultak ie. 196.-ban, de elõbb felszabadították a rabszolgáikat.
- A macedon háború alatt gyarmatokat szerzett Róma a Földközi-tengeren (Szíria, Kisázsia).
- A lázadozó Egyiptom nem ért el eredményt a Rómával szembeni küzdelmeiben.
- Mezopotámiában megalakult Pártia, I. Mithridatesz alatt (ie. 160.-138.) és erõs keleti hatalom lett. A makkabeusok judeai királyságot alapítottak a pártusok támogatásával (ie. 166.).
- Persus macedon királyt -lázadt- Róma legyõzte, a macedonokkal szövetséges városokat lerombolták és 150 000 embert elhajtottak rabszolgának.
- Hispániában a tengerpart már ie. 197.-ben a rómaiaké volt, itt 2 provinciát szerveztek, helytartókkal. A baszkok a hódításnak mindvégig ellenálltak és fennmaradtak.
- Nagyon sokfelé lázadtak a népek ebben az idõben Róma ellen.
- Scipió hazugságokkal, fondorlattal meghódította Numantia lázadó városát, az újra lázadó Karthágót pedig ie. 146.-ban legyõzte Scipió.
- Rómában a Mars mezõn a tömegek Karthágó elpusztítását követelték, így a várost a légiók lerombolták.
- A Római Birodalom történetét az etruszk (oscus) rovók mindíg követték, leírták és Ordoszba továbbították.
- Macedóniában az uralkodó Róma szolgája volt, csak Athén és Spárta volt önálló ebben az idõben. Korinthoszt is lerombolták, Pergamont is Rómához csatolták. A nagy hadisarcok lehetõvé tették ekkor, hogy a római polgárok ne fizessenek adót.
- Arvisura vázlat - 49.
236/C. Arvisura, Boszkan és Tarkacs rovása, ie. 2171-2070.
- Magyarkán ordoszi úz cserepesek telepedtek le ie. 2140 körül. A garaúz (ma: grúz) Etúrnak ekkor már a Földközi tenger nyugati részén telepei voltak, akik hajóikkal még a Fekete-tengert is bejárták.
- Még ebben az idõben is voltak özönvizek a nagy hóolvadások következményeiként Mezopotámiában. Limacs pateszi -aki elmenekült egy áradás elõl- nem ment vissza Dél-Mezopotámiába, hanem letelepedett Hatsas településen és bronzgyártással foglalkozott.
- Kiss bronztükörkészítõ -Úr városában- pedig a király lányának, Szerának egy bronztükröt ajándékozott. Hamarosan azonban meghalt Szera és melléje a dajkáját és Kisst temették el. Ez volt az oka Limacs és a többi bronzöntõ végleges távozás
ának.
- A bronz és a fegyverkísérõk fegyveres kísérettel vásároztak ebben az idõben. Közülük némelyek még Erdélybe is eljutott, egyik bronzkészítõ itt megnõsült, elvette Susánkát.
- Susánka nem tudta megszokni a melegebb éghajlatot Hatsasnál és családostól visszaköltözött
- Szörény földjére (ie. 2045). Itt brozbaltákat is gyártottak, melyek egészen a baszkokig eljutottak. (Találtak is ilyet arrafelé, a XX. században, azonban a lelet messzemutató történetét nem derítették fel)
- A rendszeresnek mondható, 20 évenkénti ordoszi rokonlátogatások során a vendégek meg tudták figyelni az éghajlat aktuális alakulását, azonban errõl egészen a jégkorig voltak ismereteik (az utóbbiról fogalmaik lehettek Ordoszban).
- A földrengésekrõk Ordoszban sokat tudtak már ekkor. (Arrafelé mais gyakori jelenség).
- Adasi sámán a csoportjával ie. 2020.-ban indult Erdélybe Ordoszból, ahonnan 1 év múlva érkeztek meg Magyarkára (kb. 4500 km). Innen pedig 120 fõ utazott tovább nyugatra.
- Azupirán is Ordoszból indult a Fekete-tenger-Hatsas útvonalon a csoportjával. Õk végül a Dunán érkeztek a Szörénységbe, Susa földjére. Bronztárgyakat is cseréltek itt erdélyi árúkra, aranyra. Sokat eladtak itt a rovásos bronzcsákányokból (a rovások szövege: ékesít is, üt is,ró is).
- Az Arnóval megtelepedett népek ( ma: etruszkok) rendszeresen küldték Ordoszba a lerótt jelentéseiket, melyekbõl kiderült, hogy Róma vezetõi (szenátorok, hadvezérek) a történelmüket rendszeresen m e g h a m i s í t v a írták le, ill. így terjesztették (az erõszakos latinosítást elfeledve stb.). A szenátorok és lovagok vezették be a rabszolgaságot is.
- Etúriában ie. 199.-ben volt az elsõ rabszolga lázadás a rabszolgák embertelen körülményei miatt. Ezt követõen ie. 196.-ban már a keresztrefeszítést is alkalmazták. Apuliában - például- ie.80.-ban 7800 rabszolgát feszítettek keresztre. (mintha errõl a dicsõ történelmük hallgatna?!)
- Rabszolgáikat kínozták, rosszul táplálták és sokat dolgoztatták.
- Rabszolgaállam is alakult ie. 136.-ban Antiochos vezetésével (királyságával), de ezt - 6 év után- leverték.
- Gracchus egy igazságosabb társadalom mellett szónokolt és bevezették a a vagyon ill. a földterület maximális mértékét.
- Attalos pergamoni király a vagyonát Rómára hagyta, így a földnélküliek is kaphattak földet.
- Gracchust azonban a földbirtokosok megölették.
- Sulla modernizálta a birodalmat, szenátorokat. Lovagokat öletett meg. Igazságosabb társadalmat akart, halála elõtt egy évvel -egy jóslat miatt- lemondott azonban. Sulla után újra a gazdagok hatalmaskodtak és ie. 74.-ben kitört a Spartacus (vívóedzõ) féle rabszolga lázadás. Spartacus Crassus ellen is indult, Róma felé, azonban látva Crassus erejét inkább Szicíliába akart menni. A Messinai szoroson azonban nem tudott átkelni, elárulták. Apuliában ie. 71.-ben Crassus legyõzte Spartacust, aki a harcban esett el. A gyõztesek ekkor 17-18 000 rabszolgát végeztek ki.
- Crassus és Pompeius fényes gyõzelmi lakomát tartott ekkor.
- Arvisura vázlat - 50.
236/J. Arvisura, Boszkan és Tarkacs rovása, ie. 1456-44.
- Bugal pateszi feleségével, Csegevérrel és még 22 társával indult el Ordoszból, nyugati kalandozásra. Õk elõször Csagilit, majd Magyarkát ejtették útba. Magyarkán Csigla fõsámán pihenõhelyet biztosított a számukra.
- A fejedelmi fogadáson zagroszi, Van-tói, marinai és erdélyi vezetõkkel találkoztak (ie. 101-ben). A jósok szerint ie. 1-ig egy 24-25 fokozatú (25. a maximum) beavatott születésérõl volt szó ebben az idõben ( Jézus).
- Az etruszkokhoz, majd innen Erdélybe indult a csapat tovább és Sajó-Ordoszban (Ózd) teleltek.
- Etur népébõl ebben az idõben született meg Caesar (etruszk származású).
- Bugal és Csegevér kisfia, CinakóSajó-Ordoszban jött a világra. Õk a következõ évben értek Rómába.
- Cinakó -13 évesen- Jupiter pap lett. Felesége Cikol rimalány volt, míg Caesaré Cornélia.
- A latinok Cinakót Cikoluszra átkeresztelték. A két ifjú Közel-Keleten katonáskodott.
- Sulla halála (ie. 78.) visszajöttek Rómába, ahol 62.-ben Caesar praetor lett, melyben Cikolusz is segítette. Caesar Hispániában is harcolt, ahol rendezte a közállapotokat. Õt ie. 59.-ben konzullá választották. Crassus, Pompeius és Caesar szövetségre léptek. Cikolusz segített a triumvirátusnak, hogy gyõzzenek a Fórumban a törvényeket elfogadtatni (gyilkosságokkal!).
- Ekkor Gallia lakossága keltákból állt.
- Caesar több gyõzelmet aratott Galliában, ie. 56.-ban brit segítséggel hajóhadat szerelt fel a Loire torkolatánál és ekkor végsõ gyõzelmet arat a gallokon.
- Óriási volt a hadizsákmány: 100 000 rabszolga, arany és ezüst kincsek Róma számára.
- Luca városában (Lugos vitéz, bacsagazda alapította még ie. 1456.-ban) Caesart újabb 5 évre bízták meg Gallia kormányzásával. Pompeiust 5 évre Hispánia, Crasus pedig 5 évre Szíria helytartójává nevezik ki. (Utóbbit a pártusok elleni harcokra.)
- A pártus (pártás) királyok Gilgamestõl és Nimródtól származtatták magukat. Fejlett volt a kereskelmük, melyet kínáig folytattak, ill. nyugati irányban is. Északon õsközösségben, délen rabszolgatársadalomban éltek a pártusok. Crassus többször betört hozzájuk, de ezek a betörések mindig a vereségével végzõdtek. II. Orodes pártus király végül Crassust megölette.
- Az örmény királynál rendezett "baccháns nõk" elõadásán mutatták be Crassus levágott fejét.
- Caesar kisebb rajnamenti gyõzelmeket aratott a germánokon. A Britanniában lakó keltákat Caesar legyõzte, úgyszintén ie. 54.-ben legyõzte Vercicigetorix gall vezért és katonáit megölette (kb. 40 000).
- A gall városok árutermelése -a harcok után- fellendült.
- Rómában kitört a testvér háború Pompeius és Caesar között. Az utóbbi átkelt a RUBICON folyón és a "kocka el van vetve" kiáltással indult Róma (Pompeius) ellen. Cikolusz volt a vezére. Mivel Pompeius csapatai Hispániában voltak, így menekülésre kényszerült (Görögországba). Caesar pedig Hispániában legyõzte Pompeius csapatait. Pompeius végül Egyiptomba menekül, ahol megölik..
- Egyiptomban is testvérháború dúlt, a király idõsebb lányát, KLEOPÁTRÁT kikergették Alexandriából. Õt az Egyiptomba hajózó Caesar visszahelyezte a hatalmába. Felgyújtatta Alaxandriát (leégett a pótolhatatlan könyvtár is) a nép lázongását így akarta fékentartani Caesar. Végül a Szíriából ideérkezõ légiók mentették meg a nép haragjától, így a hadjáratát be tudta fejezni.
- Ekkor lett a Római Birodalom imperátora. Õt ie. 44. tavaszán Brutus és társai ölték meg Rómában. Pompeius szobra elött halt meg.
- Megvetette a császárság alapjait, a szenátust tanácsadó testületté degradált koloniák lettek.
- Arvisura vázlat - 51.
236/E. Arvisura, Boszkan és tarkacs rovása, ie. 63-iu. 33.
- Octaviánus atyja Caesar unokahúgát vette feleségül , akinek az egyik felmenõje ARNÓ volt.
- Octaviánus támogatói között Ciceró is jelen volt.
- Amikor Octaviánus átvette Rómában a hatalmat 2165 lovagot és 310 szenátort végeztetett ki. Cicerót viszont szintén ekkor ölték meg. Brutus és hívei Görögországban, Szicíliában, Szíriában leszámoltak Caesar híveivel és nagy hadsereget is toboroztak. Macedóniában pedig erõdöket építettek. Octáviánus hadserege azonban legyõzte õket ie. 42.-ben Macedóniában.
- Antóniust és híveit Perugia városánál gyõzték le Octáviánus hívei. Ekkor Octáviánus földet osztott híveinek.
- Antónius Alexandriában -Kleopátra vendégeként- ie. 41/42 telén tartózkodott, mulatozott.
- Ebben az idõben Cikoluszt is megölték Pompeius ügynökei, Õt a Mars mezõn elhamvasztották.
- Octaviánus seregét Pannóniából élelmezték.
- Agrippa ie. 15.-ben fejezte be Pannóniában a providenciák kialakítását. Megkezdte Pannóniában az önállóság felszámolását is.
- Cikolusz halálát a lóbérci (Leoben) kabarok megbosszulták.
- Pannónia lakói ie. 9.-6. között fellázadtak, sok rómait megöltek. A Hun Törzsszövetség ebben az idõben (Kövesd fejedelemségeidején) a kínaiak támadásainak kivédésével volt elfoglalva.
- Antónius császárnak Kövesd megigérte a kelták kiûzését és a légiók kenyérellátását, cserébe a nyugalom biztosítását kérte.
- A pannóniai lázadás végén innen sokan távoztak a Pilisbe, Abasárra és a szkítákhoz.
- Octáviánus egyiptomi kincsekbõl fizette ki a katonáit ie. 29.-ben (Antónius és Kleopátra halála után). Õ templomot épített a Fórumon Vénusznak.
- Rómában tízezer gladiátor és 3500 vadállat mulattatta a népet.!.
- Arvisura vázlat - 52.
236/E. Arvisura, második rész. Arvisura, Boszkan és Tarkacs rovása, ie. 703-135.
- Hispániában és Pannonföldön a nép lázongott a rómaiak ellen, ie. 24.-10. között is.
- Pannónia Róma éléskamrája volt, a népe viszont -elvándorlás okán- fogyatkozott.
- Germánia ie. 9.-ben alakult meg.
- Mecenás és társai is magasfokú beavatott eljövetelét jósolták (mint Ordosz korábban).
- Ebben az idõben Csécsi fejedelmet Ordoszban megölték a kínaiak. Kövesd ill. Csécsi fiai Kínát meghódították.
- A megszületett MEGVÁLTÓT Mazarehi aranyasszony Betlehembõl Hetevarettbe (Egyiptom, Hétvár) vitte szabír ácsokkal együtt, Ordosz tanácsára. József egyistenhitû volt.
- Jézus már 12 évesen a farízeusokkal vitázott. Jézus Karnakban lett pap, ide 19 évesen küldték õt tanulni. Jézus és más kijelöltek ie. 24.-ben Ordoszba mentek Karnakból továbbtanulni (beavatottságot). A szabír Jézus elnyerte a Messiás nevet.
- Az ordoszi képzést követõen Töbeten (Tibet) keresztül, Harapi (Harappa, Indusnál) érintésével indultak vissza Jézus és társai. Õt az uruki nagytemplomban királlyá koronázták. (Elsõ sumériai állomása viszont Nippur volt. A nagytemplom romjai ma is megvannakitt, a szentélykörzetben)
- Urukban így megalakult ie. 29.-ben az Egyisten Közösség.
- JÉZUS ORDOSZI ROVÁSOKKAL ÍRT bölcseletét és az ordoszi hitvallást tartalmazó írásait Hungárnak adta át Úr városában, 33.-ban. Tudta, hogy megölik hamarosan, Hungár ekkor Ordoszba tartott. Ezen kívül még 3 levél eljuttatását is kérte Ordoszba.
- Augustus után Néró lett a császár 50 évesen.
- A pannóniai légiók kiváltságait Néró megakarta nyírbálni (földadomány eltörlése az obsitosoknak ill, ennek örökölhetõsége).
- Néró Germanicust Örményországba küldte. Ordosz és Pártia Jézus védelmét kérte tõle Heródessel szemben. Germanicust azonban Heródes megmérgeztette.
- Felkelések törtek ki Galliában, Thráciában, a 17.-20. közötti években.
- Nem vették komolyan a 30 éves Jézust a hatalmasok, Heródes leszármazottjai elõtt pedig bevádolták. Pilátus hiába mosta a kezeit, Kajafás fõpap Jeruzsálemben keresztre feszíttette.
- Jézus Názáretbõl, igencsak vegyes népek (zsidók, arabok, szabírok) alkotta helyrõl származott.
- A római uzsorások pénzügyi válságot okoztak 33.-ban. Az Arnó leszármazottak a pénzügyi helyzet rendbetételét kérték Nérótól.
- Drussus császárfit kicsapongásai, igazságtalan halálos ítéletei miatt megmérgezték.
- Marcus ölte meg az idõs császárt 37.-ben. Az új császár Germanicus Julius Cézár nevû fia lett, akit Galiculának is neveztek.
- Õ sokat költött színházra. Nagy adókat vetett ki a provinciákra. Jeruzsálem szegényei és Alexandria gazdag zsidói Galicula elé járultak igazságért. Galicula azonban elutasította õket a keresztrefeszítés miatt (!).
- Cassius fõkatona 41.-ben megölte Galiculát. Az új császár Tibérius Claudius Néró lett, aki 10.-ben született és görögül és etruszk nyelven is beszélt. A császár támogatta az etruszk hagyományokat és az erre épült római vallást. Rómából kitiltotta a zsidókat.
- A germánok között mesterséges viszályt teremtett Claudius. Nérót azonban megmérgezték, hogy fia az ifjabb Néró legyen a császár (55.-68. között). Az új császárnak Seneca a filozófus, a kedvence volt, eleinte. Kegyetlen hajlamai voltak, sok szenátor vagyonát ismegszerezte. Végül Senecát is öngyilkosságba kényszerítette. Szadizmusa közismert volt.
- Szinpadi produkciókban is szerepelt és verseket is írt. Felgyújtotta Rómát Sabrina, a felesége. A város 9 napig égett, majd újjáépítette a saját palotájával együtt.
- A Babilont legyõzõ perzsák ebben az idõben elengedték innen a zsidókat, akik visszavándoroltak Júdeába, Jeruzsálembe. A zsidók idegenekkel nem házasodtak össze.
- Philon, Jézus karnaki tanulótársa az élete végéig segítette Jézus tanainak terjedését.
- A zsidó Makkabeus lázadást (63.-66.) Néró Vespásiánussal verette le.
- Görögországi színészkedésébõl Néró a korinthoszi csatorna tervével tért vissza Rómába.
- A gárda fellázadt Néró ellen, mire õ öngyilkos lett.
- A pannon-római szerzõdés (Kövesd-Augustus között) szerint Veszprém nem a meghódított Pannónia része volt, a sámánközpont így önálló maradt, ez Pécs városa esetében is így volt.
- A pannonok a káldorokkal (kelták) öszeházasodtak, szövetséget kötöttek (ie. 703.). A káldorok a szent helyekre (Pannonhalma, Pécs, Veszprém) nem mehettek be. A Pilisben pénzverdét mûködtettek a pannónok (avarok, hunok stb. voltak).
- Róma fennhatóságát a törzsfõk tudomásulvették. A légiók fosztogatásait számontartották, kifogásolták.
- Egy messze földrõl visszajött, megszökött gályarab (Bársonyos a neve) elmondta, hogy Júdea fõpapjának hazugságai vezettek Jézus keresztrefeszítéséhez.
- A szeretet jézusi tanának magyarázatai a népek között eltérõek voltak. Sokan a Messiás visszatérését várták.
- Róma a sok lázadásuk miatt (66.-70., 112.-115., 132.-135.) a zsidókat szétszórta a birodalmában.
- Arvisura vázlat - 53.
236/G. Arvisura, Boszkan és Tarkacs rovása, ie. 44-iu. 117. VII. Oscus tábla.
- Octáviánus, Antónius legyõzõje (ie. 31.-ben) etruszk származású volt. Ebben az idõben 72 etruszkokkal rokon törzs élt Pannóniában. Határaikon és a Pilisben káldorok éltek fõleg.
- A jászok nagyobb tömege ie. 24.-ben érkezett Bácskába. Az ie. 10. évtõl kb. 15 éven át sok felkelés tört ki Pannónia déli részén a rómaiakkal szemben. Ebben az idõben a pannonok vezérének székhelye Veszprém volt, helyettese -aki káldor volt- Szombathelyen élt.
- Néró idejében keresztényüldözés volt Rómában, mely Pannóniára nem terjedt ki.
- A második százéves szerzõdést -Ordosszal- Néró a Cézár nevû helytartója jelenlétében kötötte meg, Hamza és Séd ordoszi küldöttekkel (Hamza fõsámán volt).
- A pannonokhoz ezután etruszk katonák is mentek helyõrségbe (azonos nyelv!).
- A Hun Törzsszövetségben érvényes pénz verése ie. 35.-ben kezdõdött el.
- Vespasiánus iu. 69.-ben lett a császár, Judeában ekkoriban lázadás tört ki a rómaiak ellen (adók, sorozás miatt) és a légiósok felgyújtották a jeruzsálemi templomot, lerombolták maradványait és Titusz parancsára szétszórták a zsidókat.
- Ordoszban 70.-ben nagysüánt tartottak, melyen Hóremcsilla, Tömös bronzöntõ lánya lett az elsõ, aki Durpánhoz, a fõvezér fiához ment feleségül.
- MACEDÓNA URA A DAHA BUREBISTA LETT, (Burebista tehát nem román vezér ill. király.!.) aki Erdélyben is egy nagyobb területtel rendelkezett. Halála után a dahák visszahúzódtak Erdélybõl. Vespániánus fia Titus, még apja életében császár lett, rendbehozatta a Capitóliumot és felépíttette a Colosseumot.
- Pusztító erõvel tört ki 79.-ben a Vezúv. Nagy kárt okozott, sokan meghaltak.
- Titus halálakor Dominitiánus lett a császár, aki az öccse volt Titusnak. Õt 96.-ban megölték, Nerva, majd Trajánus (98.-117.) követte õt. Ebben az idõben kezdték hajózni a Dunát és felépült az Aquincum is, Óbudán.
- Hadriánus idejében kitört a pártus háború (162.-ben). felállították a II. és a III. itáliai légiókat.
- A Dunántúlon ie. 800.-ban megjelent Pannon a lovasaival. A pannonok ie. 700.-ban a keltákkal szövetségre léptek. Az itt talált rokon népekkel és a keltákkal megalakult itt egy államalakzat.
- Octaviánus ie. 40.-ben építette fel Saváriát, a borostyánutat és a légiós településeket. Pannónia részlegesen független maradt még ekkor. Sok visszaélés volt azonban a százéves szerzõdés megszegése miatt, a dahák is mesterkedtek ennek megsértésében.
- Megállapították a hosszabítás aláírói ( Marcus Aurélius és Csitári, továbbá Bozók kabar fejedelem) hogy a jövõben a szerzõdést be kell tartani a béke érdekében.
- Egy példánya Tömösön, a másik pedig a vepsze Vácon került elhelyezésre.
- Eger nazír (Jézus) születése körüli idõben épült fel. A harmadik szerzõdés idõtartama 165.-265. közötti évekre esett. A jászokat ekkor kiszorították Erdélybõl és betelepítették õket a mai területükre.
- A pártusokhoz húzó Decebált a rómaiak legyõzték és Trajánus ekkor vette fel a DÁCIUS nevet.
- Decebál Dácius ellen 105.-ben újabb támadást indított a pártusokkal, a kaukázusi dahákkal és más híveivel. Decebált legyõzik a rómaiak és 108.-ban öngyilkos lesz.
- Decebál Pártia ellen is fellépett Örményország leigázása miatt egyidõben.
- A római légiók 115.-ben -Szíria felõl- átlépték a határt keletre és Babilonon át elfoglaták a területet, majd Indiába mentek 116.-ban. A pártusok ellentámadást indítanak Róma ellen 117.-ben, közben a zsidók is lázadnak. Dácius keleti útján beteg lett és Itália felé menve meghalt. Pártia önálló maradt.
- Dácius bevezette a katonái jutalmazását és a sok katonafiút nevelõ anyákat is jutalmazta.
- A pártus háború nagy veszteséget okozott a latinoknak. Járványok is kitörtek ebben az idõben.
- Hadriánus (117.-138.) alatt robbant ki a bar-kochba felkelés Judeában. Ezért 135.-ben innen -újra- kiüldözték a zsidókat. Judeában 152.-ben újabb felkelés indult majd a dahák (kaukázusi nyelvû nép) országában is.
- A katonaság elõl sok pannóniai ifjú szökött át a sorozás elõl a Dunán.
- Tordas mágus, babilóniai pap Dácius fogságába esett, majd Szeged környékén kiszabadult, letelepedett. A fia Algyõ volt.
- Tordas ismerte az Ádám-Éva Úr városában megtörtént paradicsomkerti történetét és többször elmondta ezt.
- Arvisura vázlat - 54.
236/J. Arvisura.. Boszkan, Tarkacs éa Algyõ rovása, ie. 165-iu. 265.
- Csitári fõsámán idõsen és betegen kérte Algyõt, hogy maradjon mellette a visszaútján.
- Parajdon, a Maroson kikötõ épült, itt Magyor arbag-pap rejtekhelyen élt (szökött római fogoly volt).
- Pártia meghódítása a fõváros -Katesifon- elfoglalásakor került Magyar a rómaiak fogságába, ez Hadriánus idejében történt. Bonyolult vándorlás során a szegedi csónakosokhoz csapódott, majd Csitárinál élt a Van-tónál, mint arbag.
- Ebben az idõben az ANYAHITA-féle egyistenhívõket magyáknak, vagy mandáknak nevezték.
- Végül Torda mágus környezetében élt Magyor, aki a húgát is feleségül vette. A parajdi pateszi tanulók oktatása volt a feladata.
- Az egyistenhit az Ataiszról származik, de oda már Kaltes asszony földjérõl került. Tulajdonképpen az Ataiszra Anyahita "hozta", aki 3 kisebb fiával (Úr, Él és Van) terjesztette.
- (Jézus késõi követõjük volt, Mani pedig még késõbbi). Ehhez a hithez az érdeknélküliség , mint lényeges törvény is hozzátartozik. (Róma késõbb tizedet szedett!)
- A törzsszövetség központjába, Ordoszba küldendõ Oscus táblákat elõször -Itáliából kihozva- Egerváron majd Gután tárolták innen vitték Ordoszba, Magyarkán át (Magyar, Berény és Kõvágó).
- /TEREMTÉSMÍTOSZ:/ Sumérban Eridu paradicsomkertész fia, Ada (vagy Ádám, vagy Aton) a templom (zikkurat) kertjében Éa (Éva) részére (kóristalány volt) egy zöldalmát lopott. (a kertben a nagy becsben tartott almafák termését csak érés után volt szabad leszedni).
- Aratás után volt Ur városában az Õsanya ünnep, ekkor érett az alma egyébként. A zöldalma szedése a kertészeknek is tilos volt.
- A zikkurat pateszije eltúlzott haragjában prédikálta ki az esetet. (A Bibliában is eltúlzott, kiszinezett a jelentõsége).
- A sumérok fenti történetét Ábrahám -juhpásztor volt- más történetekkel együtt szintén továbbmesélt.
- Jézus egyébként az ordoszi, beavatottságot jelentõ tanulmányai után Tibeten és Észak-Indián át tért vissza, Urukban (a szentélykörzet nagytemplomában) õt a gilgamesi koronával megkoronázták. Itt alapította meg az egyistenhitû szeretetvallást. Jézus és Júdás tudott agadei rovásokkal írni. A pateszik elképzelése szerint Ádám utódai az õsgonosznak vannak alávetve, de megtisztulhatnak életük során. Viszont a végzet hatalma halálukig tart.(?)
- A rómaiak a sváb kérdést nem tudták megoldani (130.-137., 167.-197.), de a kabar kérdést sem. A megoldatlanság az etruszkföld elözönlését okozta.
- A rómaiak Duna-limes terve ismeretében ellenerõdök épültek a keleti oldalon, ahol törzsszövetségi népek laktak.
- Jézus tanításai Van városában (Törökország) és Babilon környékén is elterjedtek. A többistenhívû suméroknál Uruk környékén is voltak Jézusnak követõi.
- Commodus idejében (180.-192.) nagy járványok voltak a latinoknál.
- Alexandria nem küldött gabonát Rómának, így nagy szükségük volt Pannóniára.
- Commodus háborúzott a szarmaták ellen is, a háború gazdasági romlást okozott a gyõzelme ellenére. A hispániai bányákat bérbeadta, a britek vasat és ónt szállítottak, Germánia pedig érceket és rabszolgákat Rómának. Tardos daha birodalmában (Aranyosszék környéke) lévõ aranyért is küzdöt Róma.
- Az uruki keresztények 29.-tõl (Jézus vallásalapítási éve) a fiatalok képzését elkezdték. Pártia ezt nem kifogásolta. (Ekkor pártus uralom volt sumérföldön).
- Az altáji kabarok Rakaca vezetésével kalandokat, szállásaikat -a Bajkánál- ekkor a tatárok feldúlták , ifjaikat, öregjeiket megölték.
- A kalandozók közül sokan ekkor a manysiknál (a Káma és Béla -Bjelája folyóknál) az Urál nyugati oldalala elõt telepedett le.
- Káma manysi fejedelem volt a Van városából származó Mirina lett a felesége. Káma lett itt a manysi-kabar fejedelem, Rakaca pedig a fõsámánjuk.
- A Berény vezette kabar törzs pedig az Urál keleti oldala elõtt a Tura folyó és a Turgaly között telepedett le (ajánlott a térkép).
Káma után Magyar nevû unokája lett a fejedelem, ekkor nõuralom volt itt. Magyar unokája Zsolca fõsámán volt, de Õ késõbb Ordoszba költözött. Magyar 200.-tól erõs törzsszövetséget állított fel.
- Pártiában 226.-ban a szaszanidák kezébe kerül a hatalom.
- (A MAGYAROK KIALAKULÁSA A KÁMA-féle manysi-kabar közösség megalakulásával kezdõdött az Uralnál. Késõbbiekben errõl még lesz újabb, részletesebb ismeretés.. A manysik ma is nagyjából a Berény által alapított területükön élnek, az Urál hegység, uralja a helyet keleti oldalala elõtt.)...
- Arvisura vázlat - 55.
236/J. Arvisura, Boszkán, Tarkacs, Kû...rovása, iu. 208-375. IX. Oscus tábla.
- LEPSÉNY fõsámán -Ordoszból- az újabb 100 éves szerzõdés megkötésére érkezett Pannóniába, kb 260.-ban
- MANI öspörös fia, az ifj. MANI -vegetáriánus volt- Urukban fejezte be a papképzõt és babilonba vezényelték arbagképzésre. Õ modernizálta -a beszélt nyelvhez igazítva- a rovásírást. Õ 216.-ban született és 241.-ben lett arbag, 251.-tõl pedig gyógyintézete volt Babilonban.
- Ebben az idõben Hadriánus keleten és Britanniában védett határvonalakat épített. Caracalla nevû fia lett az utódja, aki a jászokés kabarok ellen is harcolt. Pártiába 215.-ben hatolt be, ahol V. Vologeses király elfogadta a feltételeit, de 216.-ban mégis háborúzott V. ellen.
- Utánna rövid ideig Macrinus (218.-ig) majd Elagabál (222.-ig) lett a császár. Severus következett utánnuk, aki 14 évesen kezdte az uralkodást. Severus 231.-32. táján a Földközi-tengerig területeket szerzett, perzsákat kiûzte innen. A Rajnánál is harcolnia kellett 234.-35.-ben a Germánokkal. A kevés sikert hozó harcok után megölték Severust.
- Julius Verus lett az utódja (238.-ig), aki szembeszállt a szenátorokkal is és Gordiánussal is, ezért megölték. Utánna Gordiánus lett a császár nagyon rövid ideig, mert õt is megölik.
- Ezután az arab származású Philippus lett a császár (244.-49.), majd Décius (249.-51.).
- Zűrzavar uralkodott Décius után Rómában, belsõ harcokkal, rövid idõre választott császárokkal.
- Végül Valeriánus (253.-258.) császár teremtett nyugalmat. Ebben az idõben már keresztényüldözések is voltak.
- A perzsák ellen újra háborúztak, de ekkor Valeriánust megölték.
- Pannóniát 258.-ban sváb és szarmata támadások érték. Rómában megint gyakori császárváltások történtek (Iglunius, Auerolus) és zûrzavaros idõszakok jellemezték Rómát.
- Ekkor hívták Lepsény fõsámánt az újabb 100 éves szerzõdés megkötésére.
- Pártiában legyõzte az önálló államot (V. Artabanost) a perzsa I. Ardasír. Ardasír a Zarathustra vallást tette meg uralkodó vallásnak. Fia és utóda I. Saphír volt, akit Mani kétszer is meggyógyított.
- Ordoszból 264.-ben érkezett meg Lepsény a kísérõivel (Kû, Gyula és Balangyér tanfejedelemmel, ennek tanulóival, 100 íjászával stb.) Jászvásárra.
- Lepsény megérkeztekor a róla elnevezett pannóniai helyen telepedett le. Kû Kõvágószõlõsön maradt . A szerzõdés megkötése után a visszatérõk 270.-ben érkeztek meg Ordoszba.
- Útjukon megismerték és hírdették is Mani hitét (ez a hit azonos az Anyahita által ill. Jézus által hírdetett hittel! Vagyis az un Õsmagyar hittel). Mani leírta a vallásának az alapelveit.
- Lepsényék a pannóniai következõ generációhoz tartozó ifjakat is oktatták és az oscus táblák íróival is egyeztettek.
- Arvisura vázlat - 56.
236/J. Arvisura második rész. Boszkan, Tarkacs és Lepsény rovása, ie. 4020-iu. 400.
- Auréliánusnak sikerûlt Róma hatalmát megszilárdítania. Rómában ebben az idõben -évekig- járványok voltak. Auréliánus falakkal vette körül Rómát.
- A rómaiak Palmyra (Szíria) ellen is háborúztak, melyet 273.-ban leromboltak (csodálatosak a romjai!).
- Auréliánus magát istennek hitte, a Mars mezõn templomot is építtetett, 275.-ben azonban megölték. Utánna Probus 276.-282. között lett császár. Õ Kisázsiában hadakozott. Katonái ölték meg.
- Mani híres orvos lett, Tõle sokan kértek gyógyszereket is. Mani elvei és tanításai sok ellenséget szereztek a számára (pl. mindenkinek dolgoznia kell), börtönbe is került.
- Carus 282.-83.-ban lett császár, majd Diocletiánus követte õt 280.-305. Diocletiánus a birodalmat 4 részre osztotta fel. Gazdasági fellendülés volt az uralkodása idején.
- Ekkoriban változtak a hunfajú népek temetkezési szokásai, elmarad a hamvasztás és a halomsíros temetkezések kerülnek elõtérbe (vezetõknél). Pannóniában is módosul a temetkezés, elmarad a szekeres temetés és a szarkofágos, sírköves kerül elõtérbe.
- A névadás latinosodik. Keleten Zarathusztra és Ahura Mazda hívei megalkotják az Avesztát.
- Ábrahám -Úr városában- egyistenhitet kezd prédikálni, Jahve nevében. A zsidókat a perzsa király hazatelepíti. Megszerkesztik ekkor Mózes 5. könyvét.
- Az Ótestamentumot Esdrás kb. 450.-ben írja meg részben (elejét).
- Mani a különbözõ hiteket összehasonlította a társbolygónkról hozott -Anyahita féle- hittel.
- Az Újszövetséget a II. és a III. században állították össze.
- A papi rend hatalmaskodásai ellen Mani tiltakozott, az õ egyháza az "Uruki Mani Keresztény Egyház" mely Anyahita és a -jóval késõbbi - jézusi- egyistenhitet, érdeknélküli szeretetet hírdeti, tehát ezekkel azonosak a hitelvei. Mani tehát Anyahita és Jézus követõje volt.
- Mani többször megjárta a börtönt, majd 274.-277. között bejelentik a halálát. Szemtanúk szerint a perzsa király megnyúzatta, kitömette I. Koszrán szaszanida király kérésére.
- A magukat Gilgamestõl származtató családok is Mani hitére tértek.
- A kitömetett testére "így jár az, aki a mennyei eredetû uralkodók tizedének fizetését megszüntette" szövegû táblát helyeztek.
- Valentinus uralkodása alatt Ménuron és Gyula Duló bejelentik a 3. százéves szerzõdés felmondását a rómaiakkal, mert nem tartották be fontos pontjait. Bejelentik igényüket is egész Erdéy területére (365.-ben).
- Ordoszban a 360. évben a nagytanácsi összejövetelre meghívták Hangun fõsámánt a kínai trónra. Õ ezt elfogadva HUÓ néven 361.-tõl lett a kínai császár.
- A sámán és tárkányképzést Bogács tanfejedelem átirányította Bugátba (Aral-tó mellé).
- A hunok nagyrésze ekkor vonult Turga síkságára (az Ural délkeleti elõtere).
- HUNORT és MAGORT tanulmányi eredményük miatt óm jellel megkeresztelték. ( a lóhere jele a testen, Árpádoknak is volt többnyire ilyen).
- A M a g y a r T ö r z s ö v e t s é g megalakulásakor -181.-ben, Kassára (õsi, ie. 2800.-ban alapított kabar város) vezényelték, Vadna fõsámánt és Sávolykát. Sok üldözött keresztény is élt itt 250. után. Kassa körül ekkor 11 kabar törzs élt.
- Lepsény veszprémi tanulói -a sámánképzõsök- egy elûzött görög keresztény rendet befogadtak.
- Boristenés is új kiképzõ hely (iskola) lett.
- Lepsény azt tanította Veszprémban, hogy a jégkorszak kezdetén a régi lakhelyen (Kárpát-medence) erõs lehülés, jegesedés kezdõdött. Ez az életfeltételeket nagyon lerontotta. Elvándorlás indult (szervezett). Mégis voltak, akik maradtak -kevesen- és barlangokban azutódaik (medvesek, tarkósoknak nevezték) átélték ezt a többezer évet. A 120 melegforrás közelében volt ebben az idõben élet. A forrásokért sokan harcoltak.
- Az elvándorló többség elvitte rovásos feljegyzéseit, rajzait (térképsszerûségeit) és melegebb vidékre vándorolt, keserves hosszú utakon végül elérve ezt. Az útirányt a beavatottak ismerték.
- A Föld belsõ magja mindíg folyékony volt, ezt a kiömlõ láva bizonyítja. A jékorszak ezer évei után 100 melegforrás eltünt. De az elvitt vázlatok alapján a nép sokezer év mulva is visszatalált (felderítõk, kalandozók: Kerka, Balog) fõleg a palócok (úzok).
- (A jégkor idején a legmelegegebb nyári idõszak átlaga -a Pilisben- 19 fok volt, az éves átlaghõmérséklet -5 fok, ma 8-9 fok ez volt.).
- Arvisura vázlat - 57.
236/K. Arvisura, második rész
- Úzon, Gula, Karakó és Szakolca sámánok és pateszik, kb. 100-an ie. 4020.-4038. között jöttek vissza a Kárpát medencébe. Közvetlenül utánuk Kerka és csapata. Egy nagyobb úz és uruki népcsoport ie. 3970. körül érkezett Bácskába és a hegyekbe, ie. 3780. körül Balog vándorolt ide -ordoszi parancsra- embereivel. (Így kezdõdött az egykori õshaza benépesülése, az eredeti lakók késõi utódaival.)
- Eskló vezér a hunjaival ie. 2790.-ben érkezett (Aranyos környékére) Ordoszból. Limacs patesziék pedig ie. 2085.-ben érkeztek Sumérföldrõl (Úr, Uruk). Limacs bronzbaltakészítõ volt (lsd. Arvisura címlapján). Barca ie. 1610.-ben érkezett embereivel a késõbb róla elnevezett területre (Brassó környékére), egy tömény lovassal.
- Pannon pedig -jelentõs létszámú katonával- ie. 800.-ban érkezett az etruszkokon és Erdélyen át a Dunántúlra, melyet késõbb róla neveztek el. Õ alapította meg Pannonhalmát, amely a székhelye is volt. Arnó ifjúsági vezérrel együtt létrehozta az etruszkoknál a RASNA szövetséget, amely 12 itáliai rokonnép szövetségébõl állt, etruszk vezetéssel.
- A Római Birodalom az Rasna és a latin népekbõl alakult meg, elsõ királyuk, Romulus volt (753.-tól) aki hun származású volt (lsd. korábbi oscus táblát).
- A nagy etruszk kikötõ -Pisina- ie. 390.-ben süllyedt el -1 öl mélyre- az Arnó folyó torkolatánál (mai, közeli város Pisa). A süllyedéskor nagy földrengés volt a környéken.
- Tullius etruszk származású császár alapozta meg Róma nagyságát.
- Diocletiánus provinciákra osztotta a birodalmat (iu. 300.) és üldözte a keresztényeket. Konstantinus 313.-ban megengedte a kereszténység gyakorlását. Egyiptomban, Alexandriában is mûködött egyistenhitû felekezet, elsõ fõpapja Áriánus volt.
- A 300.-as évek közepén Róma hatalma meggyengül, Konstantinus új fõvárost alapít, Bizáncot. Ide õ 330. körül át is költözik. Fürdõk, könyvtárak, templomok, lóversenypálya is épült Bizáncban.
- Szarmatákat telepítenek Itáliába és a Dunához, vandálokat Pannóniába.
- Örményország független lett 363.-ban. Róma 395.-ben kettészakadt. A vazallus Pannónia is forrongott. A rómaiak 392.-ben elhagyták Pannónia nagyrészét.
- Bécs avar-hun kereskedõváros lett.
- Hangun-Huó császár 2. felesége Megyerja volt, a fiaik Hunor és Magor nevûek voltak.
- Hunor meglapította az ordoszi beavatottak szövetségét, ez a kínaiaknak nem tetszett, így a két fiú elvándorolt a Meótisz (Fekete-tenger) mocsaras vidékére, mert Ojbársz nagybátyjuk ezt a területet nekik adományozta. (A legendás szarvasüldözés a nevükhözfûzõdik, ez azonban lényegtelen epizód). Ojbársz - Megyerje bátyja- Ordoszt képviselte Káspiváron (lényegében kétpólusú volt már jóval korábban is a törzsszövetség) Amikor 384.-ben Csepelt elhagyták a római légiók. az ifjabb Lepsény átvette itt a közigazgatást. Orda tárkányfejedelem a középsõ Pannonföld biztonságát szervezte meg (384.-85.).
- A Selyemút forgalma ebben az idõben igen jelentõs volt.
- A sámánképzésen már a babiloni szent könyvet is felolvasták (nyílván a Mani-féle leírásról, Bibliáról van szó).
- A 380.-400. évek között Pannóniában nyugalom volt, sokan visszajöttek még a latinok közül is földmûvelõnek.
- Hunor a katonai dolgokkal, Magor a szellemi élettel foglalkozott. Bagamér (Atilla apja) a Békés birodalmában (fõleg az Alföldet jelenti), Ruga a kabaroknál (Kassa), Upor pedig Tardos birodalmában (Erdély) irányít, szervezi a birodalmát. Udin pedig Pannonföldön teszi ugyanezt.Õ Bagamér testvére. UDINE róla van elnevezve egy hadjárat során harcolt.
- Arvisura vázlat - 58.
236/L. Arvisura, Boszkan, Tarrkacs és Csató róvása, ie. 402-iu. 400. XI. Oscus tábla.
- A 24 Hun Törzsszövetség pannonföldi jégkorszakot megelõzõ (kb. 10 000 évvel ezelõtt múlt el!) és a jégkort követõ Pannonföldi történetét Porog ismertette, az erdélyi visszatéréssel együtt (az elsõ visszatérõk fõleg Erdélybe települtek).
- A jégkorból kb. kéttucat törzs maradt vissza Erdélyben. (Õk nem vándoroltak el) a tarkós, bolhád, medves és a biked törzsek (barlangokba húzódva éltek a jeges idõkben). Az elsõ -Ordoszból érkezett látogató- Kerka volt.
- A sok történet (kisebb nagyobb honvisszafoglalás) között kimagaslóan érdekes az etruszkoké. Õk a Szantorin kitörése miatt érkeztek Itáliába, Arnó vezetésével ie. 1480.-90. között. Arnó még a Gilgames féle -ordoszi- rovásokkal írt. Pannonék (sokan ezt a nevet latinnak gondolják, de avar) ie. 800.-ban érkeztek ide. Itália és Pannónia között cserekereskedelem volt: fémért élelmet alapon.
- Az etruszk kapcsolat -késõbb- az erõszakos latinosítás következményeként csökkent (mondhatni Vajk Istvánig azért volt).
- A római idõkben kállságok alalkultak : Pozsony (sikul) Úz (oszkusz), Veszprém, Eger-Gyöngyös (szkíta), Sajó-Ordosz (fémmûvesek), Kassa (kabar), Debrecen-Szabolcs (fekete hun), Békés (Körösöknél a Tiszáig), Tardos (Tömös, Aranyosszék), Parajd (széki hun),jász-szarmata (postaállomásszervezõk a Selyemúton) továbbá Derbent (Káspinál), Déva és a kaukázusi dahák (út-, hídjavítók) kállsága.
- Ordoszban mûködött a fõvezérség, a fõsámán, a fõtárkány, a tanfejedelem és az ifjúsági vezetõk köre, továbbá az Öregek Tanácsa.
- Beavatott képzés kb. 360.-tól folyt Szakszinban (Volgánál), Gyõrben, Boristenésben és Porog városokban.
- Kitisztították 364.-ben az uzsoki, vereckei, kõrösi, borgói, tölgyesi, gyimesi, ojtozi, tömösi, vöröstoronyi és Kazán szorosokat. Ezt azért tették, mert új honfoglalást terveztek a törzsszövetség vezetõi. Kiképzést is tartottak -sok helyen- a leendõ honfoglalók vezetõinek, hogy hatékonyak lehessenek a római légiók elleni harcban. A Kaukázustól Erdélyig rendbehozták a felvonulási utat (365.-ben).
- A menekülõk, akár az arabok elõl, akár Róma fennhatósága alól érkeztek, magukkal hozták a Mani által írt szent könyveiket (Mani Bibliákat). Az egyistenhit tanait fogadták el általában.
- Sokan hitték, hogy a hun birodalom Gilgames segítségével és a szeretet vallásával meghódítja majd a világot.
- A kállok mindent megtettek a törzsszövetség elveinek gyakorlati érvényesüléséért.
- A Kárpát medencében virágzott a mezõgazdaság a gyümölcs és a szõlõtermelés, sõt beindult a dinnyetermesztés is. A dinnyemagot Kerecsend hozta a messzi Selyemút mellõl.
- Ebben az idõben a jászok vezére Tarna volt, a pozsonyiaké Burány, az úzoké Gács, az egri-gyöngyösi kállságé Szólát, a kabaroké Agili, Sajó-Ordoszban Pogony, Debrecenben Majtény, Békésben Gyula, Tardosban Déva, Parajdon Kolos, a daha törzsé pedig Fogaras (360. körüli idõben). Mindannyian hun nyelven beszéltek.
- Gót, szarmata, gepida és vandál foglyokkal Róma rabszolgakereskedelmet folytatott DÉLOSZ szigetén (265.-tõl). Bizáncban és Magyarkán a keleti kereszténység terjedt el. Pannónia nyugati sávjában a katolicizmus volt az uralkodó (már ekkor).
- A hunok ekkor hamvasztással temettek. A Duna-Tisza közi területre roxolánok (királyi szkíták) és szarmaták költöztek, keletrõl (260.-tól).
- Arvisura vázlat - 59.
236/L. Arvisura, második rész.. Boszkan, Tarkacs és Ügyek rovása, 230-452.
- A rómaiakhoz is sokszor betörtek a Pannon õslakók. Kisebb akcióik is voltak már ekkor.
- Veszprémben ekkor (370.-80.) sok menekült pap élt, akik Urukból, Bizáncból, Rómából érkeztek ide.
- A 300. évi nagyszalán jelenik meg elõször önállóan a Magyar törzsszövetség képviseletében néhány küldött (a Magyar Törzsszövetség alapításának a 181. év tekinthetõ).
- Közelkeleten tömegesen jelentek meg ekkor már a feketefejûek (arabok) , az éhség okán, kiszorítva innen az õslakókat (fõleg sumérokat) ill. földmûvelõ szolgának megtartották.
- A törzsszövetség a képzési tematikába felvette a szobrászatot és a zenét is ebben az idõben.
- Ezen a nagyszalán elismert vallás lett Nazír tanítása, a fennmaradt Mani- biblia alapján.
- Új idõszámítást is bevezettek Kr. után.
- A "HÁROM KIRÁLYOK" a megzati megmozdulás alapján mentek el Betlehembe: ordoszi bölcs, harapi (Harappa) tudós és szavárd mágus személyében.
- Jézus tavasszal született (az évet nem jelöli meg a könyv).
- A törzsszövetség 380.-ban már Encstõl (Enns) Bugátig (Aral-tó) 450 000 lovassal rendelkezett.
- Természetesen Ordosz irányította a hoszan elnyúló területen található törzseket.
- A nyugati gótok önálló harcot indítottak 378.-ban Róma ellen, de elvesztették a csatát.
- A hunok és a kabarok 380.-tól rettegésben tartották a római légiókat. Ebben az idõben nagylétszámú hun érkezett az Al-Dunához. Az alánok 379.-ben jelentek meg a Balkánon és a légiókat megverték. Megszünt ebben az idõben a kereskedelem.
- A Római Birodalom 400 körül általános zûrzavarba merült. Pannóniában felszabadították a rabszolgákat.
- A 400. évi Nagyszalán 72 Pannon vezetõ vett részt.
- Zsolca 230.-ban lett a fõsámán Ordoszban. Õ Erdély felszabadítását követelte, mert a rómaiak nem tartották be az egyezményüket, fõleg azt a határozatot, hogy a Selyemút fennartására kell fordítani az Erdélyben kitermelt aranyat.
- A 400. évi nagyszalán kérték a rómaiakat, hogy hagyják el Erdélyt, Pannóniát, mert egyébként visszaveszik katonáikkal a területet (48 töménnyel).
- HUNOR gyermekei: Bagamér (Atilla apja), Mundzuk, Udin és Bõsárkány (leány) voltak. Õk nagybátyjukkal, Uruk Darginnal és ennek Ojbársz nevû fiával látták, hogy Ordosz veszélyben van (Kínai hódítás fenyegeti). Ebben az idõban -400-as évek elején- sok volt a földrengés is.
- Megfogalmazták, hogy a törzsszövetség központját át kell helyezni a Kárpát medencébe. A terv elõkészítése évekig tartott. A 430. évben indult meg a Kárpátok felé a törzsszövetség ifjúsága.
- Atilla (nem Attila!) a székihun lovassággal indult nyugatra. Õ korábban - 2 évig- Tarhun (etruszk) fejedelmnél 2 évig élt Itáliánban a szokásokat stb. tanulmányozva.
- Az oscus táblákat - az új hatalom kialakulására várva- Egervár pincéibe rejtették.
- Arvisura vázlat - 60.
236/M Arvisura, második rész
- Az oszkuszok a Hun Törzsszövetséghez tartózónak vallották magukat. Igaz, etruszkoknak nevezték õket.
- Tarhun lukomó hol Róma, hol pedig Bizánci szolgálatot vállalt, több nyelven beszélt. Mani vallású volt. Buda (Atilla bátyja Ordoszból áttelepítette a beavatott központot Õsbudára 430. körül. Az öccse, Atilla (412.-ben született) pedig elõször Pusztaszerre érkezett 433.-ban. Tervet készítettek Erdély visszafoglalására. Az etruszkok felajánlották, tájékoztatják Atillát a rómaiak tervérõl, Éciusz vezérük mozgásáról.
- Bogács az ittlévõ arvisurákat és szent könyveket lemásoltattaés ezeket Bugátba, Ordoszba vitette.
- A besenyõk emberáldozatos temetkezését Bogács kifogásolta, ebben az idõben még néha elõfordult ugyanis.
- Hunor ellátogatott Babilonba, ahol ajándékba kapta a Mani hit szent könyvét.
- Bogács Nimród, Gilgames rovásait is magával vitte megõrzésre Egerbe.
- Ebben az idõben sok hun és szkíta ifjút képeztek ki a Csörsz (csõsz) vonalon, melyet még Kövesd kezdett el építeni. Ekkor a hunoknak 240 kiképzett hírszerzõjük mûködött.
- Atilla részére 433.-ban készült el PUSZTASZEREN a vezéri szállás, Buda részére pedig Õsbudán (Budakalász) a fõsámáni székhely. Buda székhelyét megtöltötték. (a pincerendszert) Karmakból, Ordoszból és még Ataiszból hozott írásokkal, szent könyvekkel, más relikviákkal.
- Réka ragaszkodott az anyahitai elvhez, elég egy embernek egy élettárssal veszõdni.
- Atilla a római császár lányát -Honóriát- akarta elvenni, de ezt a környezete nem helyeselte.
- Buda is ellenezte Atilla szádékát. Atilla Honóriának egy balatoni fûrdõzéskor igérte meg a házasságot. A lányt a 2 éves Római tartózkodásakor ismerte meg Éciuszék várában.
- Atilla a római tanulmányai után tárkányképzõt végzett el.
- Réka lett az elsõ a 430.-as lovas versenyen és Atillát választotta férjéül, Szakszinban (Volga mellett) esküdtek meg. A párnak 431.-ben ikerfiai születtek, Ellák és Dengizik.
- Buda és felesége, Duna asszony legidõsebb fia Aladár ifjúsági tárkány fejedelem volt. Csörsz-ároknál a tárkány képzést vezette. A catalanaumi csata 451.-ben eldöntetlen maradt, mert Atilla nem várta meg a keletrõl még -késve- befutó 5 tyumeny harcost. Atilla 452.-ben újra Itáliára támadt -megkímélve az etruszkokat- ekkor egészen Rómaig mentek a hun csapatok.
- A megjelenõ fõpapokkal Atilla nem állt szóba, unokahúgát Dédest küldte el a megbeszélésre.
- (Atilláról több Arvisura ír még késõbb. Ezekbõl rakható össze egy elég jó kép róla.)...
- Arvisura vázlat - 61.
236/N Arvisura, Boszkan, Tarkacs és Ügyek rovása, 452-792.
- Róma alatt -hadisarcként- sok kincset kapott Dédes (Deédes). Sok etruszk rabszolgát is kaptak ekkor (10 000) a hunok.
- A gótok arra biztatták Atillát, hogy vegyen el egy gót lányt feleségül (Krimhildát).
- A gótok a hunok elõõrsei voltak. Vasszerburgban, 451.-ben Krimhilda Atilla kedvese lett. Sok germán törzs fellázadt 453.-ban Atilla cselekedetei miatt, de ezt a lázadást a gótok leverték és Atillához elküldték Krimhildát engesztelésül (a látszat szerint).
- Az esküvõi lakomán Atillát Krimhilda megmérgeztette. Õt és kíséretét ezért lenyilazták. Atillát a Szárazérbe temettékel (Szeged fölött folyik a Tiszába). Réka megsiratta. Nekese fõsámán palócai a Sajón majd a Tiszán leúsztatták a vaskoporsót, ebbe az ezüst, majd az arany koporsó (Eszéké és Marosé volt eredetileg, de õk elestek Catalaumnál) került, így fértek el egymásban ugyanis. Nekese mondot búcsúztatót, említette, hogy ezután már Nimróddal fog vadászni a Gilgames vérébõl származó vezér.
- A fõvezérséget Aladárnak ígérték Atilla halála esetére. Ezt azonban Réka a fiainak gondolta. Ezért a temetés után Aladár és Atilla fiai (Ellák és Dengizik) összecsaptak, jelentõs veszteségeik voltak a testvérharcnak. Deédes és a férje, Nekese teremtettek rendet. Aladár és Atilla fiai eltávoztak ekkor keletre, Csaba (Atilla legifjabb, még kamasz fia) Pedig Õsbudán lett ifjúsági vezér, vagyis ittmaradt. Réka a békési birtokán maradt (besenyõ lány volt, Békésben volt birtoka). Aladár távozott a legmesszebbre, õ az Uráltól a Bolhás (Balhas)-tóig telepedett le, Innen Magyarkáig Dengizik, majd Ellák a legnyugatabbra..
- Figyelembe véve a beszéd változását az ujgúrok és a türkök részére új rovásírásos ABC készült 450. körül.
- Bakátból a Kárpát-medencébe 560. körül avarok érkeztek.
- Deédes (Dédestapolcsány õrzi a nevét) 467.-ben halt meg.
- A kínaiak -560. körül- a keleti hunfajú törzseket megint szorongatták.
- Az iszlám kezdõdõ terjeszkedése miatt sok úz, besenyõ, zsidó és szabír telepedett meg Bakátban (Aral-tónál).
- Az aktuális nagysüánon BAJÁN gyõzött -Magyarka mellett- és feleségül vette II.Ilonát (556.), Erdély fejedelmét. Szekszárd pedig fõsámán lett, ekkor -az elõzmények okán- bevezették a kettõs fejedelemséget.
- Észak-Indiában -a Harapin át Biharig- Dengizik lánya (Anyahita a neve) megalapította a keleti hun birodalmat 480. körül.
- Csaba Etilvárra hívta össze az esedékes nagyszalát 500.-ra. Itt Aladár végrendelete szerintiek alapján elhatározták a rokon népek szorosabb szövetségét. Ehhez minden jelenlévõ hozzájárult Indiától Kínáig. Daróc (Atilla halálában vétkes testõr) még a lányát, Bolárkát is elvitte a naygszalára. A megjelentek döntõen egyistenhitûek voltak. A törzsek véleménye alapján három kiképzõhelyet létesítettek: Boristenés-Porogon, Bakáton-Etilváron, Altájbudán-Bakáton. Ezeken a helyeken a lovasversenyeket szabályozták: a helyi gyõztesek mehettek a Magyarka melletti Pusztaszerre a döntõbe.
- Ebben az idõben bevezették a vasgyártásnál a faszén alkalmazását, Lóbércen (Leoben) és az úzoknál (Ózd). A fegyvergyártás mikéntje kényszerítette ki a fejlettebb vasgyártás megvalósítását.
- A kazárok urama alól a törzsek egyrésze nyugatabbra (Don és Donyec mellé) szivárgott.
- Voltak, akik már bejöttek a Kárpát medencébe is, a megtísztított Kazán szoroson, õk lakatlan helyekre érkeztek. Az avarok pedig Baján vezetésével- 568.-ban a többi 9 hágón át érkeztek meg. Gyõr tárkányfejedelem újjáépítette Gyõrt, az avar fõvárost ekkor.
- Encsen (Enns), Gyõrben, Nándorfejérváron, Pozsonyban, Iglón és Boroszlón (Lengyel országba ma) határõrizeti központok létesültek. A nyugati határõrség vonala: Boroszló-Igló-Encs-Lóbérc-Kalágé.
- Alpár magyar töménye 575.-ben érkezett meg Baján rendelkezésére. Más rokonnép-töredékek is érkeztek ide.
- A szlávok átvonulási engedélyt kaptak (északról a Dunántúlon át a Balkánra) 578.-580. között az avaroktól a germánok kérésére. Õk a déli határokon lettek határõrök.
- (Atilla a kisebb vezetõk koporsóit "örökölte", a vaskoporsó dobsinai ércbõl készült, korróziálló fém volt. A koporsókat Réka fizette ki aranyban(!). A Szárazér ma is látható egy részletes térképen, de Atilla már régen nem ott található.) (lsd. késõbb.)
- (A szláv átvonulást sokan nem akarták elfogadni-megszavazni- a tanácsban, például Alpár sem. Az avarok a Csaba -féle hun törzseket rokonnak tekintették).
- Arvisura vázlat - 62.
236/N. Arvisura, második rész
- Az avarok kereskedelmet folytattak Rómával és Bizánccal is. A nyugati határ védelmét Gyõr központtal valósították meg, erre nagy szükség is volt. A Lajta õrség parancsnoka Rajka volt. A Szörény õrséget Bát- Baján vezette (bát=avar pap), aki nem tévesztendõ össze az avarok Baján (=gazdagot jelent a neve) nevû fejedelmével, aki idõsebb volt nála. Pécsre hívták össze 600.-ban a nagyszalát Tyumeny keleti avar fejedelem segítségével, 360 meghívottal, az esemény 24 napig tartott..
- Ekkoriban ûzték el a germánok a tótokat (egy részüket) Boroszló (Észak-nyugat Lengyelország) térségébõl, akik átvonultak Pannónián.
- Bizánc és Róma papjai állandóan az avar honfoglalók ellen lázították a tótokat a hunfajú népek ellen.
- Bizánc és Róma tagadta, hogy az õsvallásunk képezi a kereszténység alapját (az uruki-mani vallás tanairól van szó) ezt fõleg a tizedfizetés érdekében tették.
- Ekkor megszavazták a kettõs névadást a könnyebb azonosítás miatt, vagyis az uruki-mani neveket és a latin neveket együtt használták.
- Bécsben egy lakomán megmérgezték Bajánt és feleségét, Telenát.
- Az avarok megszervezték a keleti irányú postajáratot Magyarkáig.
- Tyumeny keleti avar fejedelmet a fia Szilágy (605.-32.) követte a Magyar-Bolgár államszövetségbe -ekkor Kûrt vezette-, Szilágy fia már belépett a népével.
- Nándorfejérvár mellett a bolgárok felállították Bolgárfejérvárt, majd átköltöztek a Balkánra, felvették a bizánci kereszténységet és elkezdtek elszlávosodni (a nyelvük).
- A bolgárok a 700. évi nagyszalán már nem vettek részt.
- Az 500.-as években sok szkíta és zsidó menekült a nagy szárazság és az asszír elnypomás ill. a zsidóknál a szétszóratás (Róma) is közrejátszott ebben. Így a kazahunok eltávolodtak a magyaroktól. A sok földrengés miatt bakátból az Etil mellé költöztek a kazárok (a korábbi kazahunok). A terjeszkedõ iszlám ellen
a magyarok védekezni kényszerültek az õshazában.
- A kazárok pénzéhes kereskedõ nép lettek.!. Adó és vámpénzeket szedtek, meggazdagodtak. A Magyar Törzsszövetség 10 törzse beállt a kazárokhoz katonai kísérõnek a Selyemúton.
- A keleti avarok ekkor az Urál nyugati részéig éltek Bélavárig.
- Balog-Bolári avar fejedelem (528.-45.) Bélaváron élt, ide keletebbrõl érkezett.
- Kûrtfejedelem (632.-70.) tudomásulvette a magyar-bolgár szövetség felbomlását.
- III. Alpár (680.-710.) hívta össze a nagyszalát a 700. évre, Avarbástyára. A résztvevõk szórakoztatására zenekar és cirkusz is mûködött és elõadások is voltak.
- Haram fejedelem a megnyitójában hangoztatta: meghatározó döntéseket kell hozni a népünk fennmaradása érdekében.
- Bolárka rimalány elmondta, talált olyan aranytálat -a relikviáink között-, mely szerint a Föld forog és a világnak sohasem lesz vége. Ekkoriban már a megjelentek között sok keresztény is volt.
- Odoaker a tarhilingus vezér -ebben az idõben- a gótokkal kifosztotta Rómát és Orestest megölette. A papoknak azonban megkegyelmeztek. A gótok átvették az uralmat Rómában (476.).
- A keleti népmozgások nagy mozgatórugója volt a népszaporulat is, de az iszlám terjedése és a sivatagosodás is közrejátszott ezekben.
- Délvidéken (Nándorfejérvár környékén) sok görög, etruszk és római kereskedõ is élt.
- A sámánképzõsöket -részben- 503.-535. között katólikus papokká nevelték át.
- II. Ilona(568.-?) halála után (õ még a Csaba-féle ittmaradt hunok fejedelme volt) az Atilla kegyhelyet kirabolták , Szekszárd töményvezér bele is halt a szerzett sérüléseibe. (Ez nem Atilla koporsójának megtalálását, elrablását jelentette!).
- Az avarok nyugati határvédelmének központi helye Felsõõr volt..
- Felépült Barca vára (ma Borsod ez) és Rozsnyó település is (Felvidéken) illetve Báta vára is (600. kör-l). Szekszárdon nyílhegyeket és szöget gyártottak.
- A 600. évi nagyszala erdélyi részvevõinek megjelenését Rozsnyó sámán szervezte meg.
- Nándorfejérváron Bát-Baján hármas várat épített. A külügyekkel a Gilgames-ivadék Szilágy (605.-632.) Etilvár felé, Rapcsány (602.-639.) Bizánc felé és Bakar (602.-630.) pedig nyugat felé foglalkozott. Bát-Baján volt a vezér, aki katona is volt egyúttal. Az uruki-mani vallást (õsmagyar vallással is azonos) a bátok (avar papok) terjesztették, nekik püspökségeik voltak már 565.-tõl. Minden papjuknak el kellett zarándokolni Ordoszba, Úrba, Urukba , Boristenésbe, egy alkalommal. Ötévenként jótékonyságot kellett gyakorolniuk. Holdtöltekor 1 napig bõjtöltek a bátok, egyébként sok növényi élelmet fogyasztottak. Feleségtõl csak elköltözés árán lehetett elválniuk. Rapcsány 99 évig élt.
- (Két szláv átvonulást ír az Arvisura, az egyik Boroszlóból történt, a késõbbi pedig szintén északról, mindkettõ a Dunántúlon át a kisnépességû Balkánra történt.).
- (Az Arvisura idõbeli kisebb ugrásait követni szükséges, több helyen léteznek ilyenek más Arvisurákban is. Jelenleg figyelembe kell venni, hogy az avar bejövetelekig itt a Csaba féle hunok éltek, majd egyesültek a hunok az érkezõ avarokkal, közös fejedelemségben. II. Ilona például még hun fejedelem volt. Késõbbiekben ez majd jól elkülönül.).
- (Az avarok tulajdonképpen két hullámban érkeztek, a Bajánnal (568.) bejöttek elõtt is érkeztek már ide avarok, de kevésbé szervezetten és kevésbé nagy létszámban. Baján után pedig a Magyar Törzszövetségbõl 1 tyumennyi (10 000) magyar is érkezett, valamiért kissé lemaradva 575.-ben. Baján megmérgezése után Alpár lett a fejedelem.).
- Arvisura vázlat - 63.
236/N. Arvisura, harmadik rész. Tarkacs és Nyék rovása, 181-890.
- A papképzõt 5 évenként 100 avar ifjú kezdte el, 675.-tõl ez már nagyon jól megszervezett képzés volt. A káplánokat Boroszló, Igló, Encsvár (Enns), Ibosvár, Göröc (Grác), Kalágé (Klágefurt), Sziszek (Sisció) és Belgrád székhelyekre irányították.
- Az avaroknak tudomásuk volt a római papok erkölcstelenségeirõl. A német és a frank papság pénzéhsége pedig közismert volt.
- Az uruki-mani kereszténység az érdek nélküli szeretetet hírdette. Kis eltérés azonban volt az Anyahita fiai (Úr, Él, Van) által hírdetett tanok részletkérdéseiben. Az Úr-isten és az Él-isten hívei -szemben a Van-isten hívõkkel- helyeselték a szolgaságot.
- Az avar katonai vezetõk beosztását a 20 évenkénti süánokon döntötték el.
- A kazárok az iszlám hívõkkel nem harcoltak, hanem ezt, vagyis az elõretörõk kiszorítását, legyõzését, a magyarokra, a törzsszövetségükre bízták.
- Manihoz tartozik, hogy õ egy 72 részes szentírást tartalmazó könyvet írt (ez 260.-70. évek között lehetett). Ez Jézus leveleinek másolatát is tartalmazta (Jézus az uruki híveihez írt pár levelet). Mani könyvében az aranyborjú népének pénz és kincséhségére is utalt a könyvében.
- A Mani által hírdetett tanok szerinti vallást Magyarkán is gyakorolták. A hívõk a tízparancsolatot megtartották.
- Ezer tizedesfalunak volt egy öspöröse (kb. 50 000 embernek) tíz öspörösségnek pedig egy püspöksége. Arbagja -ekkor- száz falunak volt, ezer falunak pedig egy gyógyítóháza (kórházféle). A Magyar Törzsszövetségben -a Volga-Káma-Béla folyóknál- a nyolcas szaporodási elv volt érvényben.
- A Manit követõ hívek vasárnaponként a bíró házában imádkoztak. A püspöki székhelyeken bazilika volt. A magyarok 650. körül kivonultak a legyengült kazár birodalomból. Az avaroknál tartott 700. évi nagyszalán felvetõdött a római katólikus valláshoz történõ csatlakozás, de eredménytelenül.
- A kazárok keleti régiójában, a Bakátban nagy volt ekkor a szárazság és sok földrengés is volt.
- Bélavár környékén húzódott a kazár-arab határvonal. A kazárok felvették a zsidó hitet, a Van-tónál lévõ Mani püspökség ezért elköltözött innen alattvalóival.
- A 24 Hun Törzsszövetség 100 nemesi családja kínaiakkal házasodott össze (túlélés).
- Néhány listakivonat a Hun Törzsszövetségbõl (351.-792. között).
- Fõvezérek: Huó császár 351.-380., Hunor 380.-410., Bagamér (Atilla apja) 410.-433., Atilla 433.-453., Aladár 453.-482., II. Csaba 496.-524., Ogurd 524.-528., Bende 548.-560., Baján 560.-580., I. Alpár 580.-600., III. Csaba .
- A Magyar Törzsövetség és egyben a Hun Törszsszövetség fejedelmei: Káma-Mirina 181.-206. ALAPÍTÓK, Magyar 206.-225., Kürt 225.-250., Béla 250.-275., I. Gyula 275.-319., Temír 319.-340., Vága 340.-365., Gyula-Duló 365.-384., Hunor 385.-410. (egyben fõvezér), Bagamér 410.-433., Atilla (egyben fõvezér) 433.-453., Aladár 453.-482., Ambenik 482.-496., II. Csaba 496.-524., Ogird 524.-528., Balog 528.-545., Kalán 545.-576., Ermi 576.-588., Tyumen 588.-605., Szilágy 605.-632., Kürt 632.-670., Bát-Baján 670.-678., Iszperik 678.-680., III. Csaba 680.-719., Kotragos 719.-720., Ugor 720.-721., Oposúr 721.-758., IV. Csaba 758.-792., Edemen 792.-838., Ügyek 838.-850., Á l m o s 850.-896., Kurszán 896.-899., Árpád 899.-908. (nem 907., mint a hogyan a történelemkönyvek tartalmazzák!), Zsolt 908.-955.
- (Ez az Arvisura részletesen tartalmazza a listákat, a fentiek kivonatok. Sokszor a fõvezér fejedelem is volt. Eligazodni nem mindig egyszerû ezeken.).
- Az avar birodalom adóval sarcolta Bizáncot. A pápaság mindenképpen a kereszténység további terjesztését szerette volna elérni. Ennek érdekében szövetkezett Nagy Károllyal is. Nagy Károly Astúriánál ugyan gyõzelmet aratott, de hamarosan megverték a baszk-avarcsapatok. Õ a bajorokat 787.-ben azonban legyõzte. Elismerte hogy avaria határa az Ennsnél van, de 790.-ben újra megtámadta az avarokat. Nagy Károly ellen szövetkezett Fekete Arnó a bajorokkal. Õ a pápai levéltárban is dolgozott. Megállapította, hogy a jégkor elõl menekülõk sokkal nagyobb tudásra tettek szert mint a jégkort a barlangokban túlélõ emberek (Õket még kõkori körûlmények között találták az ordoszi felderítõk: Kerka, Balog). Fekete Arnó magyar-avar papokat is letelepít Rómába, a szláv papság elõretörése, nagy létszáma miatt.
- A Vatikán ekkor már tizedet szedett a híveitõl.
- Nagy Károly legyõzte a bajorokat, azonban az Enns-Ibbs közötti csatában Jenõ magyarkai vezér legyõzte Károly seregét. (segítségként érkezve az Etiltõl)
- A pápaság és a mórok Magyarka megtámadását tervezték. BõsTudunt (ekkori avar fejedelem) árulás miatt legyõzte Nagy Károly egy csatában. Károly az Enns-Ibbs területét szerette volna megszerezni, betört azonban a Dunántúlra is, Bécset ezért az avarok megerõsítették.
- Arvisura vázlat - 64.
236/O. Arvisura, máodik rész. Farkas és Sebes rovása, 175-829.
- Ha minden 24. pápa hun-avar-magyar lesz, akkor felveszik a kereszténységet, így alkudoztak az avarok a Vatikánnal. Bõs halála után Gyõr és Bécs gazdag templomait Erik kirabolta. Az avar papok jelentik a rablásokat KESZT aranyasszonynak (Bõs özvegyének).
- Nagy Károly a rablott kincsket emberei között szétosztotta.
- A pápa 796.-ban térítõket küld (még azzal sem volt tisztában, milyen hitet vallanak az avarok, azaz miért kellene õket téríteni a tizeden kívül), akik az avar egyházat szintén kirabolják. (A megmaradt relikviákat, ha arany, ezüst, akkor elviszik).
- Fekete Arnó 785.-821. között egyházi õrségeket szervezett az avaroknál. Õt 821.-ben azonban megölik, ekkor Adalram, Theotmár, Luprad, Alvin érsekek újabb kincsrablókat -fegyveres "lovagokat"- akik ölnek, ha kell- küldenek Avariába. Fekete Arnó jelentette Vatikánban Bõs meggyilkolását. Virgil (Szt. Vencel) latin és szláv papokkal árasztja el Avariát. A püspökök bajorok, szlávok lettek. A nyugati határon idegen tisztek parádéztak.
- Fekete Arnó az elrablott kincsek visszaszerzésére oktatta az ifjúságot. Arnó jó lovas és vívó is volt, ezeket tanította is. Erik például 4 ökrös szekerekkel vitette el a rablott kincseket Germániába. A kincsekbõl egyházi létesítmények is épültek nyugaton pl. ilyen az aacheni dóm. (A kereszténység alapításaként miért nem itt épültek egyházi épületek, templomok?). Több tucat szekér aranyat, ezüstöt raboltak el a "lovagok" és mindenféle katonák az avaroktól, ezekbõl került a Vatikánba, a germánokhoz, Itáliába, a frankokhoz.
- Voltak olyan törzsi vezetõk, akik nem akartak tizedet fizetni Rómának (Pelsõc, Zalán).
- Az uruki-mani egyház Gyõrbõl elköltözött kabarföldre (Kassa).
- Ebben azidõben keleten az arabok elleni harcok áldozatokat követeltek, ezért a magyar törzsek Albélára települtek (755.-tõl). IV. Csaba vezér (758.-792.) után Edemen (792.-838.) volt a vezetõ. Õ Szakszinban (Etil delta fölött) élt.
- Edemen az újgúr Embavért vette feleségül, akitõl Ügyek nevû fia született (Álmos apja).
- Ügyel Önedbeila kazár kagán lányát, Emesét vette feleségül, Álmos fiuk 820.-ban született.
- Álmos elõször fõsámán lett.
- A Nyék törzs (papi törzs volt) 850.-ben szakadt ki Kazáriából. A kazárok megtámadták Álmosékat, azonban 860.-ban ezt Álmos visszaverte. A Kér, Keszi és a Gyarmat törzsek is Álmoshoz csatlakoztak, õket ezután Kürt törzse követte. Álmosnak 3 fia (Kurszán, Gyula, Árpád) és egy lánya, Kendice született Emesétõl. Ezután a süángyõztes Kücsike lett Álmos felesége , saját kér
- A besenyõket is rávették egy Álmosék elleni támadásra a kazárok (elzsidósodott kaza-hunok),
- A csata idején Kücsike meghalt, de Áldor nevû fia életben maradt. Mivel Álmosnak Emesét korábban nem engedte feleségül venni Ügyek, így õ -Ügyek és Kücsike halála után-feleségül vette Emesét. Emese kislánykorában elszakadt a családjától, egy gyilkosság okán, az anyja Madaj Bizáncban élt.
- Álmoshoz 880.-ban a Jenõ és a Tarján törzsek is csatlakoztak, majd a Gyula és Béla törzsek szintén. A nyugat felé induló törzsek Jászvásáron is vérszerzõdést írtak alá (890. körül).
- Ekkor- Fekete Arnó egykori javaslatára (már régen nem élt ekkor) elkezdõdött a honvisszafoglalás. (Eltérõ vélemények szerint aharmadik, vagy ötödik !....)
- (A honfoglalás okairól és végrehajtásáról, a honfoglalást közvetlenül megelõzõ kárpátmedencei állapotról késõbb történik ismertetés.).
- (Az Arvisura kronológialag nem mindenkor kövtkezetes, elõrehoz eseményeket , vagy visszamegy pár mondattal a régmûltba. Ezen a vázlatokban nem célszerû változtatni, így is érthetõ a történet. A honvisszafoglalásról pedig több helyen is ír, ezeket célszerû logikusan "összerakni").
- Az avarok birodalma nagy kiterjedésû volt: Halicstól Dalmáciáig, Debrecenig, az Ibbs folyóig (Duna mellékfolyója) kiterjedt, magába foglalta Erdélyt is.
- Káma fejedelem 175.-ben lett beavatott, Úr, Uruk és Van városokban és Babilonban. (Õt tekinthetjük a Magyar Törzsszövetség alapítójának. Folyó õrzi nevét az Ural nyugatii elõterében).
- Magyar nevû fia a Magyar Törzsszövetséget -a korábbi laza szervezetbõl- megszervezi, az akkor szokásos országgá (206.-225.).
- A törzsszövetségbõl minden öt évben küldtek ezután ifjakat tanulni az iskolákba. Bélát 245.-ben küldték Urukba tanulni, ahol Káld kirány Nura nevû lányát vette feleségül.
- Hazafelé utazva Bélának feltünt a sok kiszáradt mocsár, mint a felmelegedés velejárója. Földrengés is volt a 248. évben. Nura öccse MANI, aki híres arbag és igehírdetõ is volt Babilonban.
- Megérkezésük után a magyariak és a magyaroknak a törzseit (az Etil jobb ill. balpartján éltek)
- II. Csaba (496.-524.) magyar fejedelmet Ogurd követte, aki 528.-ban a nagysüánon alulmaradt a versenyen. Ekkor Balog-Bolári lett a fejedelem, a felesége, Bolárka pedig újra megerõsítette a Magyar Törzsszövetséget. Az õsmagyar vallás szentírását Bizáncban készítették el Ogurd hívei (550. körül), Barkasa öspörös irányításával.
- Arvisura vázlat - 65.
236/P. Arvisura, második rész. Nyék rovása, 720-942.
- Bizáncban I. Mihály, V. Leó, majd II. Mihály (820-829) a kereszténység kelet felé történõ terjesztését akarta, sürgette. Fekete Arnóra, mit Sóvár (Salzburg) püspökére bíztá a katólikus vallás keleti terjesztését, egészen Magyarkáig gondolták ezt végrehajtani.
- A Selyemút nyugati ágának forgalmát 708.-ban újjászervezték, 803.-ig az utat ellenõrizték is.
- Fekete Arnó sokat utazott a Róma-Magyarka útvonalon.
- A kínai császár (Szegün) 706.-ban legyõzte a türlköket, akik ekkor nyugatra, Kazáriába települtek ( talán a török honfoglalás elõzményeként!?)
- II. Leo pápa azt kérte Károlytól, hogy tegye az avarokat hûbéreseivé, fizessenek tizedet Rómának. Észak-Itáliában (etruszkföldön) a bajoroknál, az Ennsnél, az Inn folyónál Károly sokszor hadakozott az itt élõkkel.
- Az avarok keményen harcoltak az Enns és Kalágé térségében is. Kalágénál VID vezér II. serege gyõzöt az isztriaiakkal, 3 hónapos harcban Károly csapatai fölött.
- Az Enns-Ibbs terület kiürítését követelte Károly, de ennek Bõs Tudun nem tett eleget. Károly újabb támadásának hírére az avarok kiürítették a Pannonhalma-Veszprém-Nagykanizsa térségét. Bécs lett ekkor a védelmi központ.
- A túlélést ekkor az avarok vezetõi úgy gondolták, hogy 3 részre szakadva kell megvalósítani. A 800. évi Nagyszala szerint Bõs birodalma Erdély és Pannónia volt.
- A keleti részek (Szkítia és a magyarok-magyariak Etilmenti része) a kazár ill. a Káspi birodalomhoz tartozott ezután. Örökös harcban álltak -felfogásuk szerint- a jövõben Károly birodalmával, katonai és szellemi területen is.
- Fekte Arnó a 800. évi Nagyszalán a GYILKOS SZENTEK (Rómára, a térítõk tevékenységére gondolt) haszonszerzõ tevékenységérõl beszélt, felkészítve az avarokat a továbbiakra.
- Az északi népek (lettek, lívek) és az oroszok (ó-rossz) a Selyemút északi létét veszélyeztették, ráadásul kelet felé terjeszkedtek. A fenyegetés okán a középsõ útszakaszra szorult a forgalom 830.-tól. A Kiev fölött élõ Nyék törzs is délebbre költözött, de Lebéd is új várat épített. Lebéd törzsei: Kér, Keszi és a Gyarmat. A területüket -temészetesen-Lebédiának hívták.
- Álmos, Ügyek fia felépítette Kevevárát. A fiai 840.-ben hárman voltak: Kurszán (Kuszály) , Gyula és Árpád, a lánya Kendice volt. Emese, Álmos feleségének gazdag anyja Madaj volt, akinek még volt egy lánya: Aranyos. A terjeszkedõ mohamedánok meggyilkolták, Madaj férjét, a Van tónál élõ fejdelmet. Madajék ekkor szétszóródtak, õt -rabszolgapiacról-egy gazdag korinthoszi kereskedõ vette feleségül. Amikor a kereskedõ meghalt, Madaj megkerestette Emesét is és hozzájuk költözött. Hülek sámán feleségében Madaj Aranyost ismerte fel.
- Árpád elsõ felesége a Nyék vezér lánya, Abacil lett. Abacil 890.-ben azonban meghalt, ezután Árpád ( 848.-ban született) felesége Verecke kabar fejedelem lánya, Eperjes lett 892.-ben.
- A kabarok jóval Álmosék elõtt már itt éltek, a Dunántúlról még -utoljára- Nagy Károly elõl is települtek át közülük, a régebbi kabar területre, Kassa környékére.
- Árpád a beosztott törzseivel a honfoglaláskor az északi (orosz) úton vonult ide. Õ a hágók közûl az uzsoki, vereckei és a kõrösi szorosokat vette igénybe. (ekkor Õ fõtárkány volt)
- A honfoglalás 1 év alatt zajlott le egészen az Ennsig (Encsnek mondták).
- A délebbi felvonulási úton és a középsõ hágókon a Megyer törzs vezetésével a gyarmat, kasszu, kun törzsek érkeztek Kurszánnal.
- A legdélebbi hágókon Álmos vezetésével a Jenõ, Nyék és a Tarján törzsek jöttek be a medencébe. A Nyék törzs különleges; a papok, a beavatottak törzse volt. Az Álmosékat ért -elõre látható- bolgár és besenyõ támadás miatt itt 12 000 fõ veszteséget okozott. Még -korábban- Árpád is kérte az apját, -aki 76 éves volt már ekkor- hogy ne a déli hágókon jöjjön be. Álmos azonban senkire sem hallgatott. Az okozott emberveszteségért, makacsságáért Álmosnak -aki Gyulafehérváron tartózkodott- meg kellett halnia a kabarok törvénye szerint. Az ítéletet a fõsámán, akinek Álmos volt az apja -Gyula- hajnalig nem tudta meghozni, apja ellen, ezért a kabarok elrabolták és vérehajtották az ítéletet rajta.
- A honfoglalók vezetõi mindannyian Pusztaszerre tartottak, a megbeszélés szerint.
- A honfoglaláshoz használt hágókat már 884-888. évek között kitisztítoták (kövek, fák).
- Árpád sámán és tárkánykiképzésben is résztvett ifjan. A honfoglalók a rimalányképzést is elindítoták. Kialakultak a törzsi központok.
- Magyarkán a beavatottak egy ellenõrzõ állomást mûködtettek egy pappal, aki az óm jellel születetteket -a keletrõl érkezõket- a beavatottképzõbe irányította (a beavatottaknál feltételezték, hogy valamannyi "égi eredet" lehet bennük és ez a jellel mutatható ki). Abacil a 890. évi szülése után halt meg, "mondjátok a szerepemet jól játszottam el"... utolsó szavaival..Õ 11 karéjos beavatott volt.
- Arvisura vázlat - 66.
243. Arvisura, Izsboldó rovása, ie. 625-iu. 29... Negera, Kondás, Kõvágó és Szitás rovása, iu.180.-206.
- A 24 Hun Törzsszövetséget a kínaiak ie. 50.-ben szétszakították, Ordoszra Hóhanza, azaz Huó fejedelem, majd kínai császár, és Káspivárra Csécsi fejedelem.
- Csécsit a rómaiak is fenyegették, mert Pannonföld Csécsihez tartozott. Pannóniába iu. 6.-ban törtek be a rómaiak (ellenük sokáig harcoltak a Pannonok).
- Csécsit kínai orgyilkosok ölték meg. Fiai: Bakát, Eged, Koncsur, Kövesd voltak, akik bosszút esküdtek apjuk meggyilkolásáért. Vörösre festettették a szemöldöküket Csécsi vérével.
- Kövesd iu. 25.-ben visszaverte a kínaiakat és felszabadította Ordoszt, ahová bevonult, újra egyesítette a birodalmat.
- Kövesd megegyezett Rómával: Pannónia Rómához tartozik, Duna asszony folyamának vonaláig. Az ittlakókkal azonban megfelelõen bánik Róma, szerzõdést is kötöttek többféle dologról. Az ide elvándorolt Eged székvárosa Eger lett, Õ alapította (iu.4.-ben), tehát kb. 2000 éves. Kövesd iu. 10.-ben megjelent itt, a római szerzõdés betartásának ellenõrzésére. (Nagy sátra valahol a mai Mezõkövesd térségében volt.)
- Paszametik fáraó ie. 625.-ben a tébai templom titkait és kincseit átadta Ordosznak, közöttük az elsüllyedt Ataisz titok ládáját is, mert további biztonságos õrzése veszélyeztetve volt . A tengeri ill. a sáska népek elõretörésétõl szenvedett a térség lakossága. A szkíták a Hírös Kapuban vették át a relikviákat, Ordoszba szállították.
- A rómaiak nem törõdtek a leigázott Pannónia népének vallásával.
- Az ataiszi eredetû Araba nevû csillagjós és Malakiás zsidó próféta egy messiás eljövetelét jósolta ebben az idõben. Általános volt egy messiás várása.
- A beavatottnak született Jézus törzsi névadással kapta a nevét. Egyistenhiten nõtt fel. Hétváron -elõször- tárkányképzõben tanult, majd 5 évig Karnakban (itt lett pap), ezután pedig Ordoszban (beavatott képzésen vett itt részt, illetve arbag is lett). Ordoszi tanulótársai: Izsboldó (Neapolisból) és Hungár (Parajdról, azaz Erdélybõl).
- Jézus végzéskor elnyerte a messiás nevet. Tibeten, majd az Indust érintve vándorolt haza Ordoszból. Itt tanulmányokat folytatott, szemlélõdött. Sumérföldön -Nippurban- fejedelemmé tették, majd Urukban megkoronázták, a Nagytemplomban (itt alapította meg az Anyahitai alapokon álló egyistenhitû érdeknélküli szeretet vallását).
- Egyisten Közösségnek nevezte az új vallás híveinek táborát.
- Kövesd 12.-ben visszatért Ordoszba. Fontosnak tartotta vezetõ réteg beházasodását a kínaiakhoz.
- Ebben az idõben már a sumérokat is elérte az elsivatagosodás, már Úr városa is ilyen környezetben létezett.
- Az ittmaradt ifj. Kövesd Ungváron élt, õ a nyugati szkíták fejedelme volt.
- Eger barlangjait -Hungár tanácsára- kibõvítették. Hungár felesége, Ung egy sumér pap lánya volt. Az apósának meglátogatásakor Hungár még találkozott Jézussal, aki átadta a rovásos feljegyzéseit továbbításra Hungárnak. A feljegyzések a Karnaki bölcseletet és az egyistenhitre vonatkozó hitvallást tartalmazták.
- Jézus az írásainak átadását, a látók jóslata szerint, közelgõ megöletésével indokolta.
- Van város (Törökország keleti zónája) lakói áttértek az egyistenhitre.
- Jézus nõtlen volt, energiáját a hit terjesztése lekötötte.
- Hungárék hamarosan hallották, hogy kereszthalált halt Jézus.
- Hungár hazafelé a mai svájci Uri kanton Egedin völgyét is érintette (valahol Svájcban találtak is rovásírásos emléket!). A Hun Törzsszövetség az obsitos légiósokat hírszerzõként használta .
- Az õsi idõkben a kabarok még az Altáj (alsó-táj) és a Bujkál (Bajkál) tó között éltek. Kovácsaik is itt mûködtek. A Bujkál tó fölött avarok, alattuk székelyek (székhelyi hunok), nyugatra a tatárok éltek (a könyvben vázlat található a 24 törzsszövetségi nép elhelyezkedésérõl).
- Az úz származású Varga Gyõzõ 180.-ban lett a fõsámán, korábban kínában is élt a cserepességhez és a selyemkészítéshez is értett. Ordoszban is készült selyem.
- A békét, barátságot tartották a kínaiakal való kapcsolatban a célravezetõnek.
- A kabarok -Rakaca vezetésével- a kalandozást kedvelték. A tatárok viszont a kalandozók területeit sokszor feldúlták. Egy alkalommal a viszamaradottak jórészét is megölték. Ekkor a visszatérõk elvándoroltak nyugatabbra, részben az Altáj, részben az Urál keleti része alá, a Turgály vidékére. Ekkor marami, manysi és meríja nép élt az Urál környékén. A kabar fegyverkovácsok pedig az Urálba költöztek.
- Arvisura vázlat - 67.
253/B. Arvisura, Zsolca fõsámán rovása, 180-250.. Derzsike rovása, 180-900.. A MAGYAROK EREDETE.
- Az Uralban élõ "asszonyuralmi" népek várost alapítottak a Kámáról elnevezett folyónál.
- Az elsõ fejedelmük KÁMA volt.
- Berény kabar felesége Káma lánya lett. A kabarok a fõsámánjukat, Rakacát pedig leváltották gyilkosság miatt és öregen megölték. Berény a Tura folyónál (Ural keleti elõterében) telepedett le.
- Berény a nõi egyenjogúság híve volt.
- Káma halála után Berény fia lett a fejedelem, Káma fia Zsolca pedig a fõsámán. Zsolca manysinak számított, a kereskedést is segítette. Kézmûvesek is éltek Kámában. Magyar fejedelem megszüntette az asszonyuralmat, és akinek ez nem felelt meg elköltözhetett, mint az északabbra távozó manysik is így tettek.
- Magyar hívei a legidõsebb fia, Béla vezetésével a Béla folyóhoz húzódtak (ma Bjelája) délkeleti rányba. Konda, Béla öccse is északabbra húzódott manysi feleségével. (A térképen látható itt a Konda folyó).
- A Káma és Béla folyók mellett élõket Magyar halála után a manysik magyariaknak nevezték.
- Magyar halála után Zsolca fis, Kürt lett a vezér. A kabarok a magyariakat is magyaroknak nevezték.
- Jenõ, Gyarmat, Gyula és a Magyar törzsekkel szaporodtak Kürt fejedelemsége alatt a magyariak, a magyarok pedig a Kürt, Keszi, Tarján és a Kéri törzsekké osztódtak.
- (A magyariak és a magyarok egy szövetséget alkottak).
- Konda a manysik fejedelme lett.
- A kabarok, manysik és a magyarok nyelve azonos volt.
- A Béla törzsének fele a Kárpát medencében letelepedõ avarok segítségére sietett, Alpár vezetésével, 575.-ben.
- A Hangun-Huó kínai császár (hun származású) ikerfiai: Hunor és Magor is sámánságot tanultak. Õk családi okból szöktek Magyarkára, majd Altáj Budán Dul király vejei lettek. Dul késõbb Magornak átengedte a királyságot. Hunor a Hun Törzsszövetség fõvezére lett és megszilárdította ezt.
- A magyariak és a magyarok nem vettek részt a nagy nyugati (Atilla, majd Baján- féle) és a keleti (Észak-India) harcokban.
- Amikor Buda (Atilla bátyja) fia, Aladár visszatért keletre -453. után- a Turgaj kapuban õ megalapította Ural Budát. Ide kerültek az ordoszi arvisurák és a bugáti arvisurák pedig az avaroknál maradtak. (Két nagy csoportban éltek Baján idején az avarok: a Kárpát medencében és keleten, az említett helyen). Õsbudán (Budakeszi fölött, a PILISBEN) a Nekese féle másolatok és Buda elhozott (Ordoszból) arvisurái voltak.
- Gyula fõsámán (Álmos középsõ fia) 895.-ben Õsbudára a teljes Arvisura mennyiséget elhozta. Ordosz szerepe ekkor már erõsen halványult.
- Arvisura vázlat - 68.
255. Arvisura, Vadna, Sávolyka és Nagybodor rovása, (iu. 170.-180. körül)
- Vadna sámán a Hun Törzsszövetség egyik legjobb lovasa volt a 170-180. években. Megnyerte a nagysüánt is ekkor.
- Bátyját -HARIS fõsámánt-egy éjjel megölték a kínai merénylõk (Ordoszban).
- Egy biztonságos terület megkeresésére küldte Vadnát az Öregek Tanácsa nyugatra. Vadna felesége a törzsszövetség fejedelmének lánya, Sávolyka volt.
- Vadnát a Pannóniáig tartó útjára 50 lovas és 10 rimalány kísérte el.
- A Turgály kapuban sok lovas csatlakozott Vadnához, Berény birodalmából. Így innen 181.-ben 300 lovassal indult a csapat Erdély felé. Elõször Aranyosszékre értek, ahol ekkor sok ötvös dolgozott már (aranytermelés-feldolgozás).
- Aranyosszéket Esküllõ alapította k. ie. 2800.-ban, aki a parszi és a pamír szkíták közül érkezett ide (valószínû Észak-Mezopotámiából). Anyja sumér, apja szkíta volt. Esküllõ lányát, Dévaványát (Békésben van ma ilyen település) Veszprém vette feleségül, aki Aranyosszék védelmét biztosította katonáival.
- Barca aki ie. 1610.-ben jelent meg Aranyosszéken, végül ott is maradt. Pannon vezér ie. 800.-ban jelent meg Erdélyben 10 000 lovasával, a terület déli szakaszának védelmét megszilárdította. Pannon nagyrészben birtokbavette a Dunántúlt és Bácskát is. A Dunántúlon észak, nyugat és dél felõl Pannon õrséget állított a terület védelmére. Központjuk elõször (Pannon idején) Pannonhalma lett, az öccse, Mecsek az õrségek parancsnoka lett. Egy év múlva Pannon az Erdélyben hagyott csapatát is elhozta innen (apósától) és a görögöket kiûzte ezután a Dunántúlról..
- Almágy, Pannon egyik lánya Zalatnához ment feleségül, legifjabb fiuk -Veszprém- Ordoszban tanult. Hazatérve megalapította Veszprém városát, ie. 728.-ban. Veszprémben 4 éves sámánképzés is folyt, mesterségeket is oktattak, nyelveket szintén tanítottak. Veszprém fõtárkány lett. Õt késõbb Ordoszba rendelték 12 legjobb tanítványával oktatni.
- Gyõrben tárkányképzõ mûködött ie. 724.-tõl. Veszprém ie. 703.-ban halt meg, hamvait hazahozták és Algyõn temették el.
- Vadna és Sávolyka éppen akkor érkezett Kassára, amikor longobárd támadás fenyegetett.
- Vadna a Bártfa környéki összecsapás után -sebesülten- a lovára kötöztette magát és Kassára lovagolt, ahol elmondta a közelgõ veszedelmet, majd mindjárt meghalt. Sávolyka -miután kiverték az ellenséget- felépítette Vadnát, Galgócot. Gyermekeik voltak: Berény, Csobánka, Galambka és Barcika. Csobánka a jász Abodhoz ment feleségül, egyik gyermekük Fülek volt. Barcika férje Szolnok lett. Õk a Kassa alatti várban éltek Szolnok haláláig, akit a vandálok öltek meg.
- A vandál településekre késõbb -Kassától a Nógrádi dombokig- Buda fõsámán (Atilla bátyja) vasmûves úzokat (Palócokat) telepített 435.-ben.
- A Fõsámáni központ 434.-tõl Õsbudára került Ordoszból (a kínaiak miatt) elsõ fõsámánja Buda volt (meggyilkolása után utódja Nekese lett).
- Arvisura vázlat - 69.
263/A Arvisura, Bogágy, Csucsa, Honor és Ladány rovása, ie. 1748.-351.. Hunor és Topa rovása, 371-385.
- Ie. 1732.-ben Gandás lett Babilon fejedelme, aki -egyben- a Hun Törzsszövetség vezetõje is volt. Õ megalapította a kasszuk birodalmát itt.
- A kínaiak -nem elõször- szétszakították a törzsszövetséget ie. 50.-ben, az altáji részre és Ordoszra. A besenyõk és úzok a kínaiakkal való barátságot, jó viszonyt fontosnak tartották. A kunok és a fehér hunok ezzel nem értettek egyet.
- A fekete hunok -megfogyatkozva egy nagy járványtól- elismerték a kínai fennhatóságot. A fehér hunok a Bujkál és a Bolhás tó környékére költöztek és az Ural alatti -keleti- síkságra.
- A kínaiak közlekedését akadályozva a fehér hunok elvágták a Selyemutat, ostromolták a Nagyfalat és átvágták a Sárga folyó gátjait is. Kövesddel az élen ezután -megerõsödve- elfoglalták a kínai fõvárost. Ezután Ordosz újra a törzsszövetség fõvárosa lett. Amikor 65 év múlva Tonku kínai vezér felszabadítja a Selyemutat, akkor 20 tömény foglyot is ejtett. Alapvetõen azonban a hunok tartották magukat. A vegyes lakosságú Hun síkságot 304.-ben Ladány fõvezér elfoglalta és elfogta Cint, a kínai császárt is.
- A rege szerint Agaba népe 80 évig bolyongott -Ataisz elsüllyedése után- míg letelepedésre alkalmas helyet talált, a Csendes óceán kínai partján, ahonnan a kínaiak (szaporodtak) 920 év múlva elûzték õket. Ordosz fogadta be Agaba népét, akik elmenekültek a tengerpartról ie. 4040.-ben. Ekkor alapították meg a 24 törzsszövetségét Ordoszban, ennek elsõ vezetõje pedig Agaba (agg-aba, öreg medve) lett.
- Az elõbbiek szerint ie. 5038 körül süllyedt el végleg Ataisz (elõtte kb. 30 évig már lehetett következtetni a végre).
- Agaba végrendelete szerint Ordoszból indulva felderítõket kell indítani és fel kell keresni a korábban alapított kolóniák (Suméria, Egyiptom, Indijók) népét, öt ilyen területét, a kapcsolattartás okán.
- Bihar csapata a parszi-szkítákkal (Észak-India), Gandás a sumérokkal, Kusán a hikszoszokkal létesített kapcsolatot.
- A kolóniák népei közül a sumérok kiemelkedõen mûveltek voltak.
- Ataisz északi maradéka a Hawaii, ahol indijó töredékek éltek (õk az Ataisz északi részén éltek ezért), ezt Csaba kereste fellhajós csapatával. A Peruba költözötteket is felkereste Csaba.
- Fontos alközpontja volt a törzsszövetségnek Magyarka városa (Kaukázus északi elõterében).
- A kereskedelmi kapcsolatok és a gyakori kalandozások (felderítések) sok ismerettel gyarapították Ordoszt.
- A törzsszövetség kialakult területérõl (Ordosz körül helyezkedtek el a törzsek, lsd. a könyv ábráját), azonban különbözõ okokból (túlnépesedés, sivatagosodás, szomszédok marakodása, kínaiak, éhinség, járványok) és különbözõ idõben indultak elvándorlások.
- Az elvándorlás csaknem mindíg nyugatra történt.
- A kínaiakkal a velük határosan lakók soszor keveredtek (pl. mongolok)
- Arvisura vázlat - 70.
264/B. Arvisura, ÁLMOS jegyzetei 880.-ban
- A legutóbbi özönvíz után Kus Paripa város fejedelmének juhait 10 évig õrízte, hogy cserébe elvehesse a lányát, Embát.
- Egyik fiuk volt NIMRÓD, aki Úr városából nõsült.
- (Érdekes, hogy Álmos fontosnak tartotta a fentieket leírni, talán már akkor is jelentõs ókori személyiségnek tartották Nimródot. Nimród apja oszét volt.).
- Miután az Árpádok õsi észak-mezopotámiai család, így érthetõ Álmos érdeklõdése irántuk.
- Paripa városa Észak-Mezopotámiában volt a Tigrisnél, az ottani Pusztaszer közelében.
- Hangun fejedelem, aki késõbb kínai császár is lett Huó néven, elõször egy kínai császárlányt vett feleségül, akitõl fiai születtek. A felesége halála után Huó Megyerját a káspivári fejedelem, Magyar lányát vette feleségül, akitõl ikreik születtek, Hunor és Magor.
- Huó hamar meghalt, ezután a nagyobb kínai féltestvéreik pedig üldözték az ikreket. Ezért õk Káspivárra költöztek. Dul alán fejedelem két lányát megszöktették.
- Késõbb Dul fejedelem Magort a fél országának fejedelemségével bízta meg. Magor a Turgaj kapunál élt, az Etilig uralkodott.
- Hunor nagysüánt nyert és Ordoszban lett fõvezér. Megerõsítette a Hun Törzsszövetséget.
- Hunor fia Bagamér (Atilla apja) is fõvezér volt.
- (Az ikrek idejében már létezett a magyar õshaza az Ural-Etil között, így az ikreket ezért sem tekinthetjük a magyarok közvetlen õseinek. Rövid történetükbõl ez világosan látszik.).
- Arvisura vázlat - 71.
268. Arvisura, Nekese és Kolama rovása ie. 206-iu. 405.
- Ataiszban Góg földjén a fekete, Magóg területén pedig a fehér hunok laktak. Földmûvelés és legeltetés folyt itt.
- A folyóköziek kérésére Buda kõfaragó fejedelemfi építte fel Úr városát, Ataiszról odaérkezve.
- Õ Paripa és Dabósa városok mellett (északon voltak) telepedett ezután le. (Közben elsüllyedt a nagy sziget), majd a Kaukázuson át a Hunor tóhoz (keleten volt, régen kiszáradt már) ment embereivel.
- A szegényebb hunok Ordosz környékén éltek ekkor. A Hangun (Sárga folyó) mellett 310.-ben nagy földrengés volt (többezer évvel Buda után). Ekkor sok hun elköltözött innen.
- A sok hun támadás miatt építették fel a Nagyfalat a kínaiak.
- Ordoszban ill. mellette ie. 600 körül már 216 hunfajú, rokon törzs élt. Ordosz Karnak bölcseinek is a fõvárosa volt. A Buddhizmus ebben az idõben már elterjedt volt.
- Magyarkán alakult meg a nyugati hun birodalom, Ordoszban kevés hun maradt (kínai nyomás, földrengések, Buddhizmus miatt). Sokan vándoroltak a Káspihoz.
- Atilla idejében Békésben két besenyõ tömény volt Réka tulajdonaként. (Szarvas-Békés-Gyula tengellyel).
- Aladárral -453.-ban Atilla halála után- sok ifjú kivándorolt keletre. Az avarok területfoglalásával kapcsolatos tájékozódásra Gyoma sámán érkezett a Kárpát-medencébe.
- Az egyistenhit Kaltes asszony bolygójának vallása alapján terjedt.. HUNOR fia BAGAMÉR a Don mellé vándorolt és kiûzte innen a gótokat. Õket viszont Róma befogadta. A hunok 378.-ban behatoltak Pannóniába és legyõzték a légiókat. A fõvezér UDIN volt ekkor, Bagamér öccse. Udint a rómaiak 401.-ben kérték meg, hogy segítsen a gótok elleni harcukban. Udin hunjai 410. körül telepedtek le a közben érkezõ újabb hunokkal a Jász síkságon.
- Ordosz elõbb Rómát, majd Bizáncot akarta elfoglalni. Bagamér két fia, Buda ill. Atilla ezért Bizáncban és Rómában tanultak, tájékozódtak. Ekkor az avarok a Káspi és az Aral tó között éltek.
- Késõbb Bizáncot Budáék adófizetõvé tették. Buda fõsámán megépítette a Pilis szélén Õsbudát (Budakalászt), a fõsámáni székhelyet (435. körül). Az ordoszi központ áthelyezése, a relikviák elhozatala Õsbudára ellenkezést váltott ki az Ordoszban maradó besenyõkbõl, ezért nevét Patóra (Paotou) vátoztatták (ma ez Batou).
- Arvisura vázlat - 72.
268/A. Arvisura, második rész
- A gótok Buda ellen hangolták Atillát, majd megölték. Keletrõl azonban még a hiányzó öt tömény katona nem érkezett meg a tervezett nagy csatához. Atillát a gótok tehát -Buda ellenében- rávették a csata elkezdésére. Hamarosan a gótok nagyrésze -árulóként- átállt Rómához. A catalanaumi nagy csata így eldöntetlenül végzõdött.
- Atilla 452.-ben újra harcbaszállt Róma ellen és egészen a fõvárosig behatolt. Nagyon sok hadisarccal és szolgával -hadifogollyal- tért innen haza.
- Eszék és Maros töményvezérek is elestek a nagycsatában. Atilla Honória császárlányt akarta elvenni, de kívánsága elõl Róma ravaszkodva- kitért.
- A nagy csatában egykori tanulótársa, Éciusz nem vett részt, kitért Atilla elõl.
- Atilla végül Krimhildát " kapta"a gótoktól engesztelésül, aki az esküvõ utáni lakomán a gótjaival megmérgezte Atillát.
- Atilla haláláról a Békésben -birtokán- duzzogó Rékát ikerfiai értesítették.
- Réka a hatalom átvételére biztatta az ikreket, holott az Aladárnak, Buda fiának volt megigérve. Ebbõl keletkezett a testvérharc, mely sok életbe került.
- Végül pedig az egymásközött felosztott tyumenyekkel elindultak a kijelölt új területekre az utódok: Aladár ment legkeletebbre, az Etiltõl a Bujkál tóig, Dengizik Jászvásártól az Etilig, Ellák a Tiszától nyugatra telepedtek le. Csaba (a legifjabb) a Tisza és Jászvásár között lett fejedelem.
- A gótok, a rómaiak és a dahák a hun osztozkodás után Ellákot Pannóniában legyõzték.
- Réka a dahák fejedelméhez ment feleségül.
- Szeged töményvezér feladata volt Atilla nyughelyének védelmezése (járõröztek is naponta).
- A palóc nagyszalán elhatározták, hogy Kossut hadnagyot elküldik 5 fõvel Egyiptomba, a Hórusz ünnepre és figyeljék meg a Nílus áradását is, a Szíriusszal együtt.
- Mivel Aladár hunjai az Etil mindkét oldalán jelenvoltak, így az ott élõ magyarokkal összeolvadtak. Az arvisura neveket egyeztették, egységesítették és ezek mellé a latin nevek felvétele is lehetséges lett, pl. Bacsó Péter.
- A palócok (úzok) Vadnától (Ózd környéke) Pozsonyig lakták a vidéket.
- Mindenkinek egy felesége lehetett 455.-tõl, a nagysüán gyõzteseket kivéve.
- A Van tótól menekült Mani hívõk Magyarkától a Donog telepedtek le, de Jászvásárig is elõfordultak ritkábban a településeik.
- Aladár népe a magyariakhoz csatlakozott.
- Erõteljes iszlám expanzió volt már ekkor. A magyaroknál a Nyék törzsbeliek vették át a szellemi vezetést.
- Dengizik a görögök bizánci népével kereskedtek. A khorezmi és az újgúri Mani vallást az iszlám és a Buddhizmus terjeszkedése gyengítette. Néhol el is törölte.
- A zsidók is vándoroltak -észak felé- az arabok elõl. A kazárokkal egyesült zsidók ellepték a Bakátot.
- Arvisura Vázlat - 73.
269. Arvisura vázlat, Szanka fõsámán rovása 420-485.
- A hunok és velük a palócok (úzok) 420. körül indultak a nyugati hadjáratra. Jákó úz vezér az Etilnél megsérült az átkeléskor, lebénult. A lányát Deédest (Dédes) küldte tovább maga helyett, õ visszatért Ordoszba. Jákó felesége Atilla nagynénje - Bagamér huga- Bõsárkány volt.
- Deédes 15 évesen megnyerte itt a nagysüánt, ahol unokabátyja, Atilla elbukott. Mint nyertesnek az Öregek Tanácsa engedélyezte, hogy 3 férjet válasszon: Marost (székihun), Eszék (magyari) és Nekese (úz sámán és kovács) személyekben. Dédes 1-1 holdhónapig volt a férjeinél.
- A hunokkal érkezett ide (Õsbudára) Buda fõsámán is, aki Ordoszból indult.
- Buda felesége a szép Dunna asszony volt, legnagyobb fiukat pedig Aladárnak hívták.
- Dédes a fehér hunokkal tartva érkezett a Kárpátokhoz. A fekete hunok más útvonalon, a derbenti kapun (Káspi nyugati részén) érkeztek ide.
- A letelepedés helyeit az Öregek tanácsa határozta meg, pl. Nekese a vasmûvelõivel Sajó-Ordosztól (Ózd) a Tiszáig foglalt területet.
- Atilláékkal minden törzs képviselõi bejöttek. Õsbudavárát fõleg úz kézmûvesek, kõfaragók építették, Sziktivár (komi) sámán vezetésével öt éven keresztül.
- Nekese emberei kilenc úz községben éltek (Ózd, Várkony, Hangony, Putnok). Pestjeik (kohók) voltak Dernõn, Rozsnyón, Vasváron. Az emberei között Nekese is dolgozott.
- Atilla halála után a palócok már Zebegénytõl Vadnáig lakták a területet.
- Õsbudavára 24 öl széles, négyszögalaprajzú várépület volt, nagy bejárattal és pincével. Hét lakó és tanácskozó szintje volt, szállásokkal, tanácsteremmel. Hátul torony is csatlakozott hozzá. A fõsámán (ekkor Buda) is itt lakott. A vár mellett
a 24 törzs képviselõi részére külön szállások épültek, Kis tornyokkal, törzsi jelképekkel (állat-alakokkal).
- A baszkokért elment Bakos hadnagy és õk is eljöttek, résztvettek a nagycsatában.
- A csatában Atilla is megsebesült, de a jól harcoló csákányos tyumeny Atillát kiszabadította a gyûrûbõl. Dunna asszony (ma Duna) szerint a halottak között a járványos "csoma" betegség volt észlelhetõ. A sámánok tanácsa -végül- a harc után a visszavonulást tanácsolta Atillának.
- Sokan úgy vélték: Budának igaza volt, a hiányzó 5 tyumeny miatt lett döntetlen a csata.
- Egyedül Bakos hadnagy érte el a baszkokkal a Nagyvizet (Atlanti Óceánt).
- Ezután, még 452.-ben Palócföldön nagyszalát tartottak. Atilla elismerte, kitüntette a legjobb harcosokat: Bakosékat, az úz csákányosokat és a bátor rimalányokat. A nagyszalán Bakos is résztvett.
- Atilla 453. tavaszán Róma ellen indult, Nekese pedig otthonmaradt ( büntetése volt: a nagycsatában a jósláshoz használt üst lemaradt mellõle és vissza kellett ezért menni).
- Dédes ment el így Nekese helyett Atillával. Dunna asszony pedig a katonáknak újabb fehérnemût varratott, hogy a hosszú lovaglás alatt is kényelmesen lovagolhassanak (ne törjön).
- Róma alatt a részeg Atilla Dédest küldte tárgyalni a pápai küldöttekkel. Békét kötöttek, sok hadisarcot kaptak és sok foglyot is.
- A germánok Atilla zsarnoksága ellen lázadoztak 453. tavaszán, amikor kiderült, akkor pedig Krimhildát küldték a számára engesztelésül és hátsó szándékkal. Atiila 40 éves volt ekkor. Az esküvõi vacsorán Atillát megmérgezték a gótok, Krimhilda felhasználásával, akiket ezután lenyilaztak.
- A Maros mellékégába (Szárazérbe) temették el Atillát az Öregek Tanácsának rendeletére.
- Szanka sámán -Nekese helyettese- jelölte ki a temetés helyét ekkor.
- Az aranykoporsót Marosszéken, az ezüstöt Eszéken és vasat pedig Vasváron (Ózd) készítette el Dédes -még korábban- a 3 férjének, szokás szerint. Eszék és Maros koporsójára nem volt szükség, holttestüket a nagycsatából nem hozták haza. A vaskoporsót (helyesebben: koróziáálló acélkoporsót) Nekese nikkelben és cinkben gazdag dobsinai ércbõl készítette el. Réka tömaranyban fizette ki Dédesnek a koporsókat.
- Darócot -Atiila fõtestõrét- leitatták Krimhilda kísérõi és akkor történt a megmérgezés, mert Daróc elaludt. Daróc Nekese fia volt.
- A lenyilazott németeket egy száraz Tiszaágba temették el.
- Atilla egy jégveremben várta meg a temetést (június volt).
- Vas-arany-ezüst, ez a koporsók sorrendje, mert így fértek el egymásban. Atilla tehát az ezüstben van. Atilla mellé a végzetes pergõt (homokóra) tették. A koporsók légmentes zárását Daróc készítette el. A temetési hely környezetét lezárták a sámánképzõsök.
- A temetést végzõ szolgákat lenyilazták, majd a Szárazér földgátját elbontották.
- Peregtõl a két Hódos irányában (Hmvhely felé?) egy tyumenyre nyugszik Atilla. Aladárral Tyumenybe távozott Daróc is a temetés utáni testvérhac lezártával.
- Arvisura vázlat - 74.
269. Arvisura, második rész.
- Daróc a Turgaly kapuban letelepedve Bolári Merbolyát vette feleségül. Ikerfiaik születtek Gerenna és Balog.
- Atilla halála után kitört pusztaszeri testvérháborúban egyébként Aladár gyõzött (korábban Neki ígérték a fõvezérséget), de Dédes kibékítette õket. Ezután vándoroltak el keletre, kivéve Csabát. Nagy emberveszteséget okozott a belharcuk.
- Szöged, Maros és Dédes fia volt ekkor Atilla sírõrzõje, egészen 505.-ig õrízték Atilla sírját. Az Öregek Tanácsa minden télen Õsbudán (Buda egykori székhelyén, ma Budakalász) tanácskozott, ezen Dédes is résztvett. Az elsõ alkalommal elengedték a hadifoglyokat, de aki közülük akart, az maradhatott. A Rómába viszatérõkkel üzentek: békét szeretnének.
- Csabával egyébként 11 hun tyumeny (110 000) ember maradt vissza.
- Nekese Vasváron (Ózdon) sok vasat gyártott, Ózdon sámánképzõ is mûködött, Dédes vezetésével. Dédes 24. unokája 467.-ben született meg.
- Dédes végrendelete szerint õt a Bálványoson elégették, hajnaltáncot is jártak a máglyájánál és a feltámadt szél vitte szét a hamvait. A megmaradt csontokat egy emberfejû aranyos úrnában helyezték el a falujában.
- Ózd körül kisebb várak épültek kõbõl, fából, fõleg Center (Piroska elsõ férje) faluja mellett (ennek ma is Center a neve, Ózd részeként). Center építési balesetben halt meg 452.-ben.
- Ezután ment Stopfhoz Piroska feleségül, aki szintén hadifogoly volt. Ekkor sok hadifogoly nõsült itt meg és itt is maradt. Egy olasz pl. Liszkát (a kabar Liszka özvegyét) vette el feleségül (Olaszliszka!).
- Piroskát 468.-ban egy vaddisznó ölte meg. Az õ porait Putnokon helyezték el, a csontjait pedig Ózd mellett, Németvárban.
- Stopf visszatért Hilda nevû lányával a hazájába a Spree partjára, 4 dadával és 24 harcossal.
- Stopf megtalálta a rokonságát, akik meglátogatták õket. Itt a kísetében lévõ katonák éppen medvehúst ettek, ezért ezt a helyet elnevezték Hild-Beerinnek. Az úzok ezt a nevet Berlinnek mondták.
- Húsz év alatt felépítették Berlin városát, ebbõk a katonák és az úz kõfaragók a központi részt. Doma vezetésével késõbb részben hazatértek Ózdra, majd Domaházát -vagyis ennek helyét- kapták meg Nekese fõsámántól. Doma hozta vissza Hilda esküvõi fejékét Berlinbõl.
- Szöged felesége, Szörényke Csaba lánya volt, a lányukat, Hajnalkát is ezzel a fejékkel vette el ÉRD hun vitéz.
- Õsbuda közelében a Duna szigetén (a Hajógyári lehetett) hajó- és fegyverártás folyt.
- Csaba a székihunok egyik vadászatán meghalt (fiatalon).
- Nekese Õsbudára ment lakni, ide sok gyógyfüvet is elvitt, melybõla lábfájós Dunna asszonynak is adott, amitõl meggyógyult és Torbágy nevû unokája esküvõjén még táncolt is.
- A Doma-Torbágy esküvõn keresztény és õsi hun szertartás is volt.
- Arvisura vázlat - 75.
269. Arvisura, harmadik rész. Tür és Szerényke rovása 470-530.
- Amikor Daróc felesége meghalt, akkor õ hazaindult az apjához, Nekeséhez.
- A Béla (Bjelája a mai neve) folyó melletti vagyonos magyariak voltak a Boláriak, ahová Tomaj sámán is tartozott.
- Nekese a Dunánál létesít pesteket (kohókat), egyszer itt még Stopf nevû veje is meglátogatta az unokájával, Hildával. A Dunán Nekese vastelepére tömlõs átkelés mûködött a Hajógyári szigetnél. A szigeten ötvösmûhelyek is voltak.
- Dunna asszony 498.-ban halt meg, õt az Õsbuda alatti gyógyforrások közelében temették el.
- Ekkor az Öregek Tanácsa Dunna asszony vejét, Sziktivárt választotta fõvezérnek.
- Nekese Gerõc sámánt és felsõõri papot Rómába küldte tárgyalni, tájékozódni a kereszténység felvételével kapcsolatban. A keleti rokonokkal elég sûrû és rendszeres kapcsolatban állt Nekese.
- Aranyosszéken ebben az idõben is dolgoztak még ötvösök.
- Nekese az unokáit Budára rendelte, hogy itt tanuljanak.
- A törzsek létszáma nõtt, osztódtak is, területi terjeszkedésre is kényszerültek, pl. a kunok a kiskun - nagykun területeken, besenyõkun területeken.
- Az Õsbudán történõ sámánképzésben még az Altájból érkezettek is résztvettek.
- Nekese kereskedelmi hálózatot is szervezett, kül- és belföldre. Jó kapcsolatot épített ki Berlin felé is, Berlin várának belsõ õrsége hunokból állt.
- A Hun Birodalom fejedelmi székéért 503.-ban a végzett sámánképzõsök között vetélkedõt szerveztek. ILONA, Csaba menye tünt ki tudásban lovaglásban, kézügyességben (ötvösséget is kitanulta, az õ munkája az un. "nagyszentmiklósi kincs"). Csaba egyetlen fia, Zsolt 485.-ben vette Ilonát feleségül. Aranyosszéken laktak. A versenyt Pusztaszeren Ilona nyerte meg, így õ lett a fejedelem, "Gyijó" Ilona néven. Ilona a Dédes leszármazottakkal átszervezte Õsbudát, a hun birodalom központját.
- Nekese fõsámán 508.-ban halt meg, Õsbudán temették el, 96 éves volt. Atillával azonos évben született.
- Nekese élete végén már több helyen létezett vasgyártás: Ózdon, Pesten és a nyugati határ közelében (Vas megye), sõt Erdélyben.
- Aladárnak és Szalajkának Ural-Budán (Béla törzs mellett) két fia született: Ambenik és Debrecen. Ambenik jól lovagolt és sámán lett, Szatymazt (jász) vette feleségül.
- Debrecen a nagyanyja, Dunna kérésére visszajött és a jászoknál lett fõtárkány.
- Szanka sámán (Maros és Dédes unokája) felesége Majsa kun lány lett, az õ elsõ gyermekük volt Gyijó Ilona (a nép Tündér Ilonának nevezte késõbb), akit fejedelemnek választottak.
- Ilona kishuga, Iduka 493.-ban született, akit Ilona a másik hugával -Ibolykával- nagyon szeretett. Ilona Aranyosszéken tanulta az ötvösséget. A nagyszenttmiklósi kincsbe belevéste Ilona az Iduka nevet.
- Ilona férje, Zsolt egy kalandozás alkalmával 500.-ban meghalt. Ilona ezután lett fejedelem, azaz 503.-tól 32 évig. Konstantinápolyban Ilona 530.-ban járt. Békeszeretõ volt, uralkodását is békesség jellemzi, 535.-ban halt meg. A Fehér-tó (Szegednél) volt a kedvenc tartózkodási helye.
- Arvisura vázlat - 76.
271. Arvisura, Túr és Homokos rovása 453-566.. Barkasa és Szankár rovása ie. 900-469.
- Csaba (Atilla fia) halála után Dunna asszony volt a fejedelem. Az Õsbuda (Budakalász) alatti hegyen felépítették Sziktivárt, a központot.
- Ilona Gyijó fejedelemsége idején is egy szarmata csoport érkezett az indiai szaka-szkíta hazájukból letelepedést kérve.
- Ebben az idõben kezdõdött az idõszámítás mai értelemben vett módjának alkalmazása.
- A szarmaták többlépcsõben érkeztek ide: 1. csop. Kövesd alatt, 20-180. években, Egerbe telepedtek, 2. csop. Körösök vidékére, 10-260. években, 3. csop. Szabadkára, Szolnokra, 280-335.
- A Csörsz (vagy Csõsz) vonal védelmét a szkíták adták. A Csörsz vonal szakaszokra volt osztva, határvédelemre szolgált és kiképzésre. A Csörsz egyes részein a rómaiakkal állandó volt a küzdelem Atilláig.
- Ilona a Fehér-tó mellett szeretett lakni, ugyanis itt született. Az õ idejében sok magyar ifjú tanult Turfánban (Újgúria) még egyistenhitû uruki-mani vallást , hitet is. Ilona menye -Bolári Virág- is egyistenhitû volt. Másik lánya, Mária a bolgár fejedelemfi felesége lett.
- A nyugati határokon néha sok volt a csellengõ, be-betörõ, ezek ellen Ilona határõrei felléptek Torda vezérükkel.
- EBBEN AZ IDÕBEN ALAKULT KI -rövidítésként- A SZÉKI HUNOKNÁL A SZÉKELY NÉV.
- A Kuma folyónál rendezett nagysüánon ie. 900. évben Samsudi szarmata lány lett a gyõztes. Õ Toprakal szkíta vezérhez ment feleségül..
- A szaka-szkíták hat törzsbõl álltak ekkor: jász, avar, kabar, szarmata, szaka-szkíta és ugor ( a szkíta tehát öszefoglaló név). Karnaki (Egyiptom) képzésre ie. 620.-ban vezéreket küldtek, akik meggyõzték az egyiptomi bölcseket: az arabok elõl már nem sok ideig védhetik meg a területeiket, kincseiket, népüket. Ezértel kell menteni a kincseket, relikviákat Odoszba, Karnakból. Paszametik fáraó ie. 625.-ben a Hírös Kapuban (Nilus delta) átadta a katonákkal biztosított csapatnak a kincseket, hogy szállítsák el Ordoszba.
- A parszi és a pamír szkítákat -kérésükre- bevették a Hun Törzsszövetségbe.
- Arvisura vázlat - 77.
272/A. Arvisura, második rész. Barkasa rovása, ie. 900-502.. Doma fõsámán rovása, 475-476.
- Magyarkán a szkíta királyi törzs (roxolánok) Kõváron (Kiev) pedig a szarmaták éltek.
- Nekese fõsámán -hosszú életû volt- már Ambeniktõl származó (Aladár fia) unokájának is mondta, lehet, hogy Atillát koporsóstól majd hozzájuk menekítik, Urál Budára, átmenetileg, mert ott sem maradhat majd tartósabban.
- (Nem látták a Szöged vezette õrség jelentése alapján Atilla sírhelyét biztonságosnak. Nekese végleges helyet ekkor nem talált még Atillának.).
- Toprakal szkíta fejedelem törzseinél -ie. 900 körûl- az alábbi jelképek léteztek: - jász (aranyszarvas), avarok (aranykecske), kabar (vadkan), szarmata (visszanézõ jávorszarvas), szkíta (párduc), ugor (rétisas).
- Az Arszák által ie. 330. körûl a perszáktól visszafoglalt területrõl -ott többnejûség volt- sok nõ elmenekûlt - a tözsfõk feleségei, udvarhölgyek- akik a szakákkal megszervezték a roxolánokat .
- A szarmata királylányt, Szabadkát Jazig vette el, aki a Csörsz mentén a határvédelmet vezette. Szadadka Jazig halála után Csatári felesége lett, elsõ fiuk, Kudusulán keletre távozott, ahol a szkíták-szakák vezére lett. Õ Buddhista hitre tért. Utódai idején a szkíta-szaka birodalom Indiáig ért. Egy csoportjuk Ilona Gyijó idején visszajött és Szatymaz vezetésével Szabadka kör-l letelepedett.
- A süángyõztes Doma 475.-ben lett fõsámán. Mivel -keleten- mordvin és hanti földön pestis tört ki, menekülõk érkeztek,a Sajó környékére. Elõször Szécsény vezér jött a lányaival (Csesztve, Szécsényke és Tereske), majd Ipoly hanti vezér Dejtár és Szente nevû lányaival.
- Ilona Gyijó uralkodása idején Altáj Budán volt a fõsámánság, a sámánképzés pedig Bugátban . Mivel Bugát messze van, így Ilona elrendelte, hogy Õsbudán is legyen sámánképzés (530.-tól).
- Ilona 493.-ban a kishuga, Iduka születését követõen két aranytálat készített (nagysztmiklósi kincshez). Felvette -politikai okokból- a kereszténységet Ilona Felsõõrben, titokban.
- Ilona fia Bende ötvös lett, unokája Szamos, 512.-ben született. Szamos is ötvös, Kolozsváron híres mûhelyt mûködtet, majd 535.-ben Ilona halála évében- fõsámán lesz.
- Bulgáriában 530.-ban a kisebb lányát és unokáit Ilona, sok kinccsel, meglátogatta.
- Ebben az idõben (530. körül) a nyugati határnál élõ szkíták már felvették a római vallást.
- Arvisura vázlat - 78.
273/A. Arvisura, Csát és Ilja rovása 341-545.
- Hangun ordoszi nagyfejedelem HUÓ néven lett kínai császár. Az elsõ felesége -kínai császárlány volt- hamar neghalt. A második felesége a káspivári fejedelemnek, Magyarnak a Megyerja nevû lánya volt. Huó minden szempontból jó uralkodó volt.
- Megyerjától ikerfiai születtek, Hunor és Magor, ezután Huó hamarosan meghalt.
- A kínai féltestvéreik -akik jóval idõsebbek is voltak- üldözték az ikreket, ezért õk az anyjuk, Megyerja halála után a Káspihoz költöztek, a rokonsághoz. Itt Dul alán fejedelem lányait vették feleségül. Dul Magyornak adta a Turgaly kaputól az Etilig terjedõ területet, hogy itt éljen, uralkodjon. Hunor pedig Ordoszba költözött, ahol késõbb megnyerte a nagysüánt. Ezután fõvezér, majd fõsámán lett.
- Hunor után Bagamér lett a fejedelem (kb. 400.-ban, õ Atilla apja volt).
- Az ittmaradt -Csaba féle- hunoknál Ilona fejedelemasszony (meghalt 532.-ben) után a fia, Torda lett a fejedelem, majd Ilona unokája Szamos. Suprun is Torda fia volt, õ lett a fõsámán.
- Hunor gyermekei: Bagamér, Mundzuk, Udin, Bõsárkány voltak.
- Buda és Atilla Bagamér fia volt. Hunor rendelkezése szerint Udinnak Rómával kellett kapcsolatot tartania, Bagamér lett Hunor utóda és Mundzuk örökölte Ordoszt.
- Atilla Buda öccse volt, õ 433.-ban vonult be Pannóiába, a Jász síkságra a hunjaival. Bagamér és Ordosz meghatározta Atilla feladatát: hódítsa meg a területet az Atlanti óceánig (ez régi álma volt a hunoknak). Atillát a kabarok is követték, 434.-ben pedig Buda vonult be kazahunokkal, úz törzsekkel.
- A fõsámán Buda lett. Jákó (úz volt) lemondott ugyanis a fõsámánságról, mert balesetet szenvedett az Etilnél és visszafordult Ordoszba. Maga helyett Deédest (Dédes) a lányát küldte ide Budával. Az ordoszi sámánok szerint félmillió lovas kell a terv végrehajtásához.
- Egyúttal a fejedelemséget is áthelyezték Ordoszból Õsbudára. Ordoszból a távozók túl sok aranyat is elhoztak, melyet az ottmaradottak kifogásoltak. (A nagy csata ill. Buda halálának leeírása következik, de az elõzõekben ezt már a vázlatok tartalmazzák).
- Az Öregek Tanácsa hiába jelöli Buda fiát, Aladárt Atilla halála után fõvezérnek, ebbe Atilla ikerfiai nem egyeznek bele Réka biztatására. Testvérharc a következménye, nagy emberveszteséggekkel és az egység szétszakítására is sor kerül.
- Aladár megy a legtávolabbra Pannóniától, székvárosa a mai Tyumeny (a manysiknál, az Ural keleti oldala elõtt), azaz Ural-Buda, akkori elnevezéssel. Ellák a Fekete-tenger-Etil térségében telepszik le, Dengizik pedig tõle a Kárpátokig. Csaba ittmarad.
- Bõsárkány palotája a Fehér tó partján (Szeged) volt. Kincses Kolozsvár az 500-as években ötvös-központ lett. Torda fejedelem uruki keresztény volt, de Rómában is megkeresztelték. Felesége, Iboska az Ibbs melletti határõrség parancsnokának lánya volt, bajor anyától származott.
- Arvisura vázlat - 79.
274/A. Arvisura, Csát fõsámán rovása iu. 568-600.. Szankár rovása 570-600..
- Ordoszban Újgúr fõsámán új rovásjeleket szerkesztett, szükség volt rá az úhangzásokhoz. Farkas sámán pedig a mongolok részére szerkesztett új jeleket. Farkas Újgúr veje volt.
- Újgúr után Karcsú lett a fõsámán, azonban õt –kapzsisága miatt- megölték. Újgúr ükunokája Újgúr-Báj volt, akinek avar nõ lett a felesége, 12 gyermekük született, a két legidõsebb: Szelegárd és Szekeszárd voltak, majd Igal és Báta következett, az utóbbiból jó kõfaragó lett.
- Szekeszárd a szavárdok fõsámánja lett.
- Baján avar fõvezér és fejedelem Szekeszárd fõsámánnal éskilenc törzzsel indult Pannóniába, Bugátból (Aral-tó környékén volt). Szekeszárd felesége, Keszõke, Baján huga volt.
- Csát a Jász síkságon várta Bajánékat Baranya fõtárkánnyal. Baján, amikor megérkezett, Csát lányát, (II. Ilona) kérte feleségül, aki miatt a Csörsz árok elkészült. Még a honfoglalás évében 568.-ban volt az esküvõjük, Budaváron. Baján özvegyen érkezett ide, az elsõ felesége a Balog-Bolári származású Bajalán volt, akitõl GYÕR nevû fia származott. Baján hugai: Keszõke és Telena voltak, Gyõrt õk nevelték fel. Az új felesége, II. Ilona pedig fiává fogadta Gyõrt. A Baján-Ilona házasságból 6 fiú született: Bécs, Pécs, Décs (Bécs neve tehát innen ered).
- A 600. évi nagyszalát Pécsen rendezték meg.
- (Kazár=kaza hun...székely= székhelyi hun)
- A magyari-alán-bolgár államot (az avarokat) 650.-ben gyõzték lea kazárok, 748.-ban pedig teljesen megszüntették.
- Szekeszárd avar fõsámán, aki a Bajánnal Bugátból Pécsre települt, az öccseivel kutatni kezdte Atilla sírját (további szándékát nem ismeri az Arvisura). A széki hun harcosok elüldözték Szekeszárdot Szeged környékérõl és meg is sebesítették (meg
jegyzés: ez is bizonyítja, hogy Atilla székhelye erre volt).
- A Kárpát-medencében 3 helyen volt sámánképzés: Kolozsváron, Õsbudán és Baktiváron (Báta).
- Ordoszban Ujgúr 435.-tõl lett fõsámán, a veje, Farkas pedig 452.-tõl, unokája Tolna 476.-tól, a megölt mongol Karcsú 504.-tõl, majd Újgúr ükunokája Újgúr-Báj is fõsámán lett.
- Szekeszárd apja volt Újgúr-Báj.
- A bátok (avar papok) feladata a béke és szeretet hírdetése és a törzsek védelmének megszervezése volt. Az avarok az országuk szélére idegen papokat telepítettek.
- Pécs ebben az idõben szellemi központ volt.
- Gyula ordoszi fejedelmet ebben az idõben megtámadták a kínaiak, de vesztettek.
- Ujgúr-Báj halála után a fia, Igal lett a fõsámán, az õ második felesége kínai nõ volt.
- A kínai nõ szülei új várost alapította Ordosz szélén: Patout (570. körül).
- Baján parancsára a Rozsnyóval érkezõk felépítették Rozsnyót és Barca várát (Borsodban van Barca) és Vasvárt, ahol nyílhegy és szegkovácsok dolgoztak.
- Ekkor Gyõr, és Pécs avar, Marosvár székely, Budavár kazahun, Gyönkés Vasvár úz, Diósgyõr kabar város volt.
- Pusztaszeren 575.-ben nagysüánt rendeztek. Itt még Gyula tenyõ is megjelent Csát fõsámán mellett a figyelõdombon.
- A válogató verseny után 24 aranysisakos ifjú maradt versenyben. Hatalmas porban zajlott a verseny. A magyari Alpár lett az elsõ (Õ 1 tyumennyel 575.-ben érkezett, tehát Baján után) a második Verõce besenyõ, a harmadik az avar Bakar lett.
- Alpár letelepedést kért Bajántól. Alpárt (a ma is létezõ település õsét) ekkor alapították meg. Verõce is letelepedhetettaz embereivel.
- Arvisura vázlat - 80.
275. ArvisuraBoza, Györke és Pozsáló rovása 410-600.. Gyõr, Rozsnyó és Pozsáló rovása, ie. 80- iu. 600.
- Az avaroknak a honfoglalásuk körüli idõben 9 törzsük létezett. Báj avar fejedelemasszonynak 575.-ben 6 fia élt a jász síkságon.
- A besenyõknek ekkor 8 törzse volt. A magyariakat (1 tyumenyt) idehozó Alpár nagytudású, nyugodt és megfontolt ember volt, Õ lett Baján után a nagyfejedelem. Újragondolták a nyugati és déli határõrizet szervezetét és változtattak ezen Alpárék, Gyõr ifjúsági fejedelemmel (Baján fiával).
- Ebben az idõben érezhetõ volt a térségben Róma és Bizánc befolyásának növekedése.
- A Bolgárok a bizánci térítés mellet elszlávosodtak. A karatán besenyõk törzse a szlovén nyelvet vette fel. Verõce törzsének egyrésze pedig a horvát nyelvet kezdte beszélni.
- A 600. évi nagyszalán határoztak a rovásírás fajtájáról, alkalmazásáról.
- A nagyszalán az a vélemény alakult ki, hogy nemcsak katonai, hanem a tudományok terén is fel kell zárkózni, sõt megelõzni más népeket.
- A nagyszalán az ordoszi, Altáj-Buda és Ural-Buda küldöttei is jelen voltak.
- Az Avar Birodalom Székhelye 580.-tól Győr lett..
- A Pécsi 600. évi nagyszala 24 napig tartott, délelõtt 3-5 pergõ (homokóra) ideig (óráig) tanácskoztak. Telena mérte az idõt és nála volt a csengõ. A szünetben rimalányok frissítõket hoztak.
- Megállapították, hogy a római légiók maradványait Atilla elûzte. A szláv átvonulással kapcsolatban tudták, hogy a tótokat a németek ûzték el északról (részben) és õk engedélyér tesedeztek, ezért merült fel, hogy megengedik az átvonulást részükre délre (Balkánra). Voltak azonban olyan déli területek is, melyeket nem akartak a részükre átengedni, ezek sorsa azonban megpecsételõdhet. Alpár nem bízott meg az esküdözõ vezérükben és nem javasolta az átengedést. Szerinte a keresztény papok fel fogják az avarok ellen biztatni az átengedett szlávokat, ebbõl pedig összeütközések lehetnek. Gyõr és Baján az átengedés mellett szavazott Alpár ellenében. Az átengedettek határõröknek sem váltak be.
- A nagyszalán az addig nem nyílvános rovásírás és történelem közkinccsé tételét is felvetették, de ezt a többség leszavazta (megjegyzés: a mai napig ható hibás döntés volt).
- A névadáson is vita volt: õsi név+latin név együtt használatának bevezetését megbeszélték.
- A bolgár- magyar szövetség 650. körül szünt meg a kazárok beavatkozása okán. Haram fejedelem parancsára a bélavári kincseket az Avarbástyába szállították, mert nem voltak ott biztonságban. Az avarbástya 9 szintes épület volt Budától 3 napi járásra.
- Megtartották a 700. évi nagyszalát is, melyen a megnyitóbeszédet még az öreg Haram fejedelem mondta. A nagyszala az avarbástyán volt.
- A nagyszala témája volt az a tény is, hogy túl sok idegent fogadtak be, akik néhol túlsúlyba is kerültek. Róma pedig birtokokat szerzett a határainkon. Megállapították, hogy az avar temetési szokások -vezetõknél- pocsékoláshoz vezetnek: túl sok aranyat, állatokat temetnek el a halottal és még szolgákat is. Ezen változtattak.
- A Magyar Törzsszövetségtõl érkezett III. Csaba fejdelem elmondta, hogy Ordoszt már nagyon elárasztották a kínaiak, Kazária pedig elzsidósodott.
- Az uruki-mani hit püspökségét elüldözték Van városából (ma Kelet-Törökország) és Magyarkából. A papképzésre vonatkozóan elhangzott, a kispapok az uruki hit elsajátítása után menjenek el Rómába is tanulni. A határokon sok betörés volt, ezt vissza kell verni. A sámán tudományokat a nép számára is tanítani kell (gyógyítás).
- Arvisura vázlat - 81.
28. Arvisura, Tudun és Lajka rovása ie. 1495.- iu. 800.
- Arnó avar vezér ie. 1480.-1465. között érkezett embereivel Itáliába, hajókon. A késõbbi érkezõk szövetségre léptek Arnóval, vagy utódaival (RASNA Szövetség).
- Arnó érkezése után 72 papot képeztet ki a népe számára.
- A tengerrõl érkezõ népek ("tengeri népek") sokszor megtámadják õket, de ie. 1145.-tõl ezek a támadások megszünnek. A kezdeti birodalomalapítás után a gyarapodás ideje következik és kb. ie. 1000-ben kezdõdik az etruszkok fénykora. (Arnót jóval megelõzve Etúr volt valaha a fejedelmük a régi õshazájukban, innen a nevük).
- Az etruszkok körüli un. "bari" népek jobban szaporodtak az etruszkoknál.
- Pannon ie. 800 körül lép kapcsolatba az eztruszkokkal (elsõ álomása ez az ordoszi feladatok végrehajtása érdekében). Javasolta az itt élõk szorosabb összefogását, egységes birodalom létesítését, de ezt az Arnók nem fogadták el. Így a tengeri népek lassan, ie. 400 körül felõrölték a RASNA Szövetségeben élõ népet. A RASNA Atilla megérkezésével kapott új erõre (rokonnépnek tekintik egymást, ami igaz).
- A tengeri népek is szövetkeztek (Õk a latinok, umberek, ligúrok, szabinok, szamniták, barik stb. voltak). Az etruszkok alapítoták meg Rómát. Pisa etruszk kikötõben ie. 390.-ben nagy földrengés tört ki, ezért a kikötõ víz alá került, ölnyire.
- Ezután a gallok betörései sûrûsödtek, több várost felgyújtottak (Felsina, Mantua). Az etruszkok fegyvereket kényszerültek gyártani a latinoknak.
- Keszt Asszony ( a Kalágében meggyilkolt Bõs avar fejedelem felesége) is résztvett az Avarbástyán indított képzéseken, (õ IV. Csaba lánya volt egyébként) mint oktató. Õ Magyarkán végezte el az iskoláit. Bõssel õk az Avarbástyán kötöttek házasságot. Piroska kövét Keszt koronájába építették be.
- Ázsiában nagy földrengések voltak 799.-ben, így onnan sokan érkeztek Jászvásár térségébe.
- Nagy Károly és a szövetségesei (a pápa, a kordovai emír) meg akarták semmisíteni az avarokat (800. körül, errõl már több arvisura tartalmaz leírásokat).
- Pannon idején a Dunántúl õrparancsnoka Nyék -szavárd magyar- volt. Az etruszkok történetét (arvisuráit) rovásírásos formában átadták Pannonéknak, ordoszi továbbításra.
- Arnó etruszkjai Koronában és Firenzében (Firenze Arnó szobrász unokája volt) városokat építettek. A hegyi avarok Bolsenában, a zagrosz-jürcsi avarok Marsa Bottóban, a szavárd magyarok és oszétok Populónában, a pelazgok az Adria rdok Felsinben, a lüdök Cerveterinél, a hikszoszok Volterrában, a szabírok Vejiben, a tirén-etruszk hajósok Pompeiben telepedtek le.
- Az etruszkokhoz sok új letelepedni szándékozó érkezett, hajókkal.
- A Latinok az Atlantiszról érkeztek.
- Az Etúr féle avarok csak egy részét képezik a teljes avar népességnek, õk különváltan éltek a többiektõl Itáliába költözésük elõtt a Földközi-tenger partján, Itáliába való bejövetelükkor a többi - tõlük keletebbre élõ- avar a régi hazájában maradt, fõleg a Káspi mellett. Ez vonatkozik más hunfajú népelemekre is, akik az Etruszk gyûjtõnéven szerepelõ közösség tagjai lettek. Akár Arnóval érkeztek, akár késõbb.
- Arvisura vázlat - 82.
287. Arvisura, második rész. Mikó és Halics rovása 453-805.
- Nagy Károlynak az avarok ellen háborúzó csapatait Ennstõl Gyõrig csapás érte: az avarok elhajtották az állataikat, elszállították az élemet és felperzselték a földeket.
- Gyõr elõtt Károly csapatai megtorpantak. A templomokat viszont kirabolták, 13-14 szekér aranyat szállítottak el ezekbõl. A kincsekbõl épült a kölni, az aacheni dóm és egyebek.
- Bõs tudun (avar fejedelem) meggyilkolását Kalágéban, az utcán alatinok szervezték meg, Bõs itt Piroska lánya esküvõjén mindenféle kérés ellenére megjelent. Bõs után a fia, Pelsõc lett afejedelem. Keszt asszony mindig kifizette a tizedet Rómának az egyház helyett! (Ekkor, azaz Nagy Károly korától már tizedet vezet be Róma).
- A baszkok az arabok hódítási terveirõl tájékoztatták az avarok vezetõit. Pelsõc Pásztón uruki-mani püspökséget alapított (sok áttelepülõ volt a Dunántúlról).
- A hunok 453.-ban a Kárpátmedencébõl keletre távoztak (Aladár,Ellák és Dengizik) csak Csaba maradt itt Dédesékkel és az anyjával, Rékával. Az Ordosz környékén élõ avarok nyugatra távoztak innen és Aladárhoz csatlakoztak (Turgaly-Ural-Etil térsége).
- Itt viszont az altáji törökök megtámadták õket, ezért délebbre a kazárokhoz mentek, Bakátba.
- Õk 550. körül azonban innen -Bakátból- is kivonultak és a Don folyón átkelve nyugatra indultak. A frankokat 562-563. években megtámadták a Dontól nyugatra. A frankok ekkor Bizánc segítségét kérték. Az avarok azonban a longobárdokkal szövetkezve legyõzték azútjukat álló gepidákat és bevonultak Pannóniába, az Enns folyóig (Baján vezetésével) 568.-ban, a bevonulás, letelepedés pedig 15 évig tartott. (9 törzs). Alpár tyumenyje 575.-ben érkezett Pannóniába.
- Így tehát Baján fõvezér vezetésével végrehajtották az avar honfoglalást.
- Az avarok Dunaszekecsõnél keltek át a Dunán és a sirmiumi római helyõrséget is legyõzték.
- Vallási türelmet gyakorolta, õk pedig az uruki vallás hívei voltak. Délfelé ekkor a görögökkel érintkeztek, akik még ebben a térségben éltek.
- Arvisura Vázlat - 83.
288. Arvisura, második rész. Edemen rovása iu. 29-838.
- A honfoglalások számát többen háromban jelölik meg, ezek:
- Atilla 433.-ban--hun,
- Baján 567-582 között, avar,
- Álmos-Kurszán-Árpád-Lebed 895/96. magyar.
- Ar avarok 585.-ben déli bánságokat állítottak fel, ezk még ekkor a görögöktõl védték a területet. Alpárt a morvák legyõzése után a szláv papok megmérgezték.
- Ebben az idõben Bizánc adót fizetett az avaroknak. A könyörgésükre a délre átengedett szlávok Róma biztatására lázongtak az avarok ellen, de ezt az avarok leverték. Kuvrát bolgár fejedelem 680.-ban alapított önálló államot. Alpárnak igaza volt, amikor nem szavazott a szlávok átengedése mellett, többször kellett ugyanis a horvátok, szerbek ellen harcolni.
- Az avarok jólétet teremtettek hazájukban és 670.-ben egy keleti (bakáti) avar csoport betelepedésével a katonai erejük is megnõtt.
- Ebben az idõben Bizánc és Róma szövetsége is erõsödött. Az uruki püspökség 630.-ban költözött Van városából Magyarkára, ahol még egy ideig létezett.
- A lovasság rendszeres kiképzését az avarok a Csörsz vonalon végezték. Az avar birodalom 638.-ban három részbõl állt: Gyõr (Tudun vezér), Szavárd és Kürt területébõl (utóbbi kettõ keleten volt). A fõkagán a Tenisúr (Don) mellett székelt.
- A magyarkai püspökséget hamarosan a mohamedánok kezdték fenyegetni (600. után).
- Az Öregek Tanácsa 25 fõbõl állt. Az avarok késõbb feladták Boroszlót (Szilézia) Iglót és az Albánságot , itt morva, szlovén, horvát és szerb államok alakultak.
- Ebben az idõben a sóvári (Salzburg) érsekség telepeket létesített a Rábától nyugatra és innen indutak az avar templomok kirablására is a pribékjeik. A passaui érsek a Rábától északra szlávokat telepített az országba (tehát nem õshonosak).
- Uruk (sumér város) közössége 226.-ban szembeszállt a pártus Garé isten híveivel (itt egyistenhit volt régebben, nyílván ez azt jelentette, hogy visszatért régi egyistenhitû vallásához).
- A Magyar Törzsszövetség 181.-ben megalakul (fejedelmeinek névsora és a törzsszövetség helye késõbb).
- Béla Káld pateszi (és király) lányát, Nurát vette Béla feleségül. Mani pap és arbag (a késõbbi igehírdetõ és mártír) adja õket össze 245.-ben. Béláék a Kámához mennek, aholKáma fejedelemtõl átveszi a hatalamat 250.-ben.
- Uruk városát ezután elfoglalják a perzsák. A püspökség ekkor elmenekül a városból.
- Az igehírdetõ és az adóellenes egyistenhitû Manit a peruzsa Csõrös király 290.-ben megöleti, megnyúzatja és kitömeti, táblát akaszt rá: így jár az aki az adók megtagadására buzdít.
- A Magyar Törszszövetség életében fontos dolog történik: Balog ifj. fejedelemfi egyesíti az eddig lazább szövetségeben lévõ törzseket 540. körül. Az õ felesége Magyar fejedelem Bolári Bolárka nevû özvegye lett.
- A keleti uruki-mani püspökség -Magyarkáról- Gyõrbe költözött. Õk Bibliával is rendelkeztek, az újtestamentum egyes részeit is tartalmazta a szent könyvük, mint Jézus tanítását. Az Ótestamentumot nem ismerték el, a leírtakat ugyanis a Káldeus Bibliából (nem található már ilyen) vette Mózes, ezeréves idõbeli elcsúszással (idõbeli és térbeli zavarok).
- A kazár birodalom megalakulása a 630. körüli évekre tehetõ.
- A 700. évi avar nagyszala megszüntette az emberáldozatos temetkezéseket.
- A frank terjeszkedés 776.-tól Isztria elfoglalásával indult meg. A baszkok a frankok utóvédeit a spanyol hódítás idején megtámadták és a fõcsapatokban is kárt okoztak. Nagy Károly ebbõl a helyzetbõl nehezen menekült meg. A frankok végül 782.-ben egyeztek meg az avarokkal, mert az Ibbsnél betörõ frankokat Bõs legyõzte, A frankok a kialakult határt elismerték. A bajorokat viszont a frankok gyõzik le.
- Arvisura vázlat - 84.
289. Avarok és Nagy Károly. Avar kincsek elrablása.
- Nagy Károly az avar õrség visszavonását követelte az Ennstõl az Ibbshez. A pápa ebben is támogatta Károlyt. Az Elbán túli szláv papok az avarok ellen lázítottak ebben az idõben is.
- Bõs Tudun megtagadta Károly követelésének teljesítését, egy szerzõdésszegés okán. Marosszéki és szegedi tyumenyeket irányított Pozsony térségébe Bõs. Kalágénál (Klágenfurt) is gyõztek az avar csapatok.
- A nyugati határokról -Pannonhalma-Veszprém-Kanizsa- Bõs visszavonta a csapatait és ezt a részt felperzselte, mert a keletrõl kért segítség késett. Bõs Bécsbe költözött. Károly fia megtámadta Isztriát 791. aug. 23.-án és ennek õrségét megölte.
- Hiába vitték elé az Uruki-Mani Bibliát: békesség Nektek, hiába ajánlották fel a megadást Isztria védõi.
- Amikor azonban 1 tyumeny avar megjelent a frankok megfutamodtak. Kalágénál az avarok legyõzték a frank-logobárd sereget. Károly 791. szeptember 16.-án újabb támadást indított, ekkor minden avar védõ elesett, a megérkezõ 3 székely tyumeny azonban és Igló valamint Boroszló katonai csapatai tönkreverték Károly seregét. Minden Károly-katonát Gyõrnél ill. feljebb, a Dunába szorítanak az avarok és Károly Morva melletti fõerõivel szintén ezt teszik. Károly Szombathely felé menekült. Az Enns körüli harcokban Béla napokig ellenállt, majd visszavonult. Az Ulm vonalon Kadosa harcolt hõsiesen. Végül a frank-bajor sereg éhezve vonult be az üszkös Bécsbe. Gyõr felõl a frankok hullái borították a Duna vizét. A Károly fõseregének megfutamodására Gyõrbõl elindultak a frankok délfelé, segíteni azonban egy avar csapat viszaterelte õket. Ekkor Sopronba mentek, ahol a kabar õrség megfutamította õket, ezért Régensburgba lovagoltak. Ezzel befejezte Károly a támadásit, serege 90%-ban elpusztult.
- A 800. évi nagyszalára minden törzsszövetségi nép képviselõjét meghívták az avarok, még a tungúzokat is. A nagyszala Szolnok térségében volt.
- Károly azt gondolta, hogy másként próbálkozik az avarok legyõzésével. Bõsnek ugyanis 9 lánya volt, õket frank "lovagokkal" gondolta összeházasítani, ezáltal Bõs birodalmát békésen megszerezni. Károly 9 embere 792.-794. között kérõként jelentkezett Bõsnél. Egy longobárd nemes és Bõs egyik lányának az esküvõjén Kalágéban, 795.-ben Bõst itáliai bérgyilkos ölte meg az utcán. Ezután pedig minden võ a jussát követelte Avariából. Minden uruki templomot ráadásul ki is raboltak a "lovagok" és embereik. Végül a võk katonái és udvari népe általában beolvadt az avarok közé.
- A pápa tanácsára Károly Paulinus fõpapot indította rabolni az avar templomokba, az avarok térítése címén. Szombathelynél is sok avar kincs távozott az országból. Az avarok -késõn intézkedve- a megmaradt kincseket ekkor elrejtették egy kolostorban.
- Paulinus minden uruki egyházat kifosztott. Csak Szolnoktól északra volt biztonság. Jászvásár térségébe 799.-ben érkeztek meg atörzsszövetség legkeletibb törzseibõl betelepülõk. Õk az uruki tanokkal ismerkedtek, Náluk a Buddhizmus és az iszlám tanok terjedtek el már ekkor. Õk a sok keleti földrengés miatt laktak jurtákban és nem kedvelték a kõházakat.
- A pápai térítés folytatódott a 800. évi nagyszala idejében is. A magyarok létszáma 10 tyumeny volt ekkor, az avaroké összesen 50 tyumeny. A Duna két oldalán Zebegénytõl Penteléig 3 tyumeny - uruki hitû- törzs állomásozott. Õk is készültek a fegyveres támadásra a frankok és a pápaság ellen. Látták ugyanakkor: a Pannon földet csak hosszabb idõ alatt foglalhatják vissza.
- Arvisura vázlat - 85.
290. Arvisura, Bodor és Ügyek rovása ie. 112.-iu-896.
- A Fehér Hunoknak több törzse volt: mordvin, manysi, mari, suoma, észt, lett, komi, vepsze, vót, õk a Sárga folyó forrása alatt éltek (Lancsou van erre ma és a Kanszi tartomány).
- Ahol a Sárga folyó kettéágazik - a fehér hunoktól távol, északon- ott a fekete hunok, az avarok, a kabarok telepedtek le. Ordosz alatt pedig az úzok (a mai palócok õsei), kunok, jászok, törökök, mongolok, tatárok, zsuanok, csuvaszok, bolgárok, baskírok, újgurok és a mandzsu törzsek (az Arvisura a törzsek "alaphelyzetérõl" egy vázlatot tartalmaz).
- A Hun Törzsszövetség szétrajzása a kínaiak nyomására hamar elkezdõdik, ebben persze a szaporodás, a sivatagosodás, a földrengések, a járványok stb is közrejátszott.
- Minden idõben sok nézeteltérés és sok összecsapás történt a kínaiakkal. Matyó fõvezér pédául a Nagyfalon át a Hun síkságot fogalalta el, 200. körül.
- A kínaiak a "béke és barátság" szerzõdés alapján sohasem fenyegették Ordoszt, a törzsszövetség fõvárosát. Ordoszt még a Nagyfal is elkerülte (térkép!). Ordosz nemcsak fõváros, hanem egy fontos kegyhely is volt, megfelelõ õsi nagy ünnepek megtartására alkalmas hely.
- Ordosz szerepe idõnként meggyengült. Végleges elköltözése azonban Buda fõsámán idejében történik meg, amikor Õsbudára költöztetik, 435.-ben, a relikviákat is elhozva.
- Az avarok tiszteletben tartják Õsbudát.
- A Magyar Törzsszövetség az arab fenyegetés hatására a Megyer törzs vezetésével Magyarka környékére vándorolnak, a nem túl messze lévõ uralkörnyéki hazájukból. (URAL..uralja a környéket. Ezt jelenti).
- Bagamér hírdeti meg a Nagyvízig tartó (Atlanti-óceánig) harcot, területfoglalást ( a törzsszövetségnek ez állandó ill. õsi elképzelése volt: Nagyvítztõl-a Nagyvízig õk legyenek a terület urai).
- Magyarkán késõbb csak kisszámu kabar és hun maradvány maradt hátra. Ordoszból 570. után települnek át nagyszámban törzsek Magyarkára, az Öthegy mellé. Itt melegforrások is voltak ekkor, melyeket használtak. Késõbb 820.-ban testvérháború tör ki a Káspi és az Aral között, ekkor az itt élõ úzok is Magyarkára telepednek. Álmos (elõször õ fõsámán) az Etelközben (Etilközben, azaz folyóközben) és Keveváron (Kiev környéke) sámánképzést indított.
- Álmosék több okból, melyben közrejátszott a besenyõk, a kazárok és a bolgárok ellenségeskedése is, elhatározták, hogy bejönnek a Kárpát-medencébe, melyet ekkor az északi szlávok elözönléssel fenyegettek.
- Ebben az idõben a hunok három területen éltek: Ordoszban (besenyõk, mongolok), Káspivár (kazár) és Õsbuda-Gyõr (fõleg avar és Atilla maradék hunjai).
- Edemen 792.-tõl lett a magyarok vezére a Megyer törzzsel, a kazárok a déli határuk védelmére - az araboktól- ide magyar és kabar törzseket telepítenek.
- Edemen a 825. évi kazár vereség (arabok gyõztek) után kivándorolt Káspivárról a törzsével, nem akarta a vesztes kazárokat tovább támogatni.
- A Hun Törzsszövetségben annak megalakulása óta (ie. 4040.) a széki és a kazahunok képviselõje mindig a hatalom részese volt valamilyenképpen.
- Álmos felesége ENÉH rimalány volt, 3 fiuk (Kurszán, Gyula és Árpád) és egy lányuk született.
- A vérszerzõdés idején Álmos már nemcsak fõsámán, hanem õ a fejedelem és a fõvezér is egyben.
- Ebben az idõben a Don volt a magyar-kazár közös határ.
- Arvisura vázlat - 86.
290. Arvisura, második rész. A Magyar Törzsszöv. honfoglalása, Álmos halála.
- A kazárok 860 körül már nagyon megroppantak, legyengültek.
- Ügyek elsõ felesége -Álmos anyja- Emese volt. Ügyek Emese halála után Bizonykát vette feleségül, akit a kazárok egy örökségi ügyben tett kilovaglásakor megöltek. Ezután Ügyek Kücsikét vette feleségül. Mivel Kücsikét Lebed lányát, Lebed engesztelésül küldte az idõs Ügyeknek (a kazárok szolgálatában Lebedkorábban megtámadta Álmost), ezért az esküvõ után Ügyek azonnal rimalányképzésre küldte Kücsikét. Ügyek 862.-ben meghalt.
- Emese a Van tói fejedelem és Madaj asszony lánya volt.
- Álmos a sámánképzésen elsõ lett.
- Árpád, Álmos legifjabb fia tárkány volt, jó kovácsként , harcosként ismerték, testvérei (Gyula, Kurszán) sámánképzõt végeztek.
- Árpád bejövetelük elõtt -felderítõként, rokonlátogatóként- többször járt a Kárpát-medencében, 885.-ben éppen egy germánok feletti gyõzelmet arat, Gyõr környékén. Árpád Rómában fél évig tanulta a nyugati harcmodort.
- Abacil 888.-ban egy járványban halt meg. Kassáról (kabar székhely) VERECKE kabar vezér 891.-ben levelet küldött : a morva papok hódításra buzdítják az északi szlávokat. Kérik TÉTÉNY fejedelemmel, hogy foglalják el a jász síkságot a szláv betörés elõtt. Az Álmos által összehívott tanács megszavazta Verecke kérésének teljesítését. Árpád csapatai 892.-ben megtisztítják a Kárpátok hágóit (az Uzsokitól a Vöröstorony szorosig) a zavartalan átkelés érdekében. Árpád ezután megjelent Kassán és feleségül veszi Verecke lányát, EPERJEST.
- A leírtak szerint Árpádnak és testvéreinek a nagyszülei: Ügyek, Emese ill. a Van tói fejedelem és a felesége, Madaj asszony voltak.
- Ügyek életében nem engedte elvenni Emesét fiának Álmosnak, hiába voltak már gyermekeik (3 fiú, 1 lány) ezt Álmos csak Ügyek és elsõ felesége Kücsike halála után tette meg.
- Lebed 868.-ban a Magyar Törzsszövetség lovasfejedelme lett. Árpád a honfoglalás kezdetén 47 éves volt. Árpád kapcsolatot tartott az itt maradt hunokkal és avarokkal (az õ vezérük Tétény).
- Kurszán készítette el a honfoglalási és a letelepedési tervet. (l: a vázlatát a könyvben).
- Az avar uralom alatt délre -Balkánra- átvonult szlávok Bizánc befolyása alá kerültek.
- A bolgárok is keresztények lettek, írtották a sámánjaik tanait. A Dunától délre lakó oláhokat is térítették.
- A 800-as évek végén még mûködött a sámánképzés.
- A bejövetelt általában 5 hágón át tervezték, a Borgó hadnagyról elnevezett volt a fõátkelõ szoros. A többi: az uzsoki, munkácsi (vereckei), tömösi és a vöröstorony voltak.
- Amikor a bevonulás végetért, Álmos minden tisztségérõl lemondott. Gyula fiát kötelezték, (fõsámán volt) hogy mondjon ítéletet az apja felett. Õ ezt hajnalig nem tudta megtenni.
- Ezután Álmost a kabarok elrabolták és kabarföldön- saját kérésére- kivégezték (76 éves volt).
- Árpád a honfoglaláskor fõtárkány volt. Álmost végül a kabar sámánok ítélték halálra és hasrafektetve temették el.
- A honfoglaló törzsi és más vezérek egybõl Pusztaszerre mentek, (Atilla õsi központja volt ez), ahol Kurszánt fejedelemmé választották.
- Arvisura vázlat - 87.
291. Arvisura, Álmos rovása ie. 5038-iu. 895.
- A jégkor elmúlása után, ie. 5038.-ban Ataisznál nagyon megemelkedett a Nagyvíz (a Csendes-óceán vízszintje).
- A vízszintemelkedés bekövetkeztekor (földrengések is voltak és a vulkánok is mûködtek) Ataiszról Armogúr fejedelem Kuszkó fiát keletre (Peru), Suvát délre (ma Fidzsi szigetek), Budát pedig nyugatra (Suméria) küldte, gyarmatokat létrehozni. (az Ataisz helyét a könyvben vázlat tartalmazza).
- Buda az ataiszi Tigris folyó nevének "elhozásából" elnevezett (Mezopotámiai) Tigris nevû folyónál Anina ómot alapította meg és Úr városát. Elsõként ide Eridu fõhajós érkezett. Az Úrban épített kegyhely avatására MAGYA fejedelem érkezett keletrõl a 3 fiával, 576 lovasával, ie. 5012.-ben. Magyával MARI, Buda kishuga is eljött (róla nevezik el a késõbb északon alapított Mari városát). Az avatás után jött a hír: e l s ü l l y e d t az A t a i s z. Ataiszról kevesen menekültek meg, maga Armogúr is nehezen.
- Magya -új hazát keresve- feljebb hajózott a Tigrisen. Armogúr pedig Úr városába érkezett.
- Magya északon Paripa és Dabósa városokat alapította meg (kb. a mai Mószul környékén lehettek). Magya elsõ fiát KURDNAK hívták. Késõbb Magya feljebb, a Kaukázus déli elõterébe költözött. Magya HUNOR nevû fia kiválik közülük és keletebbre és a Hun-tóhoz (kiszáradt) költözött. Magya legifjabb fia MAGYARKA pedig megalapítja a Kaukázus északi oldala elõtt, az Öthegynél Magyarka városát (Kubán Alföld). Magyarkán hamarosan sámánképzés indult.
- Mari Magyához (özvegy?) ment férjhez, késõbb, Magya halála után, megalapítja északon Mari városát, sámánközpontot is építenek itt. A testvérek tartják a kapcsolatot (messze kerültek egymástól).
- Mirina iu. 181.-ben megengedte, hogy a kabar nép maradékai a déli manysiknál letelepedjenek (Ural keleti oldala). Ez úgy történt, hogy a kabarok lovasai kalandozásra mentek, ekkor a tatárok az otthonmaradottakat (nõk, öregek, gyermekeket) lemészárolták. A visszatérõk pedig ekkor új hazát kerestek. Berény fõsámán Mirina lányát, Isimbájt (ma folyónév erre) vette feleségül. (A kabarok összeházasodtak a manysi nõkkel és õk alkotják a magyarok kialakulásának kezdeti népét).
- Káma halála után Berény és Isimbáj fia, Magyar lett a fejedelem. MAGYAR ALAPÍTOTTA MEG A MAGYAR TÖRZSSZÖVETSÉGET. Ebben a nyolc gyermekes családmodellt tartották követendõnek. Kürt -Zsolca és Megyerja fia- Magyar után lett a fejedelem, Béla pedig -Magyar fia- Kürt után uralkodott.
- A törzsszövetség Béla halála után (275.) szaporodás miatt kettéválik, az Etil nyugati oldalán Béla fia, Gyula (Magyar törzsek), míg a keletin Kürt dédunokája, Tarján (Magyari törzsek) a fejedelem.
- Magyari törzsek: Nyék, Jenõ, Gyula, Megyer, Gyarmat, magyar törzsek: Kér, Keszi, Tarján és Kürt.
- A magyarok és a magyariak törzseinek közös fejedelmei vannak, egységet alkotnak.
- Atilla honfoglalásában Eszék mindösze 200 harcossal vett részt, õk ezután nem költöznek vissza. Aladár, aki Buda fõsámán fia volt 453.-ban -Atilla halála és a testvérharc után- újra keletre költözik, tyumenjeivel, Eszék és Dédes Daróc nevû fiával. Aladár Bolári magyar fejedelem Bolárka nevû lányával köt házasságot, Gerenna, Ambenik nevû fiaik születnek. Ambenik a MagyarTörzsszövetség fejedelme lett. Ambenik fia II. Csaba is fejedelem lett, azután Kalán majd Ogurd a magyarok és a magyariak közös fejedelme.
- Arvisura vázlat - 88.
291. Arvisura, második rész.. Álmos, Madaj, Barkó, Kadocsa és Pam rovása, 825-90
- A kazárok Magyarkától Albéláig a magyarokat, Magyarkától Bakuig a magyariakat telepítik le. A 825. évi arabokkal történt háborúban a Magyar Törzsszövetség vereséget szenvedett és ekkor kiválik Kazáriából. Ügyek vezetésével pedig 860.-ban legyõzik az ellenük támadó kazárokat. Ügyeknek erõs hadserege volt. Ebben az
idõben Álmos Jászvásáron sámánképzõt vezetett.
- Álmos unokája (Árpád és Abacil fia) Tarhos, 3 nyelven beszélt és -mint beavatott- döntötte el a honfoglalásuk idõpontját. Abacil 890.-ben halt meg, Árpád 892.-ben vette el Verecke lányát, Eperjest.
- Azzal a feltétellel ment hozzá feleségül Eperjes, hogyha fiuk születik, akkor õ lesz a fejedelem, illetve Árpád utódja (fõtárkány) és nem az idõsebb féltestvérei öröklik ezt (Tarhos, Üllõ, Tass, Jutas).
- Az arabok Madajt a Van tói fejedelmet megölték és a feleségét, Gordáskát a két lányával (Emesével és Aranyossal) rabszolg
ának adták el. Gordáskát egy gazdag görög kereskedõ vette meg, ill. elvette feleségül, Emese asszorügyeki rabszolga lett, Aranyos pedig Hülek felesége lett, Kurdisztánban.
- Árpád elõször már 884.-ben bejött az országba egy ismeretszerzõ kalandozásra, Ungvárra. Amikor a római útjáról megérkezett (888.-ban), akkor szintén bejön az országba, egészen a Zagyváig és a Marosig. Ekkor Tétény vezér volt a kárpátmedencei régi hun ill. avar eredetû lakók fejdelme. Alpár térségét Tétény már 890.-ben Álmoséknak adta.
- Árpád 892.-ben vette feleségül Verecke kabar vezér lányát, Eperjest.
- ATILLA NAGYSZIGETI (Szeged fölött) SZÁLLÁSHELYÉRE költözött Árpád, Csepel nevû emberével, testõrségével.
- Pam a helyzetet többször jelentette Álmosnak. Madaj asszony közben 192 rimalányt képzett ki (szükség volt szülésznõre, ápolóra).
- A honfoglalást 67 800 harcos, 12 200 "idegenvezetõ" lovas és 377 600 családtag kezdte el (457 600 ember). Árpádék északon (Uzsoki szorostól kezdve) 3 tyumennyel, Kurszán keletre 4 tyumennyel vonul fel. A déli hágók igénybevételéhez nem járulnak hozzá, mert a felderítés itt bolgár és besenyõ veszélyt jelzett. Ennek ellenére Álmos délen akar bejönni a medencébe.
- Madaj asszony leltárt készít bejövetel után: Árpád a Kér, Keszi, Kûrt, Kun-magyari törzseinél a veszteség 21 fõ, Kurszánnál a Megyer, Szeret és Barkó törzseknél 29 fõ, Álmos Nyék, Tarján, Jenõ és Ogúz törzseinél a veszteség 11 588 fõ és 8345 ló.
- A bejövetellel tehát az itt lévõ rokonnépek létszáma jelentõsen megnõtt (kerekítve 446 000 fõvel). Ez a gyarpodás a kezdõdõ szláv északi betörés megtörténését minimalizálta.
- (A honfoglalás 896. tavaszán fejezõdött be, Árpád már 895. telén Ungváron volt)
- Arvisura vázlat - 89.
291/C. Arvisura Pam rovása iu. 900.. Nagybodor és Galga rovása, 892-908.
- A honfoglalásuk elõtt Álmosék megszervezték a hágók széna, só és vízellátását (kútásás).
- Árpád javaslatát -a 3 déli hágó igyénybevételének elhagyását- elutasította Álmos. Árpád még 895. novenberében átjött törzseivel és õ Kassára ment. Kurszán szintén kis emberveszteséggel érkezett a medencébe. Álmos viszont 11 580 embert vesztett a bolgár-besenyõ támadás következtében és azért, mert nem jól szervezte meg a szekeresek védelmét. A 11 580 fõ a kevés visszavándorló létszámát is tartalmazza.
- A Pusztaszeri nagyszalát 896.-ban aratás után tartották meg. Ezen résztvett mind a 24 törzs (nemcsak a bejövõk törzsei).
- Kurszán a törzsek helyfoglalásáról beszélt, ugyanis a letelepítést úgy oldották meg, hogy ez a régen ittlakóknak ne okozzon problémát.
- Verecke kabar fejedelem -Árpád veje- Árpád javára lemondott, az egységes irányítás érdekében.
- Ezen a nagyszalán a SÁMÁN elnevezést TÁLTOSRA változtatták.
- A fõvezéri-fõsámáni tisztségeket -nagy tettek elõtt- egyesíteni szokták. Így lett Álmos fõsámánból -még Etelközben- minden hatalom birtokosa (fõvezér is), hogy az irányítás ne forgácsolódjon szét.
- Álmos magas, nagycsontú és mélyhangú ember volt. Kurszán vékony, jóeszû legény, Gyula csendes, okos, Árpád pedig jó katona volt.
- Honfoglalásuk elõtt Verecke kabar és Zalán székihun vezérek kérték a magyarok segítségét az ellenük szervezkedõ északi szlávokellen. A Kassára benyomulni akaró népeket a honfoglalók néhány hónappal megelõzték és Árpád tavaszra a szlávok által már elfoglalt északi részt is visszafoglalta. Tehát nagyonis valós volt a szláv veszély.
- Az Aladárral visszament Kazahunok beolvadtak a környező népekbe, ők Kazahok és Kozákok lettek, (ma a karcagiak tartanak kapcsolatot a kazahokkal).
- A Donnál az avar birodalom 680 körûl alakult meg, ezt követte a kazár birodalom megalakulása is (abban az idõben amikor az avarok bejöttek a Kárpátokon, két ill. három helyen is éltek avarok).
- A pusztaszeri megbeszélésrõl hazafelé tartó Zalánt megtámadták a besenyõk, akiket Lugosnál sikerült legyõzni.
- Tétény, amikor Árpád Budán fel akarta keresni -indokolatlanul- megijedt, így elmaradt a találkozásuk.
- Árpád a Megyer törzset a Duna mindkét oldalára telepíti le, a kabar kovácsokat pedig Soltra (Zsoltra) küldte.
- A tótok Kassa környéki mozgolódását a kabarok leverték, közben a betléri kabar településen a tótok minden újszülöttet megöltek. Késõbb Zsámbok elvette a tót fõember Zelenka nevûlányát.
- Árpád a nyugati határt Kapuvárnál megerõsítette majd Szombathelyet szintén.
- Az Enns és az Ibbs (ma Felsõ-Ausztria) árvízsúlytotta vidékére Árpád felvonult, innen sok avar asszony érkezik vissza ekkor, a lovasokkal (a nagy- károlyi idõkben ezt a területet elcsatolták ugyanis).
- Árpád tekintélye a sikerei miatt nagyon megnõtt.
- ELÕKERÜLT FEKETE ARNÓ jegyzéke AZ ELRABOLT AVAR KINCSEKRÕL, melyet Árpádnak átadtak. Sok helyre kerültek kincsek, Klágenfurtba, Grázba, Aachenbe, Rómába is. A kincsek visszaszerzése a jegyzék alapján indult meg (ezt nevezi nyugat rablókalandozásnak, melyet a magyar történészek is -ismeretek hiányában- átvettek).
- Kurszán egy Dunai fürdéskor nagyon megfázott, a suomák gyógyították meg, õ irányította a letelepítéseket. Déli irányból ebben az idõben sok szláv beszivárgott az országba. A kincsek visszaszerzése folymatosan és sikeresen -Árpád irányításával folyt. A támadó morvákat Árpád 899.-ben a Morvamezõn 2 tyumennyel legyõzte. A csata után Árpád Budán, a várhegy északi oldalán felépítette Kurszán várát (Moszkva tér fölött). Kurszán, aki a megfázásból keletkezett betegségét nem tudja végleg legyõzni, ekkor meghalt (990. vagy 991.-ben).
- A hét vezér az etelközi pajzson emelte fel a fejedelemmé választott Árpádot. Árpádnak összesen 9 gyermeke született, megválasztása után, fõleg nyáron, Csepelen élt, jurtában.
- Álmos fiai között nem volt beavatott. Ebben az idõben két sámánjuk volt beavatott (magasabb képességû) : Nagybodor és Galga.
- Arvisura vázlat - 90.
292/B. Arvisura, Galga rovása 906-910.. Tarhos rovása, 811-973.
- Annakidején (ie. 800. körül) még Pannon vezér kényszerítette távozásra a Dunántúlról a görögöket.
- Az etruszk szervezésû római légiók 40 év alatt tudták Pannóniát elfoglalni Leoben felõl.
- A Bugát-Bakát körüli nagy földrengések elindították a törzsszövetség több tagjának a vándorlását, a Pannon utáni idõkben.
- Atilla idejében ide a Szalaváré család néhány tagja (manysiföldrõl) bevándorolt (az Arvisurához pedig Szalaváré Tura hozott arvisura-anyagot a manysiktól Paál Zoltánnak!).
- Árpád 908.-ban halt meg 59 évesen.
- Árpád idején arbag, tárkány és rimalányképzés volt Pesten, Turán és Keszthelyen.
- Árpád még 811.-ben (!) megkapta Pásztón az avar kincsek listáját. Visszaszerzésüket (nyugat ezt mondja a magyarok rabló kalandozásának) Bécsben kezdte el, majd 884.-ben Alsó-marót (morvák), 888.-ban Lóbérc (Leoben) következett, ahol Erik volt a rabló (Bõs egyik veje). Klágenfurtban és Pozsonyban is visszaszerezte Árpád a kincseket.
- Árpád 894.-ben a Károly által elorzott egykori avar területen szerezte vissza az idekerült kincseket (ez a mai Felsõ-Ausztria).
- A honfoglalás befejezése 896.-ban volt (ez a dátum a helyes), a honfoglalás a pusztaszeri vezéri összejövetellel, tanácskozással fejezõdött be.
- Az avaroknak Pannóniában már padlófûtéses templomaik is voltak.
- Pozsony, Ibos, Lóbérc, Encs, Göröc nemzetségenk 29 uruki (õsmagyar egyház) egyházközsége létezett: Bor, Dara, Keve, Kellár, Csanád, Miske, Berend. stb. helyeken.
- A katolikus hittérítõket kísérõ "lovagok" 825.-ben jöttek be az országba és Gyõr, Rákos, Kunágota, Szeged, Ozora, Keszthely, Moson, Diósgyõr még meglévõ egyházak (fõleg avar alapításúak) kincseit elrabolták.
- Ekkor sokhelyen elásták a kincseket (Nagyszentmiklós?).
- II. Jenõ pápa az arany fogytával tizedet kezdett beszedetni, pedig Keszt asszony (Bõs özvegy felesége) Ezt 100 évre elõre kifizette (naiv népek voltak eleink).
- Árpád a pápai tizedet megszüntette. Árpád a kincsek visszaszerzését késõbb Tarhosra bízta.
- A bajor kincsrabló lovagokra 825.-ben Kállnál döntõ csapást mértek, mert Diósjenõt kirabolták. A régebbi idõk rablásairól pedig Nagy Károly magyar anyjától értesültek.
- Tarhos is következetesen végezte a kincsek visszaszerzését, St. Denisnél, az apátság volt a gyûjtõhelye a szekérszámra elrabolt és átalakításra ítélt kincseknek.
- Kopasz László 823. körül a táblákba öntött aranyból készítette el a Dionysius fõoltárt.
- Minden apátság a rablott kincsek kisebb átalakításával foglalkozott évekig. Nyugaton sok kincset -megtévesztésül- Nagy Konstantin, Harun al Rasid stb. kincsnek nevezték el.
- Az elrablott aranyak súlya kb. 250-300 mázsára tehetõ, ezenkívül sok drágakövet és ékszert is elraboltak. Összesen 240 szekérrel vittek el kincseket az avaroktól. Isten dicsõségére.
- A baszkok aranyát Tarhosék nem hozták vissza (kb. 5 mázsa volt ez) mert õk- Bakos és Kosuth hadnagy népe -ezt megérdemelte (segítettek Atillának a nagy csatájában).
- A brentai csata után -899.-ben- a vesztes lombard király, Berengár elismerte a kincsek visszaszerzésének jogosságát és 50 évig fizetett az általuk elhozott, beolvasztott kincsekért.
- A szászok, csehek és bajorok is elismerték a rablást és 938.-ig fizették vissza az elrabolt kincsek értékét. Tarhos irányításával 915.-ben megjelentek a magyar csapatok -kincsszedõk- Brémában, 934.-ben Kölnben, 919-934.-ben Galliában, Lotaringiában, Svábföldön stb., de még Rómában is (937.-ben).
- Bizáncban Tarhos és Szavárdi házasságból egy Szavárdi nevû leányka született, aki a mongol Krcsu felesége lett késõbb.
- Tarhostól Zsolt vette át a kincsek visszaszerzésének folytatását.
- (Kitûnik, hogy Árpád mint Álmos leginkább vitézkedõ fia már jóval a bejövetelük elõtt többször járt a Kárpát-medencében, az avar kincsek visszaszerzésében is aktívan résztvett. Nem tudni, hogy a visszaszerzett kincsekkel mi történt.?.)
- Nem világos, hogy az avarok -legalább a kincsek eltüntetésével- miért nem védték meg az értékeiket. Persze erre is volt néhány példa, valószínû ekkor ásták el a nagyszentmiklósi kincset, melyet Ilona Gyijó készített, az 500. elõtti években, Kolozsváron.
- A kincsrablások története tanulságok levonására is alkalmas egészen a mai idõkig.
- Arvisura vázlat - 91.
293/A. Arvisura, második rész. Eperjes és Gyûrûfû rovása, 805-920.
- Az avar kincsek viszaszerzése körül túlkapások is elõfordultak. A kincsvisszaszerzés befejezése után a kalandozásokat 952.-ben a budavári központ betiltotta.
- Ottó ellen -a fia, Konrád vezetésével- lázadás tört ki, 954.-ben. Konrád magyar segítséget kért, az apja elleni harcokhoz. Taksony a Bulcsú és Lehel vezette töményt küldte segítségül Konrádnak a Rajnán túlra.
- Közben azonban Konrád kibékült az apjával és Augsburgnál döntõ vereséget mértek a behívott tyumenyre, mert tõrbecsalták. Már Regensburgnál sok ifjú katonát felkoncoltak Henrik parancsára.
- A besenyõk a nyugattal való békesség hívei voltak, viszont délre a terjeszkedést pártolták.
- A bizánci császár az utazó kereskedõktõl történõ adószedésre biztatta a magyarokat és zsidó és török vámszedõket küldött ehhez segítségül, akiknek kémkedési feladata is volt amagyarokkal szemben.
- Bizánc 958.-ban már nem akart adót fizetni Budának. A pápa tájékoztatta Bizáncot az augsburgi vereségrõl (955.) ugyanis.
- Ebben az idõben a kievi fejedelem felvette a bizánci kereszténységet. (Milyen vallása volt elõzõleg az ukránoknak?)
- Bulcsú, Tormás és Zombor (uruki püspök) 948-953. között felvette a bizánci ortodox vallást.
- Szvjatoszláv ebben az idõben meghódította Kazáriát. Szvjatoszlávot Bizánc késõbb a felbérelt besenyõkkel legyõzi és megölik, majd a besenyõk innen Albélára távoztak.
- Taksony és a budai beavatott központ véleménye alapján Géza, az új fejedelem (õ is Vajknak született még) nyugat felé orientálódik. Nyugat korábbi tervérõl, miszerint megtámadja az országot, 955.-ben lemond. Erõs hadserege volt a magyaroknak és kelet is segített idõnként).
- Géza a katolikus keresztségben -melyet õ vett fel elõször a fejedelmek sorában- veszi fel a Géza nevet.
- Egy kritikus idõszak zárul le, ugyanis, eldõlt, hogy a bizánci vagy a római kereszténység közül az utóbbit választotta Géza.
- A hun-avar fõvezéri lista:. Bagamér 410-425. (Atilla apja), Atilla 425-453., Csaba 453-460. (az ittmaradt hunok fejedelme), Dunna asszony 460-498. (Buda özvegye), Sziktivár 498-500., Száva asszony 500-503., Ilona Gyijó 503-535. (Tündér Ilona, a nagyszenttmiklósi kincs készítõje), Torda 535-538. (Ilona-Gyijó unokája), Szamos 538-556., II. Ilona 556-568., Baján 568-580. az avar honfoglalók fejedelme, Alpár 580-600. magyar tyumenyvezérként érkezett
- A nyugatiak kincséhsége sok rablást, öldöklést eredményezett az avaroknak, ebben kiemelkedõ szerepe volt Nagy Károlynak és az õt bújtogató pápának is.
- Az avar kincseket Árpád, Tahos és Zsolt (a fiai) kevés hiánnyal visszaszerezte. A nyugat az Avar kincsek viszaszerzésére indított MAGYAR AKCIÓT ELFERDÍTVE ÁLLÍTJA BE.
- A hun és az avar idõkben történteket a sámánok leírták és ezeket elõbb Keszt asszony keszthelyi uruki-mani kolostorában, majd Eperjesnél (Árpád második felesége) õrizték.
- A legõsibb rovások szerint ERDÉLY volt a HUNOK ÕSHAZÁJA, az eljegesedés elõtt.
- Az elsõ felderítõk a jégkor után ie. 4020.-ban érkezett Ordoszból Erdélybe, Uzon ifj. fõsámánnal. Õk megállapították, hogy itt még az elmaradott, kõkori eszközöket használó tarkósok élnek, akik emberevõk voltak.
- Arvisura vázlat - 92.
293/B. Arvisura, második rész. Szabolcs rovása, 899-987.
- Uzonék után (ie. 4020.-tól) húsz évenként rendszeresen érkeztek Erdélybe Ordoszból lovasok. A legnagyobb hullámban azonban Pannon népe érkezett -ie. 800. körül- elõször ide, aki a görög és illír népeket elûzte innen délre. Pannon idejében káldorok (kelták) is éltek itt, de õk késõbb eltávoztak, a jó kapcsolat ellenére. Ezután a rómaiak legyõzték -40 éves harcok után- Pannónia lakóit és elfoglalták a Dunántúlt. Ordosz és Róma között szerzõdés szabályozta a hódoltság dolgait. Atilla visszahódította Pannóniát az Ennsig 433. után.
- Atilla nagy csatája döntetlen lett a nyugati népekkel 452.-ben, nem várt be egy nagyobb létszámú egységet ugyanis, melyet Buda fõsámán hiába javasolt. Õt 453.-ban Krimhilda germánjai megmérgezték, ezután pedig testvérharcba bonyolódtak a hunok. A testvérharc kirobbantója Réka volt, aki a fiának akarta -az elõzetes ígéret ellenére- a fejedelemséget megszerezni Alberttal szemben. A testvérharcot Dédes és Nekese szüntette meg. A Csaba vezetésével itt maradottaknak sok csatát kellett megvívniuk, a környezõ népekkel, akik tudtak a hunok meggyengülésérõl, 4 részre történõ szétforgácsolódásáról. Az 500.-as években a longobárdok jelentek meg Pannoniában, akik a gepidákkal harcoltak. Ez utóbbiakat Róma segítette. Baján avar fejedelem a Duna-Tisza között a longobárdokat segítette, így legyõzték a gepidákat (567).
- A gepidák is elhagyták az országot, Baján viszont ittmaradt, avar honfoglalóként, 568-ban.
- Baján feleségül a hunok fejedelemasszonyát, II. Ilonát vette el. Az avarok megtisztították a birodalmuk területeit, elkészült a Csörsz (Csõsz, azaz örzõ) árok.
- Ebben az idõben csendes, lassú gyarapodásnak indult az avarok országa. Ez az elõbbi állapot egészen Nagy Károlyig tartott, aki a pápa biztatásra meg akarta semmisíteni az avar-hun országot, mivel azonban a harcokban nem tudott végsõ gyõzelmet kicsikarni, cselhez folyamodott. Végül megölték az avar fejedelmet, Bõs Tudunt, Kalágé (Klágenfurt) egyik utcáján.
- A nyolcszázas évek elején betelepítések is voltak a nyugati határnál és Pozsony környékén (bajorok, svábok).
- Az Álmos és fiai által vezetett honfoglalást a Magyar Törzsszövetség hajtotta végre, akikhez többen -még keleten- csatlakoztak. Az avar kincsek visszaszerzésével nemcsak Árpád, hanem a második felesége Eperjes is foglalkozott (a listázással), ebben jelentõs része volt Árpád Abaciltõl született Tarhos nevû fiának, ill. Zsoltnak (Solt) is.
- Keszt asszony feljegyzései szerint a frankok éa a bajorok 3 tömény uruki hívõ (ez az õsmagyar vallás is, melyet Jézus Uruk városában alapított) hunt adtak el rabszolgának Itáliába.
- ÁRPÁD és ZSOLT fia megmaradt az URUKI hiten.
- A kincs visszaszerzésére történõ követeléseket, betöréseket rablásnak minõsítette Róma. Válaszul népírtásnak nevezték a magyarok a férfiak rabszolgának történõ elhurcolását Itáliába.
- Zsolt 955. õszén meghalt. A nyugati fenyegetés hatására (kincsviszaszerzés miatt) 2 tömény besenyõt hozott magával Taksony keletrõl. Jászvásáron Gyula és Béla szintén felkészült az ország védelmére.
- Mivel nyugat rájött, hogy nagylétszámú haderõ áll a magyarok rendelkezésére, elállt az ország megtámadásától, melyet a 955.-ös augsburgi magyar vereség motivált.
- Ekkor már csak Bizánctól létezett avar-kincs követelés, Tar feladataként.
- Kalandozási iránynak pedig így a déli lehetõség maradt. Karcsú (mongol) és Szavárdi fiai: Subad-Szavárdi és Vászoly-Szavárdi (késõbb felveszi a Vazul nevet) voltak. Vazul sokszor Újgúriáig is eljutott küldetésben. Szabolcsnak (õ Lebed) az Elõd fia lett a Hun Törzsszövetség (még megvolt) fejedelme ( Lembergben élt). Szabolcs fiai: Csák, Karakán és Izbég voltak.
- Ebben az idõben Magyarkán még volt sámánképzés.
- A Háromnyelvű Magyar Törzsszövetség népei lassan ebben az idõben vették át az Jász síkságon beszélt nyelvet.
- Bizánc 955. után egy Demeter nevû papot küldött ide téríteni, aki járta is az országot, keresztelt.
- Ebben az idõben a lengyelek is megkeresztelkednek, Olga nagyfejedelemnõjükkel együtt.
- Az adót és az avar kincsek visszaszolgátatását Bizánc szabotálta, ezért Apor és Botond Bizáncba ment a katonáival. Bizánc azonban a városkaput bezárta elõttük. Botond a kaput betöri, és nagy zsákmánnyal érkeznek vissza. Demetert pedig kiutasítják az országból.
- A Bizánccal való jó kapcsolat megszünt.
- Arvisura vázlat - 93.
294. Arvisura, második rész. Fajsz, Boliva asszony, Gyûrûfû és Tomás rovása, 880-1063.
- A Buda-központ véleménye szerint -vallás tekintetében is- nyugat felé kell orientálódni.
- Ebben az idõben Etelközbe ordoszi hunok érkeztek. Taksony fiát, Gézát a besenyõ-kun szövetséghez erõs szálak fûzték. Géza a besenyõk nagyobb részét Mosonban telepítette le.
- Gyepüket építettek Sopron és Moson környékén, országhatárnak.
- Ekkor még Bizánc keleti tartományaiban a magyarok adókat szedtek, értékben elhozták kb. Madaj asszony bírtokának ötszörösét.
- Tonuzóba besenyõ lovasait Egerbe telepítették. Tonuzóba fia Szalk, Rómából térítõ püspököt kért (Zaheust).
- Szabolcs, Lebed-házi nagyfejedelem fiai: ifj. Szabolcs, aki szintén nagyfejedelem lett (970-987. között) és Erdélyi (Erdeljü) Gyula (960-915.) voltak, a lányai: Sarolt (950-1012., Géza második felesége lett) és Karold (952-982.) voltak.
- Géza és Sarolt Vajk (István) nevû fia 969.-ben született, lányaik: Piroska, Ilona és Judit. Harka a Csörsz vonal parancsnoka mértékletes életet élt, a Pepi fáraó által bevezetett kímélõ étkezéseket tartotta be, ezek itt ismertek voltak. A Csörsz kiképzéseket Harka halála (974.) után megszüntették.
- A mainzi érsekség értekezletén elhatározott kérdés volt a Csörsz vonalon a kiképzés megszüntetése, ezen fõurak és Csák fõsámán is résztvett. (Naívság volt ezt nem folytatni)
- Géza elsõ felesége Söpte-Szavárdi volt, tõle született Vászoly-Vazul fia (965-1034.).
- (VAZUL, a megvakított, megsüketített rokon tehát féltestvére volt Vajknak!)
- Vászoly-Vazul ellenezte a nyugati orientációt. Vazul fia Szár László volt.
- Magyarka püspöksége javasolta, hogy a római vallás felvétele csak látszólagos legyen. (Ezt nem lehetett végrehajtani, az idegen papok miatt).
- Harka parancsnok egy erdélyi nagyobb birtokot kapott. Sarolt és Géza esküvõje 968.-ban volt Székesfehérváron (Vajk 969.-ben született).
- Már elrenedelte GÉZA az uruki-mani magyar õsvallás gyakorlásának tilalmát és a rovásírást is betiltotta (valamiféle ördögi írásnak aposztrofálta ezt Róma! Holott a latin betûk jelentõs része is ebbõl származott).
- Géza Esztergomban épített királyi palotát.
- Géza idején kezdték az újfajta -kétélû- kardokat gyártani. A 970-es években sok német térítõ pap jött az országba és sok magyarellenes "lovag". Brunó püspök térítései pl. Kalocsa, Veszprém és Somogy térségeiben folytak.
- Az augsburgi -a németek által csellel megnyert- csata után terjedtel: " ne higgyj magyar a németnek, akármivel hitegetnek, mert, ha küldd is nagylevelet , mint a kerek köpönyeged ".
- Az uruki egyház egyébként szintén istenfiának tartotta Jézust.
- Az avar kincsekbõl átalakított ötvösmûvek, ruhák használatával kezdõdött itt a katolikus egyház regnálása. Taksonynak -964. óta- egy avar származású, de a Domonkos nevet felvett püspöke volt, aki felépítette az esztergomi templomot (974.), mely uruki keresztény jellegû lett.
- Arvisura vázlat - 94.
295/A. Arvisura, második rész. Sarolt rovása, 675-955.
- Géza 973.-tól engedélyezte Pannóniában a katolikus istentiszteleteket, a régi kegyhelyeket megszüntette, a táltosokat elhallgatatta.
Ekkor a Dunától keletre még az uruki magyar õsvallás mûködött.
- (Pannóniában élt a hun és avar maradékok többsége Álmosék idején is).
- Akik Pannóniában nem voltak hajlandóak megkeresztelkedni, azokat a mainzi érsekség "lovagjai" megölték. (a könyörület vagy Isten nevében?!!)
- Géza szorgalmas volt a katolikus vallás terjesztésében, a lázadók leverésében.
- A honfoglaló vezérek utódainak többsége Gézának ellenállt.
- Az Ennstõl a bécsi erdõig nyúlt ebben az idõben a határterület. Itt újabb magyar településeket nem hoztak létre. A bécsi medencében a Béla törzs, Ennsnél és Graznál a besenyõk, Leoben környékén pedig a Kölpények volta a határõrök.
- Így vezették Szt. Péter aklába az uruki õsmagyar egyházat és vele az ittélõ rokonnépeket és a bejövõ honfoglalókat. (így történt a multunk megsemmisítésének kezdõ lépése Géza idején)
- A kettõs fejedelemség (Árpádok és a Lebedek között) Géza haláláig tartott:
- A magyarok és a magyariak közössége 680.-ban, még a Kazár Birodalomban alakult meg, a Jenõ, Gyarmat, Nyék, Gyula Megyer, Keszi, Tarján és Kéri törzsek részvételével. A törzsek vezetõi erõsen ösztönözték a népeiket, hogy sokasodjanak. Ekkor a faluszerkezet a már ismert 10 családos volt. Minden gyermek kapott a születésekor egy tegezt, melybe annyi nyilat tehetett, -felnõttként- amennyi gyermeke született.
- Az idegen -de rokon- törzsbõl történõ hazasodást tarttoták jónak. Ha egy házaspárnak több mint nyolc gyermeke volt, akkor a nyolc fölöttieket egy meddõ házaspárnak kellett ajándékozniuk.
- A kazárok Magyarka-Káspi tenger- Fekete tenger között helyezték el a Magyar Törzsszövetséget (ez a megalakulásuk körüli õshazatól nem volt túl távol).
- Az arab támadásokat sikerült a jó határvédelemnek meghiúsítani, de nem veszteségek nélkül. (A magyarokat határõrnek gondolták felhasználni a kazárok).
- A legnagyobb veszteségei a Gyula törzsbelieknek voltak. Ebben a térségben a magyarok -Kuma Alföldön- öntözéses földmûvelést folytattak. A Magyar Törzsszövetség 8. törzse Kûrt törzse lett.
- Sarolt eredeti neve CSANTAVÉR volt és vitézeit lõvéreknek hívták. Az õ fõvárosuk Veszprém volt az õsi avar fõváros.
- Arvisura vázlat - 95.
296. Arvisura, Gyûrûfû és Kuslód rovása, 973-1032.
- A nagyszalát a 992. évre hívták össze Veszprémben, az aranyasszonyok városába. Ezen Géza, Csák fõsámán, Erdélyi Gyula, Vászoly-Vazul, Koppány stb. vettek részt. (Az utolsó nagyszala volt).
- A meghívottakat Vajk fogadta és az anyja, Sarolt látta vedégül.
- Géza hangsúlyozta a beszédében, hogy fell kell venni Bizánc vagy Róma vallását (Õ már 992. évet megelõzõen kereszteltet Pannóniában, akkor miért mondja?)
- Koppány (965-998.) nem helyeselte a vallásváltást, a hagyományokhoz akart ragaszkodni.
- Csák és Vászoly azt mondta, hogy válthatnak vallást, de mindkét felekezet (Róma, Bizánc) papjait be kell hívni, téríteni.
- Ebben az idõben Magyarkáig még több tömény harcos állt a magyarok rendelkezésére szükség esetén.
- Vajk a római kereszténység felvételét akarta. Nehezen született döntés a nagyszalán a vallás ügyében. Ekkor még kettõs fejedelemség volt: Budán és Jászvásáron.
- Domonkos fõpap (eredeti neve Turu) úgy az uruki, mint a római vallást ismerte, inkább az õsmagyart, az urukit pártfogolta. A hittérítõk vonatkozásában Domonkos a szlávokat (területszerzõ parktiáik voltak) és a bolgárokat nem tartotta megfelelõnek.
- A vallással kapcsolatos döntéskor az Árpádház is kettészakadt: Gézáékra és Koppányékra.
- Ebben az idõben -a már beteges- Gézának 17 töménye volt és még vagy 10 000 egyéb harcosa, továbbá nagyszámú tartalékai (a Béla, Gyula törzsek).
- A nagyszala a következõ királynak Vajkot jelölte ki. Vajk titkos szerelme Csege rimalány volt Temesváron. Csege apja, Temes esküvõt szeretett volna elérni, de ebbe Sarolt nem egyezett bele.
- A dunántúli Vasváron és Ózdon folyt ebben az idõben vasgyártás.
- Kialakult ebben az idõben már az egységes ország, a nép nyelve is eléggé egységes volt. (Pedig itt 500 ezer hun és avar maradék élt, amikor Álmosék 450 ezer emberrel bejöttek).
- A már -katonai védelemmel- mûködõ hittérítõk Tonuzóba besenyõ vezért -és feleségét- bestiális kegyetlenséggel meggyilkolták, mert ragaszkodott a hitéhez. A tiszai révnél ásták õket a földbe és szétverték a fejüket (korábban azt mondta Tonuzóba: süllyedjek el, ha felveszem a római vallást).
- A gyilkosságok Géza és Vajk jóhagyásával történtek, elrettentés volt a céljuk ezeknek. Vajk 12 fõemberének gyilkosságát engedélyezte az elõbbi okból.
- Géza 997.-ben meghalt, átmenetileg Sarolt kormányzott egy ideig ezután.
- Koppány dunántúli birtoka körül besenyõ, kabar, bolgár , székely stb családokat telepített le.
- Vajk a bécsi erdõig lemondott Avariáról.
- A Csákok Nyitra környékén arany és ezüstbányát nyitottak. A kis Zoltánnak barcasági birtokot -Brassó közelében- adományozott Géza. (Talán ezért mondták a Dózsák, hogy õk Árpádháziak).
- Vajk Csege halála után vette feleségül Gizellát (és ezzel fontos dolog kezdõdött, az árpádháziak összeházasodása idegenekkel).
- Amikor Vazul kijelentette, hogy nem aakar a bírtokán hittérítõket látni, akkor Sarolt megvakíttatja (Százhalombattánál). Ezután Vazul -Vajk féltestvére- bosszút esküdött Csákváron a Csákokkal együtt Vajkék ellen.
- Koppány és Vérbulcsú katonákkal elindultak Veszprém ellen (mert ekkor Sarolt volt az ideiglenes fõember?) és Saroltot akarták megölni. Vajk is elindult Veszprémbe ekkor a németjeivel. Mivel Vérbulcsú nem érkezett ide a közben kitört csetepatéra, így Koppányt legyõzték, elfogták, kivégezték és 4 felé vágták.
- Utolsó szavai Vajkhoz: gyesznyó ölé magod..voltak. Koppány Zsolt (Solt) egyik unokája volt.
- Gizella is részese volt Vazul megvakításának a német lovagokkal.
- Új adókat vezettek be: füstadót, adókat az állatok (bárány, ökör, ló) száma után, az un. nyest adót, a terményadókat, köles, gabona, bor, méz, épületfa adót.
- Koppánnyal nem zárultak le a fõember meggyilkolásai, 12 gyilkosság történt.
- Arvisura vázlat - 96.
296. Arvisura, második rész
- Turu Domonkos elõször Kijevbe, majd Magyarkára (az Õsmagyar Egyházhoz) látogatott a vallásokat tanulmányozni, 24 lova kísérõjével.
- Még a lovasok is elsajátították az uruki egyház tanait. Megtanultak arabul is alapfokon.
- Ezután 2 évig a Turfáni Kolostorban (ma Újgúria, azaz Észak-Nyugat-Kína, turfáni mélyedés környéke) éltek. Mani Bibliáját tanulmányozva (Vajkék ill. az idegen papjaik késõbb elégették biztosan a Domonkos által Urukból hozott példányt). A kolostorban újgúr, kurd és sumér nyelven is megtanultak.
- Hazafelé Úr városában is megfordultak, amely -ekkor már- gyér lakosságú, igencsak romos város volt a folyóközben. Itt a püspökségen 3 évig éltek. Hazaindulva Bizánc irányába indultak el, itt püspökké szentelték Domonkost 980.-ban, majd -8 év távollét után- Budára érkeztek. Ez volt a sokat utazó Domonkos leghosszabb útja keleten.
- Géza Esztergomi palotájában Domonkos sokszor megfordult. Itt a vár alatti pincét Géza Domonkos rendelkezésére bocsájtotta. A 992.-ben tartott nagyszala után Domonkos újra hosszú útra ment, hazafelé tartva Rómában is megfordult. A domonkos visszatérõ útján a hozzá csatlakozott ummai úzok (Umma Sumérföldön van) letelepítése Ózd mellé, Sajószentpéterre történt.
- II. Szilveszter Domonkost -aki nagytudású fõpap volt- érsekké szentelték Rómában. Ekkor átadta Szilveszternek a budai üzenetet: köldjön koronát Vajk István részére.
- Az egyház-huzavona után- hozzájárult az esztergomi érsekség alapításához és a korona elküldéséhez. Domonkos a kereszténységet tanulmányozva, 994-1000. között a Nápolyi Királyságban élt.
- VAJK ISTVÁNT KÉTSZER KORONÁZTÁK MEG.
- Vajk első koronázása 1000. aug. 20.-án volt, a Domonkos a szintén által Urukból hozott koronával. Ezt a koronát gilgamesinek nevezik. (Az urukiak Domonkosnak adták elhozatalra).
- A második koronázás a pápai liliomos koronával történt, melyet Domonkos jávorszarvasos díszes túrfáni ládában hozott haza Rómából. Ez utóbbi esemény 1001. aug. 20.-án történt Esztergomban. Tehát az elsõ után 1 évvel.
- Mindkétszer díszes külsõségek között zajlott a koronázás, Domonkos celebrálásában.
- Esztergomban a koronázódomb földjét az ország 72 helyérõl hozták, erre lovagolt Vajk a 4 égtáj felé súlytani befejezésként. Vajknál Atilla kardja volt. (Szégyenteljes: ma Prágában van).
- Ezután az Ordoszból hozott királyi székre ült le a király. A székesegyházban Gizellát is megkoronázták.
- A bizánci hitre tért AJTONYT legyõzték a Vajk által kiküldött katonák Szõregnél és megölték.
- A legyõzötteket Székesfehérvárra hajtották Csanád és Gyula katonái királyi ítéletre.
- Ajtony legyyõzése után nem volt már több fõúri ellenállás az országban.
- Már tilos volt "róni", csak a latin betûkkel volt szabad írni.
- Arvisura vázlat - 97.
297/A. Arvisura, második rész
- A káldorok (kelták) ie. 700.-ban jelentek meg a Leoben-Enns-Kõszeg térségében. Õket a kabarok legyõzik, majd békét kötnek a Lajtánál (késõbb õk elhagyják az országot). A kabarok Leoben (Lóbérc) és Graz (Göröc) környékén vasat gyártottak ekkor már.
- A nyugati határt állandóan õrizniük kellett.
- A kínaiak ie. 630.-ban a Hun Törzsszövetséget -Ordoszt- kettészakították (már nem elõször).
- A kettészakított törzsszöveség egyik központja Káspivár lett, ahol ie. 50. körül Csécsi volt a fejedelem, Ordoszban pedig Hóhanza.
- Ebben az idõben ellepték az etruszkokat a tengeri népek (umber, szabin, latin). Jóval késõbb a Dunántúlt pedig elfoglalták a rómaiak, ahol ekkor Pannonék leszármazottai laktak. Csécsi segítségével visszaverték elõször a Pannóniát elfoglaló rómaiakat, azonban ez csak 40 évig bizonyult hatásosnak.
- Csécsit a kínaiak megölték. Csécsi fiai: Bakát, Eged, Koncsúr és Kövesd bosszút esküdtek az apjukért. Kövesd visszaállított a Hun Törzsszövetséget, a központ megint csak Ordosz lett, de a római légiók kiverését Pannóniából nem tudta elérni.
- Eged egyistenhitû volt. Õk Augustus idején éltek (nagyjából Jézus idején). A Pannon-kor egészen Atilláig tartott, de ennek kb. azutolsó 400 éve római megszállás alatt telt.
- A Duna baloldalán Eged õrséget szervezett. Kövesd nagyfejedelem a rómaiakat állandóan figyelte. Idelátogatásakor (kb. az idõszámítás kezdete ez) lerakta a fiának, Ifj. Kövednek egy település alapjait is, majd Ordoszba visszament a többi fiához ill. a fejedelemségébe. Õsapjának -Matyónak- a meghagyása szerint, több uralkodóházat alapított.
- Atilla 433.-ban, majd -2 év mulva a bátyja- Buda fõsámán érkezett a Kárpát-medencébe.
- Feladatuk volt -az apjuk, Balambér parancsa szerint- hogy elfoglalják a területeket a Nagyvízig. (ugyanezt akarták a mongolok, Batu 1240-42. körül).
- Atillát a gótok Krimhilda segítségével megmérgezték. Az ezután -Réka felbujtására- kitört testvérharc sok áldozatot követelt, majd a hunok 4 felé szakadtak: Csaba az országban maradt, az ikrek (Ellák, Dengizik) keletre költözött és Aladár -Buda fia- pedig még az ikrektõl is keletebbre, a manysik környékére.
- A késõbb - 568.-ban- beérkezõ (behívott) avarok vezére Baján Csát fejedelem (az ittélõké vált) lányát, Ilonát vette feleségül. Baján 15 töménnyel érkezett, majd 1 töménnyel -575.-ben- Alpár futott be a Magyar Törzsszövetségtõl. Az avarok egyistenhívõk (uruki vallásúak) voltak.
- Nagy Károly idejében a sok küzdelem, harc és -fõként- az idegenek beházasodásai gyengítették meg az avarokat, Bõs tudun idejében (800. körül). Álmosig azonban így is kitartottak, fõként a Pannóniából keletre átköltözöttek (Alföld, Mátra, Bükk).
- Az avarok szellemi központja is Õsbuda volt (mint Atilla idején).
- Bõs meggyilkolása (Klágenfurtban) után indult az avar kincsek elrablása, melyekbõl Róma is részesedett, nemcsak a farnkok, germánok, latinok, csehek.
- A kincseket Árpád és Zsolt (Solt) fia kezdte el visszaszerezni.
- Arvisura vázlat - 98.
297/B. Arvisura, Kuslód rovása, 985-1027.
- A töbnevû: Istergam, Istergomb stb. várost Vajk javaslatára Esztergomnak nevezték el.
- A Pilisben 5000 Éves a Beavatottképző hely. (A sámánképzés és a beavatottképzés nem azonos).
- A Tiszát Tisza jaku sámánról (összekötõ papot jelent) nevezték el, mellette élt.
- A Szabolcsok és a Csákok is árpádházi leszármazottak.
- Az Istár és Esztergom ummai (Suméria) nevek, mert az innen származó telepesek elnevezései, kb. az ie. 4000-3500. kör0li idõkbõl. Az ummaiak a Tibetbõl származó orhoda (élet) gyökeret is termelték. Kétkerekû jármûveik voltak, bronzot is öntöttek. Vitorlás, evezõs hajóik voltak. Õk Egyiptommal is kereskedtek, olajért bronzot, aranyért ametisztet, gyöngyöt, lantot stb. cseréltek. A 3. évezredben sok földrengés volt Ázsiában.
- Nagy szárazság volt Ázsiában, mely ie. 1745.-ben kezdõdött és erõs sivatagosodást is okozott. Rakatában (Dzsakarta) ie. 1450.-ben a vulkánosság miatt 360 falu kb. 36 000 lakossal elpusztult, majd egy nagy kitörés megsemmisítette a Téra sziget nagyrészét. Krétán is nagy vulkánosság volt ekkor.
- Az Atlantisz lassú pusztulása meggyorsult, Európát a menekülõk áradata árasztották el.
- Egyiptom is a sivatagosodástól szenvedett és attól, hogy a tengeri népek elárasztották (a feketék is), az õslakók léte megrendült.
- Pannon honfoglalásakor az illírek és a görögök Bizánc környékére költöztek.
- A népvándorlás elsöpörte Esztergomot, így innen a barlanglakók településekre költöztek.
- Derencsény fejedelem vegetáriánus volt, a karnaki bölcsek felfogása szerint élt, mint Madaj asszony (Emese anyja).
- Derencsény közbelépésére hagyta abba nyugat a magyarok hadjárattal történõ fenyegetését az augsburgi csata után (erõs maradt a magyar hadsereg és a keleti rokonok hadereje).
- Esztergom kegyhelyén a fejedelemség idején "fejedelmi kiképzés" mûködött 240 fejedelmi ifjú részvételével. Medvebõr ülõkén ültek a tanulók, az érdeklõdõk a karzaton foglalhattak helyet.
- Domonkos mint elõadó, szintén oktatott 980-85. között, Õ származástant is tanított, helyettese Ung volt a Lebed házból.
- Elõd nagyfejedelem (Lebed származású) vállalta a 892. évi nagyszalán, hogy benépesíti a területeket. Ekkor a ló- és marhaállomány együttes létszáma közel 3 millió volt már.
- Kurszánt megkérték, hogy -Tétény javaslatára- egy új kiképzõhelyet alakítson ki a fejedelmi ifjaknak Õsbuda környékén.
- XII. János pápa Zaheust küldte az uruki papok (õsmagyar vallásunk papjai) megtérítésére.
- Taksony halála után Derencsény nagyfejedelem Gézát jelölte utódjának, aki Kurszán várába költözött. Derencsény lemondása után a jászvásári nagyfejedelem II.Szabolcs lett, Csák fia.
- Amikor a Lebedekre került a sor, hogy nagyfejedelmek legyenek a fejedelemség központja Jászvásár volt. Szabolcs idejében 10 besenyõ-kun tömény állomásozott Jászvásáron.
- Õsbudaváron ekkor még ordoszi eredetû uruki-mani püspökség is volt (kolostorral, templommal, a mai Budakalász fölött), Domonkos, majd Sebestyén vezetésével. Õk a hagyományoktól még nem szakadtak el.
- Arvisura vázlat - 99.
297/C. Arvisura, második rész. Turu Domonkos rovása, 985-1027.
- A Csörsz árok melletti kiképzésen kevesebb katonát oktattak , nyugati kérésre, a 990. évtõl.
- A rimalányképzésen még Vajk két nõre is résztvett. Itt a múltat Ataisszal kezdõdõen tanították.
- A Földközi tenger mellékén ahájok, szabírok, hikszoszok és etruszkok is éltek. A tenger mellet élõ népek körében sok rege keletkezett, egyik pl Zeuszról.
- Agenor és Anna házasságából született a szép Európa. Agenor Szidon alapítója volt, melyet egy szökõár mosott el. Zeusz a népi moda szerint bikaként rabolta el Európát.
- Az Õsmagyar Egyház...
- Anyahita számít az egyistenhit megalapítójának, melyet õ hozott el a társbolygónkról (Jézus -évezredek múlva- követõjének számít, mert Urukban újra megalapítja ezt a vallást, de követõ volt a Jézus után élt Mani is).
- Anyahita elõtt az emberek állatistenekben hittek.
- Anyahita gyermekei: Armogúr, az ataiszi fejedelemség megszilárdítója,
- Uruk, a biztonságos földmûvelés létrehozója,
- Saka, aki állatokat háziasított, tenyésztett,
- Agaba, a kereskedelem elterjesztõje volt,
- Góg és Magóg, (fehér és fekete hunok fejedelmei, a kalászosok és más növénytermelés meghonosítói, az örlési technika bevezetõi
- Úr, Él, Van vallásalapítók (Úristen, Élisten, Van).
- Piroska és Éva (vagy ÉA), kegyhelyek gondozói, kapcsolattartók,
- Éva népével, a fõzés bevezetõi (tekintettel a húsok méreganyagaira, ill. az emberek élettartamára)
- Anyahitáék visszatérése a megsérült ûrhajójuk miatt nem volt lehetséges. Elõttük már 8 csoport érkezett az Ataiszra, részben ezek itt is maradtak. Megszüntették az emberevést az Ataiszon.
- Anyahita a békét, az élelemtermelést, beszerzést tartotta fontosnak biztosítani.
- Anyahita Kaltes bolygójával gondolat átvitellel tudott kapcsolatba lépni.
- Úrnak, Élnek és Vannak õ átadta az egyistenhitrõl szóló tudást, azzal, hogy hírdessék.
- ANYAHITA után Éa - Éva lánya volt beavatott.
- A vallásuk szerint Isten teremtette a világot és az ember Isten legtökéletesebb alkotása.
- Anyahita elõtt az emberek közel tízezer Istenben hittek (ennek maradványa némiképp a Suméroknál, Egyiptomiaknál lelhetõ fel, miután õk hamar, az egyistenhit általánossá válása elõtt elköltöztek az Ataiszról).
- Ezek az õsök még alacsony értelmi képességűek voltak, vérfertõzésben éltek.
- Ataisz elsõ benépesítõi (nem hun fajúk voltak) még barbároknak nevezhetõek.
- Idõvel fokozatosan lettek okosabbak a nagy szigeten élõk, késõbb pedig már sámánjaik is voltak, ezek számára képzést indítottak, imádkoztak, állatokat áldoztak, kegyhelyeket építettek, azután pedig voltak már arbagjaik is.
- Az elsõ tárkány GÓG volt, szerszámot készített. Kialakultak a templom gazdaságok. Késõbb pedig a tízfalus közös gazdaságok is.
- Amikor a tüzet használni kezdték ez a fém gyártás alapjait is meghatározta.
- Falvaikat õrség védelmezte, a fölös élelmet raktározták. Szövés-fonás és a bõr-kikészítés is létrejött.
- Arvisura vázlat - 100.
297/A. Arvisura, második rész. Turu Domonkos rovása, 985-1027.
- Az ataiszi lakosság falvai, ezek szervezete is kialakult lassan, a nagyobb százados, ezredesfalvak, a fejedelemségek, melyhez a bírók, az arbagok, az õrségek stb. is létrejöttek.
- Anyahita legifjabb fiai (Úr, Él és Van) isteni tanításokkal foglalkoztak, ilyen tanokat szerkesztettek (a bűnrõl, a megbocsájtásról, háború mentes életrõl, a szabdságról stb.).
- Van fia Magyor volt, aki késõbb Magyarra változtatta a nevét, õ szintén az égi törvényeket tanulta az apjától, fõleg a békét.
- Ha valakin nagy mûtétet kellett végezni (pl. koponyalékelést) ezt a századosfalu vezetõi engedélyezhették.
- A képzésekkel is foglalkoztak, a szellemi képzés (sámán) idõtartama 5 év volt.
- Gondolatátvitellel csak a legmagasabbfokú beavatott tudott kommunikálni (24 és 25. fokozatú). Anyahita idején csak õ és Éa lánya volt magasfokú beavatott.
- A településeken nemcsak házak, hanem kegyhelyek is épültek.
- A pap-fejedelem a zikkuratban mûködött.
- (Úr, Uruk városokban és még Mexikóban (Mayáknál), Peruban stb. is találtak romos zikkuratokat! Az elsõ egyiptomi piramisok is az õsi zikkuratokat utánozzák, ezeket lépcsõs piramisnak is nevezik.).
- Kialakult a tárkányok (mesterek) fejedelemsége, de volt tanfejedelem is, és ifjúsági fejedelem is.
- A tanulmányi eredmények alapján lehetett valaki a százados vagy ezredes falu sámánja.
- Anyahita hegyén Van fejedelemfi folytatott beavatott képzést.
- Góg és Magóg (a Biblia szerint õk Mózes unokái?) a fehér és a fekete hunok fejedelmei voltak. Õk a Hun síkságon (tengerparti területen) lovas kiképzést is oktattak.
- Góg és Magóg idejében már nagysüánt -20 évenkéni lovas versenyt- is tartottak az Ataiszi: Pusztaszeren (tengerparti síkság, l: Ataisz térképe a könyvben).
- Úr építette fel Kosztromát, a fejedelmi várost, az Ataisz déli pontján (l: Arvisura vázlatát).
- Él Magóg földjén a Hun fõvárost, Dorozsmát építette fel, ez szemben volt Koszromával.
- Van az anyja, Anyahita kegyhelyén élt a családjával (elsõ fia Magyar volt).
- A papnak is dolgoznia kellett, miközben a hit-remény-szeretetet hírdette.
- Ataiszon élõk nyelve egységes volt (ezt a Tamana, Vámosi Tóth Bátor nem régi kutatásai is alátámasztják évezredekkel késõbb).
- Templomuk is volt a hívõknek, ezek elõtt várták a papok az embereket igehírdetéskor.
- A templomokban nemcsak a pap beszélt, hanem énekeltek is, volt kórus, zenészek.
- A Magyarkára lovagolt tárkányok feladatul kapták, hogy állapítsák meg, hogy a szavárdoknál Magyarkán és a Van tónál stb. az uruki õsegyház megtud-e bírkózni az iszlámmal és más ázsiai vallásokkal?
- A 181.-ben megalakult Magyar Törzsszövetség ifj. fejedelme, Béla 245.-ben résztvett az uruki bölcsek képzésén, majd –haza térõben- Káld király lányát, Nurát vette feleségül.
- Az esküvõt Nura öccse, Mani celebrálta. Béláék ezután Kámába mentek, ahol 250.-ben Béla lett a fejedelem. A perzsák Urukot 266.-ban elfoglalták, a lakosokat Kálddal és Manival együtt Evilát térségébe hurcolták el.
- Maninak 7 fia volt, a legkisebb közötük ifj. Mani, aki bölcsek (beavatottak) között nõtt fel.
- Ifj. Mani -felnõve- darócruhás nazír (istenidézõ pap) szerzetesként utazgatott, az érdeknélküli szeretetet, a rossz és a jó örök harcát hírdetve. Bízott az isteni jóságban. Az uruki-mani (Uruki azért, mert Jézus itt alapít egyházat) tan több fejedelemségben elfogadott lett (Õseink vallásával ez azonos).
- Biku turfáni kolostorában (ma újgúr terület Kínában) is ismerték Mani tanait, még az itt tanuló Aracsilla, Embavér és Arabeilla, a késõbbi magyarkai fejedelmi feleségek is.
- A kitűnõ orvost és igehírdetõt, Manit végül a perzsa király ölette meg, mert az adófizetés ellen is prédikált. Kitömette Manit (290.-ben) és egy táblát akasztatott a nyakába.
- Magyarka, a Kuma Alföld, a szavárdok között, Újguria és Ordosz között azonban Maninak sok híve maradt késõbb is.