"A világon azért vagyunk, hogy valahol otthon legyünk benne" -- Tamási Áron

Déli Nap Krónika

"Az ember hasonlóvá válik ahhoz, mint amiben gyönyörködik."
--Platón--

"Minden jó helyen és minden ember szívében megleled Istent."
--Seneca--

"A természet mindig tökéletes és soha nem szegi meg törvényét."
-- Leonardo da Vinci --

Világvallások, a vallások és hitrendszerek - Bíró Csaba

2021.04.24 20:21

 

Világvallások, a vallások és hitek.

A világvallások az emberi történelem alapvető és fontos részei. Az emberiség világképének, a népek történetének, országok, kultúrák sorsának legmeghatározóbb alap értékei a világvallások. A vallások ismerete az elemi műveltség alapja. Világvallások, a Földön jelen lévő: 6. nagy világvallás: Kereszténység, Iszlám, Hinduizmus, Buddhizmus, Taoizmus, Judaizmus.

0901.static.prezi.com/preview/v2/xkgdn4ek24k3v6...Világ vallási átalakulása

A Vallás és Világvallások

-- A Vallás az Ember és Isten viszonyulása egymáshoz, ahhoz a szent rendhez, amely minden létformát magában foglal, vagyis rendezett világegyetembe vetett hit, amelynek értelme egyszerre magában foglalja és meghaladja az embert.
-- A Vallás az értelmes teremtmény, az Ember és Isten viszonya, az ember odarendelésa az istenséghez, mint első elvhez és végső célhoz. E definíció szerint azonban vallásnak csak a tiszta monoteizmus tekinthető.
-- A Vallás szent, vagyis elkülönített és tiltott dolgokra vonatkozó hiedelmek és gyakorlatok összefüggő rendszere, amely a híveket az egyháznak nevezett morális és szociális közösségbe egyesíti össze.
-- A Világon sokféle vallás létezik, Világvallásoknak azokat a Vallásokat hívjuk, amelyek a legtöbb hívőt számolják Földünkön. A fogalom meghatározása a valláséhoz hasonlóan bonyolult és semmiképpen sem egyértelmű.
-- A Világ-Valláshoz három kritériumnak kell alapjában megfelelnie: 1.) a követők száma legyen a legnagyobbak között, 2.) legyen minden kontinensen többé kevésbé elterjedt, 3.) rendelkezzen egyetemes, az egész világra szóló küldetés tudattal.
-- Manapság: 11. Világvallást ismerünk, amelyek nagyra nőttek, világszerte elterjedtek: 1.) Kereszténység, 2.) Iszlám, 3.) Hinduizmus, 4.) Buddhizmus, 5.) Taoizmus, 6.) Sintoizmus, 7.) Szikhizmus, 8.) Judaizmus, 9.) Bahaizmus, 10.) Dzsainizmus, 11.) Zoroasztrizmus.


A Föld: 11. Világvallása: számokban, elterjedésben, követőkben

1.)    Kereszténység -- 2 milliárd hívő, 32-%.
2.)    Iszlám -- 1,8 milliárd hívő, 26-%.
3.)    Hinduizmus -- 1 milliárd hívő, 16-%.
4.)    Buddhizmus -- 500 millió hívő, 7-%.
5.)    Taoizmus -- 500 millió hívő, 7-%.
6.)    Sintoizmus -- 80 millió hívő, 1-%.
7.)    Szikhizmus -- 28 millió hívő, 0,5 %.
8.)    Judaizmus -- 15 millió hívő, 0,2-%.
9.)    Bahaizmus -- 5 millió hívő, 0,1-%.
10.)  Dzsainizmus -- 5 millió hívő, 0,1-%.
11.)  Zoroasztrizmus -- 4 millió hívő, 0,1-%.


A Világ-Vallások kialakulása és ismertetése

A 11. Világvallás, amely a legtöbb hívővel rendelkezik a Földön: -Kereszténység, -Buddhizmus, -Hinduizmus, -Iszlám, -Taoizmus, -Sintoizmus, -Szikhizmus, -Judaizmus, -Bahaizmus, -Dzsainizmus, -Zoroasztrizmus. Azért hogy egy kicsit jobban megismerjük e széles körben elterjedt vallásokat, ennek alkalmából összegyűjtöttük a legalapvetőbb információkat a nagy világvallásokról, a Kereszténységtől egészen a Taoizmusig.


1.)  Kereszténység
----------------------------------------------------------
Kialakulása: 1. század
Profétéja: -Jézus Krisztus
Eredete: -Palesztina
Elterjedése: -Európa, Afrika, Amerika, Ázsia, Ausztrália, Óceánia
Szent Könyve: -Biblia
Hívei száma: -2 millárd fő
----------------------------------------------------------
A Kereszténység több mint: 2 milliárd hívőjével a legnagyobb és legelterjedtebb vallás a világon. A Kereszténység egy több mint 2000 éves világvallás, amely elterjedt az egész világon. A Kereszténység az 1. században, Jézus Krisztus örök érvényű tanításai alapján alapult meg. Jézus Krisztus (Betlehem, 0 – Jeruzsálem, 33) a kereszténység központi alakja, a világtörténelem egyik legismertebb és legnagyobb hatású személye. Jézus a Biblia szövege szerint példázatokban tanított, amelyek képeit a mindennapi egyszerű életből merítette. Jézus tanításai és beszédei megismertették az emberekkel a jóság, a szelídség, a felebaráti szeretet fogalmát, amely a "szeresd ellenségeidet" tanításában látszik legjobban. A Kereszténységet a Római Birodalomban sokáig üldözték, végül: 312-ben: I. Constantinus Római császár engedélyezte a vallás szabad gyakorlását. A Kereszténység a zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A Kereszténység fő könyve a Biblia, az Ószövetséget és az Újszövetséget is szent könyvének tartja, a Zsidók csak előbbit tisztelik, az Ószövetséget, nem hisznek abban, hogy Jézus lenne az Isten által megváltásunkra küldött Messiás. A Kereszténység első nagy szétválása az 1054-ben történt nagy Kelet-Nyugati, Római-Görög egyház szakadás volt. Ezt követte pár évszázaddal később az Angol katolikusok leszakadása, létrejött az Anglikán egyház, melynek feje az angol uralkodó. A következő nagyobb szakadás 1517-ben volt a Reformáció, létrejöttek a Reformátusok, Protestánsok.


2.)  Iszlám
------------------------------------------------------
Kialakulása: 7. század
Profétája: -Mohamed
Eredete: -Közel-Kelet
Elterjedése: -Ázsia, Afrika, Európa
Szent Könyve: -Korán
Hívei száma: -1,8 millárd fő
------------------------------------------------------
Az Iszlám vallás a Kereszténység után: 1,8 milliárd követőjével a világ második legnagyobb vallása. Az Iszlám fő elterjedési területei: Észak-Afrika, a Közel-Kelet, Közép-Ázsia, Malajzia, valamint a legnépesebb muszlim ország, Indonézia. Az Iszlám vallás monoteista, vagyis egyistenhívő vallás legfontosabb személye: Mohamed próféta, aki a 7. században egységesítette a vallás hitelveit, melyeket Gabriel arkangyal közvetítésével, maga: Allah, az Isten üzent neki. Az Iszlám az ősi: arab, zsidó, keresztény hittel közös tőről fakadó monoteista vallás, amelyben Mohamed prófétáé a vallási és politikai vezető szerep. Hívőit muszlimoknak, muzulmánoknak nevezzük. A muzulmánok az iszlámot az első, az egyetlen igaz, a világ keletkezése óta létező vallásnak tekintik. A Föld nagy világvallásainak egyike. Alapjául azon, Isten, arabul Allah szavának tekintett kinyilatkoztatások szolgálnak, amelyeket a Mohamed prófétaként ismert Muhammad adott át a 7. század első harmadának végén Hidzsázban követőinek, és amelyeket halála után két évtizeddel a: Korán szent könyvében gyűjtöttek össze követői. Az iszlám kezdettől fogva úgy tekint önmagára mint a judaizmus és a kereszténység közvetlen és utolsó utódjára. A Korán: Ábrahámot, Mózest, Jézust egyaránt prófétának ismeri el, és Mohamedet tekinti a próféták pecsétjének. Az Iszlám vallásnak: 5. nagy alappillére van: 1. A feltétlen hit Allahban, 2. A napi ötszöri imádkozás, 3. A Ramadán, a havi böjt, 4. Minden hívőnek életében legalább egyszer el kell zarándokolnia Mekkába, 5. Alamizsnát kell adni a szegényeknek.


3.  Hinduizmus
-------------------------------------------------------------------
Kialakulása: Kr. e. 3. évezred
Profétája: -Nincs
Eredete: -India
Elterjedése: -India
Szent Könyve: -Védák, Puránák, Bhagavad Gítá
Hívei száma: -1 millárd fő
--------------------------------------------------------------------
A Hinduizmus India autentikus ősi vallása, a Kereszténység és az Iszlám után a harmadik legnépesebb vallási formáció; a világon: 1 milliárd ember világnézetét képezi. A Hinduizmus megalapítása nem köthető egyetlen személyhez sem: évszázadok alatt alakult ki, ezért is nevezik az "Örök vallásnak". A Hinduk ősidők óta ugyanazon névvel jelölik a vallásuk alapjául szolgáló elvet, magát az egyetemes hindu vallás rendszert: Szanátana dharma "Örök rend”, "Örök törvény”. A Hinduk számára a vallásuk nem filozófiai nézetet jelent, hanem arra való törekvést, hogy az életüket összhangba hozzák azokkal az elvekkel és gyakorlatokkal, amelyek jobb újjászületéshez, vagy akár a megszabaduláshoz "Móksa" vezetnek. A Hinduizmus a világvallások közül az egyetlen, amelynek nincs azonosított alapítója, meghatározó hitvallása, központi hatósága, állandó panteonja, elfogadott szentírása, hiedelem rendszere. A Hinduista hit szerint az emberek felett a világtörvények, a Dharmák uralkodnak. Ahogy a természetben is fajokba, csoportokba rendeződnek az állatok és a növények, úgy az embereket is külön halmazokba, kasztokba rendezi. Négy kaszt létezik, melyek Purusa testrészeiből alakultak ki: a papok a szájából, a harcosok a karjából, a dolgozók a lábszárából, a szolgák a lábfejéből születtek. Hisz a lélek vándorlásban: következő életünkben majd olyan sorsot kapunk, melyet a jelen életünk tettei alapján érdemlünk. A világ vallásai közül kitűnik dogmatika mentességével, toleranciájával, missziótlanul. 


4.  Buddhizmus
-----------------------------------------------
Kialakulása: Kr. e. 6. század
Profétája: -Buddha
Eredete: -India
Elterjedése: -Ázsia, Amerika, Európa
Szent Könyve: -Mahájána, Tipitaka
Hívei száma: -500 millió fő
------------------------------------------------
A Buddhizmus az időszámításunk előtti: 6. században, India északi részéről indult világhódító útjára. A Buddhizmus filozófiai, gyakorlat alapú: világnézet és vallás, amely bizonyos országokban vallási irányzatok kialakulását eredményezte. Az i. e. 6. században jött létre Indiában, s elsősorban azoknak a körében terjedt, akik a Hinduizmus által szentesített kasztrendszer ellen tiltakoztak. A Buddhizmus történelmi alakja: Buddha, Siddharta Gautama (i. e. 563–483) között élt, a sákja vagy szkíta nemzetség uralkodó család fiaként. A Buddhizmus nagy mértékben Buddha, szanszkrit nyelven: "Megvilágosodott”, tanításain alapszik, aki az Indiai szubkontinens északkeleti részén élt és tanított. Buddha "Megvilágosodott" tanítóként ismerték, aki igyekezett megosztani másokkal saját tapasztalatait, azzal a céllal, hogy megszabaduljanak a szenvedéstől, elérjék a "Nirvána" állapotát, és kiléphessenek a "Szanszara" az újjászületés és szenvedés örökös körforgásából. A Buddhizmusra hagyományosan úgy tekintenek, mint a megszabadulás útjára, melyet a valóság legvégső természetének megismerésén keresztül lehet elérni. A Buddhisták hite szerint az élet szenvedés, mely érzés forrása az érzékiség, az életvágy és a tudatlanság. Az ember célja, hogy kilépjen ebből a szenvedésből és elérjen a "Nirvána", vagyis a "teljes nemlét" állapotába. A Buddhizmus tanai szerint fontos a visszafogott, szélsőségektől mentes élet, a boldogságot pedig nem az anyagi javakban kell keresni.  A Buddhisták az: 5. egyszerű alap törvény szerint élik az életüket, lelki és szellemi szeretetben.


5.  Taoizmus
-------------------------------------------------
Kialakulása: Kr. e. 5. század
Profétája: -Lao-Ce
Eredete: -Kína
Elterjedése: -Kína
Szent Könyve: -Ji Csing, "Változások Könyve"
Hívei száma: -500 millió fő
-------------------------------------------------
A Taoizmus Kína legnagyobb autentikus ősi vallása, mely nagy hatást gyakorolt a kultúrára, gazdaságra, politikára, harcművészetre, orvoslásra, táplálkozásra. A Tao eredetileg utat, egy meghatározott utat, ösvényt jelent, a csillagok útját jelenti az égbolton, de jelenti a bölcs utat is, amely célhoz vezet. A vallás központi eleme egy titokzatos erő, mely állandó változásban tartja a világot, amitől az kiszámíthatatlan. A hívők megpróbálnak ezzel az erővel összhangban, harmóniában élni. A Taoizmus vallás célja, hogy eggyé váljanak a Taóval. A Taoizmus leghíresebb filozófusa: Lao-ce. Szerinte a világ állandó körforgásban van, minden a létből és a nemlétből, két ellentétes állapotból születik meg. A két nagy ellentét pár: Yin-Yang, pozitív és negatív, az ellentét párok állandó váltakozása alakítja a világot, és e kettő közötti egyensúlyt kell megtalálnunk. A kínai filozófiában az állandóan mozgó és változó valóságot Taónak nevezik, egy olyan kozmikus folyamat, amelyben minden dolog benne foglaltatik. A Tao a világ ősoka, ősprincípiuma, belőle keletkezett minden létező élő és élettelen. A Taoisták úgy tartják, hogy nem kell ellenállni ennek a világot mozgásban tartó erőnek, hanem a cselekedeteinket kell hozzá igazítani, s harmóniában kell vele élni, hogy életünk erőfeszítéstől és erőszaktól mentessé váljon. A Taoista bölcs olyan valaki, aki "úszik a tao áramlásában”. A Taoizmus tanításainak első összefoglalója a "Ji Csing - Változások Könyve" volt, leírójának a kínai bölcset, Lao-ce-t tartják. A Taoizmus fő tanítása a kozmikus harmónia helyreállítása a természet és ember között.


6.  Sintoizmus
-------------------------------------------------
Kialakulása: Kr. e. 5. század
Profétája: -Nincs
Eredete: -Japán
Elterjedése: -Japán
Szent Könyve: -Kodzsiki "Régi idők krónikája"
Hívei száma: -80 millió fő
-------------------------------------------------
A Sintoizmus, a Sintó, Japán ősi vallása, őshonos vallási tanítások és gyakorlatok összessége. A Sintó szó jelentése: az Istenek útja, helyesebben "a Szellemek útja", ugyanis a Sintóista szemléletben a hagyományos értelemben vett Istenek helyét: Szellemek "Kamik" töltik be. Az ősi vallásnak más elnevezése is létezik, hívják még "Kami no micsinek" is, amely szintén "Az istenek útját" jelenti. A Sintó rokonságban áll Ázsia és a Csendes-óceáni szigetvilág sámánisztikus hagyományaival és kultuszaival. E vallás középpontjában a Kamik, Istenek állnak, ezek szellemek, gyakran az ősök szellemei vagy különböző természetben előforduló dolgok szellemei: külön kamija van a földnek, a mezőnek, a folyónak, az erdőnek. Összesen körülbelül 8 millió kami ismeretes. A Sintó vallás az ősi japán mitológiában gyökerezik, nincs alapítója, nincs írott kinyilatkoztatása, sem dogmatikája. A Sintó ünnepek, 'macurik', magukba foglalják a rituális megtisztítást, a kaminak felajánlott ételáldozatokat, az imádkozást, szent zenéket és táncokat, csendes elmélkedést. A Sintóizmusnak nincsenek erkölcsi előírásai, az emberek vele született, ösztönös jó érzéssel születnek, így mindenkinek a saját feladata, hogy megérezze, mi a jó és mi a rossz, vagy mi helyes és mi nem. A Sintóista ember számára a legnagyobb erény a császárnak, az elöljárónak vagy a munkaadónak való engedelmesség, a munkafeladatok eredményes teljesítése. A bűn fogalma is eltér a nyugati világban ismeretől, csak az számít bűnnek, ami káros az emberi közösségre.


7.  Szikhizmus
-------------------------------------------------
Kialakulása: 16. század
Profétája: -Nának Guru
Eredete: -India
Elterjedése: -India
Szent Könyve: -Ádi Granth
Hívei száma: -28 millió fő
-------------------------------------------------
A Szikhizmus, a Szikh vallás Indiai eredetű, a 16. században alapította az Indiai Nának Guru (1469–1539). A Szikh vallásnak rendkívül különleges helyet foglal el a vallás történetben és az Isten eszmék között egyaránt. A világon hozzávetőleg: 27-28 millió követője van. A Guru szó tanítót jelent, a szikh vallást követő embereket pedig szikheknek, azaz tanítványoknak nevezik. Maga a szó a tanítványt, vagy tanulót jelentő szanszkrit sziszja szóból származik. Az Indiai Pandzsábi nyelvben maga a szikh is tanulást jelent, így a tíz guru tanítványaira és a szikhizmus első guruja, a Srí Guru Granth Száhibnak is nevezett szikh szentírás, az Ádi Granth tanításainak követőire utal. Bár Indiában gurunak nevezik a vallási tanítókat, vezetőket, a szikheknél a guru cím csak az egyetlen Istenre (Szat guru), a tíz guru hagyományozási sorára, illetve a szent könyvre, az Ádi Granthra vonatkozik. A Szikhizmus központja a Indiai: Pandzsáb állambeli: Amritszár városa. Az ott álló, a Szikh identitást jelképező Aranytemplom (Harmandír Szahib) a vallás követőinek spirituális központja. A Szikh törvénykönyv, az Ádi Granthban és a tizedik guruban való hit a szikh hívő kötelessége, és nem követhet más vallásokat sem. A Szikhizmus a hindu és muszlim vallás háborúk környezetében kifejlődött vallás. Nem kísérli meg e két nagy vallás rendszer összeolvasztását, bár mindkettőből átvett egyes elemeket, például a hinduizmusból a karma tanát és a szanszárát, az iszlámból a szigorú egyisten hitet. Ám eltér a hinduizmustól és az iszlámtól abban is, hogy például elutasítja a kasztrendszert és a purdah-t.


8.  Judaizmus, Zsidó vallás
-----------------------------------------------------------
Kialakulása: Kr. e. 2. évezred
Profétája: Mózes
Eredete: -Közel-Kelet
Elterjedése: -Izrael, Európa, Amerika
Szent Könyve: -Ószövetségi Biblia, Talmud
Hívei száma: -15 millió fő
-----------------------------------------------------------
A Judaizmus, Zsidó vallás, Izraelita vallás a világ egyik legősibb és legelterjedtebb vallása, a három fő Ábrahámi vallás egyike. A zsidó vallás 15 millió híve elsősorban a zsidók, a zsidó nép közül kerülnek ki. Noha a zsidóság nem térítő vallás, lehetséges az egyéni betérés is. Az számít zsidónak, akinek az édesanyja zsidó, és aki betért. A Zsidó vallás hagyománya szerint ők Isten választott népe, akikkel az Úr szövetséget kötött, őket és leszármazottaikat választott népévé fogadja, és elvezeti az Ígéret földjére, melyet megerősített azzal, hogy törvényt adott népének. Ez a törvény a Tóra. A törvények legfontosabb csoportja a tízparancsolat, amelyet az Isten két kőtáblába bevésve adott Mózes prófétának, az Egyiptomi kivonulás utáni 40 éves vándorlás során. A törvények végig követik a zsidóság mindennapjait is. A törvényeket és mindennapokat áthatja a kiválasztottság tudata. Az első szövetséget az ősatyák, a pátriárkák: Ábrahám, Izsák, Jákob kötötték. Ennek jelképe volt a körülmetélés. Mivel a nép újra és újra eltávolodott az Úrtól a szövetséget mindig meg kellett újítani. A zsidó vallás központjává: Salamon király a Jeruzsálem városába épített templomot tette. A vallás gyakorlat színhelye a zsinagóga. A zsinagógában a vallási élet irányítói a rabbik. A zsidó vallás szigorúan monoteista, egyistenhívő, Isten-Jahve az egyedüli Isten. A Zsidó vallás híveitől megköveteli a törvények szerinti életet, a kiválasztottságot. A zsidó vallás: 15 millió híve szétszórva él a világon: 42%-a Izraelben, 40%-a Amerikában, 15%-a Európában él.


9.  Bahaizmus
-------------------------------------------------
Kialakulása: 19. század
Profétája: -Baháalláh
Eredete: -Irán
Elterjedése: -Ázsia, Amerika, Európa
Szent Könyve: -Ketáb Agdasz, "Legszentebb könyv"
Hívei száma: -5 millió fő
-------------------------------------------------
A Baháizmus, a Bahái hit a 19. század közepén, Perzsiában, a mai Iránban alapított egyistenhívő vallás. A Bahái vallás alapítója: Baháalláh (1817–1892) üzenetének lényege, hogy az egész emberiség egyetlen faj, és eljött az idő, hogy egyetlen világméretű társadalommá egyesüljön. A Bahái hit a világ legfiatalabb önálló vallása, a követőinek száma jelenleg: 5 millió körül van, akik a Föld szinte minden országában élnek. Bahái irodalom több mint 800 nyelven olvasható. A Ketáb Agdasz "Legszentebb könyv" a bahái hit legfontosabb szent irata. Szerzője a vallás alapító, a Perzsa: Baháalláh. A mű arab nyelven íródott, de általában a perzsa nyelven ismeretes. A Bahái hit szerint ugyanaz az Isten küldte a nagy vallások alapítóit, hogy elősegítsék az emberiség lelki fejlődését. Mózes, Buddha, Jézus, Mohamed és mások erkölcsi tanításai ugyanazok, míg társadalmi tanításai az adott kor szükségleteinek és az emberek felfogó képességének feleltek meg. Baháalláh a Perzsiai Teheránban született, gazdag nemesi családban, édesapja a Sah udvarában volt miniszter, ám ő a vagyont hárahagyva tanítani kezdett. Baháalláh alapelvei képezik a bahái hit tanításait, melyekből a legfontosabb az emberiség és a vallások egysége. Követői szerint Baháalláh Isten azon küldötte, akinek eljövetelét minden nagy vallás megjövendölte. Baháalláh szerint a mai kor kiváltsága, hogy az emberiség és a vallások egységének felismerésével az emberek világszinten valósíthatják meg az egységes világállamot és világbékét.


10.  Dzsainizmus
-------------------------------------------------
Kialakulása: Kr. e. 1. évezred
Profétája: -Mahávira "Dzsina"
Eredete: -India
Elterjedése: -Ázsia, Amerika, Európa
Szent Könyve: -Tattvarta Szútra, "Valóságok Könyve"
Hívei száma: -5 millió fő
-------------------------------------------------
A Dzsainizmus egy olyan ősi Indiai aszketikus eredetű vallás és filozófia, ami már az írott történelem kezdetekor létezett, már az Indus-völgyi civilizációból (i. e. 3000-1500) megmaradt leletekben is megtalálható. Az ind vallás filozófia egyike. Végleges, mai alakját: Mahávira herceg, Vardhamána (Kr. e. 6. század) tanításaiból nyerte. A Dzsainizmus magát örökkévaló és univerzális igazságok gyűjteményének tartja, amiket az emberiség időnként elfelejt, de újra és újra visszatérnek a megvilágosodott vagy mindent tudóvá vált emberek tanításain keresztül. India hatalmas lakosságának ma kevesebb mint fél százaléka Dzsainista, nagyjából: 5 millió fő, ám a Dzsainizmus ennél jóval nagyobb hatást gyakorolt a társadalomra, a politikára, a gazdaságra és a vallásra. A Dzsain szó a szanszkrit Dzsina "Győztes" gyökből származik. Győztesként jellemezték a 24 nagy tanítót, akik önmegtartóztatásukkal uralták testüket, szenvedélyeiket és lelküket, és így elérték a megszabadulás "Móksa" állapotát, azaz megszabadultak a születés és halál örökös körforgásából. A vallás, hagyományos nevén Dzsain Dharma, mely az i. e. 6. században vált el a hinduizmustól önálló hit- és filozófiai rendszerként. A Dzsainizmus alapja a hindu herceg: Mahávira "Dzsina" (i. e. 599-527) tanításain alapul, mely az emberiség által időnként elvesztett örök és általános igazságok megértését tekinti fő feladatának. A Dzsainok szerint az elveszett igazságok később ismét felbukkannak a felvilágosulást nyert emberi lények tanításán keresztül.


11.  Zoroasztrizmus
-------------------------------------------------
Kialakulása: -Kr. e. 2. évezred
Profétája: -Zarahustra "Zoroaszter"
Eredete: -Irán
Elterjedése: -Ázsia
Szent Könyve: -Zend-Aveszta
Hívei száma: -4 millió fő
-------------------------------------------------
A Zoroasztrizmus az ősrégi Iráni vallás, a világ egyik legrégebbi, máig létező vallása, amely az Iráni-felföldön keletkezett. A Zoroasztrizmus alapítója egy Iráni próféta és hitújító, Zarathustra "Zoroaszter" volt, aki feltehetőleg a Kr. e. 2. évezredben élt. A vallás egyaránt tartalmaz Monoteista és részben Dualista jellegzetes tanokat is. A követőit Zarathusztriánusoknak is nevezték, az Iszlám megjelenése óta Pársziknak is szokták őket nevezni. A Kr. e. 7. században Zarathustra tanítása elterjedt az Iráni-fennsíkon. Amikor II. Kurus perzsa király a Kr. e. 6. században megalapította a Perzsa Birodalmat, a Zoroasztrizmus lett az államvallás, a Perzsa hódítás nyomán: Indiából Görögországba és Egyiptomba is eljutott. A Zend-Aveszta a zoroasztrizmus szent könyve, amely egyetemes igazságokat tartalamz. A Zoroasztrizmus tanítása szerint az élet célja a tökéletes, örök boldogság elérése, a lélek örök és halhatatlan. Isten tiszteletük legjellemzőbb vonása az ún. tűz-templomokban a szent-tűz őrzése; a tűz-oltár állt, itt mutatták be szertartásaikat, emiatt tűz-imádóknak is nevezték őket. A Zoroasztrizmus: 1200 éves történelmének a 7. században az Iszlám előretörése vetett véget. A Muszlimok azonban csak fokozatosan kényszerítették rá vallásukat és törvényeiket a hódítottakra. A 10. században végül egy nagyobb Zoroasztriánus közösség elhagyta szülőföldjét, és vallásszabadságot biztosító új országot keresve Indiában telepedett le, ahol ma is Párszi (Perzsia) népének nevezik őket. A Zoroasztrizmus központja ma már nem a hajdani, egykori: Perzsia, Irán, hanem a mai: India, Mumbai.


A Vallásról és az Egyházakról..

-- A Vallás elsőrendű célja, hogy szent életű embereket hívjon létre, templomok, mecsetek, zsinagógák, imaházak, királyság termek helyett. A szent iratok alapján a vallásnak élő gyakorlattá kell válnia az ember életében. A vallás maga az élet, nem pedig csak külső formalitás, üres beszéd vagy képmutatás. Nem egy vallásba vagy felekezetbe való tartozás teszi vallásossá az embert. Az igazi vallás egy univerzális belső vallás: a szív vallása. Először a szívet kell megtisztítani.
-- Szép és kifejező a magyar nyelv, a magyar szavakban pedig minden benne van, önálló jelentés tartalommal is rendelkeznek, büszkélkednek. A vallás szavunk maga is Istenhitet jelent, ha vallásos valaki, az azt jelenti, hogy hisz Istenben. Maga a vallás szó hitet, hitvallást jelent. Hiszen a világon akárhány ezer egyház is müködik, csak egy Isten és egy Vallás van, a fejlődés és az igazság létezik.
-- Manapság a köztudatban úgy van, azt hiszik és úgy is tartják az emberek, hogy az számít vallásosnak, az vallásos, aki valamilyen egyházhoz, felekezethez, szektához tartozik. Pedig ez egyáltalán nem így van ám és nem is ezt jelenti a vallás szavunk. Nem kell tartozni valakinek ahhoz sehová és senkihez sem, hogy azt mondhassa magáról, vallásos vagyok. Hiszen aki hisz Istenben az már önmagában is vallásos..
-- A történelem során itt a Földön számtalan egyház, felekezet, szekta alakult ki, akik abban voltak csak közösek, hogy mind Istentől és a menyekből eredőnek eredeztették magukat, pedig valójában nem onnan eredtek, hanem nagyon is Földiek voltak, hiszen mind itt jöttek létre az emberek között a Földön. Ezek az egyházak, felekezetek, szekták valójában itt a földön kialakult gazdasági és politikai szervezetek, amelyek mind pénzből élnek elsősorban, a hívőkből, a híveik támogatásából és pénzéből.
-- A nagy vallási szervezeteket egyébént ugyanazon körből valók alapították, akik a politikai szervezeteket is létrehozták. Tehát maga az egyház, felekezet, szekta az még nem jelent vallást, inkább politikát, és ez fordítva is igaz. A vallás és az egyház tehát két különböző dolog. Aki megvallja Istent az a vallásos. Szép és kifejező a magyar nyelv, a magyar szavakban minden benne van, önálló jelentés tartalommal rendelkeznek.
-- A vallás szavunk maga is Istenhitet jelent, ha vallásos valaki, az azt jelenti, hogy hisz Istenben. Maga a vallás szó hitet, hitvallást jelent. Ha megkérdezik azt, hiszel e Istenben. Mi a hited, mi a vallásod, mi a hitvallásod.? A válasz az, hogy az Isten.. A hit + vallás = hitvallás = Isten. A vallás tehát egyáltalán nem csak az aminek látszik és mondják, nem csak a szervezett közösségeket, csoportokat jelenti.
-- Mindenki vallásos tulajdonképpen, akinek van hite, aki hisz Istenben, az vallásos. A vallás két szóból tevődik össze, vállalás + megvallás = vallás. A vallás egyrészt "vállalás", nem a keresztre tett eskü, hanem a vállalás, hogy leszületsz ebbe a földi életbe és teljesíted a vállalásod. A vallás másrészt, "megvallás" is még abban, elsősorban Istennek, magunknak, és családunknak, hogy Isten bennünk van. A Vallás az Isten és az Ember örök kapcsolatát fejezi ki, annak örök kifejeződése..


A Földön jelen lévő "Vallásokról", Egyházakról

-- A Földünkön jelenleg körülbelül: 20.000 vallás, egyház, felekezet, szekta van jelen, van bejegyezve, egyidejűleg müködik és jól prosperál. Ez a 20 ezer különböző vallás egy hatalmas szám, még kimondani is sok, 20 ezer egyház, felekezet, szekta mind azt hirdeti, hogy csak ő az egyedüli  igaz és helyes út.
-- Hogy lehet ebben a végtelen vallási óceánban, tengerben vajon tájékozódni. A világ vallási térképén az látszik, mennyire tarka , mennyire sokszínű a Föld vallási megoszlása és tagoltsága. A Bolygónkon jelenlévő: 20 ezer. "egyház, felekezet, szekta" képe befesti a Földgolyót.
-- A jelenlegi korunkat szokták: modern-kornak, atom-kornak, vas-kornak, műanyag-kornak is nevezni. Én úgy gondolom, hogy jelen korunkat leginkább és legtalálóbban a szembesülés korának hívhatnánk. Ugyanis erre a korra sem a műanyagok használata, sem az atom-energia felhasználása nem jellemző annyira, mint az a puszta tény, hogy kénytelenek vagyunk szembesülni eddigi egész múltunkkal, jelenünkkel, jövőnkkel.
-- Szembe kell néznünk azzal a ténnyel, hogy ezen a földön már voltak előttünk is fejlett civilizációk, sőt tőlünk még fejlettebbek is voltak. Viszont még ezek a tőlünk fejlettebb civilizációk is egy idő után elpusztultak. Ha nem vigyázunk mi is hasonló sorsra jutunk. Fel kell fognunk, hogy a kapitalista, ipari, fogyasztói társadalom teljesen csődbe vitte bolygónkat és társadalmunkat..
-- E csőd erőteljesen kifejeződni látszik egy vészesen közeledő klíma összeomlásban, környezeti válságban, egy növény és állat világot kipusztulással fenyegető kataklizmában. Meg kell értenünk, hogy minden ideológia és dogma ideje végképpen lejárt, semmiféle megújításukra nincs már remény.
-- A gondolkodásunk és ezzel a kultúránk is válaszútra ért. Ha nem adjuk fel a dogmatikus gondolkodást, akkor elpusztul a világunk, ha feladjuk, akkor megmenekülhetünk, de elpusztul az a kultúra amelyben eddig éltünk. Szembe kell néznünk a vallások, a vallásaink súlyos válságával is, hiszen hitvilágunk valószínűleg a kozmoszról szerzett újabb ismereteink fényében egészen másként fog festeni.
-- A tőlünk másabb, eltérőbb, különféle földönkívüli fajok vallása másabb, eltérőbb a miénktől, az ő vallásuk: Univerzális - Egyetemes. Az Univerzum egyetlen hatalmas élőlény, amelynek mi mindannyian az alkotó részei és egységei vagyunk. Az Univerzális vallás lényege ez, a Teljeség és az Egység Tudata.


A Tudás megszerzéséről

-- A tudást nem feltétlenül csak valamilyen tudományos úton lehet megszerezni, és így valójában semmilyen jelentős ún. vallási igazsághoz sohasem ilyen módon jutottak hozzá.. Az időszámításunk szerinti harmadik évezredbe lépvén a Föld hat nagy egymással rivalizáló vallásra és több ezer kisebb vallásra, szektára van felosztva.
-- A 6. nagy világvallás a következő:. -kereszténység, -iszlám, -buddhizmus, -hinduizmus, -taoizmus, -judaizmus. A széttagoltság azonban akkora, hogy csak a keresztény vallásnak egymagában legalább 100. féle vallási irányzata, változata van. Ezért az emberiség vallási és hitbéli egységéről így egyáltalán nem lehet beszélni, ízekre van szedve minden, szét van aprózva, tördelve, és szeletelve..
-- Pedig valójában csak egy Isten van, egy tiszta fény, tudat és akarat, ami mozgatja a nagy egészet. A gyors ütemű technikai fejlődésünk a legnagyobb bizonyossággal hamarosan lehetővé fogja tenni azt számunkra, hogy kapcsolatba lépjünk az űrben lévő idegen intelligenciákkal. Hogyan fogunk nekik bemutatkozni és mit fogunk mondani magunkról. Úgy mint katolikusok.?. Mint protestánsok.?. Mint zsidók.?. Mint mohamedánok.?. Mint buddhisták.?. Mint hinduk.?. Mint taoisták.?.
-- Azt akarjuk, hogy egy tőlünk idegen és magasabb szintű szellemi intelligencia szellemileg csökkent értelműnek tartson minket. Azért mert szombaton nem foglalkozunk a fény gyújtásával.?. (ortodox zsidók). Azért mert nem eszünk disznóhúst.?. (mohamedánok és zsidók). Azért mert a sovány teheneket és a kövér patkányokat szentnek tartjuk.?. (hinduk és rokon vallásai). Azért mert a mindenható Istenünket Jézus Krisztust szörnyű keresztre feszítettük (zsidó-keresztények)…
-- Én a legnagyobb valószínűséggel feltételezem azt, hogy a harmadik csillagközi évezredben már kényszerűen el fog jönni az idő a sokféle Földi vallási istenség végére, eljön a vége. Azzal a kitétellel, hogy mi mindannyian a hatalmas „nagy egész” részei vagyunk egy teljes egységben.
-- Az egyetlen Istennek többé már nem kell felfoghatatlan módon egyidejűleg jónak és dühösnek lennie, többé már nem felelős minden szenvedésért, örömért és megpróbáltatásért. Mi magunk hordozzuk önmagunkban a pozitív és negatív erőket és energiákat, mert mi mindannyian a „nagy egészből” származunk, ami mindig is volt. A „nagy egész” működött mindig, öröktől fogva volt és örökké is lesz..
-- A vallások, egyházak, felekezetek és szekták számtalan isteneikkel együtt eddig mindig fékezték a fejlődést a történelem folyamán. Milyen sokszor voltak a vallások és szekták elindítói háborúknak, üldöztetéseknek, népirtásoknak, szenvedéseknek, szörnyűségeknek. Ha pedig nem térnek jobb belátásra, akkor okozói lesznek a földünk és fajunk teljes kipusztulásának, az emberi élet megszűnésének…
-- Az ugrásszerű szellemi és technikai fejlődésünk hamarosan elhozza majd a találkozást, egy másik „bolygó urával”. A vele való találkozást vajon milyen lesz. Ha majd megtörténik a találkozás és felvesszük a kapcsolatot itt a földön vagy az űrben más fejlett intelligenciákkal, az valóban korszakos lesz..
-- Ez a találkozás nem illeszkedik bele a jelenleg a Földünkön lévő: 20.000 vallás és szekta koncepciójába. A hívő báránynak az embernek kell a teremtés koronájának maradnia.. És mi van, mi lesz akkor, ha a más bolygókon élő intelligens lények minket messze felülmúló értelemmel rendelkeznek és mentesek mindenféle teremtési aktustól.
-- Olyan nehéz a meghitt és kedvessé vált mesétől búcsút venni. Mi a helyzet akkor, talán templomokat és szentélyeket kellene robbantani és lerombolni.?. Nem és nem.!. Ahol az emberek összegyűlnek és a Teremtőt, a Mindenhatót, az Istent dicsérik, ott érzékelnek egy jótékony és erősítő hatást, közösséget. Mintha egy hangvilla tónusától lennének megérintve, a térben rezeg valami nagyszerűnek a közös sejtése..
-- A szakrális helyek, szentélyek és templomok az elmélkedések, a meghatározhatatlan közös „nagy” dicséretének helyszínei, amelyet parancsszóra Istennek tanultunk meg nevezni, pedig Isten lehet egy pozitív fény, erő, energia, tudat is. Ezek a gyülekezőhelyek szükségesek, a többi rajta lévő máz teljesen felesleges.    


A jelenünkről és jövőnkről

-- A tudósok, kutatók, környezetvédők arra hívják fel a figyelmet, ha továbbra is ilyen ütemben pusztítjuk bolygónk élővilágát, a Föld rövid időn belül tönkre fog menni. A félelmetes jövő perspektívája és víziója az, hogy már közel: 8 milliárdan vagyunk, ennyi ember lakja már be bolygónkat és még mindig csak tovább szaporodunk. Az emberek száma: havonta, hetente, naponta nő, ember áradat árasztja el bolygónkat.
-- Minden egyes embernek táplálékra, ruházatra, lakásra van szüksége, mindannyian egyre több hulladékot termelnek, amivel tovább szaporítják földünkön a nitrogént és a szén-monoxidot. Egyre több mezőgazdasági haszonterületre és egyre több nyersanyagra van szükség, mint amivel a bolygónk rendelkezik. Mint a rákszerű daganat áttétei, úgy terjednek és fertőzik az emberekkel telezsúfolt, egyre nagyobbra növő városok a Föld élővilágát. Ha már végső szükségből kiirtották az őserdőket, az emberiség önmagát fojtja meg, megsemmisíti az oxigén forrásokat.
-- A Földünk jelenlegi beteg, a legnagyobb kártékony vírúsai és bacílusai pedig mi vagyunk emberek, a gondatlan ember, a felelőtlen ember. Az csodás kék bolygónkon az ember szépen lassan túlszaporodott, majd szépen lassan és módszeresen felélte annak értékeit, kincseit, erőforrásait, egyáltalán nem gondolva a jövőre. Mindezekre a problémákra egyetlen megoldás lett volna, amit már több évszázaddal ezelőtt meg kellett volna tenni, az azonnali és szigorú születés korlátozás.
-- Ám ennek ellent mondtak a nagy és kis egyházak, felekezetek, szekták urai és parancsolói. Minden közösség számon tartja a bárányait és a több bárány több hatalmat jelent. Még akkor is így van ez, ha ez a hatalom az emberek nyomorában kerül kifejezésre. Ez nem lehet Isten akarata szerinti. Ami itt az Isten nevében történt az nem más mint hatalom politika, az Isten képmásaival, teremtményeivel, szemben. Ez az emberiség ellen elkövetett bűntény. Valójában csak egy Isten van és egy vallás..


Jézus Krisztus Küldetése...

-- Az ember összetett lény. Akkor van egyensúlyban, ha test, lélek, szellem harmóniában él egymással. A teljes ember a Homo sapiens tehát nemcsak biológiailag ember. Négy térben él: materiális, szociális, intellektuális és spirituális térben. Ezek metszéspontjában van a kiegyensúlyozott, harmonikus élet. Ha ez a harmónia megbomlik, az ember „használhatatlanná” válik biológiailag is. Sok igazságot tartalmaz a bölcs latin közmondás: "Mens sana in corpore sano" - "Ép testben ép lélek".
-- Az ember élete során nagyon sok mindent kibír. Egyet azonban nem, és ezt úgy hívják, hogy reménység nélküli élet.!. Hogy is szól a három Isteni erény: hit, remény, szeretet. Számos orvosi megfigyelés bizonyítja, hogy nem az hal meg először, aki betegsége folytán súlyos helyzetben van, hanem, aki feladja, akiben a reménység összedől, azt biológiailag is legyűri a betegség. A reményt vesztett embernek Istene sincs, és akinek Istene nincs, annak semmije sincs..
-- Nos, azért jött Jézus e Földre, hogy az ember harmóniáját vissza állítsa. A bűn a lélek betegsége, amely elszakította Istentől az embert. Jézus küldetése éppen az, hogy helyreállítsa az Isten és ember közötti viszonyt. Ezért a fizikai, testi gyógyulásnál sokkal nagyobb jelentőséggel bír a lelki gyógyulás.
-- Egyszer Jézus, szombati napon meggyógyított egy 18 éve meggörnyedt hátú asszonyt. Az eseményt a zsinagóga vezetőjének haragos szavai követték, mert a gyógyítás éppen szombaton történt. Jézus kemény hangon utasította vissza a képmutató bírálatot, mondván: vajon szombat napon nem oldja-e el mindegyikőtök ökrét vagy szamarát a jászoltól és nem viszi-e ki itatni. Hát Ábrahámnak ezt a leányát, akit 18 éve megkötözött a Sátán, nem kellett-e feloldani ebből a kötelékből.
-- Az általános emberi gondolkodástól eltérő, csodálatos Jézus Krisztus gyógyítási módszere. Egy alkalommal súlyos béna embert vittek négyen Jézushoz azzal a szilárd hittel, hogy Jézus meg tudja gyógyítani őt. A ház előterében nagyon sok igehallgató lévén, akadályozták a Jézus elé jutást. A beteget szállítók megbontották a tetőt és úgy engedték le Jézus elé a tárgát kötélen. Mindenki feszülten figyelt, milyen gyógyítási módszerrel állítja talpra Jézus a beteget. Nos, Jézus megkezdte a gyógyítást, és azt mondta a betegnek: „Fiam, megbocsátattak a bűneid”..
-- Többen azt gondolták ekkor, istenkáromlás történik, hiszen a bűnt csak maga a Teremtő Isten bocsáthatja meg. Nos, ezek után a kétkedő „farizeusok” számára egy örökre tanulságos mondat hangzik el: „hogy megtudjátok, hogy az Emberfiának van hatalma a bűnöket megbocsátani a földön – így szólt a beteghez: „neked mondom, kelj fel, vedd az ágyadat és menj haza!”
-- A csodálatos gyógyulás után mindannyian dicsőítették az Istent. Alapvető fontosságú tehát a bűnbetegségtől megszabadulni, mert a fizikai testünk földi léte véges, múlandó, és ami porból lett az újra porrá lesz, csak a magasabb rendű, az örökérvényű lép át Isten csodálatos világába. A földi élet egy biztos pontja, hogy át kell lépni a halál kapuján. Jézus Krisztus azért jött, hogy a benne hívőknek új életet, az örök életet adja.
-- Sajnos a 21. század vallási világa tele van depressziós emberekkel, akiket üldöz a létbizonytalanság és a negatív a további rossz hírek áradatát zúdítja ránk, hogy rabságban tartsa gondolkodásunkat, szellemünket. A médián keresztül ma már a rossz gondolatok kemény kötelével milliókat kötöz meg és zár a depresszió börtönébe, ahonnan csak egyedül Jézus Krisztus tud megszabadítani az Ő csodálatos gyógymódjával, hogy elsősorban a halhatatlan lelkünk egészségét adja vissza, mert bűn nem örökölheti Isten országát..
-- Drága testvéreim szerte a világon, most, amikor a körülöttünk levő világ forrong, a politikai, gazdasági, és erkölcsi csőd réme tartja fogva az embereket világszerte, és sehol sincs aki segítene rajtuk, forduljunk ahhoz, akinek adatott minden hatalom mennyen és földön, és Jézus Krisztus vállalja, hogy amíg ezt tesszük, velünk marad minden napon a világ végezetéig.. Jézus utolsó szava ez volt: "Veletek maradok örökké, a világ végezetéig". Hiszen csak egy Isten van és egy Vallás, a jó és pozitív.