Rúna, Rúnák, "Titkos Jelek" - Friedrich Klára

A rún, rúna szó a germán nyelvben titkot jelent, és valóban csak a beavatottak ismerhették ezeket az évezredes ősi jeleket. Használatuk a rúna mesterek kiváltsága volt, akik a tudást, csak a kiválasztottak számára adták át. Így a rúnáknak mágikus hatású jelentést tulajdonítottak.

A Runa, a Rúnákról

A Rúna szó azt jelenti titkos jelek. Többnyire a vikingekkel hozzák összefüggésbe, de a kelta és germán népek is használták a rúnákat. Nem csak a szó hétköznapi értelmében használták ábécéként, hanem ahogy a szó is jelzi, a tudás titkos szimbólumai is voltak. Amikor egy szent ábécét leírnak, és világi célokra használnak fel, akkor a titkos tudás el kezd szétszóródni, és esetleg örökre elveszhet. Úgy tűnik pontosan ez történt a rúnákkal is, az utóbbi néhány évszázadban.. 

A Latin ábécé betűi önmagukban nem jelentenek semmit, de a rúna betűi, vagy a héber ábécé: 22 betűjénél ez nem így van. Minden egyes rúnának, vagy héber betűnek meg van a maga jelentése, üzenete, sőt több jelentést is sugall. Talán éppen ezért a rúnák eredete homályba vész, de mágikus alkalmazásuk a 19. században újra ismertté vált. Már puszta lejegyzésükkel életre kelthetjük az ősi rúnák erejét. Használatuk az ezoterikus világon belül nagyon sokrétű, mert a jóslástól kezdve a gyógyításon át, a védelemig mindenre használható. Sokan hímeznek például rúna jelet a születendő gyermekük takarójára. 

A Rúna 24 jelből áll, melyek jelentése más- és más. A jelet arra a pontra kell felhelyezni, ahol el akarjuk érni a pozitív változást.. Régebben szappannal, vagy fehér krétával is rajzoltak rúna jeleket a lakás különböző pontjaira, hogy azok védelmet nyújtsanak számukra. A tipikus német házak falain látható díszítések például szintén rúnasorok. Manapság főként jóslásra használjuk, de akár vizsgaidőszakban is segítségünkre lehetnek a mágikus jelek, mégpedig úgy, hogy a kiválasztott szimbólumot ráírjuk a jegyzeteinkre, vagy könyveinkre. A rúnák segítségével varázsolhatunk is, méghozzá úgy, hogy meggyújtunk egy gyertyát, majd egy lapra átmásoljuk a kiválasztott rúnát. Ha ezzel megvagyunk, koncentrálunk a változásra, amit ezzel szeretnénk elindítani. Majd gyújtsuk meg a lapot, és hagyjuk, hogy a lángok életre keltsék a rúnák ősi energiáját. 

A Rúnákat legtöbbször jóspálcikákra vésték, így kevés korai lelet maradt meg. Azonban rúna feliratokon, amiket tárgyakra, gyakran sírkövekre véstek, számos kőemlék maradt meg Európa szerte. Ebben az időszakban számtalan helyen fellelhető, érméktől koporsóig, egyes helyeken, pedig az Egyház is áldását adta használatukra. Még a közemberek is le tudtak írni egyszerű rúna-varázsigéket. Sajnos, amikor az egyház ádáz küzdelmet indított „az ördög kiűzésére Európából" címen, ennek a többi mágikus művészettel együtt a rúna is áldozatul esett. 

A Rúna-mestereket száműzték, vagy bujdosásra kényszerültek, s a rúnák tudománya velük együtt sírba szállt, csaknem teljes egészében. Bár egy része titokban fennmaradt, ma már bizonyos esetekben szinte lehetetlen elkülöníteni az ősi hagyományt a modernebb ezoterikus filozófiáktól. Amikor az északi törzsek kezdték átvenni az itáliai ábécét saját szimbólumrendszerükbe, profán és vallásos életük szempontjai szerint adtak a betűknek neveket, ily módon átalakítva egyszerű piktogrammjaikat egy mágikus ábécébe, majd ezeket talizmánként, mágikus feliratokként és jóslásra használták.

A Rúna ábécé saját neve „Futhark" A „futhark" név, akárcsak az „ábécé", a rúnasor első néhány betűjéből adódik. Ez a sor eltér a latin ábécétől, és különleges helyet biztosít az alfabetikus írásjelek között.. A futhark eredetileg 24 jelből állt, F-fel kezdődött és O-val végződött, a mai Svédország, Norvégia, Dánia és Észak-Németország területén élt északi germán törzsek használták. Ezt a rúnaábécét „ó-„vagy „germán futhark" néven ismerjük. Akadtak ettől eltérő számú futharkok is, mint pl. az angolszász, vagy fríz, melyben 33 betű volt, és olyanok is, amelyek 23 vagy 28 betűből álltak, de ezektől is eltérően ismeretesek 26 vagy akár 16 betűs sorozatok is. A második világháború után roppant ellenszenv övezte a rúnákat, mivel a nácikkal hozták kapcsolatba. Egyenruháikon a rangjelzésekre is rúna jeleket használtak. Ennek köszönhetően a háború után szinte teljesen eltűntek a rúnák Európából, és csak igen keveset írtak róluk egészen az ötvenes-hatvanas évekig.

Az 1980-as évek közepe táján, a „New Age"-mozgalmak és a pogány vallások újjáélesztése idején világszerte rohamosan terjedt a rúnák népszerűsége. A kelta kultusz újjáéledésével egy időben, hiszen a kelták papjai a Druidák is használták a rúnákat. Talán ez is közrejátszik abban, hogy ismét kezd népszerűségnek örvendeni ezoterikus körökben. A rúnákat csupán írásként értelmezni, éppen olyan téves, mintha megpróbálnánk a kínai I Ching 64 tigrammját, ábécéként használni.

A Runák mikre használhatók

Függetlenül attól, hogy hívők vagyunk-e, vagy sem, hogy milyen politikai vagy vallási meggyőződésünk van, a rúnák mindig képesek nekünk segítséget adni, ha egy ideig hajlandóak vagyunk a hatalmukra bízni magunkat, és figyelünk üzeneteikre.
A rúnák viszont veszélyessé is válhatnak, ha túlértékeljük saját rúna-tudásunkat, vagy annyira a hatalmukba kerülünk, hogy függővé válunk, ahogy ez más jóstechnikáknál is előfordulhat.

A Runa-írás

A Rúna írás kifejezés azokra az egymással szoros kapcsolatban álló ábécékre vonatkozik, amelyeket korábban a germán nyelvek írására használtak, Skandinávia és a Brit-szigetek keresztény hitre térítése előtt, illetve egy rövid ideig a térítés után is, a már említett területeken. A skandináv változatokat futhark, vagy fuþark, az ábécék hat első betűjéből: F, U, Þ, A, R, K, az angolszász változatot pedig futhorc néven is ismerik. Az első 24 rúna közvetlenül követi az Idősebb Futharkot, kiegészítve öt új rúnával. Ezek hosszú magánhangzókat és kettőshangzókat jelölnek (á, æ, ý, ia, ea), hasonlóan az Ogham ábécé öt forfedájához. 

Az Idősebb Futhark a skandináv nyelvek ősének, az óészaki nyelvnek (urnordisk, urnordiska) a leírására szolgált. Huszonnégy rúnából áll, amelyeket gyakran háromszor nyolcas sorokba rendezve ábrázolunk, utalva a skandináv klánokra (ætt). A legkorábbi ismert, betűrendbe állított teljes készlet körülbelül Kr. u. 400-ból származik; ez a híres gotlandi Kyvler-kő.. Nagyon valószínű, hogy minden rúnának saját neve volt, az általuk jelölt hangnak megfelelően választva. Azonban az Idősebb Futhark rúnáinak neveire nincsen közvetlen bizonyíték. Azok jelenleg ógermán rekonstukciók, alapjuk a későbbi, leszármazott rúna ábécékben szereplő rúnák, a rúnaversek nyomán és a gót ábécé betűinek nevei. 

A Futhorc egy kibővített ábécé, amely 29, későbbi pedig 33 írásjegyből állt. Feltehetően az V. századtól használták. Az angolszász Fuþorc eredetére különféle elméletek születtek. Az egyik elmélet szerint Fizíában fejlődött ki, ahonnét később átkerült Angliába. Egy másik elmélet szerint a futhorcot a skandinávok juttatták el Angliába, ahol módosult, majd onnan jutott el Fríziába. Mindkét változat tartalmaz vitatható pontokat, vet fel kérdéseket, amelyekre csak a megfelelő régészeti leletekben lehet hasonlítani.. Rúna alakú írásnak tartják a török rovásírást és a székely-magyar rovásírást  is néha – főleg nem-magyar szövegösszefüggésben – rúnaírásoknak nevezik, de szigorú értelemben a „rúna” kifejezés csak a ógermán írásra vonatkozik.

A Runa-jóslás

A történeti leírások váltózóak a rúnajóslásról, tulajdonképpen bármilyen módszert választhatjuk, egyaránt hatékony lehet. De a rúnák bizonyos jellegzetességei miatt egyes módszerek jobban illenek hozzá, mint mások. Például a legtöbb rúnát kis fa- vagy agyag-, kõdarabra vésik. Ezekkel úgy a legjobb jósolni, ha összeszedjük és szétvetjük õket, ez jobban illik hozzájuk, mint meghatározott sorrendben letenni egymás után, mint a tarot-t. A norvég irodalomban is megtalálható a rúnajóslásnak ez a módja. Azt szoktam ajánlani azoknak, akik a Tarot-hoz vannak szokva, hogy átmeneti módszerként használják ugyanezt a rúnajósláshoz is, de végülis arra jutottam, hogy ez egyáltalán nem lényeges. Ha úszni akarsz megtanulni, legjobb, ha egybõl beleveted magad a vízbe. A legfontosabb azonban az, hogy azt a módszert válaszd, melyet a legjobbnak tartasz.. 

Egy rúnás módszer:. Ez a módszer alkalmas arra, hogy gyors, tömör választ adjon valamilyen kérdésedre. Naponta alkalmazható meditáció alanyaként, vagy lefekvés elõtt a nap általános áttekintésére. Gondolj egy bizonyos kérdésre. Végy ki egy rúnát a zsákjából, és nézd meg. A válasz lehet nyilvánvaló igen vagy nem, de az is lehet, hogy feltételesebb választ kapsz. Ha úgy érzed, hogy a kiválasztott rúna nem ad érthetõ választ a kérdésedre, tégy fel másik kérdést, vagy máskor próbáld meg újra. 

Három rúnás módszer: Húzz egy rúnát és fektesd magad elé, jellel fölfelé. Ez a rúna az elsõ Nornát jelenti, azokat a múltbéli eseményeket, melyek elõsegítették a jelenlegi helyzet kialakulását. Húzz egy másik rúnát és tedd a másik mellé. Ez a másik Norna, a jelenlegi helyzet, ami gyakran elkerülhetetlen változáshoz vezet. Húzz egy harmadikat, tedd melléjük. Ez a harmadik Norna, ami a legnehezebben értelmezhetõ. Egyes esetekben az egyén elkerülhetetlen végzetére, máskor viszont egész egyszerûen a mostani helyzet végeredményére utalhat, ha az nem változik addig, sõt lehet a különféle lehetõségek közül valamelyik. Csak az ösztöneidre hallgatva tudod eldönteni, éppen melyik esetrõl van szó.

A Runa-mágia

A Rúnák olyan szimbólumok, amelyek - felrajzolva, lefestve, kinyomtatva, bevésve vagy elképzelve - különleges energiákat keltenek. A rúna mágiát tehát meglepően könnyű alkalmazni, talán ezért is éli napjainkban reneszánszát. Eleinte birsalmafa kérgére rótták, csontokra és fába vésték a rúnákat. A fegyvereket szintén rúnákkal ékesítették, hogy pontosak és hatékonyak legyenek. Kelyhekre, kupákra, serlegekre karcolták a mérgek távol tartása végett. A tárgyakra és az otthonok falára a javak megóvása érdekében festették vagy rótták őket... 

Sok a zavaros elképzelés a rúnák ábráit illetően. Egyesek esküsznek rá, hogy maga a rúna is bír bizonyos rejtett erővel, de ők ugyanezt állítják a pentagrammáról és a többi mágikus jelképről is. E nézet hívei szerint elég odakanyarítani valahová egy rúnát, mert ezzel a gesztussal a varázslók máris elszabadíthatják a természetfeletti erőket. Ám a helyzet más. A rúna nem mágikus eszköz, hanem a mágia eszköze. A rúna lehetőségeinek határa a felhasználó képességeitől függ. 

Ha például a fejfájós szomszédom történetesen gyógyító rúnákat firkálgat szórakozottan egy papírszalvétára, majd megtörölgeti vele homlokát, nem fog elmúlni a fejfájása. Nem tud gyógyító energiákat továbbítani a testének. Az ok egyszerű: nem adott bele a rúnába egy szikrányi erőt sem.. A rúnákat át kell itatni erővel, hogy mágikus hatásuk megmutatkozhasson. Rúnákat rajzolgatni, karcolni, festeni, vizualizálással és a személyes erő beleadásával egyetemben.

A rúnák felhasználásának lehetőségeit tehát kizárólag saját képzelőerőnk határai szabják meg. Ha például egy barátom megkér, segítsek gyorsan kilábalni valamilyen betegségéből, rajzolok egy gyógyító rúnát, és leülök elé. Mialatt a rúnára összpontosítok, lelki szemeim elé képzelem a barátomat épen, egészségesen. Azután felébresztem magamban a személyes erőt, és elküldöm neki vizualizált rúna formájában. Ezáltal energetikailag összekapcsolódok a testével, felszabadítom az ő gyógyító erőit, enyhítem a betegségét, meggyógyítom.. Másik lehetőségem, hogy belekarcolom a rúnát egy kis darab cédrusfába, vizualizálom a barátomat egészséges állapotában, feltöltöm a rúnát a személyes erőmmel, majd átadom lábadozó barátomnak, és megkérem, hogy viselje. 

A rúnák ereje az ételek felé is közvetíthető. Ekkor a sajátos energiák a táplálékkal jutnak be a testbe. Hasonlóképpen készíthetünk rúnával megerősített gyógyfürdőt is az ismerőseinknek: jelölje ki az illetőt vizualizációval, vagy rajzolja le illóolajjal, esetleg karcolja az ábrákat egy gyertyára, amelyet bizonyos energiák felszabadítása érdekében éget. Vizualizálja a rúnát a gyógyító fürdő vizébe, mielőtt az ismerőse beleülne. A többi a számára küldött erő dolga. A papírra rajzolt rúnákhoz különféle színek tartoznak, mindegyiknek más a jelentősége.

A Runákkal hogyan bánjunk

Aki rúnákkal akar foglalkozni, először is be kell szereznie egy rúna készletet. Napjainkban ez legkönnyebben rúna kártya formájában tehetjük meg, ez ma Magyarországon a legkönnyebben hozzáférhető forma. Jó, ha a hozzávaló könyvet is megvesszük, hogy segítségünkre legyen a kezdeti lépéseknél. Gondoljunk azonban arra, hogy a rúnák eredetileg kis kövecskékre, csontocskákra, esetleg falapocskákra vésett jelek voltak. Minél „igazibbat" szeretnénk, annál inkább forduljunk ezen formák felé. 

Mivel a rúna-jóslás sajátságos technikája első sorban a rúna-dobás: Ami úgy történik, hogy ezeket a kövecskéket egy zacskóban összerázogatjuk, majd a földre, asztalra vagy egy éppen erre a célra felavatott tálcára kidobjuk őket, és így értelmezzük. Azokat értelmezzük, amelyeknek a képes fele látszik, és olyan módon, hogy amelyik közelebb van hozzánk, az történik meg a leghamarabb, amelyik a legtávolabb az a legkésőbb. És így tovább, attól függően, hogy milyen távolságra vannak a kérdezőtől. Így ha kártyalapokat használunk, akkor ettől a rúnákra olyan jellemző technikától el kell tekintenünk, és a kártyalapoknál szokásos technikákat kell alkalmaznunk. Ami persze tökéletesen megfelelhet, a kezdeteknél a rúnákkal való ismerkedésben. 

Akadnak persze olyan gyönyörű rúna-kártyák, amiknek képi ábrázolása olyan beszédes, és varázslatosak a rajzaik, hogy teljesen hatalmukba kerítik a szemlélőt, a képi segítség, pedig hajlamossá tehet arra, hogy többre értékeljük a képet, mint az Ősi motívumot. Figyelnünk kell az ilyen csapdákra is, a kártya nem rúna-kő. A későbbiekben, az ismerkedés után, kreatív módon készíthetünk magunknak rúna köveket, fából, vagy kavicsokra vésve, esetleg kiégethető gyurmából. Fantáziánk, tehetségünk, és egyéniségünk szerint. A rúna jóslás nem csak jövőbelátás. 

A rúnák tanácsot is adnak, hogy hogyan alakítsuk életünket, hogyan hozzuk összhangba akaratunkat az univerzum céljaival. Mivel a rúnák nem csak szimbólumai a sorshatalmaknak, hanem képviselői is, így a velük való foglalkozás egyfajta mágikus tevékenység. A rúnákat használhatjuk védelmezőként, talizmánként, vagy amulettként. A rúnákat ezért nem csak jóslásra, hanem a rúnamágiára is használhatjuk, mégpedig többféleképpen. Rúnákkal csak akkor foglalkozzunk, ha a megfelelő körülményeket meg tudjuk teremteni, rá tudunk hangolódni, és elég időnk van rájuk.. Ugyanúgy ahogy a Tarot kártyát, a rúnáinkat is jóm, ha beavatjuk. A Rúna beavatására is több módszer van. A legegyszerűbbtől, a napokig, sőt, hetekig tartó kifinomult rúna szertartásig. 

A rúnák hangzás értéke éppen olyan varázserejű lehet, mint a mantráké, vagy a jól ismert Om hangzás, hiszen a hangok rezgése az, ami itt is szerepet játszik. Ezeket általában erőteljesen, hosszan elnyújtva kell rezegtetnünk. A rúnákat testünkkel is ábrázolhatjuk. Így a rúna-mágus minden testrésze inkarnálja a rúna erejét. Ezt tekinthetjük egyfajta rúna-jógának is. A legfontosabb, amit a rúnákról tudnunk kell, hogy a velük való foglalkozás nagyon bonyolult, és összetett folyamat, óriási figyelmet és odaadást igényel. Ha erre képesek vagyunk, a rúnák olyan hatalmas erővel, tisztánlátással, és tudással ajándékoznak meg minket, amit ebben a pillanatban elképzelni sem tudunk. Ehhez a munkához szívből ajánlom: Paul Schmidt: "Rúnamágia" című könyvét.

Rovásírás és Runaírás

Az elmúlt néhány évben a Kárpát-medence felé fordult több nemzetközi tekintélynek örvendő, őstörténettel foglalkozó külföldi kutató figyelme. Az angol: lord Colin Renfrew régész és Richard Rudgley őskortörténész, az amerikai: Grover S. Krantz antropológus, az olasz: Mario Alinei nyelvész egyre nagyobb jelentőséget tulajdonít hazánk területének és elődeinknek bolygónk szellemi és anyagi értékeinek létrehozásában. A műveltség fontos összetevője az írás, amely Erdély területén már az újkőkorban megjelent, amint ezt az Alsó-Tatárlakai sírlelet, valamint Torma Zsófia régésznő gyűjteménye és az ő munkássága nyomán megindult feltárások bizonyítják. Európa, Ázsia írásait és keletkezésük idejét összehasonlítva joggal feltételezhető, hogy a mi Kárpát-medencei elődeink terjesztették el az írás tudományát ezekben a térségekben. 

Álljon itt most csak egyetlen érv e mellett: Kállay Ferenc "A pogány magyarok vallása" című könyvében (1861) a forrást meghatározva írja, hogy a pelazgok 16 szkíta betűt vittek le a mai Görögország területére. Ebből a 16-ból 12 megfelel a ma székely-magyarnak nevezett írás betűinek. Forrai Sándor írástörténész véleménye szerint a latin nagybetűk is a rovásírásból eredeztethetők. A szkíta és hun elődeink voltak az átadók a germán írásbeliség létrejötténél is. A germánok legkorábbi írás emlékét hordozza annak a Kr. előtti 3. századból származó 22 bronz sisaknak egyike, amelyeket 1812-ben a stájerországi Negau mellett ástak ki. A rajta lévő feliratot nyugodtan nevezhetnénk szkíta-hun írásnak is, mert minden betűje megtalálható rovásírásos emlékeinken. 

A germánok írásjeleiket runáknak nevezték. A "run" szó az ó-északi germán nyelven titkot jelentett. Tacitus római történetíró I. században írt Germania-jából megtudhatjuk, hogy a nemzetségfők a gyümölcstermő fák ágait levágva, ezekre jeleket rónak, majd az ágakat egy fehér vászonra dobják. A nemzetségfő az égre tekintve találomra kiválaszt hármat e rótt botokból, és ezeknek betűiből következtet a jövőre.... A későbbi Németország területén a 24, Angliában a 33 betűből álló runaváltozat terjedt el. Hrabamus Maurus fuldai apát a IX. században egy 16 betűs változatot jegyzett le nyelvtankönyvébe. Ennek első 6 jegyéről nevezzük futhark-nak a runák betűsorát.

A runák a kelta-germán területeken a VIII. századig voltak használatban. Ekkor a római kereszténységre térítéssel együtt a latin betűket is rájuk kényszerítették. A kelta ősműveltség emlékeit azonban már évszázadokkal korábban gyomlálgatták a térítők, pótolhatatlan kárt okozva. Szent Patrick, Írország védőszentje és apostola (Kr. u. 380-460) személy szerint 180 kelta nyelven írt könyvet égetett el. Hát fura egy védőszent az ilyen, annyi szent! Itt most nem térünk ki a magyar rovásírás megsemmisítésére irányuló hasonló hatékony intézkedésekre. A svédek dicséretére legyen mondva, ők még a XIII. századig kitartottak a runaírás mellett, megbecsülve hagyományaikat. 

Ősműveltségünk tiszteletére nálunk sem lehet panasz, egyre több kutató, oktató, tanuló használja a rovásírás betűit, Szakács Gábor évente az egész Kárpát-medencére kiterjedő versenyeket szervez, bár a hivatalos tudomány továbbra is kitart amellett, hogy a magyarokat a X-XI. századi nyugati térítők tanították meg a betűvetésre. Svédországban több mint 2500 runafeliratos kő maradt fenn, Dániában 300, Norvégiában, Izlandon, a Man szigeten, az Orkney szigeteken újabb 500. A leghosszabb szöveg a svédországi Rök sziklán olvasható, csaknem 800 jelet tartalmaz és a IX. században készült. A legtöbb követ halottaik emlékére állították és ma nemzeti kincsnek tekintik őket.

A runák eredetéről a kutatók különféle meggyőződésre jutottak. Nem tévedtek nagyot azok, akik az ógörög vagy etruszk származást igyekeztek bizonyítani, hiszen ezek is a mi Kárpát-medencei ősírásunk gyermekei. Hivatalosan a runákat az etruszk írás alpesi változatának tekintik. A runa írás iránya többnyire jobbról balra haladt. Néha a betűket elfordították, vagy fejre állították, ők bizonyára tudták miért. A sorok kanyarodása gyakran busztrofedon, azaz ökörszántás szerű, kanyargó mintázatát követik. A runákról a germán mitológiában is szó esik. E szerint Odin (Wotan) a főisten 9 éjjelen át függött egy fán, mintegy áldozatot vállalva, hogy megtudja a runák titkát. Bragi, a költészet istene runajeleket visel a nyelvén. Odin fia, Baldur pedig a világ végén a holtak országából kiszabadulva aranytáblákat talál, amelyekre runákkal vésték népe történelmét.