Olimpiai játékok története és eredményei - Bíró Csaba

2022.07.25 15:34

Az Olimpiai játékok története.

Az Olimpiai játékok a sportvilág legnagyobb eseménye, a négy évenként megrendezett legnagyobb seregszemléje. Az olimpiai játékok eredetét mítoszok sora lengi körbe, de ezek mind megegyeznek abban, hogy a játékok isteni eredetűek voltak. Az ókori Olimpai játékok i. e. 776-ban Olümpiá-ban, míg a modern olimpiai játékok kezdete: 1896-ban: Athén városában indult útjára.

Olimpiai Játékok

-- A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) 1894-ben jött létre a francia Pierre de Frédy, Baron de Coubertin kezdeményezésére. A NOB lett az „olimpiai mozgalom” szíve, az egymás után alakuló nemzeti olimpiai szervezetek összefogója. Ahogy az olimpiai mozgalom nőtt, kialakult a szerkezete, összetettsége.
-- Az Olimpia hármas jelszava: "Citius, Altius, Fortius - "Gyorsabban, Magasabbra, Erősebben" lett. Az egymást követő olimpiai játékokon folyamatosan emelkedett a részt vevő nemzetek száma, mígnem a létező országok nagy része már képviselte magát az eseményen. A híradástechnika fejlődése nyomán a közönség is egyre nagyobb érdeklődéssel fordult a játékok felé, így vált az olimpia a legnézettebb televíziós sport eseménnyé.
-- Az Olimpizmus fejlődése egy idő után már az esemény megrendezésében okozott gondokat, ezért a NOB a megrendezésre kerülő sportágak számát és a részt vevő sportolók létszámát is korlátozni kénytelen, ez utóbbi miatt vezették be a kvalifikációs rendszert. A 2008-as nyári, a Pekingi Olimpiai játékokon összesen: 28 sportág, 34 szakág, 302 versenyszáma szerepelt, míg a legutóbbi téli, a Vancouveri olimpián: 7 sportág, 15 szakág, 86 versenyszámát bonyolították le.
-- Az újkori olimpiai játékok története során olyan új hagyományok épültek be a rendezvényekbe, mint a nyitó- és a záró- ünnepségek megrendezése vagy az érmek átadásának ünnepélyes volta. Az olimpia népszerűsége különböző problémákat is hozott magával, például a politikai és a gazdasági szektor mind erőteljesebb beavatkozási szándékait, a terrorizmus megjelenését, és a korrupciót.
-- Az első ókori olimpiai játékokat (görögül: Ολυμπιακοί Αγώνες - Olimpiákoj Agónész) i. e. 776-ban tartották a Görögországi: Olümpiában, és egészen i. sz. 393-ig rendezték meg, de ekkor Nagy Theodosius császár a kereszténység végleges megszilárdítása érdekében minden pogány rendezvényt betiltott, így az olimpiai játékokat is beszüntette, közel: 11 évszázados fényes múlt után.
-- Az Olimpiai játékok felélesztésének a gondolata: Panajótisz Szúcosz görög költő és újságíró fejében fordult meg először 1833-ban, amit a "Halottak párbeszéde" című versében is megfogalmazott. Az első újkori, olimpiára emlékeztető rendezvény: Evangélisz Zápasz anyagi támogatásával, 1859-ben jött létre. Ő állta a Pán-Hellén Stadion felújítási költségeit is, és ott rendezték meg a hasonló: 1870-es és 1875-ös játékokat is.
-- Ezt szerte a világon újságokban és közleményekben tudatják az emberekkel, a London Review például azt írta ekkoriban:.. "Az olimpiai játékok, melyeket évszázadokra abbahagytak, ismételten elkezdődtek.. Valóban meglepő hír,, hogy a klasszikus ókori játékokat: Athén mellett újra felébresztették.”
-- A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) 1894-ben jött létre a francia: Pierre de Frédy, Baron de Coubertin kezdeményezésére. A NOB lett az „olimpiai mozgalom” szíve, az egymás után alakuló nemzeti olimpiai szervezetek összefogója. Ahogy az olimpiai mozgalom nőtt, kialakult a szerkezete, összetettsége. Az Olimpia hármas jelszava: "Citius, Altius, Fortius" (Gyorsabban, Magasabbra, Erősebben) lett. Az egymást követő olimpiai játékokon folyamatosan emelkedett a részt vevő nemzetek száma, mígnem a létező országok nagy része már képviselte magát az eseményen.
-- A híradástechnika fejlődése nyomán a közönség is egyre nagyobb érdeklődéssel fordult a játékok felé, így vált az olimpia a legnézettebb televíziós sport eseménnyé, de a helyszíneken is mindig tömött lelátók előtt zajlanak a versenyek. Az olimpizmus fejlődése egy idő után már az esemény megrendezésében okozott gondokat, ezért a NOB a megrendezésre kerülő sportágak számát és a részt vevő sportolók létszámát is korlátozni kénytelen, ez utóbbi miatt vezették be a kvalifikációs rendszert.
-- Az Olimpiai játékok a modern korban egy nagy globális világ játékokká nőtt, amely körülöleli az egész glóbuszt, az egész földtekét. A 2008-as nyári Pekingi Olimpiai játékokon összesen: 205 nemzet, 11.000 sportoló, 34 sportág, 302 versenyszám szerepelt. A legutóbbi téli, Vancouveri olimpián: 7 sportág, 15 szakág, 86 versenyszámát bonyolították le. A 2020-as Tokiói nyári olimpiai játékokon: 207 nemzet, 12.000 sportoló, 37 sportág, 339 versenyszám szerepelt.
-- Az újkori olimpiai játékok története során olyan új hagyományok épültek be a rendezvényekbe, mint a nyitó- és a záró- ünnepségek megrendezése vagy az érmek átadásának ünnepélyes volta. Az olimpia népszerűsége különböző problémákat is hozott magával, például a politikai és a gazdasági szektor mind erőteljesebb beavatkozási szándékait, a terrorizmus megjelenését, a korrupciót stb.
-- Az Olimpiád fogalma a Pán-Hellén játékok (Olümpiai játékok, Püthói játékok, Iszthmoszi játékok, Nemeai játékok) tiszteletére alakult ki, mint a sportban használatos időszak. Felöleli két olimpia között eltelt négy évet. Korunkban időnként használják magára az olimpiai évre, amikor a téli vagy nyári olimpiát rendezik.

Az ókori olimpiai játékok

-- Az Olimpiai játékok eredetét régi és nemes mítoszok sora lengi körbe, ezek mind megegyeznek abban, a játékok isteni eredetűek. Az első szerint Zeusz nevéhez fűződik az olimpiai játékok megalapítása, mert itt birkózott meg apjával, Kronosszal az isteni trónért. A második mondakör szerint Pelopsz volt az alapító, aki egy győztes kocsiversenyt vívott Oinomaosszal, Pisza királyával, és így nyerte el a szépséges királylány, Hippodameia kezét. A harmadik mondakör szerint Héraklész az olimpiai játékok szülőatyja, aki egyik próbatétele után elfoglalta Éliszt, és a győztes zsákmányából alapította meg Olümpiában a versenyeket.
-- Bárki is volt az alapító istenség, felépítette az olimpiai stadiont és a környező építményeket, majd megállapította a "Stadion" versenytávját (görög: στάδιον, latin: stadium), amelynek nagysága: Olümpia: 184,97 m volt. Más görög város államokban ettől eltérő méretű volt, például: Athén: 192,27 m, Delphoi: 177,55 m. Egyébként 1 sztadion = 6 plethron = 600 pusz görög láb.
-- Az első olimpiai játékokat i. e. 776-ban tartották, bár valószínű, hogy már korábban is folytak sport versenyek, ezt követően általában négyévente rendezték meg. A két olimpia között eltelt időt olimpiádnak nevezték, ami egy idő után időszámítási alap is lett. Az ókori olimpiai játékok népszerűsége csak folyamatosan emelkedett, az időszámításunk előtti 5. és 6. században érte el tetőpontját.
-- A játékokban a vallásnak is jelentős szerepe volt, áldozatokat mutattak be és ünnepségeket celebráltak Zeusz tiszteletére, akinek óriási szobra Olümpiában állt és az isteni hős, Olümpia mitikus királyának, Pelopsznak a tiszteletére. A játékokon szereplő sportágak és a versenynapok száma változó volt. A versenyek győzteseit nagy tisztelet övezte és versekkel, szobrokkal magasztalták. A leghíresebb ókori olimpikon, a Krotoni birkózó: Milón volt, az egyetlen, aki: 6. olimpián is tudott győzedelmeskedni; az időszámításunk előtti 6. században élt.
-- Mikor Róma terjeszkedni kezdett Görögország felé, a játékok már folyamatosan vesztettek jelentőségükből. Miután I. Theodosius római császár i. sz. 393-ban államvallássá nyilvánította a kereszténységet és betiltotta a pogány rendezvényeket, az olimpiai játékok is erre a sorsra kerültek.A játékokat legközelebb 1503 év múlva elevenítették fel újra.
-- Az ókori játékokon csak férfiak vehettek részt a különböző verseny számokban, és valamennyi sportoló meztelenül versenyzett az olimpián. A győzteseknek nem csak az első helyért járó dicsőség járt, hanem egy olajfa-ágból font koszorúval is megkoronázták. Az olajág a remény és béke jelképe volt. Míg az olajág szimbóluma elért egészen az ókori játékoktól annak modern újjá születéséig.
-- Számos új olimpiai szimbólum is beépült az újkori olimpiai játékok történetébe. Például a láng hordozás az ókori olimpiai játékoknak nem volt része, noha az olimpiától függetlenül már akkoriban is rendeztek fáklyás váltó futásokat. Természetesen az ötkarikás zászló is új szimbólum, az ókori Görögországban nem használták, az: arany-, ezüst-, bronz- érmek rendszere is új..

Az olimpiai játékok újjászületése

-- Bár a modern olimpiai játékok újjászületése a 19. század közepén kezdődött, már korábban is a 16. században rendeztek az olimpiára emlékeztető sport eseményeket (Olimpick Games). 1833-ban a költő: Panagiotisz Szucosz felvázolta egyik művében a játékok újjászületését. 1850-től az angliai Much Wenlockban új kezdeményezés indult "Olimpiai Csoport" néven. Később, 1859-ben "Wenlocki Olimpiai Játékok"-ra módosították a rendezvény nevét, majd "Wenlocki Évi Társadalmi Olimpiai Játékok" lett. A Wenlocki Olimpiai Társaságot 1860-ban alapították meg. A Nagy-Britanniai nemzeti olimpiai játékokat az alapító, William Penny Brooks szervezte meg 1866-ban a Londoni a Crystal Palace-ban.
-- Ezalatt Athénban: Evangelosz Zappasz, gazdag görög sportbarát kezdeményezte a klasszikus ókori olimpiai játékok felelevenítését, és ehhez anyagi áldozatokat is vállalt. Az első ilyen olimpiai játékot 1859-ben, Athén főterén rendezték meg. Zappasz vállalta a Pánhellén Stadion felújítását, és az első stadionban megrendezett olimpiai versenyt már itt bonyolították le 1870-ben, melyet 1875-ben ismételten megrendeztek.
-- Az érdeklődés az olimpiai játékok nemzetközi eseménnyé való növelése iránt akkor nőtt meg, mikor egy német archeológus a 19. század közepén felfedezte az ókori Olümpia romjait. Ugyanekkor Pierre de Coubertin a francia–porosz háború (1870–1871) francia vereségének okait kutatta. Úgy vélte, a franciák hibája abban rejlett, hogy nem fordítottak elegendő figyelmet a katonák fizikai erőnlétére, ezen szerettek volna javítani. Coubertin arra is kereste a választ, hogyan hozhatja közelebb egymáshoz a nemzeteket, és hogy a fiatalok inkább versenyezzenek különféle sporteseményeken, mint háborúzzanak. 1890-ben részt vett a Wenlocki Olimpiai Társaság olimpiáján és rájött, hogy az olümpiai játékok újra szervezésével el tudja érni céljait.
-- Pierre de Coubertin Brookes és Zappasz ötleteire építette elképzeléseit. Célja az volt, hogy felújítsa a sportünnepet, ezért a Francia Atlétikai Sportegyesületek Szövetsége égisze alatt összehívott egy kongresszust, melyet 1894. június 16-ától 23-ig a párizsi Sorbonne Egyetemen tartottak. Tizenhárom nemzet képviseltette magát a tanácskozáson, többek között: Kemény Ferenc egri reál-iskolai igazgató is. Coubertin ismertette elképzeléseit, döntést hoztak az olimpiai játékok felújításáról és az első olimpiai játékok helyszínéről: Athént, az esemény szülőföldjének fővárosát választották az olimpiai házigazdájának.
-- Megalapították a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot (NOB), amelynek első elnöke a görög: Demetriosz Vikelasz volt, a további tagok pedig Pierre de Coubertin és E. Callot (Franciaország), Kemény Ferenc (Magyarország), Butovszkij (Oroszország), V. G. Balck (Svédország), W. M. Sloane (Amerikai Egyesült Államok), J. Guth-Jarkovsky (Csehország), Lord Ampthill és C. Herbert (Nagy-Britannia), J. B. Zubiaur (Argentína), L. A. Cuff (Új-Zéland), Lucchesi Palli és D'Andria Carafa (Olaszország), Maxime de Bousies (Belgium) és W. Gebhardt (Németország) (utóbbit később választották be).
-- Az első NOB által rendezett olimpián kevesebb, mint: 250 sportoló vett részt, ami a modern korban ugyan kevésnek számít, csakúgy, mint az olimpiai sportágak száma. Mindössze kilenc sportág szerepelt a programban: atlétika, birkózás, kerékpározás, sportlövészet, súlyemelés, tenisz, torna, úszás és vívás. E sportágak a tenisz kivételével: 1896 óta megszakítás nélkül szerepelnek az olimpiai sportágak között.
-- A Görög kormány és a nagyközönség egyaránt lelkesedéssel fogadta az olimpiát, azt gondolták, hogy a játékokat minden alkalommal Athénban bonyolítják le. A NOB másképp határozott, a következő helyszín a franciaországi Párizs volt. A párizsi olimpia volt az első, amelyen nő is versenybe szállhatott a győzelemért.

A Modern kori olimpiai játékok

-- Az első olimpia sikere után a következő olimpiai játékok vesztettek erejükből. A Párizsi 1900-as, és St. Louisi 1904-es ünnepeket háttérbe szorították a világkiállítások, melyeket az olimpiai játékokkal azonos helyen és időben tartottak meg. Az 1906-os nem hivatalos játékokat, azért nem hivatalos, mert ez volt a második rendezvény a harmadik olimpiádon belül, Athénban rendezték meg, első alkalommal az Athénban rendezett olimpiák között.
-- Bár a NOB akkoriban elismerte és támogatta ezeket a játékokat, jelenleg ezek az olimpiák nem hivatalosak, mint olimpiai játékok, a NOB álláspontja szerint. Az 1906-os Pán-Hellén játékokra a világ minden tájáról, széles körben érkeztek sportolók, 1904-ben az atléták 80%-a amerikai volt, és nagy mértékben növekedett az érdeklődés a közönség körében azáltal, hogy óriási változások mentek végbe mind a játékok méretét és népszerűségét illetően.
-- A kezdeti, 1896-os, 14 ország, 241 résztvevőjéről az olimpiai játékok versenyzőinek száma 2020-ra elérte a 207 ország, 12.000 sportolóját. A Téli Olimpiai játékok kiterjedése és méretei messze elmaradnak nyári olimpiáktól. Például a 2006. évi téli olimpiai játékokon: Torinóban, Olaszországban, összesen: 80 ország, 2633 sportolója mérte össze erejét: 84 versenyszámban. Ahogy az olimpiák résztvevőinek száma, úgy a sportünnep médiában való szereplése, népszerűsége is nőtt. Napjainkra az olimpiai játékok a világ legnagyobb televíziós eseményei.
-- A 2000-es Sydney-i játékokon nem kevesebb, mint 16 ezer televíziós és újságíró dolgozott, egy becslés szerint körülbelül: 3,8 milliárd ember követte az olimpiai játékok eseményeit a televíziókban. Napjainkra a televíziós közvetítések jogának eladásai szerves részévé váltak annak a folyamatnak, melyben a szervező országok csökkenteni próbálnak a játékok megszervezéséből adódó költségeken.
-- A játékok finanszírozása a NOB és a rendező országok legnagyobb problémája. Bár lehetővé tették profi atléták szereplését, a velük érkező támogatások és nagyobb országok érdeklődése meg is oldották ezeket a financiális nehézségeket az 1980-as években, de a versenyzők, a média és a nézők egyre növekvő száma ezt egyre nehézkesebbé és költségesebbé tette az olimpiai játékokat rendező városok számára.
-- Egyike a legnagyobb problémáknak az, hogy a rendező országok gazdaságának meg kell birkóznia ezekkel a terhekkel. Közösségi és egyesületi támogatások nagyban csökkenthetik az országok által elvállalt hitelek súlyát, viszont ahogy az olimpiai játékok és a NOB fejlődik, úgy a házigazda országoknak az olimpiai játékok megrendezését követően az elismerések és a vele járó pénzösszegek is.
-- Egyik módja a kiadások csökkentésének az, hogy némely eseményeket különböző városokban, vagy egy másik országban tartsák. Annak ellenére, hogy az olimpiai játékokat általában egy várossal azonosítják, az olimpiák nagy részében néhány versenyszámot, mint a labdarúgás és vitorlázás, más helyszíneken tartanak.
-- A történelem során eddig mindössze három olimpiai játékot rendeztek meg egyszerre több országban: ezek 1920-ban, az Antwerpeni játékokon a vitorlázó eseményeket Hollandiában tartották; az 1956-os Melbourne-i játékokon a lovagló versenyeket Stockholmban bonyolították le, a szigorú Ausztrál állatbeviteli szabályok miatt; a 2008-as Pekingi olimpián szintén a lovasok mérhették össze erejüket egy másik tartományban, Hongkongban.
-- A 2008. évi nyári olimpiai játékokon 205 ország vett részt. Ez a szám észrevehetően magasabb az ENSZ-hez tartozó: 193 tagállamban. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság engedélyezi a versenyzést azoknak a nemzeteknek, amelyek megfelelnek számos, a nemzetközi szervezetek által megkövetelt feltételeknek. Ennek eredménye, hogy kolóniák és gyarmatok tömegének nyílt lehetőség önálló csapatok és sportolók indítására az olimpiai játékokon, még abban az esetben is, ha a versenyző több állampolgársággal is rendelkezik.
-- Például ilyenek: Puerto Rico, Bermuda, Hongkong, ezen nemzetek önálló országként vesznek részt a játékokon, bár törvényesen egy másik államhoz tartoznak. 1980 óta Tajvan is résztvevő a NOB által készített különleges zászló alatt, mint Kínai Köztársaság. Egy évvel korábban a Kínai Népköztársaság megtagadta a részvételt, mert Tajvan Kínai Köztársaság néven versenyzett. A Marshall-szigeteki Köztársaságot a NOB 2006. február 9-én ismerte el mint olimpiai nemzetet, ezért a 2008. évi nyári olimpiai játékokon részt is vehettek.

Nyári Olimpiai sportágak

A Nyári Olimpiai játékok hivatalos programját a következő: 38. sportág alkotja. A sportágak ábécé rendben vannak felsorolva a NOB által használt név szerint. Majd az évszám következik, amely olimpián megjelentek először.

38. Nyári Olimpiai Sportág - 1896--2020
1.	Asztalitenisz	1988	Seoul
2.	Atlétika	1896	Athén
3.	Baseball	1992	Barcelona
4.	Birkózás	1896	Athén
5.	BMX kerékpár	2020	Tokió
6.	Cselgáncs	1964	Tokió
7.	Evezés	1896	Athén
8.	Golf	1900	Paris
9.	Gördeszkázás	2020	Tokió
10.	Gyeplabda	1912	Stockholm
11.	Hegyi kerékpár	1996	Atlanta
12.	Íjászat	1900	Paris
13.	Kézilabda	1936	Berlin
14.	Kosárlabda	1936	Berlin
15.	Labdarúgás	1900	Paris
16.	Lovaglás	1900	Paris
17.	Műugrás	1904	Saint Louis
18.	Művészi torna	1896	Athén
19.	Országúti kerékpár	1896	Athén
20.	Ökölvívás	1904	Saint Louis
21.	Öttusa	1912	Stockholm
22.	Pálya kerékpár	1896	Athén
23.	Ritmikus gimnasztika	1984	Los Angeles
24.	Röplabda	1964	Tokió
25.	Síkvízi Kajak-Kenu	1936	Berlin
26.	Sportlövészet	1896	Athén
27.	Strandröplabda	1996	Atlanta
28.	Súlyemelés	1896	Athén
29.	Szinkronúszás	1984	Los Angeles
30.	Szlalom Kajak-Kenu	1992	Barcelona
31	Taekwondo	2000	Sydney
32.	Tenisz	1896	Athén
33.	Tollaslabda	1992	Barcelona
34.	Triathlon	2000	Sydney
35.	Úszás	1896	Athén
36.	Vitorlázás	1900	Paris
37.	Vívás	1896	Athén
38.	Vízilabda	1900	Paris

Nyári Olimpiai sportágak rekorderei

A Nyári Olimpiai játékok hivatalos programját a következő: 38. sportág alkotja. A sportágak ábécé rendben vannak felsorolva a NOB által használt név szerint. Ezután következik a legeredményesebb nemzet, majd pedig a legeredményesebb sportoló.

A Nyári Olimpia 38. Sportág Legjobb Nemzetei, Sportolói - 1896--2020
1.	Asztalitenisz	CHN - 32	Chang Ji-Ning CHN - 4
2.	Atlétika	USA - 342	Carl Lewis USA - 9
3.	Baseball	CUB - 4	Omar Linares CUB - 2
4.	Birkózás	URS - 34	Aleksandr Karelin RUS - 3
5.	BMX kerékpár	LAT - 2	Māris Štrombergs LAT - 2
6.	Cselgáncs	JPN - 48	Nomura Tadahiro JPN - 3
7.	Evezés	USA - 33	Steve Redgrave GBR - 5
8.	Golf	USA - 5	Chandler Egan USA - 2
9.	Gördeszkázás	JPN - 4	Nisija Momidszi JPN - 1
10.	Gyeplabda	IND - 8	Balbir Singh IND - 3
11.	Hegyi kerékpár	FRA - 8	Julien Absalon FRA - 2
12.	Íjászat	KOR - 27	Kim Sunjong KOR - 4
13.	Kézilabda	FRA - 4	Andrej Lavrov RUS - 3
14.	Kosárlabda	USA - 25	Teresa Edwards USA - 4
15.	Labdarúgás	HUN - 3	Shannon Boxx USA - 3
16.	Lovaglás	GER - 28	Reiner Klimke GER - 6
17.	Műugrás	USA - 50	Vu Min Hszia CHN - 5
18.	Művészi torna	URS - 72	Larisa Latynina URS - 9
19.	Országúti kerékpár	FRA - 40	Jason Kenny GBR - 6
20.	Ökölvívás	USA - 50	Papp László HUN - 3
21.	Öttusa	HUN - 9	Balczó András HUN - 3
22.	Pálya kerékpár	FRA - 8	Chris Hoy GBR - 6
23.	Ritmikus gimnasztika	RUS - 5	Natalia Lavrova RUS - 2
24.	Röplabda	URS - 7	Ana Fernandez CUB - 3
25.	Síkvízi Kajak-Kenu	GER - 34	Birgit Fischer GER - 8
26.	Sportlövészet	USA - 57	Carl Osburn USA - 5
27.	Strandröplabda	USA - 7	Todd Rogers USA - 2
28.	Súlyemelés	URS - 39	Naim Süleymanoğlu TUR - 3
29.	Szinkronúszás	RUS - 12	Anastasia Davidova RUS - 5
30.	Szlalom Kajak-Kenu	GER - 4	Michal Martikan SLK - 2
31	Taekwondo	KOR - 12	Vu Csing-Ju CHN - 2
32.	Tenisz	USA - 22	Venus Williams USA - 4
33.	Tollaslabda	CHN - 20	Lin Tan CHN - 2
34.	Triatlon	GBR - 5	Alistair Brownlee GBR - 2
35.	Úszás	USA - 245	Michael Phelps USA - 23
36.	Vitorlázás	GBR- 25	Ben Ainslie GBR - 4
37.	Vívás	ITA - 50	Gerevich Aladár HUN - 7
38.	Vízilabda	HUN - 14	Gyarmati Dezső HUN - 3

NYÁRI OLIMPIAI JÁTÉKOK
1896 - 2020

Olimpia rendező város --- Nemzet -- Sportoló -- Sportág -- Verseny
1. 1896 -- Athén	14 ---- 241	10	45
2. 1900 -- Paris	24 ---- 397	20	60
3. 1932 -- St. Louis	20 ---- 650	18	90
4. 1908 -- London	22 ---- 2008	24	110
5. 1912 -- Stockholm	28 ---- 2408	18	102
6. 1916 -- Berlin	-----------------	----------------	---------------
7. 1920 -- Antwerpen	29 ---- 2626	24	154
8. 1924 -- Paris	44 ---- 3080	20	126
9. 1928 -- Amsterdam	46 ---- 2886	17	106
10. 1932 -- Los Angeles	38 ---- 2200	18	117
11. 1936 -- Berlin	49 ---- 3963	21	129
12. 1940 -- Helsinki	------------------	-----------------	---------------
13. 1944 -- London	------------------	-----------------	---------------
14. 1948 -- London	59 ---- 4104	20	136
15. 1952 -- Helsinki	69 ---- 4995	20	150
16. 1956 -- Melbourne	67 ---- 4200	20	125
17. 1960 -- Roma	83 ---- 5338	20	150
18. 1964 -- Tokyo	93 ---- 5151	21	163
19. 1968 -- Mexico City	112 ---- 5516	20	172
20. 1972 -- München	122 ---- 7134	23	195
21. 1976 -- Montreal	100 ---- 6804	23	189
22. 1980 -- Moskva	82 ---- 5179	23	203
23. 1984 -- Los Angeles	140 ---- 6850	25	221
24. 1988 -- Seoul	160 ---- 8390	27	227
25. 1992 -- Barcelona	169 ---- 9356	29	257
26. 1996 -- Atlanta	197 ---- 10.318	31	271
27. 2000 -- Sydney	200 ---- 10.650	34	300
28. 2004 -- Athén	201 ---- 10.625	34	301
29. 2008 -- Peking	204 ---- 11.028	34	302
30. 2012 -- London	205 ---- 11.060	34	302
31. 2016 -- Rio de Janeiro	207 ---- 11.100	35	303
32. 2020 -- Tokyo	207 ---- 12.000	37	308

Nyári Olimpiát rendező városok

Olimpiai játékokat: 23. város rendezett eddig az elmúlt több mint egy évszázad alatt. Eddig: 23. város látta helyszínéül az olimpia játékokat, adott otthont a legnagyszerűbb világeseménynek. A NOB szavazás által jelöli ki a helyszínt. A 23 város közül voltak amelyek többször is vendégül látták a mezőnyt, a szerencsés: 5. város: Athén, London, Los Angeles, Paris, Tokió.

Nyári Olimpiák Rendező Városai - 1896--2020
1.	Athén	2. olimpia	1896, 2004
2.	Amsterdam	1. olimpia	1928
3.	Antwerpen	1. olimpia	1920
4.	Atlanta	1. olimpia	1996
5.	Barcelona	1. olimpia	1992
6.	Berlin	1. olimpia	1936
7.	Helsinki	1. olimpia	1952
8.	London	3. olimpia	1908, 1948, 2012
9.	Los Angeles	2. olimpia	1932, 1984
10.	Melbourne	1. olimpia	1956
11.	Mexico City	1. olimpia	1968
12.	Montreal	1. olimpia	1976
13.	Moskva	1. olimpia	1980
14.	München	1. olimpia	1972
15.	Paris	2. olimpia	1900, 1924
16.	Peking	1. olimpia	2008
17.	Rio de Janeiro	1. olimpia	2016
18.	Roma	1. olimpia	1960
19.	Saint Louis	1. olimpia	1904
20.	Seoul	1. olimpia	1988
21.	Stockholm	1. olimpia	1912
22.	Sydney	1. olimpia	2000
23.	Tokió	2. olimpia	1964, 2020

NYÁRI OLIMPIAI JÁTÉKOK
1896 - 2020

Év -- Helyszín -- Nemzetek -- Sportolók -- Sportágak -- Versenyszámok

1. OLIMPIAI JÁTÉKOK
1896. -- ATHÉN -- GÖRÖGORSZÁG
-----------------------------------------------------
1896. Április 6 -- 1896. Április 15
Résztvevő Nemzetek: 14 Résztvevő Sportágak: 241
Résztvevő Sportolók: 241 Résztvevő Versenyek: 43
------------------------------------------------------
1896. Athén - Olimpia Éremtáblázata

1896 - Athén - Olimpia Éremtáblázata
	Nemzet	Arany	Ezüst	Bronz	Összesen
1.	Amerikai Egyesült Államok (USA)	11	7	2	20
2.	Görögország (GRE)	10	17	19	46
3.	Németország (GER)	6	5	2	13
4.	Franciaország (FRA)	5	4	2	11
5.	Nagy-Britannia (GBR)	2	3	2	7
6.	Magyarország (HUN)	2	1	3	6
7.	Ausztria (AUT)	2	1	2	5
8.	Ausztrália (AUS)	2	0	0	2

----------------------------------------------------------------------------------------------------------

2. OLIMPIAI JÁTÉKOK
1900. -- PARIS -- FRANCIAORSZÁG
-----------------------------------------------------
1900. Május 14 -- 1900. Október 28
Résztvevő Nemzetek: 24 Résztvevő Sportágak: 20
Résztvevő Sportolók: 997 Résztvevő Versenyek: 57
------------------------------------------------------
1900. Paris - Olimpia Éremtáblázata

1900 - Paris - Olimpia Éremtáblázata
	Nemzet	Arany	Ezüst	Bronz	Összesen
1.	Franciaország (FRA)	26	41	34	101
2.	Amerikai Egyesült Államok (USA)	19	14	14	47
3.	Nagy-Britannia (GBR)	15	6	9	30
4.	Svájc (SUI)	6	2	1	9
5.	Belgium (BEL	5	5	5	15
6.	Németország (GER)	4	2	2	8
7.	Olaszország (ITA)	2	2	0	4
8.	Magyarország (HUN)	1	2	2	5

---------------------------------------------------------------------------------------------------------

3. OLIMPIAI JÁTÉKOK

1904. -- ST. LOUIS -- AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK

-----------------------------------------------------
1904. Július 1 -- 1904. Szeptember 23
Résztvevő Nemzetek: 12 Résztvevő Sportágak: 21
Résztvevő Sportolók: 651 Résztvevő Versenyek: 91
------------------------------------------------------
1904. St. Louis - Olimpia Éremtáblázata

1904 - St. Louis - Olimpia Éremtáblázata
	Nemzet	Arany	Ezüst	Bronz	Összesen
1.	Amerikai Egyesült Államok (USA)	78	82	79	239
2.	Németország (GER)	4	4	5	13
3.	Kuba (CUB)	4	2	3	9
4.	Kanada (CAN)	4	1	1	6
5.	Magyarország (HUN)	2	1	1	4
6.	Nagy-Britannia (GBR)	1	1	0	2
7.	Görögország (GRE)	1	0	1	2
8.	Svájc (SUI)	1	0	1	2

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

4. OLIMPIAI JÁTÉKOK
1908. -- LONDON -- NAGY-BRITANNIA
-----------------------------------------------------
1908. Április 27 -- 1908. Október 31
Résztvevő Nemzetek: 22 Résztvevő Sportágak: 24
Résztvevő Sportolók: 2008 Résztvevő Versenyek: 110
------------------------------------------------------
1908. London - Olimpia Éremtáblázata

1908 - London - Olimpia Éremtáblázata
	Nemzet	Arany	Ezüst	Bronz	Összesen
1.	Nagy-Britannia (GBR)	56	51	38	145
2.	Amerikai Egyesült Államok (USA)	23	12	12	47
3.	Svédország (SWE)	8	6	11	25
4.	Franciaország (FRA)	5	5	9	19
5.	Németország (GER)	3	5	6	14
6.	Magyarország (HUN)	3	4	2	9
7.	Kanada (CAN)	3	3	10	16
8.	Norvégia (NOR)	2	3	3	8

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

5. OLIMPIAI JÁTÉKOK
1912. -- STOCKHOLM -- SVÉDORSZÁG
-----------------------------------------------------
1912. Május 5 -- 1912. Július 27
Résztvevő Nemzetek: 28 Résztvevő Sportágak: 16
Résztvevő Sportolók: 2407 Résztvevő Versenyek: 102
------------------------------------------------------
1912. Stockholm - Olimpia Éremtáblázata

1912 - Stockholm - Olimpia Éremtáblázata
	Nemzet	Arany	Ezüst	Bronz	Összesen
1.	Amerikai Egyesült Államok (USA)	25	19	19	63
2.	Svédország (SWE)	24	24	17	65
3.	Nagy-Britannia (GBR)	10	15	16	41
4.	Finnország (FIN)	9	8	9	26
5.	Franciaország (FRA)	7	4	3	14
6.	Németország (GER)	5	13	7	25
7.	Norvégia (NOR)	4	1	4	9
8.	Magyarország (HUN)	3	2	3	8

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

6. OLIMPIAI JÁTÉKOK
1916. -- BERLIN -- NÉMETORSZÁG
Az I. Világháború Miatt Elmaradt az Olimpia

------------------------------------------------------------------------------------

7. OLIMPIAI JÁTÉKOK
1920. -- ANTWERPEN -- BELGIUM
-----------------------------------------------------
1920. Április 20 -- 1920. Szeptember 12
Résztvevő Nemzetek: 29 Résztvevő Sportágak: 24
Résztvevő Sportolók: 2626 Résztvevő Versenyek: 154
------------------------------------------------------
1920. Antwerpen - Olimpia Éremtáblázata

1920 - Antwerpen - Olimpia Éremtáblázata
	Nemzet	Arany	Ezüst	Bronz	Összesen
1.	Amerikai Egyesült Államok (USA)	41	27	27	95
2.	Svédország (SWE)	19	20	25	64
3.	Nagy-Britannia (GBR)	15	15	13	43
4.	Finnország (FIN)	15	10	10	35
5.	Belgium (BEL)	14	11	11	36
6.	Norvégia (NOR)	13	9	9	31
7.	Olaszország (ITA)	13	5	5	23
8.	Franciaország (FRA)	9	19	13	41

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

8. OLIMPIAI JÁTÉKOK
1924. -- PARIS -- FRANCIAORSZÁG
-----------------------------------------------------
1924. Május 4 -- 1924. Július 27
Résztvevő Nemzetek: 44 Résztvevő Sportágak: 19
Résztvevő Sportolók: 3089 Résztvevő Versenyek: 126
------------------------------------------------------
1924. Paris - Olimpia Éremtáblázata

1924 - Paris - Olimpia Éremtáblázata
	Nemzet	Arany	Ezüst	Bronz	Összesen
1.	Amerikai Egyesült Államok (USA)	45	27	27	99
2.	Finnország (FIN)	14	13	10	37
3.	Franciaország (FRA)	13	15	10	38
4.	Nagy-Britannia (GBR)	9	13	12	34
5.	Olaszország (ITA)	8	3	5	16
6.	Svájc (SUI)	7	8	10	25
7.	Norvégia (NOR)	5	3	3	11
8.	Magyarország (HUN)	2	4	4	10

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

9. OLIMPIAI JÁTÉKOK
1928. -- AMSTERDAM -- HOLLANDIA
-----------------------------------------------------
1928. Július 28 -- 1928. Augusztus 12
Résztvevő Nemzetek: 46 Résztvevő Sportágak: 16
Résztvevő Sportolók: 2883 Résztvevő Versenyek: 106
------------------------------------------------------
1928. Amsterdam - Olimpia Éremtáblázata

1928 - Amsterdam - Olimpia Éremtáblázata
	Nemzet	Arany	Ezüst	Bronz	Összesen
1.	Amerikai Egyesült Államok (USA)	22	18	16	56
2.	Németország (GER)	10	7	14	31
3.	Finnország (FIN)	8	8	9	25
4.	Svédország (SWE)	7	6	12	25
5.	Olaszország (ITA)	7	5	7	19
6.	Svájc (SUI)	7	4	4	15
7.	Franciaország (FRA)	6	9	5	20
8.	Magyarország (HUN)	4	5	0	9

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

10. OLIMPIAI JÁTÉKOK
1932. -- LOS ANGELES -- AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK
-----------------------------------------------------
1932. Július 30 -- 1932. Augusztus 12
Résztvevő Nemzetek: 37 Résztvevő Sportágak: 17
Résztvevő Sportolók: 1332 Résztvevő Versenyek: 117
------------------------------------------------------
1932. Los Angeles - Olimpia Éremtáblázata

1932 - Los Angeles - Olimpia Éremtáblázata
	Nemzet	Arany	Ezüst	Bronz	Összesen
1.	Amerikai Egyesült Államok (USA)	41	32	30	103
2.	Olaszország (ITA)	12	12	12	36
3.	Franciaország (FRA)	10	5	4	19
4.	Svédország (SWE)	9	5	9	23
5.	Japan (JPN)	7	7	4	18
6.	Magyarország (HUN)	6	4	5	15
7.	Finnország (FIN)	5	8	9	22
8.	Nagy-Britannia (GBR)	4	7	5	16

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

11. OLIMPIAI JÁTÉKOK
1936. -- BERLIN -- NÉMETORSZÁG
-----------------------------------------------------
1936. Augusztus 1 -- 1936. Augusztus 18
Résztvevő Nemzetek: 49 Résztvevő Sportágak: 21
Résztvevő Sportolók: 3963 Résztvevő Versenyek: 129
------------------------------------------------------
1936. Berlin - Olimpia Éremtáblázata

1936 - Berlin - Olimpia Éremtáblázata
	Nemzet	Arany	Ezüst	Bronz	Összesen
1.	Németország (GER)	33	26	30	89
2.	Amerikai Egyesült Államok (USA)	24	20	12	56
3.	Magyarország (HUN)	10	1	5	16
4.	Olaszország (ITA)	8	9	5	22
5.	Finnország (FIN)	7	6	6	19
6.	Franciaország (FRA)	7	6	6	19
7.	Svédország (SWE)	6	5	9	20
8.	Japan (JPN)	6	4	8	18

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

12. OLIMPIAI JÁTÉKOK
1940. -- HELSINKI -- FINNORSZÁG
A II. Világháború Miatt Elmaradt az Olimpia

---------------------------------------------------------------------------------------

13. OLIMPIAI JÁTÉKOK
1944. -- LONDON -- NAGY-BRITANNIA
A II. Világháború Miatt Elmaradt az Olimpia

-----------------------------------------------------------------------------------------

14. OLIMPIAI JÁTÉKOK
1948. -- LONDON -- NAGY-BRITANNIA
-----------------------------------------------------
1948. Július 29 -- 1948. Augusztus 20
Résztvevő Nemzetek: 59 Résztvevő Sportágak: 20
Résztvevő Sportolók: 4104 Résztvevő Versenyek: 136
------------------------------------------------------
1948. London - Olimpia Éremtáblázata

1948 - London - Olimpia Éremtáblázata
	Nemzet	Arany	Ezüst	Bronz	Összesen
1.	Amerikai Egyesült Államok (USA)	38	27	19	84
2.	Svédország (SWE)	16	11	17	44
3.	Franciaország (FRA)	10	6	13	29
4.	Magyarország (HUN)	10	5	12	27
5.	Olaszország (ITA)	8	11	8	27
6.	Finnország (FIN)	8	7	5	20
7.	Törökország (TUR)	6	4	2	12
8.	Csehszlovákia (CZH)	6	2	3	11

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

15. OLIMPIAI JÁTÉKOK
1952. -- HELSINKI -- FINNORSZÁG
-----------------------------------------------------
1952. Július 20 -- 1952. Augusztus 10
Résztvevő Nemzetek: 69 Résztvevő Sportágak: 20
Résztvevő Sportolók: 4995 Résztvevő Versenyek: 149
------------------------------------------------------
1952. Helsinki - Olimpia Éremtáblázata

1952 - Helsinki - Olimpia Éremtáblázata
	Nemzet	Arany	Ezüst	Bronz	Összesen
1.	Amerikai Egyesült Államok (USA)	40	19	17	76
2.	Szovjetunió (URS)	22	30	19	71
3.	Magyarország (HUN)	16	10	16	42
4.	Svédország (SWE)	12	10	13	35
5.	Olaszország (ITA)	8	9	4	21
6.	Csehszlovákia (CZH)	7	3	3	13
7.	Franciaország (FRA)	6	6	6	18
8.	Finnország (FIN)	6	3	13	22

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

16. OLIMPIAI JÁTÉKOK
1956. -- MELBOURNE -- AUSZTRÁLIA
-----------------------------------------------------
1956. November 22 -- 1956. December 8
Résztvevő Nemzetek: 67 Résztvevő Sportágak: 20
Résztvevő Sportolók: 3315 Résztvevő Versenyek: 145
------------------------------------------------------
1956. Melbourne - Olimpia Éremtáblázata

1956 - Melbourne - Olimpia Éremtáblázata
	Nemzet	Arany	Ezüst	Bronz	Összesen
1.	Szovjetunió (URS)	37	29	32	98
2.	Amerikai Egyesült Államok (USA)	32	25	17	74
3.	Ausztrália (AUS)	13	8	14	35
4.	Magyarország (HUN)	9	10	7	26
5.	Olaszország (ITA)	8	8	9	25
6.	Svédország (SWE)	8	5	6	19
7.	Németország (GER)	6	9	9	24
8.	Nagy-Britannia (GBR)	6	7	9	22

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

17. OLIMPIAI JÁTÉKOK
1960. -- ROMA -- OLASZORSZÁG
-----------------------------------------------------
1960. Augusztus 25 -- 1960. Szeptember 12
Résztvevő Nemzetek: 83 Résztvevő Sportágak: 20
Résztvevő Sportolók: 5338 Résztvevő Versenyek: 150
------------------------------------------------------
1960. Roma - Olimpia Éremtáblázata

1960 - Roma - Olimpia Éremtáblázata
	Nemzet	Arany	Ezüst	Bronz	Összesen
1.	Szovjetunió (URS)	43	29	31	103
2.	Amerikai Egyesült Államok (USA)	34	21	16	71
3.	Olaszország (ITA)	13	10	13	36
4.	Németország (GER)	12	19	11	42
5.	Ausztrália (AUS)	8	8	6	22
6.	Törökország (TUR)	7	2	2	11
7.	Magyarország (HUN)	6	8	7	21
8.	Japan (JPN)	4	7	7	18

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

18. OLIMPIAI JÁTÉKOK
1964. -- TOKIO -- JAPÁN
-----------------------------------------------------
1964. Október 10 -- 1964. Október 24
Résztvevő Nemzetek: 93 Résztvevő Sportágak: 21
Résztvevő Sportolók: 5151 Résztvevő Versenyek: 163
------------------------------------------------------
1964. Tokio - Olimpia Éremtáblázata

1964 - Tokio - Olimpia Éremtáblázata
	Nemzet	Arany	Ezüst	Bronz	Összesen
1.	Amerikai Egyesült Államok (USA)	36	26	28	90
2.	Szovjetunió (URS)	30	31	35	96
3.	Japan (JPN)	16	5	8	29
4.	Németország (GER)	10	22	18	50
5.	Olaszország (ITA)	10	10	7	27
6.	Magyarország (HUN)	10	7	5	22
7.	Lengyelország (POL)	7	7	10	24
8.	Ausztrália (AUS)	6	4	10	20

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

19. OLIMPIAI JÁTÉKOK
1968. -- MEXICO CITY -- MEXIKÓ
-----------------------------------------------------
1968. Október 12 -- 1968. Október 27
Résztvevő Nemzetek: 112 Résztvevő Sportágak: 20
Résztvevő Sportolók: 5516 Résztvevő Versenyek: 172
------------------------------------------------------
1968. Mexico City - Olimpia Éremtáblázata

1968 - Mexico City - Olimpia Éremtáblázata
	Nemzet	Arany	Ezüst	Bronz	Összesen
1.	Amerikai Egyesült Államok (USA)	45	28	34	107
2.	Szovjetunió (URS)	29	32	30	91
3.	Japan (JPN)	11	7	7	25
4.	Magyarország (HUN)	10	10	12	32
5.	Németország DK (DDR)	9	9	7	25
6.	Franciaország (FRA)	7	3	5	15
7.	Csehszlovákia (CZH)	7	2	4	13
8.	Németország SK (BDR)	5	11	10	26

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

20. OLIMPIAI JÁTÉKOK
1972. -- MÜNCHEN -- NÉMETORSZÁG
-----------------------------------------------------
1972. Augusztus 26 -- 1972. Szeptember 11
Résztvevő Nemzetek: 121 Résztvevő Sportágak: 23
Résztvevő Sportolók: 7135 Résztvevő Versenyek: 195
------------------------------------------------------
1972. München - Olimpia Éremtáblázata

1972 - München - Olimpia Éremtáblázata
	Nemzet	Arany	Ezüst	Bronz	Összesen
1.	Szovjetunió (URS)	45	28	34	107
2.	Amerikai Egyesült Államok (USA)	29	32	30	91
3.	Németország DK (DDR)	20	23	23	66
4.	Németország SK (BDR)	13	11	17	41
5.	Japan (JPN)	13	8	8	29
6.	Ausztrália (AUS)	8	7	2	17
7.	Lengyelország (POL)	7	5	9	21
8.	Magyarország (HUN)	6	13	16	35

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

21. OLIMPIAI JÁTÉKOK
1976. -- MONTREAL -- KANADA
-----------------------------------------------------
1976. Július 17 -- 1976. Augusztus 1
Résztvevő Nemzetek: 92 Résztvevő Sportolók: 23
Résztvevő Sportolók: 6804 Résztvevő Versenyek: 198
------------------------------------------------------
1976. Montreal - Olimpia Éremtáblázata

1976 - Montreal - Olimpia Éremtáblázata
	Nemzet	Arany	Ezüst	Bronz	Összesen
1.	Szovjetunió (URS)	49	41	35	125
2.	Németország DK (DDR)	40	25	25	90
3.	Amerikai Egyesült Államok (USA)	34	35	25	94
4.	Németország SK (BDR)	10	12	17	39
5.	Japán (JPN)	9	6	10	25
6.	Lengyelország (POL)	7	6	13	26
7.	Bulgária (BUL)	6	9	7	22
8.	Magyarország (HUN)	4	5	13	22

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

22. OLIMPIAI JÁTÉKOK
1980. -- MOSZKVA -- SZOVJETUNIÓ
-----------------------------------------------------
1980. Július 18 -- 1980. Augusztus 10
Résztvevő Nemzetek: 81 Résztvevő Sportágak: 23
Résztvevő Sportolók: 5179 Résztvevő Versenyek: 203
------------------------------------------------------
1980. Moszkva - Olimpia Éremtáblázata

1980 - Moszkva - Olimpia Éremtáblázata
	Nemzet	Arany	Ezüst	Bronz	Összesen
1.	Szovjetunió (URS)	80	69	46	195
2.	Németország DK (DDR)	47	37	42	126
3.	Bulgária (BUL)	8	16	17	40
4.	Kuba (CUB)	8	7	5	20
5.	Olaszország (ITA)	8	3	4	15
6.	Magyarország (HUN)	7	10	15	32
7.	Románia (ROM)	6	6	13	25
8.	Franciaország (FRA)	6	5	3	14

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

23. OLIMPIAI JÁTÉKOK
1984. -- LOS ANGELES -- AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK
-----------------------------------------------------
1984. Július 28 -- 1984. Augusztus 12
Résztvevő Nemzetek: 140 Résztvevő Sportágak: 23
Résztvevő Sportolók: 6829 Résztvevő Versenyek: 221
------------------------------------------------------
1984. Los Angeles - Olimpia Éremtáblázata

1984 - Los Angeles - Olimpia Éremtáblázata
	Nemzet	Arany	Ezüst	Bronz	Összesen
1.	Amerikai Egyesült Államok (USA)	83	62	30	175
2.	Románia (ROM)	20	16	17	53
3.	Németország SK (BDR)	17	19	23	59
4.	Kína (CHN)	15	8	9	32
5.	Olaszország (ITA)	14	6	12	32
6.	Kanada (CAN)	10	18	16	44
7.	Japán (JPN)	10	8	14	32
8.	Új-Zéland (NZL)	8	1	2	11

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

24. OLIMPIAI JÁTÉKOK
1988. -- SEOUL -- DÉL-KOREA
-----------------------------------------------------
1988. Szeptember 17 -- 1988. Október 2
Résztvevő Nemzetek: 159 Résztvevő Sportágak: 27
Résztvevő Sportolók: 8391 Résztvevő Versenyek: 237
------------------------------------------------------
1988. Seoul - Olimpia Éremtáblázata

1988 - Seoul - Olimpia Éremtáblázata
	Nemzet	Arany	Ezüst	Bronz	Összesen
1.	Szovjetunió (URS)	55	31	46	135
2.	Németország DK (DDR)	37	35	30	102
3.	Amerikai Egyesült Államok (USA)	36	31	27	94
4.	Dél-Korea (KOR)	12	10	11	33
5.	Németország SK (BDR)	11	14	15	40
6.	Magyarország (HUN)	11	6	6	23
7.	Bulgária (BUL)	10	12	13	35
8.	Románia (ROM)	7	11	6	24

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

25. OLIMPIAI JÁTÉKOK
1992. -- BARCELONA -- SPANYOLORSZÁG
-----------------------------------------------------
1992. Július 25 -- 1992. Augusztus 10
Résztvevő Nemzetek: 169 Résztvevő Sportágak: 29
Résztvevő Sportolók: 9356 Résztvevő Versenyek: 257
------------------------------------------------------
1992. Barcelona - Olimpia Éremtáblázata

1992 - Barcelona - Olimpia Éremtáblázata
	Nemzet	Arany	Ezüst	Bronz	Összesen
1.	Orosz Egyesített Csapat (EUN)	45	38	29	112
2.	Amerikai Egyesült Államok (USA)	37	34	37	108
3.	Németország (GER)	33	21	28	82
4.	Kína (CHN)	16	22	16	54
5.	Kuba (CUB)	14	6	11	31
6.	Spanyolország (ESP)	13	7	2	22
7.	Dél-Korea (KOR)	12	5	12	29
8.	Magyarország (HUN)	11	12	7	30

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

26. OLIMPIAI JÁTÉKOK
1996. -- ATLANTA -- AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK
-----------------------------------------------------
1996. Július 19 -- 1996. Augusztus 5
Résztvevő Nemzetek: 197 Résztvevő Sportágak: 31
Résztvevő Sportolók: 10.318 Résztvevő Versenyek: 271
------------------------------------------------------
1996. Atlanta - Olimpia Éremtáblázata

1996 - Atlanta - Olimpia Éremtáblázata
	Nemzet	Arany	Ezüst	Bronz	Összesen
1.	Amerikai Egyesült Államok (USA)	44	32	25	101
2.	Oroszország (RUS)	26	21	16	63
3.	Németország (GER)	20	18	27	65
4.	Kína (CHN)	16	22	12	50
5.	Franciaország (FRA)	15	7	15	37
6.	Olaszország (ITA)	13	10	12	35
7.	Ausztrália (AUS)	9	9	23	41
8.	Magyarország (HUN)	7	4	10	21

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

27. OLIMPIAI JÁTÉKOK
2000. -- SYDNEY -- AUSZTRÁLIA
-----------------------------------------------------
2000. Szeptember 15 -- 2000. Október 1
Résztvevő Nemzetek: 200 Résztvevő Sportágak: 34
Résztvevő Sportolók: 10.650 Résztvevő Versenyek: 300
------------------------------------------------------
2000. Sydney - Olimpia Éremtáblázata

2000 - Sydney - Olimpia Éremtáblázata
	Nemzet	Arany	Ezüst	Bronz	Összesen
1.	Amerikai Egyesült Államok (USA)	37	24	32	93
2.	Oroszország (RUS)	32	28	29	89
3.	Kína (CHN)	28	26	14	68
4.	Ausztrália (AUS)	16	25	17	58
5.	Németország (GER)	13	17	26	56
6.	Franciaország (FRA)	13	14	11	38
7.	Olaszország (ITA)	13	8	13	34
8.	Magyarország (HUN)	8	6	3	14

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

28. OLIMPIAI JÁTÉKOK
2004. -- ATHÉN -- GÖRÖGORSZÁG
-----------------------------------------------------
2004. Augusztus 13 -- 2004. Augusztus 29
Résztvevő Nemzetek: 201 Résztvevő Sportolók: 34
Résztvevő Sportolók: 10.625 Résztvevő Versenyek: 301
------------------------------------------------------
2004. Athén - Olimpia Éremtáblázata

2004 - Athén - Olimpia Éremtáblázata
	Nemzet	Arany	Ezüst	Bronz	Összesen
1.	Amerikai Egyesült Államok (USA)	36	39	26	101
2.	Kína (CHN)	32	17	14	63
3.	Oroszország (RUS)	28	26	37	91
4.	Ausztrália (AUS)	17	16	17	50
5.	Japán (JPN)	16	10	12	58
6.	Németország (GER)	13	16	20	49
7.	Franciaország (FRA)	11	9	13	33
8.	Magyarország (HUN)	8	6	3	14

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

29. OLIMPIAI JÁTÉKOK
2008. -- PEKING -- KÍNA
-----------------------------------------------------
2008. Augusztus 8 -- 2008. Augusztus 24
Résztvevő Nemzetek: 204 Résztvevő Sportágak: 34
Résztvevő Sportolók: 11.028 Résztvevő Versenyek: 302
------------------------------------------------------
2008. Peking - Olimpia Éremtáblázata

2008 - Peking - Olimpia Éremtáblázata
	Nemzet	Arany	Ezüst	Bronz	Összesen
1.	Kína (CHN)	51	21	28	100
2.	Amerikai Egyesült Államok (USA)	36	38	36	110
3.	Oroszország (RUS)	22	21	29	72
4.	Nagy-Britannia (GBR)	19	13	15	47
5.	Németország (GER)	16	10	15	41
6.	Ausztrália (AUS)	14	15	17	46
7.	Dél-Korea (KOR)	13	10	10	33
8.	Magyarország (HUN)	3	5	2	10

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

30. OLIMPIAI JÁTÉKOK
2012. -- LONDON -- ANGLIA
-----------------------------------------------------
2012. Július 27 -- 2012. Augusztus 12
Résztvevő Nemzetek: 205 Résztvevő Sportágak: 34
Résztvevő Sportolók: 11.060 Résztvevő Versenyek: 302
------------------------------------------------------
2012. London - Olimpia Éremtáblázata

2012 - London - Olimpia Éremtáblázata
	Nemzet	Arany	Ezüst	Bronz	Összesen
1.	Amerikai Egyesült Államok (USA)	46	29	29	104
2.	Kína (CHN)	38	29	21	88
3.	Nagy-Britannia (GBR)	29	17	19	65
4.	Oroszország (RUS)	22	22	32	76
5.	Dél-Korea (KOR)	13	8	7	28
6.	Németország (GER)	11	19	14	44
7.	Franciaország (FRA)	11	11	13	35
8.	Magyarország (HUN)	8	6	3	17

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

31. OLIMPIAI JÁTÉKOK
2016. -- RIO DE JANEIRO -- BRAZILIA
-----------------------------------------------------
2016. Augusztus 2 -- 2016. Augusztus 22
Résztvevő Nemzetek: 207 Résztvevő Sportolók: 36
Résztvevő Sportolók: 11.050 Résztvevő Versenyek: 302
------------------------------------------------------
2016. Rio de Janeiro - Olimpia Éremtáblázata

2016 - Rio de Janeiro - Olimpia Éremtáblázata
	Nemzet	Arany	Ezüst	Bronz	Összesen
1.	Amerikai Egyesült Államok (USA)	46	37	38	121
2.	Nagy-Britannia (GBR)	27	23	17	67
3.	Kína (CHN)	26	18	26	70
4.	Oroszország (RUS)	19	17	20	56
5.	Németország (GER)	17	10	15	42
6.	Japán (JPN)	12	10	21	43
7.	Franciaország (FRA)	10	18	14	42
8.	Magyarország (HUN)	8	3	4	15

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

32. OLIMPIAI JÁTÉKOK
2020. -- TOKIÓ -- JAPÁN
-----------------------------------------------------
2021. Július 23 -- 2021. Augusztus 8
Résztvevő Nemzetek: 207 Résztvevő Sportágak: 37
Résztvevő Sportolók: 12.000 Résztvevő Versenyek: 339
------------------------------------------------------
2020. Tokió - Olimpia Éremtáblázata

2020 - Tokió - Olimpia Éremtáblázata
	Nemzet	Arany	Ezüst	Bronz	Összesen
1.	Amerikai Egyesült Államok (USA)	39	41	33	113
2.	Kína (CHN)	38	32	18	88
3.	Japán (JPN)	27	14	17	58
4.	Nagy-Britannia (GBR)	22	21	22	65
5.	Oroszország (RUS)	20	28	23	71
6.	Ausztrália (AUS)	17	10	22	49
7.	Franciaország (FRA)	10	12	12	44
8.	Magyarország (HUN)	6	7	7	20

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Nyári Olimpiai Játékok Éremtáblázata: 1896--2020

Nyári Olimpiai Játékok Éremtáblázata: 1896--2020
	Nemzetek Rangsora	Arany	Ezüst	Bronz	Összesen
1.	Amerikai Egyesült Államok (USA)	1038	850	748	2613
2.	Szovjetunió (URS)	573	483	471	1527
3.	Németország (GER)	288	326	365	984
4.	Nagy-Britannia (GBR)	285	316	312	916
5.	Kína (CHN)	265	356	268	788
6.	Franciaország (FRA)	222	245	266	723
7.	Olaszország (ITA)	216	183	212	611
8.	Magyarország (HUN)	181	156	180	517
9.	Japán (JPN)	169	149	144	460
10.	Ausztrália (AUS)	165	177	202	545
11.	Németország DK (DDR)	153	130	127	410
12.	Svédország (SWE)	150	140	152	442
13.	Oroszország (RUS)	148	148	155	445
14.	Finnország (FIN)	103	85	116	303
15.	Hollandia (NED)	95	98	119	312
16.	Dél-Korea (KOR)	95	91	100	287
17.	Románia (ROM)	90	97	121	308
18.	Kuba (CUB)	85	71	85	241
19.	Lengyelország (POL)	72	89	137	298
20.	Kanada (CAN)	71	108	147	326
21.	Norvégia (NOR)	60	51	49	160
22.	Németország SK (BDR)	56	67	82	205
23.	Bulgária (BUL)	54	84	77	215
24.	Svájc (SUI)	53	79	73	205
25.	Új-Zéland (NZL)	53	33	51	137

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------

TÉLI OLIMPIAI JÁTÉKOK
1924 -- 2022

Phjongcshang 2018 - Így néz ki a téli olimpia éremtáblázata - alon.hu

Téli olimpiák története

-- A Téli olimpiák története nem nyúlik vissza olyan messzire, mint a Nyári olimpiák története. Az első: Téli olimpiát 1924-ben rendezték a Franciaországi: Chamonix-ban. Ahogyan a Nyári olimpiák története során, a Téli olimpiák statisztikájában is felfedezhető, hogy az évek múlásával folyamatosan nőtt a versenyszámok, a résztvevő országok, a versenyzők és a nézők száma, valamint a versenyzők nem szerinti megoszlása is jóval kiegyenlítettebb napjainkban, mint a kezdeti olimpiákon. Az első olimpián: 11 nő, és 247 férfi vett részt, míg a 2002-es rendezvényen: 886 nő, és 1513 férfi versenyző.
-- A Téli olimpiák További jellegzetessége, a sikeres lebonyolítása sokkal inkább függ az időjárási és földrajzi tényezőktől, mint a Nyári olimpiák esetében. Például 1964-ben Innsbruck-ban a hóhiány és az enyhe idő, 1984-ben, Szarajevóban pedig a hirtelen leesett hatalmas hó mennyiség okozott gondot. A New York állambeli, mindössze 568 méteres tengerszint felett fekvő: Lake Placid-ben pedig annak ellenére rendeztek kétszer téli olimpiát, hogy először vasúton szállították a havat a rendezvény színhelyére. A második olimpián pedig a kor akkori legkomolyabb hóágyú parkja biztosítja a megfelelő hó réteget a sí pályákon.
-- A Téli olimpiák történetében csak egyszer rendezték a játékokat egy fővárosban, 1952-ben, Norvégia: Oslo volt helyszín. A rendező városok is eltérnek a nyári olimpiákon megszokottaktól, míg a nyári olimpiákat pár kivétellel mindig fővárosok rendezték a fejlett infrastruktúra miatt, addig téli olimpia mindössze egyszer került megrendezésre egy ország fővárosában. A Téli olimpiák a legtöbb alkalommal nagyon szép természeti környezetben fekvő hegyekben, kisebb lélekszámú hegyvidéki sí terepek: üdülő-városkái, üdülő-falvai, üdülő-paradicsomai is elnyerték a rendezés jogát.

Téli Olimpiai sportágak

A Téli Olimpiai játékok hivatalos programját a következő: 15. sportág alkotja. A sportágak ábécé rendben vannak felsorolva a NOB által használt név szerint. Majd az évszám következik, amely olimpián megjelentek először.

15. Téli Olimpiai Sportág - 1924--2022
1.	Alpesi sí	1936	Garmisch-Partenkirchen
2.	Biatlon	1960	Squaw Valley
3.	Bob	1924	Chamonix
4.	Curling	1924	Chamonix
5.	Északi összetett	1924	Chamonix
6.	Gyorskorcsolya	1924	Chamonix
7.	Jégkorong	1924	Chamonix
8.	Műkorcsolya	1924	Chamonix
9.	Rövid Gyorskorcsolya	1964	Innsbruck
10.	Síakrobatika	1994	Lillehammer
11.	Sífutás	1924	Chamonix
12.	Síugrás	1924	Chamonix
13.	Snowboard	1998	Nagano
14.	Szánkó	1984	Sarajevo
15.	Skeleton	1948	St. Moritz

Téli Olimpiai sportágak rekorderei

A Téli Olimpiai játékok hivatalos programját a következő: 15. sportág alkotja. A sportágak ábécé rendben vannak felsorolva a NOB által használt név szerint. Ezután következik a legeredményesebb nemzet, majd pedig a legeredményesebb sportoló.

A Téli Olimpiai 15. Sportág Legjobb Nemzetei, Sportolói - 1924--2022
1.	Alpesi sí	AUT - 37	Kjetil André Aamodt NOR - 4
2.	Biatlon	GER - 19	Ole Björndalen NOR - 8
3.	Bob	GER - 13	André Lange GER - 4
4.	Curling	CAN - 6	Anette Norberg SWE - 2
5.	Északi összetett	NOR - 13	Jørgen Graabak NOR - 2
6.	Gyorskorcsolya	NED - 42	Claudia Pechstein GER - 5
7.	Jégkorong	CAN - 13	Hayley Wickenheiser CAN - 4
8.	Műkorcsolya	USA - 15	Sonja Heine NOR - 3
9.	Rövid Gyorskorcsolya	NED - 24	Viktor An URS - 6
10.	Síakrobatika	CAN - 12	Kari Tra NOR - 2
11.	Sífutás	NOR - 47	Björn Daehlie NOR - 8
12.	Síugrás	NOR - 12	Matti Nykänen FIN - 4
13.	Snowboard	USA - 14	Shaun White USA - 2
14.	Szánkó	GER - 18	Georg Hackl GER - 4
15.	Skeleton	USA - 4	John Heaton USA - 2

TÉLI OLIMPIAI JÁTÉKOK
1924 - 2022

Olimpia rendező város -- Nemzet -- Sportoló -- Sportág -- Verseny
1. 1924 -- Chamonix	16 ------ 294	9	16
2. 1928 -- St. Moritz	25 ------ 464	8	14
3. 1932 -- Lake Placid	17 ------ 252	8	14
4. 1936 -- Garmisch-Partenkirchen	28 ------ 646	8	17
5. 1948 -- St. Moritz	28 ------ 669	9	22
6. 1952 -- Oslo	30 ------ 694	8	22
7. 1956 -- Cortina d'Ampezzo	32 ------ 822	8	24
8. 1960 -- Squaw Valley	30 ------ 665	8	27
9. 1964 -- Innsbruck	36 ------ 1091	10	34
10. 1968 -- Grenoble	37 ------ 1158	10	35
11. 1972 -- Sapporo	35 ------ 1006	10	35
12. 1976 -- Innsbruck	37 ------ 1123	10	37
13. 1980 -- Lake Placid	38 ------ 1072	10	38
14. 1984 -- Sarajevo	49 ------ 1272	10	39
15. 1988 -- Calgary	57 ------ 1423	11	46
16. 1992 -- Albertville	64 ------ 1800	12	57
17. 1994 -- Lillehammer	67 ------ 1737	12	61
18. 1998 -- Nagano	72 ------ 2176	14	68
19. 2002 -- Salt Lake City	78 ------ 2300	15	78
20. 2006 -- Torino	80 ------ 2633	15	84
21. 2010 -- Vancouver	82 ------ 2536	15	86
22. 2014 -- Szocsi	88 ------ 3000	15	98
23. 2018 -- Pyeong Chang	88 ------ 3000	15	98
24. 2022 -- Peking	88 ------ 3000	15	98

Téli Olimpiát rendező városok

Téli Olimpiai játékokat: 21. város rendezett eddig az elmúlt egy évszázad alatt. Eddig: 21. város látta helyszínéül a téli olimpia játékokat, adott otthont a legnagyszerűbb világeseménynek. A NOB szavazás által jelöli ki a helyszínt. A 21 város közül voltak amelyek többször is vendégül látták a mezőnyt, a szerencsés: 3. ilyen város: Innsbruck, St. Moritz, Lake Placid.

Téli Olimpiák Rendező Városai - 1924--2022
1.	Albertville	1. olimpia	1992
2.	Calgary	1. olimpia	1988
3.	Chamonix	1. olimpia	1924
4.	Cortina d'Ampezzo	1. olimpia	1956
5.	Garmisch-Partenkirchen	1. olimpia	1936
6.	Grenoble	1. olimpia	1968
7.	Innsbruck	2. olimpia	1964, 1976
8.	Lake Placid	2. olimpia	1932, 1980
9.	Lillehammer	1. olimpia	1994
10.	Nagano	1. olimpia	1998
11.	Oslo	1. olimpia	1952
12.	Peking	1. olimpia	2022
13.	Pyeong Chang	1. olimpia	2018
14.	Salt Lake City	1. olimpia	2002
15.	Sapporo	1. olimpia	1972
16.	Sarajevo	1. olimpia	1984
17.	Sochi	1. olimpia	2014
18.	Squaw Valley	1. olimpia	1960
19.	St. Moritz	2. olimpia	1928, 1948
20.	Torino	1. olimpia	2006
21.	Vancouver	1. olimpia	2010

TÉLI OLIMPIAI JÁTÉKOK
1924 - 2022

Év -- Helyszín -- Nemzetek -- Sportolók -- Sportágak -- Versenyek

1. TÉLI OLIMPIAI JÁTÉKOK
1924. -- CHAMONIX -- FRANCIAORSZÁG
-----------------------------------------------------
1924. Január 25. -- 1924. Február 5.
Résztvevő Nemzetek: 16 Résztvevő Sportágak: 9
Résztvevő Sportolók: 241 Résztvevő Versenyek: 16
------------------------------------------------------
1924. Chamonix - Olimpia Éremtáblázata

1924 - Chamonix - Olimpia Éremtáblázata
	Nemzetek	Arany	Ezüst	Bronz	Összesen
1.	Norvégia (NOR)	4	7	6	17
2.	Finnország (FIN)	4	4	3	11
3.	Ausztria (AUT)	2	1	0	3
4.	Svájc (SUI)	2	0	1	3
5.	Amerikai Egyesült Államok (USA)	1	2	1	4
6.	Nagy-Britannia (GBR)	1	1	2	4

2. TÉLI OLIMPIAI JÁTÉKOK
1928. -- ST. MORITZ -- SVÁJC
-----------------------------------------------------
1928. Február 11. -- 1928. Február 19.
Résztvevő Nemzetek: 25 Résztvevő Sportágak: 8
Résztvevő Sportolók: 464 Résztvevő Versenyek: 14
------------------------------------------------------
1928. St. Moritz - Olimpia Éremtáblázata

1928 - St. Moritz - Olimpia Éremtáblázata
	Nemzetek	Arany	Ezüst	Bronz	Összesen
1.	Norvégia (NOR)	6	4	5	15
2.	Amerikai Egyesült Államok (USA)	2	2	2	6
3.	Svédország (SWE)	2	2	1	5
4.	Finnország (FIN)	2	1	1	4
5.	Franciaország (FRA)	1	0	0	1
6.	Kanada (CAN)	1	0	0	1

3. TÉLI OLIMPIAI JÁTÉKOK
1932. -- LAKE PLACID -- USA
-----------------------------------------------------
1932. Február 4. -- 1932. Február 15.
Résztvevő Nemzetek: 17 Résztvevő Sportágak: 8
Résztvevő Sportolók: 252 Résztvevő Versenyek: 14
------------------------------------------------------
1932. Lake Placid - Olimpia Éremtáblázata

1932 - Lake Placid - Olimpia Éremtáblázata
	Nemzetek	Arany	Ezüst	Bronz	Összesen
1.	Amerikai Egyesült Államok (USA)	6	4	2	12
2.	Norvégia (NOR)	3	4	3	10
3.	Kanada (CAN)	1	1	5	7
4.	Svédország (SWE)	1	2	0	3
5.	Finnország (FIN)	1	1	1	3
6.	Ausztria (AUT)	1	1	0	2

4. TÉLI OLIMPIAI JÁTÉKOK
1936. -- GARMISCH-PARTENKIRCHEN -- NÉMETORSZÁG
-----------------------------------------------------
1936. Február 6. -- 1936. Február 16.
Résztvevő Nemzetek: 28 Résztvevő Sportágak: 8
Résztvevő Sportolók: 646 Résztvevő Versenyek: 17
------------------------------------------------------
1936. Garmisch-Partenkirchen - Olimpia Éremtáblázata

1936 - Garmisch-Partenkirchen - Olimpia Éremtáblázata
	Nemzetek	Arany	Ezüst	Bronz	Összesen
1.	Norvégia (NOR)	7	5	3	15
2.	Németország (GER)	3	3	0	6
3.	Svédország (SWE)	2	2	3	7
4.	Finnország (FIN)	1	2	3	6
5.	Svájc (SUI)	1	2	0	3
6.	Ausztria (AUT)	1	1	2	4

5. TÉLI OLIMPIAI JÁTÉKOK
1948. -- ST. MORITZ -- SVÁJC
-----------------------------------------------------
1948. Február 1. -- 1948. Február 9.
Résztvevő Nemzetek: 28 Résztvevő Sportágak: 9
Résztvevő Sportolók: 669 Résztvevő Versenyek: 22
------------------------------------------------------
1948. St. Moritz - Olimpia Éremtáblázata

1948 - St. Moritz - Olimpia Éremtáblázata
	Nemzetek	Arany	Ezüst	Bronz	Összesen
1.	Norvégia (NOR)	4	3	3	10
2.	Svédország (SWE)	4	3	3	10
3.	Svájc (SUI)	3	4	3	10
4.	Amerikai Egyesült Államok (USA)	3	4	2	9
5.	Franciaország (FRA)	2	1	2	5
6.	Kanada (CAN)	2	1	1	4

6. TÉLI OLIMPIAI JÁTÉKOK
1952. -- OSLO -- NORVÉGIA
-----------------------------------------------------
1952. Február 14. -- 1952. Február 25.
Résztvevő Nemzetek: 30 Résztvevő Sportágak: 8
Résztvevő Sportolók: 694 Résztvevő Versenyek: 22
------------------------------------------------------
1952. Oslo - Olimpia Éremtáblázata

1952 - Oslo - Olimpia Éremtáblázata
	Nemzetek	Arany	Ezüst	Bronz	Összesen
1.	Norvégia (NOR)	7	3	6	16
2.	Amerikai Egyesült Államok (USA)	4	6	1	11
3.	Finnország (FIN)	3	4	2	9
4.	Németország (GER)	3	2	2	7
5.	Ausztria (AUT)	2	4	2	8
6.	Kanada (CAN)	1	0	1	2

7. TÉLI OLIMPIAI JÁTÉKOK
1956. -- CORTINA D'AMPEZO -- OLASZORSZÁG
-----------------------------------------------------
1956. Január 25. -- 1956. Február 5.
Résztvevő Nemzetek: 32 Résztvevő Sportágak: 8
Résztvevő Sportolók: 821 Résztvevő Versenyek: 24
------------------------------------------------------
1956. Cortina d'Ampezzo - Olimpia Éremtáblázata

1956 - Cortina d'Ampezzo - Olimpia Éremtáblázata
	Nemzetek	Arany	Ezüst	Bronz	Összesen
1.	Szovjetunió (URS)	7	3	6	16
2.	Ausztria (AUT)	4	3	4	11
3.	Finnország (FIN)	3	3	1	7
4.	Svájc (SUI)	3	2	1	6
5.	Svédország (SWE)	2	4	4	10
6.	Amerikai Egyesült Államok (USA)	2	3	2	7

8. TÉLI OLIMPIAI JÁTÉKOK
1960. -- SQUAW VALLEY -- USA
-----------------------------------------------------
1960. Február 18. -- 1960. Február 28.
Résztvevő Nemzetek: 30 Résztvevő Sportágak: 8
Résztvevő Sportolók: 665 Résztvevő Versenyek: 27
------------------------------------------------------
1960. Squaw Valley - Olimpia Éremtáblázata

1960 - Squaw Valley - Olimpia Éremtáblázata
	Nemzetek	Arany	Ezüst	Bronz	Összesen
1.	Szovjetunió (URS)	7	5	9	21
2.	Németország (GER)	4	3	1	8
3.	Amerikai Egyesült Államok (USA)	3	4	3	10
4.	Norvégia (NOR)	3	3	0	6
5.	Svédország (SWE)	3	2	2	7
6.	Finnország (FIN)	2	3	3	8

9. TÉLI OLIMPIAI JÁTÉKOK
1964. -- INNSBRUCK -- AUSZTRIA
-----------------------------------------------------
1964. Február 1. -- 1964. Február 10.
Résztvevő Nemzetek: 36 Résztvevő Sportágak: 10
Résztvevő Sportolók: 1090 Résztvevő Versenyek: 34
------------------------------------------------------
1964. Innsbruck - Olimpia Éremtáblázata

1964 - Innsbruck - Olimpia Éremtáblázata
	Nemzetek	Arany	Ezüst	Bronz	Összesen
1.	Szovjetunió (URS)	11	8	6	25
2.	Ausztria (AUT)	4	5	3	12
3.	Norvégia (NOR)	3	6	6	15
4.	Finnország (FIN)	3	4	3	10
5.	Franciaország (FRA)	3	4	0	7
6.	Németország (GER)	3	3	3	9

10. TÉLI OLIMPIAI JÁTÉKOK
1968. -- GRENOBLE -- FRANCIAORSZÁG
-----------------------------------------------------
1968. Február 6. -- 1968. Február 18.
Résztvevő Nemzetek: 37 Résztvevő Sportágak: 10
Résztvevő Sportolók: 1158 Résztvevő Versenyek: 35
------------------------------------------------------
1968. Grenoble - Olimpia Éremtáblázata

1968 - Grenoble - Olimpia Éremtáblázata
	Nemzetek	Arany	Ezüst	Bronz	Összesen
1.	Norvégia (NOR)	6	6	2	14
2.	Szovjetunió (URS)	5	5	3	13
3.	Franciaország (FRA)	4	3	2	9
4.	Olaszország (ITA)	4	0	0	4
5.	Ausztria (AUT)	3	4	4	11
6.	Hollandia (HOL)	3	3	3	9

11. TÉLI OLIMPIAI JÁTÉKOK
1972. -- SAPPORO -- JAPÁN
-----------------------------------------------------
1972. Február 3. -- 1972. Február 13.
Résztvevő Nemzetek: 35 Résztvevő Sportágak: 10
Résztvevő Sportolók: 1006 Résztvevő Versenyek: 35
------------------------------------------------------
1972. Sapporo - Olimpia Éremtáblázata

1972 - Sapporo - Olimpia Éremtáblázata
	Nemzetek	Arany	Ezüst	Bronz	Összesen
1.	Szovjetunió (URS)	8	5	3	16
2.	Németország DK (GDR)	4	3	7	14
3.	Svájc (SUI)	4	3	3	10
4.	Hollandia (NED)	4	3	2	9
5.	Amerikai Egyesült Államok (USA)	3	2	3	8
6.	Németország SK (BDR)	3	1	1	5

12. TÉLI OLIMPIAI JÁTÉKOK
1976. -- INNSBRUCK -- AUSZTRIA
-----------------------------------------------------
1976. Február 4. -- 1976. Február 15.
Résztvevő Nemzetek: 37 Résztvevő Sportágak: 10
Résztvevő Sportolók: 1123 Résztvevő Versenyek: 37
------------------------------------------------------
1976. Innsbruck - Olimpia Éremtáblázata

1976 - Innsbruck - Olimpia Éremtáblázata
	Nemzetek	Arany	Ezüst	Bronz	Összesen
1.	Szovjetunió (URS)	13	6	8	27
2.	Németország DK (GDR)	7	5	7	19
3.	Amerikai Egyesült Államok (USA)	3	3	4	10
4.	Norvégia (NOR)	3	3	1	7
5.	Németország SK (BDR)	2	5	3	10
6.	Finnország (FIN)	2	4	1	7

13. TÉLI OLIMPIAI JÁTÉKOK
1980. -- LAKE PLACID -- USA
-----------------------------------------------------
1980. Február 14. -- 1980. Február 23.
Résztvevő Nemzetek: 38 Résztvevő Sportágak: 10
Résztvevő Sportolók: 1072 Résztvevő Versenyek: 38
------------------------------------------------------
1980. Lake Placid - Olimpia Éremtáblázata

1980 - Lake Placid - Olimpia Éremtáblázata
	Nemzetek	Arany	Ezüst	Bronz	Összesen
1.	Szovjetunió (URS)	10	6	6	22
2.	Németország DK (GDR)	9	7	7	23
3.	Amerikai Egyesült Államok (USA)	6	4	2	12
4.	Ausztria (AUT)	3	2	2	7
5.	Svédország (SWE)	3	1	4	8
6.	Finnország (FIN)	2	5	1	8

14. TÉLI OLIMPIAI JÁTÉKOK
1984. -- SARAJEVO -- JUGOSLAVIA
-----------------------------------------------------
1984. Február 7. -- 1980. Február 19.
Résztvevő Nemzetek: 49 Résztvevő Sportágak: 10
Résztvevő Sportolók: 1272 Résztvevő Versenyek: 39
------------------------------------------------------
1984. Sarajevo - Olimpia Éremtáblázata

1984 - Sarajevo - Olimpia Éremtáblázata
	Nemzetek	Arany	Ezüst	Bronz	Összesen
1.	Németország DK (GDR)	9	9	6	24
2.	Szovjetunió (URS)	6	10	9	25
3.	Amerikai Egyesült Államok (USA)	4	4	0	8
4.	Finnország (FIN)	4	3	6	13
5.	Svédország (SWE)	4	2	2	8
6.	Norvégia (NOR)	3	2	4	9

15. TÉLI OLIMPIAI JÁTÉKOK
1988. -- CALGARY -- KANADA
-----------------------------------------------------
1988. Február 13. -- 1988. Február 28.
Résztvevő Nemzetek: 57 Résztvevő Sportágak: 11
Résztvevő Sportolók: 1422 Résztvevő Versenyek: 46
------------------------------------------------------
1988. Calgary - Olimpia Éremtáblázata

1988 - Calgary - Olimpia Éremtáblázata
	Nemzetek	Arany	Ezüst	Bronz	Összesen
1.	Szovjetunió (URS)	11	9	9	29
2.	Németország DK (GDR)	9	10	6	25
3.	Svájc (SUI)	5	5	5	15
4.	Finnország (FIN)	4	1	2	7
5.	Svédország (SWE)	4	0	2	6
6.	Ausztria (AUT)	3	5	2	10

16. TÉLI OLIMPIAI JÁTÉKOK
1992. -- ALBERTVILLE -- FRANCIAORSZÁG
-----------------------------------------------------
1992. Február 8. -- 1992. Február 23.
Résztvevő Nemzetek: 64 Résztvevő Sportágak: 12
Résztvevő Sportolók: 1800 Résztvevő Versenyek: 57
------------------------------------------------------
1992. Albertville - Olimpia Éremtáblázata

1992 - Albertville - Olimpia Éremtáblázata
	Nemzetek	Arany	Ezüst	Bronz	Összesen
1.	Németország (GER)	10	10	6	26
2.

Déli Nap Krónika

Olimpiai játékok története és eredményei - Bíró Csaba

Az Olimpiai játékok története.