"A világon azért vagyunk, hogy valahol otthon legyünk benne" -- Tamási Áron

Délinap Krónika

"Az ember hasonlóvá válik ahhoz, mint amiben gyönyörködik."
--Platón--

"Minden jó helyen és minden ember szívében megleled Istent."
--Seneca--

"A természet mindig tökéletes és soha nem szegi meg törvényét."
-- Leonardo da Vinci --

Mecsek hegység a napos lankák vidéke - Pásztai Dóra

2019.04.20 11:06

 

A Mecsek hegység napos lankái.

A Mecsek hegység az ország Dél-nyugati részén terül el, ott ahol az időjárás már kellemesebb. A Mecsek szelíd, napos lankáival az egyik leghangulatosabb és legszebb vidéke Magyarországnak. A Mecsek langyos, meleg, napfényes szub-mediterrán klímájával kiváló hely egész évben a túrázók és kirándulók számára.



A Mecsek hegység

-- A Mecsek (horvátul: Meček, németül: Metscheck) egy középhegység Magyarország Dél-Nyugati részén, a Dél-Dunántúlon, Pécstől északra fekszik. Legmagasabb csúcsa a 682 m-es Zengő.
-- A Mecsek elnevezés alapjául szolgáló személynév valószínűleg a Miklós rövidüléséből alakult ki, és eredetileg nem az egész hegységet, csak a Pécs fölötti Misina-tetőt jelölte. Első írásos említése 1536-ból, Oláh Miklóstól származik.
-- A Mecsek: 545 négyzetkilométernyi területéből a voltaképpeni hegyvidék: 335 négyzetkilométer. Ásvány kincsekben hazai viszonylatban gazdagnak mondható. Főleg a mészkő, szén és uránérc készletei jelentősek. Délen a Pécsi-síkság, északkeleten a Völgység, nyugaton a Zselic határolja.
-- A Mecsek hegység morfológiailag három részre (Keleti-, Középső-, Nyugati-Mecsek), geológiailag két félre (Nyugati- és Keleti-Mecsek) tagolható.
-- A Mecsek vadregényesebb részei kétségtelenül a szurdokerdők. Meredek völgyoldalak között, mély völgyek alján jönnek létre. A hűvös, párás mikroklíma, a szivárgó vizek és az oldalakról lehordott, szerves anyagban gazdag talaj miatt sajátos, sok védett növénnyel tarkított flóra alakul ki bennük.
-- Az egyik legjellegzetesebb Mecseki szurdokerdőt az Orfű feletti Szuadó-völgyben találjuk. A Sárkány-szakadék nevű területrészen csapadéktól függően egy 8-10 méter magas időszakos vízesést is megcsodálhatunk.


Mecsek éghajlata

-- A Mecsek hegység klímájában a Mediterrán és Kontinentális hatások egyaránt érvényesülnek. Az északi és déli lejtők között jelentős éghajlati különbség alakult ki. Az északi illetve a magasabb területeken az éves csapadék mennyisége: 800 mm, a többi részen: 700 mm. A népfényes órák száma évente: 2000–2100, az évi középhőmérséklet 10–11°C
-- A Mecsekalja: Szub-Mediterrán éghajlata hazánkban csak a villányi hegységhez hasonlítható. A forró, napsütéses nyarat általában enyhe, gyakran fagymentes tél követi. A déli lejtőket az északi szelektől a Mecsek hegylánca védi. Kőzetei között a vörös homokkő és a triász dolomit mészkő dominál, ezeken települ a szőlőtermő dűlők lösz- és vályog- talaja.


A Mecsek 500 métert meghaladó jelentős csúcsai

-1. Zengő: 682 m - Keleti-Mecsek, -2. Tubes: 611 m - Nyugati-Mecsek, -3. Hármashegy: 604 m - Keleti-Mecsek, -4. Jakab-hegy: 602 m - Nyugati-Mecsek, -5. Dobogó: 594 m - Keleti-Mecsek, -6. Borzas-tető: 591 m - Keleti-Mecsek, -7. Szószék: 586 m - Keleti-Mecsek, -8. Kis-Tubes: 577 m - Nyugati-Mecsek, -9. Somlyó: 572 m - Keleti-Mecsek, -10. Misina: 535 m - Nyugati-Mecsek, -11. Rózsa-hegy: 528 m - Nyugati-Mecsek.

A Mecseki-barlangok

-- A Mecsek hegységben mintegy: 100 barlang található. A változatos alapkőzeten kialakult mészkő felszíneket nagyrészt nemkarsztos kőzet borítja; a felszíni mészkő-kibukkanások összterülete csekély. Vannak a Mecsekben szurdokvölgyek, sorba rendeződött, tölcsér alakú, mély víznyelők és kis számban igazi karszt-források.
-- A Mecseki barlangok többségének járatai szűkek, aknáik kacskaringósak. Általában víznyelőként indulnak, és 20–30 méter után eltömődnek. Ilyen jellegű víznyelők táplálják az Abaligeti-barlangot csakúgy, mint a vízellátásba befogott orfűi Vízfő-barlangot, a Mánfai-kőlyukat és a Tettye-forrást is.
-- Különlegesek a Babás-szerköveknél a permi vörös homokkőben mállással kialakult üregek. Keletkezése miatt ugyancsak sajátos a miocén mészkőben, szivárgó vizek hatására létrejött Füstös-lik.
-- Az Abaligeti-barlang, a Mánfai-kőlyuk, a Mészégető-források barlangja, az Orfűi Vízfő-barlang és a Spirál-víznyelő mind fokozottan védett.

A Mecsek növényvilága, flóra

-- A Mecsek növényvilágát jellegzetessé teszi az a 20–30 olyan növényfaj, amely a Kárpát-medencében máshol nem él, valamint az a 13 különleges növény társulás, amely csak itt fordul elő. A hegységben száznál több védett és fokozottan védett növényfaj él. Számos faj Európában itt éri el földrajzi elterjedésének északi határát, tehát a hegységtől északra nem fordul elő. 
-- Ilyen például az aranyos baraboly, a baranyai peremizs, az illatos hunyor, az olasz müge, és a majomkosbor. A nevezetes bennszülött (endemikus) növények közül fokozottan védett, kiemelt természeti érték a bánáti bazsarózsa. Ezek a fajok erőteljes balkáni színezetet adnak a Mecsek vegetációjának.
-- A Mecsek erdőségeit nagyrészt tölgyesek alkotják, amelyekbe az északi lejtőkön gyertyán keveredik. A déli lejtőkön jellemzőek a nagy kiterjedésű karsztbokor erdők és sziklagyepek. A magasabb tetőkön és az északi oldalakon szép bükkösök is vannak. A tölgyesekben gyakori a szelídgesztenye.
-- A Mecsekben mintegy: 2000 töbör, vagy más néven dolina alakult ki. A hegység dolináiban, illetve egyéb élőhelyein a következő növények alkotnak növénytársulást. -csertölgy, -rezgő nyár, -fehér akác, -mezei juhar, -korai juhar, -hegyi juhar, -olasz müge, -európai bükk, -magas kőris, -európai mogyoró, -kislevelű hárs, -nagylevelű hárs, -ezüst hárs, -hegyi szil.


A Mecsek állatvilága, fauna

-- A Mecsekben: 21 állatfaj élvez fokozott védettséget. Összesen mintegy: 5000 állatfajt, köztük legalább: 700 lepkefajt határoztak meg. Az emlősök sorában gyakori az őz, a gímszarvas, a vaddisznó, a róka. A mókusokon kívül erdei és mogyorós pelével is lehet találkozni. A ragadozók közül gyakori a borz, a menyét, de akad itt nyuszt és vadmacska, valamint a tavak hal állományát dézsmáló vidra.
-- A denevérek közül: 21 faj él itt, köztük a nagy patkósorrú, a csonkafülü és a hegyesorrú denevér. A tájegység madárvilága is rendkívül gazdag. A Kelet-Mecsekben él egerészölyv, darázsölyv és héja. Az erdőkben fekete gólya, békászó és réti sas, valamint barna kánya is fészkel.
Az éjszakai ragadozók közül a macskabagoly, a füleskuvik és a gyöngybagoly sokfelé elöfordul.
-- A Mecsek igen gazdag énekes madarakban is. A túráink során gyakori látnivaló a fekete- és sárgarigó, a szajkó, a cinegék, a tengelic, a meggyvágó, az ökörszem, az erdei pinty, a nagy fakopáncs. Tavasszal a kék galambok búgása tölti be a bükkösöket. Ez az egyetlen odúban költő galambfaj, a harkályok elhagyott költőüregeit használja otthonként.
-- A hüllők közül a legtöbb a fürge, a fali, a törékeny, és a zöld gyík. Lábatlan gyíkfaj a kuszma. Mérges kígyó nem él a Mecsekben, vízi, erdei, haragos siklóval gyakran találkozhatunk.


Mecsekaljai borvidék

-- A Pécsi borvidék, a Mecsekaljai borvidék a Mecsek déli lejtőin, Pécstől egészen Mohácsig tart. A Mecseki borvidék: 825 hektáron terül el. Mecsekaljai borvidéken: magyar, horvát; szerb, német települések határában folyik a szőlő művelés. Pécsi, Versendi és Szigetvári körzetekre osztható, melyek borászati szempontból hasonlóak.
-- A Mecseki borvidék klímája: Szub-Mediterrán. A Villány–Siklósi borvidéknél is forróbb, szárazabb, sok a napsütés, hosszú a tenyészidő. A Mecsek óvó hatása miatt még: 440 méteren is találunk szőlőt. Ebben csak Tokaj-Hegyaljához hasonlítható a terület. Természeti csapások közül az aszályt kell számításba venni.
-- A Mecsek termő talaja a különböző vulkáni eredetű alapkőzeteken található löszre illetve pannon homokra rakódott barnaföldek, barna erdőtalajok. Remek fehér és vörösbor szőlők teremnek errefelé.
-- A Mecsekalja fő szőlőfajtái, az olaszrizling került első helyre és ma is vezeti a listát. További jellemző fajták: furmint, chardonnay, cirfandli, rizlingszilváni, hárslevelű, ottonel muskotály, királyleányka, tramini, rajnai rizling, zengő, zenit, zöld veltelini. Kiemelkedő termék a Pannónia pezsgő család.
-- A borvidék szub-meditterán mikroklímáját a kedvező lejtés szögű, északi széltől védő és a déli napfényes hegyoldalak földrajzi helyzete adja. Az éghajlat egész évben kiegyenlítetten jó, a nyár meleg és napfényes, a tél enyhe és langyos. A mediterrán jellegű Mecsekalja a legmelegebb, leghosszabb tenyészidejű borvidékünk.