"A világon azért vagyunk, hogy valahol otthon legyünk benne" -- Tamási Áron

Délinap Krónika

"Az ember hasonlóvá válik ahhoz, mint amiben gyönyörködik."
--Platón--

"Minden jó helyen és minden ember szívében megleled Istent."
--Seneca--

"A természet mindig tökéletes és soha nem szegi meg törvényét."
-- Leonardo da Vinci --

Gárdonyi Géza a népszerű történelmi regényíró - Bíró Csaba

2014.03.08 11:36

 

Gárdonyi Géza a népszerű történelmi regényíró.

Gárdonyi Géza a legnépszerűbb magyar történelmi regényírónk. Irodalmi életműve egyfajta sajátos 19. századi romantikus, anekdotikus történet mesélés, nevezték a magyar: Dickens-nek, mások a magyar: Tolsztoj-nak. Gárdonyi az 1890-es években írt népies hangvételű novellái és elbeszélései hozták meg számára a kortársak elismerését: "Az én falum: 1898, Tizenkét Novella: 1899 ), de az utókor elsősorban az 1900-as éveket követő évtizedben keletkezett történelmi regényei révén ismeri: "Egri csillagok: 1901, A láthatatlan ember: 1902, Isten rabjai: 1908".

Képtalálat a következőre: „gárdonyi géza képek”Képtalálat a következőre: „egri csillagok könyv”


Gárdonyi Géza élete

--  Gárdonyi Géza, (Agárdpuszta, 1863. augusztus 3. – Eger, 1922. október 30.) magyar író, költő, drámaíró, újságíró, pedagógus.
--  Gárdonyi Géza: Agárdpusztán született: 1863. augusztus 3-án. Az egykori Agárdpuszta a mai Agárd területének szélén, a Velencei-tó partján fekszik. A szülők: 1860. December 8.-án házasodtak össze, mely házasságból: hét gyermek született. Egy lány és hat fiú. A hét gyerekből csupán: Gárdonyi Géza és két öccse élte meg a felnőtt kort.
--  Gárdonyi Géza: 1868 végén, Budán kezdte meg elemi iskolai tanulmányait, majd 1874-1875 között a sárospataki református kollégiumba járt.
--  1876-ban a Budapesti: Calvin téri református gimnáziumban folytatta tanulmányait. Mivel édesapja egy megalkuvásra képtelen, lázadó ember volt, sehol nem tűrték meg hosszabb távon a munkaadói, így a család állandó vándorlásra kényszerült. Összesen 16 településen éltek rövidebb-hosszabb ideig.
--  1878-ban Gárdonyi Géza leérettségizett, majd az Egri Érseki Katolikus Tanítóképző Intézet növendéke lett. 1882-ben szerezte meg népiskolai tanítói oklevelét. A különböző vidéki iskolákban való tanítás egyre nyomasztóbb hatással volt rá.
--  Mindeközben több lap is közölte kisebb nagyobb rendszerességgel írásait, verseit, elbeszéléseit. 1885 februárjában végre a pécsi Dunántúl című lap külső munkatársa lehetett.
--  1885 októberében lemondott tanítói állásáról, majd még ugyanennek a hónapnak a végén házasságot kötött: Csányi Máriával. Az ifjú pár: Győrben telepedett le, és itt is indult útjára Gárdonyi Géza igazi újságírói pályafutása. Rövid életű házasságából négy gyermek született, majd 1892-ben különváltak.
--  1897-ben Egerbe költözött édesanyjával és haláláig ott is élt. Gárdonyi Géza pályája során számos írói álnevet használt, különösen újságírói tevékenysége kapcsán, később pedig a gyermekmeséi fejlécén. A Gárdonyi Géza nevet első ízben 16 éves korában használta, melyet a születési anyakönyvezési helyszíne (Gárdony) után választott.
--  Aszketikus élet módjának további cáfolata, hogy gyakran kelt útra, belföldön- és külföldön- egyaránt: 1899-ben Törökországba, Konstantinápolyba utazott anyagot gyűjteni az "Egri csillagokhoz", 1900-ban pedig Franciaországba ment, az Attila és a hunok idejében játszódó: "A láthatatlan ember" művéhez anyagot keresni.
--  1903-ban végig látogatta gyermekkora helyszíneit: Abbázia, Horvátország, 1907-ban Franciaország, 1908-ban Olaszországban, 1909-ben Bajorországban, 1912-ben nagyobb körutazást tett Erdélyben. Voltak egészen sajátságos, különc útjai is hegyekben és erdőkben. 
--  Már 1900-tól a Buda környéki hegyeket járva gyakran botanizált, gyűjtötte a növényeket herbáriuma számára, s volt egy külön gyűjteménye hírességek lakhelyéről és sírjáról szakított virágokkal is. Az Egri háza körüli ötholdas birtokon botanikus kertet alakított ki, amelyet hazai és külföldi útjairól magával hozott növényekkel gyarapított. 
--  Gyakran rajzolt, festett, és fényképezett is. A festés ifjúkorától foglalkoztatta, már a Szegedi festők: 1891-es tárlatán is kiállították egy képét, s későbbi korszakából ismert több grafikája, táj- és zsáner- képe, fiairól készített portré festményei, illetve egy Munkácsy-tabló, a Krisztus Pilátus előtt saját kezű másolata.


Gárdonyi Géza személyisége

--  Gárdonyi Géza az ellentmondások embere volt, ami egyéniségének megítélésére is rányomta bélyegét. Pályatársai nagy részétől eltérően az ő esetében nem volt táj, ahol bölcsője ringott, ahol gyökeret eresztett, ahova egy életen át kötődött volna, csak élet útja derekán talált otthonra: Egerben. Vidéki ember volt, nem szerette a nagyváros zaklatott élet ritmusát.
--  Már családjától ráhagyományozott szellemi öröksége is sokrétű volt: szemléletére erősen hatott: apja hazafias, negyvennyolcas politikai radikalizmusa, Habsburg-ellenessége, ugyanakkor: anyjától egy letűnt világ romantikáját, nosztalgiáját, derűjét ismerhette meg.  
--  Egerbe költözését követően maga is vallásos lett, de hite egészen sajátos elemekből tevődött össze. Hittel vallotta a szeretet és a szabad akarat hatalmát, ugyanakkor azt is, hogy a világ megértéséhez és Isten megtalálásához a természet tudományos megismerés vezet. Élete egyik legfontosabb olvasmányaként tartotta számon: Darwin "A fajok eredete" című művét.
--  Hit a Lélekvándorlásban, emellett a Buddhizmus, az Okkultizmus és a Miszticizmus, a Teozófia és a Spiritizmus egyaránt erősen befolyásolták vallási szemléletét. A személyiségét alakító ellentmondások, ellentétes hatások sora folytatható. Érdeklődése is széles körben mozgott, gondolatvilágára és esztétikai érzékére egyidejűleg akár szélsőségesen kilengett.
--  Egyszerre volt például ihletett olvasója a mizantróp és pesszimista: Arthur Schopenhauer gondolatainak, szívesen forgatta a világ és az ember nyomorúságáról valló: Dosztojevszkij és Reviczky Gyula írásait, ugyanakkor elkötelezett híve volt a szociális radikalizmusnak és gyermeki rajongással viszonyult: Dankó Pista önfeledt és naiv tematikájú magyar nótáihoz.


Gárdonyi Géza írói stílusa

--  Gárdonyi Géza a 19–20. századforduló magyar irodalmának népszerűségében máig kiemelkedő alakja. Korának sajátos figurája, egyik irodalmi körhöz sem sorolható tagja volt. Élet műve átmenetet képez a 19. századi romantikus, anekdotikus történet mesélés és a 20. századdal születő Nyugat-nemzedék szecessziós, naturalista-szimbolista stílus-eszménye között.
--  A magyar Dickens-nek nevezték, mások a magyar Tolsztoj-t tisztelték személyében. Irodalmi életműve egyfajta sajátos átmenetet képez a 19. századi romantikus, anekdotikus történet mesélés és a Nyugat-nemzedék szecessziós, naturalista-szimbolista stílus eszménye, a vidéki-népies és a városi-polgárosult irodalom között
--  A pályafutását a folyamatos útkeresés, tematikai és formai kalandozás jellemezte, a próza írói életműve ennek fényében három korszakra osztható. Gárdonyi az egyszerű falusi emberek és a rég letűnt korok világában is egyetemes emberi problémákra és érzésekre koncentrál.
--  Az első írói korszaka az 1890-es években írt prózái: népies hangvételű novellái és elbeszélései, a részint derűs, szellemes történetek, részint gyilkos humorral megírt karcolatok, ezek hozták meg számára először a szélesebb körű ismertséget és a kortársak elismerését: "Az én falum: 1898, "Tizenkét novella: 1899.
--  A második írói korszaka, a történeti hűség és a lírai mondandó kettős igénye nyomán bontakozott ki próza írói munkásságának legjelentősebb vonulata és legmaradandóbb alkotásai: a történelmi regényei. Az utókor elsősorban a századfordulót követő évtizedben írt történelmi regényei révén ismeri: "Egri csillagok: 1901, "A láthatatlan ember: 1902, "Isten rabjai: 1908.  
--  A harmadik írói korszakában a magyar lélektani regényei, tézis regényei korai darabjainak szerzőjét tisztelhetjük a személyében. Ezeket a műveket egyes irodalmárok az epedés végtelen énekének tituláltak: "Szunyoghy miatyánkja: 1913, "Ábel és Eszter: 1916, "Ida regénye: 1920.
--  Bár költői és drámaírói munkássága kevésbé bizonyult maradandónak, azért szintén jelentősnek mondható. Az 1900-as években a szórakoztató célú népszínművek kliséin túllépve lélekábrázoló jellegű népies történeteket dramatizált színpadra: "A bor: 1901.



>>>>  Gárdonyi Géza Legjobb Művei  <<<<
>>>>>>>  12. Legjobb Regénye  <<<<<<<<


1.  A lámpás.  -Regény,  -1894
Gárdonyi Géza kisregénye, "A lámpás" 1894-ben jelent meg először. Személyes vallomás ez a könyv önnön pedagógiai és emberi küzdelmeiről, a korabeli hatalmakkal és hatalmasságokkal vívott harcáról. Arról a harcról, melyet azért vívott, hogy az egyszerű nép számára fényt sugározhasson, hogy lámpás lehessen. "Kovács Ágoston néptanító ötven esztendeig tartó szolgálatának ideje alatt minden erejével harcol az ismételten rákényszerített, véka alá tett gyertya' szerep ellen, s megpróbálja legalább a gondjaira bízott maroknyi ember, tanítványok és szülők életét a maga szerény fénykörébe vonni” – írja Petrőczi Éva, majd így folytatja: "Számomra ez a könyv nem elsősorban a templom és az iskola minden esélyegyenlőség nélküli küzdelmének regénye. Sokkal inkább kemény hangú vallomás arról, hogy mifelénk a világítás veszedelmes mesterség volt minden időben. Egy bizonyos: ha rajtam múlna, minden oktatásügyi vezetőt: "A lámpás" egy példányával fölszerelve engednék csak hivatalba lépni. A maga nemében remek könyv, egy tanító nehéz életéről szól, ugyanakkor kritikus korrajz is. Az írás módja gördülékeny, könnyen olvasható. Gyönyörű mondatokkal is találkoztam, amelyek a mai korban is megállják a helyüket.

2.  Az én falum.  -Elbeszélések,  -1898
Az én falum egy elbeszélés gyűjtemény, egy novella füzér: történetei, életképei hol derűsek, hol komorak, egyszer tragikusak, egyszer anekdotikusak, de mindegyikből sugárzik az író, a hajdani néptanító emberismerete, embersége, sugárzik a falun élők soha ki nem mondott, de érzékelhető szolidaritása és hagyomány tisztelete. Egy tanító feljegyzései márciustól - decemberig. A cím és az alcím sokat elárul a kompozícióról; szubjektivitása, a falusiakat a pedagógus együtt érző fölényével szemlélő nézőpontra, műfajilag pedig tárca szerűségre utal és jelzi, hogy a kompozició az évszakok, a hónapok rendjét követi. Novelláiban az egyszerű emberek hétköznapi életéről mond történeteket, némi nosztalgiával a természethez közeli életforma iránt, sóvárogva a föld, a falu lelke után, idegenkedve a mesterkéltté vált „kövi emberektől”. E könyv több, mint írás. Ez a könyv a magyar nép kemény lapokba szorított szíve, melyben az Alföld derűje mosolyog, s az ezeréves szenvedés fájdalma sír.

3.  Tizenkét novella.  -Novellák,  -1899
Gárdonyi a "Tizenkét novella" címen újból sajtó alá rendezte és némi változtatásokkal újból átaranyozta a számára oly nagy dicsőséget hozó 1894-es "Novellákat", majd bocsátotta útjára a második kiadást 1899-ben. A Novellák – leginkább a szerelemről – meg minden másról. Gyermekről, fiatalról, idősről, vidékről, városról. Nagyon jó stílusban, jó hangulatot teremtő módon megírt kis történetek. Témája alapján több akár ma is íródhatott volna. Szerethető szereplők – valamiért sokkal egyenesebbek és gerincesebbek, mint a maiak. a Tizenkét novella: -Annuska apáca lesz, -Csodálatos történet, -Mi a szerelem, -Felhő a szobában, -Hordj tűzet, -A Pók, -Kis levél, -Zászló, -Vers lesz, -Salamon, -Mari néni meg Pista bácsi, -A megismételt idill. Én nem gondoltam, hogy Gárdonyi ennyire más a novelláiban, mint a regényeiben, így számomra pozitív élmény volt erről az oldaláról is megismerni.

4.  Az Egri csillagok.  -Regény,  -1901
Az Egri csillagok Gárdonyi Géza legjobb regénye, a legismertebb magyar történelmi regény, több szavazáson is elnyerte a legjobb magyar regény címét. A mű története a valóságos, 1552. évi Egri vár ostromának történetét dolgozza fel érdekfeszítően cselekményes regény formájában. Cselekménye 1533-ban indul, és az 1552-es hatalmas túlerővel szemben diadalt aratott egri hősök győzelmével zárul. Az író maga e művét legjobb alkotásának tartotta. Az Egri vár bevételét követően a 80 000 főnyi óriási török haderő Eger vára alá vonul, mely: Dobó István egri várkapitány vezetésével, maroknyi csapattal küzd meg a török sereg ellen. Az Egri vár védői hősies és önfeláldozó küzdelemben többször is legyőzik a török ostromlókat, végül a törökök 38 ostromnap után feladják és eltűnnek a vár alól. Az Egri diadalnak óriási fontosságot tulajdonított a korabeli Európa, a XVI. században ez volt az első alkalom, hogy sikeresen megvédtek egy magyar végvárat a védők. A regény 2005-ben, "A Nagy Könyv" elnevezésű felmérésen, a Magyarország legkedveltebb regénye címet nyerte el.

5.  A Láthatatlan ember.  -Regény,  -1902
A láthatatlan ember Gárdonyi Géza nagy ívű, mozgalmas történeti regénye, a hun-magyar rokonságot szándékszik bizonyítani, s a hunok romlatlanságát, becsületességét, szerénységét erkölcsi példaként állítja elénk. Az egyik legnépszerűbb történelmi regénye, színes, ősi világot elevenít meg: a népvándorlás izgalmas korát, Attila – hun királynak – mindent elsöprő uralmát és halálát. Egy fiatal görög rabszolga, Zéta, Attila közelébe sodródik és krónikási hűséggel meséli el élményeit a hunok táborában. Ő maga művelt, nagytudású ifjú, íródeákja: Priszkosz rétornak, aki a császár követeként indul Konstantinápolyból a Tisza partjára, Attila udvarába. Zéta szerint rettenthetetlen, vad harcosok élnek a hunok földjén, de asszonyaik sem akármilyenek. Van köztük egy, aki különösen kedves neki. Tőle tanulja meg, hogy az embereknek csak az arca ismerhető meg, igazi lényük rejtett, láthatatlan. Zéta nevet, rangot, remélve indul még a Catalaunumi ütközetbe is, hogy méltó lehessen a hun főúr lányához. De Emőke számára csak egy csillag ragyog: Attila – akit halálakor önként követ a sírba.

6.  Az a hatalmas harmadik.  -Regény,  -1903
Gárdonyi e ritkábban megjelenő és annyira nem közismert remeke az emberi és társas kapcsolatok sajátos mozgató rugóját tárja fel. A regény hősének meggyőződése szerint egy férfi és egy nő találkozásának oka nem a szerelem, nem is a véletlen, hanem az a Hatalmas Harmadik hajtja őket egymás felé ellenállhatatlanul, aki nincs, de lenni akar: a Gyermek. Az író ebben a művében is korának érzelem kritikáján át a társadalmi, társasági szokások, konvenciók kritikáját is kifejti. S mindezt egy fordulatos, már-már romantikus történetben. Ez a kis regénye is erről szól, a férfiról aki azt gondolja képes nő nélkül élni, hisz megtapasztalta már a házasság rossz oldalát, de amikor belép az életébe a földre szált angyal Mariska képében, mégis át kell, hogy értékelje véleményét a szerelemmel kapcsolatban. A végre még lesz egy olyan epizód is, hogy egy férfi szemszögéből olvashatunk egy szerelmi történetet.

7.  Dávidkáné.  -Regény,  -1907
A regény valóságos magja, hogy az író gyermekkori szerelmét haszonleső szülei egy: Dávidka nevű módos paraszthoz kényszerítették. Történelmi alapját pedig egy Nagykőrösi boszorkányper aktái adták. A történet a Török időkben játszódik, főszereplői: Kis Andor, aki apja vétkét jóváteendő szegődik Kőrös város szolgálatába és Tegzős Ilona, aki nevelő szülei egy módos gazdának: Dávidkának adnak el feleségül. A két fiatal nem élhet nyugodtan, Andort apja vétke miatt nem nézik jó szemmel, Ilona pedig boldogtalan férje mellett. Házasság törés vádjával igaztalanul kínpadra vonják mindkettőjüket, ők azonban megszöknek, sőt a legény megöli kínzóját. Tette miatt törvényen kívülivé válik, vissza kell térnie a lakatlan szigetre, ahol eddig élt. Az író a történet végén átlép a realitáson és szinte népmesei igazságot szolgáltat: Ilonát, aki a folyóba veti magát, a víz éppen kedvese karjaiba sodorja. Ez a kisregény is élvezetes olvasmány a romantikus történeteket kedvelők számára.

8.  Ábel és Eszter.  -Regény,  -1907
Gárdonyi Géza életében gyakran visszatér a boldogtalan szerelem ábrázolása, ez a témája e regényének is. Az Ábel és Eszter egy különös és tiszta szerelem részletezően finom rajza az első pillantástól az egymásra találásig. Nyéky Ábel és Kardos Eszter kezdettől fogva tudják, hogy egymásnak teremtette őket az Isten. Ám sorsukat a körülmények hatalma határozza meg, sem elereszteni, sem megtartani nem tudják egymást. Gárdonyi költői átéléssel és biztos lélektani tudással eleveníti meg a két fiatal szerelmének történetét, s egyben a század forduló Budapestjének hangulatát is. A regény – az író szavaival élve – "az epekedés végtelen éneke". Gárdonyi kisregényét az "Új Idők" közölte először folytatásokban, az utóbbi évtizedek kiadásaiban azonban az utolsó két fejezetet rendre elhagyták. A fordulatos, hangulatos történet ma is valamennyi női és férfi olvasó érdeklődésére számíthat.

9.  Isten rabjai.  -Regény,  -1908
Az Isten rabjai: 1908 áprilisában jelent meg, és azóta az egymást követő nemzedékek kedves olvasmánya. A szerző: Szent Margit legendáját és egész életét dolgozta fel, egy évnyi kutató munka után. A mű kiemelkedő, életszerű, finoman kidolgozott. Egy XVI. századi nyelvemlék, a Margit-legenda hívta föl: Gárdonyi figyelmét, IV. Béla király leányának, Margit regényes élet történetére. A legenda föltételezett szerzője Marcellus páter, Margit gyóntatója volt, akivel a regény több jelenlétében mi is találkozhatunk. A 231 lapból álló kódex a Nyulak szigetén, a mai Margitszigeten létesített Domonkos-rendi kolostor híres lakójának életrajzát tartalmazza. Az író szorgalmasan tanulmányozza a kolostori regulákat, a rendház elhelyezkedését, helyiségeit, régi följegyzésekből megismeri Margit apáca társainak nevét, korát, származását. Képzelete azonban túllép a történelmi adatokon, kitölti a krónika hiátusait, fantáziája rekonstruálja a kolostor és a korabeli Magyarország mindennapjainak életét. Hosszú előkészület után egyetlen év alatt írja meg híres történelmi regényét.

10.  Szunyoghy miatyánkja.  -Regény,  -1916
A Szunyoghy miatyánkja egy fordulatos, néha meseszerű történet, az egyik legjobban szerkesztett Gárdonyi-regény. A detektív-regénynek induló történetben a számos csalódást megélt, de mindig bizakodóan újra kezdésre vállalkozó címszereplő két házasságának történetét meséli el. Első felesége, akit egy nemesi kúriából szöktetett meg – pár évi boldog házasság után tragikus körülmények között meghal. Szunyoghy évekig bolyong az országban, sok megpróbáltatás után végül vidéki birtokot vásárol és feleségül vesz egy elszegényedett nemes lányt. Az új feleség – aki tökéletes ellentéte az elsőnek – hamarosan megunja az egyhangú életet, és megcsalja férjét a szomszéd földbirtokossal. Amikor Szunyoghy rájön felesége hűtlenségére, felgyújtja házukat, és elindul, hogy harmadszor, most már Amerikában kezdjen új életet.

11.  Ida regénye.  -Regény,  -1920
Az Ida regénye egy romantikus szerelmi történet a múlt századból. Ó Péter dúsgazdag bor kereskedő hirdetés útján adja férjhez a zárdában nevelkedett lányát: Idát,  a szegény, de tisztességes újságíró-festőhöz: Balogh Csabához. Mindkét fiatalnak oka van erre a lépésre, Csaba családja anyagi nehézségekkel küszködik, Idától apja szeretne megszabadulni, hogy kicsapongó, nagyvilági élet módjában ne zavarja a kolostorban nevelkedett, tisztességes lány jelenléte. Ida így választhat a kolostor és a házasság között. Szóbeli megállapodásuk értelmében csak addig maradnak együtt, amíg a fiú vissza nem tudja fizetni a kölcsönnek tekintett hozomány-előleget, illetve az atyai kikötések értelmében a lány szabadon rendelkezhet a hozomány teljes összegével. A külvilág számára házasok ugyan, de négyszemközt idegenként viselkednek.

12.  Mai csodák.  -Esszé,  -1922
Mai csodák - A természet mindenségéből, ez a könyv teljes címe és 1925-ben adták ki először ezt a művét. Gárdonyi Géza egyik igen szép és érdekes könyve ez, ami: nem regény, nem novella, hanem inkább egy esszé, a világunkról. a természetről. "Azt mondjuk: a csodák világa lejárt. Azt mondjuk: nincsen Isten, és puszta véletlenség szülte és kormányozza a világot. Bizony mondom: soha nem látszott még annyi csoda a világon, mint attól az időtől kezdve, amikor az emberi szem a természetre fordul. Bármelyik állatot nézzük mind olyan tökéletes gépszerkezet, aminőt ember előállítani képtelen"  Mintha egy festő kimenne a természetbe és vászonra festené amit lát. A mi festőnk egy író ember, egy költő, az ecsetje toll, a festékje tinta, a vászna pedig papiros. Olyan aprólékos leírásokat ad az állatvilágról, a növényekről, egészen le a bogarak, férgek, amőbák szintjéig, mintha egy nagyon jó természet filmet néznék, és teszi mindezt olyan bámulatos éles látással, olyannyira bővében az isteni szeretetnek, olyan finom nyelvi teremtő erővel, hogy a lelkem mosolyog.



>>>>  Gárdonyi Géza művei  <<<<
 >>>>>>>>  52 Könyv  <<<<<<<<<


Novellái, Regényei
1.   Szerelmes történetek.  -Novellák,  -1886.
2.   Száz novella I-II.  -Novellák,  -1886.
3.   A szépség titkai.  -Novellák,  -1886.
4.   Cyprián.  -Regény,  -1888.
5.   Figurák: Furcsa emberekről.  -Novellák,  -1890
6.   A báró lelke.  -Regény,  -1893.
7.   A világjáró angol.  -Regény,  -1894.
8.   A lámpás.  -Regény,  -1894
9.   Novellák I–II.  -Novellák,  -1894.
10.  Tárczák.  -Novellák,  -1894.
11.  A nyugat-európai ember.  -Elbeszélések,  -1895
12.  Tarka-barka történetek.  -Elbeszélések,  -1895.
13.  Árpád népe.  -Elbeszélések,  -1896.
14.  Két menyasszony.  -Elbeszélések,  -1897.
15.  Az én falum.  -Novellák,  -1898
16.  Tizenkét novella.  -Novellák,  -1899.
17.  A kékszemű Dávidkáné.  -Regény,  -1900.
18.  Az Egri csillagok.  -Regény,  -1901.
19.  A láthatatlan ember.  -Regény,  -1902.
20.  Az a hatalmas harmadik.  -Regény,  -1903
21.  Az öreg tekintetes.  Regény,  -1905.
22.  Dávidkáné.  Regény,  -1907.
23.  Ábel és Eszter.  -Regény,  -1907.
24.  Átkozott józanság.  -Regény,  -1907.
25.  Isten rabjai.  -Regény,  -1908.
26.  A kapitány.  -Regény,  -1914.
27.  A kürt.  -Regény,  -1915.
28.  Aggyisten, Biri!  -Regény,  -1915.
29.  Szunyoghy miatyánkja.  -Regény,  -1916.
30.  Ki-ki a párjával.  -Regény,  -1916.
31.  Ida regénye.  -Regény,  -1920.
32.  Leány nézőben.  -Regény,  -1920.
33.  Vallomás.  -Regény,  -1921.
34.  Julcsa kútja,  -Regény,  -1921

Versei
35.  Április.  -Versek,  -1895.
36.  Igazság a földön,  -Versek,  -1895.
37.  Fűzfalevél, nyárfalevél.  -Versek,  -1895
38.  December.  -Versek,  -1896
39.  Gyémántországban.  -Versek,  -1896
40.  Útra készülés.  -Versek,  -1901

Meséi
41.  Mindentudó Gergely bácsi.  -Mesék,  -1902.
42.  Mindentudó Gergely bácsi II.  -Mesék,  -1902.
43.  Nagyapó tréfái I–III.  -Mesék,  -1902.
44.  Nagyapó tréfái IV–V.  -Mesék,  -1902.
45.  Nagyapó 100 tréfája.  -Mesék,  -1902.
46.  Nevető könyv.  -Mesék.  -1903.

Esszéi
47.  Örök-naptár.  -Esszé,  -1894.
48.  Földre néző szem.  -Esszé,  -1929.
49.  Én magam.  -Esszé,  -1911.
50.  Magyarul így!  -Esszé,  -1915.
51.  Gyermekkori emlékeim.  -Esszé,  -1916.
52.  Mai csodák.  -Esszé.  -1922.

 

Gárdonyi Géza Idézetek
>>>>>  20 Idézet  <<<<<


1.  Élet
"Lehetetlen, hogy a világmindenség ura csak azért adott volna életet, hogy megint megsemmisítse. Minden, ami van, van valamiért. Hogy a formák változnak folytonosan, azt is látjuk. Tehát mink is valamiért vagyunk a világon, s változton változunk. Miért ne lehetne a halál is csak változás, utolsó e földön, de nem utolsó a nagy mindenségben."

2.  Ember
"Az emberi test minden egyes élete megismétli a milliónyi évek során való fejlődést, az őssejttől a mai ember formáig. Mint ahogy a béka, a pillangó és minden egyéb állat teste is megismétli. Hát aztán az ember mostani teste volna a végső pont? A végtelenségben nem lehet semmi véges. A mozgás örök, tehát a fejlődés is örök."

3.  Irodalom
"Az írónak úgy kell dolgoznia, mint az egyiptomi balzsamozóknak: be kell balzsamoznia a mesét az örökkévalóságnak."

4.  Isten
A mindenség. Olyan ez, mint a titkos-írású levél. Aki nem ismeri a kulcsát, azt mondja. Micsoda betűzavar! Micsoda értelmetlenség! A mindenség titkos írásának ez a szó a kulcsa:: Isten.

5.  Istenből
"Istenből való részecske minden lélek. Abból is látszik, hogy mindenki a világmindenség közepének érzi magát. S el nem bírjuk képzelni se, hogy nem mindig voltunk és nem mindig leszünk."

6.  Jóság
"Bármily titokban cselekszel is jót, virága évek múlva is fejedre hulldogál."

7.  Lélek
"Az ember arca a lélek virága! Aki az arcot megüti, a lelket üti meg! A lélek pedig Istenből való részünk; örökkévaló!"

8.  Lelkem
"Mert olvasni is jó, meg aludni is jó. Mikor olvasok, úgy érzem, mintha egy másik embernek a lelke volna bennem, és ez gyönyörűség; mikor pedig alszom, úgy érzem, mintha az én lelkem volna egy másik emberben; és ez is gyönyörűség."

9.  Magány
"Az emberi szívek éppúgy egymás körül forognak, mint az ég csillagai. A magányos ember mindig azt érzi, hogy nincs beilleszkedve a világrendbe."

10.  Mulatás
"Csak a gyermek mulat egész lelkével, magának teljes odaadásával. A felnőtt embernek már borba kell vesztenie a fele lelkét, hogy a másik fele mulathasson."

11.  Műalkotás
"A műalkotás egy szép rezgésnek a megörökítése. Egy lelki mámor feledhetetlenné tevése."

12.  Nézőpont
"Nem az a szerencsétlen, akit annak vélsz, hanem aki magát véli szerencsétlennek."

13.  Nő
"Különös, hogy a nőben mindenütt és minden korban megnyilatkozik a virágok szeretete, a maga iránt való gondosság és a mások iránt való figyelem."

14.  Nők
"A nők olyan fele a férfinak, mint a nappalnak az éj, a lombnak a virág. Csak ránézni is gyönyörűség. Hát még ha ő tekint szeretve ránk. Semmi se szebb, jobb, édesebb. Testének szépségét felül nem múlhatja a művészetnek semmi remeke. - Lelkének édessége földi üdvösségünk."

15.  Pénz
"Az is elhibázása az életnek, ha minden munkánk és gondolatunk a vagyonszerzés. Gyűjtünk először azért, hogy a hét sovány esztendőre meglegyünk. Gyűjtünk aztán, hogy bőségben éljünk, azután hogy gyermekeinknek ne kelljen dolgozniuk, s még azután is gyűjtünk, mert megszoktuk, mert a célt elfelejtettük. Már nem azért gyűjtünk, hogy éljünk, hanem azért élünk, hogy gyűjtsünk. És gyűjtünk, gyűjtünk: nincs semmi gondolatunk, semmi vágyunk, cselekvésünk, csak a gyűjtés, a pénzszaporítás. Végre a halál lerántja a kezünket a pénzes zacskóról."

16.  Remény
"Mikor a legfeketébben terjeszkedik széjjel a sötétség, a fűszálak közül akkor tündökölnek elő a szentjánosbogarak és az ég boltozatán az örök csillagok."

17.  Sírás
"Nincs földi boldogság a szeretet határain kívül. Ez minden. Ami ezen kívül van és értéknek látszik, az mind csak délibáb. A szeretet aranyát pedig csak a fájdalom forrasztja szorosabbra, a fájdalom tűzcseppjei. Ezt jó tudni annak, aki sír."

18.  Tudomány
"A természeti életet vizsgáló tudomány nem keres Istent, csak a természet titkait. S mégis ahogy ezeket fejti, folyton az Istent találja: lépésről lépésre közeledik hozzá. A tudomány bányászai ezek: sötétben indultak, apró lámpásokkal, s íme lassankint a világosság bányájában találják magukat. Minden csákányütésre új fény ragyog elő."

19.  Vallás
"Aki Istenről gondolkodik, imádkozik. Aki alkotásait csodálja, imádkozik. Aki bizalommal néz az égre, imádkozik. És legjobban imádkozunk akkor, mikor Istenre való gondolással segítünk ember társainkon."

20.  Végtelenség
"Micsoda semmiségek izgatnak, nyugtalanítanak, kínoznak sokszor bennünket. Véljük, hogy a világ tengelye kifordul a sarkából. Pedig ha ugyanaz mással történik, csekélységnek látjuk. Sőt a magunk izgalmai is, ha feljegyezgettük volna gyermekkorunktól kezdve, ma olvasva... Az idő végtelenségében minden eltörpül, amit ma nagynak látunk."