"A világon azért vagyunk, hogy valahol otthon legyünk benne" -- Tamási Áron

Délinap Krónika

"Az ember hasonlóvá válik ahhoz, mint amiben gyönyörködik."
--Platón--

"Minden jó helyen és minden ember szívében megleled Istent."
--Seneca--

"A természet mindig tökéletes és soha nem szegi meg törvényét."
-- Leonardo da Vinci --

Híres Festők, Magyar Festőművészek - Deme Barbara

2014.03.02 10:45

 

Híres Magyar Festők.

A festészet kezdetei a régmúltba, szinte az ősidőkbe nyúlnak vissza. A legrégebbi ismert festmények körülbelül: 35 ezer évesek és a Chauvet-barlangban, Franciaországban találhatók. A véső szerszámmal valamint vörös és fekete festékkel készült képek lovakat, rinocéroszokat, oroszlánokat, bölényeket ábrázolnak. A barlang festmények jelentették a festészet kezdetét..

Képtalálat a következőre: „magyar festők”Képtalálat a következőre: „magyar festők”

Híres Magyar Festők - 10. Híres Magyar Festő

Munkácsy Mihály

Munkácsy Mihály (Munkács, 1844. február 20. – Endenich, Németország, 1900. május 1.) Munkácsy Mihály világszerte a legismertebb és talán a legnépszerűbb magyar festőművész. Munkácsy mélyről küzdötte fel magát, az asztalos legényből híres festő lett, aki hatalmas méretű vásznaival az egész világot meghódította. Világhírű a Siralomház című képével lett, melynek kompozíciója és ábrázolása eredeti és magával ragadó. Tájkép festészete és magyar történelemmel foglalkozó képei is figyelemre méltóak. Romantikusan realista festő volt, aki mindig invenciókkal teli munkákat alkotott.

https://img.index.hu/imgfrm/0/1/2/2/THM_0009720122.jpg

Munkácsy Mihály: -- Ásító Inas, -- Rőzsehordó Asszony, -- A Kislány

   

Munkácsy Mihály: -- Krisztus Pilátus előtt, -- Síralomház

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Szinyei Merse Pál

Szinyei Merse Pál (Szinyeújfalu, 1845. július 4. – Jernye, 1920. február 2.) magyar festő, aki máig az egyik legkiválóbbnak tartott magyar művész. Szinyei a legjobb festészeti adottságokkal rendelkezett, már a fiatal kori műveiben is megmutatkozott közvetlensége, művészetének egyéni hangja, kolorit gazdagsága. A magyar plein air festészet megteremtője, a modern magyar piktúra első nagy képviselője a nyugat-európai kortársakkal egy időben fedezte fel a szabad levegő, a napfény festői ábrázolásának problémáját s teremtette meg gazdag színvilágú, realista táj- és portré- művészetét.

Szinyei Merse Pál: -- Pipacsos rét, -- Pipacsos mezőn                                      

https://s1.hubimg.com/u/6713768_f260.jpghttps://img.index.hu/imgfrm/8/6/9/5/THM_0003658695.jpg 

Szinyei Merse Pál: -- Szerelmespár, -- Lila ruhás nő, -- Ruhaszárítás

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Csontváry Kosztka Tivadar

Csontváry Kosztka Tivadar (Kisszeben, 1853. július 5.– Budapest, 1919. június 20.) magyar festő, a magyar tájkép festészet legnagyobb alakja. A festészet iránt tehetséget érezve otthagyta állását, és különböző mesterektől festészetet tanult. Nagy utazásokat is tett, és csodaszép tájképeket festett, jelentősebb képeit Keleten és Délen festette. Mintegy száz nagyobb művet alkotott. Míg külföldi kiállításairól a legnagyobb kritikusok elismerően nyilatkoztak, itthon nemigen ismerték el. Ehhez különc életvitele és egyre kifejezettebb – látnoki-prófétai allűrjei is hozzájárultak. Művészetét az expresszionizmushoz, posztimpresszionizmushoz kapcsolják, de nem tartozott egyik elhatárolható irányzatba sem.

Csontváry K T: -- Zarándoklás a Cédrusokhoz, -- Magányos Cédrus-- Gém

Csontváry K T: -- Traui Tájkép naplementénél, -- Athéni Jupiter templom                        

  Képtalálat a következőre: „csontváry mostari híd”          

Csontváry K T: -- A Taorminai görög színház, -- A Mostari Öreg Híd    

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------                  

Rippl-Rónai József

Rippl-Rónai József (Kaposvár, 1861. május 23. – Kaposvár, 1927. november 25.) magyar festő, grafikus. A poszt impresszionista és szecessziós törekvések legjobb magyarországi képviselőjeként tartják számon. Festészetére gazdag színvilág, stilizáló vonalak és dekorativitás jellemző. Az 1900-as évek elején finom pasztell technikájú képeket festett. Művein bemutatja a kisváros életét, erre legjobb példa a Piacsek bácsit bemutató sorozat. Kialakított egy sajátos stílust, amit „kukoricás”-nak nevezett, a festéket vattaszerűen, foltos felrakásokkal hordta fel vásznaira.

Rippl-Rónai József: -- A Borozás, -- Park Aktokkal

   

Rippl-Rónai József: -- A hölgy, -- A ház előtt, -- A kertben

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Ferenczy Károly

Ferenczy Károly (Bécs, 1862. február 8. - Budapest, 1917. március 18.) magyar festő, a Nagybányai művésztelep első nemzedékének kiemelkedő képviselője. Bánáti német származású művész család sarja. Ferenczy Károly volt a magyarországi impresszionizmus legjobb mestere. Festészete több szakaszra bontható. Az első korszaka inkább „finom naturalistának” mondható, műveire a leíró ábrázolásmód jellemző. Eleinte zsánertémákat dolgoz fel, dekoratív stílus elemekkel kombinálva. Müncheni korszakában megjelentek a szimbolizmussal és szecesszióval érintkező panteista elemek. Nagybányai éveinek kezdetén monumentális bibliai kompozíciókat festett, képein ekkor már egyre inkább megjelent az impresszionistákra jellemző színgazdagság. A napfény festése kötötte le érdeklődését, ugyanakkor lényeges maradt számára az emberalak és arc szép kifejezése. Ferenczy Károly a 20. századi magyar festészet egyik legjelentősebb képviselője. Művészete rendkívül nagy hatással volt, a kortárs és az utána következő festőnemzedékre.

https://img.index.hu/imgfrm/7/3/5/1/THM_0001767351.jpghttps://media.port-network.com/picture/instance_18/196499_18.jpg
Ferenczy Károly: -- Önarckép, -- Egy októberi délután, -- Izvora ősszel

https://img.index.hu/imgfrm/8/9/4/7/THM_0005228947.jpghttps://media.port-network.com/picture/instance_18/196499_18.jpg
Ferenczy Károly: -- Vörös fal, -- Madárdal, -- Napos délelőtt

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Csók István

Csók István (Sáregres, 1865. február 13. – Budapest, 1961. február 1.) magyar festő, kiváló művész, az újabb kori magyar festészet népszerű alakja volt. A realizmusból indult el, és egyéni hangját megőrizve közeledett a poszt impresszionalistákhoz.. 1903-ban Párizsba költözött, s festészete egyre inkább közelebb került a posztimpresszionisták foltfestéséhez, színei az impresszionisták keveretlen ragyogásához. Ekkor készültek nevezetessé vált aktos kompozíciói. Hosszú pályája során egyike volt a legtöbb hazai és külföldi elismerést, díjat nyert magyar festőknek.

https://www.nlcafe.hu/cikk/3/25407/2.jpg

Csók István: -- A tavasz ébredése, -- Züzü a tengerparton

  

Csók István: -- Szénagyűjtők

----------------------------------------------------------------------------------------------------------

Czóbel Béla

Czóbel Béla (Budapest, 1883. szeptember 4. – Budapest, 1976. január 30.) magyar avantgárd festő, nemzetközileg is nagyon elismert. A kezdeti, nagybányai naturalizmust követően, Czóbel igen gyorsan - lényegében a mozgalom születésével egy időben - kapcsolódott a fauvizmushoz, az akkori legmodernebb párizsi irányzathoz. Így egyike volt a Magyar Vadak első képviselőinek is. Párizsban a „legvadabb” fauves-ok közt emlegették. A fauvizmus névadójától, Louis Vauxcelles művészetkritikustól a „fauve inculte”, faragatlan fauve jelzőt kapta, Gertrud Stein amerikai műgyűjtő a "heves" Matisse-nál is "hevesebbnek" találta akt képeit.

Czóbel Béla: -- Fejkendős lány, -- Kislány, -- Piac

Czóbel Béla: -- Női akt, -- Női fekvő akt

------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Czencz János

Czencz János (Ostffyasszonyfa, 1885. szeptember 2. – Szekszárd, 1960. január 12.) magyar festő. Főként tetszetős életképeket, tájképeket festett. Művei jelentős része csendélet, akt és női portré volt. Nőalakjait színes és gazdag ruhákban, gyakran népviseletben, anyagszerűen részletező módon jelenítette meg. Nagy hatással volt rá Csók István, színpompás függönyök között elhelyezkedő aktjai erről tanúskodnak. Tájképei a Duna-parti részleteit, valamint bátai és szekszárdi látványokat örökítettek meg.

l

Czencz János: -- A pár a parton, -- Lányok a parton

Czencz János: -- A tengernél

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Aba-Novák Vilmos

Aba-Novák Vilmos (Budapest, 1894. március 15. – Budapest, 1941. szeptember 29.) magyar festő, grafikus, a modern magyar festészet egyik legeredetibb és legvitatottabb tehetsége. Harsány színekkel festett, monumentális ihletettségű, dinamikus kompozíciók jellemzik; kedvelt témája volt a falusi vásár és a cirkusz világa. Bravúros technikával idézi fel a karikaturisztikus elemeket sem nélkülözve az Alföldi nép életét. A művész képeit a Magyar Nemzeti Galéria és más közgyűjtemények mellett számos magán gyűjteményben őrzik.

Aba-Novák Vilmos: -- Körhinta, -- Csónakok

Aba-Novák Vilmos: -- Olasz tengerparti kikötő, -- Pantomin

------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Szőnyi István

Szőnyi István (Újpest, 1895. január 17 - Zebegény, 1960. augusztus 30.) magyar festőművész és grafikus. Az akkor még önálló városban, Újpesten született német származású családban, Schmidt néven, ezt később magyarosították Szőnyire. 1923-ban Zebegénybe költözött, ezzel új korszak kezdődött festészetében. Képei egyre líraibb, harmonikusabb, idillibb hangúvá váltak. Fő témája a zebegényi táj és a paraszti élet mindennapi eseményei. 1924-ben újranősült, egy lányuk és egy fiuk született, Zsuzsa és Péter. Az 1930-as közepétől fő műveinek sorozatát többnyire temperával, világos, finom színekkel festette, az egyik legszebb a Dunakanyar táját megelevenítő Szürke Duna című képe 1935-ből. Művészete a poszt-nagybányai stílust képviselte. Posztimpresszionista Dunakanyarbeli tájképeivel közelebb hozta és megszerettette hazánknak e különös értékekkel bővelkedő régióját.

Képtalálat a következőre: „szőnyi istván”

Szőnyi István: -- Zebegényi tájkép, -- Zebegényi Dunakanyar

-------------------------------------------------------------------------------------------------------------