Film magyar története, magyar filmek - Városi Blanka

 

A Film magyar története, a legjobb filmek.

A magyar film története patinás múltra tekint vissza, amely egykoron, hajdanán világhírű volt. A magyar filmek több mint egy évszázadot ölelnek fel, amelybe bele sűrűsödik szinte minden magasztos érzés és történelmi esemény az elmúlt évszázadból. A magyar gyártású filmek világhírű alkotásokat, rendezőket, színészeket adtak a nézőknek és az egész világnak.

         A Magyar Film Története            
                    1900 - 2000                          

                                                                

A Magyar Film Kezdetei - "1900-1930"

 
-- A Magyar film története patinás múltra tekint vissza, amely közös kincsünk, hiszen a magyar film egykor világhírű volt. A magyar filmek több mint egy évszázadot ölelnek fel, amelybe bele sűrűsödik szinte minden történelmi esemény az elmúlt évszázadból. A magyar gyártású filmek világhírű alkotásokat, rendezőket, színészeket adtak a világnak.
-- A magyar film története: 1896-ban vette kezdetét. A Lumiére testvérek filmjeit: 1896. május 11-én vetítették a Royal Szálló kávé házában. Sziklai Arnold és Zsigmond: 1896 júniusában az Andrássy út. 41. szám alatt megnyitották az első magyar film színházat, az "Ikonográfot", ahol Francia gépeken: Lumière filmeket vetítettek a közönségnek. Az elegáns környék lakói azonban lenézték az új szórakoztatási médiát, ezért a vállalkozás érdeklődés hiányában bezárt. A film vetítések azonban el terjedtek a kávé házakban, és 1911-ben már: 100 filmszínház működött Budapesten.
-- Az első tudatosan rendezett magyar film alkotás: "A tánc" volt, ami az Uránia Tudományos Színház egyik előadásának mozgóképes illusztrációjaként született: 1901-ben. Ettől az évtől vette kezdetét a film gyártás, persze még néma filmekkel.. Az első hangos filmet: 1929-ben mutatták be Magyarországon. Az Első magyar hangosfilm: 1931-ben, Gaál Béla: "Csak egy kislány van a világon" című filmje volt..

A Magyar Film Hőskora - "1930-1950"

-- A Hyppolit a lakáj: 1932-es sikere nyomán megindul a film gyártás új felfutása. 1933-ban a modernizált és kibővített Magyar Film Iroda is bekapcsolódott a hangos film gyártásba. A magyar film egyre népszerűbb lett, a gyártási kedv fokozódott, évről-évre nőtt a produkciók száma. Míg a magyar néma film szinte az összes élő műfajt kipróbálta, a magyar hangos film műfaj szegényebb. A meseautó sikere után végérvényesen a komédia vált az 1930-as évek uralkodó film műfajává.
-- Az Európai hatásokat közvetítve realista miliő ábrázolásra törekvő: Székely István mellett hamarosan a korszak másik sztár rendezőjévé vált a Hollywoodi mintákat követő: Gaál Béla, aki 1934-ben rendezett nagy sikerű filmjével: "A meseautóval" a magyar glamúr komédia megteremtője lett. A vezérigazgató és a titkárnő szerelmét középpontba állító történet a harmincas évek magyar vígjátékainak modelljévé vált, de még külföldön is hatott - Car of My Dreams címmel - angol remake készült belőle.
-- A melodrámák előre törésével egy időben a komédiák stílusa is megváltozik, elszaporodnak az abszurd helyzetekből, burleszk elemekből építkező bohózatok (Egy bolond százat csinál, 1942, Martonffy Emil; Egy szoknya egy nadrág, 1943, Hamza D. Ákos; Szerencsés flótás, 1943, Balogh István; Tökéletes család, 1943, Sípos László).
-- A negyvenes években az "álom gyár" mellett megkezdte működését a "méreg gyár". A hivatalos politikai kurzus ideológiája beszűrődött a filmekbe is: Dr. Kovács István (1941, Bánky Viktor), Őrségváltás (1942, Bánky Viktor). Megszülettek a háborút igazoló, dicsőítő filmek: Negyedíziglen (1942, Farkas Zoltán), Viharbrigád (1943, Ifj. Lázár István), Magyar sasok (1943, László István), Egy gép nem tért vissza (1943, Pacséry Ágoston).

A Magyar Film Aranykora - "1950-1970"

-- A Magyar film az 1950-es és 1960-as években éli virágkorát. Az államosított magyar film gyártás első alkotása, a Talpalatnyi föld (1948, Bán Frigyes) még nemzetközi sikert aratott, de a nyomában születő filmek mind -jobban elszürkültek, sematikussá váltak. A fordulatot a film gyártásban is 1953 júniusa, a Nagy Imre-kormány megalakulása hozza. Révai Józsefet, Darvas József váltja fel a Népművelési Minisztérium élén.
-- A közönség megismerkedik az olasz: neorealista filmek egy némelyikével, ezek hatása, valamint a politikai szigor "enyhülése" a magyar film gyártás megújulásához, a magyar film művészet megszületéséhez vezet. A munka és a termelés "problémái" helyett a magánember erkölcsi konfliktusa, súlyos morális válsága kerül az érdeklődés középpontjába.
-- Az 1950-es évek viszonylag rövid keresés után – az Életjel (1954, Fábri Zoltán) és a Simon Menyhért születése (1954, Várkonyi Zoltán), a magyar film rátalál a maga új útjára, aminek eredménye képpen, Közép-Kelet-Európában először, a nemzetközi érdeklődés középpontjába kerül.
-- A remek művek sorát a "Gázolás" nyitja meg (Gertler Viktor), ezt követi az "Egy pikoló világos" (Máriássy Félix), "A 9-es kórterem" (Makk Károly), végül a "Körhinta" (Fábri Zoltán) e megújulási folyamat csúcs pontját jelképezi. A korszak jelentős filmjei még a:. "Liliomfi" (Makk Károly), a "Hannibál tanár úr" (Fábri Zoltán), a "Bakaruhában" (Fehér Imre) és a "Keserű igazság" (Várkonyi Zoltán), amely nem került bemutatásra.
-- Az 1960-as években: Az alapító generáció: 1963-ban robban be tematikailag is rokon művekkel, amelyeknek a közép pontjában a felnőtté válás, az önreflexió kérdése áll. Gaál István: "Sodrásban", 1963, Szabó István: "Álmodozások kora", 1964.
-- De a film nyelv megújításában: Jancsó Miklós Antonioni-ra emlékeztető, hosszú képi beállításokkal kísérletező: "Oldás és kötése" az első, mely utat nyit a magyar film egyik legerősebb áramlatának: a nemzedéki önvizsgálat, a tradícióhoz való viszony problematikájának: (Gaál István, Zolnay Pál, Sára Sándor, Kósa Ferenc filmjei).
-- 1965-ben Jancsó Miklós elkészíti a "Szegénylegényeket", melynek nemzetközi diadal útjához csak az Oscar-díjas: "Mephistóé" fogható. De ebben az évben készül el: Kovács András súlyos történelmi analízise az újvidéki mészárlásokról: "Hideg napok", és Fábri Zoltán: "Húsz órája" is. Az év közönség díját: Keleti Márton: "A tizedes, meg a többiek" című vígjátéka nyerte, mely a "huzatos történelmű országok" kisemberének túlélési technikáin tréfálkozik.
-- A Kelet-Európai struktúra deheroizálása vallomásos líraisággal társulva valósul meg: Szabó István: "Apa" című filmjében. A magyar filmet évtizedeken át meghatározó rendezői pályák mellett ekkor válnak világszerte ismertté a magyar színészek: Latinovits Zoltán, Ruttkai Éva, Garas Dezső, Darvas Iván, Domján Edit, Törőcsik Mari, Sinkovits Imre, Kozák András, Madaras József...

A Magyar Film Realizmusa - "1970-1990"

-- Az 1970-es években olyan pregnáns áramlatok alakulnak ki, melyek az 1980-as években is folytatódnak. A társadalom kritikai realizmus és történelem analízis: Kovács András, Gábor Pál, Mészáros Márta, Makk Károly filmjeiben folytatódik: "Falak, 1967, "Angi Vera, 1978, "Egymásra nézve, 1979, a "Napló-trilógia.
-- Két remekmű születik az esztétizáló tendenciájú alkotásokban: Makk Károly: "Szerelem", 1970, Huszárik Zoltán: "Szindbád", 1971. A hagyományos elbeszélő szerkezet fellazul, organikus, álomszerű látványvilág, az érzelmek megjelenítése kerül előtérbe a következő filmekben: Szabó István: "Tűzoltó utca 25, 1973, "Budapesti mesék, 1976, Jancsó Miklós: "Égi bárány, 1973, Kósa Ferenc: "Hószakadás, 1975.
-- A populáris művész film eredeti alakja a néha tragikus, általában lírai groteszk hangvételű: Sándor Pál emlékezetes filmje a "Régi idők focija", 1973, melynek alapgondolata, "kell egy csapat", legendává vált. A varázslatos látvány világon alapuló mozi hagyományát folytatja a nyolcvanas években: Gárdos Péter, Bereményi Géza ( Uramisten, 1984, Szamárköhögés, 1986, Eldorádó, 1988, A turné, 1993).
-- Az 1980-as években az "új-érzékenység" a magyar filmekben is megjelenik. Xantus János: "Eszkimó asszony fázik", 1983, Tímár Péter: "Egészséges erotika", 1986, Sóth Sándor: "A szárnyas ügynök", 1987...
-- Szabó István és Koltai Lajos a Klaus Mann regényéből készült: "Mephistó"-ban kivételes szakmai műgonddal ötvözi a közönség igényeit, a nagyepikai szerkesztés módot és alkotói mondani valóját: a biztonság érzetében fenyegetett, elismerésért és autonómiáért küzdő 20. századi művész lélektani problémáit. A magyar film számára mindez együtt hozza meg az első Oscart: 1982-ben.

 

A Magyar Film Újkora - "1990-2017"

 

-- Az 1990-es évetől kezdve főként a rendszerváltozás miatt is a magyar fimgyártás erősen visszaesett, hiszen elapadtak a korábban meglévő az állami források. A magyar film gyártás így pénz tőke hiányában alapos mennyiségi és minőségi vissza esést élt ált. Az 1990-es években jóval kevesebb és alacsonyabb színvonalú film készült mint előtte. 
-- Az 1990-es években leginkább: Tímár Péter és Koltai Róbert készített sikeresebb, népszerűbbé vált filmeket. Tímár Péter: "Csapd le csacsi", "Csinibaba", "Zimmer Feri". Koltai Róbert: "Sose halunk meg", "Szamba", "Csocsó, éljen május 1. Aztán jöttek a 2000-es évek és jött az új merőben más fiatal rendező generáció: Antal Nimród: "Kontroll", Árpa Attila: "Argó", Herendi Gábor: "Kincsem".. 
-- Most pedig következzen a top: 100, minden idők: 100. legjobb magyar filmjének listája. A lista összeállítása nem volt könnyü, mivel sok jó film készült egy évszázad alatt, így maradtak ki arra érdemes alkotások is, de hát minden jó film még egy százas listába sem tud bekerülni. A lista egy igazán szép és bőséges válogatást ad az elmúlt évszázad legjobb magyar filmjeiből..