Európa története, régiói, népei.
Európa, ez az egyetlen szó sok mindent jelent, egy kontinenset, egy civilizációt, egy kultúrkört. Európa és Europé a görög mitológia női alakja, de a Napnyugat is a Napkelettel ellentétben, a demokratikus társadalom eszméjének bölcsője, az egész világra kiható szellemi fejlődés elindítója. Európa egy kultúra és egy önazonosság elnevezése, amely csak bizonyos távolságból ismerhető fel egységnek.k.
Európa neve Homérosz szerint, görögül: Ευρώπη, Európé eredetileg Közép-Görögország neve volt. Később egész Görögországot így nevezték, végül i. e. 500 körül a Görögországtól északra fekvő összes területet is. Az Európa szó eredetét leggyakrabban a görög: Eurüsz - széles és szép szavakra vezetik vissza. Más vélemények szerint a szó sémi eredetű, és az Ereb - naplemente szóból eredhet – közel-keleti nézőpontból a nap a nyugaton elterülő földek mögött nyugszik le. Egyébként a szintén hasonló latin: Eurus szó a keleti szelet jelenti........ Europé istennő, földrészünk szépséges névadója Ázsiából származik. Mítosza tulajdonképpen a történelmi valóságot őrizte meg, mivel az európai kultúra bölcsője valójában Ázsia volt. Europé a görög mitológia elbeszélése szerint egy föníciai királylány volt, akit Zeusz bika alakjában rabolt el. Közös gyermekeik Minósz, Rhadamanthüsz és Szarpédón lettek. Európé - Agénór szüdoni király lánya volt - a nagy tengerparti, Föníciai városok egyikében született. Más források szerint Egyiptomból származott. A Nílus partján fekvő ősi ország szoros kereskedelmi kapcsolatban állt a föníciaiakkal. Agénór úgy vigyázott a lányára, mint szeme fényére, nem akarta, hogy bárki is elcsábítsa. Ezért Zeusznak, az istenek urának ismét furfanghoz kellett folyamodnia, amikor beleszeretett Európéba.. Bika alakját vette fel, és elvegyült Agénór állatai közé, amelyek a Földközi-tenger partján legelésztek. Európé és játszótársai hamarosan felfigyeltek a szép bikára, mivel az olyan szelíd volt mint a bárány Végül Európé összeszedte bátorságát, és felmászott a bika hátára, amely letérdelt előtte. Zeusz persze csak erre a pillanatra várt, hogy végre elrabolhassa Európét. Még mindig bika alakjában vitte zsákmányát a parthoz, aztán a tenger tajtékában eltűnt a kísérők szeme elől. A bika egy delfin sebességével úszott nyugat felé, előtte Poszeidon tengeristen merült fel kocsistul, és a hullámokat hasítva utat vágott a lányrablónak. Körülöttük tengeri istenek és istennők úszkáltak, mint valami fényes lakodalmi menetben. Európé csak ekkor tudta meg, hogy elrablója maga a legfőbb isten, Zeusz. A tengeri utazás csak Kréta szigetén fejeződött be - vagyis Európában. Három fiúgyermekük született, az egyik közülük Minósz, aki később Knósszosz királya lett. Az ő hajói uralták a Földközi- tenger keleti felét. Labirintusában lakott a Minótaurosz, az embertestű, bikafejű lény. Agénór nem nézte tétlenül lánya elrablását, minden irányba elküldte fiait, Európé fivéreit, hogy keressék meg. A legismertebb közülük Kadmosz, aki hosszú vándorlás után sem akadt testvére nyomára, viszont új hazát talált. Görög területen a Delphoi jósda útmutatása alapján megalapította Théba városát, lakosait pedig megismertette a föníciai civilizáció eredményeivel, elsősorban a föníciai írással. Ábácénk első betűje, a mi nagy „A” betünk, a görög alfa és a föníciai alef nem más, mint egy stilizált bikafej. A bika Keleten szent állat volt, a föníciaiak későbbi szomszédainál, akit Mózes bosszúságára „aranyborjú"-ként tiszteltek. Nem véletlen, hogy Zeusz bika alakjában jelenik meg a mítoszban. Európé elrablásának története megtalálható a keleti mondakörben, is ahol Európé nem más, mint Isztár vagy Asztarté, a szerelem babilóniai-szíriai istennője. Europé azonos a görög Aphrodité istennővel. Szidón városában a föníciak csak a klasszikus görög kultúra virágzásának idején tisztelték Európé-Asztartét. Az Európé-mítosz nagyon régi, és számtalan változáson ment át. Mi főleg ebben a formában ismerjük, amelyet a Kr. e. 2. században Moszkhosz hellénisztikus költő, majd az ő nyomán Ovidius írt le.
Európa adottságai és fekvése
Európa Földünk egyik északi kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger. Európa Ázsiával együtt alkotja Eurázsiát, amelynek Európa a nyugati ötöd részét teszi ki.. Területe szerint Európa a második legkisebb kontinens a Földön, 10 508 000 négyzetkilométerrel, amivel kissé meghaladja Ausztrália területét. Így az összes szárazföld közel tizenötödét teszi ki.. Népesség alapján Európa a negyedik helyen áll Ázsia, Afrika és Amerika után. 2001-ben Európa népességét körülbelül 666 és fél millió főre becsülték, ami a Föld népességének hetede.... Az Európai civilizáció a gyarmatosítás és az európai népek kivándorlása révén más kontinensekre is kiterjedt, így az európai kultúrkör fogalma Európán kívül az észak-amerikai geopolitikai régió, valamint Ausztrália és Új-Zéland kultúráját is magában foglalja.... Európa a Föld északi és keleti félgömbjén elterülő kontinens. Kis része átnyúlik a nyugati félgömbre is. Rajta halad át a kezdő hosszúsági kör. Keleten szorosan összefügg Ázsiával. Közös nevük Eurázsia. A kontinens Észak-, Dél-, Nyugat-, Kelet- és Közép-Európára osztják. Európa partvonala a legtagoltabb a kontinensek közül. Nagy félszigetei: Skandináv-, a Pireneusi-, az Appennini- és a Balkán-félsziget. Szárazföldre benyúló legnagyobb tengerei: a Balti-, az Adriai- és az Égei-tenger. Szigetei közül az Atlanti-óceánban a távolabb fekvő Izland és a Brit-sziget a legjelentősebbek. A Földközi-tenger szigetei közül a legnagyobbak: Korzika, Szardínia és Szicília. A Balti-tenger legnagyobb tengeröble a Botteni-öböl. Európa partjait a Skandináv-félszigeten és Brit-szigetek ÉNy-i vonalán hosszú, keskeny, mély, meredek falú, elágazó tengeröblök: a fjordok csipkézik. Völgyüket eredetileg a folyók rajzolták ki. A jégkorszaki jégtakaró tengerbe nyúló gleccserei tovább mélyítették a völgyeket, és ezek a jég elolvadása után öblökké váltak. Kijáratuknál számtalan sziklasziget található. Egészen más a Balti-tenger partvidéke, ahol a tenger építő munkát végez. A lapos parton a hullámok kifutnak a szárazföldre. A partok előtt lerakott hordalékokból homokgátak -turzások - keletkeznek. A turzások néhol tengeröblökké zárnak el: ezek a lagúnák. A partra sodort homokot a szél munkálja tovább. Dűnékbe halmozza, és – növényzet híján – tovább is vándoroltatja. Ismét más képet mutatnak a partok az Atlanti partvidéken. Itt a magas partokat a tengerjárás és a hullámverés állandóan pusztítja.
Európa eredete és keletkezése
Európa legrégebbi területe a Balti-ősföld és az Ukrán-pajzs, Kelet-európai tábla. A földtörténet folyamán merev kéregdarabként állt ellen a szerkezeti mozgásoknak, de erősen lepusztult. Így ásványkincsei a felszín közelébe kerültek, ezért könnyen bányászhatók. Ilyenek a vasérc, nikkelérc, rézérc. Az ősföld kőzetanyaga a Finn-tóvidék területén bukkan a felszínre. A paleozoikumban óceánok semmisültek meg, és hatalmas hegység rendszerek emelkedtek a Föld felszínén. Legnagyobb ívük a Kaledóniai- és a Variszkuszi hegység rendszer volt, amely ma a legtöbb európai röghegység alapja. Peremük övezetében gazdag kőszéntelepek képződtek. A kontinens óidőben keletkezett, ma már rögökre töredezett, lepusztult hegységei: a Skandináv-hegység, a Brit szigetek hegységei, a Francia-, a Lengyel-, a Német-középhegység, a Cseh-medence peremhegységei, a kontinensválasztó Urál és hazánkban a Velencei-hegység. A középidő ismétlődő tengeri elöntései során Európa területén vastag üledékrétegek rakódtak le. Befedték az ősföld egyes részeit, belegyűrődtek a felboltozódó hegyláncokba, kitöltötték a medencéket. Belőlük később lépcsős felszínek is kialakultak. Az időközben visszahúzódó tengerek öblei a folyók alföldekké töltögették fel. A középidő üledékes kőzetei: a homokkő, a mészkő és a dolomit. Ekkor keletkezett a kősó, a kőolaj, a földgáz és a szárazföldeken a bauxit is. Az újidő harmadidőszakának legnagyobb eseménye az eurázsiai-hegységrendszer felgyűrődése volt. Hegységei Európában: a Pireneusok, az Alpok, az Appenninek a Kárpátok, a Dinári-hegység, s Balkán-hegység és a Kaukázus. A harmadidőszakból származnak a kontinens legnagyobb barnakőszéntelepei, de ekkor képződött a kőolaj és a földgáz túlnyomó része is. Az újidő negyedidőszakában a felszínt a kontinens északi részén többször is előrenyomuló jégtakaró formálta. Vastagsága néhol a 2000 m-t is meghaladja. Legnagyobb kiterjedése idején lenyúlt az é.sz. 50°-áig. Lassú mozgásával lecsiszolta a felszínt, és tómedencék ezreit mélyítette ki. Így alakultak ki a Skandináv-hegység jég gyalulta fennsíkjai, a Kelet-európai-síkság hátságokkal tarkított tökéletlen síksága és a Finn-tóvidék. Délen a jégtakaró visszamaradt törmelékei halmozódtak fel a morénavidékeken. Ilyen területek a találhatók a Kelet-európai-síkság északi részén, a Germán-alföldön és a Lengyel-alföldön. A hidegre forduló éghajlat alatt a jégtakaró környéki magashegységek a hóhatár alacsonyabbra kerülése miatt szintén eljegesedtek. A területekről lecsúszó gleccserek és a jég csiszoló munkáját csipkézett hegygerinceik, merész csúcsaik máig is őrzik. Az erős, száraz szelek a jégtakarótól délre fekvő síkságokon hatalmas porfelhőket kavartak. A leülepedő porból később lösztakarók képződtek. Ilyen van pl.: a Kelet-európai-síkság déli részén. A szél a folyók hordalékkúpjából kifújt homokot is elszállította, szétterítette vagy futóhomokként vándoroltatta. Az utolsó jégkorszak után a jég súlyától megszabadult kontinens emelkedni kezdett. Ez módosította a partvonal lefutását. Fokozatosan kialakultak a mai alföldek és a vízhálózat is.
Európa éghajlata
Európa klímáját elsősorban földrajzi fekvése, az Északi mérsékelt öv és az Atlanti-óceán szomszédsága, a kontinens tagoltsága és a domborzat határozza meg. Időjárását a mérsékelt övi ciklonok és anticiklonok határozzák meg. Az észak-déli fekvés és az óceántól való távolság az alapvető a helyi klíma alakulásában, amelyet a domborzat módosít... Az Európai kontinensen 7. éghajlat típus alakult ki:. a mediterrán, az óceáni, a nedves és száraz kontinentális, a tajga, a tundra, és a hegyvidéki éghajlat alakult ki.... Európa egészen kis, északi részét leszámítva az északi mérsékelt övezetben fekszik. Éghajlatára elsődleges befolyással van földrajzi helyzete. Tájainak klímája a mérsékelt övezetre jellemző éghajlattípusokból áll, a kontinens tagoltsága, az Atlanti-óceán, és az Észak-atlanti-áramlás, valamint a domborzat az egyes éghajlat típusok közti átmeneteket fölerősítik, és a szélsőségességeket mérséklik. Az Észak-atlanti-áramlás hatására létrejövő pozitív hőmérsékleti anomália, valamint a magasabb hegységek kevés kivételtől eltekintve kelet-nyugati csapásirányú helyzetének köszönhetően Európa klímája jóval kiegyenlítettebb mint például Észak-Amerika éghajlata, télen jóval kevésbé hideg, nyáron pedig kevéssé forró.. Európa éghajlatát befolyásoló tényezők. Az éghajlatot befolyásoló tényezők közül az egyik legfontosabb az Észak-atlanti-áramlás, amely Európa nyugati és északnyugati partvidékének klímájára elsődleges hatással van. Az áramlás a Mexikói-öbölből kiinduló, és az Atlanti-óceánt keresztbe átszelő meleg Golf-áramlat Európai vége, amely télen a világ legnagyobb értékű, helyenként akár 15 Celsius fokot is elérő pozitív hőmérsékleti anomáliáját okozza a földrész nyugati partvidékén, de hatása a partoktól távolabb is érezhető. Az áramlás hatása nyáron kevésbé jelentős, a nyugati partokon ekkor az óceán hűtő hatása érvényesül. Az óceán mérséklő hatása és a csapadék mennyiség a partoktól távolodva fokozatosan csökken, de köszönhetően a földrész nagy tagoltságának és a domborzati viszonyoknak hatása egészen Kelet-Európáig érezhető... A Meleg mérsékelt területek, a Szubtrópusi, azaz meleg mérsékelt klímával Európában a déli területeken, a Földközi-tenger mellékén találkozunk. Mivel az itt kialakult éghajlattípus erre a vidékre a legjellemzőbb a Földön, és itt a legtípusosabb, nem véletlen, hogy az éghajlatot mediterránnak nevezik. A mediterrán éghajlat kettős. Télen a mérsékelt övi ciklonok uralják, ami enyhe és csapadékos időjárást eredményez, ezzel szemben a nyár már a trópusi passzátszél leszálló légáramlatának hatására forró és száraz. Mediterrán éghajlat uralkodik az Ibériai-félsziget part menti területein, az Appennini-félszigeten, a Balkán-félsziget dinári és fekete-tengeri partvidékén valamint a félsziget déli részén, továbbá a Földközi-tenger és melléktengereinek szigetein. A valódi mérsékelt területek, A földrész „törzsterületén” találkozunk valódi mérsékelt éghajlatokkal. A kontinens nyugati partvidékén a kiegyenlített klímájú, a tél enyhe és nedves, a nyár hűvös és nedves, csapadékos, napfényben szegény, alacsony hőingással jellemezhető óceáni éghajlat uralkodik. A nyugati partoktól távolodva az óceáni klíma fokozatosan megy át a kontinentális éghajlatba, amely típusosan Kelet-Európában jellemző, a tél hideg, a nyár meleg, hőingás nagy, a csapadék eloszlása egyenetlen. A két éghajlati terület között jellemzően Közép-Európában nedves kontinentális az éghajlat, ahol az óceán a csapadék mennyiségét fokozza, eloszlását mérsékli, valamint az évi hőingást is csökkenti valamelyest.. Hideg mérsékelt klímájú vidékek jellemzően Skandináviában az erős klímaválasztó szereppel bíró Skandináv-hegységtől keletre találhatók. Ez a boreális (tajga) éghajlat, jellemzője a viszonylag erős kontinentális hatás, -- azaz a meleg nyár és hideg tél, a téli csapadék zöme hó formájában esik, amely hosszú hónapokig megmarad. A hosszú hideg telet rövid, de viszonylag meleg és derült nyár váltja föl. A tél hosszúsága délről észak felé egyre növekszik.. A hideg övezet Európában, a Sarkköri (ún. tundra) éghajlattal Észak-Európa sarkkörön túli területein, valamint az Északi-Jeges-tenger szigetein találkozhatunk. A hosszú zord telet rövid hűvös nyár váltja föl. A nagy hideg és az erős szelek miatt fásnövények nem nagyon fordulnak elő, jellemző a zuzmókból, törpefüvekből álló tundravegetáció. Valódi sarkvidéki (állandóan fagyott) klíma jellemzi a Spitzbergák (Svalbard) szigetvilágát.. A magasabb hegyvidékeken jellemző a függőleges övezetesség, amely alakulása a földrajzi helyzethez kötött. A legteljesebb övezetesség kontinensünk legmagasabb hegyvidékén, az Alpokban alakult ki, ahol a hegy lábánál lévő nedves kontinentális klíma fokozatosan megy át a hideg mérsékelt hegyvidéki tajga éghajlatba, amelyet a magasság növekedésével a hegyi tundra éghajlat(sziklahavasok), majd a legmagasabb csúcsokon az állandóan fagyott éghajlat követi.
Európa története
Európa története korántsem egy egységes kontinens története, de nem is az egyes államoké, és éppen ez a jelenség teszi nehezebbé a megismerését. A helyi sajátos fejlődés és kölcsönhatások váltakozása jellemzi az Európai kontinens történelmét, amelyet összegubancoltak a népvándorlások, a hódítások, a birodalmak tündöklései és bukásai is. Az Európai régiók és az államok határain túllépő politikai eszmék, valamint a kulturális fejlődés és technikai haladás. Az ókori görög-római világ a klasszikus görög emberképpel és a kiterjedő római kultúrával megvetette az alapokat. Ezt később a kifejlődő újkereszténység átvett, és amelyen az európai önazonosság máig is nyugszik. Az összekötő kulturális, vallási és politikai elemekből egy sajátosan európai civilizáció fejlődött ki. A 20. század utolsó évtizedében az európai öntudat hangsúlya ismét eltolódott, szemlélete módosult. Az olyan fogalmak, mint Kelet és Nyugat, a vallási és politikai különbségek már nem alkalmasak az elhatárolódásra. Az összetartozás érzése, az európai identitás megerősödött és a globalizálódás korában felzárkózik a nemzeti öntudat mellé..
Európa országai és népei
Európának 45 független országa és 7 egyéb területe van. A független államok száma lehet több is, annak függvényében, hogy mit tekintünk európai országnak. Az alábbiakban Európa 45 országa következik, zárójelben Eu csatlakozásuk éve szerepel:. Albánia (-), Andorra (1952), Ausztria (1995), Azerbajdzsán (-), Belgium (1952), Bosznia-Hercegovina (-), Bulgária (2007), Ciprus (2004), Csehország (2004), Dánia (1973), Egyesült Királyság (1973), Észtország (2004), Finnország (1995), Franciaország (1952), Görögország (1981), Grúzia (-), Hollandia (1952), Horvátország (-), Írország (1973), Izland (-), Koszovó (-), Lengyelország (2004), Lettország (2004), Liechtenstein (1952), Litvánia (2004), Luxemburg (1952), Macedónia (-), Magyarország (2004), Málta (2004), Moldova (-), Monaco (1952), Montenegró (-), Németország (1952), Norvégia (-), Olaszország (1952), Oroszország (-), Örményország (-), Portugália (1986), Románia (2007), San Marino (-), Spanyolország (1986), Svájc (-), Svédország (1995), Szerbia (-), Szlovákia (2004), Szlovénia (2004), Törökország (-), Ukrajna (-), Vatikán (-)..
A Bolgár nép:. A mai Bulgária területén jelentős korai kultúrák voltak. Kárpát-medencei kapcsolatai miatt említendő a Vinca-tordosi kultúra. A szkíták emlékezetét a görögök és művészi ötvöstárgyaik őrizték meg. Később a terület a Római, majd a Bizánci Birodalom része lett. A népvándorlás nem kerülte el Bulgáriát, a gótok és a hunok is megfordultak errefelé. És ami fontos: szlávok, bolgárok érkeztek, olyan nagy számban, hogy a továbbiakban ők lettek a népesség alapja.
Terület:. 56 594 km², Népesség:. 5 millió fő, Főváros:. Zagreb: 0,9 millió fő.
A Horvát állam:. Horvátország közép-európai állam a Balkán-félszigeten. Északnyugatról Szlovénia, északról Magyarország, keletről Szerbia, valamint Bosznia-Hercegovina, délkeleten pedig egy rövid szakaszon Montenegró határolja. Délnyugaton az Adriai-tenger alkotja természetes határát. Fővárosa és egyben legnagyobb városa: Zágráb. Nagyobb (100 000 lakos feletti) városai még – a népesség szerint csökkenő sorrendben – Split, Fiume, Eszék. Szárazföldi területe: 56 594 km2. Népessége: 4,29 millió fő. Éghajlata: A szárazföld belsejében kontinentális, a tengerpart mentén pedig mediterrán.. Tomiszláv volt az első uralkodó 925-ben, aki megalapította a Horvát királyságot. A független horvát királyság IV. Péter Krešimir uralkodása alatt (1058-1074) érte el fénykorát. Magyarország és Horvátország több mint 800 éves közös történelemre tekint vissza, lévén hogy 1091 és 1918 között Horvátország perszonálunióban volt a Magyar Királysággal. A II. világháború után Jugoszlávia része volt, mely államalakulat felbomlása után Horvátország 1991-ben kiáltotta ki a függetlenségét.
A Horvát nép:. A horvátok (horvátul Hrvati) délszláv népcsoport, leginkább Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában és a környező államokban élnek. A szlávok a 6. század végéig a Kárpátoktól északra és északkeletre eső területeken éltek, őshazájukat általában a Pripjaty (folyó) környékére teszik. A fehér horvátok területe a 6. század végén a Kárpátok mellett Krakkó környékén volt, a fekete horvátoké tőlük északnyugatra. Maga a horvát név valószínűleg iráni eredetű, de eredetéről közelebbit nem tudunk. VII. Kónsztantinosz bizánci császár szerint a horvátok Fehér-Horvátországból érkeztek Dalmatia provincia területére a 7. században, pontosabban Hérakleiosz bizánci császár uralkodása (610 – 641) idején.
Terület:. 84 273 km², Népesség:. 5 millió fő, Főváros:. Dublin: 1 millió fő.
Az Ír állam:. Írország angolul: Ireland, írül: Éire, Európa északnyugati részén és harmadik legnagyobb szigetén, az Ír-szigeten található állam. A sziget északi része (hat megye) brit fennhatóság alá tartozik, ezt nevezik Észak-Írországnak. A sziget többi része a tulajdonképpeni Írország. Az országnak két hivatalos nyelve van: az ír és az angol. Fővárosa és egyben legnagyobb városa Dublin. Írország az Atlanti-óceán északkeleti- és Európa északnyugati részén található Ír-sziget öthatodát teszi ki. Területe 70 273 km² (míg a teljes Ír-szigeté 84 421 km²). A Brit-szigettől az Ír-tenger, Európától pedig a Kelta-tenger választja el. Dombok, hegyek inkább csak a partok mentén találhatók, és ezek sem túl magasak. Legmagasabb pontja, a Kerry megyében található Carrauntuohill-csúcs, amely: 1041 m magas. Írországban már a római korban is éltek. A sziget a törzsi rendszerben élő kelták idején öt tartományra oszlott: Ulster, Connaught, Leinster, Munster, és Meath, ez utóbbi később beolvadt Leinster tartományba, így alakult ki a ma is számon tartott négyes tartományi rendszer. A középkorban Anglia megszerezte a szigetet. A katolikus írek a 19. század folyamán nagy számban vándoroltak ki az Amerikai Egyesült Államokba. Írország még a 20. század nagy részében is a nyugati világ gazdaságilag fejletlen, alacsony népességű, kis területű országa volt. Nehezen ért el sikereket a nem-mezőgazdasági jellegű termékek gyártásában, s soha nem volt katonai nagyhatalom. Írország az elmúlt évtizedben tapasztalt gazdasági növekedése a legnagyobb dinamizmust mutatta Európában. A növekedés ír varázsa, a kelta tigris-jelenség volt. Az 1990-es évek józan, céltudatos és célkövető gazdaságpolitikának az eredménye volt. A 20. század elején megnövekedett a függetlenségi vágy, majd 1921-ben kikiáltották a Szabad Ír államot. 1973-tól Írország az Európai Unió tagja.
Az Ír nép:. Az írek ősei a kelták voltak, akik még persze jó pár Brit szigeten élő népnek is. Az írek egy etnikai csoport, amely az északnyugat-európai Ír-szigetről ered. Magán a szigeten az elmúlt évszázadok nagyfokú kivándorlása következtében ma már a mintegy 85 millió főt számláló ír etnikumnak csak töredéke, mintegy ötmillió él. Írek több nyugati országban élnek, főleg az angolszász országokban, legtöbben az Amerikai Egyesült Államokban. Az Egyesült Államokban csaknem 35 millióan vallják ír származásúnak és több mint ötmillióan skót-ír származásúnak magukat.
Az Olasz állam:. Olaszország, az Olasz Köztársaság; olaszul Italia, hivatalosan Repubblica Italiana, Dél-Európában fekszik, amely magába foglalja a Pó folyó völgyét, az Appennini-félszigetet és a Földközi-tenger két legnagyobb szigetét, Szicíliát és Szardíniát illetve számos kisebb szigetet. Északnyugatról Franciaország, északról Svájc és Ausztria, északkeletről Szlovénia, nyugatról az Adriai-tenger, délről a Jón és Földközi-tenger, keletről pedig a Tirrén és a Ligur-tenger határolja. Az országon belül található két enklávé, San Marino és a Vatikán, de Olaszországnak exklávéja is van, méghozzá Svájcban Campione d’Italia néven. Az Alpoktól a Földközi-tenger közepéig nyúló „olasz csizma” legnagyobb részét hegyvonulatok hálózzák be. Ez alól egyedül az északon található Pó-síkság képez kivételt. Az ország területéhez tartozik Szicília, Szardínia és Elba szigete, valamint 70 további kisebb sziget. Az olasz csizma területén két kis független állam is található: Vatikánváros és San Marino Köztársaság. Olaszország kétkamarás parlamenttel rendelkezik. Ennek felsőháza a szenátus (Senato della Repubblica), alsóháza pedig a képviselőház (Camera dei Deputati). Olaszországban ötévente kerül sor országgyűlési választásokra. Az ország vezető gazdasági ágazatai közé tartozik az idegenforgalom, a divatipar, a gépgyártás, a vegyipar, a járműgyártás és az élelmiszeripar. Északi régiói az egy főre eső jövedelem tekintetében Európa leggazdagabb területei közé tartoznak. A hatalmas kiterjedésű Római Birodalom központjaként e terület egyedülálló régészeti, kulturális és irodalmi örökséggel büszkélkedhet. Az Appennini-félsziget volt a bölcsője a középkori humanizmusnak és a reneszánsznak is. Ezáltal a politikabölcseleti, a filozófiai és a művészeti alkotások olyan kiemelkedő művészek, tudósok és gondolkodók műveivel gyarapodtak, mint Machiavelli, Dante, Leonardo da Vinci és Galileo Galilei. Hosszú a híres olasz művészek sora – közéjük tartozik többek között Giotto, Botticelli, Leonardo da Vinci, Michelangelo, Tintoretto és Caravaggio. Az ország nagy szülöttei között említhető továbbá az operaszerző Verdi és Puccini, valamint a filmrendező Federico Fellini. Az olasz konyha az egyik legkifinomultabb és legváltozatosabb Európában: az olasz ételek változatos palettáját a nápolyi és calabriai konyha pikáns ízei, Liguria fűszermártásos (pesto) ételkülönlegességei és az olasz Alpok rizottói és sajtételei színesítik.
Az Orosz nép:. Az oroszok az ukránokkal és a belaruszokkal együtt a keleti szláv népek csoportjába tartoznak. Elsősorban Oroszországban és a környező államokban élnek, de jelentős diaszpórát alkotnak a világ számos országában. A történettudomány eddig eredményei szerint a szlávok kialakulása az indoeurópai népek családján belül az Elba és a Dnyeper folyók, valamint a Balti-tenger és Kárpátok által határolt területen ment végbe. Szétvándorlásuk a 6-8. században zajlott le. Magyarul gyakran hivatkozunk ilyen néven Oroszország minden lakójára, tekintet nélkül arra, hogy melyik nemzetiséghez tartoznak. Régies magyar elnevezésük a muszka, a Moszkva szóból. A 2002-es felmérés szerint Oroszország lakóinak 80%-a orosz.
A Szerb állam:. Szerbia, hivatalos nevén Szerbia Köztársaság, egy délkelet-európai állam. Miután Montenegró népszavazás útján önálló állammá lett, a szerb és montenegrói államszövetség megszűnt, és 2006. június 5-én Szerbia is deklarálta függetlenségét, valamint azt, hogy a korábbi államalakulat jogutódjának tekinti magát. 2008. február 17-én Koszovó tartomány albán vezetése kikiáltotta a tartomány függetlenségét. Az ország a Balkán-félsziget középső és északi részén, illetve a Kárpát-medence déli részén található. Északról Magyarország, keletről Románia és Bulgária, délről Albánia vagy Koszovó, Macedónia, és Montenegró, nyugatról Bosznia-Hercegovina és Horvátország határolja. Szerbia egy tengerparttal nem rendelkező ország. Az Alföld déli vidéke a Száva és a Duna vonalától délre végződik, de a Morava-völgyben mélyen benyúlik a Balkán-félszigetre. Ettől a völgytől nyugatra helyezkedik a Dinári-hegység, amely Montenegró területén át egészen az Adriai-tenger partjáig fut. Keletre a Balkán-hegység és a Szerb-Kárpátok emelkednek kisebb folyóvölgyekkel, medencékkel. Szerbia legmagasabb pontja Koszovó területén, a Prokletije hegységben található 2656 méter magas Đeravica. Szerbia központi részének legmagasabb csúcsa a Balkán-hegységben található 2169 méter magas Midžor.
A Szerb nép:. Az ország mai lakosai a szerbek, délszlávok. A szerbek a 7. század második felében foglalták el a területet, valószínűleg bizánci hívásra. Ekkor még laza törzsszövetségben, transzhumáló pásztorkodókként együtt éltek a vlachokkal, a románok feltételezett őseivel. A bolgárok 986-ban meghódították ezt a területet, ám az ekkor megerősödő Bizánci Birodalom 1018-ban megszüntette az első dunai bolgár birodalmat, ezzel Szerbia területe bizánci fennhatóság alá került. Dušan István a középkori Szerbia legnevesebb uralkodója. A szerb törzseket Nemanja István (Stefan Nemanja) nagyzsupán egyesítette, létrehozva 1190-ben a Szerb Fejedelemséget, amely 1217-ben Szerb Királyság néven függetlenedett Bizánctól, és megkezdődött Szerbia virágkora.
Szlovákia
Terület:. 49 000 km², Népesség:. 5,3 millió fő, Főváros:. Bratislava: 0,5 millió fő.
A Szlovák állam:. Szlovákia, egy Közép-európai állam a Kárpát-medence északi részén. Nyugatról Csehország és Ausztria, délről Magyarország, keletről Ukrajna, északról pedig Lengyelország határolja. Fővárosa és egyben legnagyobb városa Pozsony, szlovákul Bratislava korábban Prešporok, németül Pressburg. 2004. május 1-je óta az Európai Unió tagja. Szlovákia 2009. január 1-jén csatlakozott az eurózónához. Szlovákia felszíne túlnyomó részt hegyvidéki jellegű, a Kárpátok foglalja el majdnem teljesen az ország északi felét. Az ország legmagasabb vidéke a Tátra hegység csoportja, mely nyugat-keleti irányban, a következő részekből áll: Liptói-havasok vagy Nyugati-Tátra, az igazi magashegység a kristályos felépítésű Magas-Tátra, mely a világ legkisebb területű alpesi hegysége. Legmagasabb pontja: a Gerlachfalvi-csúcs (2655 méter), valamint a Bélai-havasok. Az Alacsony-Tátra földtani szempontból nem része a Tátra hegységnek. Az ország déli része inkább síkvidéki, míg nyugaton és keleten széles völgyekkel szabdalt dombság a jellemző.
A szlovák nép:. A mai szlovák etnikum ősei, a tótok több szláv elem összeolvadásából alakultak ki a késő középkorra a Magyar Királyság területén. Etnogenezisükben alapvetően három szláv népcsoport vett részt: a 12. század végétől betelepülő morvák, oroszok és kisebb részben lengyelek.
Szlovénia
Terület:. 20 273 km², Népesség:. 2,1 millió fő, Főváros:. Ljubljana: 0,3 millió fő.
Az Szlovén állam:. Szlovénia Közép-Európa déli részén, az Alpok lábánál terül el. Nyugaton Olaszország, délnyugaton az Adriai-tenger, délen és keleten Horvátország, északkeleten Magyarország, északon Ausztria határolja. Szlovénia, a korábbi jugoszláv tagköztársaság 1991 óta független állam, 2004. május 1-je óta tagja az Európai Uniónak. 2007. január 1-jén csatlakozott az eurózónához. Négy nagy európai földrajzi régió találkozik az országban: az Alpok, a Dinári-hegység, a Kárpát-medence és a Mediterráneum.. Szlovénia legmagasabb hegycsúcsa a Triglav (2864 méter); az ország átlagos tengerszint feletti magassága 557 méter. Az ország kb. felét (10 124 km²) erdő borítja, ezzel Szlovénia az erdőterület nagysága alapján a harmadik helyen áll Európában, Finnország és Svédország után. A terület 5593 négyzetkilométere rét, legelő, 2471 km² pedig mezőgazdasági terület; ezenkívül van 363 km²-nyi gyümölcsös és 216 km² szőlőültetvény.. Szlovénia a Közép-Európai térség legfejlettebb és leggazdagabb állama, sokak "Keleti Svájcnak" is nevezik. Fejlett az ipar és a mezőgazdaság, a közlekedési hálózat és így az idegenforgalom. A kis alpesi ország egy ékszerdoboz, hegyekkel, dombokkal, alfölddel, és tengerparttal is rendelkezik, így minden megtalálható itt egyben ami szép Európában.
A Szlovén nép:. Feltételezések szerint a mai szlovén nép szláv ősei a 6. században telepedtek le először a Kárpát-medencében, a Dunántúlon és a mai Szlovénia területén. A 7. században jött létre az első szlovén állam Karantánia. 745-ben Karantánia a Frank Birodalom részévé vált, a szlávok többsége pedig lassan felvette a kereszténységet. Az első, latin írásos szlovén nyelvemlékek, amelyek 1000 körül keletkeztek a Freising-kéziratok, (szlovénül „Brižinski spomeniki”). A 14. század során a legtöbb szlovén terület a Habsburgok birtokába került. A középkorban az akkori szlovénségnek - egyesek szerint - negyede Magyarországon élt.
A Török nép:. A törökök, törökül: Türkler, azaz a török nép (Türk Halkı) alatt általában a Törökország területén élő török ajkú illetve állampolgárságú embereket értjük. Törökországon kívül találhatunk török etnikumú lakosságot a volt Oszmán Birodalom utódállamaiban, illetve nagy számban Németország, Észak-Amerika, Ausztrália, Görögország, Ciprus, Bulgária és Szerbia (Koszovó) területén. A török név a történelemben először a 6. században bukkant fel Közép-Ázsiában. A göktürkök kánságokat alapítottak, melyből kialakult a Göktürk Birodalom az Altaj hegység lábánál. A török nyelvű népek (türk vagy török népek) a történelem folyamán államokat alapítottak Ázsiában, Európában és Afrikában, ahol saját, magukkal hozott kultúrájuk keveredett az elfoglalt területeken élő népek kultúrájával.