"A világon azért vagyunk, hogy valahol otthon legyünk benne" -- Tamási Áron

Déli Nap Krónika

"Az ember hasonlóvá válik ahhoz, mint amiben gyönyörködik."
--Platón--

"Minden jó helyen és minden ember szívében megleled Istent."
--Seneca--

"A természet mindig tökéletes és soha nem szegi meg törvényét."
-- Leonardo da Vinci --

Borászat és Szőlészet magyar története - Bíró Csaba

2021.02.21 18:33

 

Szőlészet és Borászat magyar története.

A magyar szőlészet és borászat története a régmúltba nyúlik vissza, visszamehetünk vele egészen a kezdetek kezdetére, a szőlőkultúra kialakulására. Egészen a régi korokig visszamenőleg több ezer éves szőlő és borkultúrával rendelkezik a Kárpát-medence és így a magyar borászat.

A Magyar Szőlő és Bor története

A Magyar szőlészet és borászat története a régmúltba nyúlik vissza, visszamehetünk vele egészen a kezdetek kezdetére, a szőlő kultúra kialakulására. Egészen a régi korokig visszamenőleg több ezer éves szőlő és bor kultúrával rendelkezik a Kárpát-medence egésze és így a magyar borászat. Az ismert kutatások alapján a szőlő termesztés őshazája valószínűleg a Kaukázus környékére tehető, az ott élő népek, köztük az ősmagyarok is, már időszámításunk előtt: 10.000 évvel ismerték és termelték az apró szemű ligeti szőlőt (vitis silvestris), ebből nemesítették ki később a kerti szőlőt (vitis vinifera). A jégkorszak utáni földtörténeti korok, megkövesedett szőlő levelei a különböző Vitis (szőlő) nemzetség Észak-Magyarországi meglétét bizonyítják. A Kelta előzmények után a Római hódítás korában virágzott fel a szőlő termesztés a Dunántúlon, Pannóniában. A mai Magyarországi, Dunától nyugatra elterülő borvidékeken mindenütt megtalálhatók a Római szőlőművelés nyomai. Különösen a Duna, a Balaton és a Fertő-tó mentén. A Római szőlők szinte a vizek tükrében fürödtek. De a belső Dunántúli "Villa rustica" majorságaiban is termesztették a szőlőt, készítették a borokat. A majorsági épületek misztérium helyiségeinek falát a szőlő, a szőlő termesztés és bor készítés, Bacchus boristen freskó képeivel díszítették. A szőlő termesztése, feldolgozása, a borkészítés technológiája alapvetően napjainkig nem változott. A Római szerzők által többször leírt ókori szőlő-bortermelés jól megismerhető, s a Római Birodalom itáliai területein folytatott szőlőműveléstől a Pannóniai sem különbözött. A Római-antik szőlő-borkultúrát a reneszánsz ismét a köztudatba emelte. Az Ősmagyarok a szőlő termesztést már régtől fogva folytatták a Kárpát-medencében és vándorlásaik során előtte és utána is szerte Ázsiában, északi határát Levédiában lépték át, ahol már nemcsak a borral, hanem a szőlő termesztéssel, a szőlő termesztő népekkel is kapcsolatba kerültek. A második magyar honfoglalás előtti Bolgár-Török jövevény szavaink: szőlő, bor, csiger, karó, szűr, ászok is jelzik ezt. Az Arab és Bizánci források tanúsága szerint a Fekete-tenger és a Kaszpi-tó között elterülő nagy birodalom, a Kazár Kaganátus királyság területén, ahol a vándorló magyar törzsek több évszázadig éltek, szőlőművelő népek laktak. A szőlővel, borral adózók már a fejedelmi szolgálónépek között, majd a magyar királyság korai időszakában megkülönböztetett figyelmet kaptak. A "vinitoresek" szőlőművesek, a "bocsárok" pohárnokok, a "szőlős" "Vinár" esetleg a "Vanyarc" vagy "Vonyarc" helynevek bortermelő népességet, borral adózókat, eleinte rabszolga, majd jobbágy jogállású közösségeket jelentettek. A király, az egyházi, vagy világi földesúr a szőlőterülettel együtt adományozhatta, adhatta őket. Településeik általában az erdőzóna és a szőlők határán helyezkedtek el. A szőlő- és bor- termelésben a keleti örökséget a fára felfutó, folyóvölgyi lugasos szőlők jelentették, míg a nyugati átvételt a 13. századtól általánossá váló alacsony tőke művelés. Az ország keleti felében taposással nyerték a szőlőlevet, míg a nyugati területeken prések használatával érték el. A nyugati hatást erősítette a Nyugat-Európai telepes népesség megjelenése, akik közül a Bajor-Német-Frank területről érkezők elsősorban Nyugat-Magyarországon: Sopron, Szekszárd, a Francia-Vallon-Olasz területről érkezők pedig Dél-Magyarországon, Szerémség, Eger vidékén és Tokaj-Hegyalján telepedtek le.

Magyarország Borvidékei -- 22. Borvidék

   

Magyarországon ma: 22. Borvidéket tartanak számon. Az éghajlat Magyarországon döntően kontinentális, bár néhány helyen érezhető az Atlanti-óceán hatása, és Dél-Magyarország mediterrán vonásokkal is rendelkezik. Emiatt a sokszínűség miatt a borvidékek is jelentősen eltérnek egymástól, akár földrajzi közelség esetén is. Magyarország egész területe bortermő vidék. A talajnak és a klímának, illetve ezek változatos voltának köszöntető az a tény, hogy ez a kis területű ország: 22. Borvidéket mondhat magáénak. A változatosság a magyar borok egyik erénye: Magyarország azon kevés országok közé tartozik, amely a klasszikus bor stílusok teljes skáláját átfogja a fehér boroktól kezdve, a testes vörös borokkal és természetes édes borokkal bezárólag. A szőlő fajtákban is nagy változatosság mutatkozik meg, a magyar és nemzetközi fajták egészséges egyensúlyban vannak a borkészítésben. Magyarországot többnyire fehérbor-termelő országként ismerik, a mennyiséget tekintve ez igaz is. A Magyarországon készített borok: 75 százaléka fehér, viszont hírnevet inkább vörös borok készítésében szerzett az ország, főleg a Szekszárdi, Villányi, Egri borok nagyobb sikerei miatt. Egyre több kék szőlőt telepítenek országszerte, ez mutatja a növekvő igényt.. Hosszú utat és sok állomást kell végigjárnia a bornak, mielőtt a borbarát poharában befejezné útját. A bor jellegét a szőlőhegy határozza meg; annak időjárása, mikroklímája, talaja természeti adottságai. Befolyásolja a bor minőségét, gazdagíthatja a bor ízvilágát, ám tönkre is tehetik azt.. Magyarország a mérsékelt éghajlati övben helyezkedik el, három nagy éghajlati terület: az óceáni, a kontinentális és a mediterrán klíma határ- és hatásterületén fekszik. Az időjárás olykor szeszélyesen változik, jellege a Kárpát-medence viszonylagos elzártsága miatt szárazságra hajlik - kiváltképpen az Alföldön. Az évi átlagos középhőmérséklet országosan: 9,7°C, a legmelegebb hónapban, júliusban az átlagos középhőmérséklet értéke: 20,0°C, a leghidegebb hónapban, januárban az átlagos középhőmérséklet értéke: 2,1°C. A legmelegebb nyári napokon: 34-38°C, a hidegebb teleken: -24,0--28,0°C hőmérséklet is előfordulhat. Az évi átlagos csapadékmennyiség az Alföld középső részén: 470-550 mm, a középhegységi régióban: 700-800 mm. Viszonylag kevés a hótakarós napok száma. Az évi napsütéses órák száma: 1700-2200 óra között ingadozik, legnapfényesebb a Duna-Tisza köze, azon belül pedig a Dél-Alföld vezet, napfényben szegény vidék az Alpokalja és az Északi-középhegység. A szél átlagos sebessége: 2,4m/sec évi átlagban.. Magyarország éghajlata tehát döntően száraz kontinentális, bár néhány helyen érezhető az Atlanti-óceán hatása, Dél-Magyarországon pedig a mediterrán vonások jellemzők. Emiatt a sokszínűség miatt a borvidékek is jelentősen eltérnek egymástól, akár földrajzi közelség esetén is. Magyarországon ma: 22 Borvidéket tartanak számon. Ezek közül három található a Nagy-Alföldön. Ez a három borvidék teszi ki területnagyság szempontjából a bortermelő vidékek: 45 százalékát. A Dunántúlon: 15 borvidékünk van, Észak-Magyarországon pedig: 4 borvidékünk van. Területük nagyságát tekintve a borvidékek nagyon különbözőek. A legkisebb a Somlói borvidék: 700 hektárral, majd Pannonhalmi borvidék követi: 800 hektárral, utána jön a Móri borvidék: 900 hektárral, míg a legnagyobb borvidékünk a Kunsági borvidék, amely: 30 000 hektáron terül el. A legtöbb borvidék nagysága átlagosan: 1000-5000 hektár között mozog.. Magyarország Európa tradicionális bortermelő országai közé tartozik. Gyakorlatilag az ország egész területe bortermő vidék. A talajnak és a klímának, illetve ezek változatos voltának köszöntető az a tény, hogy ez a kicsiny kis ország: 22 borvidéket mondhat magáénak. A változatosság a magyar borok egyik legfőbb erénye: Magyarország azon kevés országok közé tartozik, amely a klasszikus borfajták teljes skáláját átfogja a fehér boroktól kezdve, a testes vörös borokon át a természetes édes borokkal bezárólag. A szőlő fajtákban is nagy változatosság mutatkozik, a magyar és nemzetközi fajták egészséges egyensúlyban vannak a borkészítésben.

Magyarország 22. Borvidéke és Központja

1.   Soproni borvidék - Sopron
2.   Somlói borvidék - Somlóvásárhely
3.   Balaton-Melléki borvidék - Zalakaros
4.   Balaton-Felvidéki borvidék - Sümeg
5.   Badacsonyi borvidék - Badacsonytomaj
6.   Balatonfüredi borvidék - Balatonfüred
7.   Balatonboglári borvidék - Balatonboglár
8.   Pannonhalmai borvidék - Pannonhalma
9.   Móri borvidék - Mór
10.  Etyek-Budai borvidék - Etyek
11.  Ászár-Neszmélyi borvidék - Neszmély
12.  Tolna borvidék - Tolna
13.  Szekszárd borvidék - Szekszárd
14.  Pécsi, Mecsekalji borvidék - Pécs
15.  Villány-Siklósi borvidék - Villány
16.  Hajós-Baja borvidék - Hajós
17.  Kunsági borvidék - Kecskemét
18.  Csongrád borvidék - Csongrád
19.  Mátrai borvidék - Gyöngyös
20.  Egri borvidék - Eger
21.  Bükkaljai borvidék - Miskolc
22.  Tokaj-Hegyaljai borvidék - Tokaj

--------------------------------------------------------------------------------------------------------

Magyarország - 22. Borvidékének Földrajza


1.  Soproni borvidék - Sopron

   
Az Alpok lábánál elterülő Soproni borvidék hazánk legcsapadékosabb borvidéke. Két körzete van, a Soproni és a Kőszegi, összterületűk: 1900 hektár. Klímájára kedvező hatást gyakorol az Alpokalja és a Fertő-tó, így a tél itt enyhébb, a nyár viszont hűvösebb, ezek pedig az alacsony napfénytartammal és a sok csapadékkal egyetemben hozzájárulnak a kiváló minőségű, egyedi ízvilágú, sav gazdag borok létrejöttéhez. A szőlőültetvények többsége az enyhe lejtésű domboldalakon a hidegebb levegőt hozó északi szelektől védve terül el. Talajaik általában löszön kialakult barna erdőtalajok, és a tó melletti homok talajok. A fehér fajták közül a Zöldveltelini, Leányka, Tramini, Sauvignon Blanc, Chardonnay vannak jelen nagy számban, a 75%-os többségben lévő vörösborok közül kiemelkedik a Kékfrankos, Zweigelt, Merlot, Cabernet franc, Cabernet sauvignon. Időszámításunk előtt 300 évvel alapíthatták a Kelták: Scarbant várost, amit a Rómaiak: Scarbantiának hívtak, mi pedig Sopronként ismerünk. Fontos kereskedőváros volt. Rajta keresztül vezetett a Rómaiak híres borostyán útja. Folyamatos volt az Alsó-Ausztriai bevándorlók betelepítése, ami a XIV. század második felében volt a legintenzívebb. Mátyás király 1446-ban aranybullában Sopront saját idegenek áruinak kereskedelmi központjává teszi. A Soproni polgárság vagyonát a XVIII. században a szőlő képezte. A filoxéra pusztítása megtorpantotta a szőlőtermesztés fejlődését. A század elején Napóleoni csapatok foglalták el Sopront. Innen ered a Kékfrankos fajta neve is a franciák kék színű pénze után. A helyi borkimérés kizárólag saját termésű bort forgalmazhatott. Cégére fa- vagy kovácsolt vasrúdon elhelyezett csokor. A csokor legtöbbször vörösfenyőből készült és hengeres alakú volt. Ha jó öreg bort mértek, a csokrot még hosszában koszorú vette körül. A csokor aljára vörös vagy fehér filc szalagot kötöttek, aszerint, hogy vörös vagy fehér bort mértek. A szalagokba apró, kerek lyukakat vágtak. Az ajtót, amely a kimérési helyiségbe vezetett, zöld gallyakkal jelölték meg. Ha mustot is mértek, akkor a rúdra még leveles szőlőhajtásból font koszorút is akasztottak. A Soproni borvidék klasszikus bora a Kékfrankos, amely a mennyiség tekintetében egyértelműen meghatározó. Eredete egészen régre nyúlik vissza, amikor Napóleon 1800 elején jelent meg Sopronban, a kékfrankos név eredetét ebből az időből származó helyi történet magyarázza. Amikor a franciák a poncichterek-től bort vásároltak, frankkal fizettek. Viszont kétféle frank is forgalomba volt, ezek közül a poncichterek csak a kék színű frankot fogadták el. A történet legenda, van valóság alapja. Sopron mára a Kékfrankos fővárosa, Burgenland pedig a Kékfrankos hazája.

A Soproni Borvidék Földrajzi Elhelyezkedése
A Soproni borvidék az Alpokalján, a Soproni hegységben, a Fertő tó déli és nyugati peremén terül el, a jelenlegi magyar-osztrák határ mentén húzódik.
Települései
Balf, Csepreg, Fertőboz, Fertőendréd, Fertőrákos, Fertőszentmiklós, Fertőszéplak, Harka, Hidegség, Kópháza, Kőszeg, Nagycenk, Sopron.
Termőterülete
1900. Hektár föld terület van termő szőlővel betelepítve.
Klíma
A borvidék éghajlata szub-alpin klímájú, ami Alpokaljai klímát jelent, az Alpok hatása érvényesül itt. A vidék éghajlatát a Fertő-tó jótékonyan befolyásolja, nyara hűvös és csapadékos, telei enyhék, és gyakori a szél.
Talaj
A kavics, agyak, mészkő és homokkő alkotta alaptalajon löszös vályogtalaj és barna erdő talaj alakult ki.
Telepített szőlőfajták
Fehérborszőlő 20 %:. Chardonnay, Olasz Rizling, Zöld Veltelini, Piros Veltelini, Tramini.
Vörösborszőlő 80 %:. Kékfrankos, Kékoportó, Zweigelt, Cabernet Sauvignon, Cabernet Franc.
Érdekességek, tudnivalók a helyi borokról
A Soproni borok eltérnek a többi magyar borvidék boraitól, a merőben más éghajlati adottságok miatt. Az itteni borok a hűvösebb időjárásnak köszönhetően erősebbek, savasabbak, keményebbek.


2.  Somlói borvidék - Somlóvásárhely

 
A Somlói borvidék hazánk legkisebb borvidéke, de az egyik legjobb és leghíresebb történelmi borvidékünk is egyben. A Somlói borvidék területe kizárólag a Somló hegy lejtőire korlátozódik. A Somló hegy 431 méter magas vulkáni tanúhegy. Az itt termett borok savban gazdagok, kemény karakterűek, testesek, teltek, diszkrét illatúak. Az itteni vulkanikus talajon termett szőlőből készült borok rendkívül minerálisak, általában lassú fejlődésűek, hosszú ideig érnek és későn öregednek. Kevés olyan szőlőhegy van Magyarországon, amelyhez annyi mese, legenda, költői-poétikus tájrajz kötődne, mit éppen a Somlóhoz. A 435 méter magas, magányos tanúhegy, - a Sággal és a Kis-Somlóval együtt, - a Kisalföld déli peremére szorult - ha közelítünk feléje, mint egy csodás, mesebeli abrosz képe, egyszerre minden kisimul és a tájon fenségesen uralkodni kezd, a közel 5 millió éves bazalt hegy. A derűs napfény fehéren-vakítóan világítja be a meglepő látványt: az óriási hegyszigetet. Fény van itt és mitológiai ragyogású légtér – a hegyet sűrű, titokzatos szőlők ölelik körbe..  S bár végül is nem annyira „klasszikus” antik táj ez, hisz Pannóniában vagyunk, de ha finoman stilizálunk, a bazaltorgonák környékén, ahol a kerecsensólyom fészkel és hollók laknak, észrevehetjük „az istenek közellétének nyugodt tudatát” – miként ezt a Somló egyik felfedező írója, Hamvas Béla mondta. Mikro klímája páratlan, a Somló egyszerűen tűzbort ad, mert forró vulkánon termett.. A honfoglaláskor a Lél, Szalók, Salamon, Ákus nemzetség telepedett le a környéken. ők már szőlőt találtak itt. István király 1010 körül megalapította Tornán a Benedekrendi apácazárdát, amihez szőlőterület is tartozott. A várat és a körülötte virágzó szőlőket 1093-ban I. László király korában kelt okirat említi. 1242-ben IV. Béla király Olaszországból, Moreából hozott be szőlőműveléshez értő szőlő telepeseket és szőlővesszőt. Valószínűleg ekkor került ide a Furmint. A környék szőlőterületei értékes birtokok voltak. Ezért gyakran cseréltek gazdát. A XV. században a vár tulajdonos váltásai alig követhetők nyomon. A XVI. században olyan nagy becse volt az öreg vulkán oldalában fekvő szőlőknek, hogy egy 1511-ből származó egyháztörvény kimondta, miszerint vidéki szőlőtulajdonos szőlőjét szabadon csak osztatlan atyafiának adhatja el. Zircen 1742-ig nem volt patika, a betegeket Somlai borral gyógyították.

A Somlói Borvidék Földrajzi Elhelyezkedése
A Somlói Borvidék Magyarország nyugati részének közepén, a Dunántúl közepén a Kis-Alföld keleti határán fekszik. A területe a Somló hegy lejtőire korlátozódik.
Települései
Borszörcsök, Celldömölk, Doba, Iszkáz, Mesteri, Somlóvásárhely, Somlójenő, Somlóvecse, Somlószőlős, Oroszi, Tüskevár.
Termőterülete
700. Hektár föld terület van termő szőlővel betelepítve.
Klíma
Somló az egyetlen olyan borvidékünk, ahol a hegy északi oldalán is folyik szőlőtermesztés. Éghajlata kimondottan Dunántúlias jellegű, egész évben kiegyenlített időjárású.
Talaj
Vulkanikus bazalt törmelékes lösz vályog, bazalt anyagú lejtő törmelék és tufa málladék.
Telepített szőlőfajták
Fehérborszőlő 99 %:. Furmint, Hárslevelű, Juhfark, Olasz Rizling, Chardonnay, Tramini.
Érdekességek, tudnivalók a helyi borokról
A Somlói bort a nászéjszaka boraként tartják számon. A hagyomány szerint nászéjszakán elfogyasztott "somlai" bor fiú utódról gondoskodik.


3.  Balaton-Melléki borvidék - Zalakaros


A Balaton melletti Zala megyében a szőlő- és bor- termelésnek több évszázados múltja van. Hagyományai, jellemző borszőlő fajtái csaknem megegyezik a Balaton felvidéki borvidékével. Éghajlata kiegyenlített különösebb szélsőségektől mentes. Hazánk legcsapadékosabb borvidéke ez, évi: 800-900 mm csapadékkal. Az aszálykár ezen a vidéken szinte ismeretlen. A borvidék sajátossága, hogy birtokrendszere elaprózott. A nagybirtok korábban sem volt jellemző erre a vidékre. A folyóvölgyekkel sűrűn behálózott, hullámos felszínű dombvidéket az egykori Pannon-beltenger homokos, agyagos üledékei építik fel. Erre vastagabb-vékonyabb lösztakaró települt, amelyen agyagbemosódásos, barna erdőtalajok vagy barna földek képződtek. Fő fajtája az Olaszrizling, 50 %-a, amit területi aránya alapján a Rizlingszilváni, a Zöldveltelini, a Chardonnay, és a Zalagyöngye követ. Az illatos bort adó fajták közül említésre méltó a Cserszegi fűszeres, az Ottonel muskotály az Irsai Olivér és a Tramini, a vörösbort adó fajták közül pedig a Kékfrankos, a Zweigelt és a Kékoportó. A borvidék borai illatosak, aroma anyagokban igen gazdagok, élénk savtartalmúak.. A zalai termelők a filoxéravész óta eltelt időszakban az uralkodóan fehér borszőlőfajták mellett étkezési, csemege fajták termesztésében is jeleskedtek. Emellett Zala megye, főként Zalaszentgrót és környéke a XIX. század végétől egy speciális kisüzemi oltványkészítés, az un. "sározott oltvány" egyik hazai központjává vált. A borvidék szőlészeti-borászati elismertsége jelenleg elmarad adottságaitól, az előnyös térségi lehetőségek kiaknázása még várat magára.

A Balaton-Melléki Borvidék Földrajzi Elhelyezkedése
A Balaton-melléki borvidék Magyarország közép-nyugati része, a borvidékhez tartozó községek elszórtan találhatók a Keszthelyi-hegység északnyugati részén és attól lejjebb a Zalai dombság különböző részein.
Települései
Bak, Becsehely, Bérbaltavár, Csáford, Dióskál, Dobri, Galambok, Garabonc, Homokkomárom, Lenti, Letenye, Magyarszerdahely, Muraszemenye, Murarátka, Nagykanizsa, Nagyrada, Sármellék, Szentgyörgyvár, Valkonya, Vindornyalak, Vindornyaszőlős, Zalakaros, Zalabér, Zalaszabar, Zalaszántó, Zalaszentgrót, Zajk..
Termőterülete
5200. Hektár föld terület van termő szőlővel betelepítve.
Klíma
Kontinentális éghajlatú, a Nyugat-Dunántúl déli, hegyes-dombos térségeire jellemző mérsékelten hűvös, nedves éghajlat uralkodik. Az aszálykár és a fagykár e tájon szinte ismeretlen. Az uralkodó szélirány az Alpok eltérítő hatásánál fogva északi.
Talaj
Löszös vályogtalajjal és barna erdei talajjal borított a borvidék.
Telepített szőlőfajták
Fehérborszőlő 90 %:. Olasz rizling, Zala Gyöngye, Zöld Veltelini, Cserszegi Fűszeres, Chardonnay, Rizlingszilváni, Irsai Olivér.
Érdekességek, tudnivalók a helyi borokról
A csapadék mennyisége országos szinten itt a legmagasabb. Éves átlagban megközelíti a 1000 mm-t.


4.  Balaton-Felvidéki borvidék - Sümeg

 
A Balaton Felvidék a világ egyik legszebb tája, hegyes, völgyes, dombos tájegységek váltogatják egymást. Változatos, szemkápráztató táj, már-már mediterrán hangulat, népi hagyományokat és stílust követő építészet és kitűnő borok jellemzik a borvidéket mely 2000 hektáron terül el. Jellemző fajták az Olaszrizling, a Szürkebarát és a Chardonnay melyek gazdag íz és zamat anyaggal, friss, élénk savakkal csábítanak el bennünket. Az egész Balaton környékén nem ritkák a római kor 2000 éves emlékei. Az 1300-as évek elején a Veszprémi püspökségnek kiterjedt szőlőbirtokai voltak itt, de feltehetőleg már a kelták is termesztettek itt szőlőt. Századokon át királyi birtokok és főúri szőlők, valamint kisnemesi szőlőbirtokok hirdették ennek a területnek a kiváló borait. Már a középkorban Tirolba és az Alpokon túlra, a délnémet területekre szállítottak erről a területről borokat. Az Eszterházy család hercegi és grófi ága a környék legtöbb szőlővel rendelkező birtokosa volt, uradalmaikban rendszeresen készítettek természetes csemegeborokat. A XVIII. századi dézsma pincéjük még áll Szentbékkállán a templom feletti területen. Talaja a Badacsonyi borvidékhez hasonló, de annál még változatosabb: dolomiton fekvő pannon agyagon, homokkő málladékon, löszön és pleisztocén homoktakarón, cerithiumos mészkőn, triászmészkövön, márgán, pannon homokon, agyagon, bazalttufa-keveréken kialakult rendzina, agyag bemosódásos barna erdőtalajok, barnaföldek, csernozjom barna erdőtalajok, köves és földes kopárok veszik körül. Ezt a vidéket szépsége és csökkenő számú őslakossága miatt a városi emberek már évekkel ezelőtt felfedezték maguknak. Nagy számban költöztek ide művészek is, akik szívükön viselték a táj arculatának megőrzését, és sokat tettek is ezért. Főleg a Káli-medence környékére jellemzőek az igényesen rendbe hozott régi és - stílusában a tájba illeszkedő - új házak, templomok, fogadók és vendégváró borpincék.

A Balaton-Felvidéki Borvidék Földrajzi Elhelyezkedése
A Borvidék közép-nyugat Magyarországon, a Keszthelyi-hegység és a Dél-Bakony lábánál, a hegyek közötti medencék oldalain, köztük a Káli medence lejtőin terül el. A terület Keszthelytől Zánkáig húzódó Balaton feletti dombos-völgyes Bakonyaljai területet öleli magába, kivéve a Badacsonyi borvidék területét.
Települései
Balatonederics, Balatongyörök, Balatonhenye, Cserszegtomaj, Gyenesdiás, Keszthely, Köveskál, Lesencefalu, Lesencetomaj, Monostorapáti, Sümeg, Sümegprága, Szentbékkálla, Várvölgy, Vonyarcvashegy, Zánka.
Termőterülete
2500. Hektár föld terület van termő szőlővel betelepítve.
Klíma
Éghajlata már nem mindenütt olyan kedvező, különösen a tótól távolabb eső magasabb és hegyes részein, mint a szomszédos Badacsonyi borvidék. Termesztési viszonyai általában a Badacsonyi borvidékhez hasonlóak, csak kissé hidegebb, hűvösebb.
Talaj
Első sorban meszes triász kőzetek, jellegzetesek a vulkáni törmelékkel kevert barna erdőtalaj.
Telepített szőlőfajták
Fehérborszőlő 90 %:. Olasz Rizling, Rajnai Rizling, Chardonnay, Szürkebarát, Zöld Veltelini, Piros Veltelini, Ezerfürtű, Nektár.
Érdekességek, tudnivalók a helyi borokról
Érdemes a borvidéken a Balaton partjától kicsit beljebb barangolni, így pedig a nem túl színvonalas turistákra specializálódott borozók helyett sokkal szebb borokat felvonultató pincészeteket fedezhetünk fel a környéken.


5.  Badacsonyi borvidék - Badacsonytomaj


Badacsony a legrégebbi borvidékeink közé tartozik, több ezer éves, magyar, kelta, római múltja egyaránt van, messze földön híres történelmi borvidékünk. Maga a Badacsony szó is a régmúltba nyúlik vissza, ugyanis a magyar rokon népe az újgur, akik Kína nyugati felén élnek, magát a Badacsony szót használják a szőlő lugasra, a szőlő lugasocskára. A III. századból származik Probus császártól, a Vinea Pannoniae Nobilis Districtus borvidék-megjelölés, mely Európa egyik legrégibb eredet-megjelölése.. Minden, amit a természetben szépnek ismerünk, csodálatosképpen együtt van itt, a Badacsony környékén. Mindenből ízelítõt kapunk, tengerbõl, gyönyörű, büszke hegyekből, omlatag öreg várakból, napsütötte, dalos szõlõs déli lankákból. A monda szerint óriások játszottak itt valaha, játékos kockákkal, kúpokkal, dombokkal, akik valami hirtelen intésre elvonultak e földrõl, s itt hagyták szeszélyes összevisszaságban a játékaikat. E nagyszerû tájban a hasonlók közt is a legmagasabb, legismertebb és legértékesebb a Badacsony. Közvetlen a tó partjáról indul lejtõje, elõbb szelíden és álmatagon, hogy feljebb mind meredekebbé válva, hogy bazaltsziklákban, szélrágta oszlopokban, kõszákokban folytatódjék. A tomaji és szigligeti öblök tisztelettudó szerénységgel fogják közre, félsziget talpazatán állva Badacsony büszkén tekint a tóra, s az csillogó hullám szemével visszatekint rá. Mint egyik méltatója jellemezte, úgy emelkedik a tó tükre fölé a Badacsony hegye, mint a Balaton "Bazaltkoszorús Királya"... Ma szinte kizárólag 99%-ban fehér borszőlő fajtákat termesztenek. Ezek között vannak hagyományosak: Kéknyelű, Olaszrizling, Szürkebarát világfajták: Chardonnay, Sauvignon blanc, Rajnai rizling, Pinot blanc és újabb nemesítésű fajták: Zenit. A vörös borszőlő fajták közül telepíthető a Cabernet Sauvignon, a Pinot Noir és a Kékfrankos. A borvidéken illatos, zamatos, finom savtartalmú telt borok teremnek. A fajták közül mintegy: 70%-ban termesztett Olaszrizling bora rendkívül harmonikus, telt, utóíze a keserű mandulára emlékeztet. Ásatások leletei bizonyítják, hogy már: 2000 évvel ezelőtt virágzó szőlőkultúra volt Badacsony környékén, de feltehetőleg már a kelták korában is voltak szőlőültetvények a vidéken. A hegy lábánál vezetett a rómaiak egyik híres hadiútja Aquincumba. A nagyobb szőlő telepítések Probus császár nevéhez fűződnek. Ezekre az időkre emlékeztetnek a szüreti motívumokkal díszített Római kori épület maradványok, sírok, szobrok. A XIII. században a borvidék jelentős része egyházi kézbe került. A XVIII. századtól számos főrangú magyarországi család versenyzett itt szőlő birtokért. A filoxéravész utáni rekonstrukció során a szőlőtermesztés technológiája e borvidéken is jelentősen megváltozott. Ekkor építették a támfalakat az erózió megakadályozására.

A Badacsonyi Borvidék Földrajzi Elhelyezkedése
A Badacsonyi borvidék a Dunántúl középső részén, a Balaton észak-nyugati partvidékén a Tapolcai és a Káli medencében helyezkedik el. A Badacsonyi szőlők a 437 méter magas Badacsony hegy oldalain és környékén fekszenek.
Települései
Badacsonytomaj, Badacsonytördemic, Ábrahámhegy, Balatonrendes, Balatonszepezd, Gyulakeszi, Hegymagas, Káptalantóti, Kisapáti, Kővágóörs, Nemesgulács, Raposka, Révfülöp, Salföld, Szigliget, Tapolca.
Termőterülete
1800. Hektár föld terület van termő szőlővel betelepítve
Klíma
A borvidék szub-meditterán mikroklímáját a kedvező lejtésszögű, északi széltől védő és a déli napfényes hegyoldalak földrajzi helyzete adja. Az éghajlat egész évben kiegyenlített és ideálisan jó, a nyár meleg és napfényes, a tél enyhe és langyos. Éghajlatát a Balaton víztükre kedvezően befolyásolja a kettős besugárzással is, a víztükörről visszaverődő plusz napfénnyel. Különösen a déli, délnyugati lejtők napfényes, védett területein alakul ki kedvező mikroklíma a szőlő számára. A nagy víztömeg meggátolja a hőmérsékleti szélsőségek kialakulását, valamint biztosítja a levegő áramlását.
Talaj
A borvidék alapkőzete a bazalt, agyag, homok és bazalt, amelyeken vályogos barna erdő talaj alakult ki néhol.
Telepített szőlőfajták
Fehérborszőlő 98 %:. Olasz Rizling, Rizling Szilváni, Szürkebarát, Kéknyelű, Bakator, Budai Zöld, Chardonnay, Tramini, Zeus.
Érdekességek, tudnivalók a helyi borokról
A Badacsonyi borok jellegzetesen testesek, magas alkohol és extrakt tartalommal. Jó évjáratokban kései szüretelésű borokat, sőt jégbort is készítenek.


6.  Balatonfüred-Csopak borvidék - Balatonfüred


A Balatonfüredi tájegységen, amely a Balaton északkeleti partján terül el, feltehetően már Probus császár idejében fejlődésnek indult a Pannóniában már régebbről ismert szőlőművelés. A Baláca-pusztán feltárt villa urbana romjai a II.-III. évszázadból származnak. A szőlőmotívumú ornamentikán kívül a falfestményeken is szőlészeti tárgyú -főként szüreti - jeleneteket örökítettek meg. A XVIII. században újra fellendült Balatonfüred fejlődése, a XIX. század közepére pedig már a Balaton "fővárosa" lett, ahol a megyei és az országos előkelőségek bálok, ünnepek alkalmával találkoztak, szórakoztak a kiváló fehérborok társaságában. A borvidék híres fajtája az Olasz rizling, amely mintegy másfél évszázada terjedt el, és kiemelkedő minőségével márkanévvé vált. A Tihanyi félsziget pedig tüzes vörös borairól nevezetes. A XVIII. században újra fellendült Balatonfüred fejlődése, a XIX. század közepére pedig már a Balaton "fővárosa" lett, ahol a megyei és az országos előkelőségek bálok, ünnepek alkalmával találkoztak, szórakoztak a kiváló fehérborok társaságában. A borvidék híres fajtája az Olasz rizling, amely mintegy másfél évszázada terjedt el, és kiemelkedő minőségével márkanévvé vált. A Tihanyi félsziget pedig tüzes vörös borairól nevezetes. A borvidék legértékesebb szőlőfajtája az Olaszrizling: bora zöldes-sárga színű, rezeda illatú, ízében a fajtára jellemző keserű mandula utóíz dominál, többéves tárolást követően pedig szilva illatú, másodlagos bukéval gazdagodik. A balatonfüredi olaszrizling általában lágyabb, simább, míg a csopaki olaszrizling savakban gazdagabb, élénkebb bor - amely mintegy másfél évszázada terjedt el, és kiemelkedő minőségével márkanévvé vált. A vidék olyan remek borfajtáknak is otthona, mint például a Chardonnay, Rajnai rizling, Sauvignon blanc, Juhfark, Pinot blanc, Zenit, Tramini, Szürkebarát, Ottonel muskotály, Rizlingszilváni, Kékfrankos, Merlot és Zweigelt.

A Balatonfüredi-Csopaki Borvidék Földrajzi Elhelyezkedése
A Balatonfüredi borvidék a Balaton észak-keleti partján terül el, Balatonalmáditól egészen Zánkáig húzódik ez a borvidék.
Települései
Alsóörs, Balatonalmádi, Balatonfüred, Balatonkenese, Balatonfőkajár, Balatonvilágos, Balatonszőlős, Csopak, Felsőörs, Lovas, Paloznak, Pécsely, Tihany, Szentantalfa, Szentjakabfa, Zánka.
Termőterülete
2270. Hektár föld terület van termő szőlővel betelepítve.
Klíma
Éghajlati viszonyai a Badacsonyi borvidékhez hasonlítanak. A borvidék szub-meditterán mikroklímáját a kedvező lejtésszögű, északi széltől védő és a déli napfényes hegyoldalak földrajzi helyzete adja. Az éghajlat egész évben kiegyenlített és ideálisan jó, a nyár meleg és napfényes, a tél enyhe és langyos. A Balaton víztükre kedvezően befolyásolja a minőséget a kettős besugárzással is, a víztükörről visszaverődő plusz napfénnyel. A Balaton víz tükréről visszaverődő napfény tovább javítja a szőlő minőségét.
Talaj
A terület földtani felépítése igen változatos. A Balatonfüredi és Csopaki borok jellegzetes, markáns sav tartalma a mészben gazdag, vályogos talajnak köszönhető.
Telepített szőlőfajták
Fehérborszőlő 98 %:. Olasz Rizling, Rizling Szilváni, Zöld Veltelini, Szürkebarát, Chardonnay, Tramini, Ottonel Muskotály.
Érdekességek, tudnivalók a helyi borokról
A területen két különböző borstílus létezik. A balatonfüredi tájegység borai tüzesebbek, testesebbek, míg a csopaki rizlingeknek finom savaik összetettek, de sohasem tolakodóak.


7.  Balatonboglári borvidék - Balatonboglár


A Balatonboglári borvidék a Balaton déli partvidékén helyezkedik el, Balatonberénytől egészen Zamárdiig húzódik végig a Balaton déli partvonalán. Pannónia legszebb tájainak egyike a Dél-Balatoni Borvidék, ahol már a kelták és a rómaiak is szőlőt termesztettek és bort készítettek. Az egykori Festetics birtokon, részben pedig a paraszti termesztői hagyományokon a filoxéravész után virágzó szőlő és borkultúra alakult ki. Az immunis Pannon homok talajokon telepített szőlő a XIX. század végén a bortermelők ezreit mentette meg a koldusbottól. A borvidék igazi felvirágzását azonban a XX. század derekán végrehajtott szőlőtelepítés jelentette. Az új szőlőültetvények a gazdagabb lösz- és közép kötött vályog talajokon bőven teremnek, és a céltudatosan megválasztott kedvező fajta szerkezetnek köszönhetően kiváló borokat adnak. A Balatonboglári borvidéken elsősorban a fehérborszőlő-fajták terjedtek el, de vörösborszőlő-termesztésre ugyancsak kiválóan alkalmas a terület. A borvidék borainak fajtaválasztéka igen bőséges. A fehérborok:. Olaszrizling, Sárga muskotály, Irsai Olivér, Királyleányka, Rajnai rizling, Chardonnay, Sauvignon blanc illatban és zamatban gazdagok, jellegzetesek, savasak. A vörös borokra jellemző a \\\"burgundi\\\" jellegű, gyümölcs illatú, zamatos íz. Különösen a Balatonboglári Kékfrankos, Cabernet Sauvignon és Merlot kiváló minőségűek. Az utóbbi időben a hazaiak legjobbjaként tartják számon az itt készült pezsgőket. A Dél-Balatoni Borvidéken meghatározott szerepet játszanak a muskotály fajták. Kiváló adottságok vannak az elegáns, könnyed, nem tolakodó muskotály borok, pezsgők készítéséhez. A boglári pezsgőket ezüstösen fehér, zöld-fehér szín, légiesen könnyű, szénsavdús, finom illat és zamat jellemzi.. Magyarország történelmi borvidékei között a Balatonboglári borvidék nagyságrendileg az ötödik helyen áll, de ez a hely sokkal előkelőbb akkor, ha az értékesített borok és pezsgők palac kszámát, illetve árbevételét nézzük. A fehér borok és pezsgők minősége a korszerű, folyamatosan megújuló borászati eljárásoknak köszönhetően meggyőzte a tapasztalat, igényes fogyasztót és új szakértő barátokat nyer meg a fiatalabb nemzedékek köréből. A Balatonboglári borok egyértelműen és érezhetően visszatükrözik a Balatoni napfényt és meleget, Pannon derűt sugároznak a családok asztalára.
 
A Balatonboglári Borvidék Földrajzi Elhelyezkedése
A Balaton déli partján Zamárditól Balatonkeresztúrig húzódik. Szintén ehhez a borvidékhez tartozik a Kéthely és Marcali körül elterülő szőlővidék.
Települései
Andocs, Balatonberény, Balatonboglár, Balatonlelle, Balatonkeresztúr, Balatonendréd, Balatonszemes, Karád, Kéthely, Kőröshegy, Kötcse, Lengyeltóti, Marcali, Ordacsehi, Szőlősgyörök, Zamárdi.
Termőterülete
2875. Hektár föld terület van termő szőlővel betelepítve.
Klíma
A borvidék szub-meditterán mikroklímáját a kedvező déli napfényes hegyoldalak földrajzi helyzete adja. Az éghajlat egész évben kiegyenlített és kellemes, a nyár meleg és napfényes, a tél enyhe és langyos. A Balaton víztükre egyes helyeken kedvezően befolyásolja a minőséget a kettős besugárzással is, a víztükörről visszaverődő plusz napfénnyel.
Talaj
Alapkőzete agyagos, homokos üledék, amelyre lösz rakódott le ezen alakult ki a lejtőlösz és vályogtalaj.
Telepített szőlőfajták
Fehérborszőlő 80 %:. Olasz Rizling, Rajnai Rizling, Rizling Szilváni, Chardonnay, Leányka, Királyleányka, Muscat Ottonel.
Vörösborszőlő 20 %:. Merlot, Kékfrankos, Kékoportó, Zweigelt, Cabernet Sauvignon, Cabernet Franc, Pinot Noir.
Érdekességek, tudnivalók a helyi borokról
Aki a borvidéken jár feltétlenül látogassa meg az 2011-ben év borászának választott Légli Ottó új borüzletét és kóstolóját Balatonbogláron.


8.  Pannonhalmi borvidék - Pannonhalma


Pannonhalma az egyik legkorábbi magyar borvidék, ahol a magyarországi Bencés Főapátság uradalmaiban, falvaiban, a Szent Márton Hegyen már az államalapítás után szőlőt termeltek és bort szűrtek. A Pannonhalmi-dombság, avagy a Sokoró az egyik legkisebb, ugyanakkor legősibb bor kultúrával rendelkező borvidéke hazánknak. Győr-Moson-Sopron megye területén helyezkedik el. Földrajzi szempontból a Dunántúli-középhegységhez, azon belül a Bakonyhoz sorolják. A Pannonhalmi-dombság keleti, délkeleti lejtőin a római kor óta termesztenek szőlőt. Egyes felvetések szerint honfoglaló őseink virágzó szőlőskerteket találtak a sokorói dombokon. Szent István királyunk 1002-ben keltezett pannonhalmi alapítólevelében a felsorolt tized alá eső termények között első helyen szerepel a szőlő. A filoxéra óriási kártétele után a Főapát és a Rend papjai a falusi templomok szószékeiről, az uradalmak pedig fejlett gazdálkodásuk mintaképével hirdették a helyes és a racionális szőlőtermesztést és borászatot. Az első bencések 996-ban jöttek erre a vidékre és a Szent Márton hegyen alapítottak kolostort. Azonmód hozzá is láttak a szőlőtermesztéshez, borkészítéshez, ennek első írásos emléke a Pannonhalmi Apátság alapító levelében szerepel. Szőlő termesztő területe: 700 hektár körül mozog, ezzel az egyik legkisebb borvidék. Kiegyenlített klímájú, hűvösebb terület, viszonylag jó, 2000 órás a napfény tartama. Talajai változatosak, löszön és pannon üledéken kialakult barnaföld és barna erdőtalaj, néhol homok foltok is előfordulhatnak. A táj uralkodó fajtája az Olaszrizling, amelyet a Rizlingszilváni, Tramini, Királyleányka, Rajnai Rizling, Chardonnay, Sauvignon Blanc, Pinot Noir, Merlot és Zweigelt követ. Kiemelkedő szerepet játszik a borvidék életében a megújult Pannonhalmi Apátsági Pincészet, egyre jobb minőségű, díjnyertes boraival, magas színvonalú rendezvényeivel... "Teremtett borvidék ez", hirdetik szlogenjeikben Pannonhalmán. De ez nem pusztán szlogen, mert hisznek a teremtésben, az alkotás komolyságában és szépségében. Hamvas Bélát idézve: "Végül is ketten maradnak, Isten és a bor." Kívánom, hogy borvidékünkön kalandozva, borainkat ízlelve, nevezetességeinket csodálva találkozzanak mindkettejükkel.

A Pannonhalmi Borvidék Földrajzi Elhelyezkedése
A Pannonhalmi borvidék az Észak-Dunántúlon, a Bakony-hegységtől kissé északra terül el. A Pannonhalma, Csanak és Szemere hegyek alkotják a magját.
Települései
Écs, Felpéc, Győr, Győrság, Győrszemere, Győrújbarát, Nyalka, Nyúl, Pannonhalma, Pázmándfalu, Ravazd, Tényő.
Termőterülete
800. Hektár föld terület van termő szőlővel betelepítve.
Klíma
Kontinentális éghajlatú, a Bakony vidék, részben a Győri medence, a Marcali medence agroökológiai körzete gyakorol rá hatást. Időjárási viszonyai kiegyenlítettek és ideálisak, országos viszonylatban közepes: fény, hő, csapadék ellátottságú.
Talaj
Az agyag, homok és kavics alapkőzeteken alakult ki a barna erdő talaj és vékony lösztalaj takaró.
Telepített szőlőfajták
Fehérborszőlő 98 %:. Olasz Rizling, Rajnai Rizling, Rizling Szilváni, Sauvignon Blanc, Muscat Ottonel, Chardonnay, Tramini.
Érdekességek, tudnivalók a helyi borokról
Minőségi bortermelés történetileg elsősorban a Pannonhalmi apátsághoz kötődik, melynek borkészítéséről már az ezeréves alapítólevele is szól. Ezeket a hagyományokat kívánják szépíteni az apátságban nemrégiben lezajlott nagyszabású beruházások.


9.  Móri borvidék - Mór


A Móri borvidék közel: 900 hektáron helyezkedik el a Vértes és a Bakony között csodálatos környezetben. A szőlősgazdák többsége 1 hektár alatti birtokok tulajdonosai. A kis kertek talaját lösz, homok és erdőtalaj jellemzi. Ezáltal az itt kóstolható borok testesek, savakban gazdagok. A magyaros ételek kiváló kísérőjeként emlegetett intenzív illatú, gyümölcsös Traminit vagy egy könnyedebb Királyleánykát, de akár gyönyörű Chardonnay-t is kóstolhatunk. Mór nevével összefonódott Ezerjó nedűje kemény, férfias, tüzes jellegű, magas savtartalommal lassan öregedő bort ad, de a kiemelkedő évjáratokban a töppedt szőlő szemekből csodálatos zamatú aszúbor is készíthető. A történelem korai szakaszából is vannak leletek az újkőkorig visszamenőleg. Bizonyíthatóan a rómaiak alapozták meg a szőlőtermesztést, amit az avarok is folytattak. 1327-ben Károly Róbert Csókakő várához csatolta, ami a Csák nemzetségbeli Csák Péter és Csák István birtokában volt. A XIV. századi iratok már rendszeresen említik a szőlőt. Mór község nevével csak a XV. században találkozunk. A kódexek tanúsága szerint a vidék szőlőkultúrája a XVI. századig szépen kifejlődött, de a bor nem került külföldre. A török hódoltság akasztotta meg itt is a fejlődést. A felvonuló csapatok pusztításai miatt a vidék csaknem elnéptelenedett. Emiatt pusztultak el szőlői is. Valószínűleg a XVIII. században találkozott és forrót össze a borvidék és az Ezerjó története. Az elpusztult, elmenekült lakosság helyett német telepesekkel népesült be a vidék. Ekkor telepedtek le Mórott a Kapucinusok is, akik a környék legjobb szőlőművelői lettek. A múlt században a borvidék jelentősége egyre növekedett. Volt időszak, amikor a nagy külföldi kereslet folytán a tokaji borok után a móri borok keltek el a legmagasabb áron. A homokkal kevert lösz és a homok talajokon a filoxéra kevesebb gondot okozott, mint a kötöttebb talajú borvidékeken. Érdekesség még az is, hogy 1901-ben kérvényezte Mór község képviselő testülete, hogy "Mór és vidéke, mint önálló borvidék szerepelhessék", mert addig a Neszmélyi borvidékhez tartozott.

A Móri Borvidék Földrajzi Elhelyezkedése
A Móri borvidék a Közép-Dunántúlon, a Móri árokban terül el, amely a Bakony és a Vértes hegységeket választja el középen egymástól.
Települései
Csákberény, Csókakő, Mór, Pusztavám, Söréd, Zámoly.
Termőterülete
900. Hektár föld terület van termő szőlővel betelepítve.
Klíma
Éghajlata kontinentális, általában a Dunántúl északi részére jellemző, és hazai viszonyainkat tekintve közepes értékű a szőlőtermesztésre. A hegyek, dombok déli, dél-nyugati oldalain a kedvező mezo- és mikro- klíma viszonylag jó termőhelyi viszonyokat alakít ki.
Talaj
Igen változatos magas mészkőtartalmú löszös talaj, agyagbemosódásos barna erdő talaj, valamint vörös föld váltakoznak egymással.
Telepített szőlőfajták
Fehérborszőlő 95 %:. Ezerjó, Chardonnay, Olasz Rizling, Rajnai Rizling, Rizling Szilváni, Leányka, Szürkebarát, Tramini.
Érdekességek, tudnivalók a helyi borokról
Jobb években a botritiszisedés is beindul a borvidéken, a régen méltán híres móri aszú, ma is tud különleges minőséget produkálni. Például: Bozóky Pincészet 1998 Aszú, 162 gramm/liter cukortartalom.


10.  Etyek-Budai borvidék - Etyek


Az Etyek-Budai borvidéket "Budapest szőlőskertje" néven is emlegetik, hiszen a magyar főváros Budapest, Budai része mellett terül el. A magas mésztartalmú, ásványi anyagokban gazdag talaj az egyedi zamat világú, intenzív illatú fehér borok termőhelye. A kóstolásra csábító illatú, minőségi borok mellet a főváros közelsége meghatározó a borvidék fejlődésében és bár a szőlőtermesztés már évszázados hagyományokra tekint vissza, borvidéki rangra csak 1990-ben emelkedett a terület. A borvidékre elsősorban a divatos, nem túl testes, savakban gazdag reduktív eljárással készülő acélos borok jellemzőek. A sok napsütés a speciális mikroklíma és a gazdák hozzáértésének eredménye a kiváló, mind ízben, mind illatban sokat nyújtó Chardonnay, Olaszrizling, Rajnai rizling és Sauvignon blanc borok. A terület adottságai miatt - kiválóan alkalmas pezsgő-alapbor készítésére. Az Árpád-házi királyok alatt már virágzott a szőlőtermesztés, és az itt élő emberek megélhetésének fő forrásává vált. Sok szerb: rác telepedett le ezen a környéken. Ennek köszönhetően a török hódoltság után főleg a vörösbor készítése volt túlsúlyban. A törökök kiűzése után német nemzetiségű szőlőművelők is letelepedtek, valószínűleg betelepítés révén. A Duna kiváló szállítási lehetőséget jelentett, így a borok tárolására nagy pincék épültek, amelyek többsége ma is működik. A XVIII. század második felében rendszeressé vált a szőlőtelepítés Promontoron és környékén. Valami kis szőlővel a legszerényebb zsellér is rendelkezett. A század végétől különösen a Promontoron és Kistétényben szőlőt bérlő budai, pesti polgárok részéről nagy divatja lett a pincézésnek, aminek hatására igen komoly pince kultusz alakult ki. 1890-ben a filoxéra szinte teljesen elpusztította az ültetvényeket. Etyek szőlőinek története is hasonló utat járt be azzal a különbséggel, hogy a XIX. század közepén a Vál-völgyi uradalmi szőlészetek hírnevet szereztek a korszerűsítéseikkel, újításaikkal. A XIX. század végén a Törley család híres pezsgői alapanyagának fehér borát is ezen a területen, Etyek térségében termelték.

Az Etyek-Budai Borvidék Földrajzi Elhelyezkedése
Az Etyek-Budai borvidék a főváros Budapest Budai város részétől a Gerecse-hegységen át a Velencei hegységig húzódik.
Települései
Alcsútdoboz, Bicske, Budajenő, Budakeszi, Csabdi, Etyek, Felcsút, Gyúró, Kajászó, Martonvásár, Nadap, Pákozd, Pázmánd, Pilisborosjenő, Sukoró, Tordas, Telki, Tök, Üröm, Vál, Velence.
Termőterülete
1998. Hektár föld terület van termő szőlővel betelepítve.
Klíma
A lefolyásos domb- és hegyoldalakon, fennsíkokon a légmozgás gyakori, ami kiemelkedő termelési biztonságot ad, ritkák a számottevő fagykárok. Évi átlagos hőmérséklete az országos átlagnál kissé alacsonyabb, csapadékellátottsága közelíti az országos átlagot. Az ökológiai adottságok lehetővé teszik a korai szürettel kiváló pezsgő alapborok, késői szürettel pedig a minőségi borok készítését.
Talaj
Jellegzetes vályogos talaj és barna erdő talaj, mindkettő jelentős aktív mész tartalommal, amely a borvidékre jellemző úgynevezett meszes borokban is érezhető.
Telepített szőlőfajták
Fehérborszőlő 96 %:. Olasz Rizling, Chardonnay, Chasselas, Sauvignon Blanc, Pinot Blanc, Muscat Ottonel, Ezerjó, Tramini.
Érdekességek, tudnivalók a helyi borokról
A borvidékre elsősorban a divatos, nem túl testes, savakban gazdag reduktív eljárással készülő borok jellemzőek. A terület adottságai kiválóan alkalmasak pezsgő alapbor készítésére.


11.  Ászár-Neszmélyi borvidék - Neszmély


Az Ászár-Neszmélyi borvidék középkori hagyományokkal rendelkező, nagy múltú borvidék. A XVIII. századtól az uradalmi gazdálkodás biztosította a jobbágy-paraszti bor termelés mellett a vidék borainak jó hírét. A XIX. század második felében az Eszterházy Csákvári Uradalom híres ászári minta szőlészete és pincészete itt alakult ki, amely messze földön hírnevet szerzett a vidéknek. Az utóbbi évtizedekben a szőlő termesztés korszerűsítése a borminőség jelentős javulását és a borvidék rangjának visszanyerését eredményezte. A borvidék a Gerecse és Vértes nyugati lejtőin, a Dunától délre terül el. A termőterület alapkőzete a márga és az agyag, efölött alakult ki a lösztalaj és barna erdőtalaj. A borvidéken szinte kizárólag fehérbor készül, jellemző szőlőfajtái a rizlingek és a Leányka, valamint az Irsai Olivér, a Chardonnay, Zöld veltelini, a Tramini. A mérsékelten nedves-hűvös éghajlata és kevésbé napsütéses jellege kedvez az aromákban és illatokban gazdag, karcsú borok előállításának, melyeket általában reduktív módon készítenek el, így nyerve intenzív gyümölcsösséget és finom savak egész palettáját, amelyek oly jellemzők erre a borvidékre.

Az Ászár- Neszmélyi Borvidék Földrajzi Elhelyeszkedése
A Neszmélyi borvidék az Északkelet-Dunántúlon, a Gerecse és a Vértes nyugati lejtőin, a Duna partjától délre terül el.
Települései
Baj, Bajót, Bársonyos, Dunaalmás, Dunaszentmiklós, Esztergom, Kesztölc, Kisbér, Kocs, Lábatlan, Mocsa, Neszmély, Nyergesújfalu, Szomód, Tata, Vértesszőlős.
Termőterülete
1814. Hektár föld terület van termő szőlővel betelepítve.
Klíma
A területre a hőmérséklet közepes ingadozása a jellemző. Az évi hőmérsékleti szélsőségek mérsékeltebbek, mint az alföldi borvidékeken. A páratartalom aránylag magas a csapadék átlaga közepes.
Talaj
A termőterület alapkőzete márga, valamint agyag ezeken barna erdőtalaj alakult ki.
Telepített szőlőfajták
Fehérborszőlő 90 %:. Chardonnay, Olasz Rizling, Rajnai Rizling, Rizling Szilváni, Pinot Blanc, Sauvignon Blanc, Tramini.
Vörösborszőlő 10 %:. Kékfrankos, Kékoportó, Merlot, Zweigelt.
Érdekességek, tudnivalók a helyi borokról
A borvidék borait általában reduktív körülmények között állítják elő, így tartva meg az intenzív gyümölcsillatot és az élénk savakat.

 

12.  Tolnai borvidék - Tolna


A Tolnai borvidék Délnyugat Magyarországon található, azon belül a dél Dunántúlon fekszik, a Tolnai-dombságon és a Mezőföld délkeleti részén terül el. A Tolnai borvidék termőterülete 3500 hektár, hűvösebb klíma jellemzi, száraz, napfényes nyarakkal. Talaját tekintve löszön kialakult barna erdőtalajok jellemzik. Egyaránt alkalmas fehér-és vörösbort adó szőlők termesztésére, a fajtaösszetétel 60 %-os fehér túlsúlyt mutat, elején a Chardonnay-val, amit a Zöldveltelíni, Olaszrizling, Rizlingszilváni, Királyleányka, és a Rajnai Rizling követ. Vörösök közül vezető fajta a Kékfrankos, utána a Zweigelt, Merlot, Cabernet Sauvignon, Kékoportó és Kadarka. A borok általában finom sav tartalmúak és zamat gazdagok. Ültetvényei ápoltak, rendezettek, jelentős részarányt képviselnek a kisebb szőlőskertek, házi kertek. A Tolnai vidékeken a szőlővel telepített területek jelentős részben keleti és nyugati lejtésűek. A korábban a Szekszárdi borvidékkel szerves kapcsolatban álló tájon a termelés technika és borászati technológia is a Szekszárdihoz hasonló, nagyon hasonlatos módon történik.

A Tolnai Borvidék Földrajzi Elhelyezkedése
A Tolnai borvidék Délnyugat Magyarországon található, azon belül a dél Dunántúlon fekszik, a Tolnai-dombságon és a Mezőföld délkeleti részén terül el.
Települései
Bonyhád, Bonyhádvarasd, Bölcske, Dunaföldvár, Dunaszentgyörgy, Dúzs, Gyönk, Györköny, Györe, Hőgyész, Kisdorog, Kölesd, Madocsa, Magyarkeszi, Mórágy, Mőcsény, Mucsfa, Mucsi, Nagyszékely, Nagyszokoly, Ozora, Paks, Pincehely, Sárszentlőrinc, Simontornya, Tamási, Tengelic, Tolna, Tolnanémedi.
Termőterülete
3500. Hektár föld terület van termő szőlővel betelepítve.
Klíma
Éghajlata kiegyenlített kontinentális, a tavaszi és az őszi fagyok ritkán tesznek kárt az ültetvényekben, nyarai melegek, helyenként száraz években az aszály károsít.
Talaj
Löszös altalajon barna erdei és vályogtalaj alakult ki.
Telepített szőlőfajták
Fehérborszőlő 60 %:. Chardonnay, Olasz Rizling, Rajnai Rizling, Rizling Szilváni, Pinot Blanc, Sauvignon Blanc, Tramini.
Vörösborszőlő 40 %:. Cabernet Franc, Cabernet Sauvignon, Pinot Noir, Blauburger, Kékfrankos, Kadarka, Merlot, Zweigelt.
Érdekességek, tudnivalók a helyi borokról
1998. január 1-jén vált külön a borvidék, előtte a Szekszárdi borvidékhez tartozott.


13.  Szekszárdi borvidék - Szekszárd


A Szekszárdi borvidék a dél Dunántúlon fekszik, területe 2300 hektár, klímája mérsékelten meleg, szubmediterrán jelegű. Bizonyosan ezt a vidéket az Isten szőlőtermesztésre teremtette. A magas napfénytartam kedvező eloszlása és a hosszúra nyúló, meleg nyarak jó beérést biztosítanak a szőlőnek. Az ültetvények 200 méteres tengerszint feletti magasságban, dombok védett lejtőin települtek, a löszön kialakult barna erdőtalajon. A heves esőzésekből eredő károk ellen védekezve sokfelé találkozhatunk teraszosított ültetvényekkel. A Kadarka szőlőt egyre inkább leváltja a Kékfrankos, Kékoportó, Cabernet Sauvignon és Franc, Merlot és a Zweigelt. A vidék fő profilja a vörösborok, melyek beltartalmi értéke rendkívül magas, extrakt gazdag. A fehér borokat az Olaszrizling, Chardonnay, Rizlingszilváni szőlőkből készítenek. A Kelták szőlő termesztése csak valószínűsíthető, de a Rómaiaké bizonyítható. Akkoriban a Szekszárd város helyén lévő Római települést: Alisca-nak hívták. Az első biztosnak mondható adat: I. Béla alapító oklevelét tartalmazó átirat, amely felsorolja az 1061-es adományokat. Az egyházi birtokon magas szintű szőlő termesztés folyt. Erről tanúskodik a szekszárdi apátság 1267. évi oklevele is. A törökök elől menekülő rácok hozták erre a borvidékre is a Kadarka fajtát és a délszláv vörös borkultúrát. 1541-ben a törökök szandzsák székhellyé tették a várost de a bortermelés tovább folyt, sőt egyes szőlő területeknek mohamedán tulajdonosuk volt. A későbbi jó lehetőségek a német telepeseket is vonzották, akik több hullámban érkeztek a borvidékre. A helyi szőlő termesztési, bor készítési ismeretek az új telepesek érkezésével emelték a borvidék szőlő kultúráját. A Napóleoni háborúk hatására a bor keresett cikké válik. 1815 után kereslet csökkenés áll be, de a jó vörös bornak mindig maradt piaca. A Szekszárdi bor főleg a német nyelvterületen híresült el. A filoxéravész itt is erős visszaesést okozott, szinte kopárrá váltak a régen zöldellő szőlő hegyek. A Szekszárdi bikavér a Szekszárdi borvidéken termelt többféle kék szőlőfajta borából készülő bor-házasítás. Készítése körülbelül 160 éves múltra tekint vissza. A 19. század során a Szekszárdi bikavér alapját a borvidék klasszikus szőlő fajtájának, a kadarkának különböző változatai adták. A bort testesnek, mély színűnek és erősnek írták le. A borvidéken azóta történt átalakulás a modern Szekszárdi bikavér legnagyobbrészt: Kékfrankos, Kadarka, Merlot, Cabernet franc, Cabernet sauvignon szőlőfajták borának változó házasításával készül. A Szekszárdi bikavér bor közepes-mély rubin színű, jellemzően nagy testtel, közepes-magas csersav tartalommal, közepes sav tartalommal és magas alkohol tartalommal rendelkezik. Az Egri bikavérhez hasonlóan a Szekszárdi bikavér név az Európai Unióban földrajzi árujelzőként bejegyzett, védett eredetű minőségi bor, készítésének módja szabályozott és ellenőrzött, a megnevezést a Szekszárdi borvidéken kívüli termelők nem használhatják. A "bikavér" kifejezést elsőként a szekszárdi bor megnevezésére alkalmazták. A történelmi hagyatékok is bizonyítják ezt, a 19. század második felében kezdik említeni a bikavér nevet. Ez elsősorban Szekszárd költőjének, Garay Jánosnak köszönhető, aki 1846-ban "Szegzárdi bordal" című versében megalkotta a bikavér elnevezést a szekszárdi borra:"Töltsd pohárba, és csodát látsz!. Színe mint a bikavér"..

A Szekszárdi Borvidék Földrajzi Elhelyezkedése
A Szekszárdi borvidék Délnyugat Magyarországon, azon belül a Dél-Dunántúlon fekszik, a Tolna-Baranyai dombság és a Duna menti síkság között terül el.
Települései
Alsónána, Alsónyék, Báta, Bátaszék, Decs, Harc, Medina, Őcsény, Sióagárd, Szálka, Szekszárd, Várdomb, Zomba.
Termőterülete
2300. Hektár föld terület van termő szőlővel betelepítve.
Klíma
Éghajlata kiegyenlített kontinentális, enyhén szub-mediterrán jellegű. A tavaszi és az őszi fagyok ritkán tesznek kárt az ültetvényekben, nyarai melegek és napfényesek, helyenként száraz években az aszály károsít.
Talaj
Nagyobb részt lösz, löszvályog, kisebb részben pannon homokkal kevert lösz borítja.
Telepített szőlőfajták
Fehérborszőlő 20 %:. Chardonnay, Olasz Rizling, Rajnai Rizling, Rizling Szilváni, Pinot Blanc, Sauvignon Blanc, Tramini.
Vörösborszőlő 80 %:. Kékfrankos, Kékoportó, Kadarka,  Zweigelt, Merlot, Cabernet Franc, Cabernet Sauvignon, Pinot Noir.
Legjobb Évjáratok
1990, 1993, 1995, 1996, 1997, 1999, 2000, 2002, 2006, 2008.
Érdekességek, tudnivalók a helyi borokról
1828-ban 37 fehér és 29 kék szőlő fajtát termesztettek, köztük hatféle kadarkát. A szocializmus alatt a kadarkát szinte teljesen kiirtották a borvidékről, mivel nem felelt meg az igénytelen tömegtermelésnek, de szerencsére ma egyre több termelő kísérletezik vele. Ez azért is fontos, mivel tradicionálisan ez a szőlőfajta volt az alapja a tradicionális szekszárdi bikavérnek. A bikavér kérdés állandó beszédtéma a magyar borbarátok körében, a magyar bortörvény értelmében két borvidék területén lehet használni a kifejezést, Egerben és Szekszárdon. Az egri bikavér talán ismertebb, bár itt is óriási márkanév pusztítást kellett behozni a termelőknek a 90-es évek elejétől, mégis az elnevezés Szekszárdról származik, mivel azt először Garay János költő írta le a XIX. Században Szegszárdi bordal című versében.


14.  Pécsi, Mecsekalji borvidék - Pécs


A Pécsi Mecsekalja szub-mediterrán éghajlata hazánkban csak a Villányi hegységhez hasonlítható. A forró, napsütéses nyarat általában enyhe, gyakran fagymentes tél követi. A déli lejtőket az északi szelektől a Mecsek hegylánca védi. Kőzetei között a vörös homokkő és a triász dolomit mészkő dominál, ezeken települ a szőlő termő dűlők lösz és vályog talaja. A borvidék legjellemzőbb fehér borszőlő fajtája a Cirfandli, és az Olaszrizling, Chardonnay. A vörösbor termelés: Cabernet, Merlot rendszerint alárendelt szerepet játszik. Ez alól: Andreas Ebner, egy Szigetvár körzetébe tartozó borász a feltűnő kivétel. A borok a meleg éghajlatnak és a kevés csapadéknak köszönhetően általában testesek, gyakran magas cukor és alkohol tartalmúak. Kettős szőlő kultúra nyomait lehet felfedezni. Az egyik a kelta, a görögöktől eltanult, a másik pedig az itáliai, a rómaiaktól fennmaradt technológia. A Római kori város: Sopianae, ma Pécs fontos kereskedelmi utak kereszteződésében épült. A Pécsi bor becsületét mutatja, hogy Sulyok György pécsi püspök végrendeletében János királyra hagyományozta: 100 akó borát "mint egyetlen értékes tulajdonát". 1780-ban Mária Terézia Pécset szabad királyi város rangjára emelte, így az összes kocsma is a város tulajdonába került. Akkoriban minden: 25-30 lakosra jutott egy kocsma. 1830-as évek forradalmi változást hoztak: megjelentek az ültetvényekben a karók, az addigi gyalog művelés helyett. A Baranyai bor egyre több piacot hódított meg, és a város iparát a bor kereskedelméből származó jövedelem alapozta meg. A Pécsi káptalan saját használatára hozatta be az azóta Pécsi specialitássá vált fajtát, az osztrák eredetű: Cirfandlit. A filoxéra a szőlő 80%-át kipusztította. Érdekesség, hogy 1694-ben Baranya megye önálló címert kapott, amiben szőlő is látható. Ez valószínűleg a heveng hatása lehetett. A heveng úgy készült, hogy ősszel erős kökényágakra érett fürtöket aggattak, hogy betöppedjen és eltartható legyen.

A Pécsi Borvidék Földrajzi Elhelyezkedése
A Pécsi, vagy más néven Mecsekaljai borvidék a Dél-Dunántúlon helyezkedik el, a Baranyai-dombság és a Mecsek hegység déli lejtőin terülnek el a szőlőültetvények.
Települései
Babarc, Bár, Bóly, Dunaszekcső, Cserkút, Hásságy, Helesfa, Hosszúhetény, Ivánbattyán, Keszü, Kővágószőlős, Kővágótőttős, Lánycsók, Máriakéménd, Mecseknádasd, Mohács, Monyoród, Olasz, Pécs, Pécsvárad, Szajk, Szederkény, Szemely, Szigetvár, Versend.
Termőterülete
1000. Hektár föld terület van termő szőlővel betelepítve.
Klíma
A borvidék szub-meditterán mikroklímáját a kedvező lejtésszögű, északi széltől védő és a déli napfényes hegyoldalak földrajzi helyzete adja. Az éghajlat egész évben kiegyenlített és ideális, a nyár meleg és napfényes, a tél enyhe és langyos. A mediterrán jellegű Mecsekalja a legmelegebb, leghosszabb tenyészidejű borvidékünk. Csapadéka közepes, inkább vízben szegény.
Talaj
A homok, agyag és mészkő rétegeket lösz és vályog talaj fedi.
Telepített szőlőfajták
Fehérborszőlő 98 %:. Chardonnay, Cirfandli, Olasz Rizling, Rajnai Rizling, Ottonel Muskotály, Pölöskei Muskotály, Tramini.
Érdekességek, tudnivalók a helyi borokról
Az éghajlati viszonyok miatt a vidék borai gyakran magas cukor és alkohol tartalmúak. A félédes és félszáraz borok rajongóinak különösen ajánljuk a terület borait.


15.  Villány-Siklósi borvidék - Villány

  
A Villányi borvidék Magyarország elsőrendű vörösbor termő területe. A fehérbor termelés alárendelt, inkább Siklós térségére koncentrálódik. A szőlő ültetvények a Villányi-hegység védett déli és keleti lejtőin terülnek el. A mészkő hegység lépcsői ideális domborzatot biztosítanak a magas hatásfokú szőlő műveléshez, felfogva az északról érkező hideg légtömeget, ami speciális szub-mediterrán mikroklíma kialakulását teszi lehetővé. Talajai a földtörténeti középkor tengereiben lerakódott karbonátos kőzetek, úgy mint a dolomit, márga, mészkő, amelyeket homokos lösz borít. A klíma és a talaj adottságok szerencsés kombinációja adja Magyarország leggazdagabb vörös borait. A fehérbor szőlőfajták közül hagyományos az: Olaszrizling, Hárslevelű, Chardonnay. A vörösbor szőlő fajták közül a Kadarka és az Oportó termelése nyúlik vissza időben a legmesszebb. Az előbbi szinte teljesen eltűnt a minőségi bor kínálatból, míg az Oportó mellé századunkban felsorakozott a Merlot, Kékfrankos, Zweigelt, Cabernet Franc, Cabernet Sauvignon, újabban a Pinot Noir és Shiraz fajták. A borvidéken hosszabb idő óta Rosét és Sillert is előállítanak. A vörösborok általában: nehezek, testesek, magas alkohol tartalom és magas tannin jellemzi őket, jellegzetes, intenzív a buké, a villányi buké könnyen felismerhető. Az Oportó már egy év után forgalomba kerül, míg a testesebb fajták borai néhány év érlelés után, óborként jelennek meg a piacon, fogyasztásukkal ajánlott 4-5 évet várni. A szőlőművelés eredete itt feltételezhetően a Keltákig, bizonyíthatóan a Rómaiakig nyúlik vissza. A tatár dúlás után a magyarság elsősorban a várak, ezen a borvidéken Siklós és Szársomlyó környékén művelte a szőlőt. Erre utal az is, hogy IV. Béla király 1247-ben a szársomlyói vár alapító levelében megemlíti Harsány határát a szőlőkkel. A török uralom alatt Villány teljesen elpusztult, de a szőlő termesztés nem szűnt meg, mert a közeli falvak lakói a Villányi szőlők egy részét tovább művelték. Az elpusztult magyar faluba a törökök: szláv, rác, népességet telepítettek. ők hozták magukkal a Kadarka fajtát, és a héjon erjesztéses vörösbor készítés technológiáját. Az 1687-es győztes Nagyharsányi csata után újabb: rác, szerb nemzetiségű lakosokat telepítettek be. A török uralom alatt megfogyatkozott lakosságot a XVII. század végétől folyamatosan, szervezetten pótolták német nemzetiségű emberekkel, akik magukkal hozták a "Portugieser", azaz a Kékoportó szőlő fajtát is. A falvak közelében pincesorok épültek. A Villányi bor egyre nagyobb hírnévre tett szert, jelentős export áruvá lett. A Szársomlyó hegy oldalában feltárt Római kori oltárkő felirata: 50 hektáros szőlő telepítést dokumentál.

A Villány-Siklósi Borvidék Földrajzi Elhelyezkedése
A Villányi borvidék Magyarország legdélebbi részén, a Mecsek hegységtől délkeleti irányban, a magyar-horvát országhatár mentén fekszik a Villányi-hegység keleti és déli oldalán.
Települései
Bisse, Csarnóta, Diósviszló, Harkány, Hegyszentmárton, Kisharsány, Kistótfalu, Márfa, Nagyharsány, Palkonya, Siklós, Villány, Villánykövesd, Vokány, Túrony.
Termőterület
2200. Hektár föld terület van termő szőlővel betelepítve.
Klíma
A Villányi borvidék szub-meditterán mikroklímáját a kedvező lejtésszögű, északi széltől védő és a déli napfényes hegyoldalak földrajzi helyzete adja. Az éghajlat egész évben kiegyenlítetten jó, a nyár meleg és napfényes, a tél enyhe és langyos.  A Pécsi, Mecsekaljai borvidékhez hasonlóan szubmediterrán jellegű, meleg és elég száraz időjárás, viszonylag hosszú tenyészidő jellemző. A hő összegben és fényben Villány a leggazdagabb borvidékünk. A több oldalról védett lejtők melegét a Földközi tenger vidékéről beáramló meleg levegő felerősíti.
Talaj
Első sorban lösz és vörös agyag amelyhez egyes helyeken mészkő és dolomit is keveredik.
Telepített szőlőfajták
Fehérborszőlő 20 %:. Chardonnay, Olasz Rizling, Hárslevelű, Leányka, Pinot Blanc, Sauvignon Blanc, Tramini.
Vörösborszőlő 80 %:. Kékfrankos, Kékoportó, Cabernet Sauvignon, Cabernet Franc, Merlot, Zweigelt, Pinot Noir.
Legjobb Évjáratok
1988, 1990, 1992, 1993, 1994, 1995, 1997, 1999, 2000, 2002, 2008.
Érdekességek, tudnivalók a helyi borokról
A Villány-Siklósi borvidék Magyarország legjobb minőségű és változatokban leggazdagabb vörös borait adja, mégis a legnagyobb területen telepített szőlőfajta az olaszrizling. A rendszerváltás óta minden évben kiosztásra kerül az év borásza megtisztelő cím. Amely már négy alkalommal villányi gazdához került (Tiffán Ede 1991, Gere Attila 1994, Polgár Zoltán 1996, Bock József 1997). A Kopár-dűlő, amely sokak szerint Magyarország legjobb dűlője, észak felől teljesen védett, legnyugatibb Villányi terület, ennek hatására a tavaszi rügy fakadás itt két héttel korábban kezdődik, mint hazánkban bárhol máshol.


16.  Hajós-Bajai borvidék - Hajós


A Hajós-Bajai térség történelme nagyon hasonló a többi Alföldi borvidékéhez. A különbség az, hogy a XVIII. században németek települtek be. Ennek nyomait a hajósi pincefalun is felfedezhetjük, jellegzetes pince-utcás, népi barokk, oromfalas pince falukban a löszbe vájt pincékben érlelték a bort. A kék kötényes német borosgazdák szakértelme nagyban hozzájárult a borvidék jó hírének, rangjának növekedéséhez. A mai Hajós-Bajai borvidék: 2100 hektáros területe az Alföldi borvidék egy részéből vált ki, amely 1998-ban a Hajós-Bajai borvidék elnevezést kapta. Ez a termőtáj mindig is különbözött az általános Alföldi termő tájtól, hiszen az itteni szőlők nem homokon termettek, hanem elsősorban lepel homokkal fedett agyagtalajon, de helyenként lösz talajon is. A homok réteg vastagsága a talaj termékenysége szempontjából meghatározó. A vékony rétegű lepel homokkal fedett talaj a legkedvezőbb a mezőgazdasági növények számára. A filoxéravészt követően a szőlőültetvények területe jelentősen bővült, a termesztett vörös és fehérbor fajták köre is még jobban kiszélesedett. Területe kb. 1700 hektár, meleg, mérsékelten száraz éghajlat jellemzi. Rendkívül sok napsütés éri, a napfényes órák száma körülbelül: 2100 óra. A csapadék kevés, eloszlása is szeszélyes, a kiemelkedőbb ültetvényeket főként humuszos és csernozjom jellegű homok talajokon telepítették. Igaz, ma is magasabb a fehérbor szőlők aránya, mégis a vörösbort adó szőlőfajták bírnak komolyabb jelentőséggel. A legelterjedtebb fajta a Kékfrankos, utána következik a Zweigelt, Csreszegi Fűszeres, Kunleány, Chardonnay, Cabernet Franc, Olaszrizling, Rajnai Rizling és a Kadarka. Bár a borvidék adottságai nem a legoptimálisabbak, a vezető borászatok modern technológiájukkal, céltudatosságukal úttörő szerepet töltenek be a borvidék szőlő termesztésében és bor termelésében.

A Hajós-Bajai Borvidék Földrajzi Elhelyezkedése
A Hajós-Bajai borvidék Magyarország déli részén fekszik, a borvidék a Duna-Tisza közének déli részén, az úgynevezett Bácskai löszhát lejtőin helyezkedik el.
Települései
Baja, Bátmonostor, Császártöltés, Csátalja, Csávoly, Érsekcsanád, Érsekhalma, Gara, Hajós, Hercegszántó, Nemesnádudvar, Rém, Sükösd, Vaskút.
Termőterülete
2100. Hektár föld terület van termő szőlővel betelepítve.
Klíma
Az éghajlat kontinentális és gyakran szélsőséges, esetenként téli és késő tavaszi fagykár károsítja az ültetvényeket.
Talaj
A terület enyhe lejtésű dombjait lösz, löszös vályog talaj építi fel.
Telepített szőlőfajták
Fehérborszőlő 50 %:. Kunleány, Királyleányka, Ezerjó, Chardonnay, Chasselas, Olasz Rizling, Rajnai Rizling, Rizling Szilváni.
Vörösborszőlő 50 %:. Kékfrankos, Kékoportó, Kadarka, Blauburger, Medina, Merlot, Pinot Noir, Turán, Vadfekete, Zweigelt.
Érdekességek, tudnivalók a helyi borokról
Magyarország egyik legmelegebb régiója, amely egyben országosan az egyik legnagyobb óraszámú nap besugárzást is kapja, de a kemény tél miatt nagy a fagy veszélyeztetettsége. A bor turizmus központját képezi a műemlék értékű hajósi pincefalu.


17.  Kunsági Borvidék - Kecskemét


A Kunsági borvidék méretét tekintve Magyarország legnagyobb borvidéke. Az ország legnagyobb borvidéke 5 megyére oszlik, területe körülbelül 30 ezer hektár. Éghajlatára szélsőséges viszonyok jellemzőek, ezért a legrosszabb termés biztonságú vidékünk. Itt a legmelegebb a nyár és a leghidegebb a tél, valamint a csapadék eloszlása is szeszélyes. Talaja mezőségi és réti talaj, melyet meszes homok takar, de 20 centiméterrel lejjebb már kötött altalajjal találkozhatunk. A Kövidinka, Kadarka, Ezerjó és az Izsáki Sárfehér helyét fokozatosan a Rajnai Rizling, Kékfrankos és a Cserszegi Fűszeres veszi át. A borvidék fontos regionális értékekkel bír. A Mohácsi vész előtti időkből nincs tudomásunk arról, hogy Kiskunság és a Nagykunság területén lett volna szőlőtermesztés. A további története nagyon hasonló a többi alföldi borvidékéhez, mint például a Csongrádi borvidék.. A filoxéra pusztítása után megnőtt az immunis homokterületek értéke, ahol ez a veszélyes kártevő nem tud megélni. A XIX. század végére a borvidék szőlőterülete megtöbbszöröződött. A XX. század 60-as éveiben végrehajtott második rekonstrukció során tovább nőtt a szőlőterület, de ekkor még a hagyományos, zömmel egyszerű tömeg bort adó fajták telepítésével. Az 1970-es évektől kezdődően azonban már a rangos minőségi fajták kerülnek túlsúlyba a nagyüzemi ültetvényekben és a kisgazdaságokban is. A Kunsági borvidék a homokos talajú Alföldön található és mivel itt a táj oly végtelen hosszú és sík, nem szab határt neki semmi, az ország legnagyobb kiterjedésű borvidéke lett. Korábban a szőlők egy részét a futóhomok megkötése céljából telepítették. Az itt termett úgynevezett homoki bor a mindennapok bora és amellett, hogy kíváló minőségűeket is készítenek a legfőbb termék a „kocsmabor”, mely a hétköznapok fontos része.. Hamvas Béla az itt termett borokról a következőket írta: „Ezzel, hogy korcsmabor, nincsen szándékomban lebecsülni. Sőt. A korcsma, civilizációnknak egyik legfontosabb intézménye, sokkal fontosabb, mint például a parlament. Az egyik helyen a sebeket osztják, a másik helyen gyógyítják.

A Kunsági Borvidék Földrajzi Elhelyezkedése
A Kunsági borvidék Magyarország mértani közepén, az ország középpontjában fekszik. A Kunsági borvidék legnagyobb része a Duna-Tisza közén található, a történelmi Kiskunság vidékén.
Települései
Akasztó, Albertirsa, Apostag, Ágasegyháza, Ballószög, Balotaszállás, Bácsalmás, Bácsszőlős, Bénye, Bócsa, Borota, Cegléd, Ceglédbercel, Csemő, Csengőd, Cserkeszőlő, Csépa, Csikéria, Dávod, Dunavecse, Dömsöd, Dusnok, Fülöpháza, Fülöpszállás, Gomba, Harta, Helvécia, Hernád, Imrehegy, Inárcs, Izsák, Jánoshalma, Jászberény, Kecel, Kecskemét, Kéleshalom, Kiskőrös.
Termőterülete
30 000. Hektár föld terület van termő szőlővel betelepítve.
Klíma
Az éghajlat kontinentális, változatos és igen szélsőséges. Az aszályos nyarak, a fagyos hideg telek, a tavaszi és az őszi fagyok is elég gyakoriak. Nyári hőség napokon gyakori a szőlőtőkék nap perzselése.
Talaj
Elsősorban homok talajok, meszes homok, alárendelten lösz, vályog és réti talajok fordulnak elő.
Telepített szőlőfajták
Fehérborszőlő 70 %:. Kunleány, Kövidinka, Szlanka, Arany Sárfehér, Ezerjó, Chardonnay, Olasz Rizling, Rajnai Rizling.
Vörösborszőlő 30 %:. Kékfrankos, Kékoportó, Kadarka, Blauburger, Medina, Merlot, Pinot Noir, Turán, Vadfekete, Zweigelt.
Érdekességek, tudnivalók a helyi borokról
A Kunsági borvidéken elsősorban asztali minőségű borokat állítanak elő, amik egyszerűek és szép tiszta ízűek.

 

18.  Csongrádi borvidék - Csongrád

Magyarország borvidékei - borkóstolás | OTP TRAVEL Utazási Iroda

Csongrádi borvidék Magyarország legnapfényesebb és egyik legmelegebb borvidéke a Dél-Alföldön. A napsütéses órák száma itt a legnagyobb az országban évi: 2200 órával. Az Alföldön található borvidékek története nagyon hasonló. Kezdetben főként a folyó völgyi, ártéri területeken a lugasos szőlő művelés alakult ki, és főleg a mező városok határában fejlődött a szőlő termesztés. Az első megbízható adat a Garamszentbenedeki apátság alapító levelében (1075) szerepel. Eme okiratban a Tisza melletti Alpár szőlői is szerepelnek a királyi adományok között. A XV. századra a szőlő termesztés önálló termelési ággá fejlődött, amit a dézsma kötelezettség is bizonyít. A török uralom alatt a legkelendőbb árucikk és a legjelentősebb adóalap a gabona mellett a bor volt. Ez kiderül a Budai beglerbég egyik 1573. évi jelentésére küldött szultáni rendelet szövegéből is: "A Budai vilájetben, ahova a Duna-Tisza köze túlnyomó része tartozott, a szultáni ház birtokok jövedelme, az emírek és a tímár birtokosok jövedelme leginkább a bor jövedelméből áll." A XVI-XVII. századi népmozgások ide is eljuttatták a Balkáni eredetű vörösbor kultúrát és a Kadarka szőlő fajtát. Elterjedt volt akkoriban a fej művelés mód is. Ez a téli fagy ellen jelentett biztonságos védelmet. Gyalog művelést alkalmaztak, azaz tám rendszer nélkül termesztették. A XVIII. század első felében megindult a futóhomok a Duna-Tisza közén. Mária Terézia 1779-ben rendeletben szorgalmazta a szőlő telepítést az Alföldre, hogy a futóhomokot megkössék vele. A Csongrádi borvidék érdekessége, hogy a filoxéra a homok talajokon nem tud megélni, 75-80 % kvarc tartalom felett nem tud megélni, ezért az Alföldön nem tudott kárt okozni a filoxéra idején, így tehát innen a Dél-Alföldről indult el ismét a magyar szőlészet és borászat..

A Csongrádi Borvidék Földrajzi elhelyezkedése

A Csongrádi borvidék Dél-Magyarországon található, azon belül a Dél-Alföldön fekszik. Egyik része a Tisza alsó folyása mentén terül el a folyó jobb partján Csongrádnál, míg a másik része Szegedtől nyugatra húzódik, a Mórahalom és Pusztamérges közötti területen.
Települései
Ásotthalom, Balástya, Bordány, Csengele, Csongrád, Domaszék, Forráskút, Kistelek, Mórahalom, Ópusztaszer, Öttömös, Pusztamérges, Pusztaszer, Ruzsa, Szatymaz., Üllés, Zákányszék, Zsombó.
Termőterülete
2100. Hektár föld terület van termő szőlővel betelepítve.
Klíma
Az éghajlat kontinentális és gyakran szélsőséges, meleg nyár és hideg tél jellemzi. Az az ország egyik legmelegebb és legnapfényesebb borvidéke. Az évi napsütéses órák száma itt a legmagasabb, évi: 2200 órával, így a kettős besugárzás jelensége itt is megvan, egyrészt a napfény sugarai, plusz a homokról visszaverődő napfény is növeli a szőlők zamatát.
Talaj
A terület legnagyobb része homok talaj, fehér és sárga homok, kevés helyen réti talaj is található.
Telepített szőlőfajták
Fehérborszőlő 70 %:. Kövidinka, Szlanka, Ezerjó, Chardonnay, Chasselas, Olasz Rizling, Rajnai Rizling, Rizling Szilváni.
Vörösborszőlő 30 %:. Kékfrankos, Kékoportó, Kadarka, Vadfekete, Zweigelt.
Érdekességek, tudnivalók a helyi borokról
A Csongrádi borvidéken elsősorban asztali minőségű borokat állítanak elő, amik egyszerűek és szép tiszta ízűek.


19.  Mátrai borvidék - Gyöngyös


A Mátrai borvidék az ország egyik legszebb és legkellemesebb vidéke. A Mátrai Történelmi Borvidék az ország 22 borvidéke közül területi nagysága alapján a második legnagyobb, a hegyvidékiek között pedig a legnagyobb a mintegy 7.815 hektárnyi nyilvántartott szőlő ültetvényével. A borvidék a Mátra hegység déli lejtőin, kelet-nyugat irányban a Tarna és a Zagyva folyók által határolt területen, mintegy 15−20 km széles sávban helyezkedik el. A Mátra dombjainak déli fekvése kedvező a mezőgazdasági kultúrák, főleg a szőlő és gyümölcs termesztés számára. A területen ősi hagyományai vannak a szőlészeti-borászati tevékenységnek. 1042-ben Saár határában királyi adományból zárdát építettek, amelyhez szőlőbirtok is tartozott. Egy 1261-ből származó okirat Gyöngyöspüspökit szőlőivel együtt az Egri egyháznak adta. 1334-ben kelt engedély szerint, Gyöngyös város a földesúrtól "menten" választhatja törvényhozó testületét, és a város területén termelt borral szabadon rendelkezik. A XV. Században a borvidék olyan színvonalat ért el, hogy nagyobb mértékben megindult a bor kereskedelem. A törökök elfoglalták Gyöngyöst, aminek fő oka az volt, hogy minél több dézsmabort hajtsanak be, amit a hatvani bég jó pénzen értékesített. A török uralom után a vidék népe Rákóczit támogatta, s a szabadságharc után a szőlőművesek is jobbágy sorba süllyedtek. Az új birtokosok a fejlesztéssel nem törődtek, így a szőlőkultúra csak lassan fejlődött. Mária Terézia 1755-ös vám rendelete e borvidék bor kereskedelmét is sújtotta. A XVIII. század közepén ennek ellenére nagyobb szőlőtelepítések voltak. A filoxéra pusztítását a mátraaljai szőlők sem kerülhették el. A XX. század első harmadában a Károlyi uradalom Debrői Hárslevelűje ért el világhírnevet, elismerést szereztek a Visontai rizling, Abasári rizling, a Domoszlói muskotály borok.

A Mátrai Borvidék Földrajzi elhelyezkedése
A Mátrai borvidék az ország észak-keleti részén, a Mátra-hegységtől dére helyezkedik el. A szőlőültetvények Hatvantól Domoszlóig húzódnak a Mátra hegység déli lankáin.
Települései
Abasár, Bükkszék, Detk, Domoszló, Gyöngyös, Gyöngyöshalász, Halmajugra, Hatvan, Karácsond, Markaz, Mátrafüred, Mátraszentimre, Nagyréde, Szücsi, Verpelét, Visonta.
Termőterülete
7800. Hektár föld terület van termő szőlővel betelepítve.
Klíma
Kontinentális éghajlat van itt, nagy hőmérsékleti különbségekkel. Azonban a Mátra déli hegy vonulatai védettséget biztosítanak az északi szelektől, ezáltal kedvező mikro klíma alakul ki a szőlőnek ezen a borvidéken.
Talaj
Talajai változatosak, elsősorban agyagon és löszön alakult ki a barna erdő talaj, de megtalálható az agyag bemosásos erdő talaj is.
Telepített szőlőfajták
Fehérborszőlő 80 %:. Chardonnay, Tramini, Leányka, Szürkebarát, Olasz Rizling, Ottonel Muskotály, Mátrai Muskotály.
Vörösborszőlő 20 %:. Kékfrankos, Kékoportó, Kadarka, Merlot, Cabernet Franc, Cabernet Sauvignon, Pinot Nior.
Érdekességek, tudnivalók a helyi borokról
A Szőlőskert Szövetkezet nagyon szép birtok, melynek borai ár-érték arányban igen jók, 938 hektáron gazdálkodnak.


20.  Egri borvidék - Eger


Az Egri borvidék középkori hagyományokkal rendelkező szép és nemes múltú borvidékünk. Az első püspökségek egyikét Egerben alapította Szent István királyunk. A püspökségre költöző szerzetesek magukkal hozták hazájukból az ott honos szőlő fajtákat is. A tatárjárás megtizedelte a lakosságot. IV. Béla király ide is telepített vallonokat, akik a szőlő termesztési és a bor készítési ismereteiket meghonosították, például a hordó használatát. Az egyház központi irányító hatásának tulajdonítható a szőlőművelés kezdeményezése, fejlesztése, hiszen az egyházi szertartások elengedhetetlen kelléke a bor. A bor termelésből tizedet, dézsmát kellett az egyháznak és a világi intézményeknek adni királyi rendelet alapján. Az első pincéket is a dézsma tárolására építették. Több évtizedes sikertelen ostrom után 1596-ban a törökök elfoglalták az egri várat, és 91 évig a birtokukban tartották, de a szőlő termesztés fennmaradt. Ennek oka, hogy ugyan a törökök nem fogyasztottak bort, de eladásából komoly bevételt szerezhettek. A XVII. században a vörösbor szőlő fajták egyre több teret nyertek a fehér szőlők rovására. Az Egri várat 1687-ben visszafoglalták a törököktől. 1886-ban jelent meg Egerben a filoxéra, és a szőlőket szinte teljesen ki irtotta. Az újra telepítések során új fajták is bekerültek a borvidékre. Eger híres vörös bora a bikavér. Az Egri bikavér egy olyan cuvée, amelyben legalább háromféle bor van, általában: kékfrankos, kékoportó, merlot, cabernet franc, cabernet sauvignon. Egerben elsősorban a kékfrankost használják. Az utóbbi években a pincészetek csúcsboraikat nem bikavérként palackozták, a szocializmus alatt történt márka rontás miatt, de szerencsére ez a tendencia kezd megfordulni és a nagy többség ma már csúcs minőségű bikavérre törekszik. A borvidékhez tartozó Debrői körzet híres bora a Debrői hárslevelű.

Az Egri Borvidék Földrajzi elhelyezkedése
Az Egri borvidék Magyarország északi részén, a Bükk-hegység délnyugati oldalán fekszik. Az Eger városát szélesen  körülvevő területen helyezkedik el ez a borvidék.
Települései
Aldebrő, Andornaktálya, Demjén, Eger, Egerbakta, Egerszalók, Egerszólát, Feldebrő, Felsőtárkány, Kerecsend, Maklár, Nagytálya, Noszvaj, Novaj, Ostoros, Szomolya, Tófalu, Verpelét.
Termőterülete
5100. Hektár föld terület van termő szőlővel betelepítve.
Klíma
Kontinentális éghajlatú, kissé hűvös és nedves időjárású. Éghajlatára jellemző még, hogy viszonylag későn tavaszodik.
Talaj
Igen változatos altalajon alakult ki a terület barna erdő talaja. Különös jelentősége van a riolit tufának, mivel a környék pincéit ebbe a képződménybe vágták.
Telepített szőlőfajták
Fehérborszőlő 30 %:. Leányka, Királyleányka, Olaszrizling, Rajnai Rizling, Bianca, Ottonell Muskotály, Sauvignon Blanc.
Vörösborszőlő 70 %:. Kékfrankos, Kékoportó, Kadarka, Merlot, Cabarnet Franc, Cabernet Sauvignon, Pinot Noir, Zweigelt.
Legjobb Évjáratok
1988, 1990, 1994, 1995, 1996, 1997, 1998, 1999, 2000, 2002, 2006, 2008.
Érdekességek, tudnivalók a helyi borokról
Magyarország eredet védett borai közül az Egri Bikavér az első, miután a hegyközség már 1997-ben megalkotta a "Bikavér kódex"-et 1997-ben.


21.  Bükkaljai borvidék - Miskolc

    
A Bükki területről már az ősember gyűjtögető gazdálkodásáról is sok bizonyítékkal rendelkezünk, őstermelésre pedig a legrégibb időktől vannak adataink. A honfoglalást követő századok alatt a termőföld még kevés területet foglalt el, de a népesség növekedésével egyre több területet hódítottak el a cserjés domboldalakból. A legkülönbözőbb gyümölcsfajok megtelepítésére voltak alkalmasak ezek a területek, és a még megbecsültebb szőlő, a bor termelést jelentő növény felkarolására. A vadszőlő ugyanis mint a Magyar Középhegység őshonos növénye már ismert volt. Termését már a jégkor végétől itt élő ősember is ismerte. A szőlő művelés kezdeteiről keveset tudunk. Egy 1313-ban megjelent oklevél említi először a szőlőt, és sejtteti, hogy a szőlőtermesztés a helyi mezőgazdaság fontos ága. Az említett szőlő birtokot a Pálos szerzeteseknek adományozta Ernyefi István, a Diósgyőri vár akkori ura. 1503. február 11-én Ulászló megerősíti a város korábbi borszabadalmát: "Miskolcon idegen bort nem árulhat, aki ez ellen vét, a bévitt bort elveszíti." Ekkor már nem csak a Diósgyőrt övező déli fekvésű dombok és Miskolc melletti Szinva pataktól északra fekvő dombvonulatok a szőlőkultúra virágzó területei. 1798-ban Pesten megjelent "Statistik des Königreichs" című gazdasági munkában érdekes megállapítás található: "A Tokaji, Soproni és a Ruszti bor kereskedelméből származó jövedelmet a Miskolci megelőzi." Ennek oka volt az is, hogy egyes Hegyaljai szőlők mustjai is a Miskolci pince hálózatban érlelődtek, és innen kerültek külföldre. E hatalmas pince hálózat legöregebb pincéi még középkori eredetűek, de a hálózatuk a XVII-XVIII. századra fejlődött ki. A XVIII. században a fő fajták: Gohér, Furmint, Hárslevelű, Bátai, Demjén, Fejér szőlő. Az 1828-as jobbágy összeírásból tudjuk, hogy Borsod lakosságának szegényebb rétegei többek között Miskolc szőlőiben kerestek munkát. Tibolddaróc a XIX. és a XX. században híres pezsgő alapbort termelő vidéknek számított, olaszrizlinget és furmintot használtak a Bükki területen.

A Bükki Borvidék Földrajzi elhelyezkedése
A Bükki borvidék észak-kelet Magyarországon helyezkedik el, a Bükk-hegység déli lejtőin húzódik, mintegy az Egri borvidék szerves folytatásaként terül el.
Települései
Aszaló, Barabás, Bogács, Borsodgeszt, Bükkaranyos, Bükkzsérc, Cserépfalu, Cserépváralja, Edelény, Emőd, Harsány, Kács, Kisgyőr, Kistokaj, Mályi, Megyaszó, Mezőkövesd, Miskolc, Nyékládháza, Sály, Szikszó, Tard, Tibolddaróc, Vatta.
Termőterülete
1950. Hektár föld terület van termő szőlővel betelepítve.
Klíma
Éghajlata kontinentális hideg tél és enyhe nyár. A Bükk hegység vonulata észak felől védi a szőlőket a hideg szelektől, s így kedvező mikroklíma alakul ki a déli, délnyugati lejtőkön.
Talaj
Meszes vályogtalaj, valamint a löszös talaj jellemző.
Telepített szőlőfajták
Fehérborszőlő 80 %:. Leányka, Olaszrizling, Rizlingszilváni, Cserszegi fűszeres, Ottonel Muskotály, Sárga Muskotály.
Vörösborszőlő 20 %:. Kékfrankos, Kékoportó, Kadarka, Blauburger, Medina, Merlot, Pinot Noir, Vadfekete, Zweigelt.
Érdekességek, tudnivalók a helyi borokról
A Bükklajai borok nagy része illatos, savakban gazdag, üde ezért jó pezsgő lehetne, de egyelőre nem történtek ilyen irányú befektetések.


22.  Tokaj-Hegyaljai borvidék - Tokaj


Tokaj a leghíresebb és nemzetközileg a legismertebb magyar borvidék, főként a Tokaji aszúról világhírű. Tokaj jelképe és teteje az 512 méter magas Kopasz hegy. A beáramló magyarok már meglévő szőlő területeket találtak itt, és értéküket is ismerték. Azon a helyen pedig, ahol a Bodrog a Tiszába ömlik, földvárat emeltek, aminek a neve Hímesudvar volt. Ma ezt a települést Tokajnak ismerjük. A Tokaj név valószínűleg ótörök eredetű, "folyómenti erdő" a jelentése. Tokaj-hegyaljai szőlők első hiteles említése 1251-ből származik, a Turóczi prépostság alapítólevelében. Az Árpád-házi királyok nagy szőlő művelési kultúrával rendelkező szőlő műveseket telepítettek a királyság területére. Ekkor Tokaj-hegyalja még nem tűnt ki a többi borvidékünk közül. A tatárjárás teljesen megsemmisítette a meglévő ültetvényeket. Az újra telepítésre IV. Béla király olasz és vallon telepeseket hozatott az országba, így Hegyaljára is. Erről több községnév is tanúskodik: Olaszliszka, Bodrogolaszi. Feltehetőleg ekkor került a borvidékre a Furmint, Bakator, Gohér szőlőfajta is. A Tokaji borról az 1400-as évekig nem találtak különösebben kiemelkedő említést. A legnevesebb borvidékünk a Szerémségi borvidék volt akkoriban, amíg a törökök el nem foglalták. Valószínűleg a délről, Görögországból terjedő mazsolabor technológia a Szerémségen keresztül jutott el ekkorra Tokaj-hegyaljára. A legenda szerint 1631 húsvétján ajánlotta fel az első aszút: Sepsi Lackó Máté pap, Lórántfy Zsuzsannának Sátoraljaújhelyben. A szőlő az Orémusz dűlőből származott. Valószínűleg sokkal hamarabb készítettek már aszú bort Hegyalján. Ezt támasztja alá, hogy már az 1590-es években használták az "aszú szőlő" kifejezést, Szikszai Fabricius Balázs latin-magyar szótárában, és készítettek egy bizonyos "főbort", amit talán az aszú borral is lehet azonosítani. Az aszú képződés fontos előfeltétele a késői szüret. 1700-as évekig Gál hetében (október 10.) kezdték a szüretet majd több változtatáson keresztül Simon-Júda (október 28.) napjára tették. Az 1600-as években egyre több törvényi szabályozás lépett életbe, sőt 1655-ben az országgyűlés is foglalkozott az aszú borral. Ez is mutatja az aszú bor előállításának gazdasági súlyát.. Tokajban szerencsés módon a sok évszázados örökség nem veszett el, ma is egyre több termelő koncentrál a minőségre, így ha nehezen is, de a borvidék megkezdte a felzárkózást a világ borkülönlegességeket termelő élmezőnyéhez. Az aszú puttony száma azt jelenti, hogy hány puttonnyi (1 puttony kb. 25 kg, 23 liter) aszú tésztához öntünk egy gönci hordónyi (136 liter) mustot. A puttony számtól függően nevezzük: 3-4-5-6 puttonyos aszúnak. A 6 puttonyos aszúnak a minimális beltartalmi értéke 150 gramm/liter cukortartalom és 45 gramm/liter cukormentes extrakt tartalom.

A Tokaji Borvidék Földrajzi elhelyezkedése
A Tokaji borvidék Magyarország észak-keleti részén a Sátoraljaújhelyi Sátor-hegy, az Abaújszántói Sátor-hegy és a Tokaji Kopaszhegy által kijelölt háromszögben helyezkedik el.
Települései
Abaújszántó, Bekecs, Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Bodrogolaszi, Erdőbénye, Erdőhorváti, Golop, Hercegkút, Legyesbénye, Makkoshotyka, Mád, Mezőzombor, Monok, Olaszliszka, Rátka, Sárazsadány, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Szegi, Szegilong, Szerencs, Tarcal, Tállya, Tokaj, Tolcsva, Vámosújfalu.
Termőterülete
6200. Hektár föld terület van termő szőlővel betelepítve.
Klíma
Kontinentális jellegű az éghajlata, de eléggé kiegyenlítetten, gyakori a száraz, meleg késő őszi időjárás, ami lehetővé teszi az aszúszemek képződését.
Talaj
A főként riolit, andezit és ezek tufáiból létrejött vulkáni takarón barna erdő talajok alakultak ki. Gyakori az erősen kötött agyag, sok helyen löszös, a Kopasz hegy nyúlványain lösztalaj található.
Telepített szőlőfajták
Fehérborszőlő 98 %:. Furmint, Hárslevelű, Sárga Muskotály, Kabar, Kövérszőlő, Zéta.
Legjobb Évjáratok
1980, 1982, 1983, 1985, 1987, 1989, 1990, 1993, 1995, 1996, 1997, 1999, 2000, 2002.
Érdekességek, tudnivalók a helyi borokról
Vinum regum, rex vinorum - Királyok bora, borok királya. Egyes források szerint XIV. Lajos, a Napkirály étlapján szerepelt ez a megjelölés, ezt a mottót azóta is méltán használják Tokajban.