Az Ókori világ 7. nagy csodája - Bánhegyi Péter

Az ókori világ "hét" csodája.

Az ókori világban számos olyan építmény született, amelynek méretei még a mai kor emberét is lenyűgözi. Ezek az építmények sokkal inkább kiérdemlik a „csoda” jelzőt, mint az utóbbi század építményei, mivel akkoriban, nemigen állt olyan technológia az építészek rendelkezésére, mint manapság.

Az ókori világ 7. nagy csodája

Az ókori világban számos olyan építmény született, amelynek méretei még a mai kor emberét is lenyűgözi. Ezek az építmények sokkal inkább kiérdemlik a „csoda” jelzőt, mint az utóbbi század építményei, mivel akkoriban, nemigen állt olyan technológia az építészek rendelkezésére, mint manapság. Megjegyzendő, hogy a legtöbb ókori csoda építési technológiáját, több száz éves régészeti kutatómunka után sem sikerült pontosan meghatározni. Sőt, például a piramisokat a XXI. századi csúcstechnológiával és kifinomult eljárásokkal nem tudnák reprodukálni. Feltehetően első alkalommal szidóni Antipatrosz említette a hét csodát az i. e. 2. században írt epigrammájában. A "hét" egy mágikus szám, az ókori időkben is minden nagy dologból "hetet" soroltak fel, így az építészeti csodákból is 7. volt és vonult be a történelembe. A műben a legimpozánsabb és a legpompásabb építmények szerepelnek, amelyek a következők.

--  A Világ 7. Ókori Csodája -- 

1. Gízai piramisok
2. Szemirámisz függőkertje
3. Ephesosi Artemis-templom
4. Pheidias Olümpiai Zeusz-szobra
5. Halikarnasszoszi mauzóleum
6. Rodoszi Kolosszus
7. Alexandriai világítótorony

--  A Világ 7. Ókori Nagy Csodája -- 

1. Giza Piramisok -- A Legrégebbi Csoda  

Gízai piramisok néven három piramist értünk: az egyiptomi óbirodalmi Hufu, Hafré és Menkauré fáraók piramisait. (A három fáraó görögösített nevén – Kheopsz, Khephrén és Mükerinosz – is ismert.). Maga a teljes piramismező a három nagy piramison kívül magába foglalja a hozzájuk tartozó halotti templomokat, kisebb piramisokat – köztük I. Hotepheresz, I. Merititesz és Henutszen királynék piramisát –, a Nagy Szfinxet, Hafré és Menkauré völgytemplomait, Hentkauesz királyné sírját, a nemesek masztabáit és más, a halottkultusszal, illetve az építkezéssel kapcsolatos épületeket. Valamilyen érthetetlen okból kifolyólag csak a Kheopsz fáraó piramisa az ókori csoda. A másik két piramis felépítése, gondolom már gyerekjáték volt.

2. Szemirámisz Függőkertje -- A Legtöbb félreértésű Csoda 

Szemirámisz függőkertje (ismeretes még a babilóniai függőkert elnevezés is) és Babilon falai Babilóniában (ma Irak területén található) az ókori világ hét csodája közé tartozik. Feltételezhetően ezek az építmények II. Nabú-kudurri-uszur kérésére épültek, i. e. 600-ban. A kerteket Nabukodonozor király parancsára alakították ki. A király a feleségét akarta megörvendeztetni a kerttel, aki folyton-folyvást szülőföldje zöld vidékei után sóvárgott... Egy másik elképzelés szerint a függőkertek az Eufrátesz partján épült teraszokon álltak, és a folyóból szivattyúk segítségével látták el vízzel. A kertekben a következő növények voltak megtalálhatók: rózsa, gránátalma, füge, mandula, dió, vízililiom. Babilon ásatója, Robert Koldewey a 19. század végén e teraszok alapjait vélte felfedezni. (Ebben megerősítette a Biblia is, mely két helyen említ terméskő alapozást, ebből az egyik ez volt)... Más kutatások azonban a ninivei északi palotából előkerült, Szín-ahhé-eriba (i. e. 704 – 681) asszír király ninivei palotájának környékét ábrázoló domborműveken vélnek felfedezni egy "függőkert"-rendszert... Lássuk be, fogalmunk sincs, hogy mi is volt ez pontosan.

3. Ephesosi Artemis-templom -- A Legtöbbször Újjáépített 

A görögök I. e. 350-ben gyönyörű templomot emeltek Artemisz istennőnek Epheszoszban. Ezt a templomot csodálta az egész akkori civilizált világ... Kr.e. 356-ban a templom teljesen elpusztult egyetlen éjszaka alatt. Egy Herostratus nevű ember gyújtotta fel a templomot és a tűzben lelte ő maga is halálát. A monda szerint a templom leégésének az éjszakáján született Nagy Sándor. Plutarkhosz szellemesen megjegyezte, hogy valószínűleg azért égett le a templom, mert Artemisz túlságosan el volt foglalva az új hadvezér születésével és nem figyelt a templomára... Epheszosz városa elhatározta: új otthont teremt szeretett istenségének, még szebbet, még nagyobbat, mint amilyen a lerombolt volt. Alexandros híres építőmestere, Deinokrates pedig olyan roppant nagy és pompás templomot épített a 356-ban leégett templom helyébe, melyet később a hét világcsoda közé számítottak. Az új templom építése több évtizedig tartott. Jól látható tehát, hogy - a legtöbb történelmi forrással ellentétben - az újjáépített második Artemisz templom volt az ókori világ csodája. Ez utóbbit I.u. 262-ben rombolták szét szinte teljesen az arra járó gót turisták. (vagy ahogy akkoriban hívták őket: hordák). A maradékot a rendkívüli művészi érzékkel megáldott helyiek hordták szét építőanyagnak. Persze a legnagyobb tisztelettel.

4. Pheidiász Olümpiai Zeusz szobra -- A Leghiábavalóbb Pusztulás 

Zeusz a görög mitológia főistene. Apja felett aratott győzelme emlékére megparancsolta, hogy rendezzenek a tiszteletére Olümpia városában sportversenyeket. A város a mai Görögország nyugati részén, Athéntől kb. 150 km-re nyugatra található. A remekmű végleges változatát Pheidiasz készítette el körülbelül Kr. e. 435-ben. Korai feljegyzések alapján az egész szobor 13 m magas volt, ami egy mai 4 emeletes ház magasságának megfelelő. Jobb kezében egy pici szobrot lelhetünk fel, ami Nikét, a győzelmi figurát ábrázolta, bal kezében jogarát tartotta ami tetején egy sas ült. Fantáziátlan történészek szerint egy tűzvészben pusztult el ez a remekmű. De létezik egy másik történet is: az I. században, Caius Caesar (Caligula) át akarta szállíttatni a szobrot Rómába, de terve csúfos kudarccal végződött, amikor a munkásai által készített állványzat leomlott.

5. Halikarnasosi Mauzóleum -- A Legtovább Fennmaradt Csoda 

Epheszosz városától alig 110 kilométerre, délre, Kis-Ázsia délnyugati csücskében fekszik egy török kisváros, Bodrum. A település 2000 évvel ezelőtt még egészen más nevet viselt: Halikarnasszosznak hívták. Itt állt az ötödik világcsoda, Mauszólosz, a káriai uralkodó híres síremléke. A magas pódiumon álló, görög templomszerű sírépületet 36 ión oszlop vette körül, teteje piramisszerű volt, s csúcsát 43 m-re a föld felszíne felett – márvány négyesfogat díszítette.. Sokáig úgy tűnt, hogy a Mauszóleion az égiek oltalma alatt áll. Mikor Nagy Sándor Kr. e. 334-ben megostromolta Halikarnasszoszt, a Mauszóleionnak semmi baja sem esett. Kerek 1500 évig állt, míg végül Kr. u. 12. században egy hatalmas erejű földrengés lerombolta. A kereszteslovagok, háromszáz évvel később, várépítésre használták a síremlék köveit, semmit sem hagytak a helyén. Amikor pedig Nagy Szulejmán 1523-ban elfoglalta Halikarnasszosz vidékét, katonái számára építtetett házakat a síremlék helyére.

6. Rodosi Kolosszus -- A Legnagyobb Szobor Csoda 

A Rodoszi Kolosszus Héliosz isten óriási méretű szobra volt, Rodosz városában. A világ hét csodája közül hatodikként tartották számon. A szobor ókori források szerint 70 könyök magas volt, azaz semmiképp sem magasabb 33-35 méternél. Mindenki aki mást mond, az hazudik. Kr. e. 225-ben erős földrengés rázta meg Rodoszt, a szobor egyik lába összetört, és ennek a következtében maga a szobor összedőlt. Rodosz lakosai újra akarták építeni, sőt III. Ptolemaiosz király anyagi segítséget ajánlott fel, de a városban levő orákulum ezt megtiltotta. 653-ban, amikor az arabok meghódították Rodosz szigetét, a kolosszus megmaradt részeit eladták egy szíriai zsidónak, aki a monda szerint 900 tevén szállította el.

7. Alexandriai Világítótorony -- A Leghasznosabb Csoda

Az Alexandriai partszakasz veszélyesnek bizonyult a zátonyokkal teli partszakasz miatt, így szükségessé vált valamilyen jelzőrendszer építése. Kr. e. 290 körül I. Ptolemaiosz Szótér kezdte el a világítótorony építését, majd fia, II. Ptolemaiosz Philadelphosz fejezte be. A világítótorony terveit Szosztratosz, Euklidesz kortársa rajzolta meg. A legenda szerint Ptolemaiosz megtiltotta Szosztratosznak, hogy megemlítse saját nevét az építményen. De az építész a következő feliratot helyezte el a talapzaton: „Szosztratosz, Dexiphanesz fia a Cnidiai, felajánlom ezt az alkotást a Hajózó Isteneknek és azoknak, akik behajózzák a tengereket”. A feliratot egy vékony cementréteggel tapasztotta le, amely a tervei szerint szépen le is hullott néhány évtizeddel később. i. sz. 956-ban egy földrengés kisebb károkat okozott a toronyban, majd 1303-ban és 1323-ban két nagyobb földrengés komoly pusztítást végzett az épület szerkezetében. 1480-ban az egyiptomi mameluk szultán, Qaitbay erődöt építtetett a világítótorony helyére, a torony köveit és márványait is felhasználva. Majd egy 14. századi földrengés végleg lerombolta a világítótornyot; maradványait Alexandria keleti kikötőjében találták meg a búvárok 1994-ben.

(Felhasznált Forrás: Wikipédia és Történeti Adattár)

----------------------------------------------------------------------------------------------