"A világon azért vagyunk, hogy valahol otthon legyünk benne" -- Tamási Áron

Délinap Krónika

"Az ember hasonlóvá válik ahhoz, mint amiben gyönyörködik."
--Platón--

"Minden jó helyen és minden ember szívében megleled Istent."
--Seneca--

"A természet mindig tökéletes és soha nem szegi meg törvényét."
-- Leonardo da Vinci --

Az irodalmunk jelentős alakjai - Bíró Csaba

2019.04.20 22:14

 

Az irodalmunk jelentős alakjai.

A hazai irodalom jelentős alakjai, meghatározó alkotói, nagy írói egyéniségei kerülnek itt felsorolásra. Azok akik beírták nevüket a magyar irodalomba, akiknek neve, hagyatéka, szellemi öröksége fennmaradt az utókor számára. Igaz ez azokra a kortársakra is, akik már most életükben beírták nevüket az irodalomba.

Képtalálat a következőre: „magyar irodalom képek”Képtalálat a következőre: „könyvek”

Írók, Drámaírók, Regényírók, Irodalmárok

A magyar irodalom jelentős alakjai, meghatározó alkotói, nagy írói egyéniségei kerülnek itt felsorolásra. Azok akik beírták nevüket a magyar irodalomba, hagyatékuk, szellemi örökségük fennmaradt az utókor számára. Igaz ez azokra a kortársakra is, akik már most életükben beírták nevüket az irodalomba. Az itt felsorolt: magyar irodalmi nagyságok névsora következik: ábécé sorrendben: A-tól–Z-ig.

 

A Magyar Irodalom Jelentős Alakjai
     55. Híres Irodalmi Egyéniség



A ----
Ady Endre -- magyar költő, író, újságíró.

(1877. november 22., Érdmindszent – 1919. január 27., Budapest)
A 20. század egyik legjelentősebb és legzseniálisabb magyar költője.
A műveltségről, irodalomról írt cikkei a fejlődést és a haladást sürgetik.
Új versek '1906, Vér és Arany '1908, Holnap '1908, Magunk szerelme '1913.

Arany János -- magyar költő, műfordító.
(1817. március 2., Nagyszalonta – 1882. október 22., Budapest)
A magyar irodalom egyik legismertebb és egyben legjelentősebb költő alakja.
A legnagyobb magyar ballada költő, a ballada Shakespeare-jének is nevezték.
Toldi '1847, Ágnes asszony '1853, Letészem a lantot '1852, Walesi bárdok '1861.


B ----
Babits Mihály -- magyar író, költő, regényíró, irodalomtörténész, műfordító.

(1883. november 26., Szekszárd – 1941. augusztus 4., Budapest)
A 20. század eleji magyar irodalom jelentős alakja, a Nyugat nemzedék tagja.
A verseit az értelmi gazdagság, sokszínűség és csiszolt verskultúra jellemezte.
Gólyakalifa '1916, Kártyavár '1923, Sziget és tenger '1925, Az Istenek '1929.

Benedek Elek -- magyar író, meseíró, újságíró, "a nagy mesemondó”.
(1859. szeptember 30., Kisbacon – 1929. augusztus 17., Kisbacon)
Mint meseíró, a magyar gyermek irodalom egyik megteremtője, élen járója.
Verseket, színdarabokat, leányregényeket, történelmi műveket is írt.
Édes anyaföldem '1896, Ezüst mesekönyv '1897, Arany mesekönyv '1898.


Cs ----
Csokonai Vitéz Mihály -- magyar költő.

(1773. november 17., Debrecen – 1805. január 28., Debrecen)
Csokonait a magyar irodalom egyik legjelentősebb költőjeként tartjuk számon.
Lenyűgöző tájékozottsággal rendelkezett a kor irodalmát, művészetét illetően.
A boldogság '1795, Tartózkodó kérelem '1796, Remény '1797, Dorottya '1799.

Csukás István -- Magyar író, költő, meseíró.
(1936. április 2., Kisújszállás –)
A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas költő, író, meseíró.
Örök életű mesefigurákat teremtett meg az elmúlt negyven évben meséiben.
Mirr-Murr, a kandúr '1969, Süsü, a sárkány '1980, Pom Pom főz '1985.

Csurka István -- magyar író, regényíró, drámaíró.
(1934. március 27., Budapest – 2012. február 4., Budapest)
Irodalmi munkásságát elsősorban dráma íróként folytatta.
A Hét tonna dollár filmvígjáték, Csurka István művéből készült.
Hamis tanú '1959, Hét tonna dollár '1970, A ló is ember '1972.


D ----
Dallos Sándor -- magyar író, regényíró, újságíró, forgatókönyvíró.

(1901. október 31., Győrszentmárton – 1964. március 10., Budapest)
Elbeszélései, regényei stílusa szuggesztív, ott a naturalizmus és a misztika.
Munkácsy Mihály regényes életrajza: A nap szerelmese, Aranyecset regénye.
A nap szerelmese '1958, Aranyecset '1958, Déli szél '1960.


E ----
Esterházy Péter -- magyar író, regényíró, publicista.

(1950. április 14., Budapest – 2016. július 14., Budapest)
A magyar posztmodern irodalom egyik legjelentősebb alakjaként értékelik.
Regényeit több mint 20 nyelvre fordították le, külföldön is széles körben ismert.
Harmonia caelestis '2000, Egy nő '1995, Egy kék haris '1996, A szavak '2003.


F ----
Faludy György -- magyar író, regényíró, költő, műfordító.

(1910. szeptember 22., Budapest – 2006. szeptember 1., Budapest)
Kossuth-díjas magyar költő, műfordító, író, aki életében bejárta a világot.
Faludy György önéletrajzi regénye a "Pokolbéli víg napjaim" máig sikeres.
Pokolbéli víg napjaim '1987, Őszi harmat után '1967, Bizáncról '1972.

Fazekas Mihály -- magyar író, költő, botanikus.
(1766. január 6., Debrecen – 1828. február 23., Debrecen)
Visszavonultan élt, kertészkedett, gazdálkodott, emellett verseket írt.
Megírta a Lúdas Matyit 1815-ben, amely az egyik legnépszerűbb mű lett.
Lúdas Matyi '1815, Füvész könyv '1820, Versek '1830.

Fehér Klára -- magyar író, regényíró, újságíró.
(1919. május 21., Újpest – 1996. szeptember 11., Budapest)
A hatvanas években is egyszerre újságíróként és íróként is alkotott.
Emberi sorsokat mutatot be, humora és ember ismerete tették népszerűvé.
Bezzeg az én időmben '1966, Kevés a férfi '1960,

Fekete István -- magyar író, költő, regényíró.
(1900. január 25., Gölle – 1970. június 23., Budapest)
Számos ifjúsági könyv és állatt történet írója, az erdész-vadász könyvek atyja.
Fekete István - Jókai Mór mellett minden idők legolvasottabb magyar írója.
Koppányi Aga testamentum '1937, Tüskevár '1957, Téli berek '1959, Vuk '1965.

Füst Milán -- magyar író, regényíró, költő, drámaíró.
(1888. július 17., Budapest – 1967. július 26., Budapest)
Füst Milán a 20. század magyar irodalmának egyik legnagyobb író művésze.
Tudósi színvonalú műveltsége volt, kerete az antik görög kultúra és a Biblia.
Az aranytál '1921, Amine emlékezete '1940, A feleségem története '1946.


G ----
Gárdonyi Géza -- magyar író, regényíró, drámaíró, újságíró.

(1863. augusztus 3., Agárdpuszta – 1922. október 30., Eger)
A 19–20. századforduló magyar irodalmának népszerűségében kiemelkedő alakja.
Korának sajátos, egyedi figurája, stílusa: romantikus, anekdotikus történet mesélés.
Egri csillagok '1901, Láthatatlan ember '1902, Ábel és Eszter '1907, Isten rabjai '1908.


H ----
Hamvas Béla -- magyar író, filozófus, esztéta, könyvtáros.

(1897. március 23., Eperjes – 1968. november 7., Budapest)
Hamvas Béla a magyar irodalom különös, egyedülálló alakja, legnagyobb géniusza.
Művei igen szerteágazók, filozófia, kultúrtörténet, vallás, teológiai mentén haladnak.
Karnevál '1985, Bor filozófiája '1988, Scientia Sacra '1988, Babérligetkönyv '1945.  

Hernádi Gyula -- magyar író, regényíró, forgatókönyvíró.
(1926. augusztus 23., Oroszvár – 2005. július 21., Budapest)
József Attila-díjas (1976) és Kossuth-díjas(1999) magyar író, forgatókönyvíró.
Ismertté elsősorban: Jancsó Miklós filmjeihez készült forgatókönyveivel vált.
Az erőd '1978, A boldogság templomai '1986, Jancsó Miklós szeretői '1988.


I
Illyés Gyula -- magyar költő, író, drámaíró, műfordító.

(1902. november 2., Sárszentlőrinc – 1983. április 15., Budapest)
Illyés Gyula a 20. századi magyar irodalom egyik legsokoldalúbb írói alakja.
A vidéki parasztság sors kérdéseinek szószólójává, a népi írók mozgalmának alakja.
Puszták népe '1936, Petőfi-monográfia '1936, Hetvenhét magyar népmese '1960.


J ----
Jókai Anna -- magyar író, regényíró.

(1932. november 24., Budapest – 2017. június 5., Budapest)
Jókai Anna akárcsak Németh László, íróként is megmaradt tanárnak.
Műveiben megjelenik a szeretet képviselete, a spiritualitás, és a keresztény értékek.
Labda '1971, Napok '1972, Szeretteink, szerelmeink '1973, Sudár Anna '1990.

Jókai Mór -- magyar író, regényíró, újságíró, utazó.
(1825. február 18., Komárom – 1904. május 5., Budapest)
A legnagyobb magyar regényíró, a nagy magyar mesemondó, az életműve hatalmas.
A nagyívű, romantikus, kalandos, hősies, pátoszos stílusú regényei örök életű művek.
Aranyember '1872, Egy magyar nábob '1854, Egy az Isten '1877, Névtelen vár '1877.

József Attila -- magyar költő.
(1905. április 11., Budapest – 1937. december 3., Balatonszárszó)
A magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja, világirodalmi jelentőségű költő.
Életműve egészet alkot, klasszikussá érlelt művészi technikával, magas szinten.
Szépség koldusa '1922, Aratásban '1922, Tiszta szívvel '1925, Mama '1934.

Juhász Gyula -- magyar költő.
(1883. április 4., Szeged – 1937. április 6., Szeged)
A 20. század első felében Magyarország legelismertebb költője, tájversei híresek.
A költeményben egyszerre szólal meg a: csönd, nyugalom, békesség, harmónia.
Anna örök '1908, Tápai Krisztus '1911, Tiszai csönd '1913, Tiszai tájak '1915.


K ----
Kaffka Margit -- magyar író, költő, regényíró.

(1880. június 10., Nagykároly – 1918. december 1., Budapest) író, költő.
A "nagyon-nagy író-asszony"-nak nevezték, a Nyugat nemzedékének fontos tagja.
A magyar irodalom egyik legjelentősebb női írója, versei mély nyomokat hagytak.
Levelek a zárdából '1907, Csendes '1908, Tallózó évek '1911, Színek és évek '1912.

Karinthy Frigyes -- magyar író, regényíró, költő, műfordító.
(1887. június 25., Budapest – 1938. augusztus 29., Siófok)
Több műfajban alkotott maradandót. Regényei nő és férfi kapcsolatát kutatják.
Az irodalmi karikatúrái ismertek, az "Így írtok ti, "Tanár úr kérem" máig kedvelt.
Így írtok ti '1912, Tanár úr kérem '1916, Kötéltánc '1923, Panoráma '1926.

Kassák Lajos -- magyar költő, műfordító, képzőművész.
(1887. március 21., Érsekújvár – 1967. július 22., Budapest)
Kassák Lajos életműve rendkívül jelentős, az avantgárd legnagyobb alakja.
A művészet minden területén, rendkívül gyors, nagy fejlődésen ment keresztül.
Angyalföld '1929, Marika, énekelj '1930, Kassák Lajos 35 verse '1931.

Katona József -- magyar író, drámaíró.
(1791. november 11., Kecskemét – 1830. április 16., Kecskemét)
Katona József a magyar dráma irodalom kiemelkedő alakja.
A Bánk bán elhomályosítja a többi művét, színműveket és költeményeket is írt.
Bánk bán '1815,  Luca széke '1812, Ziska '1813, Jeruzsálem pusztulása '1814.

Kazinczy Ferenc -- magyar író, költő, nyelvújító.
(1759. október 27., Érsemjén – 1831. augusztus 23., Széphalom)
Nyelvújító és irodalomszervezői tevékenységével a hazai nyelvújítás vezéralakja.
Pályája időszakaiban a klasszicista művelődés eszmény és ízlésvilág érvényesült.
Helikoni virágok '1791, Lanaszsza '1793, Paramythionja '1794, Stella '1794.

Kemény Zsigmond -- magyar író, regényíró, publicista.
(1814. június 12., Alvinc – 1875. december 22., Pusztakamarás)
Ő a magyar romantikus regény irodalom Jókai Mór melletti legnagyobb alakja.
A regényei népszerűek, 1867-től 1876-ig a Kisfaludy Társaság második elnöke.
Férj és nő '1852, A szív örvényei '1854, Özvegy és leánya '1855, A rajongók '1858.

Kertész Imre -- Magyar író, regényíró, műfordító.
(1929. november 9., Budapest – 2016. március 31., Budapest)
Nobel- és Kossuth-díjas magyar író, műfordító. A regényei önéletrajzi ihletésűek.
A holokausztról és önkényuralomról szóló műveiért 2002-ben irodalmi Nobel-díjas.
Sorstalanság '1975, A nyomkereső '1977, A kudarc '1988, Kaddis '1990.

Kosztolányi Dezső -- magyar író, költő, regényíró, műfordító, újságíró.
(1885. március 29., Szabadka – 1936. november 3., Budapest)
A Nyugat nemzedék kimagasló alakja, a XX. századi magyar próza és líra költője.
A Nyugat hívei rajongtak: Ady-ért, tisztelték: Babits-ot, és Kosztolányit: szerették.
Kenyér és bor '1920, Pacsirta '1924, Aranysárkány '1925, Édes Anna '1926.

Kölcsey Ferenc -- magyar író, költő, nyelvújító.
(1790. augusztus 8., Sződemeter – 1838. augusztus 23., Szatmárcseke)
A Himnusz írója, 1823. január 22-én fejezte be Hymnus magyar népi költeményét.
A Himnusz később Erkel Ferenc zenéjével Magyarország nemzeti himnusza lett.
Himnusz '1823, A költő '1812, Minden órám '1813, Róza '1814, Szép Lenka '1820.

Krúdy Gyula -- magyar író, regényíró, hírlapíró.
(1878. október 21., Nyíregyháza – 1933. május 12., Budapest)
A modern magyar prózaírás kiváló mestere, a művészien csiszolt szavak mestere.
Krúdy egyszerre olvasók népszerű írója és irodalmi ínyencek szellemi csemegéje.
Szinbád '1915, Őszi utazások '1917, Napraforgó '1918, Az útitárs '1922.


M ----
Madách Imre -- magyar író, költő, drámaíró.

(1823. január 20., Alsósztregova – 1864. október 5., Alsósztregova)
A magyar irodalom és dráma költészet kiemelkedő alakja, fontos művek szerzője.
A fő műve "Az ember tragédiája", a magyar dráma irodalom legismertebb darabja.
Az ember tragédiája '1860, Lantvirágok '1840, Mária királynő '1847, Férfi és nő '1843.

Márai Sándor -- magyar író, regényíró, költő, újságíró.
(1900. április 11., Kassa – 1989. február 21., San Diego, USA)
A 20. század egyik legnagyobb írója, irodalmi hatása és látásmódja különleges,
Márai Sándort a polgárság és polgári eszmény jeles képviselője, ő a polgári író.
Egy polgár vallomásai '1934, Ég és Föld '1942, Füves könyv '1945, Föld, föld '1972.

Mikszáth Kálmán -- magyar író, regényíró, újságíró.
(1847. január 16., Szkabonya – 1910. május 28., Budapest)
A felvidéki születésű írót a "legnagyobb palóc" írónak is nevezték már a kortársai.
Az egyik legolvasottabb magyar regényíró, könyvei máig ismertek és népszerűek.
Tót atyafiak '1881, Jó palócok '1882, Szent Péter esernyője '1885, Beszterce '1886.

Moldova György -- magyar író, regényíró.
(1934. március 12., Budapest –)
Kossuth-díjas, Karinthy-gyűrűs, a legolvasottabb kortárs magyar író.
Legfőképpen regényekben, a riport és a szatíra műfajában alkot maradandót.
Malom a pokolban '1968, A légió '1969, 40 prédikátor '1973, Mandarin '1976.

Molnár Ferenc -- magyar író, regényíró, újságíró.
(1878. január 12., Budapest – 1952. április 1., New York, USA)
A magyar polgári dráma virágkorában alkotott, az erős hatáskeltés birtokában volt.
Külföldön olyan színházi sikereket aratott, amelyről magyar író álmodni sem mert.
A Pál utcai fiúk '1907, Az éhes város '1902, Ördög '1907, Liliom '1909.

Móra Ferenc -- magyar író, regényíró, költő, újságíró, muzeológus.
(1879. július 19., Kiskunfélegyháza – 1934. február 8., Szeged)
A magyar irodalom sokoldalú alakja, minden irodalmi ágban kiemelkedő alkotó.
Prózáját kitűnő mesélés, humor, az élőbeszédhez közelálló világos stílus jellemzi.
Aranyszőrű bárány '1902, Ének a búzamezőkről '1927, Aranykoporsó '1932.

Móricz Zsigmond -- magyar író, regényíró, újságíró, szerkesztő.
(1879. július 2., Tiszacsécse – 1942. szeptember 5., Budapest)
A 20. századi magyar realista próza irodalom legismertebb alakja, egyénisége.
Termékeny író volt, sok regényt írt, és később sok regényét megfilmesítették.
Tündérkert '1922, Légy jó mindhalálig '1922, Úri múri '1928, Forró mezők '1930.


N ----
Nagy László -- magyar költő, műfordító.

(1925. július 17., Felsőiszkáz – 1978. január 30., Budapest)
Kossuth-díjas magyar költő, műfordító, a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja.
Nagy Laci különös fényű, glóriájú költő volt. Népi író-költő volt, aki verseivel megszólított.
Gyöngyszoknya '1953, Majális versek '1957, Menyegző '1967, Erdőn mezőn '1975.

Nádas Péter -- magyar író, regényíró, drámaíró, esszéista.
(1942. október 14., Budapest –)
A magyar kortárs irodalom kiemelkedő alakja, regényei külföldön is népszerűek.
A Párhuzamos történetek kiemelkedő regénye, melyen 20 éven keresztül dolgozott.
Párhuzamos történetek '2005,  A Biblia '1970, Egy családregény vége '1977.

Nemes László -- magyar író, regényíró, újságíró, műfordító.
(1920. május 29., Budapest – 2018. február 20., Budapest)
Termékeny író volt, 15 regénye, 5 útikönyve, sok műfordítása volt.
A feleségével: Fehér Klárával közösen írt öt útikönyvünk: Európa és Ázsia.
Eltűnt Európa '1958, Szeretni nem elég '1962, Egyetlen édes életünk '1965.

Nemes Nagy Ágnes -- magyar költő, műfordító, esszéíró.
(1922. január 3., Budapest – 1991. augusztus 23., Budapest)
A költői munkája mellett a magyar esszé irodalom kimagasló művelője is volt.
Elsősorban francia és német nyelvű műveket fordított, szépen és egyedien.
Napforduló '1967, A 64 hattyú '1975, Metszetek '1982, A Föld emlékei '1986.

Németh László -- magyar író, regényíró, drámaíró.
(1901. április 18., Nagybánya – 1975. március 3., Budapest)
Nagy hatású regények és drámák jellemzik gazdag írói pályáját.
Az emberi sors és annak váratlan fordulatai ihlették meg regényeit.
Emberi színjáték '1930, Gyász '1935, Iszony '1947, Égető Eszter '1948.


O ----
Ottlik Géza -- magyar író, műfordító, szakíró, bridzs játékos.

(1912. május 9., Budapest – 1990. október 9., Budapest)
Kossuth-díjas magyar író, műfordító. A magyar intellektuális próza kiváló alkotója.
Életműve nem túl nagy, ám kiemelkedő alkotásai vannak, amik meghatározóak.
Hajnali háztetők '1957, Iskola a határon '1959, A Bridzs játék vizein '1979.


Ö ----
Örkény István -- magyar író, regényíró.

(1912. április 5., Budapest – 1979. június 24., Budapest)
A világirodalmi rangú magyar groteszk próza megteremtője, kitűnő írói alakja.
Írásait a groteszk humor hatja át, nincs bennük egyértelműen jó vagy rossz ember.
Tóték '1967, Macskajáték '1969, Glória '1974, Vérrokonok '1975, Rózsakiállítás '1977.


P ----
Passuth László -- magyar író, regényíró, műfordító.

(1900. július 15., Budapest – 1979. június 19., Balatonfüred)
A regényeit alapos filológiai felkészültséggel, kifinomult művészi stílusban írta.
Életrajzi, művészettörténeti írásai itthon is a legolvasottabb művek közé tartoztak.
Esőisten siratja Mexikót '1938, Nápolyi Johanna '1940, A Lombard kastély '1944.

Petőfi Sándor -- magyar költő, forradalmár, nemzeti hős.
(1823. január 1., Kiskőrös – 1849. július 31., Segesvár)
A magyar költészet egyik legismertebb és legkiemelkedőbb alakja, táj versei egyediek.
Közel ezer verset írt magyarul, ebből körülbelül nyolcszázötven maradt fent utána.
Az Alföld '1844, A Tisza '1847, A puszta, télen '1848, A Kiskunság '1848, Apostol '1848.

Pilinszky János -- magyar költő, író, esszéíró.
(1921. november 27., Budapest – 1981. május 27., Budapest)
A 20. század egyik legjelentősebb magyar költője, József Attila-díjas és Kossuth-díjas.
A Nyugat irodalmi folyóirat negyedik, úgynevezett "újholdas" nemzedékének fő tagja.
Aranymadár '1958, Rekviem '1963, Szálkák '1972, A nap születése '1974.


R ----
Radnóti Miklós -- magyar költő.

(1909. május 5., Budapest – 1944. november 9., Abda)
A költő a modern magyar líra kiemelkedő alakja,  az avantgárd stílus képviselője.
Jellemző rá a tiszta műfajiságra való törekvés, illetve a hagyományos írói módozatok.
Pogány köszöntő '1930, Lábadozó szél '1933, Újhold '1935, Ikrek hava '1940.

Rejtő Jenő -- magyar író, regényíró, kabaré szerző.
(1905. március 29., Budapest – 1943. január 1., Voronyezs)
A magyar szórakoztató irodalom népszerű képviselője, sajátos, groteszk humorban írt.
Legismertebb művei látszatra ponyva-regények, ám életművét ma már nagyra értékelik.
Láthatatlan légió '1927, Pesti legionárius '1929, Piszkos Fred '1932, Szőke ciklon '1937.


S ----
Spiró György -- magyar író, költő, regényíró, drámaíró.

(1946. április 4.,Budapest –)
Kossuth-díjas magyar író, költő, irodalomtörténész, műfordító, és drámaíró.
A legtermékenyebb dráma írók egyike. Darabjai folyamatosan műsoron vannak.
Kerengő '1974, Ikszek '1981, Jégmadár '2001, Imposztor '2003.

Sütő András -- magyar író, regényíró, drámaíró.
(1927. június 17., Pusztakamarás – 2006. szeptember 30., Budapest)
Kossuth-díjas erdélyi magyar író, az erdélyi magyar irodalom kiemelkedő alakja.
Több tucatnyi magas színvonalú prózai és drámai műve irodalmi élvonalban van.
Csillag a máglyán '1975, Advent a Hargitán '1987, Erdélyi változatlanságok '1999.


Sz ----
Szabó Lőrinc -- magyar költő, műfordító.

(1900. március 31., Miskolc – 1957. október 3., Budapest)
Kossuth-díjas költő, műfordító, a modern magyar líra egyik nagy alakja.
Költői és műfordítói életműve a magyar líra ritka kivételes teljesítménye.
Te meg a világ '1932, Különbéke '1936, Régen és most '1943, Tücsökzene '1947.

Szabó Magda -- magyar író, költő, regényíró.
(1917. október 5., Debrecen – 2007. november 19., Kerepes)
Kossuth-díjas magyar író, költő, műfordító, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.
A 20. század első számú magyar regényíró nője, kiemelkedően jó regényeket írt.
Pilátus '1963, Danaida '1964, Katalin utca '1969, Abigél '1970, A szemlélők '1973.

Szepes Mária -- magyar író, regényíró, spirituális tanító.
(1908. december 14., Budapest – 2007. szeptember 3., Budapest) 
Szepes Mária barátja és kortársa Hamvas Bélának, műveik máig is kiemelkedőek.
Az írónő műveiben, az ezotéria, spiritualitás, szellemvilág minden ága megjelenik.
Vörös oroszlán '1946, Pöttyös Panni '1953, Lázadó szerepek '1984. 

Szerb Antal -- magyar író, regényíró, irodalomtörténész.
(1901. május 1., Budapest – 1945. január 27., Balf)
Az író nemzetközileg népszerű regények szerzője. Stílusa finom, lendületes, egyedi.
Műveltsége a sorai mögül volt érezhető, előadása rokonszenvesen egyszerű, érezhető.
Pendragon-legenda '1934, Hétköznapok és csodák '1935, Utas és holdvilág '1937.


T ----
Tamási Áron -- magyar író, regényíró.

(1897. szeptember 19., Farkaslaka – 1966. május 26., Budapest)
Kossuth-díjas erdélyi magyar író, leggyakrabban az ún. népi írók közé sorolják.
Regényei a székely népi furfangot és humort jelenítik meg kiváló formákban.
Ábel a rengetegben '1932, Ábel az országban '1933, Ábel Amerikában '1934.


V ----
Vörösmarty Mihály -- magyar író, költő, drámaíró.

(1800. december 1., Kápolnásnyék – 1855. november 19., Budapest)
A magyar romantika és költészet egyik legnagyobb alakja, hatása kiterjedése.
Maradandót alkotott a költészetben, drámában, elbeszélésekben, mindenben.
Szózat '1836, Tündérvölgy '1830, Csongor és Tünde '1832, Zalán futása '1834.


W ----
Wass Albert -- magyar író, regényíró, költő.

(1908. január 8., Válaszút – 1998. február 17., Astor, Florida, USA)
Természet érzéke, tájmegidéző képessége csodálatos, regényei nagyívűek.
Művei magával ragadó, szélesen hömpölygő, erős hatású, nagyvonalú alkotások.
Csaba '1940, Jönnek '1940, Erdők könyve '1947, Funtinelli boszorkány '1959.

Weöres Sándor -- magyar költő, író, műfordító, irodalomtudós.
(1913. június 22., Szombathely – 1989. január 22., Budapest)
Költészete a Nyugat lírikusainak erős hatását mutatja, természetes, naiv, őszinte.
A költészete nemcsak a magyar irodalomra, de a világ irodalomra is hatással volt.
Bóbita '1955, A hallgatás tornya '1956, Tarka forgó '1958, Tűzkút '1964, Hold '1967.