"A világon azért vagyunk, hogy otthon legyünk benne valahol mindannyian.." ** -- Tamási Áron

Déli Magyar Krónika

""A természet mindig tökéletes és soha nem szegi meg törvényét.""
-- Leonardo da Vinci --

""Az Isteni erő, aki a kivágott csonkból termőfát tud növeszteni újra, nem hagyja elveszni a népeket sem, akik benne hisznek.""
-- Wass Albert --

""Az igazi természeti törvényeket nem írták könyvekbe és nem őrködnek fölöttük fizetett tisztviselők. Veled, benned és körülötted élnek, és a világ teremtésétől a világ végezetéig változatlanok.""
-- Bíró Csaba --

Zeitgeist, Korszellem, Új Világkép - Michel Langvein

2014.03.08 15:13

 

Zeitgeist - Korszellem - Egy új világkép.

A Zeitgeist Mozgalom - Korszellem egy 2008-ban alapított, a fenntarthatóságot támogató szervezet, amely megtalálható az egész Földön. A Mozgalom globális és regionális közösségek hálózatán, projekt csapatok, éves rendezvények, jótékonysági munkák révén aktivista és tudatossági akciókat végez..



Zetgeist Története

-- A Zeitgeist Mozgalom, angolul: The Zeitgeist Movement; magyarul: „Cájtgájszt-mozgalom”, egy társadalmi változást pártoló, alulról szerveződő világméretű mozgalom. A Zeitgeist jelentése: „Korszellem”. Jacques Fresco erőforrás-alapú gazdaság elméletéről szóló 2008-as Zeitgeist: Addendum dokumentum film inspirálására alapították meg a Zeitgeist-mozgalmat. A hivatalos nemzetközi weboldalukon a Vénusz projekt aktivista ágaként azonosítják magukat. E projekt az ipari mérnök és társadalomtudós Jacques Fresco nonprofit vállalkozása. 2011. március 1-jén a mozgalom több mint 600 000 tagot számlált világszerte. Legalapvetőbb céljának tartja a jelen társadalom monetáris alapú gazdaságról való erőforrás-alapú gazdaságára történő átállását.
-- A Zeitgeist-mozgalom arra a következtetésre jutott, hogy a nacionalizmus, kormányok, rasszok, vallások, felekezetek és társadalmi osztályok téves, idejétmúlt megkülönböztetési formák. Csakis az emberek megosztásában játszanak szerepet, nem járulnak hozzá semmilyen mértékben az ember – sem az egyén, sem az emberiség – haladásához és fejlődéséhez. A társadalmunk változással szembeni félelmei ellenére, A Zeitgeist-mozgalom figyelembe veszi, hogy a társadalmi struktúrák - amelyek emberi, mesterséges koncepciók - elavulttá válnak az idő múlásával, ezzel kerékkötőivé lesznek az emberi fejlődésének. Ahhoz, hogy elősegítsük a zavartalan társadalmi haladást, két feltételnek kell eleget tennünk.
-- A Zeitgeist-mozgalomnak célja, hogy ismertesse az emberekkel ezt a két feltételt: -  A mai legjobb tudásunkhoz mérten kell felfrissítenünk az emberi értékrendszert. Valamint a környezeti visszajelzéseknek mindenképp alá kell támasztaniuk e világnézet helyénvalóságát. Az Erőforrás-alapú gazdaság az amit, Jacques Fresco egy erőforrás alapú gazdasági modellt javasol, mely a monetáris ár-alapú gazdaság alternatívájául szolgál. Megállapította, hogy a jelen gazdaság "hiány-orientált", vagy más néven, "hiányra épülő", de ennek ellenére Földünk természetes erőforrásokban és energiában gazdag, tehát modern technológiával a globális népesség szükségletei kielégíthetőek.

Zetgeist Filmről

-- Zetgeist - Korszellem, Mindenki erről a filmről beszélt a megjelenésekor 2008-ban, de akkor még csak nagyon kevesen látták addig. Az alkotás három részben tárgyalja azokat a világméretű, korokon átívelő rendszereket, amelyek manipuláló és tudatmódosító-befolyásoló technikákkal tartják fenn a háttérhatalom tartósságát.
-- Minden gondolkodó ember figyelmébe ajánljuk a rendkívül tanulságos összeállítást azzal a figyelmeztetéssel, hogy a pszichés üzenet, amely az összeesküvés elméletek mögött húzódik, pontosan a háttérhatalom érdeke: vagyis az egyén leleplezheti a titkos összeesküvéseket, ettől csak még erősebb lesz benne a tudat, hogy azokkal szemben tehetetlen, és még a véletlennek hitt dolgok is irányítás alatt vannak.

Zetgeist Mozgalomról

-- A 2008-ban alapított Zeitgeist Mozgalom egy fenntarthatóságot támogató szervezet, amely globális/regionális közösségek hálózatán, projekt csapatok, éves rendezvények, média és jótékonysági munkák révén aktivista és tudatossági akciókat végez.
-- A mozgalom felismeri, hogy a társadalmi problémák nagy része, amelyek napjainkban megkeserítik az emberi faj életét, nem egyszerűen valamely intézményes korrupciónak, hiánynak, egy politikai államvezetésnek, az "emberi természet" hibájának vagy valami más általában vett okozati feltételezésnek eredménye.
-- Ehelyett a mozgalom felismeri, hogy azon problémák, mint a szegénység, korrupció, összeomlás, hajléktalanság, háború, éhezés és hasonlók úgy tűnik, hogy sokkal inkább a "tünetek", melyek egy elavult társadalmi struktúrából erednek. Míg átmeneti reform lépések és időleges közösségi támogatás a mozgalom részét képezik, a meghatározó cél mégis az, hogy egy új társadalom gazdasági modell bevezetésre kerülhessen, egy technikailag felelős erőforrás irányítással, elhelyezéssel és elosztással, melyet a problémák felismerésének és optimális megoldásának a Tudományos módszereként ismerünk.
-- Ez az "Erőforrás-Alapú Gazdasági Modell" a társadalmi irányítás a pénzügyi, vagy akár a politikai helyett egy közvetlen technikai megközelítéséről szól. Ez a társadalom működésének egyfajta frissítése a legfejlettebb és bizonyított módszerekre, amit a tudomány csak kínálni tud, hátrahagyva a károkozó következményeit és korlátjait, melyet a jelenlegi pénzügyi csere, profit, vállalatok és más szerkezeti és motivációs összetevők generálnak.
-- A mozgalom a gondolatmenethez hű, nem pedig a személyekhez vagy az intézményekhez. Más szóval, a nézőpontunk az, hogy a tudományon és a technológián keresztül a társadalmat célzó kutatások és ellenőrzött elméletek segítségével, képesek vagyunk logikusan olyan a társadalmat érintő gyakorlati alkalmazásokra jutni, amelyek messzemenően hatékonyabbak az emberi populáció igényeinek a kielégítésében. Olyannyira, hogy nem nagyon lesz oka azt feltételezni, hogy a háborúk, szegénység, a legtöbb bűncselekmény és sok más pénzalapú nélkülözés, melyek gyakoriak a jelenlegi modellünkben, nem lesz megoldható az idők folyamán.
-- A mozgalom aktivizmus és a tudatosságot hirdető kampányai a rövid és hosszú távú célokig terjednek, kizárólagosan a nem-agresszív kommunikációs módszereket alapul véve. A hosszú távú cél, amely az átmenet az Erőforrás-Alapú Gazdasági Modellbe, egy állandó törekvés, ahogy azt korábban említettük. Habár, az ehhez vezető úton, a mozgalom elfogadja átmeneti reformok szükségességét, a közösség közvetlen támogatása mellett.
-- Például, míg egy "pénzügyi reform" önmagában nem egy végső megoldás, melyet a mozgalom javasol, mégis érdemben az ilyen törvényes megközelítést el kell ismerni az átmeneti stabilitás megőrzésének szempontjából. Hasonlóképp, míg étel és ruha osztások és más támogató projektek segítik azokat akik szükségét szenvedik, nem tekinthetők egy hosszú távú megoldásnak, ennek ellenére elfogadottak mások megsegítése szempontjából, miközben felhívja a figyelmet az alapvető célra.
-- A Zeitgeist Mozgalom nem ragaszkodik egy országhoz vagy hagyományos politikai platformhoz sem. A világot egy rendszernek, az emberi fajt egyetlen családnak tekinti, és elismeri, hogy az összes országnak le kell tenni a fegyvert, és megtanulni megosztani az erőforrásokat és az elképzeléseket, ha szeretnénk hosszú távon életben maradni. Tehát, az elért és kiemelt megoldások azt a célt szolgálják, hogy mindenkit segítsenek a Földön, nem csak egy kiválasztott csoportot.

Fenntarthatóság

-- Amikor a fenntarthatóságra gondolunk, gyakran olyan dolgok jutnak eszünkbe, mint a tartósság, időtállóság és természetbarátság. Általánosan fogalmazva, egy tevékenységet vagy gyakorlatot akkor nevezünk fenntarthatónak, ha az figyelemmel van a jövőre, annak épségére. Ugyanakkor, ez a figyelem nem csak a fizikai, anyagi világra vonatkozik, hanem az emberi gondolatvilágra, érintkezésre és a társadalom teljes egészére.
-- Egy adott tevékenység nem fenntartható, ha kiegyensúlyozatlan negatív hatásai vannak, amely hatások az idő múlásával hátrányosan befolyásolnak egy személyt, társadalmat vagy a környezetet. Ennek iskolapéldája az emberiség olajhasználata, mint energiaforrás. Ez a tevékenység fenntarthatatlannak minősíthető, mivel az olaj nem megújuló erőforrás, ami elégetés útján károsítja a környezetet. Minden tevékenység, amely visszafordíthatatlanul csökkenti az erőforrásokat, vagy hosszú távon környezetszennyezést okoz, az nem fenntartható.
-- Ha egy vállalat termelése melléktermékként nagy mennyiségű hulladékot eredményez, szennyezi a környezetet, akkor az úgyszintén fenntarthatatlan módon működik, tekintet nélkül arra, hogy mit termel.
-- Hasonlóan, ha egy termék előállítása közben nem az elérhető legmagasabb színvonalú anyagokat vagy tudást alkalmazzuk, akkor az gyakran a termék minőségromlásával jár, és még több hulladék termeléséhez vezet, amikor az meghibásodik vagy elavul. A jelen profitalapú rendszerünket nézve, a piaci versengés miatt, a legtöbb termék szándékosan gyenge minőségűre van megtervezve.
-- Más szóval, ha két vállalat egy hasonló termék forgalmazásával verseng, akkor a megfizethetőséget szem előtt tartva óvatosan kell megválasztaniuk a használt anyagokat és terveket, ezzel a stratégiával viszont a termékeik minősége csökken a megfizethetőségéért. Ez olyan termékeket eredményez, amelyek hamarabb tönkremennek, mint azok, amelyeket nagyobb gondossággal és a legmagasabb színvonalú anyagokból készítenének. Ez utóbbi, magas minőségű termékeket a mai rendszerünkben nem készítenek két ok miatt:
-- 1.) Ha egy vállalat a legjobb ismert technológiát és anyagokat alkalmazná termékei előállításához, akkor elveszítené a versenyelőnyét a magasabb termelési kiadások miatt.
-- 2.) Ha a termékeket tartósnak készítenék, akkor az embereknek nem lenne szükségük lecserélni azokat újakra, vagy gyakran frissíteni, javíttatni, rengeteg bevételtől és munkahelytől fosztva meg az ipart, lelassítva a gazdaságot.
-- A fentiekből látható, hogy a mai gazdasági rendszerünk, definíció szerint, nem fenntartható, mivel nem működik hatékonyan és szükségtelen sokszerűséget, hulladékot és szennyezést eredményez. Ezzel eljutottunk a nem fenntartható ideológiákhoz.
-- Egy fenntarthatatlan ideológia arra késztet egy személyt vagy egy csoportot, hogy fenntarthatatlan módszereket alkalmazzanak. Például az, hogy egy gyár gyenge minőségű anyagokat használ fenntarthatatlan termékek előállításához nagy mennyiségű hulladék termelése mellett, valójában egy nagyobb erő eredménye, amelyet monetáris rendszerként vagy profitrendszerként ismerünk. A profitrendszerben nem jár jutalom a fenntarthatóságért, mert versenyen és megújításon alapszik. Ilyen feltételek mellett, a profit előrébb való a fenntarthatóságnál, mert a vállalatok boldogulása a profittól, a profit pedig a kiadások csökkentésétől és a bevételek növelésétől függ. Ebből következik, hogy az ipar minden ágában jelen lévő fenntarthatatlan működés az azt támogató gazdasági ideológia hibáiból ered.
-- A legtöbben egyetértünk azzal, hogy jobban szeretnénk egy olyan világban élni, amelyben erőforrások kimeríthetetlen készletével rendelkeznénk, és a termékeink a legmegfelelőbb anyagokból készülnének a legnagyobb hatékonyság és tartósság érdekében. Viszont ezek az elképzelések nem támogatottak a mai monetáris rendszerünkben. Ami támogatott, az a hiány. A hiány és a tervezett elavulás támogatottak rövid távon, mert profitot termelnek, és munkahelyeket teremtenek.
-- Sajnos, e rövid távú jutalom ára hosszú távon a pusztulás. A szabad kereskedelmi rendszer, együtt más alcsoportokkal, mint például a kommunizmus, szocializmus és a fasizmus, egy fenntarthatatlan ideológia, mert magában foglalja a környezet és a társadalom kihasználására való hajlamot. Pontosabban, egy világ, amely saját magával verseng erőforrásokért, munkahelyekért és a túlélésért, eredendően fenntarthatatlan, mert hiányzik belőle a tudatosság és a lelkiismeret.
-- Tehát akkor, mi is egy fenntartható ideológia.?. Ez a kérdés mindig új válaszokat fog eredményezni, ahogyan az emberi fejlődés tovább halad, viszont napjainkban találunk egy elképzelést, amit úgy nevezünk, hogy a „tudományos módszertan”. Egyszerűen fogalmazva, a tudományos módszer egy olyan vizsgálati folyamat, amely a legmodernebb tanulási módszerekkel, mérésekkel, kísérletezésekkel és tesztekkel dolgozik azon, hogy bemutassa ötletek és megoldások hatékonyságát egy adott probléma esetében..
-- Vegyünk például egy autót. Ha nem indul az autónk, akkor logikus gondolatmenettel próbáljuk megtalálni a probléma okát. A logika irányítja a figyelmünket, kezdve valószínűleg azzal, hogy megnézzük, mennyi üzemanyag van a tankban, tovább haladva a gyújtási rendszerre, stb. Így alkalmazzuk a tudományos módszert problémák megoldására. Egy nem tudományos módszert „értelmetlennek” tekintenénk egy hasonló esetben. Például, ha nem indul az autó, akkor értelmetlen lenne a gumiabroncsokat nézegetni, mert valószínűleg azoknak semmi közük a problémához.
-- Sajnos, ahogyan napjainkban közelítjük meg a társadalom működését, az nagyban nélkülöz bármiféle logikát vagy módszertant és inkább hagyományokon, babonákon és elavult módszereken alapul. Egy tudományos megközelítés, logikát és okfejtést alkalmazva társadalmi kérdések felbecsülésére és megválaszolására, természetes módon vezetne a fenntarthatósághoz, mivel ilyen módszerrel semmit sem lehet kihagyni vagy elkülöníteni. Más szóval, itt az ideje, hogy a múlt ideológiái és rendszerei által ránk erőltetett szemellenzőt eltávolítsuk, és kezdjünk el végre széleskörűen és a lehető legelfogulatlanabbul tekinteni a világra. A tudomány az egyetlen olyan médium, ami támogatja ezt a fajta megközelítést, és amelynek ajándékai kétség kívül bizonyítják érvényességét. Így hát ideje, hogy magára a társadalomra alkalmazzuk a tudomány módszereit.
-- Egy gyors tekintet a világban ma használatos megközelítésekre és módszerekre az okfejtés, a logika és a tudomány hiányát tükrözi. Gazdaságunk felépítése olyan kereskedelmi médiumokra és értékekre épül, amelyeknek nem sok közük van az igazi erőforrásokhoz vagy a valósághoz. A vallási intézmények olyan világnézetet hirdetnek, amely már régen felül lett bírálva fejlődő tudományos ismeretek által. Foglalkoztatási rendszerünk úgy van beállítva, hogy az embereknek „dolgozniuk” kell ahhoz, hogy a megélhetésükhöz szükséges pénzt megkeressék, mialatt ezen munkák többségének tényleges társadalmi hozzájárulása megkérdőjelezhető. Ez azt is bizonyítja, hogy a „munkák” többsége csak azért létezik, hogy az embereket „valamivel” elfoglalják, azért hogy a gazdasági rendszer fennmaradhasson. Ez az emberi életek pazarlása.
-- Mai társadalmi létesítményeink több szempontból nézve is fenntarthatatlanok. Összefoglalva, életünk a Földön olyan alapfeltevésre kell hogy épüljön, melyen keresztül módszereink kapcsolódnak. Ez a hipotézis minél tapasztalatibb kell hogy legyen, és nem szabad személyes véleményeken vagy nagyvonalú előrejelzéseken alapulnia. Tudományos szemszögből nézve láthatjuk, hogy az erőforrások és az emberi zsenialitás a legértékesebbek. Valójában, a legfontosabb kérdés az emberi intelligencia és tudatosság illetve bolygónk erőforrásainak gondos kezelése. Minden más erre épül. Ezért, el kell kezdenünk egy olyan megközelítésen dolgozni, amely nagy hangsúlyt fektet az oktatásra, a technológiára és az erőforrások kezelésére. Ez a célja a Zeitgeist Mozgalomnak. Amíg ezt nem tesszük meg, addig a fenntarthatóságunk veszélyben van.

Pszichológia

-- A pszichológia egy gyakori meghatározása szerint a "lelki élettel, lelki jelenségekkel foglalkozó tudomány". Modern napjainkban két alapvető elméleti irányzat ismert. Az öröklődési és a viselkedési, másszóval „természet a nevelésessel szemben” a régi elképzelés szerint. Az öröklődés pártiak hajlamosak úgy gondolni, hogy az emberi viselkedés öröklődéses és ösztönös. A hírekben gyakran hallani arról, hogy valami tanulmány azt állítja, hogy felfedezték a "genetikai okozóját" annak a hajlamnak, hogy valaki miért jobboldali, vagy éppen miért dohányzik. Ez azt a világnézetet táplálja miszerint a legcsekélyebb viselkedésformák is belénk vannak táplálva születésünktől, mint például a függőségre való hajlamosság. Tehát, valamilyen úton örökletes vagy ösztönös.
-- A viselkedés pártiak szerint azonban az embert a környezete formálja és így szabályozás terméke. Ezért az ember cselekedeteinek forrását, tapasztalatai vagy pedig a tanult felfogás szerint előidézett gondolatmenet táplálja. Tehát, a cselekevés-hit mechanizmus tanulásból ered, nem pedig örökletes vagy ösztönös. Melyik fontosabb.?. Nyilvánvaló hogy mindkettő fontos bizonyos szempontból. A szaporodás és a túlélés iránti érdeklődésünk valamilyen formában genetikai, mivel összefüggésben van a fennmaradással. Azonban, az hogy milyen módon tartjuk fenn magunkat az a társadalmi befolyásoltságtól függ. Ha egy személy hiányt szenved, szegénységben nő fel, korlátoltak a munkalehetőségei, hajlamosabb lesz illegális úton fenntartani magát... nem úgy, mint például egy középosztálybeli személy, akinek az alapvető szükségletei fedezve vannak.
-- Az érme másik oldala, az ha egy személy gazdagságban nő fel egy elit családban, és így a gondolkodása oly módon van formálva, hogy az ő vagyona/osztálya státusz szimbólum, ezért meglehet, hogy gyakran ki fogja használni munkásait vagy illegális tevékenységben vesz részt hogy azonosuljon azzal az öntudattal és társadalmi arroganciával, amit valósnak hisz. A lényeg az, hogy a környezeti hatások felelősek cselekedeteink 99%-áért, amit minden alapos viselkedési tanulmány időről-időre megerősített.
-- Emberek nem azért lesznek alkoholisták, mert örökletes hajlamuk van rá, hanem szüleik vagy barátaik befolyására. Ha rosszul bánsz egy gyermekkel, nagyon gyakori, hogy felnőve ez a személy is gyerekeket fog bántalmazni. Ahogy a média bizonyos elképzeléseket népszerűsít, ilyen például a terrorizmus, a nyilvánosság úgy van manipulálva, hogy ezt a valóságtól függetlenül igaznak és valódi fenyegetettségnek vegye. A valóság az, hogy folyamatosan fejlődő, sebezhető élőlények vagyunk, amelyek egy bizonyos szintig mélyreható befolyásolás, formálás és változás alatt állnak.
-- Ezen szint nagy részben a társadalmi-ideológiai azonosulástól függ, amelyek a legtöbbeket úgy manipuláltak, hogy elhiggye azok megváltoztathatatlanságát. Az öntudat e különös állapotánál tehetetlenség jelenik meg, mivel a természetben semmi sem támasztja alá azt a következtetést, hogy bármi, amit ma gondolunk nem fog elavulni a jövőben. Hiszen amiben valamilyen fokon biztosak lehetünk (eddig) az az, hogy a természet minden eleme folyamatosan fejlődik.
-- Világunkban komoly torzulást jelent a fogalmak egy halmazával való azonosulás feddhetetlenségünk megőrzése érdekében, mivel a személy gyengesége, ha bebizonyosodik, hogy az, amit állít helytelen. Ez persze szükségtelen lenne, mivel legtöbben helytelenségük ténye által tanulnak és ettől a körülménytől nem kellene félnünk. Fritz Pearls mondta egyszer: "Az emberi faj az egyedüli, mely képes arra, hogy saját maga haladását akadályozza." Ez egy fontos megállapítás, mivel hitrendszerünk, amiről azt gondoljuk, hogy tudatunk segítése céljából szükséges fenntartanunk, gyakran az új, változó felfogás és a személyes növekedés útjában áll.
-- A legmeghatározóbb rendszerek, melyek ezt a bénult helyzetet fenntartják az istenhitű vallás és a pénzügyi rendszer. Az istenhitű vallás egy rögzített világképet népszerűsít, egy hiten alapuló felfogás szerint, ami visszautasítja a logikát és az új információt. A pénzügyi rendszer (minden országban) a munka iránti versengésen, vagyis a pénzért való munkán alapszik. Nagyon egyszerűen, a versenyképesség csakis önzőségen keresztül tartható fenn. Természetesen az önzőség és önközpontúság egy statikus rendszerhez vezet, ami a változást ellenzi, mivel az az üzlet, a kormány és hasonlók fennmaradását veszélyezteti.. Ez fenntarthatatlan..

Spiritualitás

-- A spiritualitásról mindannyiunknak más jut az eszébe. Egy általános definíció a következő lehetne: "Jelentéstudat és céltudatosság, öntudat és kapcsolat a magasabb rendűvel". Napjainkban, főleg a vallás és a misztika töltik be a spiritualitás szerepét. A "spirituális kapcsolatnak" a fogalma egy istenhívő vallás esetében, gyakran egy teremtővel vagy istennel való kapcsolatot, míg a misztikában egy természetfeletti erővel való kapcsolatot jelent. Végeredményben, majdnem egyöntetűen, a spiritualitásnak valamifajta kapcsolatfogalomhoz van köze. A legtöbb esetben egy személy helyzetével vagy életének értelmével áll összefüggésben, bármi legyen is az.
-- Bármennyire is személyesek ezek az elképzelések, változásokat kezdünk bennük felfedezni, mivel társadalmi fejlődésünk utat váj olyan értelmezéseknek, amelyek kiállják az idő próbáját. Modern korunkban megvan a lehetőségünk arra, hogy visszanézzünk a messzi múltba és megvizsgáljuk, hogy őseink mit hittek "valósnak" és összevessük azt mai értelmezéseinkkel. Természeti jelenségekről tanult új tudásunknak köszönhetően, számos "spirituális gyakorlat", amely a múltban létezett, ma már nem alkalmazott. Például, a korai vallások gyakran áldoztak fel állatokat különféle célokra. Ez ritkán történik meg napjainkban, mert bebizonyosodott, hogy ezek a tevékenységek érvénytelenek és szükségtelenek, mivel a várt hatás bekövetkeztéhez nem kapcsolhatók.
-- Hasonlóképpen, az emberek mostanában ritkán adnak elő "esőtáncot", hogy befolyásolják az időjárást. Ma már viszonylag értjük, hogy hogyan alakulnak az időjárás-mintázatok és a rituális gyakorlatoknak nincsen bizonyított hatása. Hasonlóan, vizsgálatok eredménye mutatja, hogy egy istenhez való imádkozás egy kérés teljesítése érdekében nem befolyásolja jelentős mértékben a végeredményt; nem is említve a bizonyítékok hiányát egy megtestesített Isten létezésére. Gyakran, a személyes Istenfogalom hagyományokból és történelmi iratok feletti spekulációkból ered.
-- Sok szemszögből úgy tűnik, hogy a szervezett vallás az életfolyamatok félreértelmezéséből ered. Például, olyan világnézetet tükröz, amely gyakran az embert a természet többi tagjától eltérő szintre helyezi. Ez a felsőbbrendűség nemzedékeken át drámai konfliktusokhoz vezetett, nem csak az emberek között, hanem az ember és környezete között is. Az idő haladtával, a tudomány megmutatta, hogy az ember is ugyanazoknak a természeti erőknek van kitéve, mint minden más.
-- Megtanultuk, hogy atomi felépítésünk alapvető szerkezete megegyezik a fákkal, madarakkal és minden egyéb létformával. Megtanultuk, hogy nem tudunk a természet alkotóelemei nélkül létezni; szükségünk van tiszta levegőre, táplálékra, a nap energiájára, stb. Amikor megértjük az életnek ezt a szimbiotikus kapcsolatát, akkor látjuk, hogy a bolygóval való kapcsolatunk a legfontosabb és legmélységesebb "kapcsolat". Ezt eddig a tudomány fejezi ki a legjobban, mivel a tudományos módszer adott nekünk betekintést a természet működésébe, és ad lehetőséget annak jobb megértésére, hogy miként is illeszkedünk az élet rendszerének egészébe.
-- Ez akár "spirituális" ébredésnek is nevezhető. E szerint a tudományosan bizonyított észrevétel szerint, az emberek nem különböznek a természet többi megnyilvánulásától, és mi is csak éppen annyira vagyunk sérthetetlenek, mint amennyire környezetünk, amelynek részei vagyunk. Ez a felfogás egy teljesen más "spirituális" világnézetet ad, mivel központi eleme az összekapcsoltság és az egymásra utaltság.
-- Az élet örök összekapcsoltsága tagadhatatlan, amit társadalmunk nem értett meg még egészében. Ezért viselkedési módszereink és észlelésünk többnyire nincs összhangban magával a természettel, és ebből kifolyólag romboló hatásúak. Maga a természet a tanítónk, tehát társadalmi intézményeink és filozófiáink erre az alap és megváltozhatatlan spirituális megértésre kell épülnie. Minél gyorsabban terjed ez a spirituális ébredés, annál józanabb, békésebb és tevékenyebb lesz társadalmunk.

Szociológia

-- A szociológia gyakori meghatározása: "Társadalomtudomány, a társadalom és az ember közötti kölcsönhatás tudománya". Ez a tudomány a kognitív és a materiális társadalmi szerkezeteket is vizsgálja. A kognitív társadalmi szerkezet egyik példája, a létrehozott vallási intézmény és annak a  köztudatra gyakorolt hatása. Az élet-párti keresztények osztják a nézetet, miszerint az “emberi élet” a természet különálló eleme és a magzat elpusztítását pedig ellenzik. Ugyanakkor, a versengésen alapuló pénzügyi rendszer követői azt a nézetet népszerűsítik, hogy a versengés a legtermelékenyebb társadalmi állapot az ember számára.
-- A materiális társadalmi szerkezetek azonban nagyon szembetűnőek; vállalatok és kormányzatok formájában léteznek, melyek erősen befolyásolják a társadalmat. Természetesen, minden materiális társadalmi szerkezet átfedésben van a kognitív szerkezetekkel, mivel mindig van egy ideológia mögöttük. Tehát, az "emberi természettel" és a közösségi hatásával általános társadalomtudományi problémaként kell foglalkozni. Például a legtöbb ember úgy tanulta, hogy az emberek természetüktől fogva egymással versengőek és a társadalmi rétegződés és hierarchia is egy "természetes emberi vonás".
-- Ez egy téves következtetés. Például egy oroszlán csordában a legtöbb esetben társadalmi hierarchia és erőszakos versengés figyelhető meg az élelemért. Ez a hasonlóság az embereket arra a következtetésre vezette, hogy az emberi társadalomban is természetes esemény a háború, a kapzsiság, az ego stb. Azonban minden esetben mellőzték környezeti feltételek meglétét. Az oroszlán csorda egy nélkülöző világban létezik; nem képesek csapdákat állítani, és az élelem sem érhető el “igény szerint”. Vadászniuk kell és meg kell küzdeniük egymással. Ez természetes versenyt hoz létre, mivel a fennmaradás érdekében az oroszlánoknak agresszívnak kell lenniük egymással szemben. Másfelől viszont kifejlődött a hierarchia, mivel a legerősebb oroszlánok "nyernek" és dominanciájuk rétegesen érvényesül.
-- Hasonlóan, a jelenlegi társadalomban ugyanez történik. Az emberek a teremtés óta ugyanolyan szűkösségben éltek, viszont ahogy az idő telt, kreativitásunknak köszönhetően, egyre “civilizáltabbak” lettünk. Az oroszlánoktól eltérően, az emberek képesek a hiányt csökkenteni, szerszámokkal és eljárásokkal képesek magukat felszabadítani az aprólékos munka és bizonyos problémák alól. E tudás birtokában láthatjuk, hogy alapjában véve, ha a hiányt meg tudnánk szüntetni, akkor az emberi viselkedésnek gyökeresen meg kellene változnia, eltávolodva a versengéstől, dominanciától és társadalmi rétegződéstől.
-- Hasonlóképpen, nem állják ki az idők próbáját az elavult ideológiák, ahogy a vallási intézmények sem, melyek megegyeznek abban, hogy az emberek/társadalom egy bizonyos módon van megalkotva. Például a katolikus ideológia azt állítja, hogy az emberek “bűnnel születnek”. Ez egy értelmetlen, elavult és primitív felfogás az emberi viselkedésről. Hitler és Gandhi között semmi különbség nem volt csecsemő korukban... a személyt, és ezáltal a társadalmat, környezete formálja és fordítva.
-- Tehát, a valódi társadalmi változás, csak az aberrált emberi viselkedést okozó és társadalmunkat szennyező, környezeti tényezők eltávolításával hozható létre. Börtön, rendőrség és törvények csak foltozgatják a problémát, és a tendenciát nézve, valójában hosszútávon rontanak a helyzeten. Végül, az emberi viselkedés javításához kultúránk újratervezése szükséges.

Technológia

-- Amikor rápillantunk a társadalmunk struktúrájára és az uralkodó ideológiákra, akkor nagyon gyakran úgy tekintünk a kormányainkra, politikusainkra és a vállalatokra, mint irányító és serkentő intézményekre, amelyek az életünk minőségéért felelősek. Ez természetesen igaz, de csak egy bizonyos fokig. Az idő múlásával, az emberek egyre több tudást szereztek az őket körülvevő természetről, annak működéséről, és így képesek lettek következtetéseket levonni annak utánzásához.
-- Ennek eredménye az, amit ma Technológiának nevezünk, ami működésünket tekintve megkülönböztet bennünket a többi élőlénytől. Képesek vagyunk létrehozni és alkotni. Ha nincs kedvünk szennyvízcsatornát tisztítani, akkor készítünk egy gépet a feladat elvégzésére. Az ipari forradalom elején az emberek többsége gyárakban dolgozott. Napjainkban majdnem minden gyár működésének 90%-a automatizált. Ez a tendencia szükségtelenné tette az emberi munkaerőt és hozzájárult egy hatalmas mesterséges szolgáltatóipar kialakulásához annak érdekében, hogy biztosítsák a pénzért való foglalkoztatottságot.
-- Ez a minta rávilágít pár érdekes tényre. A gépi automatizálás folyamatosan versenyben van az általános emberi munkaerővel. Ez nem jelenti azt, hogy az embereknek az idő múltával "nem marad semmi dolguk". Éppen ellenkezőleg. Felszabadulunk az olyan tevékenységek elvégzése alól, amik fáradságosak, unalmasak, amit nem akarunk önmagunk elvégezni, több idő jutván olyan dolgokra, amiben kedvünket leljük. Ezek mellett fontos rámutatni arra, hogy a mai társadalom nagyon negatívan látja az emberek viselkedését, tartva azt a hitet, hogy ha az emberek nem lennének rákényszerítve a munkára, akkor csak ülnének lustálkodva, nem téve semmit. Ez egy eléggé abszurd feltevés.
-- A "szabadidő" fogalma egy monetáris találmány, amely az elnyomó és fasiszta alapú munkáltatói intézmény következménye. A "lustaság", valójában, a rendszer elutasításának egy formája, egy olyan jellemző, amely az elnyomottság és a kényszermunka velejárója. Egy igazi társadalomban nem választhatnánk szét a munkát és a szabadidőt, mert az emberek csak olyan tevékenységet végeznének, amiről úgy gondolják, hogy hasznos. Vegyük például egy gyermek érdeklődési körét. Egy gyermek nem tudja még a pénz jelentését. Szüksége van-e neki pénzbeli ösztönzésre ahhoz, hogy kimozduljon, alkosson, felfedezzen.?. Nincs.!. A saját érdekéből teszi és nem vár semmiféle jutalomra.
-- A társadalmunk legértékesebb hozzájárulói, mint például: -Galilei, -Giordano, -Newton, -Tesla, -Einstein a pénztől függetlenül folytatták munkájukat. Azért tették, mert akarták. A tett és hozzájárulás volt a jutalmuk. A pénz nem igazi ösztönöző erő. Ezt gondolni annyi, mint eredendően lustának és megvesztegethetőnek vallani magunkat. A lustaság és a korrupció azon körülmények eredménye, amelyeket a saját szociális rendszerünk hozott létre.
-- A technológiára visszatérve azt találjuk, hogy az életminőségünk, technológiai szempontból, rengeteget javult a kifejlesztett eszközöknek köszönhetően. A fűnyírón át a műszívig, a technológia életeket ment és csökkenti az unalmas, nehézkes vagy veszélyes tevékenységekre fecsérelt időt. Valójában, eléggé távolról nézve egyértelművé válik, hogy a Technológiai fejlesztés a legfontosabb intézményünk és a kultúránk elsődleges feladata a szociálisan hasznos technológiák (nem pedig fegyverek) kutatása kellene, hogy legyen.
-- Ugyanakkor, a technológiai fejlődést egy meghatározott gondolati rendszer, gondolatmenet eredményezi, amelyet akár úgy is nevezhetnénk, hogy "A Tudományos Módszer". Carl Sagan úgy fogalmazott, hogy "A társadalom üdvözli a tudomány ajándékait, de elutasítja annak módszereit". Ez nagyon is igaz napjainkban, és amit a közvélemény nem ért az az, hogy a tudomány nem csak egy eszköz, hanem egy közel univerzális működési rendszer, amit a társadalomra is lehet alkalmazni úgy, ahogy azt sokan még csak nem is gondolnák.
-- Egyértelműnek tűnik, hogy a technológia képes az életvitelünkön javítani és az anyagi valóságban a legnagyobb felszabadító szerepét viseli. Miért nem alkalmazzuk hát a módszereit a társadalom teljes egészére? Elkülönített rendszerek esetében a tudományos módszerek jól beváltak és sikeresek, de ezen kívüli, tágabb értelemben vett használatuk eddig még nem igazán történt meg.
-- Az ok régi babonákban keresendő, amelyek a tudomány logikájával szállnak szembe egy dogmatikus, elavult és nagyban romantikus világnézetet támogatva. Ha lehetőségünk lenne újraépíteni a társadalmat az alapoktól, hogyan tennénk, hogy a lehető leghatékonyabb, legfenntarthatóbb és legemberibb legyen? Ez a mi perspektívánk. Nyilván nem tudunk egy társadalmat felépíteni az alapoktól, de a cél tisztán látható. Ideje félretenni a monetáris aggodalmainkat és határainkat. Gondolkozzunk el a lehetőségeinken, amik adottak számunkra itt a Földön.
-- Ebből az érdekből jött létre az "Erőforrás-alapú Gazdaság" fogalma. A Venus projekt már évtizedek óta dolgozik ezen a témán, amelynek alapja nagyon egyszerű. Nyilvántartjuk, megőrizzük és maximalizáljuk a bolygónkon rendelkezésre álló erőforrásainkat szabad információ-hozzáféréssel és nyílt technológiai fejlesztéssel karöltve. Ilyen tekintetben kevés hely marad egyéni értelmezésre és az abból fakadó nézeteltérésekre, mivel a módszer középpontjában egy tudományosan levezetett stratégia áll a társadalom építésére. Onnantól kezdve pedig a rendszer paraméterei különféle lehetőségekként jelennek meg.

Energiák, Energiafajták

-- Bioenergia... A bioenergia, más néven biomassza kifejezés alatt tágabb értelemben a Földön lévő összes élő tömeget értjük. A mai elterjedt jelentése: energetikailag hasznosítható növények, termés, melléktermékek, növényi és állati hulladékok. A biomassza szén, hidrogén és oxigén alapú. A biomasszaként felhasználható energia 5 forrásból eredthet, ezek a szemét, a fa, a hulladék, a biogáz és az alkohol alapú üzemanyagok. A fa energiája származhat közvetlenül annak elégetéséből, de a fakitermelés során keletkező hulladékból, illetve a papírgyártás során keletkező rostosító vagy fekete likőrből. A hulladék is fontos szerepet tölt be a biomasszával történő energiatermelés során, vagy közvetlen égetés vagy biogáz létrehozásának segítségével. A magas cukor vagy olajtartalmú növények, mint a cukornád vagy a kukorica felhasználásával bioüzemanyagok készíthetőek, ám ezekben az esetekben könnyen felmerülhet az élelem vagy üzemanyag problémája. A második generációs bioüzemanyagoknál a feldolgozás ütközhet inkább nehézségekbe.
-- Geotermikus energia... A geotermikus energia a Föld belső hőjéből származó energia. A Föld belsejében lefelé haladva kilométerenként átlag 30 °C-kal emelkedik a hőmérséklet. A földkérgen tapasztalható geotermikus energia részben a bolygó eredeti létrejöttéhez (20%), részben a radioaktív bomláshoz (80%) kapcsolódik.Magyarországon a geotermikus energiafelhasználás 1992-es adat szerint 80-90 ezer tonna kőolaj energiájával volt egyenértékű. A geotermikus energia korlátlan és folytonos energia nyereséget jelent. Termálvíz formájában nem kiapadhatatlan forrás. Kitermelése viszonylag olcsó, a levegőt nem szennyezi. A geotermikus energia egy megújuló energiaforrás, ami a legolcsóbb energiák közé tartozik. Mára Spanyolország a legnagyobb zöldenergia felhasználó. Magyarországon sok geotermikus energiát használnak fel, sok híres termálfürdő van. A geotermikus fűtés kb. 5 év alatt térül meg. Magyarországon a termálvíz 2 km-nél 120 fok is lehet. A geotermikus energiákat hőszivattyúval lehet legjobban alkalmazni. Ezek képesek a pár fokos vízből, talajból olcsó meleg vizet előállítani. A hőszivattyú nagy előnye, hogy nem függ napsütéstől és évszakoktól, ám függ a villamos hálózattól, mivel villamos energiával működik. A talajfelszín alatt, 15 méter mélységben a hőmérséklet általában 9 fok környékén stabilizálódik, évszaktól függetlenül. Ezt a hőenergiát hasznosítják azok a rendszerek, amelyek a talaj felsőbb rétegeiben képesek azt felvenni, mint például a talajszonda, a talajkollektor; de a 7 foknál melegebb kútvíz is képes geotermikus energiaforrásként üzemelni. Természetesen termálvíz esetén a legegyszerűbb a felhasználás (főleg akkor, ha az magától jön a felszínre). Ha a víz nem jut ki a szabadba, akkor szivattyúval kell a felszínre juttatni. A kihűlt vizet azután vissza kell juttatni a mélybe, megelőzendő a forrás elapadását. Ez a módszer költségigényes, ezért maximálisan ki kell használni a rendelkezésre álló hőenergiát. A lakóházaknál elhasznált vizet, gazdasági épületek fűtésére, tovább lehet használni.
-- Napenergia... A nap energiája hő és fény formájában éri el a Földet, melyet az emberiség ősidők óta hasznosít egyre fejlettebb technológiák segítségével. A napenergiához kapcsolódó technológiák, mint a napfűtés, a fotovoltaikus berendezések, a naperőművek vagy a nap energiát felhasználó épületek segíthetnek megoldani az emberiség előtt álló legnagyobb kihívásokat. A Napból érkező energia hasznosításának két alapvető módja létezik: a passzív és az aktív energiatermelés. Naperőművekben alakítják át a napenergiát elektromos árammá. Passzív hasznosításkor az épület tájolása és a felhasznált építőanyagok a meghatározóak. Ilyenkor az üvegházhatást használjuk ki hőtermelésre. Alapjában véve passzív napenergia-hasznosító minden olyan épület, amely környezeti adottságai, építészeti kialakítása következtében képes használni a Nap sugárzását mint energiaforrást. A passzív napenergia-hasznosítás főként az átmeneti időszakokban működik, vagyis akkor, mikor a külső hőmérséklet miatt az épületen már/még hőveszteség keletkezik, de a napsugárzás még/már jelentős. Az aktív energiatermelésnek két módja van. Első módszer, hogy a napenergiát hőenergiává alakítjuk. A jellegzetes napenergia hasznosító épületeken nagy üvegfelületek néznek déli irányba, melyeket estére hőszigetelő táblákkal fednek. Az üvegezésen keresztül a fény vastag, nagy hőtároló képességű padlóra és falakra esik, melyek külső felületei szintén hőszigeteltek, így hosszú időn át képesek tárolni az elnyelt hőt. A hőenergia „gyűjtése” és tárolása főképp napkollektorokkal történik. Ez az a berendezés, ami elnyeli a napsugárzás energiáját, átalakítja hőenergiává, majd ezt átadja valamilyen hőhordozó közegnek.
-- Szélenergia... A szélenergia megújuló energiafajta, amelynek termelése környezetvédelmi és költségelőnyei miatt rohamos ütemben nő a világban, főleg Európában. 2006-ban a szélerőt felhasználó generátorok 74 223 megawatt energiát termeltek világszerte, mely még mindig kevesebb, mint a világ áramfelhasználásának 1%-a. A szélerőművek azonban a Harvard Egyetem kutatóinak számítása szerint 1,3 millió terawattóra áramot is tudnának termelni, ami bőségesen elláthatná a világ lakosságát, mivel a világ áramfogyasztása 2006-ban csak 15666 terawattóra volt: a megadott potenciál mindössze 1,2 százaléka. A szélenergia kitermelésének modern formája a szélturbina lapátjainak forgási energiáját alakítja át elektromos árammá. Ennél sokkal öregebb technológia a szélmalom, amelyben a szélenergia csak mechanikus szerkezetet működtetett és fizikai munkát végzett, mint a gabonaőrlés, vagy a vízpumpálás. A szélturbinákat ma már ipari méretekben, nagy csoportokban is felhasználják szélfarmjaikon a nagy áramtermelők, de nem ritkák a kis egyedi turbinákat működtető telepek sem, amelyeknek különösen olyan környezetben veszik nagy hasznát, amelyek távol vannak a nagyfeszültségű elektromos hálózattól, ezért költséges lenne a felhasználás helyéig kiépíteni a vezetékeket. Az ipari méretű szélerőművek használatával kapcsolatos kezdeményezések és fejlesztések nagy múltra tekintenek vissza. A fejlesztés jelenleg már az 5 Megawattos kategóriát közelíti az egy szélerőmű teljesítményét illetően. Az ideális szélviszonyú területekre sok gépből álló szélparkokat, szélfarmokat telepítenek, így a teljesítmények összeadódnak. Egyes tengerparttal rendelkező országok energiaellátásában a szélerőmű telepek döntő hangsúllyal szerepelnek. A szárazföldi éghajlatú térségek is eredményesen alkalmazhatják megfelelő területeken e berendezéseket, kellő körültekintés és széladatokkal igazolt előzetes felmérés után. A beépíthető kapacitást korlátozhatja a már meglévő villamos hálózat kiépítettségének foka, forgalma és az adott ország villamos rendszerirányításának fejlettsége és tűrőképessége.
-- Vízenergia... A vízfolyások, tavak, tengerek, mechanikai energiakészletét villamos energiává (régebben közvetlenül mechanikai energiává) alakító műszaki létesítmény. Gyűjtőfogalomként magában foglalja mindazokat a műtárgyakat és berendezéseket, amelyek a villamosenergia-termeléshez szükségesek. A hasznosítható energia növelése érdekében a vizet duzzasztják, esetleg tárolják, és a vízerőtelepen a turbinákra ejtik, amelyek generátort hajtva termelnek villamos áramot. A vízenergia az egyik lefontosabb alternatív energia forrás. A vízerőmű (duzzasztómű) olyan erőmű, mely a vízienergiát hasznosítja. A vízienergia megújuló energia, nem szennyezi a környezetet és nem termel sem szén-dioxidot, sem más, melegházhatást kiváltó gázt. A világ vízerőműveinek összteljesítménye mintegy 715 000 MW, a Föld elektromos összteljesítményének 19%-a (2003-ban 16%-a), a megújuló energiahasznosításnak 2005-ben a 63%-a. Bár a nagy vízerőművek dolgozzák fel a legtöbb vízienergiát, a kis vízerőművek (5 MW teljesítményig) jelentősége is nagy, ezek különösen népszerűek Kínában, ahol a világ kis vízerőmű kapacitásának több mint 50%-a üzemel. A vízienergiát leggyakrabban egy gáttal elrekesztett folyó vagy patak vizének felhasználásával vízturbinák és elektromos generátorok nyerik ki és villamosenergia formájában szállítják el. Ebben az esetben a hasznosított energia mennyisége az átömlő víz mennyiségétől és a víz forrása és a víz kilépése helyének magasságkülönbségétől függ. Ezt a magasságkülönbséget esésnek nevezik. A potenciális energia egyenesen arányos az eséssel. A rendelkezésre álló esés jó kihasználása különleges csővezetékekkel és turbinakonstrukciókkal oldható meg..
-- Hullámenergia... A tenger hullámenergiája és ár-apály mozgásainak energiája turbinák telepítésével kinyerhető, mely energia szintén korlátlan mennyiségben áll rendelkezésre, és a világ energia felhasználásának a több mint a felét ezekből lehetne fedezni. A turbinák felállítása olcsóbb, mint olajfúró tornyokat telepíteni.

Döntéshozás

-- Napjainkban egyre több vád és panasz éri a képviseleti demokrácia intézményét, a választópolgároknak az a benyomása, hogy velük csak akkor törődnek a politikusok, amikor éppen szükség van a szavazatukra és a támogatásukra. A lakosság csak népszavazások alkalmával fejtheti ki véleményét, akkor is csak egy eldöntendő kérdésben, amelyet rendkívül hosszadalmas és körülményes kiírni. A technológia fejlődésével lehetőségünk nyílik arra, hogy ezt a rendkívül összetett és bonyolult folyamatot kezelhető szintre hozzuk, és az emberek mindennapi életébe bevezessük, ezáltal aktív beleszólást biztosítva nekik a saját és hazájuk sorsának alakulásába.
-- E-demokrácia... Legalább tizenöt éve beszélnek arról, hogy a technikai feltételek rendelkezésünkre állnak, az internet elterjedésével létrejöhet egy a jelenleginél demokratikusabb, elektronikus alapokon működő parlamentáris rendszer, az e-demokrácia. Mi az e-demokrácia.?. Az e-demokrácia tulajdonképpen nem más, mint a társadalomszerveződési funkciók visszaszerzése az egyének és közösségeik által. Az interneten működtetett rendszer bárki számára biztosítja a tájékozódást, a közvetlen részvételt a döntési folyamatok minden lényeges mozzanatában. Az e-demokráciában az egyén ötletét a többség pártoktól függetlenül mérlegelheti és átgondolhatja. A választott képviselők a választóikat képviselhetik, velük mindig azonos szinten állva. A polgároknak lehetőségük van az állam működését, gazdálkodását teljes körűen ellenőrizni, ügyeiket on-line szolgáltatások igénybevételével intézni. Hogyan épülne fel, miként működne az e-köztársaság.?.
-- Internet hozzáférés, mint alapjog... Valamennyi polgár számára biztosítani kell egy alapvető kommunikációra (e-mail, chat, stb.) és web böngészésre alkalmas hozzáférést, infrastruktúrát.
-- Tájékozottság... Az állampolgári jogok és kötelezettségek ismeretének, valamint az e-demokrácia gyakorlásának elsajátítása kiemelt figyelmet kell, hogy kapjon, az érettségi vizsga tárgyát kell képeznie.
-- On-line törvénykönyv... Mielőtt újakat írunk, a jelenlegi jogszabályokat bárki által érthető, emberi nyelvre kell lefordítani, és oly módon kell elhelyezni, hogy az összefüggések és függőségek egyértelműen láthatóvá, a változások követhetővé váljanak. Az egyes rendelkezések terjedelmét szigorúan korlátozni kell.
-- Igazságszolgáltatás információs rendszer... Célja a bíróságok tevékenységének ellenőrizhetővé tétele, valamint az elektronikus ügyintézés biztosítása. Az egyes eljárások státuszát, az ítéleteket, azok indoklását nyilvánosságra kell hozni, az eljárásban résztvevők jogainak figyelembevételével.
-- Kormányzati és önkormányzati információs rendszer... Lehetővé teszi, hogy a polgárok egy helyen tájékozódjanak és intézzék ügyeiket. Az intézmények rendelkezései és gazdálkodása valós időben nyomon követhetővé válna, a papíralapú dokumentumkezelés teljes egészében megszűnne.
-- E-parlament... A legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerv, mely törvényhozói hatalmat gyakorol, és a végrehajtó hatalmat ellenőrzi. Feladatai körébe tartozik a törvényalkotás, a kormány kinevezése és ellenőrzése. Valamennyi jogosult polgár kezdeményezhet népszavazást bármely közügyeket érintő kérdésben. A képviselők a saját körzetükben élők javaslatai alapján kezdeményezik a törvénytervezetek benyújtását, vagy módosítását, melyekről a polgárok internetes fórumokon mondhatják el véleményüket, korlátozott terjedelemben. A javaslatot felterjesztő képviselőkkel csak a saját körzetéhez tartozó polgárok kommunikálnak közvetlenül, más körzetekhez tartozó képviselőkhöz, kormánytagokhoz a választók kérdései, észrevételei alapján a képviselőtársak intézhetnek kérdéseket, nyújthatnak be javaslatokat. A javaslatokat emberi nyelven, tényekkel alátámasztva, korlátozott terjedelemben és szigorúan tárgyszerűen kell megfogalmazni, kötelezően előírva a rövid, vázlatpontos ismertetést. Döntéseket a polgárok hoznak kétfordulós, elektronikus népszavazással. A törvényhozásban aktívan résztvevő polgárokat adókedvezménnyel kell motiválni.
-- Szavazás... A jogosult polgár bármely internet hozzáférési pontról (pc, mobiltelefon, stb.), vagy állami szavazóterminálról leadhatja voksát. Amennyiben a jogosultak legalább x százaléka nem ad le érvényes szavazatot, a javaslat -változatlan formában- egy alkalommal újra benyújtható. Az első fordulón túljutott javaslat egy illetékes kormányhivatalhoz kerül, ahol x napon belül költségelemzést és hatásvizsgálatot végeznek, melyről a képviselő közzéteheti véleményét. A polgárok ezt követően a második fordulóban hoznak döntést a javaslatról.
-- Kormány... Bármely szakirányú végzettséggel, szakmai tapasztalattal rendelkező polgár jelöltetheti magát állami vezetői posztra. A vezetők megbízatása határozatlan időre szól. Az állami vezetők negyedévente kötelesek beszámolni az általuk vezetett testület tevékenységről, melyet a polgárok szavazással értékelnek. Ha egy állami vezető 2 egymást követő szavazáson, vagy egy éven belül 3 alkalommal nem képes megszerezni a szavazatok  többségét, új tisztségviselőt kell választani.
-- Képviselőválasztás... Nincsenek általános választások, választási kampányok, minthogy a képviselők megbízatása határozatlan időre szól, visszahívásuk bármikor kezdeményezhető. A képviselőjelöltek az interneten teszik közzé programjukat, elképzeléseiket, melyre a választók leadhatják szavazatukat. A program elemeit mérőszámokkal, határidős kvótákkal kell ellenőrizhetővé tenni.