"A világon azért vagyunk, hogy otthon legyünk benne valahol mindannyian.." ** -- Tamási Áron

Déli Magyar Krónika

""A természet mindig tökéletes és soha nem szegi meg törvényét.""
-- Leonardo da Vinci --

""Az Isteni erő, aki a kivágott csonkból termőfát tud növeszteni újra, nem hagyja elveszni a népeket sem, akik benne hisznek.""
-- Wass Albert --

""Az igazi természeti törvényeket nem írták könyvekbe és nem őrködnek fölöttük fizetett tisztviselők. Veled, benned és körülötted élnek, és a világ teremtésétől a világ végezetéig változatlanok.""
-- Bíró Csaba --

Vegetáriánus életmód és étkezés - Nagy Dávid

2014.03.02 14:09

 

Vegetáriánus életmódról és táplálkozásról.

A vegetarianizmus, mint fogalom története évezredekre nyúlik vissza, egy világszerte elterjedt táplálkozási gyakorlat, amely a növény evésre épül, a hús mentes és természetes táplálkozásra. A növényi étkeket használja fel, a zöldségek, gyümölcsök, gabonafélék, néha tejtermékek fogyasztására épül....

A vegetarianizmus filozófiája

--  A vegetarianizmus a nevéből eredően az a táplálkozási gyakorlat, melynek követője bármilyen állat megölésével elkészített táplálék elfogyasztását elveti. Több formában létezik, aszerint, hogy a húson kívül mely ételek fogyasztása tilos. Vannak, akik elutasítják a tejet és a tej készítményeket, tej termékeket, vagy a tojást. A szigorúbb vegán táplálkozás semmilyen állati eredetű ételt nem enged meg, tehát ezek sem fogyaszthatók, és még a mézet is tiltják. A nyers-evők emellett még főtt vagy sült ételeket sem esznek.
--  Sok vegetáriánus számára ez nemcsak táplálkozási gyakorlat, hanem egy kiterjedt eszmerendszer és világnézet, melyet az a fő törekvés jellemez, hogy az ember a lehetőségeihez mérten minél kevesebb állatnak okozzon szenvedést, különös tekintettel a tudatos, fejlett idegrendszerrel rendelkező állatokra. Mások a húsevést más okból utasítják el, például azért, mert nem szeretik, undorodnak a nyers hústól, vagy pedig azért, mert a diétájuk nem engedi meg. A fenilketonúria például csak egy fehérje szegény szigorú vegán diétával tartható karban, ami még a hüvelyesek és a nagy sikértartalmú gabona félék fogyasztását is tiltja.
--  A vegetarianizmus világnézete a modern társadalmakban a reform- vagy natúr-táplálkozási irányzatok egyike, így követői rendszerint nagy hangsúlyt fektetnek az egészség tudatos megőrzésére. Emellett a hús termelés ökológiai költségessége, illetve a nagyipari előállításhoz társuló jelentős környezet terhelés és környezet szennyezés következtében kapcsolatban áll a környezet védelemmel; az állatok élet minőségének, leölésének és tárgyként való kezelésének etikai aggályai miatt pedig szorosan összefonódik az állat védelemmel és az állat jogi mozgalommal is.

A vegetarianizmus története

--  A vegetarianizmus először Indiában és tőle függetlenül az ókori görög világban jelent meg. Mindkét kultúrában kezdettől fogva vallási-filozófiai törekvések része volt. Következetes, az egész közösségben gyakorolt vegetáriánus életmódot egy természeti népnél, vagy őslakos közösségben sem találtak. A vegetarianizmus mint fogalom és jelentékeny mértékben elterjedt táplálkozási gyakorlat  első feljegyzései a Bibliából valók amint megemlíti, hogy Isten az embernek, megteremtése után növényi táplálékot rendel. Dániel és társai visszautasították a királyi ételeket és csak zöldségféléket fogadtak el eledelül, mivel rejtegetni akarták zsidó voltukat.
--  Az ókori görög világban a vegetarianizmust a lelkes élőlényektől való tartózkodásnak nevezték. Csak a felső, képzett, filozófiában jártas réteg követte. A köznép szükségszerűen húsban szegényen táplálkozott, de tengeri nép lévén népszerű volt az olcsó hal.. További említések az ókori Indiából, Egyiptomból és az ókori görög civilizációkból származnak. Az Ó-Egyiptomi papok, a Perzsa Zarathustra hívei, a Buddhizmus, később a Zen-Buddhizmus követői mind vegetáriánusok voltak.
--  A híres ókori Görög filozófusok, orvosok: Platón, Szókratész, Püthagorasz, Epikurosz, Hippokratész szintén vegetáriánusok voltak és tanítványaikat is következetesen vegetáriánus étrendre szoktatták, mivel felismerték annak az az emberi szervezetre tett hatását. Platón az ideális államról írt könyvében kitér a polgárok táplálkozására is, amelyben csak növényi eredetű étel kerül az asztalukra. A táplálkozási gyakorlat mindkét előfordulása szorosan kötődött az állatok irányában felvállalt erőszak mentességhez, melyet Indiában ahimszá néven ismernek, fő pártfogói pedig a vallási csoportok, illetve filozófusok voltak.
--  A vegetarianizmus európai gyakorlásával kapcsolatban a legkorábbi megbízható bizonyítékok az időszámítás előtti 6. századból származnak. A Görögországban ez időtájt elterjedő vallási irányzat, az orphizmus követői nem fogyasztottak húst, valamint Dél-Olaszország görög telepesek által lakott területén a filozófusként, illetve vallási és erkölcsi tanítóként ismert Pitagorasz vagy Püthagorasz is tartózkodott az állatok húsának fogyasztásától.
--  Pitagorasz követői, a püthagoreusok, nem mind gyakoroltak szigorú vegetarianizmust, de a filozófiai iskola belső köre mindenképp mellőzte a húsfogyasztást, és az akkori közvélekedés szerint is a hústól való tartózkodás volt a „pitagoraszi élet” egyik legfőbb erénye. Az orphikusok és a püthagoreusok emellett nem fogyasztottak tojást, valamint nem éltek a hús isteneknek való rituális felajánlásával, mely a hagyományos vallási áldozatbemutatás lényeges része volt akkortájt.
--  Az időszámítás előtti 5. században Empedoklész a vegetarianizmus és az állatok általános tiszteletének radikális elkötelezettjeként tűnt ki kora gondolkodói közül. Az ókori vegetáriánusok közül sokan úgy tartották, hogy a húsfogyasztás gátolja őket aszketikus és filozófiai fejlődésükben. Legtöbbjük a magatartására etikai magyarázattal szolgált, elutasította az állatok feláldozásának általánosan elterjedt gyakorlatát, és igyekezett előtérbe helyezni az ember és más állatfajok közös jellegzetességeit. Ezzel szemben ellenfeleik jellemzően az ember és állat közötti különbségeket igyekeztek kihangsúlyozni.
--  A kérdés, hogy az ember tartozik-e bárminemű erkölcsi felelősséggel az állatok irányában, jelentős vita tárgyát képezte, és az akkori két oldal civódása nagy hasonlóságot mutat az állati jogok támogatóinak és ellenzőinek modern kori vitáival. A vegetarianizmus jellemzően kapcsolatban volt a lélekvándorlásra vonatkozó vallásos meggyőződéssel. Más filozófiai iskolákban, a peripatetikusok, a sztoikusok és az epikureusok között nagyon kevesen választották a vegetarianizmust.
--  A sztoikusok kifejezetten antivegetáriánusok voltak. Szerintük az embernek nincsenek morális kötelezettségei az állatokkal szemben, mivel az állatok nem eszes lények. A cinikusok igénytelen életmódjuk miatt kevés húst fogyasztottak, de ezt nem okolták meg. A platóni akadémián Xenokratész és Polemon a vegetarianizmus mellett érvelt. A peripatetikusoknál Theophratosz is hasonló véleményen volt. A császárkori platonikusok és neoplatonikusok egy része is ugyanígy gondolkodott, közöttük Plutarkhosz, a tyanai Apollóniosz, Plótinosz, Porphirius Tyrius. Porphirius egy átfogó írásában meg is okolta választását, amiből idézetek révén még az ellen véleményeket is megismerhetjük..
--  A Neapolisz-i Clodius a vegetarianizmus ellenzőinek szószólója volt. Azóta elveszett írásában, a Húsételek megvetőiben rámutat arra, hogy vannak állati eredetű orvosságok. Az ellenzők egyik, talán clodiusra visszavezethető érve az volt, hogy az emberek és az állatok között természetes és jogos háború dúl, mivel egyes állatok embereket támadnak meg, vagy elpusztítják a termést. Ezért jogos az állatokat, mint ellenséget megölni. Egy további érv volt, hogy az emberi testnek jót tesz a húsevés, mivel az orvosok húsételeket javasolnak a lábadozás idejére, és az atléták is előnyben részesítik. A manikheusoknál a papi funkciót ellátó kiválasztottak etikusan motivált lakto-vegetariánusok voltak. A hívek szélesebb körére azonban kevésbé szigorú szabályok vonatkoztak.

A vegetarianizmus mitológiája

--  A vegyes táplálkozásúak és a vegetáriánusok között egyaránt széles körben elterjedt hit szerint az emberiség kezdetén – az "aranykorban", annak aranykorában – fajunk szigorúan erőszakmentes életet élt. Ebben a korszakban még a vadászat, állattenyésztés és húsevés, illetőleg a mezőgazdasági munka ismeretlen és szükségtelen volt, mivel a föld bőségesen szolgált eleséggel minden élőlénynek.
--  Ezt az ősi mítoszt mások mellett feljegyezte: Hésziodosz, Platón, Politikosz és a híres római költő, Ovidius is.. Egész népekről feltételezték, hogy tisztán növényi anyagokkal táplálkoztak. Az Odüsszeia a békeszerető lótuszevőkről ír, akik az édes, feledés hozó lótuszgyümölccsel táplálkoztak. Hérodotosz szerint a lótuszevők egyetlen tápláléka ez a gyümölcs volt. Diodórosz Etiópiában élő népekről ír, akik kizárólag gyökerekkel, magokkal vagy fával táplálkoztak.
--  Ezek a tudósítások mesés jellegűek és mondaszerűek, aranykoriak, ezüstkoriak, bronzkoriak. Többnyire békés, boldog és barátságos népekként írják le őket.. Az őskeresztények is vegetáriánusok voltak, így az esszénusok és a rózsakeresztesek is növényi étkeket fogyasztottak és tartózkodtak a tisztátalan húsevéstől. Miután a késő ókori Római Birodalomban elterjedt a kereszténység, a vegetarianizmus csaknem teljesen eltűnt Európából.
--  A késő ókori és a középkori Európában aszketikus okokból számos szerzetes rend korlátozta vagy tiltotta tagjainak a hús fogyasztást, a hal evéssel azonban nem hagytak fel, tehát mai értelmezés szerint nem voltak vegetáriánusok. A reneszánsz kori Európában újból feltűnt a vegetarianizmus. Első akkori képviselői közé tartozott: Leonardo da Vinci és Pierre Gassendi voltak, de szélesebb körben csak a 19. század és a 20. század során terjedt el ismét...

A vegetarianizmus irányzatai

--  A vegetarianizmusnak több, különféle irányzata létezik, melyeket az eredeti jelentéssel ellentétben a növényi ételek mellett fogyasztott egyéb állati eredetű élelmiszerek alapján különböztethetünk meg. Ebben az esetben a szempont nem az állati eredetű élelmiszerek egészségre gyakorolt hatása, hanem a vegetáriánus eszmeiség.
--  Az egyéb állati eredetű élelmiszerek rendszerint nem kapcsolódnak közvetlenül az állat leöléséhez, közvetett módon azonban hozzá járulhatnak ahhoz, valamint a kegyetlen vagy kedvezőtlen tartási körülmények miatt az állatok teljes élethosszig való hányattatásához, illetve, elkerülendőnek ítélt környezet terheléshez vezethetnek.

* Szemi vegetarianizmus
A fogyasztható állati eredetű nyersanyagok fehér hússal, baromfihússal és hallal bővülnek.
* Ovo-Lakto vegetarianizmus
A növényi élelmiszerek mellett tojást, latinul ovum, illetve különféle állatok tejét, latinul lac és-vagy az abból készült tejtermékeket is fogyasztó személyek táplálkozása.
* Ovo vegetarianizmus
A növényi ételek mellett tojást is fogyasztó személyek táplálkozása.
* Lakto vegetarianizmus
A növényi ételek mellett különféle állatok tejét és/vagy az abból készült tejtermékeket is fogyasztó személyek táplálkozása.
* Veganizmus
 A veganizmus, vagy szó szerint vett vegetarianizmus gyakorlója a vegán, aki tisztán növényi ételeket fogyaszt, vagyis minden állati eredetű élelmiszert mellőz a táplálkozásából. A vegánok egy része a táplálkozás mellett más tekintetben is törekszik úgy élni, hogy azzal ne okozzon szükségtelenül szenvedést az állatoknak, illetve ne támogassanak olyan vállalkozásokat, amelyek az állatok célzott kizsákmányolására épülnek vagy azzal közvetlen kapcsolatban állnak. Így jellemzően nem vásárolnak bőrből vagy szőrméből készült, illetve állatokon tesztelt termékeket sem.

A vegetáriánus táplálkozásról és étrendről

--  A közhiedelemmel ellentétben nem jellemző különösebben a vegetáriánusokra a gabona húsok szejtán, a szója kockák, a szója granulátumok, a növényi alapú kolbász félék, illetve az egyéb, kifejezetten húsok helyettesítésére és imitálására szolgáló termékek fogyasztása. Ezek a termékek elsősorban a vegetáriánus életmód kezdetén kaphatnak nagyobb szerepet, amikor az egyén jellemzően a megszokott ételeit próbálja elkészíteni hús nélkül.
--  A tudatos vegetáriánusok jelentős része idővel a keleti konyha felé fordul, amely nagy számban tartalmaz teljes értékű növényi ételeket. A mindennapos vegetáriánus étrend a zöldségek és gyümölcsök mellett rendszerint nagy választékban és számtalan módon felhasználva tartalmazza az alábbiakat:
--  Gabonák:. barna rizs, köles, árpa, hajdina, amaránt, búza, tönkölybúza, rozs, zab…
--  Száraz hüvelyesek:. babok, borsók, lencsefélék; sárgaborsó, csicseriborsó, vörös lencse, urad dál, mung dál…
--  Olajos magvak:. dió, mogyoró, szezámmag, lenmag, napraforgómag, kókuszdió, mandula…
--  Egzotikus fűszerek:. chili, fahéj, kasszia, fekete kősó, gyömbér, hing, kardamom, kalonji, koriander, kurkuma, lepkeszegmag, mustármag, római kömény, szegfűbors, szegfűszeg…
--  Gyakori vélekedés, hogy a vegetarianizmus drága, hiszen a bioételek, valamint a primőr, illetve importált gyümölcsök és zöldségek borsos áron kaphatók. Valójában a vegetarianizmust nem lehet szorosan össze kapcsolni a primőr, illetve importált zöldségek és gyümölcsök fogyasztásával, hiszen ennek a táplálkozási irányzatnak a követői a környezetvédelem, az etika és az alapvető ésszerűség okán gyakran a helyben, természetes körülmények között termelt, évszaknak megfelelő zöldségeket és gyümölcsöket részesítik előnyben, melyek jellemzően jóval kedvezőbb áron kaphatók.
--  A biotermékek közül elsősorban a kész- és feldolgozott ételek drágák, mivel a gondos, kisebb volumenű ipari feldolgozás, valamint a tartósító szerek hiányából következő rövid eltarthatóság jelentős költségtöbbletet produkál, illetve ezen ételek késztermék mivolta és fogyasztói bázisa nagyobb árrés alkalmazására ad lehetőséget. A hosszú eltarthatóságú alapanyagok, például a teljes gabonák, száraz hüvelyesek és olajos magvak, a prémium márkák és elárusítóhelyek kerülése esetén alacsonyabb áron is beszerezhetők, és a sokoldalú felhasználhatóság miatt sok vegetáriánus igényeinek jobban megfelelnek.
--  A helyesen összeállított, tejet, tejterméket és tojást tartalmazó vegetáriánus étrend az elterjedt vélekedés szerint tartalmazza az egészség megőrzéséhez szükséges összes tápanyagot. Az ilyen vegetáriánus étrend számos egészségügyi előnyét kutatások is alátámasztják, ám az egészségtelen ételkészítési módok és az egyoldalúság rossz esetben ezt ellensúlyozhatják is. Vannak, akik szerint még a megfelelően összeválogatott és összeállított vegán étrend is megfelelő arányban tartalmazza az esszenciális aminosavakat. A vegetáriánus étrendben kevesebb az állati fehérje, a telített zsír és a koleszterin, viszont több a szénhidrát, a rost, a magnézium, az antioxidáns, a kálium, és a folát, mint a vegyes kosztban.
--  A kalcium felvétel a legtöbb vegetáriánusnál a vegyes táplálkozásúakéhoz hasonló, kivéve azokat a vegánokat, akik túl kevés levélzöldséget fogyasztanak. A D-vitamin termelődhet a napsütésnek kitett bőrben, bejuttatható tejjel, tejtermékekkel vagy tojással. A vegánok szójatejjel, gabona magvakkal és ultraibolya fénynek kitett gombával szintén elegendő mennyiséghez juthatnak..
--  A helytelenül összeállított vegetáriánus étrend számos hiány betegséget előidézhet, sok betegségben előidézhet állapot romlást, elég csak egy vashiányos anémiára gondolni, ezért a vegetáriánus étrendre való áttéréskor tanácsos táplálkozási szakember segítségét is igénybe venni. Az étrend gondos összeállítása a vegyes táplálkozás esetében is hasonló jelentőséggel bír, elmulasztása pedig szintén komoly egészségügyi szövődményekhez vezethet, ahogy azt az elhízás, a cukorbetegség és az egyéb, úgynevezett civilizációs betegségek rohamos terjedése is mutatja.
--  A B12-vitamin életfontosságú az ember számára, és jelentősebb mennyiségben csak az algákban, állati eredetű termékekben, és bakteriális erjesztéssel készült élelmiszerekben fordulnak elő. Kisebb mennyiségben megtalálható még a teljes értékű búzában, malátamézben, barnarizsben, szójalecitinben és a sörélesztőben is.
--  Bár a szervezet képes akár 30 évig is tárolni és újra hasznosítani a vitamint, a test tartalékai néhány év alatt kifogyhatnak, és hiánytünetek jelentkezhetnek, ami azonban vitamin készítmények megfelelő adagolásával megelőzhető. A kiegyensúlyozott, nem vegán, de vegetariánus étkezés képes ezt a vitamint is biztosítani. A klinikai tapasztalatok szerint azonban a B12-hiány gyakori a vegánoknál, és ritkábban előfordul a vegetáriánusoknál.
--  A Vas is lényeges, egy másik fontos szempont a vasbevitel. A növényi élelmiszerekben ugyanis kevesebb a vas, és rosszabbul is szívódik fel, mint az állati táplálékból. Vannak azonban vasban bővelkedő növényi részek, mint például a feketeribizli, és egyes gyümölcsök és zöldségek még segítik is a felszívódást. Egyes anyagok, mint például az oxálsav akadályozzák a vas felszívódását, így például a spenótból nem szívódik fel annyi vas, mint amennyit a néphit gondol.
--  Mivel a tejben kevés a vas, ezért a vegánok vasellátottsága jobb, mint a többi vegetáriánusé. A vegetáriánusok vastartalékai azonban kisebbek, mint a többségé, és egyes tanulmányok szerint a hiány akár: 40% vagy: 58% is lehet. Ezzel szemben az Amerikai Dietetikusok Szövetsége szerint a vashiányos vérszegénység nem gyakoribb a vegetáriánusoknál, mint a többi embernél.
--  A Zsírsavak is fontosak, a növények tartalmaznak alfa-linolénsavat, de nincsenek bennük hosszú láncú zsírsavak, mint EPA és DHA. A tej, a tejtermékek és a tojás is csak keveset tartalmaz, így a vegetáriánusokban ezek szintje alacsonyabb, mint a többségnél. Ám ennek alacsonyabb szintje nem hat egyáltalán károsan az egészségre. Mindenesetre gyártanak már DHA-t tengeri fű kivonatból, és mostanában jelennek meg EPA-t és DHA-t egyaránt tartalmazó termékek is. Egyes algafajok gazdagok más zsírsavakban.
--  A fehérjék, a fehérjebevitel lényegesen alacsonyabb a vegetáriánusoknál, mint a többi embernél. A megfelelő összetételű fehérjebevitel kihívás lehet a vegetáriánus életmódot követők számára. Kanadában, Ausztráliában, Nagy-Britanniában, az Amerikai Egyesült Államokban, Új-zélandon és különböző európai országokban végzett kutatások szerint a vegetáriánus életmóddal is megfelelő arányban juttathatók be a fehérjék, amennyiben rendelkezésre áll a változatos növényi táplálék.
--  A fehérjék építőkövei az aminosavak; ezekből nyolc esszenciális, vagyis az emberi szervezet nem képes szintetizálni őket. A tej, a tejtermékek és a tojás teljes értékű fehérjéket tartalmaz, de kevés növényben van jelen mind a nyolc. Emellett vannak még kiegészítő párok, mint a bab és a barna rizs; ezek szétoszthatók több étkezésre is. Egy 1994-es kutatás szerint ezek megfelelő változatosságban összeválogatva képesek biztosítani az emberi szervezet fehérje szükségletét, még a testépítőkét és a sportolókét is.
--  A tanulmányok átlagban a vegetáriánusok testtömeg indexe kisebb, koleszterin szintje és vérnyomása alacsonyabb, és közöttük ritkábbak a szív és vese betegségek, a magas vérnyomás, a csontritkulás, a metabolikus szindróma, a cukorbetegség, az Alzheimer-kór és más demenciák. Egy hetednapi adventistákon végzett tanulmány szerint a vegetáriánusok kevésbé voltak hajlamosak a depresszióra, és a kedélyük is jobb volt, mint a többieknek. Egy tanulmány szerint az angol vegetáriánusok halandósága alacsonyabb, várható élettartama hosszabb, mint a teljes népesség átlagának.
--  Három fejlett országban végzett öt különböző összehasonlító vizsgálat metaanalízise szerint a koronáris szívbetegség a vegetáriánusoknál: 24%-kal kisebb, mint a hozzájuk hasonló helyzetű vegyes táplálkozásúaknál. A szerzők szerint ez a vegetáriánusok alacsonyabb koleszterin szintjére, az LDL-koleszterin csökkent oxidációjára, vagy a véralvadási faktorok szintjének megváltozására vezethető vissza.
--  A keringési betegségek, a gyomor-, bél-, a tüdő-, a mell- és a prosztatarák halálozási arányában nem volt különbség, mint ahogy más halálokokban sem. A kiértékelésbe bevont: Oxford Vegetarian Study szerint a vegánok koleszterin szintje volt a legalacsonyabb, őket követte a többi vegetáriánus és a halevők, és a vörös húst is evők koleszterin szintje volt a legmagasabb. A koronáris szív betegség összefüggött az állati zsír, a telített állati zsír és koleszterin felvételével.