A Védák, a Védikus irodalom.
A Védák vagy védikus irodalom a hinduizmus szent írásai. A Védák a hindu vallás szakrális iratai, az emberiség eddig ismert legrégibb szövegei. A Védák szanszkrit nyelven keletkeztek, India és a hinduizmus klasszikus nyelvén íródottak, amely a világ legősibb nyelve. A Véda szó azt jelenti, hogy "tudás", szanszkrit nyelven. A védikus irodalom szerint az "Istenemberek” hozták a szanszkritot a Földre.
A Védák, a védikus irodalom
-- A Védák vagy védikus irodalom az Indiai és a világ irodalom legrégebbi irodalmi emlékei, körülbelül: 30 ezer évesre tehetőek. A Védák a hagyomány alapján az univerzum ezoterikus bölcsessége. A véda szó tudást vagy szent ismeretet jelent. Sok hindu úgy hiszi, hogy a Védák öröktől fogva léteztek. A vallásos hagyományok egy része Brahmához köti, aki a világ teremtésekor nyilatkoztatta ki e szent szöveget.
-- A Védák az ősi indiai szent iratok, a Védák keletkezéséről a modern tudomány nem rendelkezik pontos, hiteles adatokkal. A szentírások által meghatározott idő tekinthető csak precíznek. A Védák keletkezését a hagyomány az őskor kezdetére teszi (i.e. 30 000). Néhány kutató szerint: i. e. 3. évezredi, az árják megjelenésének időpontjához kötik, bár szövegük sokkal ősibb, mint maga az árja irodalom.
-- A Védák, vagyis a hindu vallás szakrális iratai az emberiség eddig ismert legrégebbi szövegei. A véda szó, tudást jelent. Eredeti jelentését tekintve, a látás, meglátás, belátás szavakkal rokonítható, s olyan tudás anyagot jelöl, amely örök érvényű, és minden körülmények között igaz. Olyan tudást jelöl, amely mindent átfogó, minden tudomány területre kiterjedő, a végső és teljes igazságokat tartalmazó.
-- A Védák mindenféle tudást tartalmaznak, nem csak spirituális, lelki, vallási tartalmakat, hanem egészen gyakorlati, konkrét tudományos elméleteket is. Ilyen például az atomi idő számítása, vagy a matematika, amely korunkban a materialista személyek által is megbecsült tudományág.
-- Az ősi Védák nyelve egy a papság által mesterségesen létrehozott mű nyelv: szanszkrit, a jelentése csinált, megszerkesztett, melyet a tudományok és a szertartások céljaira hoztak létre. Ott, Akkor, Valakik már tudták és cselekvőleg meg is valósították azt, amit mi a harmadik évezredünk kapujában még csupán tervezgetünk az: Eszperantó nyelv álmaként.
-- Ősi memorizációs technikákra támaszkodva e szövegek évszázadokon keresztül szájhagyomány útján terjedtek. Sőt, mivel rituális értéke csak az apáról-fiúra, mesterről-tanítványra élőszóban áthagyományozott szövegnek volt, azért még az írás megjelenése (Kr. e. VII. sz.) után is, egészen a legutóbbi időkig, azaz majdnem háromezer éven keresztül, szinte kizárólag szájról szájra őrződtek meg e szövegek.
-- A Védák szövegét leírni csak az i.e. I. évezredben kezdték el, mivel a Bráhmin papok úgy találták, hogy az emberiség várható hosszú szellemi hanyatlása következtében egyre inkább elvész az embereknek azon képessége, hogy a hosszú szövegek kívülről történő megtanulására képesek legyenek.
-- A védikus szentírások hatalmas terjedelműek. A Mahábharata: 100 ezer verset, a Rig Véda: 10 ezer verset, a Purána pedig sok százezer versszakot tartalmaz. A védikus irodalom legfontosabb célja az, hogy az embereket felvilágosítsa az önmegvalósításról, valamint az anyagi kötöttségektől és szenvedésektől való megszabadulás tudományáról. A Védák azt tanítják, hogy az anyagi test és ez a világ csupán átmeneti, míg a lélek örök.
-- A Védákat örökké való szentírásoknak tekintik, amelyek magától a Legfelsőbbtől származnak. Száraz anyagi logikával vagy tapasztalati úton nem lehet megérteni ezeknek az írásoknak a mondani valóját. Úgy tartják, a közönséges, materialista gondolkodású emberek számára felfoghatatlan. A Védák tudását teljesnek és csalhatatlannak tekintik, amely megértésének hiteles módja az, ha valaki megfelelő, autentikus forrásból, egy lelki tanító mestertől hallja.
A Védák könyvei és témái
-- A védikus bölcselet nemcsak a teremtés elméletet, hanem számtalan más témát is érint. Szinte minden tudomány területre kiterjed: matematika, csillagászat, gyógyászat, sebészet, táncművészet, várostervezés. Az Atharva védában például megtaláljuk az ájur-védikus orvos tudomány részletezését, melynek alapja a megelőzés.
-- A Védák mai formájukban négy fő részből, gyűjteményből állnak. A Rig-véda himnuszokat, a Jadzsur-véda áldozóigéket, a Száma-véda ősi dallamokat, míg az Atharva-véda főként varázsigéket foglal magába. Legősibb közülük az 1028 himnuszból álló Rig-véda, amelynek kora több tízezer évesre becsülhető.
-- E fantasztikusan gazdag ismerettár időtlen szentírás, melynek legfontosabb üzenete a Legfelsőbb Abszolút Igazságról szól. Tágabb értelemben a Védák részét képezi többek közt a Bhágavata-purána, a Bhagavad-gítá, a Mahábhárata, a Rámájána, a Vászhista-jóga. Ezek a hindu Bibliák, szentiratok, amelyek korlátozás nélkül, minden kornak és minden embernek időszerű, és örök érvényű tudás anyag.
-- A lelki természet tudása biztosan létezik. De ezzel a tudással nem lehet kísérletezni. Ha el akarjuk érni, el kell fogadnunk a Védák utasításait. Az igazság ott van, csak el kell vennünk. A Védák nagyon tudományosan mutatják be az igazságot, axiómák alapján. Elvezetnek minket minden eredet eredetével való kapcsolatunk megvalósításához, és ezért az önmegvalósításhoz is.
-- Mivel az anyagi elméletek és tudomány állandóan változtak a múltban, és mivel a tudósok nem tökéletesek, ezek továbbra is változni fognak a jövőben. Láthatjuk, hogy nem érhetjük el az abszolút tudást az anyagi érzékekkel. De a Védákat az Úr maga tárta fel, ezért a Védák tudása tökéletes, és az idő múlásával nem változik meg.
-- A Védák által ajánlott segítségen nem kell spekulálni, nem kell elfogadni vak hittel sem. Ez tudományos tudás, és ezt a transzcendentális tudást akkor értjük meg, ha meghallgatjuk a védikus tudás tekintélyeit. Ahogyan az egyetemeken a diákok a professzorokat hallgatják meg.
-- Ennek a tudásnak az egyik hiteles forrása A Bhagavad-gítá, úgy, ahogy van, Bhaktivédánta Szvámi Prabhupádától. Sok időt és gondot megtakaríthatunk, ha elfogadjunk a védikus tudás e tiszta forrását. A védikus tudás célja megérteni az Urat, Krsnát, és a Vele való kapcsolatunkat. Krsna maga mondta, Engem a Védák által lehet megismerni, Én vagyok a Védánta összeállítója, és Én vagyok a Védák ismerője.
-- A Védák
-- 1. Rig-véda
-- 2. Jadzsur-véda
-- 3. Száma-véda
-- 4. Atharva-véda
-- A Védák könyvei
-- 1. Bhágavata-purána,
-- 2. Bhagavad-gítá,
-- 3. Mahábhárata,
-- 4. Rámájána,
-- 5. Vászhista-jóga.
A Védák szerint az emberi élet
-- A Védák könyvei szerint minden ember egyéni törekvését átfogja az alapvető négy nagy életcél. Sőt ezek nem egyszerűen csak célok, hanem az emberi születés ajándékai is. Mindezek pedig nem külön-külön, hanem egy teljes és harmonikus egységben kibontakoztatva.
-- Az emberi élet négy élet célja:
-- 1. Artha, az anyagi javak szerzése, felhalmozása, a nyereség, a gyarapodás.
-- 2. Káma, az egyéni vágyak beteljesítése, melyek elégedettséget, jóleső örömet, jólétet ad.
-- 3. Dharma, a magasabb rendű célok követése, az igazság, a szeretet, a kötelességek betöltése.
-- 4. Móksa, a felszabadulás az anyagi világ kötelékei alól, a lélek uralkodása a fizikai test felett.
-- Artha
-- Minden ember így van ezzel, amikor életet kapunk, az Artha céllal ismerkedünk meg elsőként. Az ember gyarapodása, anyagi javaink megszerzése és bővítése mind biztonság érzetet adnak. Persze látszólag csak, hiszen az anyag múlandó, a lélek ami örökké való.
-- Az ember ezen élet cél teljesítése közben fontosnak tartja, hogy ösztönös szükségletei az életben maradása miatt kielégüljenek, például legyen mindig mit ennie, legyen hol álomra hajtania a fejét. Ezért fontos számára az otthon, a birtok, legyen mindig elég pénze igényeinek kielégítésére.
-- A hindu szemlélet szerint az anyagi gazdagság nem arra való, hogy fényűző életmódot folytassunk, ezzel kivívva mások irigységét, hanem arra való, hogy segítségükkel betöltsük a Dharmánkat, kötelességeinket, s ebben támogassuk a körülöttünk élő embereket is.
-- Káma
-- Az emberi vágyak forrása kiapadhatatlan. Vágyunk sok mindenre: társra, családra, gyermekre, szexualitsára.. Az Artha és Káma élet célok anyagi természetűek. Az ősi szent könyvek, a Védák, a Biblia, a Korán szerint is az ember vágyai azok, melyek szenvedést hoznak az emberre. Gondoljunk csak bele, mennyire igaz ez.
-- Amíg az ember vágyakozik, addig nem teljes, hiszen vágyának a célja valamilyen hiányosság betöltése. Az ember szenved, amíg vágyát be nem tölti. A vágy nélküliség nagy kísértésektől óvhatja meg az embert. A sóvárgás felkavarja a tudat nyugodt áramlását. Hitvánnyá és aljassá tesz, megnyomorítja az embert.
-- Dharma
-- A szó ismerősen cseng: Dharma. Megannyi jelentés, megannyi kultúrában. A Dharma szankszkrit szó jelentése: "Nagy Rend". A világegyetemet éppúgy, mint az emberi életet vezérlő és fenntartó elv, kötelesség, mely egyénenként eltérő, de célja mindenki számára a teljes boldogság elérése.
-- Hiszen az embert kötelességének teljesítése mindig boldogsággal tölti el. Amikor a Dharma követése az ember fontos élet céljává válik, megjelenik benne az egyetemes, illetve önmaga igazságának követése, a szeretet tudat állapotának kiterjesztése minden élőre, az életének erkölcsök szerint való vezetése.
-- Moksha
-- A Moksha a fizikai világ illúzióinak meglátása által elvezeti követőjét saját korlátainak, a világ törvény szerűségeinek szellemi meglátásán át az ember anyagi mozgatórugóinak levetéséhez. Amikor az ember ráeszmél arra, hogy lénye szellemi, örökké való és végzet nélküli, akkor lehull a fátyol látása elől.
-- Ezután pedig képessé válik az életet szabadon megélni, elfogadni a benne ható erők és energiák egymásra hatását. Az ember törekvése ezután már nem a múlandó dolgok gyarapítása, hanem életében a szellemi elvek megélése. A Moksha állapota a totális szabadság állapota, valójában minden ember vágya.
A Bhagavad-gítá
-- A Bhagavad-gíta a védikus irodalom egyik alap műve, a védikus irodalom filozófia összefoglaló remeke. A Bhagavad-gíta szanszkrit filozófiai költemény, a hindu vallás legszentebb könyve. A cím magyar jelentése: "A magasztos szózata". A mű eredetileg a Mahábhárata című eposz része, de önállóan még nagyobb hírnévre tett szert, mint a teljes mű.
-- A Bhagavad-gita jelentősége a hinduizmuson belül hasonló mértékű, mint a keresztény vallásban az Újszövetségé. A Bhagavad-gíta az Upanisadok és a Védánta-szútra mellett az ind filozófia harmadik legfontosabb forrás anyaga. Filozófiai mélységeire nemcsak Keleten figyeltek fel, hanem a Nyugati világban is sok nagy gondolkodó nagyra értékelte.
-- A Bhagavad-gíta a Mahábhárata című eposzba van beágyazva. A Mahábháratába foglalt keret történet szerint Krisna (Isten) a cselekvés szükségességét magyarázza, azzal a megkötéssel, hogy puszta kötelesség tudatból, érdek nélkül kell cselekedni.
-- Ezután a meditáció fontosságát hirdeti, majd az istenség áhítatos szeretetét (Bhakti) jelöli meg az üdvözülés útjaként. A költemény csúcspontja kozmikus vízió: Krisna látomásban megmutatja Ardzsunának, hogy az egész világ mindenség az ő lényének megnyilatkozása, a világ pedig csak káprázat.
-- Krisna (Isten) felvázolja több jógáját, amelyek teljes életet adnak, amely a testi és a szellemi erők felébresztésével hozzá segíti Ardzsunát ahhoz, megismerje saját létezésének értelmét és a karmájának lényegét.
-- A Bhagavad-gíta négy jógából áll, amely négy jóga egy teljes és egész egységet alkot. 1. A tudás jógája (Dnyána-jóga), 2. Az odaadás jógája (Bhakti-jóga), 3. A cselekvés jógája (Karma-jóga), 4. A meditáció jógája (Dhjána-jóga).
-- Krisna hangsúlyozza, hogy az embernek a karmáját be kell teljesítenie. A csatában elhullott ellenségek és barátok nem halnak meg véglegesen, új létformában élnek tovább, abban, amit számukra cselekedeteik meghatároznak, legyenek azok jók vagy rosszak. Az ember lényege örök, nem hal meg sosem.
-- A Bhagavad-gíta hatása oly nagy volt az egész világra, hogy szövegét nemcsak kiemelkedő indiai személyiségek méltatták, mint például: Gandhi, hanem olyan nemzetközi hírességek mint: Aldous Huxley, Albert Einstein, Carl Gustav Jung, Hermann Hesse, Georg Hegel, Friedrich Nietzsche, Jacques Cousteau.
-- A Bhagavad-gíta csodálatos forrása volt a fő inspiráció Gandhinak, aki így vallott erről: „Amikor kétségek kísértenek, ha csalódások érnek, és a szemem nem lát már remény sugarat a horizonton, a Bhagavad-gítához fordulok, amelyben mindig találok egy verset, hogy megvigasztaljon engem, és én azonnal elkezdek mosolyogni.
-- A Bhagavad-gíta öt fő témája:
-- 1. Ísvara: Istenség Legfelsőbb Személyiségéről
-- 2. Prakriti: Az Anyagi Természetről
-- 3. Dzsíva: Az Élőlényekről
-- 4. Kála: Az Örök Időről
-- 5. Karma: A Tettekről
A Vaszistha-jóga
-- A Védikus irodalom gyöngyszeme a Vaszistha-jóga. Az emberiség legősibb tudása a védikus tudás és tudomány különlegessége, hogy több ezer éven keresztül csak száj hagyomány útján örökítettek át és körülbelül ötezer évvel ezelőtt a főbb tanításokat írásban Véda Vjásza jegyezte le. Az ősi tudások forrása a könyv, amely megmagyarázza a létezés okát és értelmét.
-- A Vászistha jóga a Védikus filozófia és a szanszkrit nyelvű irodalom klasszikus és egyik legfontosabb alkotása. A Jóga Vaszistha kétségtelenül a legcsodálatosabb mű amit valaha írtak. A vaskos műben a bölcs: Vászistha tanítja Ráma hercegét a világ valódi természetére, a tudásra és a megvilágosodás útjára..
-- A Vászistha jóga időkön és korokon át szárnyaló bölcsességet őriz a tudat valódi természetéről, azaz Istenről. Olyan mélységes bölcsesség árad belőle, mely képes eloszlatni az ember életében a tudatlanságból, a testtel való azonosulásból fakadó szenvedést.
-- Egy beavatáson át esik keresztül az ember olvasás közben, és egyre inkább megvilágosodik előtte az, amiről a: táltosok, szentek, bölcsek meséltek. Aki valóban kíváncsi az élet legnagyobb titkára, az mindenképpen tanulmányozza teljes odaadással ezt az ősi írást, mely mély bölcsességet és tudást hordoz magában.
-- A mű szerzője: Válmiki Ramajana, az első költő. A híres Válmiki Rámajánának, a teremtés utáni legelső verses műnek a története a fontos. A történet Ráma király életét meséli el. Válmiki második műve, vagyis a Jóga Vaszistha, a megszabadulás természetes menete, egyenes és könnyű módja.
-- A "megszabadulás" alatt értendő a születés és halál örökös körforgásából való szabadulás. A mű Vaszistha és Ráma, az ideális tanító és az ideális diák párbeszédéből áll. Az Igazság szabaddá tesz általa. Olvasás közben az olvasó felszabadul a tudatlanság alól, amely után egyre közelebb kerül a megvilágosodáshoz.
-- A Jóga Vásistha -- A Halhatatlanság Virágfüzére
-- 1. Fejezet. -- Viradzsja (Vágyak föladása)
-- 2. Fejezet. -- Mumuksu Vivahara (Viselkedési szabályok)
-- 3. Fejezet. -- Utpatti (Teremtés)
-- 4. Fejezet. -- Sztithi (Létezés)
-- 5. Fejezet. -- Upaszáma (Megszűnés)
-- 6. Fejezet. -- Nirvána (Megszabadulás)