"A világon azért vagyunk, hogy otthon legyünk benne valahol mindannyian.." ** -- Tamási Áron

Déli Magyar Krónika

""A természet mindig tökéletes és soha nem szegi meg törvényét.""
-- Leonardo da Vinci --

""Az Isteni erő, aki a kivágott csonkból termőfát tud növeszteni újra, nem hagyja elveszni a népeket sem, akik benne hisznek.""
-- Wass Albert --

""Az igazi természeti törvényeket nem írták könyvekbe és nem őrködnek fölöttük fizetett tisztviselők. Veled, benned és körülötted élnek, és a világ teremtésétől a világ végezetéig változatlanok.""
-- Bíró Csaba --

Csokoládé az édességek királynője - Bíró Csaba

2014.03.07 19:21

 

Csokoládé az édességek királynője.

A csokoládé az élet egyik apró és legszebb öröme mindenki számára. A csokoládéról mint édességről szinte mindenkinek szép és kedves dolgok jutnak az eszébe. A csokoládé kis mértékben nemcsak orvosság, de valóságos csoda gyógyszer. Hatékony segítséget nyújt különböző betegségek megelőzésében.



Csokoládé készítés hagyományos módja

Szüretelés, feldolgozás, erjesztés, pörkölés

--  A csokoládé egy kakaó-babból készített édesség. Elterjedten vékony lapokban, bonbonként vagy italként lehet fogyasztani. A csokoládé nahuatl indián nevéhez, a xocolat (ejtsd: sokolatl) hasonló hangzású névként került a világ legtöbb nyelvébe, a magyarba is. 
--  A csokoládé kakaó-babból készül, melyet a kakaó-fáról szüretelnek le annak terméseként, gyümölcseként. A kakaó fák az egyenlítő környéki ültetvényeken találhatóak, a forró égövi trópusi területeken. A kakaó kizárólag ezeken a vidékeken, az egyenlítőtől északra és délre, körülbelül a 10. szélességi fokig terjedő területeken él meg.
--  A csokoládé készítés bonyolult procedúrájának első lépése a kakaóbabok betakarítása: a kakaófa óriási, érett, színes gyümölcsét általában október hónapban, illetve májusban szedik le.
--  Majd ezt a kakaó babokat tartalmazó gyümölcsöt összetörik, és a babokat, valamint az azt körülölelő gyümölcshúst, viszonylag gyorsan kiszedik a „héjból”. Ezt a keveréket aztán hagyják fermentálódni, azaz érlelik.
--  A természetes erjesztés körülbelül: 6 napig tart, majd az egészet kiszárítják. A csokoládé akkor lesz a legjobb minőségű, ha ez a szárítási folyamat természetes úton, azaz a napsugarak által megy végbe. A szárítást természetesen mesterséges úton is meg lehet oldani, de ez a gyorsított folyamat általában alacsonyabb kvalitású csokoládét eredményez, melyet főleg tömegtermelésben készült termékekben, használnak.
--  A szárított babokat ezt követően osztályozzák és kb: 120°C-on megpörkölik. A pörkölés időtartamát nagymértékben befolyásolja a kakaóbabok mérete és fajtája; maga a folyamat pedig nagyon fontos része a csokoládé készítésnek, hiszen a pörkölés milyensége jelentősen meghatározza a kakaó egyedi aromáját.
--  Emellett ez egy nagyon kényes művelet is: ha a babokat túl sokáig pörkölik, könnyen égett ízűvé válnak, de ha túl alacsony hőfokon végzik a pörkölést, keserű vagy savanykás lehet a végeredmény. A megfelelően pörkölt kakaóbab nagyon finom ízű, érdemes megkóstolni!
--  A megpörkölt babokat ezután összezúzzák, majd a keserű héjat eltávolítják, hogy csak az értékes, aromadús mag maradjon meg. Ez az a szakasz, amikor a legtöbb csokoládé készítő kialakítja a saját, rá jellemző egyedi kakaó keverékét. Minden kakaóbab-fajta egyedi ízvilággal rendelkezik, így nem véletlen, hogy a jó keverék kiválasztása a csokoládékészítés lelke..
--  Végül a kakaóvajban gazdag szemeket egészen apróra őrölik. Ez magas hőmérsékleten történik (42 C° fok), így a massza tulajdonképpen folyékonnyá válik; ezt a keveréket nevezik „cocoa liquor”-nek, vagy magyarul kakaó folyadéknak. A folyadék aztán lehűtésre kerül, majd szilárd halmazállapotúvá keményedik. Ez az un. kakaómassza.
--  Ezen a ponton a gyártási folyamat kettéválik, függően attól, hogy milyen végtermékre van szükség: ha kakaópor készül, a kakaómasszát feldolgozzák, a kakaóvajat kipréselik és porállagúra darálják. Viszont a csokoládé esetében a kakaó masszához kakaóvajat kevernek és tovább finomítják, hogy elkészülhessen minden édesség alfája és omegája.

A keverék kialakítása

--  A legkiválóbb étcsokoládék legalább: 70% kakaótartalommal rendelkeznek, míg a jobb tejcsokoládék körülbelül: 30% kakaót tartalmaznak. A fehér csokoládé esetében a kakaóvaj-tartalom szintén körülbelül: 30% körül van.
--  Természetesen a legtöbb csokoládéban hozzá adott cukor is található. Hiszen e további cukor nélkül a csoki nagyon keserű és szinte teljesen fogyaszthatatlan lenne.

Finomítás, konsírozás

--  A csokoládé-keverék aztán folytatja útját: tovább és tovább finomítják, hogy a különböző hozzávalók végül egy selymesen lágy keverékké olvadjanak össze. A folyamat utolsó előtti állomása általában az un. konsírozás: a csokoládé-keveréket, mely a folyamat során keletkezett hő miatt folyékony halmaz állapotú, egy nagy tárolóban folyamatosan kevergetik.
--  A konsírozás időtartama alapvetően meghatározza a csokoládé minőségét és lágyságát. A legjobb csokoládék esetében ez a kosírozási folyamat akár: 72 óráig is eltarthat..

Temperálás

--  A konsírozást követő lépést temperálásnak nevezik, melynek során a csoki egy nagyon precíz hűtés-melegítés sorozaton megy keresztül. Erre azért van szükség, hogy a csokoládé szoba hőmérsékleten is stabilan szilárd szerkezetű legyen. Innen pedig már egyenes az út az öntő formákba.
--  Majd az egész folyamat eredményeképp kialakul a már mindenki által jól ismert, étvágy gerjesztő csokoládé struktúra, amely kívülről fényes, ha eltörjük roppanós, és ha egy kockát a szánkba veszünk, olyan selymesen olvad el, mintha a nyári napsugár simogatná arcunkat. És nem utolsó sorban: az íze egyszerűen mesés.. Hát így készül ez a remek, szívet melengető édesség.

  

A csokoládé története

--  Az istenek eledele, ahogy a csokoládét őshazájában az azték indiánok nevezték eredetileg forró, fűszeres és keserű ital, mely a papok, varázslók és előkelőségek kiváltsága volt. A szent főzetet nem pazarolták: csak különleges alkalmakon fogyasztották, hogy termékenységet és bölcsességet hozzon az embereknek. Európába a hódítók hozták a XVI. században, de ma ismert formáját csak a XIX. században nyerte el, mikor a kakaóport kakaóvajjal vegyítették. Mit tud ennek a trópusi fának a magja, hogy meghódította a világot, és az egész emberiség évszázadok óta odavan érte.
--  Amerikában tehát az aztékok már jóval az Európai hódítók előtt is itták a csokoládét. 1519-ben, amikor a spanyolok a mai Mexikó területére érkeztek, Montezuma "xocolatl"-lal kínálta Cortést. A maják birodalmában is ismert és fontos volt: a kakaóbabot más dél-amerikai kultúrákhoz hasonlóan fizetőeszközként is használták. Maga a kakaó neve is utal a kereskedelemre; a „cacau” eredetileg egy ige, jelentése: venni, cserélni, vásárolni.
--  A kakaóbab a szertartásokhoz is esszenciális volt. Megpörkölték, ledarálták, vízzel habosra rázták, nagy zsírtartalma miatt nehezen oldódott, majd megitták a keserű italt, melynek eredeti neve: "xocolatl". Amikor a majákat legyőzték az aztékok, a hadisarcot kakaóbabban kellett kifizetniük. Az aztékok már ízesítették a keserű italt fahéjjal, ánizzsal, vaníliával, kukoricaliszttel,és a legfontosabb, hogy elkészítése során erjesztették is..
-- Ennek köszönhetően sokkal lágyabb állagot és kevésbé keserű ízt értek el. Legendájuk alapján a Tollas Kígyóistentől, Quetzalquetl-től kapták az istenék italát és eledelét, a csokoládét és a kukoricalisztet. A Tollas Kígyó elhagyta őket, de meghagyta, hogy visszatér még. Ezért, amikor a szakállas Cortés partra szállt, őt hitték a visszatérő Tollas Kígyónak. Uralkodójukhoz, Montezumához vezették, aki díszes aranykehelyben felszolgáltatta neki az isteni italt.
--  Cortés észrevette a benne rejlő értéket, és lefoglalta az ősi ültetvényeket. Vérszemet kapott, magának kívánta az összes azték kincset, lemészárolta az aztékokat. Egy forrás szerint az őslakókat saját italuk segítségével győzték le: „Egyetlen pohárnyi belőle egy egész napra felfrissíti a katonát” – írta Cortés. A spanyol konkvisztádor hazájába visszautazván magával vitte a kakaóbabok titkát. Spanyolország tehát a csokoládé világkörüli útjának első megállója.
--  A 17. századig az ország határain belül maradt, Európában nem terjedt el. Persze eleinte maguk a spanyolok se fogyasztották szívesen a keserű italt, először a mexikói spanyol apácák kezdték el ízesíteni szerecsendióval, fahéjjal, cukorral. Ausztriai Anna királyné, XIII. Lajos francia király feleségeként hozta át a csokoládét Spanyolországból Franciaországba.
--  1569-ben V. Piusz pápa a xocolatl-t olyan kellemetlennek találta, hogy az ital fogyasztását nem tekintette a böjt megszegésének. A forró csokoládét az 1600-as években kezdték inni Európában, II. Károly uralkodása idején (1660–85) vált divatos itallá Angliában, az első csokoládét is kínáló londoni vendéglő, a Chocolate House, 1657-ben nyílt meg. 1687-ben a Francia Akadémia tudományos alapon meghatározta az optimális csokoládéreceptet.
--  Az első angol csokoládégyár Bristolban épült, 1728-ban. A szilárd csokoládét 1842-ben kezdte árulni a Fry csokoládégyár, mely később a ma is létező Cadbury cégbe olvadt. A holland C. J. van Houten 1828-ban feltalált kakaósajtológépe nagyban javította a csokoládéital minőségét: a készülék segítségével a kakaóbabból sikerült kivonni a nehezen emészthető zsíranyag egy részét.
--  A csokoládé szeletet 1847-ben találták fel. A svájci Nestlé fivérek 1876-ban készítettek először tejcsokoládé szeletet. Rodolphe Lindt berni csokoládégyárában a termékek minőségének javítása érdekében új eljárásokat vezetett be, módosította a csokoládé gyártásnál használt alapanyagokat és a főzési időket. 1880-ban felfedezte a mai élelmiszeriparban kenőgyúrásnak (vagy konsolásnak) nevezett csokoládéfinomítást, illetve a lágy fondant csokoládét.

   

A csokoládé összetétele és minősége

--  A csokoládé olyan termék, amely kakaó termékekből áll: - kakaómassza, - kakaóvaj, - kakaópor, - cukrokból készül, legalább 35% összes kakaó-szárazanyagot tartalmaz, ebből legalább 18% a kakaóvaj és legalább 14% a zsírmentes kakaó-szárazanyag.
--  Minél magasabb a kakaótartalma a csokoládénak, annál jobb a minősége, illetve annál magasabb az ára. A minőségi csokoládé összetétele: 56-70 % kakaótartalom, amiből 31 % kakaóvaj, 29-43 % őrölt cukor, 1 % lecitin és tiszta vanília kivonat.
--  A magas kakaótartalmú (min. 70%), minőségi csokoládé szervezetre gyakorolt pozitív élettani hatásai már régóta ismertek, sőt még afrodiziákumként is számon tartják..
--  Mind az öt érzékszervünket használjuk, amikor a csokoládé minőségét vizsgáljuk. Van néhány tényező, amit figyelembe kell venni.
--  Külső megjelenés: a csokoládé legyen puha, csillogó illetve mahagóni-barna színű.
--  Illat: a csokoládé illata ne legyen túlzottan édes.
--  Hang: a csokoládé kettétörésnél adjon roppanó hangot, és ne morzsolódjon. Ha morzsolódik, akkor túlzottan száraz, viszont ha nem törhető, akkor túlzottan mállékony.
--  Tapintás: a magas kakaóvaj tartalmú csokoládé a kézben illetve a szájban is hamar kezd olvadni, ami jó.
--  Íz: a csokoládéban széles íz világ fellelhető: keserű pici keserűséggel vegyülve, édes enyhén savanykás ízzel keveredve, valamint egy kicsit sós íze is van, ami segít előhozni a csokoládé kakaó,  ananász, banán, vanília és fahéj zamatát.

    

A csokoládékészítés napjainkban

--  Már a toltékok is rájöttek, hogy a kakaó babok íze más, hogyha a fán érik meg, mint ha éretlenül lepottyan a fáról, és beágyazódik a nedves, meleg, sáros talajba, s ott megerjed. Erjedés után kevésbé lesz keserű, míg jellegzetes aromáját megőrzi. Az erjedés során 5-10 nap alatt bontakozik ki a kakaó igazi ízvilága. Miután erre rájöttek, megváltoztak a szüretelési szokások is: a gyümölcsöt machetével éretlenül levágták a fáról, belenyomkodták a földbe, majd kivárták az erjedési időt, majd lefejtették a gyümölcs húsát a magról és megszárították. A kiszáradt magokat megpörkölték.
--  A magokról még nem tudták eltávolítani az összes gyümölcshús maradványt, ezért táncos mozdulatokkal addig tapostak rajta, amíg minden maradvány le nem jött róla. Ez után újra megpörkölték, meghámozták, összezúzták mozsárban, és az így létrejött masszából öklömnyi golyókat formáztak. Az elkészült golyókból készítettek italt, először összezúzták, majd hideg vízzel habosra keverték, chilivel és vaníliával ízesítették. Ez a kakaóital laktató és tápláló volt.
--  A spanyolok a dél-amerikai népektől eltérően a kakaót forró vízzel öntötték fel és habbá vert tojásfehérjét kevertek hozzá. Először a mexikói spanyol apácák kezdték koronggá és táblává formálni, mert így jobban kezelhető, tárolható és könnyebben adagolható. A szerzetesek mind jobb és jobb csokoládé recepteket kísérleteztek ki.
--  A mexikói csokoládé készítés művelete igazán sok türelmet és kitartást igényel, mert a szilárd, száraz kakaóbabot addig kell zúzni, amíg ki nem válik belőle annyi zsiradék, hogy a porból massza képződhessen. A hagyományos előállítás során 1 kilogramm kakaóhoz 2 kilogramm cukrot, 10 dekagramm fahéjat és mandulát adnak. A fahéjat és a mandulát együtt őrlik, aztán egyenletesen adják hozzá a cukrot.

A fermentáció

--  Általában október és március közé esik a szüret. A trópusi klímán magától megindul a természetes erjedési folyamat, amely során a gyümölcsben lévő mikroorganizmusok szétbontják a cukortartalmú gyümölcshúst. A frissen leszüretelt, érett gyümölcsökkel óvatosan kell bánni, mert elég sérülékenyek, ha megnyomódnak, megrothadhatnak..Gondoljunk itt példaként a banánra, almára: megbarnul, ha leejtjük vagy megnyomkodjuk.
--  A leszüretelt gyümölcsökből rögtön ki kell szedni a magokat, mert a gyümölcsben lévő nedvesség tartalom miatt könnyen kicsírázhatnak, ami nem jó, mert a csírázó magok nem alkalmasak a fermentációra. Még az ültetvényen ezért a munkások machetéjükkel széthasítják a gyümölcsöt, a magokat pedig kiszedegetik. Több módszere van a fermentáció folyamatának. Kisebb ültetvényeken a kiszedett magokat banánlevelek közé rakják, itt érlelik, az erős napsugárzás hatására a magok leadják víz tartalmukat, ami a banán héjra lecsapódik.
--  A nagyobb ültetvényeken faládákban fermentálják a magokat, amelyeket egymásra állítanak, és az erjedő magok naponta egy „ládaszinttel” lentebb kerülnek. Fajtánként eltérő, hogy mennyi ideig erjesztik a kakaómagokat. Két nap a Criollo, nyolc nap a Forastero erjedési ideje. A köztük lévő különbség az ízben érzékelhető. A mai csokoládék legnagyobb része Forasteróból van.
--  És kémiai szempontból mi a fermentáció.?. A mikro organizmusok a nagy hő hatására a cukor tartalmú gyümölcshúst alkoholossá alakítják. Az alkohol ecet savvá oldódik, ez gátolja a csírázás lehetőségét. A babok csokoládé barnára sötétülnek. Az itt előlépő aromaanyagok a pörkölés után fogják megadni a kakaó jellegzetes ízét, a kesernyés íz édessé válik. Tehát ha a fermentáció folyamatába hiba csúszik, a végleges íz se lesz az igazi. A folyamat végtermékét nevezzük kakaóbabnak.

A szárítás

--  Hogy jól szállíthatóak és tárolhatóak legyenek a kakaóbabok, a fermentáció után fennmaradó 50%-os víztartalmat le kell csökkenteni 5-7%-ra. A szárítást még az ültetvényeken végzik. A forró napon a babokat 5-7 napra vékonyan rétegben kiterítik, és folyamatosan forgatják.
--  Ez igen fontos, mert a kezdetekben még a nagy százalékú víztartalom miatt könnyen megrohadhatnak. A végleges, szállítható kakaó a nyers kakaó. A végtermék egy részét a helyszínen tartják, és helyi módszereikkel feldolgozzák, a többit exportálják a világ többi részére.

A tisztítás és a pörkölés

--  A gyárba kerülés után, még a feldolgozás előtti első lépés a tisztítás. A nyers kakaót erős szívó légáramok gépekbe szívják, és rostálják, átfésülik, és mágneses tisztítás alá vetik. A folyamatban a nem kívánatos kavicsok, zsákfoszlányok, szögek kipotyognak. Ezután laborvizsgálat segítségével megállapítják a zsír- és víztartalmat.
--  A következő lépés a pörkölés. Miután a kakaó babokat fajta szerint osztályozzák, pörköléssel: 3%-ra csökkentik a víz tartalmat. Ezután kibontakoztatják az aromát, és ezzel együtt elnyeri a végső sötétbarna színét, ez nagyon fontos rész folyamat.

A törés és őrlés

--  Pörkölés után a babok tovább haladnak az őrlés fázisa felé. A pörkölésnél meglazult a kemény héj, az első henger ezt teljesen letöri. A levált héjakat kifújják, és átadják a vegyiparnak, ahol teobromint állítanak elő belőle, mely nyugtató és izomlazító hatású.
--  Újabb minőség ellenőrzésen, majd törésen esik át a kakaóbab-törmelék. Őrlés után massza állagú lesz, mert a sejteket szabályosan széttöri a gép, így felszabadul a bennük lévő zsiradék, a kakaóvaj. A súrlódás során felszabaduló hő megolvasztja a kakaóvajat.

Kakaóvaj és kakaópor

--  A meleg masszát présekbe öntik, ahol még nagyobb hőfokon, nagy nyomáson összepréselik. Itt a kakaóvaj kiválik (ebben a fázisban hozzávetőleges zsiradéktartalma 50%). Ebben a fázisban apró lyukú nemesacél szűrőkhöz préselik, melyeken kisajtolódik a vaj. Több fajta kakaótésztát állítanak elő, ez a zsiradék kivonás mértékétől függ (kakaótésztának nevezzük a kőkeményre összepréselt, alacsony zsírtartalmú kakaómasszát). Az itt kinyert zavaros kakaóvaj, több szűrésen is áthalad később, amíg teljesen meg nem tisztul.
--  A kivált vajat tömbökbe formálják. Korlátlan ideig eltartható, szobahőmérsékleten kőkemény, de olvadáspontja 35°C. A kakaóvaj ára elég magas, ezért kutatnak helyettesítője után. A kakaómasszából nyerik a kakaóport. A masszát alkalizálják, tehát növelik a pH-értékét, semlegesítenek bizonyos savakat, így is finomítva a csokoládén. A folyamat neve "dutching" (a holland van Houten tiszteletére).
--  Hozzáadhatnak még lecitint is, ezt általában az italporok esetén használják. Ennyiből áll a kakaóbab feldolgozása. Persze ahhoz, hogy a táblás csoki elkészülhessen, még nagyon sok fontos folyamatra van szükség. A masszát még rengetegszer átsajtolják, s ugyancsak fontos folyamat a konsírozás (kenőgyúrás).
--  A cél, a nedvesség tartalom: 1 % alá csökkentése, ez hosszadalmas folyamat. Ezt követi az esszenciális temperálás, melynek során hideg-meleg hőmérsékletváltozásokkal stabilizálják a zsiradékkristályokat, hogy a massza elérhesse végső lágyságát. A csokoládé elkészült; már csak a formázás, hűtés és csomagolás van hátra.



Mi is a különbség az ét, a tej, és a fehér csoki között?

--  Az alapvető összetevői: a kakaómassza, kakaóvaj, cukor, tejpor és vanília. Az étcsokoládé csak kakaó masszát- és vajat valamint cukrot tartalmaz, a tejcsokihoz adnak tejport is. A fehér csoki alig nevezhető csokoládénak: nem is tartalmaz kakaómasszát. Innen a jellegzetes elefántcsontszín. Sajnos elmondhatjuk, hogy a csokoládénak tulajdonított temérdek jótékonya hatás csak a jó minőségű étcsokoládéra jellemző.
--  A csokoládé körülbelül: 300 ismert vegyületet tartalmaz, többek között serkentőszereket, például metil-xantinokat: koffeint és teobromint. Élettani szempontból fontos komponens a hisztamin, a szerotonin, a triptofán, a fenil-etil-amin, a tiramin és a magnézium.

     

A csokoládé bőrápoló szépítőszer

--  Az étcsokoládé flavonoidokban dús csokoládé, ezért fogyasztása nagyon jó hatással van a bőrre. Segítségével javul a bőr véráramlása és vízellátása, így szebb, puhább, bársonyosabb, ugyanakkor rugalmasabb lesz.
--  A fekete csokoládé bőrápoló hatását egy német kutató csoport vizsgálta. A kutatásba bevont hölgyek négy hónapon keresztül napi rendszerességgel ittak flavanolban dús-, illetve flavanolban szegény csokoládéport tartalmazó italt, miközben testükön egy gondosan kiválasztott és körülhatárolt területet rendszeresen napoztattak.
--  Az ultraibolya fény okozta bőrpír 15-25%-kal csökkent a sok flavanolt tartalmazó csokoládé-italt fogyasztó csoportban, miközben a flavanolban szegény itallal kezeltek bőre kellemetlenül megégett. A csokoládé-ital a vizsgálati személyek bőrét finomabbá, rugalmasabbá tette.

   

Ahol ismeretlen a magas vérnyomás

--  Bizony vannak a Földünknek olyan vidékei, ahol az emberek számára ismeretlen a magas vérnyomás fogalma. Ilyen a Kuna indiánok hazája, akik házi csokoládé-főzeteikkel tartják kordában az egészségüket. Érdekes és egyben szomorú tapasztalat, hogy a városba, Panama City-be költöző, s ezáltal "városiasodó" indiánok között -akik felhagynak törzsük csokoládé italának fogyasztásával a városlakókhoz hasonlóan egyre többen szenvednek a magas vérnyomás okozta panaszoktól.
--  Londoni tudósok kísérlete során az önként jelentkezők egy csoportja egyik héten olyan, általuk ismeretlen tartalmú kapszulákat vettek be, melyekben erélyes köhögéscsillapító kodein volt, a másik héten theobromint rejtett a kapszula, a harmadik héten pedig hatástalan placebót.
--  A köhögési ingert a paprika hatóanyagának beszippantásával váltották ki, és azt vizsgálták, hogy a különböző köhögéscsillapító szerek, hogyan végzik "feladatukat". Az eredmény roppant érdekesen alakult: a kodein ugyan kitűnően gátolta a köhögési rohamokat, de a csokoládéban nagy mennyiségben lévő theobromin 33 %-kal hatásosabbnak bizonyult..
--  Ez azt jelenti, hogy ha gyermekünk köhög, kb. három deka étcsokoládéval biztonságosabban és hatékonyabban kezelhetjük, mint a különböző szirupokkal, esetleg kodein tartalmú patikaszerekkel, melyeknek bizonyos mellékhatásaira is számítani kell. Felnőtteknek az adag dupláját ajánlják a londoni kutatók, vagyis hat deka étcsokoládét.

A csokoládé természetes vérnyomáscsökkentő

--  Martos professzor elmondása szerint napi 100 gramm sötét csokoládé a vérnyomást olyan mértékben csökkenti, hogy ennek eredményeképpen a szívinfarktus vagy a szélütés kockázata kb. 21%-kal lesz alacsonyabb. Az eredmény a következő kísérletből született: holland orvosok egy kisváros, Zutphen lakói közül egy csoport, közel ötszáz önkéntes, 65-85 év közötti férfit 15 éven keresztül vizsgálták.
--  Megállapították, hogy a tizenöt év megfigyelési idő alatt azoknak volt a legalacsonyabb a vérnyomása, akik a legtöbb csokoládét fogyasztották rendszeresen. A csokoládé-kedvelők szív és ér rendszeri halálozása pedig fele akkora volt, mint azoké, akik nem-, vagy csak ritkán csokoládéztak.
--  Hasonló kísérletet végeztek 10 önkéntessel abból a célból, hogy megállapítsák, hogyan hatnak a különböző típusú csokoládék a vérnyomásra: 7 napig kakaómentes időszakot tartattak velük, majd 15 napon keresztül napi 100 g fehér és tejcsokoládét adtak nekik. Ezután újra 7 nap szünet, majd 15 nap fekete csokoládé következett.
--  Az eredmény egyértelmű volt: az étcsokoládé vérnyomás csökkenést okozott. A flavonokban gazdag, sötét csokoládé hatására az erek belső felszínének sejtjei több értágító anyagot termeltek, ezért mérséklődött a vérnyomás.

Kis mértékben egészséges finomság

--  A sötét étcsokoládé kakaótartalma legalább 50 %-os, és nem csupán flavanolokat tartalmaz, hanem van benne mindenféle más is, amire szervezetünknek szüksége van: vas, kalcium és kálium, valamint A-, B-, C- és E-vitamin. És még valami: theobromin, amely görögül annyit tesz,mint az istenek eledele. A csokoládéban található theobrominnak köszönhetően a érezhetően javul a hangulatunk, boldognak érezhetjük magunkat.
--  A modern tudomány is felfedte már azt a titkot, amit az aztékok már évszázadokkal ezelőtt tudtak: hogy a csokoládé olyan táplálék, mely szervezetedre különlegesen hat. Ellazít, feldob, megnyugtat – miközben a túlhajszolt karcsúság-ideál miatt bűnös élvezete még kívánatosabb. De néhány kocka még a szigorú dietetikusok szerint is csak javadra és egészségedre válhat.
 
A csokoládé az érzéki örömök forrása

--  Ahogy az első falat csokoládé szétolvad a szádban, finoman, selymesen, az ízlelő bimbóidtól indulva egész testedet-lelkedet átjárja valami édes megnyugvás. Ugye már rohansz is a büfébe, mert ez olyan jó, hogy soha nem elég belőle? De mitől olyan jó? A csokoládé telis-teli van olyan anyagokkal, olyan boldogság hormonokkal melyek stimulálják az agyat.
--  Az egyik ilyen anyag, mely természetes formában található meg a szervezetedben, az amfetaminhoz hasonlóan hat: jóleső izgalmat, eufóriát kelt. Ez a huncutság az agy örömközpontját célozza meg, aminek az orgazmus átélésben is nagy a szerepe. Most már nem kell csodálkoznod, miért kívánsz úgy időnként egy falat csokit, mint egy kiadós szexet.

A csokoládé fogyasztás népszerűsége világszerte

--  A csokoládé fogyasztás egy nagyon népszerű dolog világszerte, így érdemes összeállítani a Föld országainak csokoládé fogyasztási világranglistáját. Az alábbiakban éves csokoládé fogyasztás szerint (kg/év/fő) listázuk az országokat. Az élmezőnyben a jó minőségű csokoládékat gyártó országok szerepelnek: Svájc, Ausztria, Belgium, utánuk a Skandináv országok is figyelemre méltóak..
--  Bár meglehetősen sok csokoládét eszünk, mégsem vagyunk "sehol" nemzetközi viszonylatban. Az alábbiakban éves csokoládéfogyasztás szerint (kg/év/fő) listáztuk az első 12. helyen álló országokat. Ehhez képest Magyarország nagyon "hátul áll a sorban" a maga szerény 4 kg/fő/év fogyasztásával.
--  A leghíresebb csokoládékat gyártó országok: Svájc, Belgium, Ausztria, Németország, Olaszország, és Spanyolország. Mindenhol a világon népszerű a csokoládéés sok más ország is gyárt még jó minőségű csokikat, de a fenti országok márkái a legjobbak, a leghíresebbek.
-------------------------------------------------------------------------

Csokoládé Márkák Világszerte  (2010)

Amerika-i csokoládék
- Almond Joy, - Avenue, - Bittyfinger, -Bounty, - Hershey, - Idaho, - Mars.
Angol csokoládék
- Aero, - After, - Banjo, - Snickers, -Spira, - Starbar, - Yorkie, - Vice.
Ausztria-i csokoládék
- Harrer, - Mars, - Mozart, - Niederligen, - Ritter, - Zotter.
Belgium-i csokoládék
- Cachet, - Café-Tasse, - Côte-d'Or, - Dolfin, - Godiva, - Jacques, - Leonidas.
Franciaország-i csokoládék
- Balisto, - Ganaches, - Lornet, - Paris, - Pralinés, - Truffles.
Németország-i csokoládék
- Divine, - Kinder, - Lauensteiner, - Moser, - Niederegger, - Rausch.
Olaszország-i csokoládék
- Amedei, - Baci, - Caffarel, - Dolciaria Luigia, - Perugina, - Vanini.
Spanyolország-i csokoládék
- Amatller, - Blanxart, - Delaviuda, - Simon Coll, - Tirma, - Valor.
Svájc-i csokoládék
- Cailler, - Goldkenn, - Lindt, - Milka, - Nestlé, - Sprüngli, - Teuscher, - Toblerone.
--------------------------------------------------------------------------------------------

Csokoládé Fogyasztás Világranglistája  (2010)

1.     Svájc  -  10,8  kg/év
2.     Ausztria  -  9,8  kg/év
3.     Belgium  -  9,5  kg/év
4.     Írország  -  9,2  kg/év
5.     Nagy-Britannia  -  8,6  kg/év
6.     Norvégia  -  8,4  kg/év
7.     Dánia  -  8,2  kg/év
8.     Svédország  -  7,8  kg/év
9.     Franciaország  -  7,4  kg/év
10.   Németország  -  6,8  kg/év
11.   Hollandia  -  6,4  kg/év
12.   Kanada  -  6,2  kg/év
13.   Egyesült Államok  -  6,0  kg/év
14.   Argentína  -  5,5  kg/év
15.   Brazília  -  5,4  kg/év
16.   Olaszország  -  5,3  kg/év
17.   Spanyolország  -  5,2  kg/év
18.   Portugália  -  5,0  kg/év
19.   Oroszország  -  4,8  kg/év
20.   Magyarország  -  4,7  kg/év

-------------------------------------------------------------------------