"A világon azért vagyunk, hogy otthon legyünk benne valahol mindannyian.." ** -- Tamási Áron

Déli Magyar Krónika

""A természet mindig tökéletes és soha nem szegi meg törvényét.""
-- Leonardo da Vinci --

""Az Isteni erő, aki a kivágott csonkból termőfát tud növeszteni újra, nem hagyja elveszni a népeket sem, akik benne hisznek.""
-- Wass Albert --

""Az igazi természeti törvényeket nem írták könyvekbe és nem őrködnek fölöttük fizetett tisztviselők. Veled, benned és körülötted élnek, és a világ teremtésétől a világ végezetéig változatlanok.""
-- Bíró Csaba --

Törökök régi kedves rokonaink - Bíró Csaba

2014.03.02 11:09

 

A Törökök régi rokonaink.

A Törökök rokonaink és nyelvrokonaink. Aki járt már Törökországban, az tapasztalta azt, hogy a törökök mennyire magukhoz közel állónak, sőt testvéreknek, rokonoknak, tekintenek minket, magyarokat. Törökországban szeretik a magyarokat, ha egy török magyarral találkozik, ez gyakran elhangzik: "Macaristan Kardes", Madar Kardes" - "Magyarország Barát, Magyar Testvér."..

  

Törökország adottságairól és elhelyezkedéséről

--  Törökország, törökül: Sound Türkiye Cumhuriyeti, egy nagy állam, amelynek területe kisebbik részben: Európában, nagyobbik részben: Ázsia délnyugati részén fekszik. A Fekete-tenger és a Földközi-tenger között elhelyezkedő: Anatóliai-félsziget alkotja az ország fő területét. Északról Grúzia, és Örményország, keletről Irán és egy kis részen az Azerbajdzsánhoz tartozó Nahicseván, délről Irak és Szíria, míg nyugatról az Égei-tenger szigetei, Görögország és Bulgária határolja.
--  Törökország kultúrája az ország különleges, európai-ázsiai fekvésének és történelmének köszönhetően igen változatos, ötvözi a keleti és a nyugati tradíciókat. Földrajzi fekvésének köszönhetően az ország mind politikailag, mind gazdaságilag fontos stratégiai pontnak számít. Törökország demokratikus, szekuláris, az alkotmánya szerint magát nemzet államként meghatározó ország, de élnek más kisebbségek is az ország területén. 1923. október 29. óta köztársaság. Politikai rendszerének alapjai: Mustafa Kemal Atatürk irányítása alatt az 1920-as és 1930-as években szilárdultak meg, az Oszmán Birodalom felbomlása után...
--  A Törökország szó alapját képező török melléknév-főnév valószínűleg a göktürk vagy köktürk, „törökök gyökere” népcsoport türük szavából származik, mellyel magukat nevezték. A türük szó a török nyelvbe türk formában öröklődött tovább.. Törökország területe: 780 ezer négyzetkilométer, lakossága pedig közelít a 85 millió főhőz. Ha azt nézzük, hogy külföldön még legalább: 15-16 millió török él, akkor a török lakosság száma még felette is vannak a 100 milliónak..
--  Az országot az európai és török geográfusok más-más szempontok szerint osztják különböző tájegységekre. Az európai felfogás az alábbi 6 nagyobb egységekre tagolja az országot:. 1. Nyugat-Anatólia és a Márvány-tenger partvidéke, 2. Pontuszi-hegyvidék, 3. Anatóliai-fennsík, 4. Toros-hegyvidék, 5. Kelet-Anatólia, 6. Délkelet-Anatólia.... Törökország mai nemzeti mottója: "Yurtta sulh, cihanda sulh" - "Béke a hazában, béke a világban"....

  

Isztambul, a török nagyváros

--  Isztambul a mesebeli török nagyváros a Boszporusz két partján terül el, Európa és Ázsia határán, egyik oldala Európa a másik már Ázsia. Isztambul érdekes és izgalmas hely, az ország messze legnagyobb városa, 14 milliós világváros, egy ezerarcú város. A város a Boszporusz és a Márvány-tenger két oldalán terül el, s területileg ugyan csak kisebb része van Európában, mégis egy igazi Európai városnak tartják. A Boszporusz az Európát Ázsiával összekötő tengerszoros neve. A két kontinenst fizikailag pedig az 1510 méter hosszú, 1974-ben épült Boszporusz-híd köti össze, mely éjszakai kivilágításban gyönyörű látványt nyújt.
--  A Boszporusz tengerszoros két partján 15. századi erődök is megtekinthetők. A Boszporuszon hajókirándulást is lehet tenni. Isztambul különleges fekvése, római kori, bizánci és oszmán építészeti emlékei, valamint a múzeumaiban és palotáiban fellelhető művészi alkotások révén a turisták kedvelt úti céljává vált. A Topkapi palota Isztambul egyik fő látványossága, az udvaron és a környező épületekben annyi az érdekes látnivaló, hogy érdemes rájuk szánni akár egy teljes napot is. Isztambul talán két leghíresebb dzsámija: a Hagia Sophia és a Kék Mecset, egyik szebb mint a másik...
--  Az Isztambuli Nagy Bazár, törökül: 'Kapalıçarşı, The Grand Bazaar', a világ egyik legnagyobb fedett piaca, amely Isztambul belvárosában található. A Bazár magja két, 15. századi kupolás raktár épület volt, az elsőt még II. Mehmed építtette: 1464-ben. A következő századok során a környező utcákból fejlődtek ki, majd azokat is befedték. Később újabb szárnyakat építettek hozzá, így kialakítva a mai bevásárló központot. Régebben minden utcácskában különböző szakmabeliek árulták a portékájukat.
--  Ékszerekkel, szőnyegekkel és egyéb kézműves termékekkel, fegyverekkel, ruházattal és díszítő elemekkel jóformán a kezdetektől kereskedtek itt.  Ma a közel: 60 utcácska mintegy: 3000 boltja szolgálja ki a napi: 250-400 ezer látogatót. A boltok csoportokba rendeződnek, középtájon találhatók az arany ékszerek, antik áruk, de együtt találhatóak a bőrkabát vagy ruha boltok is. Alkudni itt is mindig kötelező, jó szokás szerint. A Fedett Bazár labirintusában néhány étterem és kávézó is van, így akár meg is lehet ebédelni két fárasztó alkudozás között. A Bazár vasárnap zárva van, és hétközben is este 6 körül már bezárnak.

http://img.sartweb.pl/img/2291/med.2291_1283_10.jpg

A Török konyha és étkezés

--  A török konyha művészet jól ismert Európában. A török konyhát jelentősen befolyásolta az Oszmán Birodalom sokszínűsége, multikulturális környezete. Az oszmán konyha művészet egyesítette a birodalom területén élő népek ételeit és elkészítési módszereit. A török konyhára a legnagyobb befolyást: az ősi ázsiai, a görög, és közel-keleti konyha gyakorolta, mindezekből együttesen lett a jellegzetesen török konyha. A törökök által leggyakrabban használt alapanyagok: padlizsán, zöldpaprika, hagyma, lencse, bab, paradicsom, fokhagyma, és uborka.
--  A legkedveltebb gyümölcs féleségek közé tartozik a szőlő, az őszibarack, a cseresznye, a sárgadinnye, a füge, a citrom; a törökök kedvelik a magvakat és dióféléket: a pisztáciát, a mogyorót, a mandulát, a földimogyorót, a fenyőmagot, a pörkölt csicseriborsót. A leginkább használt fűszerek a petrezselyem, a köménymag, a feketebors, a paprika, a menta és a kakukkfű... A legízletesebb fehér sajtok és joghurtok juhtejből készülnek. Népszerű köret a rizs: pilav, és a bulgur: búzakása.
--  Az olíva olaj széleskörűen elterjedt, leginkább Törökország nyugati területein, ahol bőven találhatóak olajfaligetek. Az olíva bogyó: zöld, fekete, rózsaszín kedvelt előétel. A kenyér búzából, árpából és kukoricából készül. Jellegzetesen török kenyér a pide: pita, és a tandır ekmeği: kenyér tészta.. A meze különféle előételek csoportja, melyeket akár főételként is lehet fogyasztani. Törökországban az éttermekben általában többféle mezét is felszolgálnak előételként, és érdekesség, hogy a legtöbb étteremben ezt kérni sem kell. Ezek a mezék lehetnek összeállítva zöldségekből, gyümölcsökből, és tejtermékekből...
--  A jellegzetes török húsétel: a kebab, törökül: kebap. Általában birka húsból és kecske húsból készül, vagy keverten, és erősen fűszerezett. Formája lehet hosszúkás vagy gömbölyű. Általában nyársra vagy pálcikára felhúzva sütik meg, sokszor nyílt tűzön. A húsok többségét, különösen a şiş-kebabokat pácolják és grillezik. Bár minden, az iszlám által engedélyezett húsféleséget fogyasztanak, csak sertéshúst nem, ezt tiltja az iszlám vallás. A bárány hús a legelterjedtebb és a legnépszerűbb. A leghíresebb marha húsból készült étel: a pastırma.
--  Az iskender kebab: a döner kebab egyik újonnan feltalált formája, melyet leginkább az ország északnyugati területein fogyasztanak. A döner kebab Nyugat-Európában népszerű gyors éttermi étel lett. Napjainkban a döner kebabot szendvics formájában, pitában szolgálják fel. Ez a fajta döner már az 1960-as években is kapható volt Isztambulban. A zöldségekkel és szósszal pitában tálalt döner 1971-ben jelent meg Németországban: Kreuzbergben, mert az eredeti, pitában felszolgált döner nem nyerte el a német vásárlók tetszését.
--  A törökök kifejlesztették saját pizza-féleségeiket: a lahmacun rendkívül vékony tésztájú, paradicsomos, darálthúsos étel, melyhez külön tányéron friss zöldségféléket szolgálnak fel, amelyeket a tésztába kell csavarni, és így, összetekerve kell fogyasztani az ételt. A másik pizza-féleség a pide, mely hosszúkás alakú és különféle feltétekkel kapható.... A desszertek közül az egyik legismertebb török édesség: a baklava. Népszerűek a tejes édességek, például: a muhallebi, sütlaç, helva, a kadayıf, a künefe, és a revani....

A Török tradicionális hastánc

--  A klasszikus hastáncot durván három irányba oszthatjuk fel: 1. Török stílus, 2. Egyiptomi stílus, 3. Libanoni stílus.. A Török hastánc nagyon erősen különbözik az Egyiptomitól, de sok szempontból közel van a Libanoni stílushoz. A török hastánc gyökerei ellentétben az arab tánc stílusokkal erősen a török Roma kultúrához kapcsolódik. A hastánc több ezer évvel ezelőtt Észak-Afrika és Egyiptom környékén keletkezett, hamar elterjedt többi arab országban. Eredetileg nem színpadi tánc volt, hanem a török, arab, egyiptomi asszonyok egymás között táncoltak, egymást tanították a táncra. Ennek az emlékét őrzi az a marokkói és algériai tradíció, hogy a házasság előtt az anyós előtt kell a leendő feleségnek a tánc tudását bizonyítania.
--  A hastánc eredetileg termékenységi tánc volt: a szülő nőt körbevették a törzs nőtagjai, és ismétlődő hasmozdulatokat végezve táncoltak körülötte, ezzel mutatva, hogy milyen mozgásokat végezzen szülés közben. Bizonyos vonásaiban a hastánc a mai napig kapcsolódik a termékenység gondolatához: Egyiptomban  és Törökország egyes területein ma sem képzelhető el esküvő hastánc nélkül, és szokássá vált az is, hogy fényképet készítenek, amelyen a fiatal pár a táncosnő hasára teszi a kezét, ezzel szimbolizálva vágyukat, hogy a kapcsolat termékeny legyen...
--  A tradicionális török hastánc alapja a Chiftetelli, a szó egyben egy tánc és egy: 8/4-es ritmus megjelölése, arabul: Wahda Sahgir-nak nevezik.. A táncnak ez a népi jellege egyszerű lépésekből áll, csípő mozdulatokból és gyors váll rázásokból. A török tánc hagyományaiban a Karshilama és a Roman. Mind a két táncnak hasonló ritmusa van, Karshilama jelentése "egymáshoz" vagy "egymással szemben állni" és ugyanúgy, mint a Chiftetelli egy igen elterjedt néptánc. A Roman, mint a neve is mondja a Roma népesség egy tipikus tánca.
--  Mindkét táncban megtalálhatók az ugrások, nagy csípő mozdulatok, riszáló, hintázó mozdulatok, talaj elemek és pantomim előadások. Ujjcin, kendő vagy Tamburin a kedvelt kiegészítő ezeknél, a táncoknál. A népi táncformák az eredeti formájukat követik, koreográfia nélkül, szabadon improvizáltak. Egy török hastánc rutin legtöbbször tartalmaz Chiftetellit és egy Karshilama részt. A török stílus, lépésekkel és szökellésekkel átszőtt. Egy török táncosnő "láb állása" sokkal szélesebb, mint egy arabé. A csípő mozdulatok hasonlóan, mint a libanoni stílusnál nagyobbak és egy ellen mozdulattal a felsőtestben táncolják.
--  A török hastáncnál tipikusak a nagy, gyors mozdulatok és tipikusak az igen egyszerű csípőmozdulatok. A hasizmot alig használják a tánc erősítéséhez. A karok lényegesen erősebbek, itt látszik az ázsiai beütés. Az ázsiai fej csúsztatást is gyakran láthatjuk. Mint a libanoni tánc, a török is több helyet igényel, nagyon temperamentumos és akrobatikus elemeket is tartalmaz, ezen felül még a török hastáncban majdnem mindig találunk talajrészt.
--  A török stílus egy jellegzetessége ráadásul az ujjcin egy mesteri betétje, ami egy tradíció, ami ugyanúgy a török folklórban is megtalálható. A tamburin is egy tradicionális török kellék. Fátyolt és botot is láthatunk ma a török táncosnőknél, ezeket a kiegészítőket: Egyiptomból és Nyugatról vették át. Ez ahhoz vezethet, hogy a botot a zenének azon a részén alkalmazzák, ahová nem illik, ahol sem Saidi, sem Baladi rész nincs a zenében. Általánosságban azt mondhatjuk, nagyon erősen a különböző elemek keverednek benne.

  

A Török-Magyar rokonságról

--  Aki már járt Törökországban, vagy bárhol találkozott törökökkel, az tapasztalta, hogy a törökök mennyire magukhoz közel állónak, sőt testvéreknek, rokonoknak, tekintenek minket, magyarokat. Törökországban szeretik a magyarokat, ha egy török magyarral találkozik, ez gyakran elhangzik: "Macaristan Barat", Madar Kardes" - "Magyarország Barát, Magyar Testvér."... A török ember egy érdekes jelenség, érdekes a jellemvonása. Egyedül, egymagában elmélázó, szívesen üldögél például a vízparton, és mereng.
--  Azonban ha társaságba kerül azonnal megváltozik: hangos lesz, életvidám, de mindig udvarias. Nőkkel szemben rámenős és udvaris.. A barátságot roppant komolyan veszi. Más vallásúakkal szemben megértő, egyedül az ateizmussal nem illik dicsekedni, azt ugyanis nem fogadják el. "Mindegy, hogy milyen Vallású vagy és ki az Istened, csak legyen Istened"... Egy az "Isten",, teszik hozzá...
--  A család rettentően fontos dolog az életükben, a szokásos piknikekre például a csecsemőtől a nyolcvanéves nagymamáig mindenkit kivisznek, mindig együtt töltik a hétvégét, a gyakran népes családok együtt. A török nők nincsenek lefátyolozva vagy elkülönítve, igaz azért fejkendőt hordanak. A gyerekek elevenek, semmi sem tilos számukra, a nagyobbak mégis elképesztően udvariasak és tisztelettudók.
--  Szinte kivétel nélkül minden török rokonnak tekint bennünket magyarokat. Bűvszó az: "Átila", vagyis a hun: Attila név a számukra. A törökök is úgy tartják, hogy közös ősapánkat láthatjuk benne. A magyarokhoz, hacsak esetleg el nem rontották valamivel, mindig roppant barátságosan viszonyulnak, amit illik hasonló közvetlenséggel is viszonozni nekik...

A Török-Magyar nyelvrokonságról

--  A török és a magyar nyelv egyértelműen nagyon hasonlít egymásra, a nyelvtani szerkezetek is hasonlóak, körülbelül: 1200 közös szavunk van.. A török nyelvtan, akárcsak a magyar, ragokra, toldalékokra épül, melyek minden esetben igazodnak a szó hangrendjéhez, azaz az utolsó szótag magánhangzójától függenek. A török és magyar nép rokonsága egyértelműen a közös nagy őstől, a hunoktól származik. A hunok nagyon sok törzset egyesítettek, és közöttük voltak a törökök és a magyarok ősei is...
--  A hunok kutatásában aktívan résztvevő régészek szerint eddig rengeteg a közös hun-török-magyar emlék. A magyar-, türk-, mongol- nyelv rokonság elmélete: Vámbéry Ármin 19. századi kutatásait eleveníti föl. Eszerint a magyar az altaji nyelv családdal, ezen belül a hun és a türk-török nyelvvel áll a legközelebbi rokonságban. Az altaji nyelvcsalád a török vagy türk: hun-, avar-, mongol-, török-, ujgur-, kirgiz-, kun- nyelveket öleli föl, de távolabbi rokonságba hozzák vele a finnugor nyelveket is...
--  Ilyen értelemben szoktak urál-altaji nyelvekről beszélni, amelyben az uráli a finnugor nyelveket jelöli. Az elmélet mellett szólnak a nyelvszerkezeti, nyelvtani hasonlóságok és bizonyos szókincsbeli egyezések mellett a magyarság belső-ázsiai, turáni kulturális kapcsolatai, a zenei, néprajzi, életmódbeli párhuzamok, továbbá történeti hagyományaink hun-török-magyar azonosságtudata.

    

A Török nyelvről

--  A török nyelvtan, akárcsak a magyar, ragokra, toldalékokra épül, melyek minden esetben igazodnak a szó hangrendjéhez, azaz az utolsó szótag magánhangzójától függenek. A főnév ragozás hat esetet ismer, úgy mint: alanyeset, tárgyeset, birtokos eset, közelítő, részes eset, helyhatározó eset, távolító eset. A török nyelvben nincs határozott névelő: kitap masada, a könyv az asztalon van, a határozatlan névelő a bir.
--  Güzel bir köpek gördüm: Láttam egy szép kutyát, melynek jellegzetessége, hogy nem a jelző előtt, hanem után áll. A határozottságot kifejezhetjük a mutató névmások használatával is. A török nyelvben: 1928 óta a latin írást használják. A török ábécé: 29 betűből áll, fonetikus, azaz úgy írjuk, ahogy olvassuk, de előfordul benne néhány kivétel. A török ábécé: 29 betűje a következő:. A, B, C, Ç D, E, F, G, Ğ, H, İ, I, J, K, L, M, N, O, Ö, P, R, S, Ş, T, U, Ü, V, Y, Z.

A régi török jövevényszavakat Ligeti a következő csoportokba osztotta

Állattartás: - barom, ökör, bak, bika, tinó, ünő, borjú, ürü, kos, kecske, disznó, ártány, tyúk, túró, író, köpű, ól, karám, vályú, komondor, kos, kuvasz.
Állatvilág: - oroszlán, bölény, gödény, túzok, ürge, borz, bögöly
Család: - gyermek, kölyök, iker
Földművelés: - arat, búza, árpa, őröl, ocsú, kölyű, eke, sarló, tarló, borsó, gyümölcs, alma, körte, som, dió, kökény, kender, csalán, tiló, csepű, orsó, szőlő, bor, seprő, csiger
Halászat: - gyalom, vejsze, tok, csuka, süllő, gyertya
Igék: - gyűl, dől, szór, szűr, csavar, söpör, arat
Lakás és Eszközök: - sátor, cserge, karó, szék, teknő, bölcső, koporsó, balta
Lovaglás: - ló, gyeplő, nyereg
Közlekedés: - tengely, szál, tutaj
Kereskedés: - bársony, gyöngy, bors, tár, szatócs
Mesterségek: - ács, szűcs, szatócs
Népnevek: - besenyő, nándor, böszörmény, káliz, bular, belár
Növényvilág: - gyertyán, kőris, katáng, kóró, gyékény, gyom, bojtorján, kökörcsin, üröm
Ruházat: - süveg, saru, ködmön, csat, tükör
Solymászás: - sólyom, keselyű, ölyv, turul, karvaly, tőr, háló, hurok, csapda
Szőlőtermesztés és Borászat: - szőlő, bor, csiger, seprő, ászok, szűr
Természeti környezet: - tenger, sár, szél
Test, testi tulajdonságok: - térd, boka, gyomor, köldök, tar, csipa, szeplő
Törzsi rend, nomád társadalom: - gyula, csaba, kündü, karcha, kapu, sereg, tábor, bilincs, törvény, tanú
Vallás és Hiedelemvilág: - báj, ige, igéz, boszorkány, ünnep, egyház, búcsú, gyón

Azonos jelentésű Magyar-Török szavak

ajak – ayak, alma – elma, anya – anne, ámen - amin, autóbusz – otobüs, árpa – arpa, Ázsia – Asya, baba – bebek, bak – bak, balta – balta, bazár - pazar, beton - beton, bicska – bıçak, bika – boğa, bordó - bordo, búza – buğday, cigaretta – sigara, csizma - çizme, Csaba - çaba, csata – çatışma, csetepaté - çatapat, csorba - çorba, Duna - Tuna, elkopni – kopmak, film – filim, fóbia - fobi, fóka – fok, hotel – otel, horvát – hırvat, kakaó - kakao, kapni – kapmak, kapu – kapı, kaszabol – kasap, káposzta - kapuska, kecske – keçi, kender - kendir, kémia - kimya, kicsi - küçük, krém - krem, kobak – kabak, kos – koç, kórus - koro, krumpli – kumpir, kupak – kapak, lila – lila, mandarin – mandalina, Magyar - Madzsar, Magyarország - Macaristan, minibusz - minibüs, modern – modern, narancs – narenciye, néni – nine, pamut – pamuk, papa – baba, papagály – papağan, papucs – pabuç, patika - patika, pillangó – piyango, pipa – pıpo, pogácsa – poğaça, popó – popo, rádió – radyo, reklám – reklam, rúzs - ruj, sál – şal, sapka – şapka, szemeszter – sömestr, szendvics - sandvıç, szakáll – sakal, tarhonya – tarhana, tarló – tarla, tepszi - tepsi, termosz - termos, teve - deve, tükör - tükür, váza – vazo, vámpír - vampir, zseb – cep...