"A világon azért vagyunk, hogy otthon legyünk benne valahol mindannyian.." ** -- Tamási Áron

Déli Magyar Krónika

""A természet mindig tökéletes és soha nem szegi meg törvényét.""
-- Leonardo da Vinci --

""Az Isteni erő, aki a kivágott csonkból termőfát tud növeszteni újra, nem hagyja elveszni a népeket sem, akik benne hisznek.""
-- Wass Albert --

""Az igazi természeti törvényeket nem írták könyvekbe és nem őrködnek fölöttük fizetett tisztviselők. Veled, benned és körülötted élnek, és a világ teremtésétől a világ végezetéig változatlanok.""
-- Bíró Csaba --

Schirilla György a vegetáriánus ikon - Bíró Csaba

2014.03.02 13:52

 

Schirilla György a vegetáriánus sportember.

Az egyik legnagyobb magyar vegetáriánus sportember volt Gyuri. Már 12 éves korától vegetáriánus lett, több könyve is megjelent ebben a témában. 1957-től kezdve 37 éven keresztül évente átúszta telente a jeges Dunát. Az extrém kihívásokat kedvelő sportember 1967-ben 32 nap alatt futotta le a Budapest és Moszkva közötti 2216 kilométeres távolságot. 1968 és 1982 között minden évben teljesítette a Balaton körüli szupermaratoni szuper hosszútávfutást.

http://media.port-network.com/picture/instance_2/197166_2.jpg 

Schirilla György életrajza

--  Schirilla György (Budapest, 1939. május 13. – 1999. február 2.) magyar szuper maratoni futó, hosszútáv úszó és kerékpár versenyző, Schirilla György jogász fia, ifj. Schirilla György sportoló édesapja. Schirilla György 12 éves kora óta vegetáriánus volt, több könyve is jelent meg ebben a témában. 1957-től kezdve 37 éven keresztül évente legalább egyszer átúszta telente a jeges Dunát. Az extrém kihívásokat kedvelő sportember hosszútáv futásban többször is próbára tette magát, 1967-ben 32 nap alatt futotta le a Budapest és Moszkva közötti 2216 kilométeres távolságot...
--  A nagy kihívásokat kedvelő Schirilla, aki 1973-ban szerzett testnevelő tanári oklevelet, 1965 és 1982 között minden évben teljesítette a Balaton körüli szupermaratoni szuper hosszútáv futást.!. Schirilla György, aki hosszútáv futásaival és a jeges Duna átúszásaival tette hírnevessé egykor magát, a nagy októberi szocialista forradalom ötvenéves évfordulójának tiszteletére 1967-ben elfutott Moszkvába. Egy kis magyar faluban, Kenderesen bisztrót építettek a tiszteletére, melyet eredetileg róla is akartak elnevezni, de mivel élő emberről nem lehetett, ezért végül a Sport bisztró nevet kapta.
--  Gazdag Gyula filmrendező kamerája jelen volt a futás egyes szakaszain és az avatási ünnepségen. A tanács elnök a falu határában alkalmi „verssel” köszöntötte Schirillát, ennek egyik sora volt a film címévé is vált mondat: Hosszú futásodra mindig számíthatunk.. Több ember szemében ő volt Magyarország első számú egészséges őre. Küzdelmes és nyughatatlan életét végigkísérte a vegetarianizmus. Bevallása szerint sikereit az eszme gyakorlásának köszönhette. Tizenkét éves korától nem evett húst: "Láttam, ahogy a Nagyapám elvágja a csirke nyakát. Ettől kezdve, ha az Anyám szaftos kanállal akart számomra ételt szedni, nem voltam képes azt megenni."..
--  Schirilla György fantasztikus életutat hagyott maga mögött. Harmincöt évig minden évben átúszta a jeges Dunát, Tiszát. Több világrekordot futott. Filmekben és színházakban szerepelt. Számtalan könyvet írt az egészséges életmódról. Országos hírű előadásokat tartott. Minden témaköréhez szorosan kapcsolódott a vegetarianizmus, mely életerőt adott számára. Leghíresebb könyve a vegetarianizmusról szól, melyet sokan a műfaj bibliájának tartanak. Dr. Oláh Andorral együtt babusgatták az újjáéledő: "vegi-vega" mozgalom létrejöttét, még az 1980-as évek elején. Ma már mindketten halottak...
--  Ez a tény nem jelenti az eszme bukását. Főleg, ha megtudjuk: született betegek voltak, így a reform életmód több évtizeddel kitolta életüket. Schirilla Gyuri ízig-vérig növényevőnek számított. Rendkívül egyszerűen étkezett. Kerülte a hőkezelt, halott ételeket. A kezdetben lakto-ovo vegetáriánus életformát végleg elhagyva, áttért a teljes növényi táplálkozásra. Előadásain hirdette: "A vegetarianizmus félkarú óriás a vízkúrák, a szabadban végzett aktív mezitlábazás és pozitív gondolkodás nélkül." Ezeket naponta gyakorolta, így gyűjtött magának erőt, hogy teljes életet élhessen.
--  Rendkívül sokat dolgozott, mintha, nyilatkozatai ellenére érezte volna, hogy fiatalon fog meghalni. "Ora et Labora" - Imádkozz és dolgozz.!. Ezt írta ki íróasztala fölé. Halálát szívroham okozta, fizikai előjelek nem mutatkoztak, egyszerűen megállt a szíve. Az viszont tény, hogy szívbetegen jött világra. Aggódó szüleinek mondta az orvos: "örüljenek, ha a fiuk a negyven éves kort megéri". Beteg szívét a kamaszkorban kapott, akkor még gyógyíthatatlannak számító gyermek paralízis tovább terhelte.
--  Gyuri tehát élete nagy részében két komoly betegség nyomait hordozta magában. A jeges Duna átúszásának hagyománya nem szakadt meg halálával. Fia, aki maga is sportember, minden januárban többször átússza a Dunát. Apja hosszútáv futó teljesítményének emlékét is elevenen tartja, hiszen több országjáró futás is van már mögötte. A legemlékezetesebb akciója az volt, amikor 2008 márciusában húzott futócipőt, hogy egy hónap leforgása alatt: 1250 kilométert tegyen meg Rómáig..

Schirilla György a vegetáriánus életformáról

--  Mi lehet az élet célja.?. Boldognak lenni.!. És hogy boldogok legyünk.?. Meg kell változtatni az életmódunkat.. Az életmód változása többet segít, mint valamennyi orvosi gyógymód együttvéve. A vegetáriánus életforma lehetővé teszi azt, hogy sok mindent elérhessünk az életben, olyan dolgokat is, amelyeket a húsevő emberek csak nagy ritkán. A vegetáriánusok kitartó és hajthatatlan akarata, mely oly bazalt kőre épül, hogy a negatív benyomások is hasznosra fordulhatnak, és minden kudarc csak akaraterő edzése lesz, gyakran többet ér mint a tehetség.
--  A vegetarianizmus nem vallás, nem egyház, nem szekta, annál inkább örök természeti törvényeken alapuló életforma. Mégpedig egy olyan életforma, melynek során a legfinomabb anyag, az agy által létrehozott gondolat uralkodik az emberen, és az ösztönök ezáltal a sikeres életvitelt szolgálják. Fel kell fognunk azt, hogy minden egyes gondolatunk valóság, sőt erő. És minden egyes gondolatunk mind jóban, mind rosszban eljövendő sorsunk egy-egy alapköve. Gazdagnak kell lennünk képzeletben és öntudatban, és akkor sok-sok mindent elérhetünk.
--  A vegetáriánus életforma elősegíti hogy urai legyünk az életnek. Véleményem szerint az ember végzetes hibát követett el az állatok megölésével és ezek tetemének elfogyasztásával. A húsban nyolcféle veszedelmes méreg van, a húsban lévő toxikus anyagok gondoskodnak arról, hogy a gondolatvilágunk beszűküljön. Az állatok megölése és megevése törvénysértő cselekedet, mert olyat elvenni amit nem tudunk visszaadni, nem emberhez méltó. Én 1952-ben saját elhatározásomból lettem vegetáriánus. Leányfalun élő nagyapámnál sok jószág volt a házban.
--  Szeretettel nevelgette az állatokat, míg egyszer csak minden ok nélkül meggyilkolta őket. Nem értettem ezt az egészet. Sajnáltam az állatokat, és igazságtalannak tartottam a megölésüket. A mai napig nem tudom így megérteni a húsevő embert. Én 12 éves koromban elhatároztam, hogy soha többé nem fogok húst enni, és nem is ettem többé.. A tisztán hússal táplálkozó ember előbb súlyos betegségbe esik és végül elpusztul. E módszert a középkorban kegyes halálnak nevezték. A tisztán növényi táplálékokkal táplálkozó ember akár évekig, évtizedekig is elvegetálhat.
--  A húsételek megannyi hátrányáról szólva nem lenne teljes a kép, ha nem tennék említést arról, hogy a mesterséges etetés, a tápokkal való hizlalás miatt az iparilag tenyésztett állatok nagy része beteg. A magasabb húshozam érdekében túletetik és hormon készítményekkel tovább serkentik az állatok növekedését. Az ilyen jószág húsának megevése a fiataloknál gyorsabb növekedést és szexuális érettséget idéz elő, de ennek megfelelően nem fejlődik ki a szervezetük.. A vegetarianizmusról nem lehet írni anélkül, hogy Bicsérdy Béláról elfeledkezzen az ember. Ő volt a legnagyobb magyar úttörője a növényevés kultuszának.
--  Az embert primitív öntudati állapota előtt már évezredekkel a gyümölcsevés rangjára emelte a természet és a fejlődés. Mivel a tökéletesedés folyamata visszaesést nem tűr, életharmóniájának megsértését kizárólag fejletlen öntudatának beavatkozása okozta. A napjainkban élő emberszabású majmok, a csimpánz, az orangután, a gibbon, és a gorilla alsó fokú, fejlődésre képtelenebb alfajai annak a kiváló fajnak, melyből mi is alakultunk. Ezek is mindnyájan gyümölcsevők. A növényi életfejlődés legtökéletesebb termékei a gyümölcstermő fák. Ezért is maradt meg napjainkban a gyümölcsfáknak szinte misztikus természeti kultusza.
--  A Darvinizmus igazolta, hogy az állati fejlődés csúcspontja az ember. Ebből következik, hogy a legtökéletesebb élőlényt a legtökéletesebb életfeltétel illeti meg. Ezért kell az ember elsődleges és legfontosabb tápanyagának tekinteni a gyümölcsöket. A húsételek mellőzése folytán ez a legsarkalatosabb pontja a vegetarianizmusnak.!. Az ősember legvégzetesebb tévedése a táplálkozási törvények megsértése volt, mely az állatok leöléséből, megevéséből és a sütés-főzés felfedezéséből adódott.g.
--  Tehát így bomolhatott fel az emberiség szervezetének egyensúlya, melyek a különféle betegségek megjelenésében jutottak kifejezésre. Az ember első "törvénysértését" aztán egyre több követte és így fokozatosan alakult ki az emberiség "káoszkultúrája". Természetellenes életmódja sok tekintetben alsó fokú állat testvérei mögé degradálta az embert. Napjainkra nyilvánvalóvá vált, hogy az emberi test korai romba dőlését a hibás életmód okozza. A vegetarianizmus értelme és célja, az egészséges, csendes, nyugodt és tartalmas élet.

A hosszú életű emberek tanulsága

--  Ha egy személy komolyan áll a spirituális gyakorlatához, akkor javasolt a vegetáriánus életmód. A vegetarianizmus szinte egyidős az emberiséggel, a történelem során számos alkalommal fejezték ki az emberek az ellenérzéseiket az állatokkal kapcsolatos kegyetlenséggel szemben és váltak vegetáriussá. Számos vallási csoport is támogatja a növényi étrendet a buddhizmus és hinduizmus számos irányzata, az ősi keresztény vonalak is. És bár hosszú ideje van jelen a vegetáriánizmus Európában számos görög és római gondolkodó, író fejtette ki álláspontját már időszámításunk kezdete idejében is.
--  Ám igazán csak úgy 150 évvel ezelőtt kezdett el szerveződni szervezeti keretek között a vegetáriánus életmód hirdetése. Az ember teljes kifejlődéséhez hozzávetőlegesen 20 esztendő szükséges. Természetesen hasonlóan az állatvilághoz, eltéréseket itt is tapasztalhatunk, mint az akcelerációt vagy ennek ellenkezőjét. Ha az állatokra érvényes törvényt vesszük alapul, az ember életkora: 5 X 20 = 100 esztendő kellene hogy legyen. Ugyanakkor a gyakorlat ezt nem igazolja, hiszen a többmilliós populációból jó, ha néhány ember megéli a 100 évét, a centenáriumát. A törvényszerűség kuriozitássá válik..
--  A táplálkozás teljesértékűségét az egészség jelzi, kisebbértékűségét a betegség mutatja. Az egészséges táplálkozás a vegetáriánus életmód, a növényi alapanyagokra épülő. Már sok ezer évvel ezelőtt a bölcsek tudták, hogy a növények fogyasztásával napenergiát juttatunk a szervezetünkbe. Hiszen a nap energiája mozgat mindent, az egész életet. Ahol zöld növény, színes virág, és édes gyümölcs terem, ott életet adó és áldott napsugár van. A növény felfogja és elraktározza a napsugarakat. Ebben keletkezik az újabb eleven anyag, a más-más színű fény iránt érzékeny, sokféle ásványi anyaggal átszőtt tápanyagok, ekkor keletkeznek az enzimek, hormonok, vitaminok, egyszóval az áldott fényenergia képződmények..
--  Edmond Bordeaux Székely szerint az összes hosszú életű ember vegetáriánus volt, nagyon keveset evett, és azt is csak egyszer, de legfeljebb kétszer egy nap. Thomas Carn például 1588-ban született Londonban, és 1795-ben halt meg, miután Anglia tizenkét királyát túlélte. Étrendjén tejtermékek, kenyér és gyümölcs volt található. A nők közül a Temesvári: Charlotte Dessen és férje: Jean Rovin 125 évet élt. Házasságuk 100 évig tartott. Gyermekkoruktól kezdve szerényen étkeztek, szinte kizárólag tejen és kukorica kenyéren éltek. Szent Pál, a remete 113 évesen halt meg, csak datolyát evett, és semmi mást nem ivott, csak vizet.
--  Szent Antal 105 éve alatt kenyeret, vizet és néhány növényt fogyasztott 90 éven keresztül.. Luigi Cornaro, velencei nemes ember 1464-ben született és 102 év múlva halt meg. E figyelemre méltó életkort komoly önmérsékleten alapuló életmóddal alapozta meg, amelyben csupán napi harmincnégy dekányi száraz étel, és fél liter víz szerepelt. „ A mértékletességet fogjuk keresni, és az egyszerű életet. A valódi gazdagság és szabadság a minimális szükségletekben gyökeredzik”, vallotta Epikurosszal együtt. Negyven éves koráig Cornaro felelőtlen és kicsapongó életet élt, mint az ő korában legtöbben.
--  Cornaro testét furcsa hólyagok és kelések lepték el, gyomra beteg lett sokat szenvedett a kólikától és a köszvénytől, ami együtt járt egy olthatatlan szomjúsággal és gyakori lappangó lázzal. Orvosai lemondtak róla, pontosabban egy évet jósoltak neki. Egy hosszú beszélgetés a sokáig névtelenségbe burkolózott a Monte Cassino-i Benedek rendi kolostorból ellátogató Benedikt Atyával azonban átalakította.„Saulból: Pállá” változott nyomorúsága mélypontján. Jól ismerte Hippokratész írásait, aki azt mondja, hogy „legyen az étel a te orvosságod, és az orvosság legyen a te ételed".
--  Miután tüzetesen tanulmányozta Hippokratész műveit, egyre több időt töltött a kertjében, miszerint, „aki jól rejtőzködik, az jól él”. Sokat gondolkozott a jó orvos mibenlétén. Végül arra a következetetésre jutott, hogy az az orvos jó, aki ha egy házba belép, oda a beteg érdekében megy, és tartózkodik attól, hogy bármi rosszat elkövessen. Bármilyen dolgot lát, vagy hall a beteg ápolása során az emberek életével kapcsolatban, avagy attól eltérőt is, amely nem tartozik másra, attól kezdve magában tartja azt, úgy tekintve ezen dolgokat, mint szent titkokat. Nemcsak ételt és italt vett keveset magához, de távol tartotta a haragot és a keserűséget is.
--  Szerinte, szintén Epikurosszal egyetértve, kétféle öröm van. Az első és hamis örömökért túl magas árat kell fizetnünk: fizikai és szellemi egészségünk és szellemünk békéjének feláldozását. A másik féle örömök az igazi örömök, ezek jelentik az összes gyönyörű dolgok élvezetét a természetben: a hegyeket, az erdőket, az óceánokat, a napkelte és a napnyugta színeit... és minden gyönyörűséget, amit az ember alkotott: a kitűnő könyveket, a muzsikát, a barátságokat, és a szeretetet. A bölcs ember a hamis örömöket fokozatosan felcseréli az élet nemes örömeivel.
--  Tehát mindent megtett azért, hogy elkerülje a negatív dolgokat, mint például a szomorúságot, a gyűlöletet és más indulatos, és agresszív szenvedélyeket. De kerülte a túlzott hőséget, hideget, a rendkívüli kimerültséget, szokásos pihenő órái megzavarását, vagy rossz levegőjű helyen való tartózkodást is. A Velence-i: Luigi Cornaro szerint az élet meghosszabbítása önmagában értelmetlen, hacsak az nem egészséges és boldog. Az ő élete idős korában is boldog volt. Naplójában így ír: "Először is csodálkozással tapasztalom egészségem és szellemi állapotom kitűnő állapotát, hogyan ülök lóra bárki segítsége nélkül, és nemcsak lépcsőket mászok a legnagyobb könnyedséggel, de hegyeket is.
--  Aztán milyen vidám és jó humorú vagyok, elmémet semmi sem zavarja és valójában öröm és béke lakozik keblemben. Sokat beszélgetek intelligens emberekkel, sokat olvasok, írok, mindenben arra törekedvén, hogy mások szolgálatára legyek. Mindezen dolgokat a legnagyobb könnyedséggel végzem, mert hála Istennek, minden érzékszervem remekül működik. Különösképpen ízlelőszerveim, amelyek most jobban élvezik az egyszerű ételek ízét, mint korábban a legkülönlegesebb ínyencségeket, amikor még kicsapongó életet éltem.
--  Bárhol tudok egészségesen és nyugodtan aludni, álmaim kellemesek és derűsek." A szigorú mértékletesség evésben is ivásban tisztává teszi az érzékszerveket és az értelmet, a memóriát megbízhatóvá, a testet élénkké és erőssé, a mozgást szabályossá és könnyeddé; és a lélek kevésbé érezvén földi terhét természetes szabadságának többségét gyakorolhatja.. Gyakori jelenség, hogy a szellemi képesség növekedése mellett a fizikai állapot romlása következik be. Ha a szellemi képességet, illetve az élet lényegét felfelé ívelő vonallal ábrázolnak, ezen két vonal metszőpontja ötven évre esne.
--  Az ember az egész létidejének a közepén jut fel erőinek arra a magaslatára, melyet tetőpontnak nevezhetünk. A 100. évet elérő embernél ez az időszak az 50. életévnél van jelen. A kor rekorder, a király: a 250. évet élt Matuzsálem a 125. évében volt a legteljesítő képesebb... Meglehetősen gyakori eset, hogy a középkorú ember ezt észleli, hogy munkája nem teljes értékű, és félig rokkant.
--  A szervezetünk ellenálló képessége és tartalma nagyrészt a magunkhoz vett táplálékok és folyadékok ésszerű megválasztásától és nem utolsósorban a belélegzett levegő minőségétől függ. A várható emberi élettartamra három fontos dolog van befolyással: 1. A jó minőségű élelmiszer és ivóvíz, 2. A tiszta környezet és oxigéndús levegő, 3. A megfelelő testmozgás és fizikai munka.. Ha ez a három alapfeltétel adott az ember számára akkor hosszú, boldog, és egészséges életet élhet..

A vegetáriánus étkezésről és táplálékokról

--  A táplálkozás és a tápérték egész titkának kulcsa a friss zöld levélben van, melyet a vegetáriánus Goethe a növényi ősjelenségnek nevezett. Az egészséges szervezet az életművészet legnagyobb sikerét jelenti. A táplálkozás teljes értékűségét az egészség jelzi, kisebb értékűségét a betegség mutatja. Az egészséges táplálkozás a vegetáriánus táplálkozás, életmód és életforma, amely a növényi alapanyagokra épül. Már sok ezer évvel ezelőtt a bölcsek tudták, hogy a növények fogyasztásával tiszta forrású nap energiát juttatunk a szervezetünkbe.
--  Hiszen a nap energiája mozgat mindent, az egész életet. Ahol zöld növény, színes virág, és édes gyümölcs terem, ott életet adó és áldott napsugár van. A növény felfogja és elraktározza a napsugarakat. Ebben keletkezik az újabb eleven anyag, a más-más színű fény iránt érzékeny, sokféle ásványi anyaggal átszőtt tápanyagok, ekkor keletkeznek az enzimek, hormonok, vitaminok, egyszóval az áldott fény energia képződmények.. A Japánban végzett széles körű kísérletek igazolták azt, hogy a vegetáriánus táplálkozás mellett a kísérletben részt vett emberek munkaképessége közel: 50 %-al emelkedett.
--  A lakto-vegetáriánus életforma, amely a növényi táplálékokon kívül feltételezi az állatok gyümölcseinek fogyasztását is, - tojás és tejtermékek - rendkívül hasznos és jó, nagyon egészséges táplálkozás. Azonban ennek a táplálkozási formának sem szabad egyoldalúnak lennie. Aki folyton csak krumplival, rizzsel, tésztákkal, tojással, tejjel táplálkozik, majdnem olyan hibát követ el mint a húsevő. A vegetarianizmusnál a friss növényi táplálékoknak és a gyümölcsöknek elsőrangú szerepe van.
--  A közhiedelemmel ellentétben nem jellemző különösebben a vegetáriánusokra a gabona húsok, a szejtán, a szójakockák, a szója granulátumok, a növényi alapú kolbászfélék, illetve az egyéb, kifejezetten húsok helyettesítésére és imitálására szolgáló termékek fogyasztása. Ezek a termékek elsősorban a vegetáriánus életmód kezdetén kaphatnak nagyobb szerepet, amikor az egyén jellemzően a megszokott ételeit próbálja elkészíteni hús nélkül.
--  A tudatos vegetáriánusok jelentős része idővel a keleti konyha felé fordul, amely nagy számban tartalmaz teljes értékű növényi ételeket. A mindennapos vegetáriánus étrend a zöldségek és gyümölcsök mellett rendszerint nagy választékban és számtalan módon felhasználva tartalmazza az alábbiakat:
--  Gabonák:. barna rizs, köles, árpa, hajdina, amaránt, búza, tönkölybúza, rozs, zab…
--  Száraz hüvelyesek:. babok, borsók, lencsefélék; sárgaborsó, csicseriborsó, vörös lencse, urad dál, mung dál…
--  Olajos magvak:. dió, mogyoró, szezámmag, lenmag, napraforgómag, kókuszdió, mandula…
--  Egzotikus fűszerek:. chili, fahéj, kasszia, fekete kősó, gyömbér, hing, kardamom, kalonji, koriander, kurkuma, lepkeszegmag, mustármag, római kömény, szegfűbors, szegfűszeg…
--  Gyakori vélekedés, hogy a vegetarianizmus drága, hiszen a bioételek, valamint a primőr, illetve importált gyümölcsök és zöldségek borsos áron kaphatók. Valójában a vegetarianizmust nem lehet szorosan összekapcsolni a primőr, illetve importált zöldségek és gyümölcsök fogyasztásával, hiszen ennek a táplálkozási irányzatnak a követői a környezetvédelem, az etika és az alapvető ésszerűség okán gyakran a helyben, természetes körülmények között termelt, évszaknak megfelelő zöldségeket és gyümölcsöket részesítik előnyben, melyek jellemzően jóval kedvezőbb áron kaphatók.
--  A bio termékek közül elsősorban a kész- és feldolgozott ételek drágák, mivel a gondos, kisebb volumenű ipari feldolgozás, valamint a tartósítószerek hiányából következő rövid eltarthatóság jelentős költségtöbbletet produkál, illetve ezen ételek késztermék mivolta és fogyasztói bázisa nagyobb árrés alkalmazására ad lehetőséget. A hosszú eltarthatóságú alapanyagok, például a teljes gabonák, száraz hüvelyesek és olajos magvak, a prémium márkák és elárusító helyek kerülése esetén, az alacsonyabb áron is beszerezhetők, és a sokoldalú felhasználhatóság miatt sok vegetáriánus igényeinek jobban megfelelnek.
--  A helyesen összeállított, tejet, tejterméket és tojást tartalmazó vegetáriánus étrend az elterjedt vélekedés szerint tartalmazza az egészség megőrzéséhez szükséges összes tápanyagot. Az ilyen vegetáriánus étrend számos egészségügyi előnyét kutatások is alátámasztják, ám az egészségtelen ételkészítési módok és az egyoldalúság rossz esetben ezt ellensúlyozhatják is. Vannak, akik szerint még a megfelelően összeválogatott és összeállított vegán étrend is megfelelő arányban tartalmazza az esszenciális aminosavakat.
--  A vegetáriánus étrendben kevesebb az állati fehérje, a telített zsír és a koleszterin, viszont több a szénhidrát, a rost, a magnézium, az antioxidáns, a kálium, és a folát, mint a vegyes kosztban. A kalciumfelvétel a legtöbb vegetáriánusnál a vegyes táplálkozásúakéhoz hasonló, kivéve azokat a vegánokat, akik túl kevés levélzöldséget fogyasztanak. A D-vitamin termelődhet a napsütésnek kitett bőrben, bejuttatható tejjel, tejtermékekkel vagy tojással. A vegánok szójatejjel, gabona magvakkal és ultraibolya fénynek kitett gombával szintén elegendő mennyiséghez juthatnak..
--  A helytelenül összeállított vegetáriánus étrend számos hiánybetegséget előidézhet, sok betegségben előidézhet állapotromlást, elég csak egy vashiányos anémiára gondolni, ezért a vegetáriánus étrendre való áttéréskor tanácsos táplálkozási szakember segítségét is igénybe venni. Az étrend gondos összeállítása a vegyes táplálkozás esetében is hasonló jelentőséggel bír, elmulasztása pedig szintén komoly egészségügyi szövődményekhez vezethet, ahogy azt az elhízás, a cukorbetegség és az egyéb, úgynevezett civilizációs betegségek rohamos terjedése is mutatja.
--  A B12-vitamin életfontosságú az ember számára, és jelentősebb mennyiségben csak az algákban, állati eredetű termékekben, és bakteriális erjesztéssel készült élelmiszerekben fordulnak elő. Kisebb mennyiségben megtalálható még a teljes értékű búzában, malátamézben, barnarizsben, szójalecitinben és a sörélesztőben is. Bár a szervezet képes akár 30 évig is tárolni és újra hasznosítani a vitamint, a test tartalékai néhány év alatt kifogyhatnak, és hiánytünetek jelentkezhetnek, ami azonban vitamin készítmények megfelelő adagolásával megelőzhető. A kiegyensúlyozott, nem vegán, de vegetariánus étkezés képes ezt a vitamint is biztosítani. A klinikai tapasztalatok szerint azonban a B12-hiány gyakori a vegánoknál, és ritkábban előfordul a vegetáriánusoknál.
--  A Vas is lényeges, egy másik fontos szempont a vasbevitel. A növényi élelmiszerekben ugyanis kevesebb a vas, és rosszabbul is szívódik fel, mint az állati táplálékból. Vannak azonban vasban bővelkedő növényi részek, mint például a feketeribizli, és egyes gyümölcsök és zöldségek még segítik is a felszívódást. Egyes anyagok, mint például az oxálsav akadályozzák a vas felszívódását, így például a spenótból nem szívódik fel annyi vas, mint amennyit a néphit gondol.
--  Mivel a tejben kevés a vas, ezért a vegánok vas ellátottsága jobb, mint a többi vegetáriánusé. A vegetáriánusok vastartalékai azonban kisebbek, mint a többségé, és egyes tanulmányok szerint a hiány akár: 40% vagy 58% is lehet. Ezzel szemben az Amerikai Dietetikusok Szövetsége szerint a vashiányos vérszegénység nem gyakoribb a vegetáriánusoknál, mint a többi embernél.
--  A Zsírsavak is fontosak, a növények tartalmaznak alfa-linolénsavat, de nincsenek bennük hosszú láncú zsírsavak, mint EPA és DHA. A tej, a tejtermékek és a tojás is csak keveset tartalmaz, így a vegetáriánusokban ezek szintje alacsonyabb, mint a többségnél.
--  Ám ennek alacsonyabb szintje nem hat egyáltalán károsan az egészségre. Mindenesetre gyártanak már DHA-t tengeri fű kivonatból, és mostanában jelennek meg EPA-t és DHA-t egyaránt tartalmazó termékek is. Egyes algafajok gazdagok más zsírsavakban. A Fehérjék, a fehérje bevitel lényegesen alacsonyabb a vegetáriánusoknál, mint a többi embernél. A megfelelő összetételű fehérjebevitel kihívás lehet a vegetáriánus életmódot követők számára.
--  Kanadában, Ausztráliában, Nagy-Britanniában, az Amerikai Egyesült Államokban, Új-zélandon és különböző Európai országokban végzett kutatások szerint a vegetáriánus életmóddal is megfelelő arányban juttathatók be a fehérjék, amennyiben rendelkezésre áll a változatos növényi táplálék. A fehérjék építőkövei az amino savak; ezekből nyolc esszenciális, vagyis az emberi szervezet nem képes szintetizálni őket. A tej, a tejtermékek és a tojás teljes értékű fehérjéket tartalmaz, de kevés növényben van jelen mind a nyolc. Emellett vannak még kiegészítő párok, mint a bab és a barna rizs; ezek szétoszthatók több étkezésre is.
--  Egy 1994-es kutatás szerint ezek megfelelő változatosságban összeválogatva képesek biztosítani az emberi szervezet fehérje szükségletét, még a testépítőkét és a sportolókét is. A tanulmányok átlagban a vegetáriánusok testtömeg indexe kisebb, koleszterin szintje és vérnyomása alacsonyabb, és közöttük ritkábbak a szív- és vese- betegségek, a magas vérnyomás, a csontritkulás, a metabolikus szindróma, a cukor betegség, az Alzheimer-kór és más demenciák. Egy hetednapi adventistákon végzett tanulmány szerint a vegetáriánusok kevésbé voltak hajlamosak a depresszióra, és a kedélyük is jobb volt, mint a többieknek.
--  Egy tanulmány szerint az angol vegetáriánusok halandósága alacsonyabb, várható élettartama hosszabb, mint a teljes népesség átlagának. Három fejlett országban végzett öt különböző összehasonlító vizsgálat metaanalízise szerint a koronáris szívbetegség a vegetáriánusoknál: 24%-kal kisebb, mint a hozzájuk hasonló helyzetű vegyes táplálkozásúaknál. A szerzők szerint ez a vegetáriánusok alacsonyabb koleszterinszintjére, az LDL-koleszterin csökkent oxidációjára, vagy a véralvadási faktorok szintjének megváltozására vezethető vissza.
--  A keringési betegségek, a gyomor-, bél-, a tüdő-, a mell- és a prosztatarák halálozási arányában nem volt különbség, mint ahogy más halálokokban sem. A kiértékelésbe bevont: Oxford Vegetarian Study szerint a vegánok koleszterin szintje volt a legalacsonyabb, őket követte a többi vegetáriánus és a halevők, és a vörös húst is evők koleszterin szintje volt a legmagasabb. A koronáris szív betegség összefüggött az állati zsír, a telített állati zsír és koleszterin felvételével.

Schirilla György könyvei

--  Egy távfutó vallomásai. (1986)
--  A legnagyobb hazugság. (1987)
--  Vegetáriánuskönyv. (1988)
--  Hosszú, boldog élet. (1989)
--  Az élet tankönyve. (1990)
--  Az élet patikája. (1990)
--  A lélek patikája. (1990)
--  PED, a lábad őrizd meg. (1995)